Bevezetés. A Bodai Aleurolit Formáció előzetes és rövid távú kutatásának eredményei
|
|
- Bálint Székely
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol.: 1. pp A magyarországi nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló telephely kijelölésének földtani szempontjai és az eddigi kutatások eredményei Geological aspects of determining high activity radioactive waste depository sites in Hungary and the results of the recent research Konrád Gyula 1 Hámos Gábor 2 1PTE TTK Földtani Tanszék, Pécs, Ifjúság útja 6. konrad@ttk.pte.hu 2MECSEKÉRC Rt., Pécs, Esztergár Lajos u. 19. Összefoglalás Az országos terület kiválasztás és az eddig lefolytatott kutatások szerint a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére a legalkalmasabb képződmény Magyarországon az alsó-perm korú Bodai Aleurolit Formáció. Ismert elterjedése 150 km 2, vastagsága közel 1000 m, felépítése homogén, kiváló vízzáró és izolációs képességű. 9 millió évnél fiatalabb szerkezeti hatások nyomait nem mutatja. Abstract Based on the country wide screening and on the results of the so far completed research the Lower Permian Boda Siltstone Formation is the most suitable for disposing radioactive waste of high activity. The known extension of the formation is 150 km 2 while its thickness is nearly 1000 m. The formation is homogeneous in its structure, has excellent impermeability and isolation potential and exhibits no signs of structural effects younger than 9 million years. Tárgyszavak radioaktív hulladék, Bodai Aleurolit Formáció, Nyugati-Mecsek Bevezetés A magyarországi villamos energiatermelés mintegy 40 %-a származik a Paksi Atomerőműből. A 30 évre tervezett üzemidő alatt összesen mintegy db fűtőelem-kazetta kiégése várható ig ennek a mennyiségnek mintegy ötöde került visszaszállításra a Szovjetunióba illetve Oroszországba. A további szállítás az akadozó politikai és gazdasági tárgyalások miatt megszakadt, bár Magyarországon és Oroszországban is vannak érdekcsoportok, amelyek ezt szorgalmazzák. Egyébként a nemzetközi normák szerinti alapelv az, hogy országhatárokon belül kell megoldani a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezését (OECD 1995). Az általánosan elterjedt nézettel ellentétben nem csak a kiégett fűtőelemek, hanem az atomerőmű működése során keletkező egyéb termékek, majd a leszereléskor keletkező néhány ezer köbméternyi anyag is nagy aktivitású hulladéknak minősül, mivel aktivitásuk meghaladja a szabványban rögzített 5*10 8 kbq/kg értéket. Tehát ezek elhelyezéséről is hasonlóképpen kell gondoskodni, mint a fűtőelemekről. Ideiglenes megoldásként a Paksi Atomerőmű a telephelyén belül létrehozott egy léghűtéses fűtőelem-tárolót. A végleges lerakóhely kialakításáig itt helyezik el a nagy aktivitású hulladékot. Az ideiglenes tárolás során csökken a hulladék radioaktivitása és hőmérséklete. Nemzetközi ajánlások szerint (IAEA 1989) a nagy aktivitású hulladékok végleges tárolóját felszín alatt kell kialakítani olyan földtani környezetben, amely tízezer év távlatában biztosítja az izolációt. Hazánkban az ezt célzó kutatás 1989-ben indult meg a mecseki, perm időszaki Bodai Aleurolit Formáció vizsgálatával. A Bodai Aleurolit Formáció előzetes és rövid távú kutatásának eredményei A nyugat-mecseki uránérc-bányászathoz kapcsolódó kutatások során nyertünk alapos ismereteket a Bodai Aleurolit Formációról (BARABÁS KONRÁD 2000). A Bodai Aleurolit Formáció kőzetösszletét önálló földtani egységként először BARABÁS (1955) írta le. JÁMBOR (1964) kéziratos monográfiájában adott fáciesértékelését a későbbi kutatások megerősítették. BARABÁSNÉ STUHL (1981) palynológiai vizsgálatai a kronosztratigráfiai besorolást tették lehetővé. A nyolcvanas években a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakemberei vetették fel annak lehetőségét, hogy a képződmény alkalmas veszélyes hulladékok befogadására. (Felmerült annak a gondolata is, hogy a Kővágószőlősi Homokkő Formációban már meglévő bányaüreg-rendszert kellene felhasználni tárolásra. Ez ellen több szakmai érv szólt, ezért elvetették. Talán, mert a Bodai Aleurolit előfordulása is a Nyugati-Mecsekhez kapcsolódik, újságírói körökben még ma is tartja magát az a tévhit, hogy a radioaktív hulladékot az egykori uránérc-bányában tervezik elhelyezni.) Az 1989 és 1992 között lefolytatott kutatás vizsgálta a formáció alkalmasságát. A kutatási zárójelentés (MÉV 1993) alapján a formációt potenciálisan alkalmasnak találták nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére között Alfa-projekt néven folytatódott a képződmény vizsgálata. Ennek keretében több kutatófúrás és ezer méter mélységben kutatóvágat mélyült, megteremtve az in situ vizsgálatok lehetőségét. A vágathoz kapcsolódó kutatófúrások összes hossza csaknem elérte a kétezer métert. A felszíni kutatás a formáció kibúvási területéhez kapcsolódott egy 25 négyzetkilométernyi területen. Az uránércbánya bezárása következtében a földalatti kutatás 1998-ban megszakadt. A kutatási zárójelentés (MECSEKÉRC 1998) ismerteti a terület földtani felépítését, foglalkozik a formáció izolációs tulajdonságaival, homogenitásával és hosszú távú stabilitásával. A vizsgálatok során nem vált ismertté olyan körülmény, ami a képződmény alkalmasságát megkérdőjelezte volna ban megalakult a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság. A társaság életre hívott egy szakértői bizottságot, amelynek tagjai a zárójelentést elfogadták és javasolták a Bodai Aleurolit Formáció további kutatását. 33
2 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: 1. A nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezése céljából folytatott országos földtani felmérés eredménye A fentebb leírtakból kitűnik, hogy a Bodai Aleurolit Formáció nem egy országos felmérés-szűrés (screening) eredményeként került kiválasztásra. Ez érthető kifogásként merült fel a kutatási programmal szemben. A gazdaságosság és fokozatosság elve megkívánta, hogy ha megkésve is, az ország valamennyi képződményét értékeljék azonos szempontok szerint. Pályázat keretében a felmérés lefolytatására a BIT Kft kapott megbízást. A kft által felállított szakértő bizottság kétlépcsős rendszerben értékelte Magyarország litosztratigráfiai egységeit. Első lépésben a további értékelés köréből kiejtették azokat a formációkat, amelyek már az elnevezésük, térbeli kiterjedésük vagy egyéb szempontok alapján alkalmatlannak minősíthetők voltak. Így pl. azok a formációk, amelyek nevükben a mészkő elnevezést hordozták vagy vastagságuk nem érte el a 300 métert, már nem kerültek a második értékelési körbe. Az első szűrés eredményeképpen harmincra szűkült az értékelendő formációk illetve előfordulások köre. Előfordult, hogy egy formációnak két alkalmas előfordulását is értékelni kellett, ami minden esetben azonos, előre meghatározott, 62-féle szempont szerint történt. Ezek a fontosságot tükröző súlyszámmal bírtak. Az értékelésben szerepelt a geometriai alkalmasság, a hidrológiai viszonyok, az izolációs képesség, a hosszú távú földtani stabilitás, a geotechnikai minősítés. Értékelni kellett az ismeretek megbízhatóságát is, azaz, hogy az értékelést milyen mennyiségű és megbízhatóságú adat támasztja alá. A kialakult sorrend az 1. ábrán látható. 1. ábra. A magyarországi formációk értékelése a nagy aktivitású radioaktív hulladék befogadására való alkalmasság szempontjából (HAAS /szerk./ 2000) 1. Bodai Aleurolit, Ny-Mecsek, 2. Kiscelli Agyag, Szécsény, 3. Kiscelli agyag, Püspökszilágy, 4. Baksai Komplexum, Görcsönyi-hátság, 5. Bodai Aleurolit, Gorica, 6. Kiscelli Agyag, Bükkalja, 7. Tekeresi Slír, Mecsek ÉNy, 8. Garábi Slír, Cserhát, 9. Mórágyi Komplexum, Mórágy- Sárköz, 10. Budafai Formáció Komlói Agyagmárga T., Mecsek, 11. Mórágyi Komplexum, Mecsek ÉNy, 12. Velencei Gránit, Velencei-hg., 13. Jura "foltos márga formációcsoport", Mecsek ÉK, 14. Endrődi Márga, Jánoshalma, 15. Gyűrűfűi Riolit, Egerág, 16. Polányi Márga, D-Bakony, 17. Kiscelli Agyag, Bükkszék, 18. Szalatnaki Agyagpala, Mecsek-É, 19. Jura "foltos márga formációcsoport", Tolnai dombság, 20. Endrődi Márga, Miske, 21. Endrődi Márga, Bükkalja, 22. Pénzeskúti Márga, Bakonycsernye, 23. Kőrösi Komplexum, Jánoshalma, 24. Soproni és Fertőrákosi Kristályos Komplexum, 25. Veszprémi Márga, Keszthelyi-hg. DNy, 26. Endrődi Márga, Tompa-Pusztamérges, 27. Veszprémi Márga, É-i Bakony, 28. Endrődi Márga, Tengelic-Paks, 29. Kösszeni Formáció, Keszthelyi-hg. ÉNy, 30. Endrődi Márga, Ellendi-medence. Az egyes formációkat illetve előfordulásokat az eredmények szerint három kategóriába sorolták: - további kutatásra javasolt, - mérlegelhető, - kutatásra nem javasolt. A további kutatásra javasolt csoportban első helyre került a Bodai Aleurolit Formáció nyugat-mecseki előfordulása. A tektonikailag elkülönült helyzetben lévő goricai előfordulást külön értékelték, amely az 5. helyre került. Ki kell emelni, hogy a formáció nyugat-mecseki előfordulása nem csak a fenti szempontrendszer szerint vezeti a listát, hanem az értékelés megbízhatósága szerint is a legjobb helyezést kapta. Tehát a megkésett screening alátámasztotta a korábbi kutatás eredményeit és a képződményt a leginkább perspektivikusnak ítélte a nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló befogadására. A Bodai Aleurolit Formáció kutatásának földtani eredményei A Bodai Aleurolit Formáció (BAF) csak a Nyugati- Mecsek környezetében és igen vékony, nem tipikus kifejlődésben a Máriakéméndi-bári vonulat nyugati részének permi rétegsorában ismert. Megismert elterjedési területe meghaladja a 150 km 2 -t. K-felé az antiklinális tengelyének dőlése és tektonikai lépcsők által egyre mélyebben található (2. ábra). 34
3 Konrád Gy. Hámosi G.: A magyarországi nagy aktivitású hulladéktároló telephely kijelölésének földtani szempontjai 2. ábra. A Nyugati-Mecsek földtani térképe (fent) és a Bodai Aleurolit ismert elterjedési területe a fedőszintvonalak feltüntetésével. 35
4 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series Vol.: 1. D-i elterjedési határa az ún. Mecsekalja-vonal. Legészakibb előfordulását a Gorica-18-as érckutató és a VIII. szerkezetkutató fúrás rétegsorából ismerjük. A Gálosfa-1 sz. fúrás által érintett szerkezeti blokkban, melyben fedő képződményeit érintették, feltételezhető még előfordulása. A Nyugati-Mecsekben a teljes rétegsort egy fúrás sem harántolta. Legnagyobb vastagságban (közel 870 m) az ben mélyített XV. szerkezetkutató fúrás tárta fel. Mintegy 14 km 2 -es felszíni kibúvása a Nyugati- Mecsekben, az antiklinális magjában, Boda falu környékén található (2. ábra). A formáció nyugat-mecseki előfordulását a Hetvehelymagyarszéki szerkezeti vonal választja két egységre: a Boda és Gorica környéki előfordulásra. Utóbbi az antiklinálistól ÉNy-ra egy ÉK-felé dőlő monoklinális szerkezetben található. Az alaphegység felszínén kibúvó képződményt miocén és negyedidőszaki üledékek takarják. Kutatásra perspektivikus, mert szerkezeti helyzeténél fogva kevésbé tektonizált. Vastagsága ezen a területen nem ismert, egy fúrás érte el. Annyi bizonyos, hogy fedő képződménye, a Kővágószőlősi Homokkő itt lényegesen vékonyabb, mint az antiklinális területén. Boda környékén a formáció vastagsága m. Kibúvásokból és fúrásokból a teljes rétegsor ismert (3. ábra). Az antiklinális szerkezetnek megfelelően észak és kelet felé egyre mélyebben helyezkedik el, ennek következtében elterjedésének pontos határait és fáciesátmeneteit nem ismerjük. (Egyetlen, az antiklinális keleti részén mélyült, 4709/1 számú fúrásban ismerjük a dolomitréteges agyagkő összefogazódását rosszul osztályozott durvaszemű homokkővel.) A déli szárnyat az ún. Mecsekalja szerkezeti zóna oldaleltolódása metszi el. Nyugaton a fekü képződmények kerültek felszínre. Rétegváltakozásos átmenettel fejlődik ki a Cserdi Formáció barna-vörösbarna, durvatörmelékes összletéből. Az átmeneti rétegek vastagsága m. Felette vörösbarna, horizontális párhuzamos rétegzésű, albitos, aleuritos agyagkő települ mintegy 400 m vastagságban. Előfordulnak benne az ívesen ferderétegzett, karbonát vagy albit kötőanyagú, finomszemű homokkő és aleurolit rétegek, padok. Rá szintén vörösbarna, párhuzamosan rétegzett, albitos, aleuritos agyagkő települ, amelyre a gyakran száradási repedéses dolomit rétegek-rétegkötegek jellemezők. Alárendelten, néhány méter vastagságban előfordul redukált, kékesszürke, pirites, általában autigén breccsa szerkezetű agyagkő is. A rétegsor legfelső részében gyakoriak a szeptáriás dolomit konkréciók. A formációra éles határral települ a Kővágószőlősi Homokkő Formáció Bakonyai Homokkő Tagozatának barna, szürke, vagy zöld konglomerátumból, homokkőből és aleurolitból álló rétegsora. A formációhatáron általában tektonikus eredetű zöld agyagot találunk, ami jelzi a két képződmény eltérő geodinamikai viselkedését a kréta időszaki felboltozódás során. A formáció egészére jellemző a magas esetenként az 50 %-ot is meghaladó albittartalom. Röntgendiffrakciós vizsgálatok szerint emellett a fő összetevők gyakorisági sorrendben a következők: illit-muszkovit, kvarc, hematit, kalcit és dolomit. Faunáját az alsó szintből, azaz az átmeneti rétegek agyagkövéből és a legfelső szint agyagköveiből ismert Phyllopodák alkotják. A redukált rétegekben növényi töredékek és spórák-pollenek is találhatók. A teljes formációban előfordulnak életnyomok, jellemzően kanyargó mászásnyomok. A formáció elsősorban a rétegtani helyzetre és a palynológiai vizsgálatokra alapozott kora későalsó-perm. A földtani környezet, az üledékszövet, -szerkezet és összetétel alapján a formáció anyaga egy ariddá váló klímán kialakult, lassan és egyenletesen süllyedő, félárokszerkezethez kapcsolódó tómedencében rakódott le. A korábban lezajlott kontinentális rift vulkanizmus (Gyűrűfűi Riolit) savanyú kőzeteiből kioldódott nátrium jelentős mennyisége következtében a gyakran bepárlódó medencében a mai nátrontavakhoz hasonló fácies alakult ki. A bepárlódási időszakokat sóüledékként dolomit kiválása jelzi. A csapadékosabb időszakokban finomszemű homok települt közbe. Mindezek a rétegek lehetővé teszik a ciklussztratigráfia alkalmazását a különböző feltárások rétegsorainak korrelációjában. A kréta időszaki antiklinális szerkezetalakulás és a későbbi tektonikai hatások bélyegei is felismerhetők a képződményben. Sűrűn járják át zárt illetve többnyire kalcittal kitöltött kőzetrések. Egy erősen tektonizált zóna az előfordulás középső részén halad keresztül, ebben a zónában mélyült az in situ vizsgálatokat lehetővé tevő egykori Alfa-vágat is (2. ábra). Egyes törései mentén a rétegtani eltérés több száz méter. Eddigi adataink szerint ezek az elmozdulások a felső-pannon képződmények lerakódása előtt, valószínűleg a Mecsekalja-övben és a Hetvehely-magyarszéki törés mentén a paleogénben és a neogénben lezajlott oldalelmozdulások kísérőjelenségeként (Riedel-rendszer) keletkeztek. A formáció vízzárósága az agyagkövekének megfelelő. Az izotóptranszport kísérletek szerint agyagásványai jó izotópmegkötő képességűek. Kőzetrései a duzzadó agyagtartalom következtében rövid idő alatt elzáródnak. A képződményre a nagymérvű homogenitás jellemző. Az eddigi tektonikai értékelés szerint az előfordulási terület az antiklinális központi tömege legalább a felső-pannon üledékek lerakódása óta, azaz 9 millió éve egységes tömegként viselkedik és csak függőleges elmozdulást szenvedett. Mindezek alapján a hulladéktároló hosszú távú stabilitása biztosítottnak látszik. 36
5 Konrád Gy. Hámosi G.: A magyarországi nagy aktivitású hulladéktároló telephely kijelölésének földtani szempontjai 3. ábra. A Bodai Aleurolit Formáció rétegsora és legfontosabb jellemzői. 37
6 ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geology Series Vol.: 1. Irodalomjegyzék BARABÁS A. KONRÁD GY. (szerkesztők) (2000): Zárójelentés a magyarországi uránérc-kutatásról és a nyugatmecseki uránérc-bányászatról. Kézirat. MECSEKÉRC Rt. Adattár, Pécs. BARABÁS A. (1955): A mecseki perm időszaki képződmények. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. BARABÁSNÉ STUHL Á. (1981): Microflora of the Permian and Lower Triassic sediments of the Mecsek Mountains (South Hungary).- ActaGeol. Acad. Sci Hung. 24/1, pp HAAS J. (szerk.) (2000): A nagyaktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas területek Magyarországon. Országos screening zárójelentés. BIT Kft., Veszprém. INTERNATIONAL ATOMIC ENERGY AGENCY (1989): Safety Principles and Technical Criteria for the Underground Disposal of High Level Radioactive Waste. Safety Requirements Series No. 99. Vienna. JÁMBOR Á. (1964): A Mecsek hegység alsó permi képződményei. Kézirat, MECSEKÉRC Rt Adattár, Pécs. MECSEKÉRC (1998): A Bodai Aleurolit Formáció minősítésének Rövidtávú Programja. Kutatási Zárójelentés. I- IX kötet. MECSEKÉRC Rt. Adattár, Pécs. MÉV (1993): Jelentés a javasolt Mecseki Mélységi Hulladéktároló között végzett földtani kutatásának eredményeiről. Kutatási Zárójelentés. MECSEKÉRC Rt. Adattár, Pécs. OECD NUCLEAR ENERGY AGENCY (1995): Environmental and ethical basis of geological disposal of long lived radioactive wastes. Paris. 38
IV. IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA. Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény támogatói: A rendezvény szervezői:
IV. A rendezvény támogatói: Orfű, 2013. szeptember 12-14. A rendezvény szervezői: IV. KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA 2013 KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VÁNDORGYŰLÉS KIADVÁNYA IV. Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenNagy aktivitású kutatás
B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges
RészletesebbenSzabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter
PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása
RészletesebbenVarga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni
Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenRövid közlemény. Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban
Rövid közlemény Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban MÁTHÉ Zoltán 1 VARGA Andrea 2 1 Mecsekérc Környezetvédelmi
RészletesebbenA RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.
A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenNukleáris energia. Radioaktiv hulladékok elhelyezése. Bárdossy György
1 Nukleáris energia Radioaktiv hulladékok elhelyezése Bárdossy György A nukleáris energia felhasználásának elengedhetetlen feltétele a keletkező radioaktív hulladékok elhelyezése. Az atomerőművek használatának
RészletesebbenRadioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
RészletesebbenAtomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés
Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenEGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN
EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően
RészletesebbenA Bodai Aleurolit Formáció ciklussztratigráfiai vizsgálata
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A Bodai Aleurolit Formáció ciklussztratigráfiai vizsgálata Halász Amadé Doktori értekezés tézisei PÉCS, 2011 A doktori iskola
RészletesebbenFöldtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben
Földtani térképszerkesztés kvarter felszínek és idősebb szintek szerkesztése. Földtani szelvények és metszetek szerkesztése 3D térben Balla Zoltán Bevezetés Az Üveghutai-telephely kutatása során keletkezett
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenIpari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év
Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok
Részletesebben2013. szeptember 17.
NRHT KONFERENCIA 2013. szeptember 17. A radioaktív hulladékok kezelésének helyzete Magyarországon Dr. Kereki Ferenc ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ JOGI KERETEK: AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY Meghatározza
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenPaks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között. Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek.
www.atomeromu.hu Paks déli részén a 6-os számú főút és a Duna között Ennek oka: Az atomerőmű működéséhez nagy mennyiségű víz szükséges, amit a Dunából vesznek. Az urán 235-ös izotópját lassú neutronok
RészletesebbenA Bodai Agyagkő Formáció telephelykutatási keretprogramjának engedélykérelme
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. A Bodai Agyagkő Formáció telephelykutatási keretprogramjának engedélykérelme Közérthető összefoglaló Készítette: RHK Kft. 2019 1. Bevezetés 1.1. A Radioaktív Hulladékokat
RészletesebbenMTA 188. közgyűlése. Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások. Horváth Ferenc.
MTA 188. közgyűlése Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei: Földtani, tektonikai kutatások Horváth Ferenc MTA doktora ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Geomega kft. Budapest,
RészletesebbenHarmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon
Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval
RészletesebbenDoktori értekezés Máthé Zoltán 2015
Doktori értekezés Máthé Zoltán 2015 A BODAI AGYAGKŐ FORMÁCIÓ ÁSVÁNY-KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI Máthé Zoltán Földtudományi Doktori Iskola, Földtan/Geofizika Doktori Program Témavezető:
RészletesebbenA Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése. Tartalom
Tartalom Tartalom... I Ábrajegyzék... VII Függelékjegyzék...VIII Táblázatjegyzék...VIII 1. Bevezetés...1 2. A Nyugati-Mecsek helye és szerepe a dél-dunántúli régióban...3 3. A Nyugati-Mecsek földtani képződményei...6
RészletesebbenA radioaktív hulladékok kezelésének kérdései
A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Az RHK Kft. programjai DR. KEREKI FERENC ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT. Feladat Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza
RészletesebbenB/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/4349. számú jelentés az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2015. április 1 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA BODAI AGYAGKŐ FORMÁCIÓ ÁSVÁNY-KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI. Máthé Zoltán
Doktori (PhD) értekezés tézisei A BODAI AGYAGKŐ FORMÁCIÓ ÁSVÁNY-KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI Máthé Zoltán Földtudományi Doktori Iskola, Földtan/Geofizika Doktori Program Témavezető: Dr.
RészletesebbenFöldtani kutatás a Nyugat-Mecsekben
Földtani kutatás a Nyugat-Mecsekben Molnár Péter kutatási osztályvezető Stratégiai és Műszaki Igazgatóság RHK Kft. Boda, 2015. június 18. Földtani kutatás 2014 2017 Biztonságos helyszínt keresünk a hazánkban
RészletesebbenMagyarország földtörténete
Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre
RészletesebbenA Bodai Agyagkő Formáció kőzeteinek kőzetmechanikai vizsgálata hőterhelés hatására
A Bodai Agyagkő Formáció kőzeteinek kőzetmechanikai vizsgálata hőterhelés hatására The determination for heat effect of the rock mechanical parameters of Boda Claystone Formation Krupa Ágnes Kőmérő Kft,
RészletesebbenAz elkülönített állami pénzalap évi beszámolójának indokolása
Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti fejlesztési miniszter Alapkezelő megnevezése: Országos Atomenergia Hivatal Alap megnevezése: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Fejezet száma: LXVI. Az elkülönített
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenDefiníciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH
Definíciók Források: 1996. évi CXVI. törvény //47/2003. ESzCsM// MSz 14344-1 Radioaktív hulladékok: Tovább nem használható, de aktív... Kiégett nukleáris üzemanyag: Reaktorban nem, de azon kívül újrahasznosítható,
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.
RészletesebbenAz elkülönített állami pénzalap évi beszámolójának indokolása
Alap felett rendelkező megnevezése: Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Országos Atomenergia Hivatal Alap megnevezése: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Fejezet száma:
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenMecsek és Villányi hegység
Mecsek és Villányi hegység Magyarország földtani vázlata a kainozoos üledékek elhagyásával Trunkó (1996) alapján 1-11. ALPACA kéregblokk egységei 12-14. TISIA kéregblokk egységei (12. Mecsek-zóna, 13.Villányi-
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenA radioaktív hulladékokról
A radioaktív hulladékokról Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Miskolc, 2013. november 29. Radioaktív hulladékok forrásai Radioaktív izotópok széleskörű felhasználása (pl.: nukleáris energetika,
RészletesebbenTelephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató
Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely
RészletesebbenA Bodai Aleurolit Formáció ciklussztratigráfiai vizsgálata
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A Bodai Aleurolit Formáció ciklussztratigráfiai vizsgálata Halász Amadé Doktori értekezés tézisei PÉCS, 2011 A doktori iskola
Részletesebbenbefogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal
Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt
RészletesebbenAz építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása
DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása
RészletesebbenJ E L E N T É S. Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.
Ú T I J E L E N T É S Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. Tárgy: NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.) 1. A szakmai program A szakmai program két látogatásból
RészletesebbenRadioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás kiegészítése
Radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás kiegészítése TS Enercon Kft. Takáts Ferenc Baksay Attila TSO szeminárium, Budapest 2018. június 5. Feladat Országos Atomenergia Hivatal 2017.08.17-én
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
RészletesebbenBátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása
Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenPÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenA földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben
A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenNyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG
NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG Kutatási alapadatok Minta 2007: 800 fő megkérdezése 2009: 801 fő megkérdezése 2011: 804 fő megkérdezése 2013: 1001 fő megkérdezése 2015: 1003 fő megkérdezése
RészletesebbenJ/6755. számú jelentés
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/6755. számú jelentés AZ ATOMENERGIA 2007. ÉVI HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁRÓL Előadó: Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Budapest, 2008. november
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenM ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani Szolgalat Pécs, Rákóczi u 3 5 H-7621
M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) ADATOK A SZARVASKŐ KÖRNYÉKI ANCHIMETAMORF PALAÖSSZLET KÉPZŐDÉSI KÖRÜLMÉNYEIRŐL Konrád G yula M Áll Földtani Intézet Del-dunántúli Területi Földtani
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen
RészletesebbenRadioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben
Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE Sebestyén Zsolt, Laczkó Balázs, Ötvös Nándor, Petőfi Gábor, Tomka Péter Országos Atomenergia Hivatal Hajdúszoboszló, 2017.04.26.
RészletesebbenA hulladékkezelés ásványtani vonatkozásai
A hulladékkezelés ásványtani vonatkozásai A hulladékkezeléssel kapcsolatos általános elvárások A hulladékelhelyezés legyen kompatibilis a környezettel. Többfunkciós tárolók: 1.sáv. lerakóhely; 2.sáv. technikai
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenA Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai
A Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai NÉMEDI VARGA ZOLTÁN 1 Délkelet-Dunántúlon a Kelet-Mecsekben ÉK-DNy-i irányban 20,0-30,0 km hosszú, ÉNy-DK-i irányban 10,0-15,0 km széles területen ismeretes
RészletesebbenA Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése
A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres
RészletesebbenAz NRHT kutatása és építése gondolatok és tapasztalatok a mérések, adatgyűjtés és értékelés területéről Hámos Gábor, Szebényi Géza, Szongoth Gábor
Az NRHT kutatása és építése gondolatok és tapasztalatok a mérések, adatgyűjtés és értékelés területéről Hámos Gábor, Szebényi Géza, Szongoth Gábor NRHT Konferencia, RHK Kft., Budapest, 2013. szeptember
RészletesebbenA kirándulásvezetőt szerkesztette: Dabi Gergely
Tartalom I. nap... 1 Bevezető A Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténete... 1 Paleozoos mezozoos képződmények és a szerkezetalakulás nyomai a Nyugat-Mecsekben 10 II. nap... 28 A Mecsekalja Zóna felépítése
RészletesebbenHidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI PALEOZOOS ALSÓ-TRIÁSZ
Doktori (PhD) értekezés tézisei A DÉL-DUNÁNTÚLI PALEOZOOS ALSÓ-TRIÁSZ SZILICIKLASZTOS KŐZETEK KŐZETTANI ÉS GEOKÉMIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI Varga Andrea Földtudományi Doktori Iskola, Földtan/Geofizika
RészletesebbenA Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója
A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei
RészletesebbenKészítette: Király Csilla Környezettudomány M.Sc. Témavezetők: Szabó Csaba (ELTE) Falus György (MFGI)
Készítette: Király Csilla Környezettudomány M.Sc. Témavezetők: Szabó Csaba (ELTE) Falus György (MFGI) ELTE TTK, Környezettudomány M.Sc. diplomamunka védés, Budapest, 2013. 06. 11. Bevezetés Mihályi-Répcelak
RészletesebbenKészítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam
Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Vázlat Radioaktív hulladék fogalmának, csoportosítási lehetőségeinek, keletkezésének rövid áttekintése Nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelése
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola Környezeti földtudomány program II. évfolyam Témavezető: Szabó Csaba Kőzettani
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenA rendezvény támogatói: kutatás. Szervezők: BAF kutatás
A rendezvény támogatói: Szervezők: BAF kutatás 2013-2016 2013-2016 kutatás BAF KUTATÁS szakmai előadói nap kiadványa Szervezők: Magyarhoni Földtani Társulat Dél-Dunántúli Területi Szervezete MTA Pécsi
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenA kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása
A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenBodai Agyagkő Formáció kutatás
Bodai Agyagkő Formáció kutatás szakmai előadói nap kiadványa 2018. november 14. Szervezők: Magyarhoni Földtani Társulat Dél-Dunántúli Területi Szervezete MTA Pécsi Akadémiai Bizottság X. sz. Föld- és Környezettudományok
RészletesebbenKIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE
KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE Készítette: KOCSIS ERIKA Témavezető: Prof. Kiss Ádám 2015. 01. 29. Célkitűzés A radioaktív hulladékok kezelésének és kategorizálásának
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenBudapest, február 15. Hamvas István vezérigazgató. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató
Budapest, 2018. február 15. Hamvas István vezérigazgató MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Sajtótájékoztató 2017: hármas rekord Termelés (GWh) Teljesítmény kihasználás (%) 16000 REKORD 90 REKORD 15500 2014 2015
RészletesebbenNógrád megye uránkutatása
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium
RészletesebbenVaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár
Vaskor Dóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám egyetemi tanár Háttérsugárzás Természet része Nagyrészt természetes eredetű (radon, kozmikus, Föld, táplálék) Mesterséges (leginkább orvosi
RészletesebbenSoós Józsefné. Key words: Geology, Middle-Miocene, Budafa Sandstone, Mecsek Mountains, Hungary.
e-acta Naturalia Pannonica 7: 173 182. (2014) 173 A Mecsek hegység budafai kőbányájának története és földtani jellemzése History and geological characteristics of a querry in Budafa (Mánfa) of the Mecsek
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)
SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc. 21-24 RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat) Radioaktív hulladéknak tekinthető az a
RészletesebbenAZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm
Részletesebben2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés
Pécs-Baranyai OrigóHáz Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoport 7629 Pécs, Komlói út 94.-98. 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés 1 A Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi jelentése Barlangi feltáró
RészletesebbenMélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszín alatti fúrások vizsgálata
Geofizikai, földtani, bányászati, fluidumbányászati és környezetvédelmi Vándorgyűlés és kiállítás Pécs, Palatinus Szálló 2009. szeptember 24-26. Mélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenMagyarország felszíni képzõdményeinek földtana
Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1:500 000) Szerkesztette: KERCSMÁR Zsolt Írta: BUDAI Tamás, CSILLAG Gábor, KERCSMÁR Zsolt, SELMECZI Ildikó, SZTANÓ
Részletesebben