A kockázatelemzés elméleti alapjai és gyakorlati tapasztalatai a kármentesítési eljárásoknál

Hasonló dokumentumok
Megnyitó gondolatok. DR. HORVÁTH AMANDA tiszteletére. Magyar Talajtani Társaság Talajszennyezettségi Szakosztály november 18.

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

III. Vízbázisvédelem fázisai

Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A víz élet, gondozzuk közösen!

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

A kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András

Országos Környezetegészségügyi Intézet. Az egészségkockázat értékelésének szempontjai a vörösiszap katasztrófában érintett területen. Dr.

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

- A környezetvédelem alapjai -

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

Horváth Vera. szakmai főtanf

Felszín alatti közegek kármentesítése

Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL HATÁROZAT I.

Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

Hasznos Gábor Kármentesítési referens

Prevenció a környezet-egészségügyben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Építőanyag-ipari technikus Építőanyag-ipari technikus

H A T Á R O Z A T. Föld. közeg B

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség H A T Á R O Z A T

Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesterétől 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. Levélcím: 2701 Cegléd, Pf.: 85. Tel.: 06/53/

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Jó vízminőséggel a vízbiztonságért.

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével

18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet. a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség H A T Á R O Z A T

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A Budapesti Vegyiművek Bp. IX. ker. Illatos úti telephelyén folyó talajvíztisztítási. monitoring tapasztalatainak bemutatása

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Dr. Bata Gábor Metallochemia gyártelep és környéke kármentesítése

Az es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. az 51/2011.(XII.16.) és a 21/2018. (VI.27.) Ör.-rel módosított

A környezeti kármentesítés beillesztése az ISO14001 szabványú környezeti menedzsment rendszerbe

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

Zajcsökkentés az építőiparban

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése

KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA

Kockázatkezelés az egészségügyben

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

IVÓVÍZBIZTONSÁGI TERVEK KÉSZÍTÉSE

Katasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

Aktualitások a minőségirányításban

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Iktatószám: H /2011. Hiv. szám: Tárgy: Rajka, Rajka Község Önkormányzatának Előadók: Dr. Jagadics Zoltán Melléklet:

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Vizeink állapota 2015

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai

S Z A B Á L Y Z A T. Kémiai kockázatértékelés

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. A Helyi Építési Szabályzat módosításáról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

1. Az egészségügyi ellátás normál rendben biztosított. 2. Az ivóvíz biztonságosan fogyasztható.

Az elmúlt húsz év eredményei

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása

Kockázatmenedzsment. dióhéjban Puskás László. Minőségügyi szakmérnök Magyar Minőség Társaság

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

2017. évi.. törvény. Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény módosításáról

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

A KvVM beruházásában decemberében indított kármentesítési projektek

BESZÁMOLÓ A HAZAI ÓLOM PROJEKTRŐL

Működési kockázatkezelés fejlesztése a CIB Bankban. IT Kockázatkezelési konferencia Kállai Zoltán, Mogyorósi Zoltán

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Átírás:

A kockázatelemzés elméleti alapjai és gyakorlati tapasztalatai a kármentesítési eljárásoknál Dr. Szabó Zoltán, Dr. Dura Gyula, Hofer Ádám, Demeter Zoltán, Dr. Pándics Tamás Országos Közegészségügyi Központ 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2016 november 16.

Sajátos környezet-egészségügyi probléma Out of sight, out of mind láthatatlan szennyezés vízbázisok veszélyeztetése költségek; mikor tiszta a tiszta? felelősség résztvevők: tulajdonos hatóságok környezet- és természetvédelmi, vízügyi felügyelőségek, BM, katasztrófavédelem ÁNTSz/KormHivatalok népeü /szakhatósági feladatok szakértői, mérnöki, vállalkozói kör

A Kormány 219/2004 (VII.21.) rendelete a felszín alatti vizek védelméről 2004-ben: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 22. (6) pontja szerint: A tényfeltárási tervet a felügyelőség minden esetben a közegészségügyi hatóság, illetve amennyiben az vízkivételt érint a felügyelet, valamint szennyezett termőtalaj esetén a talajvédelmi hatóság bevonásával határozattal fogadja el. (2009-től hatályon kívül helyezve) 24. (1) 168 A (D) kármentesítési célállapot határérték szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérő kockázati alapon történő meghatározásánál a 19/A. (2) bekezdésében [közegészségügy,biztonság] foglaltakon túl, figyelembe kell venni: b) 170 a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket és a szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket; g) amennyiben a szennyezettség, illetve a veszélyeztetettség mértéke szükségessé teszi ga) 173 a részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményét. Erre vonatkozóan a megyei Kormányhivatal járási hivatalának népegészségügyi osztálya szakkérdés vizsgálata tárgyú állásfoglalást ad.

Kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés Szennyezettségi koncentráció x Expozíciós faktor x Toxicitás = Egészség kockázat környezet- és egészségkockázat értéke (D) kármentesítési célállapot határérték

Mennyiségi kockázatfelmérés (1) Egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés A szennyezett területen tartózkodó receptor kockázata: a szennyezett területen a levegőből, vízből, talajból az emberi szervezetbe ill. a biótákba került szennyező anyag mennyisége a tolerábilis koncentrációhoz viszonyítva - alapértelmezett expozíciós és biológiai paramétereket használva. A felszín alatti víz is receptornak tekintendő! Részletes mennyiségi kockázatfelmérés A szennyezés terjedés figyelembevételével számított lakossági kockázat: a kül- és beltéri levegő, a víz, a talaj, a szenyezett területről származó élelmiszer közvetítette expozíció a tolerábilis koncentrációhoz viszonyítva - hely-specifikus hidrogeológiai, expozíciós és biológiai paramétereket használva.

Mennyiségi kockázatfelmérés (2) kiemelten abban az esetben, ha a szennyezett terület lakott területen, lakóépület vízkivételi hely, amelyre nézve a szennyezettség elérési ideje kisebb 5 évnél üdülés, sport, rekreáció mezőgazdasági (kiskerti) tevékenység a szennyezettség >> (B) szennyezettségi határértéknél, daganatkeltő (EU Karc.Kategória 1. és 2.), reprotoxikus, ED, a vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes

Mennyiségi kockázatfelmérés egyszerűsített részletes receptor receptor VÍZKIVÉTEL Szennyezett talaj receptor Szennyezett talajvíz Szennyezés megoszlás: talaj - talajvíz levegő - bióta alapértelmezett paraméterekkel Szennyezés terjedés (lebomlás, átalakulás) figyelembe vétele hely-specifikus paraméterekkel

A kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményeinek bemutatását a Korm. rendelet 7. számú melléklete írja elő 6. pontja Az egyszerűsített mennyiségi kármentesítési kockázatfelmérés, illetve - amennyiben készült - a részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményei, továbbá a részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés elmaradásának indokolása. 9. a) pontjának aa) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határérték szennyező anyagonként, 9 ac) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértéknek megfelelő területhasználatok, 9 ad) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez tartozó kockázat, a szennyezettség mértékének megfelelő szintű kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan.

A kezdetek

A lakosság egészségét veszélyeztető ill. jelentős hazai ismertebb környezetszennyezési esetek S Z E N N Y E Z É S HELY, IDŐ MÓDSZER/MODELL Vegyipari kisszövetkezet okozta talajszennyezés galvániszappal, növényvédő-szer maradékkal Monorierdő, 1986 In vivo és in vitro toxikológiai vizsgálatok Átmeneti veszélyes hulladéktárolón elhelyezett (60 ezer hordó) klórbenzol származékok okozta környezet- és talajszennyezés BVM garéi átmeneti veszélyes hulladék tárolója, 1989-2002 kalkulátor, QUATTRO Elavult technológiával működtetett üzem okozta lakókörnyezeti szennyezettség Metallokémia, Budapest, Nagytétény,1991-től HESP Illegális ólomakkumulátor bontás okozta talajszennyezés Meddőhányóból és zagytérből származó talajszennyezés Gyógyszergyári vegyi hulladék egykori nyílttéri égetése okozta szennyezés ivóvízbázis veszélyeztetése A korábbi kockázatbecslés felülvizsgálata, pontosítása Heves, 1996 Gyöngyösoroszi, 1997 mogyoródi volt nyílttéri égetőhely, 2000 Kolontár, vörösiszap katasztrófa PBPK vérólomszínt prognózis Risk Assisstant RBCA Risk Workbench, RISC

A lakosság érintettsége Régi üzemek, ipartelepek, elavult technológia Szeged-Algyő, Farki rét 8. Fémszelekt kisszövetkezet Törökbálint Mechanikai Művek Kállósemjén, Elekterfém Kft Pécs, Edison u. 10. ELEKTRO-CORR Kft. Galvánüzeme Tatabánya, volt alumíniumkohó Szigetszentmiklós, volt autógyár Dunaferr-DBK Kokszoló Kft. Nitrokémia-2000 Rt. Papkeszi Peremartoni Ipari Park Marcali, Kossuth L. utcai korábbi fémüzem Simontornyai Bőrgyár Óbudai Gázgyár, Budafoki barlanglakások

A kockázatbecslés szakaszai 1. lépés: Előzetes helyzetértékelés és a határértékekhez való viszonyítás. 2. lépés: Egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés az expozíciós útvonalak figyelembe vételével (legkedvezőtlenebb körülményekre) a kockázat kiszámítása. 3. lépés: részletes, hely-specifikus vizsgálatokon alapuló, sok adatot felhasználó komplex környezet-egészségügyi elemzés. 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz

Autóbusz garázs Budapest belterületén (1951-1975) Nagyvárad tér, 1969

Korányi Sándor utca - Diószeghy Sámuel utca által határolt terület B =10 ug/l 2003 2008 tetraklór-etilén 4820 777 triklór-etilén 31 8 cis1,2diklóretilén 273 110

Orczy kert, kockázati térkép

Orczy kert ma

A jelen

A vörösiszap katasztrófa kockázati görbéje, a hatásviselők, a hatás-paraméterek és következmények letapogatása Hatásviselő Hatás paraméter n/a 1 2 3 4 5 ember környezet gazdaság közüzem immateriális halálesetek száma sérülések száma szükséghelyzet > 14 napon át szükséghelyzet < 14 nap érintett terület nagysága levegő (por) szennyezés víztestek károsodása felszínalatti vizek károsodása mezőgazdasági terület károsodása épületek, lakások, műtárgyak fizikai pusztulása, károsodása következményes károk gazdasági veszteség jövedelem kiesés vízellátási zavar energia ellátási zavar gázszolgáltatás zavara hirközlési rendszer zavara közrend és biztonság politikai vonatkozások pszichológiai vonatkozások kulturális értékek károsodása még tolerálható nem tolerálható következmények

Monte Carlo szimulációs futtatások Input paraméterek valószínűségi megoszlása Valószínűségi eloszlás a random változókra Random kiválasztott értékekkel kockázat számítások Risk = f(v a, V b +++ V v )) A futtatások iteratív megismétlése (10ezerszer) valószínűségi sűrűségfüggvény kockázat

Egészségkockázat bizonytalanságának bemutatása klórozott etilének expozíciójából eredő egészségkockázat Monte Carlo elemzés szerinti gyakoriság és kumulatív eloszlása.

A jövő

A kockázatbecslés útkereszteződéshez ért mert késésben van - a komplex (kombinált, együttes hatások) értékelése tekintetében, - hallatlanul sok vegyi anyag van az elszennyezett területeken, a környezetünkben. A kockázatbecslés használhatóságán javítani kell továbbfejlesztéssel.

Korszerűsített kockázatbecslés A kockázatbecslés megtervezése A probléma megfogalmazása, azonosítása Bizonytalanság és variabilitás A default értékek megválasztása és használata Kombinált expozíció- és kockázatbecslés A kockázatbecslés használhatóságának tökéletesítése Az érintettek, az érdekeltek felelős szerepvállalása

A kockázatbecslési folyamat kezdete Első lépések valamennyi releváns adat, információ feldolgozása a szakértelemre támaszkodva meg kell határozni, miért van szükség a kockázatbecslésre, mi a kockázat természete, a kockázat kezelés megvalósítható-e meg kell határozni a kockázatbecslés célját, mire kell összpontosítani a kockázat kezelési lehetőségek függvényében a kockázat értékelés meg fog-e felelni az elvárásoknak? kockázat kommunikációja az érintettek felé

Korszerűsített kockázatbecslés A kockázatbecslés megtervezése Bizonytalanság és variabilitás A default értékek megválasztása és használata A egységesített, default dózis-válasz elemzés Kombinált expozíció és kockázatbecslés A kobe használhatóságának tökéletesítése A probléma megfogalmazása, azonosítása Az érdekeltek szerepe

Mit jelent a Default a kockázatbecslésben? a kockázatbecslés során jelenleg is túlnyomó részt alapértelmezett feltételezéseket használunk, azaz nem értjük hogyan fejti ki hatását az adott szennyező anyag alig van adat a kis dózisok hosszútávú hatásáról nincs leírva hogyan hozzunk tudományos döntést tudományos előrelátásból nem koordinált a szabályozást, a hatósági döntéseket szolgáló kockázatbecslés így váltak a default értékek kényelmes intézményesített eszközzé

A default értékek megválasztása és használata tudományos és szakmai alapozottság, világos és általános előírások szükségesek ahhoz, hogy evidencia szintjén igazolni lehessen milyen anyag-specifikus adatok kellenek a kockázatbecsléshez, hogy ne kelljen igénybe venni a default értéket ezzel lényegesen növelni lehetne a transzparenciát és és megalapozhatná a tudományos vélemény (judícium) és a tudomány(szak) politika szétválasztását Azonban: a default értékek bevezetése azt mutatja, hogy: valamit használnunk kell, ha még becsült adat sincs arról, hogyan fejti ki hatását a szennyező anyag, elismerjük, hogy a default értékek tudományos alapja legjobb esetben is homályos.

Default érték = Gold Standard A default értékekhez való ragaszkodás minden bizonnyal az egyik, és vitathatatlanul a legfontosabb oka annak, hogy nem történt előrelépés a szabályozási kockázatbecslés terén és nem sikerült kezelni a fogékony lakossági csoportok, a károsodás végpontjainak összehangolása, a kombinált, többszörös kitettség, az elvárt pontosság és a modellek, az előrejelzés megbízhatóságának kérdéseit. 28

A default gondolkodásmód megváltoztatása Ahelyett hogy állásfoglalásra késztetnénk a kockázatbecslést végző szakembereket, hogy belássák a default értékektől való elmozdulás fontosságát, a hangsúlyt szükségszerűen a mérési adatok elsődlegességére kell fordítani [Fordított bizonyítás terhe] Továbbá jobban meg kell ismerni azt a téves feltevést, hogy az alapértelmezett érték mindig protektív (mert az a hatásmechanizmustól függ!) [toxikokinetika/toxikodinamika])

A hatásmechanizmusra vonatkozó ismeretek alapvető fontosságúak a kockázatbecslés paradigmájának továbbfejlesztéséhez Megérteni a humán/környezeti relevanciát, a fogékonyságot, a dózis extrapolációt Jellemezni bizonytalanságot hatásmechanizmus a kulcsfontosságú károsodások azonosítása Fejleszteni a végpontok harmonizált keresését Átláthatóvá tenni a sok komponensű vegyi kockázatok becslését

Köszönöm figyelmüket