1. BEVEZETÉS Kisebbségekkel és a nemzettel kapcsolatos fogalmak. A nacionalizmusok tipológiája. A homogenizáló állam eszköztára. Kötelező olvasmány a témához: GYŐRI SZABÓ RÓBERT: Kisebbség, autonómia, regionalizmus. 2006. Osiris Kiadó, Budapest. Ajánlott olvasmány a témához: MALCOLM M. SHAW: Peoples, Territorialism and Boundaries. 1997. EJIL. pp. 478 507 GÁBOR KARDOS: Role for the Kin-states? = Beyond Sovereignty: From Status Law to Transnational Citizenship? Szerk.: Osamu Ieda. Sapporo, Hokkaido University, 2006. pp. 127 138. I. Nemzet fogalma Objektív feltételek: nyelv, vallás, származás, hagyomány (közös kulturális örökség, eredet mítosza) Szubjektív feltétel: nemzethez tartozás hite. Ernest Renan: tudatosan, szabadon választott történelmi tradíciók II. Nemzetállamok Európában polietnikus (állam)nemzet vs. kultúrnemzet 1. polietnikus nemzet: Nyugat-Európára jellemző felfogás jellemzői: közös terület (ugyanazon jogi-gazdasági keretekhez való tartozás), állampolgári viszony. Közös politikai részvétel, kollektív szuverenitás. Eredendően Franciaországban honos felfogás az állam oszthatatlan, egész 2. kultúrnemzet: Kelet-Közép-Európára jellemző felgfogás jellemzői: nyelv és kultúra azonossága. Származás mítosza vagy valódisága. Németország: széttagolt összetartozástudat, népszellem (Volksgeist) 3. harmadik felfogás: az előző kettőn kívüli megoldás: egyik sem megfelelő a kettő közül, nem jelenthet minden esetben teljes elméleti keretet. Például: Magyarország. A polietnikus nemzetbe beletartoznak Magyarország kisebbségei, DE nem tartoznak bele a határon túli magyarok. A kultúrnemzet koncepciója pedig elfogadva a magyarság egészét, a magyarországi kisebbségeket rekesztené ki. Nacionalizmus (jelentéstartalma, eredete, problémái): emberiség természetből fakadóan nemzetekre oszlik. Identitás forrása a nép: a nép nemzetként való újradefiniálása. A legfontosabb közösségtípusú szerveződés. Kollektív személyiség. Ideológia helyett inkább politikai doktrína. Gyűjtőterminus. Sok az érzelmi elem benne. Hitelvei: - mindenkinek egy nemzethez kell tartoznia. Az emberiségnek nemzetállamokban kell élnie, mindenkinek saját nemzete államában - nemzetet alkotó elemek között organikus viszony. A nemzet szerves egész - az állam nem az áp-okat, hanem a nemzetet képviseli - kulturális kohézió, politikai egység. Állami kultúra = nemzeti kultúra - legerősebb kollektív tudat - nemzeti értékek az univerzális értékek felett állnak Fajtái: többféle csoportosítás létezik. (morális szempontok, célok szerint, képviselői alapján, kulturális/politikai, egyéb)
Jövőbeli szerepe: 1. Nemzetállamok elsorvadása (regionalizmus + szupranacionalizmus, szubszidiarizmus és földrajzilag távoli döntéshozatal) kétirányú folyamat. Francis Fukuyama (lib.dem győzelme) VAGY 2. Zbigniew Brzezinski: a nacionalizmus lesz a XXI.sz. meghatározó szervező eszméje. S. P. Huntington: vallás (származás, cilivizációk) 1989 új államok alakulnak nagyobb számban: ugyanaz a probléma, mint 1919-20-ban? az etnikai és államhatárok nem esnek egybe MALCOLM SHAW: Peoples, Territorialism and Boundaries Vizsgálati terület: Új államok: régi közigazgatási határok államhatárok. Nk-i határok jogi vonatkozásai az emberi jogokkal összefüggésben. Az új állam az, amely az önrendelkezést gyakorolja. Államelismerés és a határok elismerése nem ugyanaz. A valóságban persze van köztük kapcsolat. Új államok a volt államok területén (korábbi régiók kiszakadása: 1. Önrendelkezés: a népre vonatkozik, mely adott területen nyilvánítja ki szándékát 2. Területiség: a korábbi közigazgatási határok sértetlenségének elve I. Önrendelkezés - jogi és politikai vonatkozása is van. A politikai elvek szélesebb keretben érvényesülnek (nemzetiségi mozgalmak, nacionalizmus) - az I. világháborút követően kialakult gyakorlat az önrendelkezéssel kapcsolatban: o békeszerződések o mandátumrendszer - először az ENSZ AO 1. és 55. cikke említi a fogalmat, mint az államok közötti békés viszony alaját. - így a dekolonizáció motorjává válhatott a modern NK-i jog megkerülhetetlen alapelve - jelentése a dekolonizáció idején: a volt gyarmati területeken élők szabadon megválaszthatják az adott terület politikai státuszát: a. függetlenség b. beolvadás egy szomszédos államba c. szabad társulás egy szomszédos állammal d. bármi egyéb az emberek döntésének következményeként. a területi dimenzió elsődleges fontosságú maradt. (a nk-i jog is ezt garantálja. Állam nincs terület nélkül.) Első alkalmazása: Burkina Faso/Mali-ügy - a gyarmatokon kívül alkalmazás: 1. 1949-es genfi egyezmények 1977-es kiegészítése: gyarmati elnyomás, idegen megszállás és fagyűlölő rendszerek ellen küzdő népcsoportok joga az önrendelkezéshez. 2. Önrendelkezés és területi egység kapcsolata: nemzeti (állami) egység és területi integritás sérthetetlensége (1975 Helsinki) 3. Jugoszlávia (uti possidetis) - Kikre vonatkozhat az önrendelkezés joga? 1. Nemzeti-etnikai csoportok? Vallási csoportok? Politikai/szecesszionista mozgalmak? Önrendk. a NÉP joga.
II. Kisebbséghez tartozók joga - Másik kollektív jog az önrendelk. mellett, ami terülere vonatkozik. - Két világháború közötti politikák. - II. Vh után: az individuális emberi jogok felé tolódik a hangsúly - 1966: Polgári és Politikai Jogok Nyilatkozata: 27. cikkely: kisebbségek kulturális, vallási, nyelvi jogok kollektív és egyéni gyakorlásának szabadsága. 1. Nem definiálja a kisebbség fogalmát. 2. Ezek a jogok lényegében csak adott TERÜLETEN folytatott életmód során érvényesülhetnek. - 1992: Nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi csoporthoz csatlakozók jogának ENSZdeklarációja: nem folytatható olyan tevékenység amely a szuverenitás, területi egység és az államok függetlenségének megsértésére irányul. - 1995: EBESZ nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretmegállapodás: 1. Nyelvi jogok 2. Helyi elnevezések 3. Oktatás területiség helyi kompetenciák autonómia külkapcsolatok? Példa ezen jogok érvényesülésére: román-magyar alapszerződés (1996): oktatási, kulturális, vallási intézmények alapítása és fenntartása. Anyanyelv magánjellegű és közigazgatásbeli használata, részvétel garantálása a politikai, gazdasági, kulturális és közéletben. Helyi elnevezések használata. KAPCSOLATOK FENNTARTÁSA AZ ANYAORSZÁGGAL. Az etnikai arányok szándékos megváltoztatásának tilalma. A felek elismerik egymás területi integritását és a határ sérthetetlenségét. NEM ESIK SZÓ BENNE AUTONÓMIÁRÓL. Autonómia: elfogadott nk-i jogi elv. DE: személyi elvű vagy területi autonómia CSAK az állam jóváhagyásával valósulhat meg. III. Határok Csak az államhatárokat védi a NJ. - uti possidetis 1. terjeszkedő hatalmak közötti konfliktus feloldása 2. a spanyol birodalom utódállamai közötti konfliktus megelőzése - Latin-Amerika Afrika (1964, Kairó) - Önrendelkezés az uti possidetisnek megfelelően. - Határviták: állam nem = nemzet - Határkiigazítás: 1. felek megegyezése szerint (szerződés vagy választottbíráskodás) 2. elbirtoklás és tartós használat (gyarmati időszakban) - átmeneti mechanizmus, ami a stabilitást szolgálja, befagyasztja a területi felosztást. Nem örökérvényű felosztás. Problémák 1. jogilag nem teljes értékű szabály 2. sérti az önrendelkezés elvét és az emberi jogokat általában 3. Aktuális példák: FÁK 1991, Grúzia (Abházia), Azerbajdzsán (Nagorno-Karabah), Oroszország (Krím), Moldova (orosz kisebbség) Csehszlovákia 1993,
4. Az őslakosok problémája: - egy régióban bizonyos népcsoport tagjai attól tartanak, hogy elszakadva az anyaállamtól kisebbségbe kerülnek Kanada-szindróma - egy többségben lévő etnikai csoport egy ellenséges utódállamban találja magát Szerb-szindróma 5. Önrendelkezés problémája: pontosan melyik csoportnak van joga hozzá? Kik élhetnek területi követelésekkel? Őslakosok, etnikai, vallási csoportok, kulturális és politikai csoportok GÁBOR KARDOS: Role for the Kin-States? Miért védjük a kisebbségek jogait? - Hivatalosan: egyéni emberi jogokat is érint, megőrzi a közösségek karaktereit - Valójában: eltér a jogászi és a politológusi felfogás - Két cél: stabilitás és biztonság (az identitás védelme) - Az identitásmegőrzés cél és eszköz is egyben a nk-i biztonság érdekében - Ha a kisebbségek jogának védelme valóban érték, akkor meddig rendelhető alá biztonságpolitikai megfontolásoknak? Kik védjék a kisebbségi jogokat? 1. a kisebbségekhez tartozók és a közösségek maguk, élnek a szabad szervezetalapítás jogával, az oktatási jogokkal, felállítják saját intézményrendszerüket és gyakorolják önkormányzat jogaikat 2. az állam, amelyben élnek, az állam minőségi feltétel- és garanciarendszert állít fel (így gyakorolva ellenőrzést a kisebbségi intézmények felett) 3. a nemzetközi intézményrendszer, amely ezt a célt szolgálja, kisebbségi jogok = emberi jogok. A kisebbségek védelme az államok alkotmányos rendszerének része. Az állam köteles gondoskodni erről. Kisebbség többség problémája. 4. az anyaállamok. A Nk-i emberi jogok része a kisebbségvédelem. Habár a kisebbségek követelik a jogaik megvalósítását, az állam ezt kiválóan teszi, és a nk-i intézményrendszer is hatékonyan működik, mindig van lehetőség, hogy az anyaállam is szerephez jusson. Kérdés: Milyen szerep legitim és mi ássa alá a kollektív biztonságot? Az anyaállam (kin-state) szerepe Négy akciótípus a határon túli kisebbségek védelme érdekében 1. nemzetközi intézmények és mechanizmusok keretében az anyaállamok a nk-i intézményrendszerre hagyják az emberi jogok betartatását. Külpolitikai célok legitim megvalósítására is jók. Pl. Írország és a brit katolikusok, Törökország és Ciprus, Ausztria és Dél-Tirol, Ciprus és a görög ciprióták (NBr-val) EBESZ, ET, EP-hez lehet közvetlenül fordulni. Hatékony és előnyös eszköz. A nk-i szervezetek nem csak reagálnak, hanem be is csatornázzák a problémát. 2. együttműködésben a befogadó állammal
közös akciók, nyilatkozatok, bilaterális egyezmények, konkrét lépések tart. ide. Ezek enyhíthetik a feszültséget a két állam között, de felerősíthetik is a feszültséget, ha a befogadott kisebbség számára az anyaország nem kellő mértékben képviseli érdekeiket! 3. a befogadó állam felé irányuló politika segítségével külpolitikai megoldások és multilaterális normák tartoznak ide. Nagyhatalmak és Nk-i szervezetek nyomásgyakorló politikái. KK-Európa / Nyugati hatalmak paktománia. MERT: az Államok közötti stabilitás Európa érdeke. (NATO, EU) (alapszerződések létrejötte) 4. hazai jogszabályalkotás a határon túli kisebbségekkel kapcsolatban unilaterális akciók: 1. alkotmányos megoldások, jogszabályalkotás (a kormány kezdeményezi rendszerint) 2. politikai és szándéknyilatkozatok (parlamenti többség áll mögötte, szélesebb) - Európa: alkotmányos garanciák a határon túli kisebbségek védelmére a II. Vh. után. Ez konstans faktor maradt. Legalább ebben kontinuitás mutatkozik a különböző kormányok alatt. - Kivéve: KK-Európa, ahol a szocialista államok megállapodtak, hogy nem kritizálják egymás kisebbségpolitikáit (ez a nk-i tőkésosztályt erősítené) - A nemzeti jog nem írhatja felül a nk-i normákat - Fő kérdések: nyelv, oktatás, kultúra, képviselet az anyaállami szabályozás nem lehet a befogadó állam más polgáraira nézve diszkriminatív. - Anyaállam egyoldalú akciója esetén is a befogadó állam egyetértése lenne szükséges, ha nincsen nk-i jogi szokás a kérdésben. Jó szándék elve szerint kell eljárni. DE a befogadó államnak is kritizálnia KELL a lépéseket, ha szükséges. - ha az anyaállam hazai jogszabályának illetékességi területe túlterjedne az államhatáron, akkor: - felléphet az állam, melynek állampolgárait érinti a szabályozás - felléphet a Nk-i közösség is. - ha egy befogadó állam nem lép fel egy anyaállam olyan akcióival szemben, mely a befogadó állam kisebbségeire irányul, akkor az ne lépjen fel más anyaállammal szemben. (Románia kritizálta a magyar szabályozást, de nem tette ezt korábban a szlovákkal) Összegzés: Szuverenitás hanyatlása és az állam alkonya vagy anyaállamok megerősödése Jelenleg: ahol a Nk-i jog érvényben van, ott nincsenek biztonságpolitikai aggályok. Az anyaállamnak a következőket kell betartania (javaslatok): - a befogadó állam és a Nk-i közösség szerepének primátusa a határon túliak ügyében - Nk-i emberi jogi normák és a nk-i szervezetek előírásainak betartása - bilateralizmus támogatása - egyoldalú akció esetén a kulturális kérdésekre kell összpontosítani és kerülni az anyaállam területén kívüli hatásokat.
II. NEMZETKÖZI JOGI ÉS INTÉZMÉNYI KÖTNYEZET, AJÁNLÁSOK Kin-state politika és a nemzetközi jog: Kollektív szabadságjogok, önrendelkezés, szoft intervenció. Az EBESZ ajánlásai. Kötelező olvasmány a témához: The Bolzano/Bozen Recommendations on National Minorities in Inter-State Relations & Explanatory Note. OSCE High Commissioner on National Minorities. 2008. The Hague. Ajánlott olvasmány a témához: RICHARD H. THOMPSON: Ethnic Minorities and the Case for Collective Rights. In: American Anthropologist, New Series, Vol. 99. No. 4. (Dec., 1997) pp. 786 798 NICHOLAS TURNER and NANAKO OTSUKI: The Responsibility to Protect Minorities and the Problem of the Kin-State. In: Policy Brief. (No.2, 2010)United Nations University The Bolzano/Bozen Recommendations on National Minorities in Inter-State Relations & Explanatory Note Alapvetés: 1. az etno-kulturális és állami határok csak elvétve esnek egybe. Szinte minden állam rendelkezik HT-i kisebbséggel összekötő kapocsként funkcionálnak dialógus, tolerancia. 2. cél: a kisebbségekhez tartozók szabad és békés célú kapcsolatokat alakíthassanak az anyaországgal + gazdasági és kulturális kötelékek erősítése, VISZONT: 3. ha az anyaország fellép a HT-i kisebbségei érdekében, akkor politikai feszültség keletkezhet 4. a Nemzeti Kisebbségekért felelős Főképviselő (Knut Vollebaek) álláspontja: ki kell dolgozni az állami és kisebbségi érdekekre vonatkozó ajánlásokat, anélkül, hogy a békés és jószomszédi viszony sérülne. 5. A kidolgozott ajánlások NK-i jog érvényben lévő alapelveit és a Főképviselő korábbi tapasztalatait veszik figyelembe 6. Rolf Ekéus (Főképv. 2001-2007) 2001-es nyilatkozatán (Sovereignity, Responsibility and National Minorities) és a Jog a Demokráciáért Bizottság (velencei bizottság) jelentésén (Report ont he Preferential Treatment of National Minorities by their Kin- State) alapul mindkét dokumentum az anyaállam és külhoni kisebbségei kapcsolatainak szabályozásáról szól. az államoknak kettős szerepe van: 1. felelősek a területükön élő nemzeti kisebbségekért és 2. a NK-i közösség tagjaként a más állam területén élő kisebbségekért is 7. Három alapelv mentén dolgozták ki a javaslatokat: a. A NK-i jog alapján a kisebbséget befogadó állam felelőssége a kisebbség védelme b. Más ország is érdekelt lehet a külhoni kisebbségvédelemben különösen, ha egyazon kulturális, nyelvi, etnikai, vallási identitással rendelkeznek. DE ez nem jelenti egyben a jogalkalmazás lehetőségét is! c. A külhoni kisebbségek számára nyújtott kedvezményeket csak a befogadó állam egyetértésével szabad kialakítani. Figyelembe kell venni a területi integritás, a szuverenitás és a baráti (jószomszédi) viszony elvét is. 8. Összesen 19 javaslat, 4 fejezetben: - 1. általános alapelvek, 2. nemzeti kisebbségekkel szembeni állami kötelezettségek, 3. anyaállam által nyújtott kedvezmények a HT-iak számára, 4. bilaterális és multilaterális eszközök és mechanizmusok - Mindegyik javaslathoz készült magyarázat is 9. Sajátos fogalmak a javaslatokban:
- Kin-state: olyan állam, melyben a lakosság többsége etnikai vagy kulturális közösséget alkot egy másik ország kisebbségével. Az anyaállam külhoni kötelékeit jelenti még a történelem, a nyelv és a vallás. (a kin szó jelentése vitatott, a javaslatok nem tartalmazzák) - Nemzeti kisebbség: széles értelemben használatos. (őslakos, nyelvi, vallási, kulturális, stb ) DE veszi figyelembe azt, hogy a befogadó állam elismeri-e kisebbségnek az ott élő népcsoportokat. 10. 2008 júniusában jelent meg. I. Általános alapelvek 1. Szuverenitás. Egyik országnak sincsen extraterritoriális joghatósága a befogadó ország beleegyezése nélkül. - Ez a szabály NJ egyik sarokköve is. Először: ENSZ AO 1. és 2. cikkelye. 1975-ös helsinki EBESZ záróokmány IV. alapelve. 1990-es párizsi Új Európa Charta. 1992-es ENSZ KGy deklaráció Az etnikai vagy nemzeti, vallási és nyelvi kisebbségek tagjainak jogállásáról. 1994-es EU Stabilitási és Növekedési Paktum. 2. Minden állam ismerje el és gondoskodjon a területén élő és a joghatósága alá tartozó kisebbségek alapvető szabadságjogairól. Beleértve a kisebbségi jogokat is. - Első óra anyaga. Emberi jogok fejlődése - 1975 helsinki záróokmány, 1950 Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Európai Konvenció. 1966 polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, 1992-es ENSZdeklaráció a kisebbségekről. - A kisebbségek védelme elsősorban, DE nem kizárólagosan a befogadó állam feladata. Ugyanakkor a NK-i közösség figyelmének középpontjában is állnak. indok: a béke és stabilitás megőrzése - A kisebbségi jogok védelme, kisebbségek támogatása ÉS a béke és stabilitás megőrzése kapcsolatát számos EBESZ-dokumentum szabályozza: 1983-as madridi zárónyilatkozat, 1989-as bécsi záróny, 1990-as koppenhágai csúcs záróny., 1992 helsinki, 1993 bécsi, 1996 lisszaboni záróny. 3. Az emberi jogok védelme így a kisebbségi jogok védelme a NK-i közösség figyelmének középpontjában áll és érdeklődésére tart számot. - Elsősorban annak az államnak a feladata, ahol a kisebbség él, de a NK-i közösség is aggodalommal kíséri figyelemmel az egyes szabályozásokat. - EBESZ emberi jogi csoportjának 1991-es moszkvai találkozója, a nemzeti kisebbségek szakértőinek genovai találkozása 1991-ben: - Az anyaállamok HT-i kisebbségekkel kapcsolatos aggodalmaikat lehetőleg a NK-i közösség intézményi keretein belül fejezzék ki, betartva a barátságos viszony alapelveit. - A kisebbségekkel kapcsolatos ügyek rendezésében a kooperációt javasolja.
- ENSZ AO (1. és 2. cikkely) és 1970 ENSZ KGy határozata az államok közötti baráti kapcsolatokról és az együttműködés nemzetközi jogi alapelveiről, koppenhágai dokumentum és EU Stabilitási Egyezmény: jószomszédi viszony elve, barátságos nk-i kapcsolatok és nk-i együttműködés - A tagállamok együttműködési kötelezettsége és jelentési kötelezettsége a nk-i szervezetek ellenőrző testületei felé - Az államoknak együtt kell működniük és részt venni a tanácsadó testületek és ell. biz-ok munkáiban 4. Egy állam érdekelt lehet abban, hogy más országokban élő kisebbségeit támogassa. De ez nem jelent NJ által is elismert joghatóságot más államok állampolgárai felett, azon ország hozzájárulása nélkül. - Ez a jogosultságok és érdekek közötti különbségre mutat rá. - Egy állam nem gyakorolhat hatalmat más állam polgárai felett annak területén. Ez alól szigorú kivételek vannak csak: nagykövetségek, hajók, külföldön tartózkodó saját állampolgárok. - Konzuli védelem is csak megegyezést követően lehet. - Nem jogosíthat fel anyaállamot egyoldalú fellépésre az a tény, hogy határon túli kisebbséggel rendelkezik. II. Nemzeti kisebbségekkel szembeni állami kötelezettségek 5. Az államnak mindenki számára garantálnia kell a törvény előtti egyenlőséget és védelmet. Nemzeti kisebbségekhez tartozók diszkriminálása tiltott. - 1948: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (2. és 7. cikkely) - 1966: polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, - 1966: Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya - 1965: egyezmény a faji megkülönböztetés tilalmáról - 1950: európai konvenció 14. cikkelye - 1997: Amsterdami Egyezmény - 2000: az EU alapjogai - Helsinki, Koppenhága, ENSZ: kisebbségek - Felmerül az arányosság kérdése (kisebbségek túlzott védelme: felvételi, munkahelyek ) 6. A nemzeti kisebbségek jogainak elismerése és előmozdítása az állam részéről. Kulturális, nyelvi vallási identitásuk kifejezésének és megőrzésének joga, mindenféle asszimilációs kísérlet nélkül. - A múlt tanulsága asszimiláció a biztonságot veszélyeztető tényező - Homogenizáló nemzetállam és eszköztára Genocídium: szélsőséges, nem tipikus, de nem is ritka Népességcsere, kitelepítés: nem fizikai megsemmisítés, Csehszl, Bosznia Asszimiláció etnocídium kulturális genocídium: hatásai: beolvadás, gettósodás, szegregáció, szeparatizmus Fajtái: Erőszakos assz.: (áp-ság megvonása, széttelepítés, nemzetiségi elvű államosítás, közighatárok megvált)
Természetes, békés assz.: individualizmusra épít, egyénközpú, liberális demokráciákra jell. (USA) - 1960 UNESCO Egyezmény az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről - ENSZ kisebbségekről szóló deklarációja, EBESZ Koppenhága 7. Az államok ösztönözzék a társadalmi integráció előmozdítását és a társadalmi kohézió megerősítését. Kisebbségek szerepe minden adminisztrációs szinten ÉS NEM CSAK az őket érintő ügyekre korlátozódjon szerepük. A közélet minden szintjén való részvétel előmozdítása. - Stabilitás és béke = kisebbségek integrációja és a diverzitás elismerése - Megfelelő egyensúly kell a kisebbségeket érintő ügyekben az állami befolyásban - Jól integrált állam: kisebbségek és az állam közös részvételével - Állandó és demokratikus folyamat eredménye. Jó kormányzás: tolerálja a kultúrák pluralizmusát. - Kisebbségek joga: nem csak identitásuk megőrzése, HANEM: a kulturális, gazd-i, szociális és közéletben való részvétel szélesebb nemzetfogalom (wider national society) - A pol-i adminisztráció minden szintjén legyenek kisebbségek, ne csak azoknál az ügyeknél, amelyek őket érintik. 8. Az államok ne akadályozzák területükön élő kisebbségekhez tartozók számára a külhoni kapcsolatok kialakítását. Főként olyan népcsoportokkal, amelyekkel közös kulturális közösséget ápol. - Békés célú kapcsolatok - Ez alapvető jog (ENSZ Kisebbségekről szóló deklaráció 2. cikkelye, EBESZ Koppenhága. - Ez egyéni jog. Az állam csak biztonsági megfontolásból korlátozhatja. III. Anyaállam által nyújtott kedvezmények a HT-iak számára 9. Anyaállam kedvezményeket nyújthat külföldön élő személyek számára. Ezek: kulturális, oktatási, utazási kedvezmények, munkaengedély, vízum szerzés. diszkriminációt kizárva kell megoldani. A befogadó állam viszont ne akadályozza a folyamatot. - Joggal A Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság) jelentése: A nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról (2001): - Állam vegye figyelembe a következőket I. Területi szuverenitás II. Pacta sunt servanda III. Államok közötti barátságos viszony IV. Emberi jogok és alapvető szabadságjogok - Kedvezmények diszkriminációtól mentesek legyenek. Legyen legitim célja (pl.: anyaállam és HT kisebbségei kapcsolatának fejlesztése) és legyen arányos. - Kibocsátott dokumentumok: csak a kedvezmény jogosultságát szabad bizonyítaniuk. Nem lehet politikai kapocs (mint a szem. ig.). Nem helyettesíthet személyi okmányt.
- A kedvezmények legyenek elérhetők minden iskolázott érdeklődő számára, függetlenül származástól (arányosan). 10. Az anyaállam tartózkodjon az egyoldalú lépésektől (kedvezmények kialakításakor is). Állam ne adjon közvetlen vagy közvetett támogatást hasonló célú NGO-knak. - A kedvezmények kiszélesítése a szeparatizmus megerősödéséhez vezethet (történelmi példák) gyengíti és fragmentálja a host country társadalmát, sérti a szuverenitást. Tilos az etnikai pártok finanszírozása, személyi okmányok kiadása, és a tömeges állampolgárság megadása. - Ugyanez lehet a következménye a NGO-k tevékenységének is, EZÉRT: az államnak korlátozni kell a területén működő olyan szervezeteket, amelyek máshol a szeparatizmust szíthatják. 11. Állampolgárság feltétele lehet: nyelvi kompetencia, kult-is, családi, történelmi kötelék megléte. Szuverenitás, területi integritás ne sérüljön. Tömeges áp-ság tialma, még kettős áp-ságot megengedő országok esetén is. - Áp-ság kiadása: kizárólagos állami kompetencia. - A lakóhely szerinti állam felelős elsődlegesen a polgáraiért és a területén élő kisebbségekért. MÉG AKKOR IS, ha kettős áp-ság van. Csak magas pol-i tisztség betöltése esetén lehet KÉRNI a második ápság megszüntetését. 12. Anyaállami segítség a külföldi oktatáshoz. Diszkriminációmentesen. - A kultúra nem szorul határok közé - A befogadó állam ellenőrizheti, hogy a külföldi tananyag beilleszthetőe saját standardjába és megfelel a NK-i elvárásoknak. Tolerancia és pluralizmus értékei! - 1989 ENSZ gyermekek jogainak konvenciója, ENSZ oktatásbeli diszkrimináció elleni konvenciója 13. Anyaállam NGO-kat és vallási csoportokat érintő támogatásai. Befogadó ország törvényeinek betartásával vagy az állam hozzájárulásával. Pártok direkt támogatása nem megengedett. - Külföldön működő szervezetek támogatása: jószomszédi viszony, regionális együttműködés szellemében a szuverenitás és a multietnikus társadalmak kohéziójának megbontása nélkül. 14. Határon túli műsorszolgáltatás szabad vétele. Közvetlenül vagy közvetett módon (rebroadcasting). Korlátozás csak a gyűlöletbeszédre, erőszakra és rasszizmusra vonatkozik. - 1989: Határon túli műsorszórásról szóló európai keretegyezmény - 1995: kisebbségekről szóló európai megállapodás - A szólásszabadság részeként értelmezendő - A befogadó államnak kell biztosítania, hogy a kisebbségei elérjék a saját hazai és a külföldi médiát. - A külföldi műsorok vételének lehetősége mellett is biztosítani kell a hazai médiában a kisebbségi nyelvű műsorokat - EBESZ főtitkár oslói javaslatai: Nemzeti kisebbségek nyelvi jogai (2003)
- BBC Scotland, Wales, MTV kisebbségi műsorai 15. Kedvezmények biztosításának okai. Ha egy állam nagyobb érdeklődést mutat a külhoni kisebbségeinek jogállásában mint a területén élőkében, akkor hiteltelenné válhat. - Tilos: ha a külhoni kisebbségeit nem támogatja, akkor az otthoniakat sem - Tilos: reciprocitás: a saját pozitív szabályozást egyoldalúan a külhoniakra is alkalmazni. IV. Bilaterális és multilaterális eszközök és mechanizmusok 16. Államok együttműködése bilaterális és multilaterális viszonyokban. Területi szempont elsődlegessége az etnikai szempont felett. (állam primátusa) - 1995: kisebbségekről szóló európai megállapodás: NK-i és szupranacionális szervek szerepe az államközi együttmőködésben - 1980: Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló Keretegyezmény (Madrid) - 2006: EP/ET közös csoportja a Területi Együttműködésről - Anyaország által biztosított kedvezmények a befogadó állam egész területén élőkre vonatkozzon. 17. Nemzeti kisebbségekhez tartozók védelme. NK-i emberi jogi dokumentumoknak megfelelő bánásmód. - Nemzeti kisebbségekhez tartozók jogai egyetemesek - Hivatkozik a 3. javaslatra: az államok a multilaterális mechanizmusokon keresztül hangoztassák álláspontjukat (különben a kin-state nélküli csoportok hátrányban lennének) - Átláthatóság, független monitoring, bizottságok 18. Bilaterális egyezmények elősegítése. a nemzeti kisebbségek helyzetének előmozdítása érdekében - Alapszerződések - Egyezmények (pl. Nagypénteki megállapodás) - Közös bizottságok - 1969: bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (jószándék elve) 19. Hazai és NK-i eszközök felhasználása az etnikai konfliktusok megelőzésére és kezelésére. Tanácsadó és konzultatív testületek, kisebbségi szervezetek, mediáció vagy arbitráció. - Kisebbségi képviselők a tanácsadó testületekbe - ENSZ Kisebbségi jogi deklarációja, Koppenhágai javaslatok, - NK-i tanácsadó testületek (Pl. Velencei Bizottság) jogi tanácsai - Multilaterális és bilaterális eszközök kombinált használata javasolt a tartózkodó magatartás helyett
III. KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK VERSUS EGYSÉG ÉS IMAGINÁRIUS KÖZÖSSÉGEK Nemzeti (állami) politikák helyi identitások. A nemzetépítés eszközei és mítoszok a hazával kapcsolatban. Kötelező olvasmány a témához: ANDRÁS LŐRINCZ: a témát érintő megjelenés előtt álló tanulmányok. Várható megjelenés: 2011. nyár és 2011. ősz CSILLA HATVANY: Legitimacy of Kin-State Politics: A Theoretical Approach. In: Regio Minorities, Politics, Society (6. évf., 1. sz. / 2006), pp. 47 64 Ajánlott olvasmány a témához: SAMUEL P. HUNTINGTON: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. 2008. Európa Könyvkiadó, Budapest. 1.) Az államterület jogi jellege Államterület és az állam viszonya Terület nélkül nincs állam - fogalma: az az egységes földrajzi terület, amelyet az állam ural és, amelyet határvonal választ el más területektől - Montevideoi egyezmény (1933): Az állam egy adott területen és népesség fölött hatalmat gyakorló szervezet. - államterület nélkül nem létezik állam 2.) Az államterület változásai Az államterület nem állandó és örök, a világ térképe állandóan változik: új államok születnek, régiek szűnnek meg, meglévők alakulnak át. 3.) Az állam határai Az állami területi felségjog gyakorlásának terét államhatárok veszik körül. Az államhatár: - vagy államokat választ el egymástól, vagy - államokat a minden állam által szabadon használható területektől. Államterület megváltozása - Cessio (terület átengedése) - Adiudicatio (odaítélés: választottbírósági döntés) - Avulsio (természetes határváltozás, a terület növekedése ) - Annexio (bekebelezés: egy államnak más állammal való egyesítése) - Debellatio (lefegyverzés) - Occupatio - Occupatio bellica Hogyan szerzi meg az állam a saját területét? más államok területét! Hogyan szerzi meg egy állam a saját területét? - Régóta fennálló államok esetén ez már nem vitatott (a gyakorlatban de facto így alakult) - Új állam keletkezése esetén a létrejövetel és az államelismerés során a terület keretei is meghatározásra kerülnek. Hogyan szerzi meg az állam más államok területét?!
Történetileg: - terület növekedéssel - átruházással - hódítással - terra nullius elfoglalása - elbirtoklással A terület növekedése - a már korábban létező szárazföld részévé válik a földrajzi folyamat során kialakuló új földterület - ha egy állam területén jön létre, automatikusan annak részévé válik (tenger alatti vulkánkitörés következtében kialakult új sziget Japánhoz tartozik) - Határfolyó folyásának megváltozása: - erőteljes átrendeződés esetén az eredeti folyómeder ugyanazon pontján marad a határ (Georgia v. South Carolina eset) Az átruházás - A terület békés átszállását jelenti az egyik szuverénről a másikra, a szuverenitás átadásának szándékával - Louisiana, Alaszka. Hódítás - Önmagában nem teremt alapot a területre vonatkozó jogcím megszerzéséhez (ENSZ AO 2.4) - A klasszikus elmélet szerint a jogosultság átszállását a hódítást követő annektálás eredményezi. - A terület kizárólag erőszak alkalmazásával történő megszerzése ellentétes a nemzetközi joggal Biztonsági Tanács 662.(1990) számú határozata Kuvait Irak általi annexiójáról Foglalás 1. - A foglalás, olyan terület békés megszerzése, amely nem tartozik senkihez (terra nullis) - Nyugat-Szahara ügy: a társadalmi és politikai szerveződéssel bíró törzsek által lakott területek nem tekinthetőek terra nulliusnak Tényleges hatalomgyakorlás: Kelet-Grönland ügye: Dánia az évtizedek során számos szerződésben zárta ki azok területi hatályát e területre vonatkozóan, és éppen ezzel bizonyította, hogy szuverén jogokat gyakorol felette. Foglalás 2. Elbirtoklás - Korábban más szuverén hatalma alatt álló területre vonatkozó jogcím megszerzését jelenti - a birtokba jutás jogszerűsége nem bizonyítható az időmúlás és a korábbi szuverén beleegyezésének vélelmezése legitimálja a jogcímet - A közhatalom tényleges gyakorlása döntő szempont az elbirtoklás esetében: Hogyan szerzi meg az állam más államok területét?!
Van-e még ilyen? - terület növekedéssel VAN - Átruházással LEHET (nem valószínű) - Hódítással JOGILAG KIZÁRT - terra nullius elfoglalása NINCS elbirtoklással NEM VALÓSZÍNŰ Államok nemzetiségi alapú csoportosítása 1. homogén nemzetállam: (nemzeti kisebbségek országos aránya <10%, nincs olyan körülhatárolható egysége az államnak, ahol többségben élnének 2. nemzetállam: az állam egyes jól körülhatárolható részein a nemz. kisebbségek többséget alkotnak, de országos szinten arányuk <10% 3. nemzetiségi állam: nemzeti kisebbségek aránya >10% de a teljes lakosság <25% 4. több-, illetve soknemzetiségű állam: a legnagyobb nemzet nem teszi ki a lakosság 75%-át Nyugat-Európa 1: (AUT, DEN, GRE, IRE, GER, NOR, POR, SVE), 2: (FRA, FIN, ITA), 3: (GBR, NED), 4: (BEL, SUI, ESP, LUX) Közép-Kelet Európa 1: (CZE, HUN, SLO), 2: (ALB, POL), 3: (BLR, BLG, CRO, LIT, ROM, SVK), 4: (BIH, EST, LAT, MKD, MOL, SRB, MNE, UKR) A kisebbségbarát, polietnikus, konszocionális nemzetiségpolitika típusai Nem kell feltétlenül nemzetállamot építeni. Többszörös identitás jelenléte. Társulásos, konszoc.dem. heterogén, több törésvonal szabdalta társ. Demokrácia NEM = többségi modell. Területi, funkcionális decentralizáció. Ismérvei: 1.: nagykoalíció, 2.: kölcsönös vétójog, 3.: arányosság a közéletben (államigazgatási pozíciók, javak és erőforrások), 4.: autonómia (személyi vagy területi) Föderalizmus és regionalizmus: tagállamok, területi és funkc decentr. Régiók saját trvhozás, kormányzat. Állami szinten meghozott döntési mechanizmusokra kevés befolyás (Spanyolo.) Nemzetiségi alapú föderációk: BEL, SUI, BIH (Kanada). Aszimmetrikus: Oroszország, részben nemzetiségi okból regionalizált: Spanyolország. Autonómia: föderációnál alacsonyabb szintű hatalommegosztás. Területre vagy a népesség egy csoportjára vonatk. Sajátos eszköz, mely által egy csoport megőrzi identitását úgy, hogy az állam területi integritása nem sérül. Decentralizáció fogalma érvényesül: kulturális, gazd-i, társ-i ügyek. A kp-i kormány ezeket visszavonhatja. Autonómia = önkormányzatiság? Hatalommegosztás szempontjai: 1. állam kp-i hatóságainak fenntartott hatalom, 2. az autonóm egységre átruházott hatalom, 3. párhuzamosan gyakorolt hatalom, 4. közösen gyakorolt hatalom. Formái: o személyi elvű aut. (szórványban élők számára) o területi aut. (kisebbség egy nagyobb összefüggő ter-en többségben) o helyi közigazgatási aut. (kisebbségek szigetszerűen) o tájegységi aut. (regionalizmus NYEu-ban, decentralizált állam) 2011.október 11. Európa Tanács határozat (magyar módosító indítványok és kezdeményezés): Az autonómiát minden ET-tagnak biztosítania KELL!
- a határozat kötelező norma - anyagi feltételek biztosítását is előírja a többségi állam részére - saját végrehajtói és trvhozói hatalmat kell biztosítani - alkotmányos garanciát kell biztosítani minderre - döntéshozatalban való részvételt biztosítani kell Törésvonal fogalma: Szociológiai különbségek (társ. tagoltság) intézményesült politikai megjelenése. Csoporttagolódás, tudatosan vállalt kollektív identitás. Érdekképviselet (parlamenti részvétel) lehetőségei: 1. Etnikai/nyelvi alapon szerveződő pártrsz. (BEL, LUX, BIH) 2. Pártversenyben bejutott etnikai pártok a. Nyíltan etnikai pártok (GBR, ITA, ESP, Balti áll., ROM, SRB, SVK, MKD) b. Burkoltan etnikai pártok (ALB, BLG) 3. Törvényileg garantált kisebbségi képv.a parl-ben (FIN, CRO, POL, ROM, SLO) /GBR speciális eset, skótok, walesiek a Westminsterben/ 4. Nincsenek ill. jelentéktelen etnikai pártok /FRA speciális eset, áp-ság számít, cigányok? Migránsok?/ a. Etnikailag/nyelvileg megosztott államok (SUI, NED) b. Etnikai/nyelvi szempontból homogén államok (DEN, AUT, IRE, HUN, CZE) Bosznia-Hervegovina: - törésvonalak - hogyan hatottak a BIRODALMAK (=kultúrák?) a törésvonalakra? o Ottomán Birodalom (bosnyák identitás) o Osztrák-Magyar Monarchia o Oroszország (pán-eszme) TÉRKÉP Szórványban élő népcsoportok háború 1992-1995 etnikai tisztogatás homogén egybefüggő területek SRB (RUS) CRO (USA, NATO, EU, VAT) BOS (IRN, SAUD) BiH Törésvonal háborúk: BiH: etnogeográfiai megosztottság [TÉRKÉP] - bosnyákok: Irán, Szaúd-Arábia, Marokkótól Malajziáig az iszlám világ összefogása, afgán mudzsehedinek - szerbek: Görögország, Románia, Bulgária, Oroszország (nemzetközi fórumokon) - horvátok: GER, AUT, VAT!!, USA + bosnyákok USA Pán-eszmék: Pánszlávizmus pánszerb mozgalom Pániszlám törekvések: bosnyákok
Horvátok, szerbek: történetileg más fejlődési út Bosnyákok: nincs anyaállam multikulturális társadalom támogatói + urbanizáltabbak Identitás vs. Kettős identitás Köz szeretete = kisebb csoporthoz ragaszkodás elsődleges princípiuma Mi Mások ( barbár, török ) (dár al-iszlám dár al-harb) Jugoszláv identitás megszűnt tágabb kulturális és vallási identitás Háború: területi viták (Cutilheiro, Owen-Stoltenberg, Vance-Owen, 49%-51%) 3. A Republika Srpska Bosznia-Hercegovinában jelenleg a legfontosabb adminisztrációs egységek a föderációt alkotó Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a Republika Srpska, melyek körülbelül azokat a területeket foglalják magukba, amelyekről a korábban szembenálló felek 1995 novemberében megegyeztek. Az ország területéhez tartozik még a különleges jogállású Brčko Körzet (Brčko Distrikt) is, amelyen jogilag a két említett entitás osztozik, de a gyakorlatban kormányzatát a helyi szervek mellett a bosznia-hercegovinai állam, illetve egy felügyelő személyében a nemzetközi közösség látja el. Boszniában 1992. február 29-én és március 1-jén a lakosság 66%-a (a szerbek a bojkott mellett döntöttek) népszavazáson döntött az ország függetlenedéséről. A szerbek mind a népszavazást, mind az így elnyert függetlenség tényét vitatták jogi szakértőik véleményére hivatkozva. Az eredményt március 5-én hirdették ki, s, április 6-án az Európai Unió államai, másnap pedig az Amerikai Egyesült Államok is elismerte a független országot, melyre válaszlépésként április 6-án éjfélkor a szerbek megalakították a Bosznia-Hercegovina északi, nyugati és keleti területeit magában foglaló Boszniai Szerb Köztársaságot (amely addig, január 9-ei megalakulása óta Jugoszlávia részének nyilvánította magát). Ezzel a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság háborúba került e fennhatóságát el nem ismerő, Szerbia által támogatott ám a nemzetközi közösség által el nem ismert szakadár államalakulattal. A boszniai szerbek ugyanis nem akartak elszakadni a Szlovénia, Horvátország és Macedónia kiválása után megmaradt Jugoszláviától, azonban a boszniai horvátok és a bosnyákok nem kívántak továbbra is a túlnyomóan szerb többségű állammaradék részeként működő országban élni. A szerb nacionalizmus egyik célja a politikai lét egyetlen nemzetállam keretein belül történő megvalósítása volt és bizonyos képviselői manapság is erre törekszenek, a többi nemzet pedig ugyanakkor éppen ebben látja a legnagyobb fenyegetést a maga számára. Szerb álláspontok A legszélesebb körben elfogadott szerb álláspontot leginkább a háború idején kialakított szakadár formációban, a Boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek képviselték. Az önrendelkezéshez való jogra való hivatkozva irredenta jellegű követeléseket is megfogalmaztak. Ezen az opción belül további variációk léteztek: akadt olyan tervezet, miszerint két önálló szerb állam létezne, illetve egyes elképzelések szerint pedig a boszniai szerbek lakta területeket Szerbia egyszerűen bekebelezné. A korábbi Jugoszláv Néphadsereget (JNA) egy ilyen akciójában nacionalista szerbiaiak, emigráns csoportok, valamint európai szerbbarát körök is támogatták volna, azt a látszatot keltve a nyugat-európai
országok közvéleménye előtt, hogy a szerbség Boszniában elnyomott kisebbségi sorsban él. Csupán a teljesség kedvéért megemlítendő, hogy a szerbeket a politikai nemzet koncepciójából kizáró horvát muszlim közösségtudat ideája mellett egy olyan elmélet is létezik, melynek logikája szintén egyszerűnek mutatkozik: a boszniai muszlimok szerbek (a horvátok pedig nem). Azonban a szerb nacionalizmus éppen a muszlimok eltérő vallásából és etnikai származásából generálja ellenségképét, így ennek az elméletnek aligha lehet realitása. A célok terén a legmesszebb menő egész Bosznia Szerbia része koncepciót a pánszerb elképzelés hívta életre. Támogatói a Jugoszláv Néphadseregtől nem csupán a szerbek lakta területek felszabadítását, hanem az egész ország Szerbiához csatolását szorgalmazták. A fegyveres erők intervenciója a valóságban azonban csak a boszniai szerbek megsegítésére terjedt ki, ugyanis Milošević szerb elnök inkább Bosznia megosztásának lehetőségét kereste, s nem annak annexióját tűzte ki célul. Slavoj Žižek paradigmái: Arra a kérdésre, hogy (a világ felosztásának huntingtoni alapjait követve és elfogadva) a civilizációk peremterületein miként látják a másik civilizációhoz tartozókat és miképpen láttatják az egyes népcsoportok önmagukat, a regionális környezet politikai paradigmáinak feltérképezése adhat részletesebb választ. E megközelítés azt feltételezi, hogy a népek homályos elvek alapján megalkotott csoportjai, avagy a civilizációk mint imaginárius politikai entitások csakis azok számára jelenthetnek valamiféle referenciát hivatkozási alapot akik egy földrajzi értelemben jobban körülhatárolható, etnikailag homogénebb kulturális tömb perifériáján élnek és a mindennapokban más kultúrákkal folyamatosan érintkeznek, de attól való különbözőségük nem változik. Bár a nemzetközi együttműködés nem ezt az elvet követi, helyi, regionális szinten azonban mégis láthatóak ennek jelei. Amint azt Slavoj Žižek összefoglalta, a történelmi és földrajzi értelemben vett elhatárolódás jelensége a Balkánon igencsak sokrétű a mi és az ők logikával összhangban. A posztszocialista Balkán dezintegrációjában részt vevő államok szinte kivétel mind valamilyen egészhez való kötődésüket fejezik ki úgy, hogy magukat annak utolsó védbástyájának nevezve legitimálják a különbségtételt másoktól. A kelet-európai politikai fordulatot követően már nem az ideológia határozta meg elsődlegesen a beletartozó (mi) kívülálló (ők) viszonyát, hanem valamely civilizációhoz tartozás érzete. Ez leginkább a civilizált Európa és a keleti barbarizmus felfogás dichotómiájára jellemző. Žižek úgy látja, hogy ebben a kontextusban a szélsőjobboldali osztrák nacionalisták számára az Ausztria és Szlovénia határán húzódó Karavankák hegyláncai egy képzeletbeli határvonalat jelentenek, s a hegyeken túli területeket különböző szláv hordák uralják. A nacionalista szlovének szemében ez a fiktív választóvonal a Kulpa-folyó, mely egyúttal Szlovéniát és Horvátországot is elválasztja. Gondolkodásuk logikája abban rejlik, hogy mi, szlovének a Mitteleuropa részesei vagyunk, míg a horvátok a Balkánon élnek, olyan irracionális etnikai viszályok közepette, ami minket nem érint. Egy oldalon állunk, szimpatizálunk velük, de csak oly módon, mint ahogy azt egy harmadik világban történő agresszió áldozatával is tennénk. A horvátok számára ez a bizonyos mezsgye közöttük és a szerbek között húzódik: a nyugati katolikus civilizáció és a kelet ortodox kollektivizmus között, mely a nyugati individuális értékeket még csak értelmezni sem képes. A szerbek pedig úgy tekintenek magukra, mint a keresztény Európa utolsó támaszára a muzulmán bosnyákok és albánok által megtestesített fundamentalista veszéllyel szemben.
E megközelítés szerint a horvátok (és a többségében szintén katolikus szlovének) a Nyugat természetes szövetségesei, míg a szerbeket és főként a bosnyákokat elzárják ettől a lehetőségtől. Az Alija Izetbegović-féle politika azonban lehetővé tette ez utóbbiak számára az elismerést, olyannyira, hogy végül a Nyugat mintatanulójává váltak. Ezáltal a horvátok mellett már a bosznia-hercegovinai muzulmánok is beleillettek a civilizált Európa koncepciójába. Ezt a nézetet osztja Huntington is, bár ezek a megállapítások inkább tűnhetnek igaznak kizárólag a bosnyák szerb relációban a háború idején. Érdemes megemlíteni itt azt is, hogy a szövetséges bosnyákokkal kapcsolatos nyugati gondolkodásmód visszahatott a balkáni népcsoport politikai hozzáállására. A bosnyákok a háború folyamán a nyugati hatalmak katonai és politikai támogatásának tudatában immár európai perspektívával egészítették ki politikai önmeghatározásukat.
IV. HATÁRVITÁK ÉS AZ EGY TÖMBBEN ÉLŐ KISEBBSÉGEK Határviták és az egy tömbben élő kisebbségek (a határviták presztízs, belpolitikai, gazdasági és biztonságpolitikai okai). Kötelező olvasmány a témához: A kurzus előadója által készített, online elérhető önálló jegyzet. (Határviták és területi disputák politikai megoldásai és nemzetközi összefüggései. 96 oldal) Ajánlott olvasmány a témához: PAUL R. HENSEL, MICHAEL E. ALLISON, AHMED KHANANI: Territorial Integrity Treaties, Uti Possidetis, and Armed Conflict over Territory. Shambaugh Conference Building Synergies: Institutions and Cooperation in World Politics, 2006. University of Iowa. ANDRÁS LŐRINCZ: Croatia and the Croats in Bosnia-Herzegovina. In: Southeast Europe Quarterly. (Vol. 2., No. 1., Spring 2011) European Integration of Croatia A határviták általános okai A határviták mögött, mint általában minden nemzetközi területi disputa esetén még ha csak jelképes méretű területről is van szó valamiféle presztízspolitika húzódik meg. A területek feletti ellenőrzés ezáltal szimbolikus jelentőséget nyer. Ezt a fajta megközelítést keresztülszövi a nemzeti szuverenitás kiterjesztésével és/vagy sikeres védelmével kapcsolatos politikai gondolkodásmód és az esetlegesen arra épülő nacionalista retorika. A gyakorlatiasabb megközelítés szerint ugyanakkor a határügyek belpolitikai vonatkozása legalább ugyanolyan jelentőségű, mint az adott ország nemzetközi kapcsolataiban elvárt változások. A hazai közvélemény számára ugyanis megfelelő attitűdök megléte és célirányos politikai kommunikáció következtében az ilyen jellegű beavatkozások elfogadhatókká válhatnak. Geopolitikai megközelítés alapján (gyakran történelmi érvekkel alátámasztott, de valójában) gazdasági és etnikai (határ mentén egy tömbben élő népcsoportok esetén) okok, valamint a természeti erőforrások feletti ellenőrzés indokolhatja a nemzetközi jogot is sértő magatartást. Általában nagyobb hatalmakra, erősebb országokra jellemző. (erős és gyenge viszonya a nk-i politikai viszonyokban) Végül, a biztonságpolitikai megközelítést elfogadva a területszerzés e módjával felmerülhet a biztonsági (puffer) zóna létesítésének lehetősége, amely cordon sanitaire-ként funkcionálva az állam területi integritását fokozza. E határviták önmagukban nem közvetlen módon jelentenek biztonságpolitikai veszélyforrást. Az egyes államok gyakorlata általában ugyanis arra irányul, hogy a területi kérdéseket napirenden tartva inkább fenntartsák a jogot a továbbiakban is a beavatkozásra. A Kaukázus jövője The region of Southern Caucasus (or Transcaucasia) has three sovereign states of the Orthodox Armenia, the Orthodox Georgia and the Islamic Azerbaijan. These states gained their independence in 1991 soon after the collapse of the Soviet Union. The Caucasian wars during long periods in the history occurred at the meeting point of great empires. Ottomans, Russians and Persians were continuous threat for the peoples of the regions.
After the collapse of the Soviet Union several wars started involved all the three countries: - Nagorno-Karabakh war: 1988-1994 - War in Abkhazia: 1992-1993 - South Ossetia war: 2008 - First and Second Chechen wars The three countries were trapped in the competition of four cultures. (Russia, Iran, Turkey, the West) The wars proved that there are only temporary interests and allies in the region. No continuous alliances or stable network of organized cooperation were visible. Instead the roots of the wars in Transcaucasia were embedded in a fundamental conflict of civilizations. This conflict was used by international interest groups because of their aims on natural energy sources. In the conflict of Transcaucasia we can see a geopolitical competition, a cleavage between civilizations and diffuse interests of international or multinational economic groups. It is clear that there is a re-occurrence of conflict of civilizations (as it was in the case of Bosnia and Herzegovina). Western countries mainly supported Georgia and Armenia, but as their interests needed, they supported Azerbaijan as well. Also Russia sent arms to both countries taking part in the Armenian-Azerbaijani conflict. The support of Iran was also not unconditional and evident to Azerbaijan due to the large number Azeri minority group in the country. In summary it is obvious that in the case of the Transcaucasian conflicts clash of civilizations were used as possibilities for far reaching interests of the Western states and also the objectives of the neighboring regional powers. Oroszország kaukázusi kapcsolatai (közel-külföld) Abházia és Dél-Oszétia elismerése 2008-ban! Ismét fegyverkeznek a Kaukázusban (Magyar Hírlap cikke) A Kaukázus térségében újabb fegyverkezési hullám figyelhető meg. A viszonylagos békét az egyes államok arra használják fel, hogy katonai teljesítményüket fokozzák egy esetleges háborúra készülve. Az idei nyár ismét felhevítette az örmény azeri ellentétet is. A Szovjetunió széthullásával a Kaukázusban ismét felszínre kerültek a régi nemzetiségi konfliktusok: Örményország és Azerbajdzsán között 1991 decemberében tört ki a háború az utóbbi állam területén fekvő, ám szinte kizárólag örmények lakta Karabah tartományért. - Ez a térség az 1917-es orosz forradalom után lett a Transzkaukázusi Föderáció része. A szövetség azonban rövid idő után három külön országra bomlott: Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra. - 1920-ban a Kaukázus déli része is a bolsevikok kezére került, és Karabah területét Örményországnak ígérték, Nahicsevánnal és Zangezur régióval egyetemben. A törökországi kommunista befolyás reményében Moszkva olyan megosztást javasolt, amely szerint Zangezur Örményországhoz, Karabah és Nahicseván pedig Azerbajdzsánhoz kerülne. Ennek eredményeként a Nagorno-Karabah Autonóm Terület az Azerbajdzsáni Szocialista Szövetségi Köztársaságon belül alakult meg
1923-ban. Ezeket a területrendezéseket Sztálin nyomására vitték véghez. - Az etnikai szempontból nem túl szerencsés határkialakítás egyenes következménye lett az 1990-es évek eleji fegyveres összecsapás. 1993 végére a karabahi konfliktus ezrek életét követelte, és menekültek százezrei jelentek meg mindkét oldalon. - 1993 novemberében Ilham Alijev azeri elnök a nemzethez intézett beszédében, s egyúttal a konfliktus hat évét értékelve tizenhatezer azerbajdzsáni katona haláláról és huszonkétezer sérültről számolt be. A háború mint alternatíva - Az ENSZ úgy becsüli, hogy körülbelül egymillió kitelepített és menekült él Azerbajdzsánban napjainkban is. - A háborút 1994 májusában fegyverszüneti egyezmény zárta le, gyakorlatilag Örményország katonai győzelmével. A háborúban a mintegy húszezres örmény hadsereg és a hasonló létszámú, időközben gyakorlatilag függetlenné váló Karabahi Köztársaság erői álltak szemben a negyvenkétezer fős azerbajdzsáni fegyveres alakulatokkal. Őket segítették mindkét részről a nem hivatalos katonai csoportok. - A posztszovjet hatalmi vákuumban a két független ország közötti katonai akciókat nagyban befolyásolták az orosz haderők. Orosz utánpótlások és fegyverek mozogtak a térségben, mindkét országot érintve. Fegyvereket és harci járműveket szállítottak több ízben illegálisan Örményországba, ellenszolgáltatás igénye nélkül. Bár a háborúban a keresztény örmények és a muzulmán azeriek álltak szemben, Oroszország érdeke az volt, hogy a lehetőségeket a legnagyobb arányban kihasználja. Azért tartott kapcsolatot mindkét állammal, hogy minél több fegyverkereskedelmi megállapodást köthessen a térségben. Nem utolsósorban pedig a régi rendszer idejéből megmaradó óriási mennyiségű hadianyagtól is szabadulni kívánt. Valószínűleg hasonló okok miatt ápol szoros üzleti kapcsolatokat Izrael Azerbajdzsánnal. A zsidó államot nem lehet ugyanis azzal vádolni, hogy vallási vagy rokoni alapon támogatná a bakui vezetést. Nem úgy, mint Törökországot, amely a háborúban az azeriek legfőbb támogatója volt. Irán nem küldött ugyan közvetlen segítséget, de nem hivatalosan, alsóbb szinteken az északi szomszéd mellett álltak ki. Mellettük az állami megbízással nem rendelkezők, az afgán mudzsahedinek és csecsen önkéntesek csoportjai harcoltak az örmények ellen. A háborút lezáró fegyverszünetet tizenhárom éve betartják a felek. - Ilham Alijev nemrégiben ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy bár kitartanak a béketárgyalások folytatása mellett, de a tárgyalások alternatívája csak a háború lehet, és Azerbajdzsánnak készen kell állnia a fegyveres összecsapásra. Szerinte tanultak a korábbi hibákból, amikor a kilencvenes évek elején a harminc-ötven millió dolláros katonai kiadások az ország költségvetésének hetven százalékát tették ki, romba döntve ezzel a gazdaságot. Azerbajdzsán nem lehetett egyenrangú ellenfél, amikor Oroszország egymilliárd dolláros segéllyel támogatta Örményországot. Tavaly utóbbi ország százhatvanmillió dollárt költött hadseregére, szemben Azerbajdzsán kilencszázmilliós katonai kiadásaival, amelyek az idén jóval egymilliárd dollár fölé emelkedtek. Ez a mutató egyébként megegyezik Örményország teljes évi költségvetésével. A fejlesztés a hadsereg létszámára is kiterjed: míg az örmények hatvanezer sorállományú katonát képeznek ki tizenkét hónap alatt, addig ellenfelük több mint százhúszezret tizennyolc hónap alatt. Azeri részről a tizenötezer légi úton szállítható katona, a