A kockázatelemzés elméleti alapjai és gyakorlati tapasztalatai a kármentesítési eljárásoknál

Átírás

1 A kockázatelemzés elméleti alapjai és gyakorlati tapasztalatai a kármentesítési eljárásoknál Dr. Szabó Zoltán, Dr. Dura Gyula, Hofer Ádám, Demeter Zoltán, Dr. Pándics Tamás Országos Közegészségügyi Központ 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program 2016 november 16.

2 Sajátos környezet-egészségügyi probléma Out of sight, out of mind láthatatlan szennyezés vízbázisok veszélyeztetése költségek; mikor tiszta a tiszta? felelősség résztvevők: tulajdonos hatóságok környezet- és természetvédelmi, vízügyi felügyelőségek, BM, katasztrófavédelem ÁNTSz/KormHivatalok népeü /szakhatósági feladatok szakértői, mérnöki, vállalkozói kör

3 A Kormány 219/2004 (VII.21.) rendelete a felszín alatti vizek védelméről 2004-ben: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 22. (6) pontja szerint: A tényfeltárási tervet a felügyelőség minden esetben a közegészségügyi hatóság, illetve amennyiben az vízkivételt érint a felügyelet, valamint szennyezett termőtalaj esetén a talajvédelmi hatóság bevonásával határozattal fogadja el. (2009-től hatályon kívül helyezve) 24. (1) 168 A (D) kármentesítési célállapot határérték szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérő kockázati alapon történő meghatározásánál a 19/A. (2) bekezdésében [közegészségügy,biztonság] foglaltakon túl, figyelembe kell venni: b) 170 a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket és a szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket; g) amennyiben a szennyezettség, illetve a veszélyeztetettség mértéke szükségessé teszi ga) 173 a részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményét. Erre vonatkozóan a megyei Kormányhivatal járási hivatalának népegészségügyi osztálya szakkérdés vizsgálata tárgyú állásfoglalást ad.

4 Kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés Szennyezettségi koncentráció x Expozíciós faktor x Toxicitás = Egészség kockázat környezet- és egészségkockázat értéke (D) kármentesítési célállapot határérték

5 Mennyiségi kockázatfelmérés (1) Egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés A szennyezett területen tartózkodó receptor kockázata: a szennyezett területen a levegőből, vízből, talajból az emberi szervezetbe ill. a biótákba került szennyező anyag mennyisége a tolerábilis koncentrációhoz viszonyítva - alapértelmezett expozíciós és biológiai paramétereket használva. A felszín alatti víz is receptornak tekintendő! Részletes mennyiségi kockázatfelmérés A szennyezés terjedés figyelembevételével számított lakossági kockázat: a kül- és beltéri levegő, a víz, a talaj, a szenyezett területről származó élelmiszer közvetítette expozíció a tolerábilis koncentrációhoz viszonyítva - hely-specifikus hidrogeológiai, expozíciós és biológiai paramétereket használva.

6 Mennyiségi kockázatfelmérés (2) kiemelten abban az esetben, ha a szennyezett terület lakott területen, lakóépület vízkivételi hely, amelyre nézve a szennyezettség elérési ideje kisebb 5 évnél üdülés, sport, rekreáció mezőgazdasági (kiskerti) tevékenység a szennyezettség >> (B) szennyezettségi határértéknél, daganatkeltő (EU Karc.Kategória 1. és 2.), reprotoxikus, ED, a vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes

7 Mennyiségi kockázatfelmérés egyszerűsített részletes receptor receptor VÍZKIVÉTEL Szennyezett talaj receptor Szennyezett talajvíz Szennyezés megoszlás: talaj - talajvíz levegő - bióta alapértelmezett paraméterekkel Szennyezés terjedés (lebomlás, átalakulás) figyelembe vétele hely-specifikus paraméterekkel

8 A kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményeinek bemutatását a Korm. rendelet 7. számú melléklete írja elő 6. pontja Az egyszerűsített mennyiségi kármentesítési kockázatfelmérés, illetve - amennyiben készült - a részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményei, továbbá a részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés elmaradásának indokolása. 9. a) pontjának aa) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határérték szennyező anyagonként, 9 ac) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértéknek megfelelő területhasználatok, 9 ad) a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez tartozó kockázat, a szennyezettség mértékének megfelelő szintű kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan.

9 A kezdetek

10 A lakosság egészségét veszélyeztető ill. jelentős hazai ismertebb környezetszennyezési esetek S Z E N N Y E Z É S HELY, IDŐ MÓDSZER/MODELL Vegyipari kisszövetkezet okozta talajszennyezés galvániszappal, növényvédő-szer maradékkal Monorierdő, 1986 In vivo és in vitro toxikológiai vizsgálatok Átmeneti veszélyes hulladéktárolón elhelyezett (60 ezer hordó) klórbenzol származékok okozta környezet- és talajszennyezés BVM garéi átmeneti veszélyes hulladék tárolója, kalkulátor, QUATTRO Elavult technológiával működtetett üzem okozta lakókörnyezeti szennyezettség Metallokémia, Budapest, Nagytétény,1991-től HESP Illegális ólomakkumulátor bontás okozta talajszennyezés Meddőhányóból és zagytérből származó talajszennyezés Gyógyszergyári vegyi hulladék egykori nyílttéri égetése okozta szennyezés ivóvízbázis veszélyeztetése A korábbi kockázatbecslés felülvizsgálata, pontosítása Heves, 1996 Gyöngyösoroszi, 1997 mogyoródi volt nyílttéri égetőhely, 2000 Kolontár, vörösiszap katasztrófa PBPK vérólomszínt prognózis Risk Assisstant RBCA Risk Workbench, RISC

11 A lakosság érintettsége Régi üzemek, ipartelepek, elavult technológia Szeged-Algyő, Farki rét 8. Fémszelekt kisszövetkezet Törökbálint Mechanikai Művek Kállósemjén, Elekterfém Kft Pécs, Edison u. 10. ELEKTRO-CORR Kft. Galvánüzeme Tatabánya, volt alumíniumkohó Szigetszentmiklós, volt autógyár Dunaferr-DBK Kokszoló Kft. Nitrokémia-2000 Rt. Papkeszi Peremartoni Ipari Park Marcali, Kossuth L. utcai korábbi fémüzem Simontornyai Bőrgyár Óbudai Gázgyár, Budafoki barlanglakások

12 A kockázatbecslés szakaszai 1. lépés: Előzetes helyzetértékelés és a határértékekhez való viszonyítás. 2. lépés: Egyszerűsített mennyiségi kockázatfelmérés az expozíciós útvonalak figyelembe vételével (legkedvezőtlenebb körülményekre) a kockázat kiszámítása. 3. lépés: részletes, hely-specifikus vizsgálatokon alapuló, sok adatot felhasználó komplex környezet-egészségügyi elemzés. 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz

13 Autóbusz garázs Budapest belterületén ( ) Nagyvárad tér, 1969

14 Korányi Sándor utca - Diószeghy Sámuel utca által határolt terület B =10 ug/l tetraklór-etilén triklór-etilén 31 8 cis1,2diklóretilén

15 Orczy kert, kockázati térkép

16 Orczy kert ma

17 A jelen

18 A vörösiszap katasztrófa kockázati görbéje, a hatásviselők, a hatás-paraméterek és következmények letapogatása Hatásviselő Hatás paraméter n/a ember környezet gazdaság közüzem immateriális halálesetek száma sérülések száma szükséghelyzet > 14 napon át szükséghelyzet < 14 nap érintett terület nagysága levegő (por) szennyezés víztestek károsodása felszínalatti vizek károsodása mezőgazdasági terület károsodása épületek, lakások, műtárgyak fizikai pusztulása, károsodása következményes károk gazdasági veszteség jövedelem kiesés vízellátási zavar energia ellátási zavar gázszolgáltatás zavara hirközlési rendszer zavara közrend és biztonság politikai vonatkozások pszichológiai vonatkozások kulturális értékek károsodása még tolerálható nem tolerálható következmények

19 Monte Carlo szimulációs futtatások Input paraméterek valószínűségi megoszlása Valószínűségi eloszlás a random változókra Random kiválasztott értékekkel kockázat számítások Risk = f(v a, V b +++ V v )) A futtatások iteratív megismétlése (10ezerszer) valószínűségi sűrűségfüggvény kockázat

20 Egészségkockázat bizonytalanságának bemutatása klórozott etilének expozíciójából eredő egészségkockázat Monte Carlo elemzés szerinti gyakoriság és kumulatív eloszlása.

21 A jövő

22 A kockázatbecslés útkereszteződéshez ért mert késésben van - a komplex (kombinált, együttes hatások) értékelése tekintetében, - hallatlanul sok vegyi anyag van az elszennyezett területeken, a környezetünkben. A kockázatbecslés használhatóságán javítani kell továbbfejlesztéssel.

23 Korszerűsített kockázatbecslés A kockázatbecslés megtervezése A probléma megfogalmazása, azonosítása Bizonytalanság és variabilitás A default értékek megválasztása és használata Kombinált expozíció- és kockázatbecslés A kockázatbecslés használhatóságának tökéletesítése Az érintettek, az érdekeltek felelős szerepvállalása

24 A kockázatbecslési folyamat kezdete Első lépések valamennyi releváns adat, információ feldolgozása a szakértelemre támaszkodva meg kell határozni, miért van szükség a kockázatbecslésre, mi a kockázat természete, a kockázat kezelés megvalósítható-e meg kell határozni a kockázatbecslés célját, mire kell összpontosítani a kockázat kezelési lehetőségek függvényében a kockázat értékelés meg fog-e felelni az elvárásoknak? kockázat kommunikációja az érintettek felé

25 Korszerűsített kockázatbecslés A kockázatbecslés megtervezése Bizonytalanság és variabilitás A default értékek megválasztása és használata A egységesített, default dózis-válasz elemzés Kombinált expozíció és kockázatbecslés A kobe használhatóságának tökéletesítése A probléma megfogalmazása, azonosítása Az érdekeltek szerepe

26 Mit jelent a Default a kockázatbecslésben? a kockázatbecslés során jelenleg is túlnyomó részt alapértelmezett feltételezéseket használunk, azaz nem értjük hogyan fejti ki hatását az adott szennyező anyag alig van adat a kis dózisok hosszútávú hatásáról nincs leírva hogyan hozzunk tudományos döntést tudományos előrelátásból nem koordinált a szabályozást, a hatósági döntéseket szolgáló kockázatbecslés így váltak a default értékek kényelmes intézményesített eszközzé

27 A default értékek megválasztása és használata tudományos és szakmai alapozottság, világos és általános előírások szükségesek ahhoz, hogy evidencia szintjén igazolni lehessen milyen anyag-specifikus adatok kellenek a kockázatbecsléshez, hogy ne kelljen igénybe venni a default értéket ezzel lényegesen növelni lehetne a transzparenciát és és megalapozhatná a tudományos vélemény (judícium) és a tudomány(szak) politika szétválasztását Azonban: a default értékek bevezetése azt mutatja, hogy: valamit használnunk kell, ha még becsült adat sincs arról, hogyan fejti ki hatását a szennyező anyag, elismerjük, hogy a default értékek tudományos alapja legjobb esetben is homályos.

28 Default érték = Gold Standard A default értékekhez való ragaszkodás minden bizonnyal az egyik, és vitathatatlanul a legfontosabb oka annak, hogy nem történt előrelépés a szabályozási kockázatbecslés terén és nem sikerült kezelni a fogékony lakossági csoportok, a károsodás végpontjainak összehangolása, a kombinált, többszörös kitettség, az elvárt pontosság és a modellek, az előrejelzés megbízhatóságának kérdéseit. 28

29 A default gondolkodásmód megváltoztatása Ahelyett hogy állásfoglalásra késztetnénk a kockázatbecslést végző szakembereket, hogy belássák a default értékektől való elmozdulás fontosságát, a hangsúlyt szükségszerűen a mérési adatok elsődlegességére kell fordítani [Fordított bizonyítás terhe] Továbbá jobban meg kell ismerni azt a téves feltevést, hogy az alapértelmezett érték mindig protektív (mert az a hatásmechanizmustól függ!) [toxikokinetika/toxikodinamika])

30 A hatásmechanizmusra vonatkozó ismeretek alapvető fontosságúak a kockázatbecslés paradigmájának továbbfejlesztéséhez Megérteni a humán/környezeti relevanciát, a fogékonyságot, a dózis extrapolációt Jellemezni bizonytalanságot hatásmechanizmus a kulcsfontosságú károsodások azonosítása Fejleszteni a végpontok harmonizált keresését Átláthatóvá tenni a sok komponensű vegyi kockázatok becslését

31 Köszönöm figyelmüket