1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása
|
|
- Ignác Veres
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása SZENNYEZŐFORRÁS TERJEDÉSI ÚT HATÁSVISELŐ / EXPOZÍCIÓ jelenlegi oldott szennyezőanyag csóva feltételezett csóva Általános megfogalmazásban a környezeti kockázat a vegyi anyagok okozta káros hatás bekövetkezésének valószínűsége, tényleges vagy előrejelzett előfordulási gyakorisága, amennyiben az ember vagy az élőlények expozíciója bekövetkezik. Környezeti kockázat tehát akkor alakulhat ki, ha a szennyezőanyagok a vízzel- vagy a levegővel történő terjedés útján, vagy direkt kontaktus révén (pl. a szennyezett talaj közvetlen lenyelésével) a hatásviselők expozícióját okozzák. Másképpen megfogalmazva, a környezeti kockázat az ökoszisztéma, illetőleg az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége. 1. kép
2 1.1.b. A környezeti kockázatfelmérések típusai hatásviselők szerint Humán kockázatfelmérés, azaz egészségkockázat felmérés Ilyenkor a védendő érték az emberi egészség. A hatásviselő lehet egyetlen ember, embercsoport vagy egy emberi populáció. Célszerű, esetenként elengedhetetlen megkülönböztetni a humán hatásviselők csoportján belül érzékeny (gyerekek, öregek, várandós anyák, kármentesítést végzők) vagy kevéssé érzékeny alcsoportokat (munkahelyi hatásviselők). Ökológiai kockázatfelmérés Ökológiai hatásviselő lehet egy mikroba populáció, magasabb rendű élőlények (növények, állatok) vagy egy táplálkozási lánc egésze, de akár a teljes ökoszisztéma is. Környezeti elemek A környezeti elemek védelme érdekében hatásviselőnek tekintjük a tiszta, még szennyezetlen felszín alatti víztestet (talajvíz vagy rétegvíz) is. Tényleges vagy feltételezett (potenciális) hatásviselő A fennálló és a tervezett terület- / vízhasználathoz tartozó hatásviselőket szintén célszerű megkülönböztetni. 2. kép
3 1.1.c. Az alapvető területhasználatok és expozíciós lehetőségek Területhasználatok 1. Gazdasági terület (ipari/kereskedelmi) 2. Mezőgazdasági terület vagy erdő 3. Lakóterület és rekreációs célú terület 4. Vízbázisok Expozíciós lehetőségek Belégzés Bőrkontaktus Lenyelés 3. kép
4 1.1.d. Kockázati mérőszámok képzése Humán egészségkockázat felmérés Ökológiai kockázatfelmérés Szennyező forrás Hatás vizsgálat Szennyező forrás Hatás (NOEC) Az eloszlás modellezése Extrapoláció Az eloszlás modellezése Extrapoláció PEC Szennyezőanyag felvétel a környezetből. Mérés vagy modellezés. PEC PNEC ÁND ADI, RfD, TDI UR, SF ERQ=PEC/PNEC HRQ=ÁND/ADI CR=ÁND SF Állapotfelmérés-kitettség becslés A hatás vizsgálata Kockázatok értékelése A kockázati mérőszámok képzése mindkét esetben hasonló módon történik; a hatás és a kitettség oldalon felvehető mérőszámok, azaz a tolerálható és a ténylegesen mérhető/becsülhető szennyezőanyag dózisok/koncentrációk összevetésével. 4. kép
5 1.1.e. Rövidítések, kifejezések magyarázata PEC (Predicted Environmental Concentration): a szennyezőanyag becsült, előre jelzett koncentrációja a környezetben ott, ahol a vizsgált élőlények expozíciója várható. PNEC (Predicted No Effect Concentration): a szennyezőanyagok olyan számított koncentrációja, amely az előrejelzések szerint az ökoszisztémát nem károsítja. NOEC (No Observed Effect Concentration): káros hatást még nem mutató vegyi anyag koncentrációk; krónikus vizsgálatokból nyerhető. ÁND (Átlagos napi dózis/bevitel): a szennyezőanyag azon mennyisége, mely lenyelés, belégzés útján vagy bőrön keresztül jut a szervezetbe. Egységnyi testtömegre és egységnyi időre vonatkoztatva (mg/kg nap). SF (Slope factor) Meredekségi tényező: rákkeltő anyagok esetén a rák-kockázatnövekményt (dózis-válasz) leíró egyenes meredeksége a kis dózisok tartományában, mely a tesztorganizmusok szennyezőanyag dózisokra adott válaszából (daganatképződés) kerül meghatározásra. Ez az érték egy felső becslését adja az egységnyi bevitt szennyezőanyag okozta élettartamra vetített rák kialakulási valószínűségének. Kifejezése 1/(mg/kg nap) egységben történik. CR (Carcinogenic Risk) Daganat kockázat: a daganatképző tulajdonságú, vagy a genetikai állományt (DNS) károsító vegyi anyagok kockázata a teljes élettartamra vonatkozó ÁND érték és a daganatkockázat valószínűségét leíró egységnyi kockázat (UR) vagy meredekségi tényező (SF) figyelembe vételével határozható meg. UR (Unit Risk) Egységnyi kockázat: az egységnyi kockázat egy felső becslése annak az élettartamra vonatkozó többlet kockázatnak, mely a szennyező vegyi anyag talajvízben 1 μg/l, levegőben 1 μg/m 3 koncentrációjú folyamatos expozíciójának következtében alakul ki. Kifejezése a meredekségi tényező (SF), az átlagos testtömeg és a belégzett levegő/lenyelt napi vízmennyiség figyelembe vételével történik: URair=SF 1/70 kg 20 m 3 /nap 10-3, illetve URwat=SF 1/70 kg 2 l/nap 10-3 UF(Uncertainty Factor) Bizonytalansági tényező: a referencia dózis (RfD) kísérleti adatokból történő meghatározásához használt konstans számérték, amely általában a 10 többszöröse. Az UF az extrapoláció bizonytalanságát kifejező érték, amit befolyásol a populáció tagjainak különböző érzékenysége, az akut állatkísérletes vizsgálat során nyert adatok extrapolációja élettartam hosszúságra, az állatkísérletek eredményeinek emberre történő extrapolációja és a LOAEL értékek használata a NOAEL értékek helyett. HRQ (Egészségkockázati hányados): a determinisztikus hatású vegyi anyag becsült expozíciójának, azaz az átlagos napi szennyezőanyag felvétel (ÁND) mértékének és az elviselhetőnek tartott tolerábilis napi dózisnak (TDI) aránya. ERQ: az ököszisztémára számított kockázati hányados, amely a vegyi anyag előrejelzett koncentrációja (PEC) és a káros hatást még nem okozó környezeti koncentrációnak (PNEC) aránya. Referencia dózis, megengedhető napi bevitel (RfD, ADI, TDI): a nem rákkeltő hatású vegyi anyagok elfogadható kockázat szintjét jelölő feltételezett biztonságos dózis, ami naponta bevihető az ember teljes életének minden napján anélkül, hogy bármiféle egészségkárosodást okozna. Ezt a dózist a tesztorganizmusok szennyezőanyag dózisokra adott válaszából határozzák meg a NOAEL vagy LOAEL és UF értékek ismeretében, érzékeny alcsoportokat is vizsgálva. Kifejezése mg/kgxnap egységben történik. NOAEL (No Observed Adverse Effect Level): állatkísérletben a vizsgált vegyi anyag legnagyobb dózisa, ahol statisztikailag vagy biológiailag szignifikáns káros hatás még nem figyelhető meg a vizsgált populációban a megfelelő kontroll populációhoz viszonyítva. Hatás esetlegesen megfigyelhető, de az nem minősíthető károsnak. 5. kép
6 1.2. Integrált kockázati modell, releváns expozíciós szituációk ELSŐDLEGES FORRÁS MÁSODLAGOS FORRÁS TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK EXPOZÍCIÓS ÚTVONALAK HATÁSVISELŐK JELLEMZÉSE Terméktárolás Szennyezett felszíni talaj <1m mélység Erózió és légköri diszperzió TALAJ Bőrrel való érintkezés vagy lenyelés Lakosság / lakóterület Dolgozók / ipari terület Építők, szerelők Érzékeny csoportok Vezetéksérülés Művelet Hulladék kezelés Egyéb Szennyezett felszín alatti talaj >1m mélység Talajvízben oldott szennyezettség Szabadfázisú szennyezettség Szennyezett üledék vagy felszíni víz Kipárolgás környezeti levegőbe Kipárolgás és zárttérben történő felhalmozódás Kimosódás és terjedés talajvízzel Szabadfázisú migráció Terjedés felszíni vízzel LEVEGŐ Gőzök vagy részecskék belélegzése TALAJVÍZ Ivóvízként/locsolóvízként történő használat FELSZÍNI VÍZ Rekreációs használat Lakosság / lakóterület Dolgozók / ipari terület Építők, szerelők Lakosság / lakóterület Dolgozók / ipari terület Lakosság / lakóterület Érzékeny csoportok A kockázatfelmérés alapjának a kockázati modell (más elnevezéssel: integrált kockázati modell, koncepció modell) felállítását tekinthetjük. Általában ezen munkafázis során határozzuk meg a kockázat lehetséges elemeit, úgymint a szennyezőforrást, a lehetséges terjedési és expozíciós utakat és a potenciális hatásviselőket. A releváns expozíciós lehetőségeket tartalmazó kockázati modell alkotja a kockázatfelmérés egymást követő fázisainak alapját. Az elméleti kockázati modell pontos felvétele és iteratív finomítása a kockázat alapú beavatkozások kulcseleme. Magyarázó példa: Egy föld alatti szállító vezeték megsérült, ennek következtében a talajvízbe szennyezőanyag került. A talajvízzel a szennyezőanyag egy közeli település irányába terjedt tovább. A településen a talajvizet ivóvízként is hasznosítják, a szennyezett víz fogyasztásával humán hatásviselők (a település lakosai) exponálódtak. 6. kép
7 1.3.a. A kockázatfelmérés lépcsői 1. lépcső: Általános érvényű határértékek használata szakmai-módszertani útmutatók, ajánlások, határértéklisták (10/2000 rendelet, RIVM) összevetése a PEC értékekkel 2. lépcső: Egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés adatok korlátozottan állnak rendelkezésre, szennyezőanyagok és az expozíciós útvonalak áttekintése, konzervatív megközelítés (kedvezőtlen körülményekre), egyszerű eloszlási modellek használata 3. lépcső: Részletes hely-specifikus mennyiségi Cf kockázatfelmérés kevésbé konzervatív, sok adatot felhasználó komplex modelleket tartalmazó eljárás; pl. valószínűségi expozíciós modell, biológiai hozzáférhetőség vizsgálat, Cf NAF C R numerikus szennyezőanyag terjedés modellezés A költség-hatékony kockázatfelmérés iteratív, lépcsőzetes módon történik. Első lépésben konzervatív feltételezésekkel helyettesítjük az adathiányból eredő bizonytalanságot, majd újabb, hely-specifikus adatok használatával pontosítjuk a számítást. Az egymást követő iterációk eredménye általában egyre alacsonyabb kockázatot mutat, ugyanis csökken a számítás konzervativizmusa, a valóságot jobban közelíti az elméleti kockázati modell. 7. kép
8 1.3.b. Az egyes kockázatfelmérési lépcsők jellemzői A többlépcsős mennyiségi kockázatfelmérés jellemzői 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső Az emberi egészség és a környezet azonos fokú védelme Konzervativizmus A műszaki beavatkozás költség-hatékonysága 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső Az adatok bizonytalansága Adatigény, terület specifikusság A vizsgálatok időigénye és költsége A lépcsőkben való előrehaladás egyre nagyobb anyagi és időbeli ráfordítást igényel, hogy a növekvő adat- és elemzési igény teljesíthető legyen. Ezzel együtt a konzervatív, "általános" feltételezések helyébe helyszínspecifikus tényezők lépnek, és ezzel egyidejüleg növekszik a környezet valós kockázatairól alkotott kép pontossága és műszaki beavatkozás költség-hatékonysága. Az iterációs folyamat során az emberi egészség és a környezet védelme és biztonsági szintje állandó marad. 8. kép
9 1.3.c. A lépcsőzetes megközelítés folyamatábrája 1. lépés KEZDETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS Rövidítések: 2. lépés A KOCKÁZATFELMÉRÉS 1. LÉPCSŐJE AZ ELMÉLETI KOCKÁZATI MODELL ELKÉSZÍTÉSE ÉS AZ ÁTTEKINTŐ KOCKÁZATI CÉLÉRTÉKEK (RBSL) MEGHATÁROZÁS IRA Magyarítani kéne COC (Chemicals Of Concern): a vizsgált szennyezőanyagok koncentrációja 3. lépés COCs > RBSLs? RAP? IRA? RAP (Remedial Action Plan): műszaki beavatkozásikockázatcsökkentési terv 4. lépés A KOCKÁZATFELMÉRÉS 2. LÉPCSŐJE KIEGÉSZÍTŐ ADATGYŰJTÉS KOCKÁZATFELMÉRÉS (SSTL) IRA (Interim Remedial Action): közbülső kockázatcsökkentő eljárás RBSL (Risc Based Screening Level): áttekintő kockázati alapú célkoncentráció 5. lépés 6. lépés COCs > SSTLs? A KOCKÁZETFELMÉRÉS 3. LÉPCSŐJE KIEGÉSZÍTŐ ADATGYŰJTÉS KOCKÁZATFELMÉRÉS (SSTL) RAP? IRA? SSTL (Site Specific Target Level): terület-specifikus mentesítési célkoncentráció 7. lépés COCs > SSTLs? IRA? 8. lépés REMEDIÁCIÓS CSELEKVÉSI TERV 9. lépés Monitoring? MEGFELELŐSÉGI MONITORING NEM SZÜKSÉGES TOVÁBBI INTÉZKEDÉ S 9. kép
10 1.6.a. A kockázat számítás és a D érték képzés közötti kapcsolat Expozíciós koncentráció x Expozíciós faktor = kockázat x Toxicitás kockázat felmérés pl.: ÁND/TDI=HQ D érték számítás pl.: HQ=1, ÁND=TDI c=tdi/em A kockázati alapú célérték képzés folyamata a kockázati mérőszámok képzése folyamatának inverze. 10. kép
11 1.6.b. A kockázati alapú célérték képzés folyamata Talaj szennyezőforrás Csapadék Hatásviselő PNEC, RfD Bemosódás a talajba Steady-state szennyezőanyag csóva Tényfeltáráskori talajvíz szennyezettségi csóva Szennyezett terület Mentesítési célérték 1 A hígulás, szorpció hatása Destruktív folyamatok hatása (degradáció) Konc. Elérendő koncentráció a receptornál (CR) Távolság a forrástól tv. áramlási irányban A kockázati alapú célkoncentráció; azaz D kármentesítési célállapot határérték meghatározásakor (az elfogadható kockázathoz tartozó környezeti koncentráció képzése) a hatásviselőnél megengedhető kockázathoz tartozó dózisból vagy koncentrációból visszafelé haladva határozzuk meg a forrásoldalon még megengedhető koncentrációt az adott környezeti elemben. A kapott értéket pedig összehasonlítjuk a szennyezett területen mért koncentráció értékekkel. 11. kép
12 1.6.c. Elfogadható kockázaton alapuló érték a feltételezett és a tényleges hatásviselőkre Területen belül Területen kívül szennyezés FELTÉTELEZETT HATÁSVISELŐ AKTUÁLIS HATÁSVISELŐ jelenlegi csóva feltételezett csóva D érték számítás a potenciális expozíciós pontra D érték számítás a tényleges expozíciós pontra Feltételezett hatásviselők védelme A tényleges hatásviselők védelme FONTOS: Mind a tényleges, mind a feltételezett expozíciós ponton lévő hatásviselőre nézve értékelni kell a kockázatot a kármentesítés előkészítése érdekében. 12. kép
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Fogalmak Természetes szennyezőanyagcsökkenés (angolul: natural attenuation): a környezetbe kikerült vegyi anyagok fizikai,
RészletesebbenBenzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenTalaj/talajvíz védelem IX. Talaj és talajvíz szennyezés környezeti és humánegészségügyi kockázata
Talaj/talajvíz védelem IX. Talaj és talajvíz szennyezés környezeti és humánegészségügyi kockázata Környezeti kockázat becslés Célja: A környezetbe jutó vegyi anyagok ökoszisztémára (emberre) gyakorolt
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenHárom pillér a kármentesítés során védendő értékeink
Madarász T. Kovács G.: A kármentesítés szerepe a vízkészletvédelemben (könyvfejezet) a Szűcs-Sallai-Zákányi-Madarász (szerk): Vízkészletvédelem című egyetemi tankönyvben, Miskolci Egyetem, 2009 Három pillér
Részletesebben7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma
7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,
RészletesebbenOrszágos Környezetegészségügyi Intézet. Az egészségkockázat értékelésének szempontjai a vörösiszap katasztrófában érintett területen. Dr.
Országos Környezetegészségügyi Intézet Az egészségkockázat értékelésének szempontjai a vörösiszap katasztrófában érintett területen Dr. Dura Gyula KÁRMENTESÍTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, 2011 Nagy ipari környezeti
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenVízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán
Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán KÖRINFO Záró Konferencia, Budapest, 2010. május 28. Környezeti kockázatmenedzsment Politika Környezetpolitika Gazdaság Jogi háttér
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
RészletesebbenVezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész március 9. George Fotakis, ECHA
Vezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész Veszély lyértékelés PBT-ért rtékelés 2010. március 9. George Fotakis, ECHA A kémiai biztonsági értékelés
RészletesebbenLCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,
RészletesebbenA kockázat fogalma. A kockázat fogalma. Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András
Fejezetek a környezeti kockázatok menedzsmentjéből 2 Bezegh András A kockázat fogalma A kockázat (def:) annak kifejezése, hogy valami nem kívánt hatással lesz a valaki/k értékeire, célkitűzésekre. A kockázat
RészletesebbenAz etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai
Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági vonatkozásai dr. Szerleticsné dr. Túri Mária Az etil-karbamát élelmiszerbiztonsági kockázatai szakmai nap a MÉBiH és WESSLING Hungary Kft. szervezésében 2010. június
RészletesebbenA kockázatelemzés elméleti alapjai és gyakorlati tapasztalatai a kármentesítési eljárásoknál
A kockázatelemzés elméleti alapjai és gyakorlati tapasztalatai a kármentesítési eljárásoknál Dr. Szabó Zoltán, Dr. Dura Gyula, Hofer Ádám, Demeter Zoltán, Dr. Pándics Tamás Országos Közegészségügyi Központ
RészletesebbenBakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány
Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás
RészletesebbenProjekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna
Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél Dócsné Balogh Zsuzsanna igazgató, bzs@cowi.hu 2011. március 17. 1 Lépések a projektfolyamatban 1. Projektötlet, koncepció 2. Tanulmányterv és MT
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
Részletesebben8. A kármentesítés szerepe a vízkészletvédelemben (Madarász Tamás és Kovács Gábor)
8. A kármentesítés szerepe a vízkészletvédelemben (Madarász Tamás és Kovács Gábor) A felszí alatti szennyezések felszámolásával foglakozó fejezetünkben célunk egy rövid áttekintést adni azokról a törvényi
RészletesebbenÉrtékelés a Chesarban Március 26.
Értékelés a Chesarban 2010. Március 26. Chesar funkciók 1. Manage substances 2. Reporting of uses 3. Értékelés intézése 4. ES building and CSR generation 5. Generation of ES for esds 6. Administration
RészletesebbenSugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia. Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI
Sugárbiológiai ismeretek: LNT modell. Sztochasztikus hatások. Daganat epidemiológia Dr. Sáfrány Géza OKK - OSSKI Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai Determinisztikus hatás Sztochasztikus hatás Sugársérülések
RészletesebbenKÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA
KÖRNYEZETI KOCKÁZAT ELEMZŐ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA Dr. Czakó Sándor Az elmúlt években bekövetkezett ipari balesetek (Seveso, Flixborough, Bhopal, Enshede) bebizonyították, hogy szükség van olyan kockázat
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenIndikátorok alkalmazása a labordiagnosztikai eljárások minőségbiztosításában
Indikátorok alkalmazása a labordiagnosztikai eljárások minőségbiztosításában Minőségi indikátorok az analitikai szakaszban Dr. Kocsis Ibolya Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Központi Laboratórium
RészletesebbenKÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT
KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Környezeti kockázatfelmérés, példák Molnár Mónika, Feigl Viktória, Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
RészletesebbenAz Európai arlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve Minden egészséget veszélyeztető hatás szisztematikus vizsgálatának eredményét tömeg/tömeg százalé
Az Európai arlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet
4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK
Részletesebben2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS
2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1
RészletesebbenKiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2
Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenAz Országos Levegőterheléscsökkentési május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna
Az Országos Levegőterheléscsökkentési Program 2019. május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna A NEC irányelv az EU környezeti és egészségvédelmi céljainak költséghatékony megvalósítása; a határon átterjedő
RészletesebbenVegyi anyagok kockázatának mérése
Vegyi anyagok kockázatának mérése Gruiz Katalin A vegyi anyagok a környezetbe kerülve az ökoszisztémát és benne az embert veszélyeztetik. A veszélyeztetés sokkomponenső bonyolult folyamat eredménye, melynek
RészletesebbenSzennyezett területek és vizek utógondozása Hatósági felügyelet és önellenőrzés
Szennyezett területek és vizek utógondozása Hatósági felügyelet és önellenőrzés Felosztás Bevezetés Jogi alapok Németországban és fogalmak Módszertani megvalósítás a) Az érintett elemek függvényében b)
RészletesebbenA KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP
A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP KONFERENCIA 2016.11.16. OKKP STRATÉGIAI HÁTTERE Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2015 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti
RészletesebbenSzennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban
Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban Hasznos Gábor kármentesítési referens KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI ÉS KÁRMENTESÍTÉSI FŐOSZTÁLY gabor.hasznos@am.gov.hu Környezetvédelmi adatszolgáltatás
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
RészletesebbenA KÁRMENTESÍTÉSI CÉLÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK KÉRDÉSEI
A Miskoci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) A KÁRMENTESÍTÉSI CÉLÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Madarász Tamás Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
Részletesebben1.3 Előállító Ivoclar Vivadent AG, Bendererstrasse 2, FL 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein
EU biztonsági adatlap AdheSE Bonding Kiállítás dátuma / Referencia 2005. 04. 07. hot Előző változat 2002. 11. 21. Nyomtatás dátuma 2005. 04. 07. lapsz. 1493 Cég Ivoclar Vivadent AG, Bendererstrasse 2,
RészletesebbenA minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata
Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. A monitorozott természetes koncentrációcsökkenés, mint kármentesítési technológia
TÁJÉKOZTATÓ A monitorozott természetes koncentrációcsökkenés, mint kármentesítési technológia Összeállította: Ádám László VITUKI Kht. Kármentesítési Koordinációs Központ e-mail: adam.laszlo@kgi.ktm.hu
Részletesebben1.3 Előállító Ivoclar Vivadent AG, Bendererstrasse 2, FL 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein
EU biztonsági adatlap Te-Econom Adhesive Kiállítás dátuma / Referencia 2006. 10. 27. licasa Előző változat 2005. 03. 30. hot Nyomtatás dátuma 2006. 10. 27. lapsz. 1459 Cég Ivoclar Vivadent AG, Bendererstrasse
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenInformációbiztonság fejlesztése önértékeléssel
Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső
RészletesebbenSom Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.
1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
Részletesebben18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet. a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról
18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. Elkészítés időpontja: 2015. november 26. Felülvizsgálat időpontja: - Verziószám: 1
BIZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: Cikkszám: 60039 1.2. A keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása:
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenKomplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
RészletesebbenKiállítás dátuma / Referencia 2010. 08. 20. liprt Előző változat 2010. 01. 18. liprt/ v1 Nyomtatás dátuma 2010. 08. 20. lapsz. 1798 2.
EU biztonsági adatlap Excite F DSC Kiállítás dátuma / Referencia 2010. 08. 20. liprt Előző változat 2010. 01. 18. liprt/ v1 Nyomtatás dátuma 2010. 08. 20. lapsz. 1798 2. változat Cég Ivoclar Vivadent AG,
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenÁllatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet
Hiv.: ECHA-11-FS-06-HU ISBN-13: 978-92-9217-604-4 Állatokon végzett vizsgálatok alternatíváinak használata a REACHrendelet alapján A REACH-rendelet kidolgozásának és elfogadásának egyik legfontosabb oka
Részletesebben2006R1907 HU
2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 152 IX. MELLÉKLET A LEGALÁBB 100 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN ( 1 ) GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ E melléklet szintjén a
Részletesebben1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:
1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi
RészletesebbenA TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG Balczó Márton tudományos segédmunkatárs
RészletesebbenVízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György
Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok
RészletesebbenPajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási
Részletesebben23. Országos Környezeti Kármentesítési Program felépítése és gyakorlata
23. Országos Környezeti Kármentesítési Program felépítése és gyakorlata Mi a kármentesítési program, célja, szakaszai. A környezetszennyezések teljes körére kiterjedő fellépés tervszerű munkát igényel,
RészletesebbenSzennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere
Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Zöldi Irma Menedzsment Döntési helyzetek, döntésmechanizmus Jogszabályok, jogszabályi lehetőségek KÖRINFO konferencia, 2 Mi a menedzsment? Menedzsment
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
RészletesebbenA 453/2010 EK, a 1907/2006 EK (REACH) és a 1272/2008 EK rendeletek (CLP- GHS) szerint. 1. Anyagmegnevezés, gyártó és forgalmazó megnevezése
Biztonsági adatlap A 453/2010 EK, a 1907/2006 EK (REACH) és a 1272/2008 EK rendeletek (CLP- GHS) szerint. A készítés dátuma: 2017. június 23. 1. Anyagmegnevezés, gyártó és forgalmazó megnevezése Termék
RészletesebbenLevegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok
Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM
ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM RÉSZÉT KÉPEZÕ ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL ADATBÁZISÁBÓL NYERHETÕ INFORMÁCIÓK A NEHEZEN LEBOMLÓ SZERVES SZENNYEZÕANYAGOKKAL
Részletesebben2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147
2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 VIII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjával
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kármentesítési tervezet főbb pontjai,környezetállapot felmérés előkészítése. 48.lecke
RészletesebbenGruiz Katalin, Vaszita Emese és Siki Zoltán. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. zat- menedzsmentje
Gruiz Katalin, Vaszita Emese és Siki Zoltán Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bányászati eredető diffúz szennyezettség g környezeti k kockázat zat- menedzsmentje Tartalom Cél Diffúz szennyezettség
RészletesebbenElkészítés időpontja: - Felülvizsgálat időpontja: 2015. 06. 08. Verziószám: 2
biztonsagilap.hu BIZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: 1.2. 1.3. A keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása:
RészletesebbenMegnyitó gondolatok. DR. HORVÁTH AMANDA tiszteletére. Magyar Talajtani Társaság Talajszennyezettségi Szakosztály november 18.
Megnyitó gondolatok Emlékülés DR. HORVÁTH AMANDA tiszteletére Magyar Talajtani Társaság Talajszennyezettségi Szakosztály 2010. november 18. különleges alkalomra gyűltünk össze Dr.Horváth Amanda 50 évet
RészletesebbenAz arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései
Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései Dr. Rudnai Péter Országos Környezetegészségügyi Intézet Horváth Amanda: A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Referáló közlemény) Egészségtudomány
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenSOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin
SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HULLADÉKOK TALAJRA HASZNOSÍTÁSÁNAK MENEDZSMENTJE GAZDASÁG TALAJ
RészletesebbenBékéscsaba, volt Patyolat vállalat területének. kármentesítése
vállalat területének LAKOSSÁGI FÓRUM BÉKÉSCSABA, 2014 ÁPRILIS 23. TAMÁS CSABA PROJEKTVEZETŐ BÉKÉS DRÉN KFT. 1 vállalat területének A kivitelező konzorcium tagjai BÉKÉS DRÉN Kft. Békés (48%) konzorciumvezető
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Termék neve ÖKO-FLEX VÉKONY VAKOLT dörzsölt/kapart hatású dekoratív vakolat Felhasználása Falazat dekoratív védelme.
BIZTONSÁGI ADATLAP Kiállítás kelte 2010. 11.29. 1. Termék neve ÖKO-FLEX VÉKONY VAKOLT dörzsölt/kapart hatású dekoratív vakolat 1.1. Felhasználása Falazat dekoratív védelme. 1.2. Gyártó/forgalmazó 2336.
Részletesebben1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE
1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE 19 20 Tartalomjegyzék 1. Általános bevezetõ...25 1.1. Elõzmények...25 1.2. Általános alapelvek...27 2. Expozícióbecslés...29 2.1. Bevezetõ...29 2.1.1. A mért
RészletesebbenDomstraße. 20, D-50668 Köln Tel.: 0180-5221246 (14 Cent/Min.FN) www.rewe-group.com/info
PENNY Fürdőszoba tisztító spray 1/5 Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása: 1.1.Termékazonosító: PENNY Fürdőszoba tisztító spray 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása:
RészletesebbenDiszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében
Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében Esetvizsgálat és gondolatébresztő Jeszenői Gábor ELGOSCAR-2000 Kft. Jakab András Jakab és Társai
RészletesebbenRaid Élelmiszer Moly Monitorozó Csapda
1. szakasz AZ ANYAG/ KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/ VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSATermék tájékoztató 1.1 Termékazonosító : 1.2 Az anyag vagy keverék : Feromonos csapda megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
Részletesebben4/24/12. Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve. Regresszióanalízis
1. feladat Regresszióanalízis. Legkisebb négyzetek elve 2. feladat Az iskola egy évfolyamába tartozó diákok átlagéletkora 15,8 év, standard deviációja 0,6 év. A 625 fős évfolyamból hány diák fiatalabb
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
Részletesebben4. melléklet a 37/2014. (XII. 17.) FM rendelethez
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 178. szám 24623 9. Az R. 3. számú melléklet 2.1. pontjában szereplő felsorolás negyedik sorában az 50,0 szövegrész helyébe a 40,0 szöveg lép. 10. Az R. 3. számú melléklet
RészletesebbenSzolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.
Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.0/2F/09-2010-0004 Jeszenői Gábor témavezető ELGOSCAR-2000 Kft. Szolnok, MH
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK rendelet szerint KLEENEX Antibakteriális kéztisztító (6336)
1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító Márkanév : 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása Az anyag/keverék
Részletesebbentekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,
Fontos jogi nyilatkozat 31993L0067 Hivatalos Lap L 227, 08/09/1993 o. 0009-0018 finn különkiadás fejezet 13 kötet 25 o. 0003 svéd különkiadás fejezet 13 kötet 25 o. 0003 A Bizottság 93/67/EGK irányelve
Részletesebben