Nyomtató A nyomtató, vagy angolul printer, olyan hardver, kimeneti periféria, mely arra használható, hogy a digitális adatokat megjelenítse nem elektronikus formában, általában papíron. A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbben vannak, és minél kisebbek a rajzolatokat felépítő pontok. Ezt jellemzi a DPI, (Dot / Inch, azaz hogy egy hüvelyk (2.54 cm) hosszú vonal hány pontból áll.) A nyomtatás sebességét általában lap/percben mérjük. karakter/másodperc: CPS (character per secundum) lap/perc: PPM (pages per minute) A nyomtatók lehetnek színesek szürkeárnyalatosak egyszínűek (monokróm-egyszínű FEKETE pontok a fehér papíron: fekete-fehér lézernyomtatók, festékszalagos nyomtatók) Nyomtatási minőség Három nagy csoportot lehet megkülönböztetni. A leggyengébb (DRAFT) minőséget az elnagyolt nyomtatás jelenti. Ekkor jól látszanak és elkülönülnek a karaktereket kialakító pontok, folyamatos vonalú karakterek esetén vonalszakadások állnak elő a gyors nyomtatás, a festékszalag gyenge minősége miatt. A következő fokozatot a csaknem levélminőség (NLQ, Near Letter Quality) jelenti. Itt a karaktert alkotó pontok még szabad szemmel felfedezhetők, de teljesen összeérnek egymással. A legjobb minőséget a levél minőségű nyomtatás adja. Ekkor a karakterek folyamatos vonalakból állnak, szabad szemmel még az íves részeken sem fedezhetőek fel különálló képpontok. Ugyancsak a nyomtatási minőséghez tartozik, hogy a fehér háttéren hány és mekkora méretű, szükségtelen folt, maszat található, illetve ha fekete felületet szeretnénk nyomtatni, az mennyire fekete, találhatók-e benne fehér lyukak, vonalak. A nyomtatók papírkezelése Leporello papír perforációval ellátott, fogaskerék hajtású hajtogatott papír vágott papír (pl. A4, gumikerékhajtás) mindkét típust kezelő Nyomtatók csoportosítása a nyomtatás elve szerint Egyszerre kinyomtatott felület szerint Karakternyomtató Mindig egy karaktert nyomtat. Az elektromos írógépekből lettek kifejlesztve. Fajtái: pl. a betűkerekes, és gömbfejes nyomtató Sornyomtató Egyszerre egy sort nyomtat ki, miután a memóriájában összegyűjti az egy sorhoz tartozó információkat, és a kinyomtatandó karaktereket összegyűjti egy betűhengeren, vagy betűláncon Pontelvű nyomtató A képet pontonként nyomtatja ki. Egyszerre annyi pontot nyomtatnak, amennyit a nyomtatófej lehetővé tesz: mátrixnyomtatók, tintasugaras nyomtatók. Lapnyomtató A nyomtatás előtt az egész laphoz tartozó információt összegyűjti a memóriájában, majd a teljes lapot nyomja ki. Pl.: lézernyomtatók, ionos nyomtatók, mágneses nyomtatók A papírra kerülés módja szerint Ütős A kép kialakítása mechanikai érintés útján történik (ütőfej-festékszalag). Több példányban is nyomtathatnak. Nem ütős Ezek a festéket a papír érintése nélkül juttatják a lapra (a nyomtatók többsége ebbe a csoportba tartozik). Egyszerre csak egy példányt tudnak nyomtatni. 1
ÜTŐS NYOMTATÓK Íróláncos nyomtató, író rudas nyomtató - Sornyomtatók Csak karakterek nyomtatására alkalmasak, egyszerre egy egész sort nyomtatnak. Íróláncos nyomtató Író rudas, dob nyomtató Valamennyi kinyomtatandó karakter egy forgó betűhengeren foglal helyet. Memóriájában összegyűjti az egész sorra vonatkozó adatot és egyszerre nyomtatja ki. Egy kis kalapács a megfelelő pillanatban megüti a papírt, amelyre a festékszalag segítségével felkerül a karakter. Nagyon gyors nyomtató. 2
Betűkerekes (Margaréta), illetve gömbfejes nyomtatók / Karakternyomtatók Egyszerre egy karaktert nyomtat, csak a gyári fejen lévő fix karakterkészletet tudják alkalmazni, ugyanúgy, mint az írógépek, tehát fix karaktereket alkalmaz. A nyomtatott kép viszonylag szép. A margarétafejes nyomtatónál az ábrázolható betűk egy csillag alakú betűkeréken vannak, amelyet addig forgat a nyomtató, amíg a megfelelő betű a kalapács elé nem kerül, aztán leüti a betűt. Ahhoz, hogy a betű a papíron is látható legyen, a papír elé egy festékszalagot helyeznek. Mivel mindig minden betűt újra meg kell keresni, nem lehet magas nyomtatási sebességet elérni. A gömbfejes nyomtató kis gömb alakú nyomtatófejjel rendelkezik, amelynek felületén a karakterek domború formában előre kialakítva találhatók meg. A nyomtató a fejet a soron következő karakter pozíciójába forgatja és dönti, majd a szalagra üt vele. Mátrixnyomtató (Ütős - tűmátrix) Az első mátrix nyomtatót 1968-ban mutatták be. Működési elve egyszerű. A betűt festékszalagon keresztül a papírra üti, éppen úgy, ahogy az írógép, de egy fontos különbséggel: nincs minden betű előre elkészítve, hanem a fejből tűk ugranak ki, és ezek alakítják ki a betűket. Minél több tűvel dolgozik a printer, annál szebb és bonyolultabb alakzatok rajzolhatók ki vele. Ez is képes indigóval dolgozni, de itt a melléütés kizárt, hiszen a szöveget a monitor előtt szerkesztjük, és csak akkor küldjük a nyomtatóra, ha már készen van. (Megjegyzem, a Windows és az Office megjelenése előtt a nyomtató szinte soha nem úgy adta vissza a dokumentumot, ahogy az a monitoron látszott. A legidegtépőbb és a leginkább papírpazarló művelet mindig a nyomtatás volt). Nézzük a jellemzőit: A betűk apró, de jól látható pontokból állnak, ezért nem túl jó a nyomtatás minősége. Nagyon zajos. Egyszerre több példányt lehet nyomtatni. Egy oldal költsége minimális. Lehet leporellót használni. Minőségi mutatók: A sebesség, amelyet a másodpercenként kinyomtatott karakterek száma jelez (CPS). Ajánlott legalább 200-300 CPS. Milyen papírral használható: csak leporelló, vagy A4 is? A fejben elhelyezett tűk száma - ez általában 9-24 között van. 3
Ma már elavult típus lenne? Tévedés. A számlák és bizonylatok nyomtatására ideális. Ott nem számít a külalak, a sebesség elfogadható, rögtön készíthető másodpéldány, és fajlagosan a legolcsóbb, ami egy nagy forgalmú üzletben nem utolsó szempont. A tűs nyomtatás ott ideális, ahol nagymennyiségű adatot dolgoznak fel és egybefüggő papírfolyamra (leporellóra) kell nyomtatni. Ezáltal nagyon hosszú dokumentumok, mérési eredmények, statisztikák és egyebek nyomtatása igen jól megoldható. A tűs nyomtató a legjobb megoldás ott, ahol szélsőséges körülmények között kell tevékenykedni. Gond nélkül tud egyfolytában akár napokig is dolgozni. A mátrixnyomtatók ott is alkalmazhatók, ahol a munkakörülmények (nedvesség, porképződés, nagy hőmérsékletváltozások, erős piszok és/vagy többször ismételt hosszú nyomtatási feladatok) nem teszik lehetővé a tintasugaras- vagy lézernyomtatók használatát. A tintasugaras nyomtatók gyártóinak jelenlegi üzletpolitikáját az olcsó nyomtató - drága kellékanyag párhuzam határozza meg. előfordul, hogy egy patron ára - főleg az olcsóbb nyomtató kategóriában - közelíti, esetleg meghaladja a nyomtató beszerzési árát, festékköltségük 4-10 ft/lap között mozog fekete-fehér szöveges nyomtatás esetén is. Mátrixnyomtatók esetén ez az érték mindössze 0,5 Ft (50 fillér!) körül van! A lézernyomtatók esetén 2-4 Ft-ról beszélhetünk, de itt a nyomtató beszerzési ára magasabb. Nem ütős pontmátrix nyomtatók Tintasugaras nyomtatók (ink-tinta, jet-sugár) A tintasugaras (Bubble Jet) nyomtatók az utóbbi 15-20 év fejlesztéseinek eredményeképpen jöttek létre, és egyre növekvő mértékben vannak jelen a piacon. Jellemzőjük a viszonylag jó minőségű, csendes nyomtatás, az olcsó ár, melyek biztosítják népszerűségüket. A nyomtatást a nyomtatófej végzi, amely a pontok képzéséhez szükséges fúvókákat tartalmazza. A fúvóka kis átmérőjű (gyakran 0, 05 mm) lyuk, melyen keresztül a tintacsepp (átmérője: 0, 025mm) kirepül és végül a papírra, csapódik. A csepp leválasztására többfajta módszer is született, így megkülönböztethetünk folyamatos áramú vagy tintacseppes fejeket. A tintacseppes fej lehet piezokristályos vagy buborék (Bubble Jet) működésű. A Canon a mai napig az első tintasugaras nyomtató alapelvét, a Bubble-Jet technológiát használja. A fúvókának előkamrája van, és úgy van kialakítva, hogy a kimeneti nyílásnál mindig jelen van egy buborék. Ha a kamrába tintát pumpálnak, akkor a buborék segíti elszakadni a cseppet az előkamrában lévő tintától. A technológia hátránya, hogy nem lehet pontosan beállítani a tintacsepp nagyságát, mert a buborék - mint gáz - összenyomható. Ráadásul a kilövellt tintacsepp helye sem pozícionálható olyan pontosan, mint más módszereknél. Mindezek ellenére ez a technológia közkedvelt, mert viszonylag olcsó a megfelelő fej előállítása. 4
Az Epson a piezo technológia megszületése óta kizárólag ezt a módszert használja. A fúvóka előkamrájában egy kristály található, amely a rákapcsolt feszültség hatására megváltoztatja az alakját (piezohatás), és kilöki a kamrából a tintacseppet. A technológia hátránya volt, hogy a vízalapú tinta korrodálta a kristály felületére gőzölt elektródot, és rontotta a vezetőképességét. Ma már ezt a problémát megoldották, és most a másik fő gondon - a hangos működésen - dolgoznak. A technológia előnye, hogy igen pontosan lehet meghatározni a tintacsepp nagyságát (4-6 pikoliter) és helyét. A piezotechnológiát kamatoztató nyomtatók a legnagyobb felbontásúak közé tartoznak. A HP a Bubble-Jet technológiát továbbfejlesztve létrehozta a Thermal-Ink-Jetet, amiben nincsen se buborék, se piezo kristály. A lényege, hogy az előkamrában lévő tintát egy ellenállás segítségével több száz fokra melegítik fel, s az a hőtágulás elvei szerint kitágul, és így kilökődik a tintacsepp. A hátránya, hogy több idő kell, míg a tinta kihűl és megszárad, így a nyomat könnyen elmaszatolódhat. Nagy előnye viszont, hogy roppant csendesen dolgozik. Színes tintasugaras nyomtatók - A színes tintasugaras nyomtatók ugyanazt a fejet alkalmazzák, amit a feketefehér társaik, csak a négy színnek (cián, magenta, sárga, fekete) megfelelően négy példányban. A fekete tintapatron általában nagyobb, több tintát tartalmaz, mint a három alapszín patronja, hiszen a fekete a telítettség beállítása miatt szinte minden nyomathoz szükséges. A patronok általában színenként külön cserélhetők, a három szín nem egyformán szükséges a színes képekhez, ezért nem egy időben fogynak ki. Általában egy patron kb. 2000 oldal nyomtatására elegendő Műszaki adatok A tintasugaras nyomtatókra jellemző műszaki adat a felbontás, amely az egyik legfontosabb minőségi szempont a nyomtatók besorolásánál. A felbontás megmutatja azt, hogy az egységnyi méretű helyre hány pontot képes a nyomtató elhelyezni. A mértékegysége: dpi azaz dot/inch. Természetesen minél több pontot képes elhelyezni a lapon annál jobb a kép minősége. Ez alapján 3 csoportba lehet osztani a tintasugaras nyomtatókat: 1. LQ (Letter Quality) levél minőség ez a legszebb 2. NLQ (Near Letter Quality) majdnem levél minőség 3. Draft piszkozat minőségű További fontos műszaki adat a nyomtatási sebesség, amely azt mutatja, meg hogy egy adott intervallumon belül hány jelet/oldalt tud nyomtatni. Ezzel kapcsolatosan tapasztalat alapján elmondható az, hogy némelyik sebességadatot talán csak úgy lehet elérni, ha az ember oldalanként egyetlen - és kisméretű - karaktert nyomtat az oldalra, más nyomtató teljesítménye csakugyan közel esik a meghirdetett értékekhez. Van olyan nyomtató is, amelyik két lap között tisztálkodni kezd - fejet pucol -, vagy valami más szükségét végzi, de nyomtatni nem nyomtat. 5
A következő vizsgálandó terület a festék kapacitás. Ezzel kapcsolatos kérdés is felmerül. Az egyik legfontosabb az, hogy miért fogyhat ki hamar a festék? A legkézenfekvőbb válasz az, hogy fényképeket nyomtatottunk, s nem üzleti grafikákat vagy színes betűs szövegeket. A nyomtatókazetták kapacitását az 5 százalékos fedettséggel kinyomtatható lapok számával adja meg a gyártó. Egy színes kép kinyomtatásához általában az egész lapot be kell fedni festékkel, ritka a fehér foltokkal tarkított kép. Ha feltesszük, hogy a három szín egyenletes oszlik el a lapon, akkor az egy színre vetített fedettség 33 százalékos. S könnyen lehet, hogy a nyomtató egy színből többet nyomtat egy-egy pontba, vagyis még rosszabb a helyzet. A másik lehetséges magyarázat a fejtisztítás. Ilyenkor a nyomtató jó adag festéket zavar át a fejen, hogy kitisztítson belőle minden lerakódott, beszáradt anyagot, "salakot". Az ekkor elfolyatott tinta mindenképp veszteség. S a nyomtatók legtöbbje a fekete fej tisztításakor a színeset is tisztítja. Végül egy jó tanács a tintasugaras nyomtatókkal kapcsolatosan: Használjuk a nyomtatónkat, mert a festék képes beszáradni a patronba ugyanúgy, mint a tinta a töltőtollba! Elektrosztatikus lézernyomtató Az első igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató hozta a kb. 20 évvel ezelőtti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb "nem ütő" nyomtató. A lézer nyomtatás azon alapul, hogy egy hengerrel a papírlapra sztatikus töltést viszünk fel. Ez magához vonzza a töltés nélküli festékport, amit később a lézersugár melegít fel a megfelelő hőfokra, amitől a festék ráég a papírra. A rá nem égett festékport egy ellenkező töltésű hengerrel távolítjuk el a papírról. Az utóbbi hengert mechanikusan tisztítjuk. A hengerről a tisztítás után a felhasználatlan festékport újra feldolgozzák. A lézernyomtató jól elkülöníthető részekből épül fel: 1. A Lézerfény-forrás: A lézerfény monokróm, tehát csak egyfajta hullámhosszúságú fényt bocsát ki a fényforrás. A nyomtatóknál általában félvezető lézert alkalmaznak, mely az infravörös (800-1200 nm), nem látható tartományban sugároz. A félvezető lézer könnyen modulálható, a ráadott tápfeszültség hatására sugároz, annak hiányában pedig nem, és mindezt nagyfrekvencián is megteszi. A moduláció itt a képpontok függvényében való villogtatást (sugárzást - nem sugárzást) jelenti. Egy 12 lap/perces nyomtató egy lapot 5 másodperc alatt kell, hogy kinyomtasson és ha mindezt 600 dpi-vel teszi, akkor, ezt a villogtatást 6,5 Mhz frekvencián kell csinálnia, mivel egy lapon 33 millió pont van. A félvezető diódák ennél jóval nagyobb működési frekvenciára is képesek. A kisugárzott teljesítmény 5-15 mw, vagy annál nagyobb (a nyomtatási sebesség fügvényében növelni kell). A sugárzás kb. 30 -os kúpszögben történik, ezért a dióda után közvetlenül van egy lencse, mely párhuzamos fénysugarakat állít elő. Néhány nyomtatónál alkalmazzák a hélium-neon lézert, ez látható vörös fényt bocsát ki, viszont itt maga a forrás nem modulálható. Ezért találták ki a az ún. "akuszto-optikai" modulátort. Ez egy kristály, amin keresztül a lézersugár áthalad és megtörik a kristály rácsszerkezetén. Ha a kristályra hangfrekvenciás tartományú rezgést adunk, akkor a fénytörés mértéke megváltozik, eltérül a nyomtatási útvonaltól. Ezzel az eljárással tehát szintén elő lehet állítani egy adott ponton villogó sugarat, az információt a fénytörés vátozása hordozza, mely az akusztikus moduláció vezérlésébol származik. A lézersugár-forrás után tehát a képtartalom függvényében villogó lézersugár van. A sztatikus elektromosság nem más, mint elektromos töltéssel rendelkező mező. Az ellentétes töltésű atomok vonzzák egymást, ezért az ellentétes sztatikus elektromossággal rendelkező anyagok is összetapadnak. A lézernyomtató ezt a jelenséget használja fel. 6
A lézernyomtató egyik alapeleme a dob. A dob eleinte pozitív töltésű, melyet a korona vezeték biztosít számára, áram segítségével. Ahogy a dob forog, a nyomtató egy piciny lézersugarat bocsát ki a dob felszínének bizonyos részeire. Ezzel a lézer elektromos töltésű bitképet rajzol, amely a nyomtatandó ábra elektrosztatikus képe. A lézeres megvilágítás helyén a henger elveszti töltését. Ezt követően, pozitív töltésű festéket viszünk fel a dobra. Az ehhez képest negatív, kisütött részhez a festék odatapad. Ezek azok a részek, amelyeket a lézersugár megrajzolt, vagyis a betűk, ábrák képei. A papír negatív töltést kap, a dobon levő kisütött, 0 töltéshez képest ez negatívabb, ezért a végiggördülő papír magára tudja vonzani a festéket a dobról. Ezt követően a papír sztatikus töltöttségét kisütéssel megszüntetjük. A papír egy pár felhevült hengeren keresztül halad, ahol a festékpor megolvad és beég a papír rostjaiba. Miután a festék lerakódik a papírra, a dob felszíne elhalad a kisülési cső mentén. Ez az éles fény megvilágítja az egész fényérzékelő felszínt, kitörölve az elektronikus képet. A dob felszínét ezt követően újra pozitív töltésűvé tesszük.. A felhevült hengerek természetesen a papírt is felmelegítik a nyomtatás közben, ezért is meleg a papír, amikor végül a kimenetei tálcába érkezik. Az hogy az egyébként gyúlékony papír nem ég el a hevítés közben kizárólag annak köszönhető, hogy olyan gyorsan gördül át a hengerek közt, hogy nincs ideje a gyulladási pont elérésére. A lézernyomtató működése ennyire egyszerű. Részletesebben megvizsgálva az egyes lépéseket árnyaltabb képet kaphatunk. A nyomtatóvezérlő feladata, hogy az adatokat, amelyeket nyomtatni kell begyűjtse és értelmezze. Tehát a nyomtatóvezérlő kommunikál a számítógéppel, ahonnan nyomtatási parancs érkezik. A kommunikáció párhuzamos vagy USB porton keresztül történhet. Ez a kommunikáció nem egyirányú. Nem csak a számítógép küld adatokat a nyomtatónak, hanem a nyomtató is ad parancsot a számítógépnek, tehát a kommunikáció kétirányú. A nyomtató meghatározza, hogy a számítógép milyen ütemben adja át számára az adatokat. Sőt! A nyomtató képes arra is, hogy több számítógéppel kommunikáljon egy időben. A hálózatba kötött nyomtatók tehát az összes számítógéppel kapcsolatba állnak és kommunikálnak. A számítógép és a nyomtató csak akkor képes kommunikációra ha egy nyelvet beszélnek. Ez a nyelv az oldalleíró nyelv. A ma elfogadott oldalleíró nyelv a PCL és a PostScript. Az oldalleíró nyelv egy komplex és összetett nyelv, hiszen grafikát, rengeteg betűtípust és számtalan betűkészletet kell elmondania. Emiatt a nyelvek grafikus vagyis vektoros formában írják le a továbbítandó képet, ez azt jelenti, hogy geometriai formákat matematikai képletekkel írnak le. A nyomtató a vektoros, vektorgrafikus képet átalakítja bittérképpé. Van olyan nyomtató, amely GDI formátumú oldalleíró nyelvet használ. Ez azt jelenti, hogy nem a nyomtató, hanem a számítógép hozza létre a bittérképet, és a nyomtató vezérlőjének nincs ilyen teendője. A nyomtatóvezérlőnek a kép leírásán kívül olyan adatokat is fogadnia és értelmeznie kell, hogy hogyan rendezze el a képet a papíron, milyen papírra nyomtasson, milyen margókat állítson be stb. Amikor a nyomtatóvezérlő ezen információk alapján összeállítja a nyomtatandó oldalt, átadja azt a raszteres képfeldolgozónak. A képfeldolgozó a kapott adatokat lebontja apró pontra, amiket a fényérzékelő dobra továbbít majd. A nyomtatóvezérlő a kapott munkákat elmenti a memóriájába, ezért lehetséges, hogy több feladatot is képes kezelni és több számítógéppel is képes kommunikálni egy időben. A kapott feladatokat képes sorba rendezni és hosszabb idő elteltével is elvégezni, illetve akár több példányt is nyomtatni. A lézer szkennelő egység az az egység, amely az oldalt megrajzolja. Részei egy lencse, egy mozgatható tükör és maga a lézer. A lézer a dobra írja, a tükör segítségével, a kapott adatokat soronként, ami azt jelenti, hogy soronként fényt bocsát ki, ha az adott pontban van jel, vagyis nyomtatandó pont, illetve nem bocsát ki fényt, ha az adott pontban nincs jel, vagyis nincs nyomtatandó pont, tehát üres. Ahogy a tükör mozog, lencsék sorozatán ereszti át a fénycsóvát. Ez a rendszer kompenzálja a tükör és a dob pontjai közti eltérő távolságok okozta képtorzulást. A lézer csak vízszintesen mozog. Ahogy a vízszintes sor végére ér a fényérzékelő dob egy sorral feljebb mozdul és a lézer újra vízszintesen haladva rajzolhat a dobra. Vannak olyan lézernyomtatók, amelyek egy csík fénykibocsátó diódát, LED-et használnak az oldal képének megírásához, a lézer helyett. Ezen nyomtatók előállítása olcsóbb, de a nyomtatott képek pontossága gyengébb. A papírra rákerülő festék két alapvető komponensből áll, festékből és műanyagból. A festék szerepe egyértelmű, a műanyagra pedig azért van szükség, hogy a majdani papírra olvasztásnál legyen olyan anyagunk, ami hőre lágyulva megtapad és megtartja a festéket is. A festékadagoló tárolja, és értelemszerűen adagolja a festéket, úgy hogy egy mozgatható tokba építve képes mozogni. A nyomtató a festéket az adagolóból gyűjti be az előhívó egység segítségével. Az előhívó nem más, mint negatív töltésű mágneses buborékok halmaza, melyek egy forgó fémhengerhez tapadva végighaladnak a festékadagolóban található festéken. Mivel ezek a buborékok negatív töltésűek, magukhoz vonzzák a pozitív töltésű festék részecskéket, melyek így a dobra jutnak, pontosabban a dob negatív töltésű részeihez, amelyek a lézer által kialakított kép színnel rendelkező részei. A dob ezután végiggördül a papíron, amely a dobról magára húzza a festéket. 7
Ezt követően azonnal ki kell sütni vagyis semlegesíteni kell a papírt, hogy az ne tapadjon a dobhoz. Ilyenkor a papíron a festék még csak nagyon lazán tapad, ezt fixálni kell. Ehhez a papír egy beégető egységen halad át, ahol quartz csőlámpák által felhevített Teflon hengerek megolvasztják a festékben található műanyagot, amely így a papírra tapad, de a teflon bevonatnak köszönhetően a hengerre nem. A színes nyomtatók A színes lézer nyomtatók működése, nyilván valóan, nagyon hasonlít a mono vagyis egy színnel, feketével dolgozó nyomtatókéhoz. A különbség annyi, hogy a fent leírt folyamatot egy papírlap négyszer teszi meg, vagyis négy különböző festéket vesz fel. Négy szín keverésével minden szín előállítható. Ez a négy szín a cián (kék), magenta (piros), sárga és fekete. Vagyis minden szín ezen négy szín különböző arányú kombinációja. A lézernyomtatók a négy festék felvitelét különbözőképpen oldják meg. Bizonyos esetekben a nyomtató az egyik szín elektrosztatikus képét továbbítja, majd behelyezi a megfelelő festéket és ezt felviszi a papírra, majd ezt megismétli a többi színnel is. Más esetekben a nyomtató mind a négy színt ráteszi egy lemezre, majd ezt egyben, egyszerre viszi fel a papíron. A legdrágább megoldás pedig az, amikor minden színnek külön nyomtatóegysége van, vagyis minden szín külön lézerszerkezettel, dobbal és festékrendszerrel rendelkezik. Ilyenkor a papír egyszer megy végig a különböző dobfejeken, begyűjtve a színeket egyfajta futószalagon. A lézernyomtatók előnyei A lézernyomtatók legfőbb előnyei: - sebesség (20-30 lap/perc A4, 600-1200 DPI), - pontosság - gazdaságosság (nyomatár). A lézernyomtatók nagyobb sebességgel képesek nyomatot előállítani, mint a tintasugaras nyomtatók, hisz gyorsan képesek mozogni. Pontosabb képet adnak, hisz a lézersugarak átmérője állandó, a tintasugarakkal ellentétben. A lézernyomtatók beszerzése, megvásárlása drágábbak, mint a tintasugarasaké, ellenben a nyomatok előállítása, az üzemeltetés olcsóbb, így ott ahol nagyobb használatnak vannak kitéve, hamar megtérül az áruk. A technológia fejlődésével a lézernyomtatók ára folyamatosan csökken, míg teljesítményük nő, habár ez tintasugaras társaikról is elmondható. A fénymásoló és lézernyomtató működésbeli különbségei A két berendezés működési elve nagyon hasonló, van mégis néhány alapvető különbség. Az egyik maga a kép forrása. A fénymásoló esetén a kép forrás maga a kép, illetve annak beszkennelt másolata, mely fényvisszaverődéssel jelenik meg a fénymásolónak. A lézernyomtató esetén a kép forrása a számítógép, vagyis digitális jelek halmaza. A másik nagy különbség az elektrosztatikus kép létrejötte. Tehát elektrosztatikus kép mindkét berendezésben létrejön, de a fénymásoló esetén a papírról a fényérzékelőre visszaverődött fény a fehér területekről verődik vissza, míg a sötét területekről nem, hisz azok elnyelik azt. Így a folyamat során a fehér területekről visszaverődött fény kisül, vagyis a háttér, az üres terület semleges lesz, míg a sötét területek által elnyelt fény, vissza nem vert képe pozitív töltésű marad. Ezt az eljárást fehérírás -nak is nevezik. A legtöbb lézernyomtatóban ez a folyamat fordítva zajlik. A lézer kisüti az elektrosztatikus kép vonalait és a hátteret pozitív töltésűnek hagyja. Logikusan ezt feketeírás -nak nevezik. Ez utóbbi egyszerűbb eljárás és emiatt pontosabb eredményt ad. 8
Elektrosztatikus, ionsugaras nyomtató Működése hasonlít a lézernyomtatóhoz, lézer fény helyett ionsugárral dolgozik. Mágneses nyomtatók A mágneses nyomtatás elve az elektrosztatikus nyomtatási elvhez hasonlít: a kép egy mágneses dobra kerül pontonkénti mágnesezéssel. A mágneses festékpor megtapad a kívánt helyeken, majd sajtolással kerül a papírra. Hőnyomtató (szublimációs) A ma már ritkábban használt termo vagy hőnyomtató a hőpapíros faxhoz hasonlóan- a nyomtatófejbe illesztett tűk segítségével megváltozatja a papír hőérzékeny rétegének színét. Speciális papírtekercset, ún. hőpapírt használ. Ennek az a tulajdonsága, hogy a fehér bevonata hő hatására megfeketedik. Ennek a papírnak nyomódik neki az írófej. A fejen a képpontoknak megfelelő kis ellenállások helyezkednek el. Ott ahol az ellenállást elektromos árammal melegítik, ott a papír megfeketedik. Mivel a nyomtató igen kis helyen elfér, egyszerű és szinte zajtalanul dolgozik, gyakran használják kisebb számológépekben, pénztárgépekben és más kijelzőknél (pl. sorszám kiadása a bankoknál) illetve faxokban. Az ehhez a nyomtatótípushoz szükséges papír drága, nem újrahasznosítható, illetve az idő múltával elszíneződik. Ezért ha faxot vásárolunk, inkább a normál papíros faxgép ajánlható. Minőségi nyomtatok előállítására jóval alkalmasabb a hőátvitelen alapuló eljárás. Itt is megtaláljuk a nyomtatófejbe épített fűtőellenállásokat, ezek azonban nem a papírmegpörkölésével, hanem egy festék-viaszkeverékből készült szalag felfűtésével rajzolják ki a kívánt karaktereket. A szelektíven alkalmazott fűtés a megfelelő helyeken olvasztja meg a viaszt, így a festék szabaddá válik és rátapad a papírra. Az olcsóbb típusok mozgó fejjel, míg a drágábbak több ezer ellenállásból álló, rögzített fejjel rendelkeznek. A hőátviteli technológiával működő nyomtatókat elsősorban három vagy négyszínnyomásnál alkalmazzák. A három- négy alapszínnek (cián, bíbor, sárga, fekete) megfelelő rétegeket egymás után készíti el a nyomtatófej. A legjobb eredmény a négyszínnyomással érhető el, mivel a cián, bíbor, sárga színekből tökéletes fekete nem állítható elő. 9
Rajzgépek vagy plotterek A rajzgépek olyan speciális berendezések, amelyeket akkor alkalmazunk, ha grafikus formájú kimenő adatra van szükségünk, rajzok, térképek, diagramok stb. alakjában. A rajzgépek egy íróhegyet vezetnek a papíron. A rajz a toll két egymásra merőleges, X-Y irányú mozgásának eredőjeként jön létre. Síkplotterek esetében a rajzlapot egy táblán rögzítik, mely fölött az írócsúcs két, egymásra merőleges irányban mozog. A görgős papírmozgatású rajzgépnél a toll csak egy irányban mozog, a rá merőleges irányú vezérlést görgők végzik, behúzva a rajzlapot a megfelelő helyzetbe. A mai korszerű plotterek beépített processzoruk révén jelentős intelligenciával rendelkeznek. Több különböző színű, vastagságú tollat kezelnek, nagy mennyiségű adatot képesek tárolni, és a működtető számítógéptől függetlenül, önállóan, a tollmozgásokat optimalizálva képesek dolgozni. Egy plottert a következő jellemzők alapján minősíthetünk: - befogható rajzlap mérete (a térképészeti, építészeti, gépészeti rajzok nagyobb felületet igényelnek); - rajzlap anyaga (papír, film, pausz, műanyag); - tollak száma (a többféle toll színeivel, illetve különböző vonalvastagságokkal növeli a rajz szemléletességét); - használható tollfajta (meghatározza a rajz minőségét; lehet: tustoll, golyóstoll, rostirón, kerámiahegyű toll); - gyorsulás (a toll nyugalmi helyzetből indulva mennyi idő alatt éri el a maximális sebességét); - tengelyirányú tollsebesség (ez a toll maximális rajzolási sebessége); - pontosság (megmutatja, hogy a plotter milyen pontosan tud ráállni egy adott pontra [a toll, a rajzlap, a páratartalom, stb. mind befolyásolja ezt a jellemzőt]); - ismételhetőség (a toll mennyire képes a kiindulási helyére visszatérni); - felbontás (a toll lehetséges legkisebb elmozdulása); - méret és súly (meghatározza, hogy hova és hogyan lehet az eszközt elhelyezni). 10
Sebesség: Hány lapot képesek percenként kinyomtatni. Ez az érték nagyon széles skálán mozog. Vannak nyomtatók, melyek egy sima szöveges oldalt is csak több perc alatt nyomtatnak ki, de olyanok is, melyek percenként akár 200 oldalt is kinyomtatnak. A sebesség azonban attól is függ, hogy mit akarunk kinyomtatni, s hogy milyen minőségben. Színes oldalak kinyomtatásához mindig több idő kell. Felbontás: Ennek csak pontelvű nyomtatók esetén van értelme. Itt a felbontás azt jelenti, hogy milyen apró pontokból tevődik össze a kép, azaz hány pontot helyez el egy hüvelyk hosszon. Mértékegysége a DPI (dot per inch). Minél nagyobb ez az érték, annál szebb a nyomtatás. Parancsnyelvek: Milyen parancsnyelve(ke)t ismer a nyomtató, azaz milyen számítógépes programmal vezérelhető. Szín: Képes-e színes nyomtatásra a nyomtató. Papírkezelés: - külön lapokra vagy leporellóra nyomtat, - van-e papíradagolója, s abba mennyi lap fér, - képes-e A/3-as lapra, borítékra, fóliára nyomtatni. Nyomtatók tulajdonságai Az egyes nyomtatási eljárások előnyei és hátrányai Csatlakozás a számítógéphez: - soros porton át - párhuzamos porton át (ez a leggyakoribb) - infravörös porton át - SCSI csatoló segítségével stb. Nyomtató-vásárlási szempontok: Egyéb szempontok, melyeket nyomtató vásárlásakor figyelembe kell venni - ár és az üzemelés költsége - méret - terhelhetőség (pl. hány lap kinyomtatása után várható az elhasználódás) - energiaigény - kezelés egyszerűsége (pl. van-e kezelőpanel) - bővíthető-e egyéb eszközökkel, funkciókkal - van-e beépített lapolvasója - mire akarjuk használni: - ha sokat kell nyomtatnunk, s nem számít a minőség, jó a mátrixnyomtató - ha keveset kell nyomtatnunk, s elég a közepes minőség, elég a tintasugaras nyomtató - ha sokat kell nyomtatnunk, jó minőségben, akkor lézernyomtatóra van szükségünk. ÜTŐS (Impact) NEM ÜTŐS (Non-impact) Karakternyomtató + nagyon jó szövegminőség - lassú - drága - hangos - grafika nem nyomtatható - korlátozott betűtípus Hőnyomtató + grafika nyomtatható + jó nyomtatási minőség + nagyon jó színes nyomtatási lehetőség - lassú - drága anyagfelhasználás - speciális festékek szükségesek Mátrixnyomtató + gyors + olcsó + különböző betűtípusokkal tölthető + univerzálisan használható + grafika is nyomtatható + színes nyomtatás lehetősége + kielégítő nyomtatási minőség - hangos Tintasugaras nyomtató + gyors + olcsó + halk + grafika nyomtatható + jó minőség - drága tintapatronok - nem megfelelő használatnál zavarra hajlamos Lézernyomtató + halk + felbontástól függően jó és nagyon jó minőség + grafika nyomtatható + gyors + PostScript-kezelés - magasabb beszerzési és nyomtatási költségek Kigyűjtendő! Szakkifejezések, Párhuzamos és soros nyomtatási elv Kábeltípusok és lábbekötésük, összehasonlító táblázatok, katalógusadatok Géptípusok, összehasonlító táblázatok, katalógusadatok 11
Kapcsolódó fogalmak Állásidő Az az időtartam, amely alatt egy informatikai rendszer vagy szolgáltatás részben vagy egészben nem képes ellátni az eredeti funkcióit. Címkenyomtató Címke, etikett megnyomására alkalmas irodai berendezés. Duplex nyomtató A duplex nyomtató olyan nyomtató, mely képes a papír megfordításával, annak mindkét oldalára nyomtatni. Ezzel a technológiával nem csak a felhasznált papír mennyisége csökken és így a nyomtatási költségek, hanem környezetvédelmi hatása sem elhanyagolható. Számolja ki a duplex nyomtatás költségmegtakarítását és a fák számát, melyet így megment. A duplex nyomtatás további előnye, hogy a kinyomtatott papírok mennyisége kisebb, így tárolásuk, archiválásuk egyszerűbb, gyorsabb, és költséghatékonyabb. Firmware Közvetlenül a hardvereszközzel egybeépített ROM, PROM vagy EPROM memóriamodulban tárolt szoftver, amelynek feladata az eszköz működtetése, illetve az ahhoz szükséges alapvető be-/kimeneti rutinok biztosítása. Felhasználó Otthoni felhasználó az a felhasználó, aki magán célra használja az irodai eszközöket, vagyis az eszközt otthon vagy otthoni környezetben nem munka céljára használják. Üzleti felhasználó az a felhasználó, aki üzleti céllal használja az irodai eszközöket, vagyis az eszközt munkahelyi környezetben munka céljára, annak könnyebbé tételére használják. Nyomtatópark A cég, egység, szervezet összes nyomtatásra alkalmas készüléke. Papírméret Nemzetközi szabvány papírméretek mm-ben megadva: A0 841 1189 A1 594 841 A2 420 594 A3 297 420 A4 210 297 A5 148 210 A6 105 148 A7 74 105 A8 52 74 A9 37 52 A10 26 37 B0 1000 1414 B1 707 1000 B2 500 707 B3 353 500 B4 250 353 B5 176 250 B6 125 176 B7 88 125 B8 62 88 B9 44 62 B10 31 44 C0 917 1297 C1 648 917 C2 458 648 C3 324 458 C4 229 324 C5 162 229 C6 114 162 C7 81 114 C8 57 81 C9 40 57 C10 28 40 PostScript Lapleíró nyelv, mely segítségével kommunikálnak a programok a komolyabb nyomtatókkal. Üzemeltetési költség (TCO) Az eredeti fogalom szerint minden költség, amely a nyomtató üzemeltetése közben felmerül, legyen az kellékanyag, áram, vagy papír. Azonban hazánkban elfogadott az áram, esetleg a papír költség nélküli TCO számítás is. 12