Ember a természetben. Célok és feladatok

Eber a terészetben Az Eber a terészetben űveltségi terület keretében folyó oktatás és nevelés alpvető célja, hogy egalapozza a tanulók terészettudoányos isereteit a szűkebb és a tágabb környezetükről. Továbbá feladata az élő és élettelen terészet szoros kapcsolatának, az eber és a terészet összetartozásának, egyásrautaltságának, az eber terészetben betöltött helyének és szerepének felisertetése. A terészetben lezajló változások, kölcsönhatások, jelenségek tudoányos beutatása, odellezése, agyarázata. Pozitív attitűdök kialakítása, tudatosan cselekvő eberek forálása. A űveltségi terület sajátos nevelési és képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a terészet egszerettetéséhez, az értékeinek egóvása iránti felelősség alakulásához. A Nezeti alaptanterv lehetővé teszi, hogy az Eber a terészetben űveltségi területben egfogalazott tartalak integrált vagy önálló tantárgyak keretében oktathatók legyenek. Az 1 4. évfolya terészet- és társadaloiseret tantárgya integráltan tartalazza az Eber a terészetben űveltségi terület adott életkorra egfogalazott isereteit és feladatait, elyhez szervesen kapcsolódnak az Eber és társadalo űveltségi terület társadali környezetet beutató eleei. Az 5 6. évfolya terészetiseret tantárgya szintén integrált tanagyaggal alapozza eg a fizikai, a biológiai és a kéiai önálló tantárgyainak terészettudoányos isereteit úgy, hogy tartalában és szeléletében szervesen épül a terészet- és társadaloiseret tantárgyára. Az 1 6. évfolyaok alapvető feladata az elei terészettudoányos nevelés. A tanulók egfigyelik saját testük űködését, közvetlen terészeti és társadali környezetüket, tapasztalatokat gyűjtenek, egyszerű vizsgálódásokat, éréseket végeznek. Ezek a tevékenységek teszik lehetővé az éltkornak egfelelő egiserési ódszerek elsajátítását, gyakorlását és a tapasztalatok rögzítését. A 7 8. évfolya fizikai, biológiai és kéiai tantárgyi órakeretében bár külön tantárgyként tanítva, de égis egységben lehetőség van a korszerű terészettudoányos szeléletód fokozatos kialakítására. A tanulók életkorának egfelelően ód nyílik az absztrakt gondolkodás fejlesztésére és az önálló tanuláshoz, önűveléshez szükséges iseretek, képességek egalapozására. Célok és Az alapozó és a fejlesztő szakasz szervesen folytatja az 1 4. évfolyaon egkezdett nevelőoktató unkát, a készségek és képességek fejlesztését. A űveltségi terület tartala biztosítja a korszerű terészettudoányos űveltség, világkép, szeléletód kialakítását. A tanulók egiserkednek a közvetlen, ajd a tágabb környezetük anyagaival, az anyagok tulajdonságaival, a terészeti környezetük változásaival, kölcsönhatásaival, jelenségekkel és törvényszerűségekkel. Az alapozó és a fejlesztő szakasz egyástól pedagógiailag jól elkülönül, ert az 5 6. évfolya tanulóinak gondolkodása az érzékelés útján szerzett tapasztalatokra épít, ajd a 7 8. évfolyaon előtérbe kerül az elvont fogali és az elező gondolkodás. A tanterv ezt a pedagógia kettőséget jól tükrözi, ert a terészetiseret integrált, a fizika, a biológia és a kéia önálló tantárgyként alapozza eg a tanulók terészettudoányos isereteit. A nevelő-oktató unka lehetőséget biztosít az általános terészettudoányos fogalak, eljárások és szeléletódok forálására, a tudoányos kutatás, int társadali tevékenység beutatására. A terészettudoányos egiserési ódszerek fejlesztésére, az önálló egfigyelések, vizsgálódások, kísérletek, érések végzésére, gyakorlatias tudás egszerzésére. 482

A űveltségterület tantárgyi rendszere és óraszáai Évfolya 5. 6. 7. 8. A B A B A B A B Terészetiseret 2 1,5 2 1,5 Biológia 2 1 2 1,5 Fizika 2 1,5 2 1,5 Kéia 2 1,5 2 1 Összesen 2 1,5 2 1,5 6 4 6 4 A tantárgyak kétféle éves óraszáa az iskoláknak választási lehetőséget biztosít arra, hogy a száukra kedvezőbb óraszáú tantervet illesszék a pedagógiai prograjukba. A tanulók értékelése Az eredényes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyaatos ellenőrzése és értékelése. Módszerét tekintve belső értékelés. Foráját tekintve félévkor és tanév végén írásos összegző értékelés, a tanulók az iskola pedagógiai prograjában elfogadottak alapján szöveges értékelést vagy érdejegyet kapnak 5 6. évfolyaokon, tanévsorán értékeljük a tanulók szóbeli egnyilvánulását, írásbeli teljesítényét, anuális tevékenységét. A szóbeli értékelése egész évben folyaatosan történik. A szóbeli értékelés alapjai lehetnek: a tanuló tényisereti szintje, a szaknyelv használata, az iseretek alkalazása, a egfigyelési tapasztalata, a vizsgálódás eredénye, a gyűjtőunkája, az órai aktivitása. Egy-egy téakört téazáró teszt vagy feladatlap íratásával zárjuk. A 7 8. évfolyaokon ivel követelényként jelenik eg az egyszerű vizsgálatok és kísérletek elvégzése, így szükséges a gyakorlati tevékenységek egyéni értékelése. A kounikációs képességek fejlesztése szepontjából fontos a lehetőségekhez érten a rendszeres rövid szóbeli felelet, az írásbeli szövegalkotás fejlesztése érdekében a téaközi rövid írásos beszáoló és a téazáró teszt vagy feladatlap íratása. A at feladatbankból érdees kiválasztani, ert így a ért eredény összevethető az ott található szórástáblázatban foglaltakkal. Nagyértékű eltérés esetén az okokat feltárva ég a tanenet ódosítása korrekciós óra beiktatása is elfogadható. 483

A tanterv alkalazásához szükséges speciális képesítési követelények és tárgyi feltételek Képesítési feltételek Az ötödik hatodik évfolyaon a terészetiseret tantárgyhoz a ne szakrendszerű oktatásban tanító, illetve konduktori, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak egfelelő szakos tanári vagy űveltségi területnek egfelelő képesítést nyújtó tanítói végzettség szükséges. Ne szakrendszerű oktatásban a tanár akkor oktathat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátittotta a hat tizenkettő éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai isereteket és az eredényes felkészítéshez szükséges ódszereket. A hetedik nyolcadik évfolyaon a fizika, biológia, kéia tantárgynak egfelelő képesítést nyújtó tanári végzettség szükséges. Tárgyi feltételek Az iskolában ár eglévô tanári és tanulói deonstrációs eszközök (kiegészítve szükség szerint saját készítésű eszközökkel); szaktanterek; iskolai könyvtár (lehetőség szerint), egfelelve a 11/1994. MKM rendeletnek. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tanterv egvalósulásához a következő tartali és inőségi kritériuokat javasoljuk figyelebe venni. A egfelelő tankönyv isérvei: a jól strukturált szerkezet, egfelelő betűtípus, betűéret, az iseretátadása érthető, a egfogalazás nyelvezete az adott életkornak egfelelő, alkalas a követelényekben egfogalazott készségek és képességek fejlesztésére, az iseretanyag feldolgozása tevékenykedtető, a tananyag ennyisége és tartala egfelel a tanulók életkorának, a tananyag feldolgozása tegye lehetővé a differenciált oktatást, a tananyag feltárja a gyakorlati vonatkozásait, segíti a társadaloban és az eberi kapcsolatokban az eligazodást, a iniu- és a többletkövetelények elkülönülnek, az alkalazott kieelési eljárások egfelelőek, az ábra- és a képanyag igazodik a tananyag tartalához, és esztétikus külső és belső egjelenítés. Jó, ha a tankönyvhöz készültek tanítást segítő eszközök, pl. tanári kézikönyv. 484

Tantárgyi tantervek Terészetiseret Célok és A terészetiseret tantárgy tartalában, szeléletében az 1 4. évfolya terészet- és társadaloiseret tantárgyára épül, azzal egységet alkot. A tantárgy legfontosabb célja és feladata az 1 4. évfolyaokon elsajátított elei szintű terészettudoányos iseretek bővítése, a kialakult jártasságok, készségek, képességek továbbfejlesztése és a terészettudoányos gondolkodáshoz szükséges képességek egalapozása. Ne cél az elvont tudoányos fogalak eghatározása, definíciószerű egtaníttatása. Kívánatos, hogy a tanulók szeélyes tapasztalatok útján jussanak el a terészet szépségeinek, értékeinek egiseréséhez. Az isereteik alapján elvárható a terészeti jelenségek elei szintű értelezése, a bekövetkező változások feliserése, a terészeti jelenségek, folyaatok oksági összefüggéseinek egértése, a lényeges elkülönítése a lényegtelentől. Tegye lehetővé a tanulók száára, hogy alapfokon egiserjék, elsajátítsák a terészettudoányos kutató ódszereket: a vizsgálódást, a egfigyelést, a érést, a kísérletezést, az összefüggések feliserését, az eredények elezését és értékelését, továbbá biztosítsa a tapasztalatokat szakszerű egfogalazását szóban, rögzítését írásban, rajzban. Fejlessze a tanulók tanulási képességeit. Ösztönözze a tanulókat a taneszközökön kívüli iserethordozók használatára és az önálló iseretszerzésre. Követelények 1. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoány és a tudoányos egiserés terészetéről. A tanuló tudja összekapcsolni a tudoányos eredényeket az adott technikai és társadali kérdésekkel. Tudja eleezni a környezetre kifejtett eberi és társadali hatásokat, e hatások által okozott probléákat, iserje fel és keressen egoldási ódokat ezekre a probléákra. Hasonlítsa össze saját elképzeléseit a tudoányos elképzelésekkel. Lássa a tudoányos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát és fejlődését. Iserje eg a terészettudoány néhány jeles képviselőjének életét és unkásságát. Alkalazza a egisert terészeti törvényszerűségeket a technikai eszközök űködésének és a folyaatok agyarázatára. 2. Terészettudoányos egiserés Tudja egfogalazni és elondani a terészeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyaatokkal összefüggő elképzeléseit. Tudjon önállóan és csoportunkában egyszerű egfigyeléseket, éréseket, vizsgálatokat, kísérleteket végezni. Iserje és balesetentesen tudja használni a érésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Lássa, hogy isereteit folyóiratok, könyvek, rádió, televízió és az internet is bővitheti. Tudja használni az iserethordozókat csoportunkában. Legyen képes adott olvasnivalóból eghatározott szepontok szerint inforációkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredényeinek elezésébe. Tudja nyelvtanilag helyesen egfogalazni szóban vagy írásban rögzíteni a egfigyelések, tapasztalatok által egszerzett isereteket. Legyen képes a különféle ódon egszerzett isereteit egyással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, eleezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a ért értékek közötti eltérések feliserésére és agyarázatára. 485

3. Tájékozódás az élő és élettelen terészetről Az anyag Iserje eg az anyag fogalát, az anyagfajtákat, azok legfontosabb tulajdonságait és az anyagegaradást beutató jelenségeket. Iserje fel a hétköznapi életben használt tárgyak anyagait. Legyen képes egyszerű anyagok technikai forálására. Tudja a töeg és a súly fogalát elválasztani a szilárd és a keény fogalaktól. Iserje eg, hogy a levegőnek (gázoknak) töege és súlya van. Legyen képes a halazállapot-változások kísérleti, jelenségszintű egfigyelésére, az olvadás és az oldódás egkülönböztetésére és értelezésére. Tudja a halazállapot-változásokról tanultakat összekapcsolni az időjárási jelenségekkel. Iserje eg az anyag szerkezetével kapcsolatos részecskeképet, egyszerű golyóodellt és konkrét példákon a részecskékből való felépítettséget. Iserje a kristályos anyagokat. Tudja egagyarázni a keveredési folyaatokat. Iserje fel az összetett rendszerek összetevőit. Tudjon csoportosítani anyagokat tulajdonságaik alapján, és legyen képes az egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelezésére. Energia Iserje a kvalitatív energiafogalat és a hétköznapi energiafajtákat, energiahordozókat, energiaforrásokat és az energia átalakukási folyaatokat. Tudja példák segítségével beutatni az energiaegaradást és az energiaterjedést. Iserje az energiahordozók jelentőségét, az energia iránti igényt, a készletek végességét és az energiatakarékosság jelentőségét. Tudatosuljon benne az energiatakarékos agatartás. Inforáció Szerezzen gyakorlatot az inforációközléssel kapcsolatos játékokból, pl. kódolás, dekódolás. A tér Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Legyen képes hely, irány, távolság eghatározására és a világtájak, földrajzi fokhálózat, térkép használatára. Tudja Magyarországot elhelyezni Európában és a Földön. (Ezek a követelények a Földünk és környezetünk tantárgyban valósulnak eg.) Idő és a ozgás Iserje az idő egységeit és tudjon száításokat végezni. Tudatosuljon benne a ozgás általános jellege. Példákon keresztül iserje eg a helyváltoztató, helyzetváltoztató, aktív és passzív ozgásokat. Iserje eg az időjárási és éghajlati jelenségeket, az évszakok változásait. (Ezek a követelények a Földünk és környezetünk tantárgyban valósulnak eg.) Lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzu Iserje eg a Föld tengelyferdeségének következényeit, a földrajzi övezetességet, a kontinenseket, óceánokat. Iserje fel a felszínforákat, a felszínváltozások folyaatainak, és Magyarország vagy egy kontinens földrajzi leírását. (Ezek a követelények a Földünk és környezetünk tantárgynál valósulnak eg.) Rendszer Iserje eg az életközösség felépítését, az élőlények kapcsolatait, a hazai életközösségek növényeinek és állatainak testfelépítését és annak űködését. Legyen képes egyszerű táplálékláncokat, táplálékhálózatokat összeállítani. Legyen képes az életközösségekben szerepet játszó szabályozási folyaatok elezésére. 486

Iserje fel az oldódás, halazállapot-változás, az lassú és gyors égés folyaatait, a hőtágulást, a testeknek folyadékban való úszását, lebegését és iserje eg e jelenségek és folyaatok leírásait. Egyszerű érésekkel, kísérletekkel iserje eg az egyensúly fogalát. Az élet Használja az életjelenségeken alapuló életértelezést az élővilág elezése során. Fogadja el az élővilág relatív állandóságát, hosszú időszak alatt lezajló átalakulását és ebben a folyaatban iserje fel az öröklés lehetséges szerepét. Iserje eg az élővilág szerveződési szintjeit. A sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet fogalakat. Legyen képes az élőlényeket egadott szepontok alapján (nagyobb osztályok nevével) besorolni, csoportosítani. Tudja összehasonlítani a növényi és állati anyagcserét, és összekapcsolni az öröklődést a szaporodással. Iserje eg alapszinten az eberi test felépítésének, űködésének jellezőit és az egyes szervrendszerek gyakoribb betegségeit, és azok egelőzését. Tudja a szervezete pubertáskori változásait és ezek okait. Iserje és alkalazza helyesen az egészséges életód szabályait, tudja it kell tennie szervezete egészséges fejlődése érdekében. Iserje az egészségét veszélyeztető környezeti hatásokat és törekedjen ezek kiküszöbölésére. Lássa a betegségek egelőzésének fontosságát. Tudja azonosítani a környezete leggyakoribb szennyező anyagait és szennyezőforrásait. Iserje fel a szennyezéshez vezető eberi tevékenységeket. Alakuljon ki benne a környezetvédeli tevékenységek iránti igény. Tudatosuljon benne saját egyéni felelőssége környezetének jövőbeni alakulásáért. Téakörök 5. évfolya Órák 6. évfolya Órák Téák A B Téák A B 1. A testek tulajdonságai, a érés 6 5 1. Az anyag 10 7 2. Fizikai jelenségek 7 6 2. A változások 6 5 3. Hazánk életközösségei 41 29 3. A növények és az állatok 20 13 Az erdő életközössége 18 14 A növények testfelépítése és életűködései 10 6 A rétek életközössége 10 6 Az állatok testfelépítése és életűködései 10 7 Vizek, vízpartok életközössége 13 9 4. Az eber 24 20 4. Az életközösségek általános Az eber szervezete és 6 5 jellezői egészsége 24 20 Új isereteket közlő, Új isereteket közlő, 60 45 unkáltatóóra unkáltatóóra 60 45 Összefoglalás, ellenőrzés 14 11 Összefoglalás, ellenőrzés 14 11 Összesen 74 56 Összesen 74 56 A űveltségi terület feladataihoz való kapcsolódást az alábbi száok jelőlik: 4. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoányról és a tudoány egiserésének terészetéről 5. A terészettudoányos egiserés 6. Tájékozódás az élő és az élettelen terészetről 6.1. Az anyag 6.2. Energia 6.3. Inforáció 6.4. A tér 6.5. Idő és ozgás 6.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzu 6.7. Rendszer 6.8. Az élet 487

Tartalak 5. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érésvégzés vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata csoportunkában. Megfigyelések, érések, kísérletek eredényeinek elezése, értékelése és következtetések levonása. A rész és az egész viszonyának, az eltérések és az azonosságok értelezése. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok egiserése, betartása. Az iserethordozók használata tanórán csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban. Egyszerű vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 488

Kounikáció Narratív Döntési Lényegkieelő Együttűködési Szabálykövető Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 1. A testek tulajdonságai, a érés 6 5 A tudoánytörténet néhány nagy alakjának élettörténete unkássága, eredényei. Megfigyelés, kísérlet, érés. Érdekes példák beutatása a egfigyelésre, a kísérletre és a érésre. Test és az anyagok. A köznapi szóhasználat és a fizika szóhasználatának összevetése. A testek tulajdonságai. Halazállapotok. A szilárd, folyékony és légneű anyagok jellezése. A testek töege. A töeg szó használata köznapi érteleben. Erőérés. A rugós erőérő űködése. Különféle erők érése. Erő, erőérés. A testek súlya. A súly érzékeltetése példákkal. A töeg és a súly egkülönböztetése a töeg állandósága és a súly változósága alapján (pl. űrhajózás). A levegő töege és súlya. Érzékeltetés konkrét kísérletek és adatok alapján. Az idő érése. Isétlődő jelenségek: a érés lehetséges értékegységei. A hőérséklet érése. A víz, a levegő és az eberi test hőérsékletének érése. Rövid beszáoló híres agyar fizikusok unkásságáról. Egyszerű egfigyelés, kísérlet és érés végzése. A test és az anyag egkülönböztetése konkrét példákon. A szilárd, folyékony és légneű anyagok feliserése konkrét példákon. Töegérés digitális érleggel vagy karos érleggel. A töeg feltüntetésének egkeresése különböző árucikkeken. Erőérés. A súly érzékeltetése a kezünkre ható erőként. A töeg és a súly egkülönböztetése konkrét példákon. Példák egnevezése arra, hogy a levegőnek töege, illetve súlya van. Időérés stopperórával. A hőérséklet érése. Terészet- és társadaloiseret 1. évfolya A tárgy és anyag közti különbség. Különféle anyagok feliserése. Halazállapotok. 2. évfolya A víz tulajdonságai. Halazállapotai. A levegő tulajdonságai, ozgása. Az anyagok tulajdonságai. Alaktartás, átlátszóság, összenyohatóság. Térfogat-, töeg-, hőérsékletérés. 3. évfolya: A fagyás, párolgás. Az időjárás eleei. 2, 3.1 489

Kounikáció Döntési Lényegkieelő Együttűködési Szabálykövető Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 2. Fizikai jelenségek 7 6 Az egyensúly vizsgálata. Egyensúly a érlegen, a hintán és ás eszközökön. Egyensúly a vízben. A vízben úszó, lebegő és leerülő testek egyensúlya. Úszás, lebegés, leerülés. Energiafajták, energiahordozók. Az energia szó használata a hétköznapi szóhasználatnak egfelelően. Olvadás és oldódás. A kétféle jelenség beutatása és egkülönböztetése. Hőtágulás. Szilárd, folyékony és légneű anyagok hőtágulása. Hőterjedés. A hővezetés, a hőáralás és a hősugárzás kísérleti beutatása. A hang és a fény terjedése. Hangforrások, fényforrások. A hang és a fény terjedésének kísérleti vizsgálata. A ágneses vonzás és taszítás. Két ágnes és a ágnes és a vas közötti vonzás és taszítás beutatása. Kísérletek zsebteleppel. Árakörök összeállítása. Zárt és nyitott árakör. Elektroos játékok űködésének egfigyelése. Inforációközléssel kapcsolatos játékok (kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szeléltetése). Egyszerű kísérletek az egyensúly vizsgálatára. Különböző tárgyak vízbe helyezése, az úszás, lebegés és leerülés egfigyelése. Konkrét példák a különböző energiahordozókra. Az olvadás és az oldódás jelenségének feliserése konkrét példákon. A hőtágulás jelenségének feliserése gyakorlati példákon. A hőterjedés feliserése gyakorlati példákban. A hang és a fény terjedésének összehasonlítása. Kísérletek ágnespatkóval. Árakör összeállítása zsebtelepből kapcsolókból és zsebizzókból. A kódolás, dekódolás, a zaj szerepével kapcsolatos játékok. Terészet- és társadaloiseret 3. évfolya: Az energia. A ágnes, vonzás, taszítás. A fény, a fényforrások. Átlátszó, áttetsző. 2, 3.2, 3.3 490

Kounikáció Döntési Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség Inforációs kultúra 3. Hazánk életközösségei 3.1. Az erdő életközössége 41 18 29 14 Hazánk erdőségei. Az életközösség relatív állandóságának beutatása. Az erdőtípusok legjellezőbb növényei. Lobos erdők, fenyvesek, cserjék, aljnövények. Az erdők legjellezőbb állatai. Növényevők, ragadozók. Gerinctelenek. A háziasítás folyaata és jelentősége. Táplálkozási láncok, táplálkozási hálózatok az erdőben. Az erdő élőlényeinek csoportosítása. Elős, adár, goba, nyitvaterő, harasztok. A környezeti feltételek egváltozásának hatása. Az erdők jelentősége, veszélyeztetettsége, pusztulásának okai és a védele. Savas eső, erdő- és vadgazdálkodás, Nezeti parkok (BNP, ANP), Heran Ottó unkássága. A hazai erdők típusai és környezetei igényének egiserése. Filnézés, kép beutató. Az erdőtípusok legjellezőbb növényeinek vizsgálata. A gobafogyasztás szabályainak egiserése. Mérgező gobák feliserése. Az erdők legjellezőbb állatainak testfelépítése, életódja és ezek közötti összefüggések (pl. ragadozó életód) egláttatása. A vaddisznó háziasítása. Táplálkozási láncok, táplálkozási hálózatok az erdőben. Az erdő élőlényeinek egadott szepontok szerinti csoportosítása. Az erdők védele, az erdő és vadgazdálkodás jelentősége. Gyűjtőunka: nezeti parkok élőlényei. Kiselőadás készítése Heran Ottó unkásságáról. Terészet és társadaloiseret 1. évfolya: A virágos növények, a fák és cserjék részei. Kisállatok életének, külső tulajdonságainak egfigyelése. 2. évfolya: A haszonnövények és a vadon élő állatok testrészeinek feliserése. Élőlények csoportosítása: állat, növény, fás szárú, lágyszárú, elős, adár. 3. évfolya: A virág részeinek egiserése. Élőlények csoportosítása: évelő, egynyári, fás szárú, lágyszárú, rovar, elős, adár. 491

Kounikáció Narratív Döntési Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 3.2. A rét életközössége 10 6 A rét életközösségének legjellezőbb növényei és állatai. Százaz rétek, nedves rétek. A környezethez való alkalazkodás beutatása néhány példán. Rejtőszín. A rét élőlényeinek csoportosítása A rét táplálkozási láncai. A környezetszennyezés. A talaj és a táj értékeinek védele, egóvása. Talajszennyezés, talajvédele, peretezés, vegyszerezés. Nezeti parkok (HNP, KNP) A rét környezeti tényezőinek és legjellezőbb növényeinek, állatainak feliserése. A száraz és a nedves rétek élőlényeinek csoportosítása. A környezethez való alkalazkodás és a testfelépítés, életód közötti összefüggések feltárása. A besorolás gyakorlása. A rét táplálkozási láncainak összeállítása. Az eberi tevékenység káros hatása a táplálkozási láncokra. Csoportos unka. Talajvizsgálat. HNP, KNP élőlényei, nevezetességeinek beutatás kiadványokkal. 4. évfolya: A veteényeskert és a szántóföld növényeinek testfelépítésének és űködésének egiserése. A ház körül élő állatok testfelépítésének, életódjának egiserése. Élőlények csoportosítása: háziállat, vadon élő állat, zöldségfélék, gyüölcsök, szántóföldi növények Földünk és környezetünk Hazánk életközösségeinek földrajzi elterjedése. 492

Kounikáció Narratív Döntési Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 3.3.A vizek és a vízpartok életközössége 13 9 A vizek és vízpartok legjellezőbb növényeinek élete. A vizek parányi élőlényei. Vízparti fák, lágyszárúak, hínárnövények egysejtűek. A vizek és vízpartok jellegzetes állatainak élete. A vízi életódhoz való alkalazkodás, a testfelépítés és az életód közti összefüggések egiserése. Áravonalas test, úszóláb, uszony, leezescsőr. Táplálkozási kapcsolatok. Táplálékláncok. A vizek és vízpartok élőlényeinek csoportosítása. Rendszerezés. A vizek szennyezése. A vizek öntisztulása. Vízvirágzás. A víz, a táj értékeinek védele, egóvása. Nezeti parkok. (Balaton-felvidéki NP, Fertő tavi NP) A vizek és vízpartok legjellezőbb élőlényeinek egfigyelése, feliserése. Jellező tulajdonságok kieelése. A legjellezőbb állatok (ízeltlábúak, gyűrűsférgek, puhatestűek, gerincesek) testfelépítése, életódjának egiserése. A vízi életódhoz való alkalazkodás beutatása példákon. Táplálkozási kapcsolatok a vízben és a vízparton. A besorolás gyakorlása. A vizek inőségének vizsgálata. Nezeti parkok beutatása, pl. képekkel, filen. Gyűjtőunka, képek a NP élőlényeiről, nevezetességeiről. Magyar nyelv és irodalo Hazánk élőlényeit beutató irodali űvek. Művészetek Hazánk élőlényeit beutató űvészeti alkotások. Életvitel gyakorlati iseretek: terészetes anyagok egunkálása és 2, 3.5, 3.6, 3.7, 3.8 493

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés Tanulás 4. Az életközösségek általános jellezése 6 5 Az élőlények környezete. Az élettelen környezeti tényezők. Napsugárzás, hőérséklet, levegő, víz, talaj. Élő környezet. Az élőlények tűrőképesség. A tűrőképesség ábrázolása. Szűk tűrés, tág tűrés. Az életközösségek felépítése. Terelő szervezetek, elsődleges, ásodlagos, haradlagos fogyasztók, lebontó szervezetek. Táplálkozási kapcsolatok. Az életközösségek anyagforgala, az energia áralása. Egy önszabályozó rendszer beutatása. Az egyensúlyra vezető folyaatok. A esterséges és terészetes életközösségek jellezői. A környezetszennyezés hatása az életközösségekre, környezetvédele. Néhány egisert élőlény életfeltételeinek összehasonlítása. Élőlények csoportosítása: elegkedvelők, hidegtűrők, sötétségtűrők, fénykedvelők, árnyéktűrők, szárazságtűrők, nedvességkedvelők. A tűrőképesség grafikus ábrázolása. Az élőlények csoportosítása tűrőképességük alapján. A fogalak gyakorlása. Táplálékláncok összeállítása. A terészetes életközösségek főbb jellezőinek kieelése. A terészetes és a esterséges életközösségek összehasonlítása. A talaj-, a víz- és a levegőszennyezés hatása az élőlényekre. Vizsgálódás. Kéia: Környezetünk (élet szepontjából legfontosabb) anyagainak tulajdonságai. Terészet- és társadaloiseret 3. évfolya: A növények és az állatok életfeltételei. Terészetiseret 5. évfolya: Hazánk életközösségei (az élettelen környezeti tényezők és az életközösségek közti táplálkozási kapcsolatok). 2, 3.7, 3.8 kapcsolatok, A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek egfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére. Tudjon képzetei alapján ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Értse eg a vizsgált jelenségekben, folyaatokban egutatkozó összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes éréseket, egyszerű kísérleteket balesetvédeli szabályok betartásával elvégezni. 494

Iserje eg az anyag fogalát, az anyagfajtákat, azok legfontosabb tulajdonságait és a hétköznapi életben használt tárgyak anyagait. Tudja a töeg és a súly fogalát elválasztani a szilárd és a keény fogalaktól. Iserje eg, hogy a levegőnek (gázoknak) töege és súlya van. Legyen képes a halazállapot-változások kísérleti, jelenségszintű egfigyelésére. Iserje fel a halazállapot-változás, a hőtágulást, a testeknek folyadékban való úszását, lebegését és iserje eg e jelenségek és folyaatok leírásait. Iserje a kvalitatív energiafogalat és a hétköznapi energiafajtákat, energiahordozókat. Iserje az idő egységeit és tudjon száításokat végezni. Iserje eg az életközösség felépítését, az élőlények kapcsolatait, a hazai életközösségek növényeinek és állatainak testfelépítését és annak űködését. Legyen képes egyszerű táplálékláncokat, hálózatokat összeállítani. Értse eg a terészet védelének jelentőségét. Iserje eg az élővilág szerveződési szintjeit. Legyen képes az élőlényeket egadott szepontok alapján csoportosítani. Tudja azonosítani a környezete leggyakoribb szennyező anyagait és szennyezőforrásait 495

6. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érésvégzés vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata csoportunkában. Megfigyelések, érések, kísérletek eredényeinek elezése, értékelése és következtetések levonása. A rész és az egész viszonyának, az eltérések és az azonosságok értelezése. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok egiserése, betartása. Az iserethordozók használata tanórán csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban. Egyszerű vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 496

Kounikáció Narratív Döntési Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 1. Anyag 1.1.Az anyag sokoldalúsága 1.2.A víz sokoldalúsága és sokfélesége 10 1 7 1 Az anyagok csoportosítása érzékelhető tulajdonságaik alapján, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelezése. Az anyagok sokoldalúsága, az anyagfogalo kiterjesztése különböző anyagfajtákra. 6 3 A víz vizsgálata. A víz tulajdonságai. a hideg és eleg víz térfogatérése. A víz súlya, hőérséklete. Hőtároló, hőfelvevő és -leadó képesség. A híg és a sűrű folyadékok. A desztillált víz és sós vizek elektroos vezetése. A víz halazállapotai. A víz, int kötő- és lazítóanyag. Forázható, de alaktartó anyagok. Színes vizek. Kölcsönhatás a fénnyel. Átlátszó és színes. Zavaros vizek. A vízben lebegő anyagok, az átlátszóság változása. Illatos, szagos és ízes vizek. Veszélyes vizek. (Háztartási savak, lúgok, fertőtlenítőszerek) A környezetünk anyagainak osztályozása tulajdonságaik (pl. halazállapot, szín, szag) alapján. Csoportosítás érzékszervekkel, éréssel. A tapasztalatok értelezése. Becslések, érések végzése a vízzel. A folyósság (viszkozitás) és a sűrűség egkülönböztetése, a folyadékok egfigyelése, összehasonlítása. Beszélgetések, élények. Hook, anyag, lisztgyura, szala, csuhé forázása. Színes vizek előállítása. Indikátorok színváltozása. Elképzelések a fény és az anyag kölcsönhatásáról. Zavaros vizek előállítása. Illatok, szagok érzékelése. Terészet- és társadaloiseret 1. évfolya: Az anyagfélék. Egyszerű keverékek, oldatok készítése. 3. évfolya: A víz és a levegő. Oldószer, oldat, oldott anyag, széndioxid. Terészetiseret 5. évfolya: Halazállapotok, Töeg, súly, hőérséklet érése, olvadás, oldódás, Lebegés, úszás. 2, 3.1 497

Kounikáció Narratív Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Honiseret Környezeti nevelés Testi egészség 1.3.Az anyagok sokfélesége 2. A változások 2.1.A változások sokfélesége 3 3 Oldatok. Halazállapotok. Szilárd, folyadék, gőz, gáz. A gázok összenyoása. A szilárdság és a keénység fogalának alválasztása a töeg és a súly fogalaitól. Keverékek. Kristályos anyagok keveredése. 6 2 5 2 A halazállapot-változások az energiaváltozások szeszögéből. Az olvadás és az oldódás. Az olvadás és az oldódás összehasonlítása, az oldódás értéke, összetétele: az arányok jelentősége. Az égés. A egisert jelenségek alkalazása. Gyűjtőunka, tablókészítés, beszélgetés. Az energiaigény érzékelése. Csoportunka: érés a hipotézis és az elképzelések ellenőrzésére. Színtelen és színes anyagok oldása. Elképzelések az oldódásról. Különféle anyagok égésének egfigyelése. 3.1 Terészet- és társadaloiseret 3. évfolya: Az energia, energiaforrások. Az égés. 4. évfolya: Energiahordozók. 498

2.2.A változások sokoldalúsága 2.3. A változások értelezése részecskékkel. 3 2 A halazállapot-változás az energiaváltozások szeszögéből. Az oldódást kísérő energiaváltozások. A hő és a fény hasznosítása. Az energiahordozóink, energiaforrásaink. A egújuló energiaforrásaink egiserése (a nap-, a víz-, a szélenergia és a földi energiahordozók). Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, az energia iránti igény feliserése. Az energiatakarékosság jelentősége és konkrét ódozataival való iserkedés. Energiatakarékos agatartás kialakítása. A hulladékok újrahasznosítása. A környezetkíélő energiaterelés. Az égés feltételei. Tűzveszélyes anyagok, tűzvédeli szabályok 1 1 A halazállapotok jellezése részecskékkel. A halazállapot-változás értelezése részecskékkel. Oldódás értelezése részecskékkel. Az energiafajták egiserése. A egváltozás és a egváltoztatás élénye. Energiadiagra tanulányozása. Az energiahordozók, energiaforrásaink csoportosítása. Beszélgetés a Föld energiahordozó-készlete végességének probléájáról. Beszélgetés az eberiség energiagondjainak egoldásairól. Az energiapazarlás csökkentésének fontossága, egvalósítása a indennapi gyakorlatban. Az égés kísérő jelenségei. A tűzoltás, az égés feltételeinek egiserése. Terészetiseret 5. évfolya: Az energia, energiaegarad ás, hőtágulás, égés, Fény, fény terjedése. 2, 3.2 Modellezés, az elképzelések egvitatása. 2, 3.2. 499

Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Tanulás Környezeti nevelés Inforációs k. Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Tanulás Környezeti nevelés 3. A növények és az állatok 3.1.A növények testfelépítése és életűködései 3.2.Az állatok teste és életűködései 20 10 10 13 3 7 A fényikroszkóp. Iserkedés a növényi test szerveződésével. A növényi sejtalkotók és feladatuk. A növényi szövetek típusai és feladataik. Iserkedés a növényi szervekkel, szervezettel (egyeddel). A növények ozgásai. A növények anyagcseréje. A légzés, táplálékfelvétele, anyagszállítás, kiválasztás, raktározás. A növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodás. Az állati sejt felépítése. Az állati szövetek felépítésének és űködésének elei szintű iserete. Az állatok ozgása, anyagcseréje és szaporodása. Heterotróf táplálkozás. A környezet a ozgás és a táplálékszerzés közti kapcsolat. A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Iserkedés a fényikroszkóppal. Az élőlények szervezettségi szintjei. A növényi sejt, sejtalkotók és szövetek jellezése. Növényi etszetek vizsgálata, egyszerű vizsgálati anyagok készítése (levélnyúzatok) és egfigyelése. A növényi szervek részei és űködésük. A gyökér, a gyökérzeti típusok, a szár, a levél, a virág, a terések vizsgálata. A növények anyagcseréjével kapcsolatos vizsgálódások és egfigyelések. A tapasztalatok elezése. Az állati sejt, szövetek vizsgálata. Az állati test szerveződésének beutatása tipikus példákon. Néhány állatok anyagcseréjének egfigyelése. A tapasztalatok egbeszélése. A növényi és állati anyagcsere összehasonlítása. A különbségek kieelése. Táblázatösszeállítás. Terészet- és társadaloiseret 1. évfolya: A virágos növény, a fa és cserje részei. Kisállatok életének, külső tulajdonságainak egfigyelése. 2. évfolya: A növények és az állatok testrészeinek feliserése. 3. évfolya: A virág részeinek egiserése. 4. évfolya: A veteényeskert és a szántóföld növényeinek testfelépítése és űködése. A ház körül élő állatok testfelépítésének és életódjának egiserése. 2, 3.5, 3.8 500

Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Tanulás Énkép és öniseret Felkészülés a felnőtt lét szerepére Testi és lelki nevelés 4. Az eber 4.1. Az eber szervezete és egészsége 24 20 Az eber helye az élőlények között, a testének főbb részei. Az eberi sejt, szövetek. A főbb szövettípusok egiserése. A ozgás szervrendszerének aktív és passzív részei és űködése. A csont, az ízületek és az izozat. A ozgás szervrendszer betegségei és egelőzése. A bőr felépítése, űködése, ápolása, a kaaszkori bőrprobléák, a bőr leggyakoribb betegségeinek egiserése, bőrgobák, a bőrrák és védekezés ellenük. A táplálkozás folyaata, a táplálkozási szervrendszer gyakoribb betegségei. A gyoorrontás, bélférgesség. A tápanyagaink. A helyes táplálkozási szokások. A fogápolás. A légzés szervrendszere és egészsége. A nátha, influenza, tüdőgyulladás, aszta. A vér és a keringés szervrendszere. A kiválasztás szervrendszere. Védekezés a kórokozók ellen, a védőoltások. Terészetgyógyászat. Az élőlények nagy csoportjainak beutatása. Különféle szövetek ikroszkópos vizsgálata. Az eber legfontosabb csontjainak beutatása a csontvázon, odellen. Testedzés, ozgás. Iserkedés a testápoló szerekkel. A napozás káros hatásainak egelőzése, bőrvédő készítények. A táplálék útjának beutatása odellen, tablón. Tápanyagaink csoportosítása szerepük alapján. A fogápolás eszközei és használata. A levegő útjának beutatása tablón vagy odellen. A szervrendszer tanulányozása odellen vagy egyéb szeléltetőeszközön. A fertőzések elleni egyéni védekezési lehetőségek. Gyógynövényeket beutató isertetők gyűjtése. Terészet- és társadaloiseret 1. évfolya: A testünk részei, helyes napirend, étrend, tisztálkodás. Érzékelés. 2. évfolya: A testünk külső és belső tulajdonságai, éleliszereink, egészséges táplálkozás, test és fogápolás. Érzékszervek. 3. évfolya: A testünk űködése, a táplálkozás és a táplálkozási szokások. Gyakori betegségek feliserése, elei ellátása. 4. évfolya: A bőrünk ápolása. Testnevelés Testedzés, sportolás az eber ozgásszervrendszere. 501

A fiúk és a lányok szaporító szervrendszere. Nei szervek egiserése. Az eber növekedésének és fejlődésének szakaszai. A szülés utáni fejlődés szakaszainak egiserése. A kaaszkor testi és lelki változása. Egészségünk egőrzése. Helyes napirend (bioritus), táplálkozás, testedzés. A káros szenvedélyek elutasítása. A dohányzás, az italozás, a kábítószerek egészséget roboló hatása. A baleseteknél előforduló leggyakoribb sérülések. Iserkedés felvilágosító kiadványokkal. A nei szervek űködése, higiéniája. A szülés utáni fejlődés szakaszainak legjellezőbb testi, lelki és viselkedési egnyilvánulása. Serdülőkori testi és szellei jellezőink összegyűjtése, korrekciós lehetőségek. Napirend összeállítása, kritikai értékelése. A káros szenvedélyeket elutasító agatartás kialakítása. Beszélgetés. Egyszerű sérülések ellátása. Az elsősegélynyújtás. Csoportunka. Magyar nyelv és irodalo Az ebert beutató irodali szeelvények. Művészetek Az ebert beutató űvészeti alkotások. 2, 3.8 A továbbhaladás feltételei Legyen képes konkrét tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek egfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére. Tudjon képzetei alapján ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni. Értse a vizsgált jelenségekben, folyaatokban egutatkozó összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes éréseket, egyszerű kísérleteket balesetvédeli szabályok betartásával elvégezni. Iserje az anyag fogalát, az anyagfajtákat, azok legfontosabb tulajdonságait és a hétköznapi életben használt tárgyak anyagait Legyen képes a halazállapot-változások kísérleti, jelenségszintű egfigyelésére. Iserje a kvalitatív energiafogalat és a hétköznapi energiafajtákat, energiahordozókat. Iserje az energiahordozók jelentőségét, a készletek végességét. Tudatosuljon benne az energiatakarékos agatartás. Iserje az idő egységeit és tudjon száításokat végezni. Iserje eg az élőlények helyváltoztató, helyzetváltoztató, aktív és passzív ozgásait. Iserje fel az oldódás, halazállapot-változás, az égés folyaatait, feltételeit. Iserje az élővilág szerveződési szintjeit, a növények és állatok testfelépítését és az anyagcseréjét. Legyen képes az élőlényeket egadott szepontok alapján csoportosítani. Iserje eg alapszinten az eberi test felépítésének, űködésének jellezőit és az egyes szervrendszerek gyakoribb betegségeit, azok egelőzését. Tudja a szervezete pubertáskori változásait és ezek okait. Iserje és alkalazza helyesen az egészséges életód szabályait, tudja it kell tennie szervezete egészséges fejlődése érdekében. Iserje az egészségét veszélyeztető környezeti hatásokat, és törekedjen ezek kiküszöbölésére. Lássa a betegségek egelőzésének fontosságát. Tudja azonosítani a környezete leggyakoribb szennyező anyagait és szennyezőforrásait. 502

Biológia Célok és A biológia tantárgy tartalában, szeléletében az 1 6. évfolya terészetiseret tantárgyra épül, azzal egységet alkot. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók olyan képességekre tegyenek szert, aellyel önállóan új iseretekhez juthatnak és bővíthetik az élő terészetről egszerzett tudásukat. A tudoányos egiserés iránti igényük fejlődését segíti a híres agyar tudósok életének, unkásságának beutatása. További feladatunk, hogy a tantárgy iseretanyagával olyan terészetszeléletet, biológiai tudást alakítsunk ki, aellyel a tanulók egiserik a földi élet sokféleségét, változatosságát és a terészet szépségét. Feliserik az életközösségek tagjainak egyásra hatását, a terészeti tényezők doinanciáját és a biológiai egyensúly jelentőségét, a növény- és állatvilág védelének fontosságát, a genetikai örökség, és a biológiai inforáció védelét. Megiserik továbbá a rendszerezés elveit, a rendszertani egységeket, el tudják helyezni a növényés állatvilág tagjait rokonsági, fejlődéstörténeti alapon a rendszerben. Látják a terészet egységét, az anyag körforgalát a bioszférában, különös tekintettel a szennyeződésekre. Iserik az evolúció tudoányának fejlődését, a földi élet kialakulását. Értik és elfogadják az eber fejlődésének beutatásával a külső egjelenésükben különböző eberek eberfajták azonos értékét. Iserjék az egészséges életód eleeit, tudják ezeket alkalazni saját életvitelükben. Továbbá iserjék az egészségkárosító életvitel és a kábítószerek hatásának következényeit. A egszerzett tudás biztosítsa az egészséges életvezetést, a norális eberi kapcsolatokat és az egészséges környezet kialakítására való igényüket. A tanulók iserjék a környezetvédeli probléákat és Magyarország szerepét, lehetőségeit a hazai és a nezetközi terészetvédeleben. Tudatosítsa, hogy a biológia tudoány eredényei segítik a Földünk globális probléáinak egoldását. Alakítson ki a tanulókban anyag- és energiatakarékos szeléletet a hétköznapi életben. Követelények 1. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoány és a tudoányos egiserés terészetéről. A tanuló tudja összekapcsolni a tudoányos eredényeket az adott társadali kérdésekkel. Iserje eg a terészet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalakat és törvényeket. Tudja elhelyezni a tudoányt a egiserési folyaatban. Legyen iserete a világról alkotott tudoányos és ne tudoányos odellekről, és lássa a tudoányos fejlődést, a tudoányos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Iserje eg a terészettudoány néhány jeles képviselőjének életét és unkásságát. 2. Terészettudoányos egiserés Alakuljon ki benne a tudoányos iseretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportunkában egfigyeléseket, éréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Iserje és balesetentesen tudja használni a érésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Tudja használni tantárgyi iseretszerzésre a száítógépet, illetve ultiédiás eszközöket, önállóan és csoportunkában. Legyen képes adott olvasnivalóból eghatározott szepontok szerint inforációkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredényeinek elezésébe. A egfigyelések, tapasztalatok által egszerzett isereteket tudja nyelvtanilag helyesen egfogalazni szóban vagy írásban, vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle ódon egszerzett isereteit egyással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, eleezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a ért értékek közötti eltérések feliserésére és agyarázatára. 503

3. Tájékozódás az élő és élettelen terészetről Energia Iserje az élő szervezetek energia átalakító folyaatait részletes biokéiai folyaatok isertetése nélkül. Inforáció Iserje eg a biológiai inforációt és annak jelentőségét. Iserje eg elei szinten az öröklődés törvényszerűségeit. A tér Használja a különböző érőeszközöket. Idő és a ozgás. Iserjen eg a biológiai órával kapcsolatos néhány érdekes jelenséget. Iserje a Föld történetét és az evolúciós folyaatok időbeliségét. Rendszer Iserje az ökológiai rendszereket. Iserje eg az életközösség felépítését, az élőlények kapcsolatait, a földi életközösségek jellező növényeinek és állatainak testfelépítését és annak űködését. Tudjon összeállítani egyszerű táplálékláncokat, táplálékhálózatokat, és legyen képes az életközösségekben szerepet játszó szabályozási folyaatok elezésére, az ökológiai rendszerek vizsgálatára. Iserje az egyensúlyra vezető biológiai folyaatokat, és az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyaatokat. Értse eg a horonális és idegi szabályozást. Tudja az idegrendszer főbb részeit felsorolni és iserje a horonterelő irigyek nevét, elhelyezkedését. Iserje az érzékszervek felépítését, űködését és az érzékelés folyaatát. Tudja az érzékszervi fogyatékosság korrigálhatóságának lehetőségét. Az élet Iserje az életjelenségek élyebb alapjait, az élő szervezetben lezajló folyaatokat, valaint a növények és a fotoszintézis földi élet folyaatában játszott szerepét. Iserje az evolúciós gondolatokat és annak kapcsolatát az élővilág rendszerezesében. Iserje a laarcki fejlődéstani elveknek egfelelő naív elképzeléseket. Iserje eg az élővilág szerveződési szintjei közötti funkciónális kapcsolatokat, az élővilág országait, a hierarchikus rendszerezés elveit, a fejlődéstörténeti rendszerezés alapjait. Legyen képes az élőlényeket a egfigyelt és egyással összehasonlított jellezők alapján feliserni, csoportosítani, rendszerezni, a tudoányos rendszertan főbb kategóriáiba elhelyezni. Tudjon rendszertani isereteik segítségével egyszerûbb azonosító- és határozókönyvet használni. Iserje a szexualitás szerepét az evolúciós folyaatokban. Iserje eg az eberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatásait, az alkohol, a drogok, a gyógyszerek (kábítószerként történő fogyasztásuk esetén), a dohányzás egészségkárosító hatásait. Legyen tisztában az egészség fô kritériuaival, s tudja használni az egészséges életóddal foglalkozó iseretterjesztô szakirodalat! Iserje fel az öröklődés és az egészség közti kapcsolatot, az öröklött kockázatokat. Tudja azonosítani környezete leggyakoribb szennyező anyagait és szennyezőforrásait. Iserje fel a szennyezéshez vezető eberi tevékenységeket. Alakuljon ki benne a környezetvédeli tevékenységek iránti igény. Tudatosuljon benne saját egyéni felelőssége környezetének jővőbeni alakulásáért. Téakörök 7. évfolya Órák 8. évfolya Órák 504

Téák A B Téák A B 1. Ökologia 3 2 1. Az evolúció 17 12 2. Távoli tájak terészetes 2. 26 16 élővilága Örökléstan Genetika 11 9 3. Az eber felelőssége a Földért 3 2 3. Szabályozás 18 14 4. 4. A káros szenvedélyek, a család Az élőlények rendszerezése 16 10 14 és a kapcsolatok 10 Új isereteket közlő, Új isereteket közlő, 45 28 unkáltatóóra unkáltatóóra 60 45 Összefoglalás, ellenőrzés 11 8 Összefoglalás, ellenőrzés 14 11 Összesen 56 36 Összesen 74 56 A kapcsolódást a űveltségi terület feladataihoz az alábbi száok jelölik: 1. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoányról és a tudoány egiserésének terészetéről 2. A terészettudoányos egiserés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen terészetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Inforáció 3.4. A tér 3.5. Idő és ozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzu 3.7. Rendszer 3.8. Az élet Tartalak 505

7. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érés elvégzése vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában is. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata önállóan és csoportunkában A tapasztalatok eredényeinek elezése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a egfigyelt jelenségek és a ért értékek közötti eltérések feliserése. Az eltéréseknek a agyarázata. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok betartása. A száítógép, illetve ultiédiás eszközök inforációforrásként való felhasználása. Az iserethordozók használata tanórán önállóan és csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 506

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Döntési Kritikai Környezeti nevelés Népiseret Egyetees kultúra Tanulás 1. Ökológia 3 2 Az egyed feletti szerveződési szintek főbb jellezőinek egiserése. A faj, populáció, társulás, bio, bioszféra fogala, jellezőik. A populáció kölcsönhatásai. Szibiózis, élősködés. A társulások változásai. Az élőlények napi ritusa, évszakos ritusa. 2. Távoli tájak terészetes élővilága 2.1 A forró övezet 2.2 Szubtrópusi övezet 26 8 16 5 Földünk élővilága, az éghajlat és az élővilág övezetessége. A Dél-aerikai esőerdők előfordulása és környezeti adottságai. Jellező növényeinek és állatainak testfelépítése, életódja. Liánok, fán lakó növények, trópusi fák. Az esőerdők jelentősége, pusztulásuk okai és védelük. Ültetvények növényei. Az afrikai szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Jellegzetes növényei és állatai. A szavannák területének csökkenése, az elsivatagosodás probléája. A sivatagok környezeti adottságai, előfordulásuk és jellező élőlényei. 1 1 A editerrán területek földrajzi helye, környezeti adottságai és jellező élőlényei. Babérlobú erdők. A fogalak gyakorlása és példák gyűjtése az egyes fogalakra. Példák gyűjtése hazánk életközösségiből a populációk kölcsönhatásaira, a társulások változásaira. Az éghajlati és növényzeti övek helyzetének eghatározása a Föld doborzati térképén. A trópusi életközösségek élőlényeinek feliserése kép, leírás alapján. Az élőlények lényeges tulajdonságainak kieelése. Táplálékláncok összeállítása. Az esőerdők területcsökkenésének, a sivatag terület növekedésének okainak feltárása. Az éghajlat, az élőhelyek és a biook jellegzetességei közötti kapcsolatok feliserése. A egisert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása. Éhségzónák kialakulása az elsivatagosodás iatt. Táplálékláncok összeállítása. Teresztett trópusi és editerrán növények vizsgálata. Terészetiseret 5. évfolya: Életközösségek általános jellezői. Hazánk életközösségei. 2, 3.7, 3.8 Földünk és környezetünk 5. évfolya: Az időjárás és az éghajlat eleei. 6. évfolya: A Föld éghajlati övezetessége. Az éghajlatok jellezése. Az éghajlat, a talaj hatása a kialakuló növényzetre és az ott élő állatokra. 7. évfolya: Európán kívüli kontinensek tipikus tájai. 507

2.3 A érsékelt övezet 5 3 A füves területek előfordulása, környezeti adottságai. Élőlényeinek testfelépítése, életódja. A füves területek pusztulásának okai és védelük. A lobhullató erdők elterjedése, környezeti adottságai, jellegzetes növényei és állatai. A tajgaerdő elterjedése, terészeti adottságai, jellező növényeinek és állatainak testfelépítése, életódja. A lobhullató erdők és a tajgaerdők pusztulása és védelük. A rét életközösségéről tanultak (életód és az élőhely közti kapcsolat) felidézése. Táplálékláncok összeállítása. A hazai erdőkről tanultak felidézése. A egisert növények és állatok egkülönböztető jegyeinek kieelése. Táplálékláncok összeállítása. A egisert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, azonosságok és különbségek feliserése. Terészetiseret 5. évfolya: Hazánk életközösségei (az erdők, rétek, vizek és vízpartok életközösségei). Magyar nyelv és irodalo Híres utazók, felfedezők leírásai 508

Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Döntési Kritikai Tanulás Környezeti nevelés Egyetees kultúra 2.4 A hideg övezet 2.5 Hegyvidékek 2.6.Tengerek és tengerpartok 3. Eber felelőssége a Földért 2 1 6 3 1 1 3 2 A tundra és a sarkvidékek földrajzi helye, életfeltételei, jellező élőlényei. Élet a tundrán és a sarkvidéken. Madárvonulás. A agas hegyek élővilága. Az övezetesség. Az óceánok és a tengerek élővilága. A földrajzi helyzet, környezeti adottságok. A tengerben élő legfontosabb élőlények jellezői. A tengerek vándorai. A tengerek és az óceánok szennyeződései. A terelés és a technológiai fejlődés hatásai a terészetes környezetünkre. A folyaatos fejlődés fenntarthatóságának feltételei. A bioszférát károsító hatások, veszélyeztetett fajok, nezetközi és hazai környezetvédele. Anyag- és energiatakarékos szelélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során. Példák gyűjtése a adárvonulásokra, a pihenőhelyek védele Magyarországon. Az övezetesség egfigyelése képeken, ábrákon. A biológiai órával kapcsolatos néhány érdekes jelenség tanulányozása. Pl. a tengeri halak és a tengeri elősök vándorlása. Beszélgetés az eber egjelenése óta bekövetkezett bioszféra változásról. A változás kedvező és kedvezőtlen hatásairól. (pl. globális felelegedés, ózonlyuk, savas eső, talajerózió, vízvirágzás). A környezetvédele területei. Az anyagok újrahasznosítása, a szelektív hulladékgyűjtés. Anyag- és energiatakarékos agatartás kialakítása a indennapok gyakorlatában. Fizika 7. évfolya: Nyoás, hőtan Kéia 7. évfolya: Változások Terészetiseret 5 6. évfolya: Környezetszennyez és Terészetvédele A fenntartható fejlődés int stratégiai elv az 1992. évi ENSZ egyezény alapján. Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védeléről, 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védeléről, Nezeti Környezetvédeli Progra, települési és környezetvédeli prograok összhangja. 2, 3.7, 3.8 iskolai 509

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Kritikai Döntési Környezeti nevelés Tanulás 4. Az élőlények rendszerezése 16 10 A rendszerezés elvei. A tudoányos és a esterséges rendszerek. A legfontosabb rendszertani kategóriák. A rendszertannal foglalkozó híres kutatók életének, unkásságának egiserése. A baktériuok és a kékbaktériuok jelentősége, a növényi és állati életódú egysejtűek általános jellezői, egészségkárosító hatásuk és ökológiai jelentőségük. A gobák általános jellezői, jelentőségük. A oszatok, a zuzók, a ohák, a harasztok törzse. A nyitvaterők és a zárvaterők törzse. A kétszikűek és az egyszikűek osztályának jellezése. A szivacsok és a csalánozók testfelépítése. A gyűrűsférgek, a puhatestűek és az ízeltlábúak törzse. A kagylók, a csigák és a fejlábúak osztályainak jellezői. A rovarok, pókszabásúak és a rákok osztályainak egiserése. A gerincesek törzsének főbb jellezői. A halak, a kétéltűek, a hüllők, a adarak és az elősök osztályainak egiserése. Beszélgetés a laarcki fejlődéstani elveknek egfelelő naiv elképzelésekről. A sejtagnélküliek és a sejtagvas egysejtűek összehasonlítása, hasonlóságok és különbségek kieelése. A egisert növénytörzsek főbb jellezőinek beutatása, a egisert növények feliserése, testfelépítésüknek isertetése. Vázlatos rajzkészítés a növényi szervekről, a részek egnevezése. A kétszikűek és az egyszikűek osztályának összehasonlítása. A egisert növények feliserése és rendszerbe sorolása. A egisert állattörzsek főbb jellezőinek beutatása, a egisert állatok feliserése, testfelépítésük isertetése. A gerinctelenek, a gerincesek osztályainak összehasonlítása, a különbségek és az azonosságok kieelése. A tanult állatok feliserésének és rendszerbe sorolásának gyakorlása. Terészet és társadaloiseret 2 4. évfolya: A egisert élőlények egadott szepontok szerinti csoportosítása. 5. évfolya: Hazánk egisert élőlényeinek osztályokba sorolása. Hazánk életközösségei Mateatika Halazok 3.7 3.7, 3.8 A továbbhaladás feltételei A tanulók iserjék az egyed feletti szerveződési szintek neveit, főbb jellezőit. Iserjék a távoli tájak életközösségeinek legjellezőbb fajait, testfelépítésüket, életódjukat. Tudjanak táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek egisert fajaiból. Legyenek képesek kieelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges 510

isertetőjegyeit. Lássa az élőlény testfelépítése, életódja és a környezete közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Tudjanak példákat ondani az erdők, szavannák, füves területek károsodásának ódjára, a tengerek szennyezésére és azok egakadályozására. Iserjék a terelés és a technológiai fejlődés terészetes környezetünkre gyakorolt hatásait. A tanulókban alakuljon ki energiatakarékos szelélet gyakorlata a hétköznapi életben. Iserjék a tudoányos rendszerezés elveit, a rendszertan főbb kategóriáit. A egisert élőlényeket tudják a rendszertan kategóriáiba sorolni. Tudjon önállóan és csoportunkában egfigyeléseket, éréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni, a kapott eredényeket a feladatnak egfelelően értelezni, rögzíteni. 8. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érés elvégzése vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában is. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata önállóan és csoportunkában. A tapasztalatok eredényeinek elezése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a egfigyelt jelenségek és a ért értékek közötti eltérések feliserése. Az eltéréseknek a agyarázata. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok betartása. A száítógép, illetve ultiédiás eszközök inforációforrásként való felhasználása. Az iserethordozók használata tanórán önállóan és csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 511

Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Szabálykövető Döntési Kritikai Tanulás Környezeti nevelés Tudoányos világkép Egyetees kultúra 1. Evolúció 1.1 Evolúció története az élet kialakulása 17 4 12 3 Az evolúciókutatás története. Laarc, Cuvier, Darwin unkásságának jelentősége. A fajok kialakulása. A változatosság, változékonyság, a létért folyó küzdele, a terészetes szelekció egiserése példákon. A Földünk története és az élet kialakulása. Élet az ősóceánban, az első élőlények. A sejtagnélküliek és a sejtagvas egysejtűek, többsejtűek kialakulása. A szexualitás szerepe az evolúció folyaatában. Az ivaros szaporodás jelentősége. Beszélgetés az evolúciókutatás történetéről. Beszélgetés a fajok kialakulásának folyaatáról. Példák gyűjtése az élőlények létért folyó küzdeléről. Földünk történetét beutató egyszerű táblázat készítése. Iserkedés néhány koreghatározó ódszerrel. Filnézés vagy szeelvények az élet kialakulásáról, az élővilág evolúciójáról. Az ivartalan és az ivaros szaporodás összehasonlítása. A növények és a fotoszintézis földi élet folyaatában játszott kritikus szerepének elezése. Földünk és környezetünk 6. évfolya: A Föld kialakulása, fejlődése. Terészetiseret 6. évfolya: Szerveződési szintek. A növények és állatok szervezetének felépítése. Az anyagcsere. Biológia 7. évfolya Az élőlények rendszerezése. Művészet Az életet ábrázoló űalkotások. 512

1.2 A növényvilág fejlődése 1.3 Az állatvilág fejlődése 4 4 A fotoszintézis kialakulásának jelentőségének egiserése A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. Moszatok, gobák, lobosohák. Ősharasztok. A virágos növények törzseinek kifejlődése. Nyitvaterők, zárvaterők. 5 3 A soksejtű telepes, az első szövetes állatok kialakulása a tengerekben. A férgek, puhatestűek és az ízeltlábúak fejlődése. A szárazföldi élethez alkalazkodás. A gerincesek kialakulása, a levegő eghódítása. A belső váz, tüdő, belső egterékenyítés, elszarusodott bőr, állandó testhőérséklet. Az őshüllők világa. Az eber szárazása, a nagyrasszok tulajdonságai. Az evolúciós gondolatok kapcsolata az élővilág rendszerezéséhez. A növényvilág fejlődése során kialakult szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok feliserése, elezése. A egisert növényfajok fejlettségbeli sorrendjének felállítása. Az állatvilág fejlődése során kialakult szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok feliserése, elezése. Szervkészítények és etszetek tanulányozása. A egisert állatfajok fejlettségbeli sorrendjének felállítása. Képek gyűjtése a nagyrasszokról. A nagyrasszok feliserése tulajdonságaik alapján. A nagyrasszok, int az egységes eberi faj részei. Az élőlények rendszerbe sorolásának gyakorlása. Magyar nyelv és irodalo Az élet beutatása irodali szeelvényekkel. Kéia A víz, a széndioxid, oxigén, nitrogén, aónia, szén-onoxid, etán. 2, 3.5, 3.8 513

Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Szabálykövető Döntési Tanulás Öniseret Felkészülés a felnőtt lét szerepére Testi nevelés Lelki egészség 2. Öröklődés Genetika 2.1.A sejtek felépítése 2.2.Öröklődés 11 4 7 9 3 9 A sejtek felépítésének és anyagcseréjének egiserése. Sejtalkotók, anyagcsere, felépítő folyaatok, lebontó folyaatok, sejtlégzés, enziek. A sejtag szerkezete. A krooszóák, gének, a DNS. Az öröklés tudoányának története. Mendel unkássága. A testi sejtek és ivarsejtek osztódása és biológiai jelentősége. Az öröklődés törvényszerűségei Keresztezés, köztes öröklődés, uralkodó lappangó öröklődés. A neek öröklése, a nehez kötött örökletes betegségek. A utáció típusa és következénye. Génutáció, krooszóautáció. A utáció ezőgazdasági alkalazása. A génsebészet, génklónozás. Az eberi sejt részeinek egfigyelése tablón, odellen. A lebontó és a felépítő anyagcserefolyaatok kapcsolata. Leewenhoek, Morgan, Watson, Crick unkásságának jelentősége. Lexikonból inforációgyűjtés. A testi sejtek és az ivarsejtek osztódásának összehasonlítása. Mendel csodatölcsérrel és borsónövénnyel végzett keresztezései. Példák gyűjtése a sikeres utációkra a növényneesítők, állattenyésztők, dísznövényteresztők unkáiból. Magyar növényneesítők. Terészetiseret 6. évfolya: A növényi, az állati és az eberi sejtek. Kéia 7. évfolya: Kéiai reakciók. Katalizátorok. Molekulák, atook 1, 2,3.3 514

Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Szabálykövető Döntési Tanulás Énkép Öniseret Felkészülés felnőtt szerepére Testi nevelés Lelki egészség a lét 3. A szabályozás 3.1. Alkalazkodás 3.2 A horonrendszer 18 4 5 14 3 4 A növények és állatok életűködésének alkalazkodása a környezet változásához. Az élő és élettelen környezeti tényezők. Az eberi szervezet alkalazkodása. Külső környezet, belső környezet. Az alkalazkodás, a szervek, szervrendszerek űködéséről tanult iseretek alkalazása. A növényi horonok. Serkentő és gátló horonok. Az állati horonok. A növényi és állati horonok gazdasági jelentősége. Az eber horonrendszere. Belső elválasztású irigyek egiserése és űködése. A nei horonok. Elsődleges, és ásodlagos nei jellegek, a enstruáció, a terhesség. A fogazásgátlás leggyakoribb ódjai. Az élőlényekre ható élő és élettelen környezeti tényezők összegyűjtése. Néhány kísérlet beállítása a növények és állatok alkalazkodására, pl. a halak kopoltyúlégzése és a víz hőérséklete közötti összefüggés, a növények gázcserenyílás nyitottságának vizsgálata. Példák gyűjtése a szervezetünk alkalazkodására. (Pl. napozás barnulás, eleg verejtékezés, hideg didergés, futás szapora légzésszá, pulzusszá.) A fény hatása a növények növekedésére, egfigyelés. A külső és belső elválasztású irigyek jellezőinek összehasonlítsa, hasonlóságok és különbségek kieelése. Elsődleges- és ásodlagos nei jellegek csoportosítása. Terészet- és társadaloiseret 1 2. évfolya: Az anyagok vizsgálata érzékszervekkel. Terészetiseret 5. évfolya: A halak légzése. 6. évfolya: A növények légzése, gázcserenyílás. A növények fejlődése. Az eber szervezete és űködése. A irigyek. A bőr, ozgás, táplálkozás, kiválasztás szervrendszer. Az idegsejt, idegszövet. Biológia 7. évfolya: Esőerdő növényei, liánok, fánlakó növények, küzdele a fényért. 515

3.3 Idegi szabályozás 6 5 Az idegrendszer fejlődése. Hálózatos idegrendszer, központi idegrendszer. Az eber idegrendszerének felépítése. Idegsejt, ingerlékenység, inger, ingerület, a központi- és környéki idegrendszer. Az idegrendszer űködése, a reflexek. Az idegrendszer kutatásának története. 3.4 Érzékelés 3 2 A külső és belső környezet változásának érzékelése. Az érzékszervek és az érzékelés folyaata. A hallás és a látás fogyatékosság korrigálásának ódjai. Az idegrendszer és a horonrendszer együttes szabályozása. Az idegrendszer fejlődési szakaszainak egfigyelése. Az eberi idegsejt, idegszövet etszetének egtekintése, ikroszkópos vizsgálódás. Az idegsejt vázlatrajzán a részek egnevezése. Tanult reflexek egfigyelése. A térdreflex űködésének egtapasztalása. Pavlov, Skinner unkássága. Az érzékszervek felépítésének tanulányozása odelleken, egyéb szeléltető eszközökön. Vizsgálódások az érzékszervekkel: ízlelés, nyoásérző pontok, pupillareflex, hallás vizsgálata. 1, 2, 3.8 516

Kounikáció Lényegkieelő Együttűködési Probléaegol dó Szabálykövető Döntési Kritikai Tanulás Környezeti nevelés Öniseret Énkép Testi egészség Lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire 4. A káros szenvedélyek, az eberi kapcsolatok 4.1 Szenvedélybete gségek 14 8 10 5 Az eberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak egiserése. A drogok hatása a szervezetre, a egszokás, a fizikai és a lelki függőség kialakulása. Az elvonási tünetek kialakulása a drogok egvonása esetén. Kábító, nyugtató hatású gyógyszerekkel való visszaélés. Az alkohol hatása az eber tudatára. Az alkoholbetegség kialakulása. Az alkohol agzatkárosító hatása. Szerves oldószerek és a serkentők. A szenvedélybetegség egelőzése, kialakulása esetén a gyógyítása A dohányzás szokásának rövid története. Aktív és passzív dohányzás, a dohányfüst agzatkárosító hatása. A dohányfüst szervezetet károsító hatásai. Az idült hörghurut, tüdőtágulat, tüdőrák, éreleszesedés, szívinfarktus. Játék-, vásárlásszenvedély, Internetfüggőség. A szenvedélybetegségek egiserése. Szeélyiség, kounikációs és önisereti gyakorlatok. Szituációs játékok az adott téakörben és elezésük. Drogprevenciós oktatófilek feldolgozása. Az alkohol és a kábítószerek fogyasztásának anyagi hatásai a család, az egyén és a társadalo életére, közös és egyéni árkalkuláció. Egészségügyi statisztikai adatok feldolgozása. A szenvedélybetegségek okozta szervi elváltozások, elhalálozások adatainak összehasonlítása. Játék-, vásárlásszenvedély, internetfüggőség életódra gyakorolt káros hatásának egiserése. Terészet- és társadaloiseret 4. évfolya: A testünket károsító anyagok, a dohányzás és a szeszes ital. A barátság. Összhangban az osztályfőnöki órák (5 8. évfolyaok) teatikával. Életvezetési iseretek és készségek egészségfejlesztő, drogegelőzési progra, DADA progra. 517

4.2 Az életód 4.3 Az eberi kapcsolatok Az öröklés és egészség közti kapcsolat feliserése, öröklött kockázatok. Népbetegségek. A betegségek és a helytelen életód közötti összefüggések. Eltérő fejlődésű eberek. Egészséges életód, helyes szokások. Az eberi kapcsolatok. Barátság, szerele, családalapítás, gyerekvállalás. Egészségügyi statisztikai adatok feldolgozása. A népbetegségek -re hajlaosító tényezők, rizikófaktorok összegyűjtése. Eltérő fejlődésű eberek elfogadása. A egisert helyes tisztálkodási, táplálkozási, testozgási szokásaink isereteinek rendezése, csoportosítása. Beszélgetés az eberi kapcsolatokról, a gyerekvállalás felelősségéről. Belső koncentráció: A nehez kötött örökletes betegségek. 2, 3.8 A továbbhaladás feltételei Iserjék a Föld történetének főbb szakaszait, és az élővilág evolúciós folyaatainak időbeliségét és a növények és a fotoszintézis földi élet folyaataiban játszott szerepét. Lássák az evolúció és az élővilág terészetes rendszerének kapcsolatát. Iserjék a biológiai inforáció jelentőségét, az örökítő anyag elhelyezkedését, az öröklésenet törvényszerűségeit. Iserjék az élőlények szervezetében lejátszódó szabályozási folyaatokat, a horonterelő irigyek nevét, az idegrendszer főbb részeit és elhelyezkedésüket. Tudjanak egy-egy példát ondani az idegi és horonális szabályozásra. Iserjék az alkohol, a dohányzás, a kábítószer élettani hatását. Iserjék az öröklődés és az egészség közti kapcsolatokat. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életódra. Legyenek epatikusak és toleránsak az eltérő fejlődésű eberekkel. Legyenek képesek vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a kapott eredényeket a feladatnak egfelelően értelezni, rögzíteni. 518

Fizika Célok és A fizikatanítás és -tanulás alapvető célja a 7 8. évfolyaon a tanulók egisertetése az alapvető echanikai, hőtani, elektroosságtani és fénytani tényekkel, jelenségekkel, összefüggésekkel, törvényekkel. Ennek érdekében a következő egvalósítása szükséges: Annak tudatosítása a tananyag feldolgozása során, hogy a fizika része a terészettudoányoknak; s eredényeivel jelentősen hozzájárult a terészet egiseréséhez, ás tudoányágak fejlődéséhez, a közlekedés, a hírközlés, az űrkutatás és sok ás eredény eléréséhez. A tananyag feldolgozása során szükséges figyelebe venni a tanulók többségére érvényes életkori sajátosságokat, a fejlődéslélektan kutatási eredényeit. A tanulók gondolkodása ebben a korban ég erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, de egyre több területen képesek az elvont (absztrakt, forális) gondolkodásra is. A fizika oktatása során ezért segítenünk kell a tanulókat gondolkodásuk fejlődésében. Ezzel összhangban, a fizika tanítása-tanulása során szükséges biztosítani a korábbi, konkrét iskolában és iskolán kívül szerzett tapasztalatok, előiseretek szábavételét, felfrissítését; a tapasztalatok kiegészítését kísérletekkel, érésekkel. Célszerű inél több tanulói kísérletezést is beiktatni, biztosítva ezzel a közvetlen tapasztalatszerzést. A tanári kísérletek, érések eredényeinek elezésébe is szükséges a tanulók bevonása. A tananyag feldolgozása során célszerű elsődlegesen a konkrét tényekből, tapasztalatokból, kísérleti, érési eredényekből kiindulva, fokozatosan haladni az általánosított, absztrakt fogalak felé. Ehhez segítséget jelenthet a tanulók száára a kísérleti, érési tapasztalatok táblázatba foglalása, elezése és a vázlatrajzok, kapcsolási rajzok alkalazása. A tanulók száos olyan elképzeléssel, részáltalánosítással is rendelkeznek, aelyek ellentondásban vannak (vagy csak részben felelnek eg) a későbbi fizikai tanulányaikkal (például: a tehetetlenséggel, a súrlódással vagy a testek úszásával kapcsolatosan). A tanítás során necsak az új fizikai iseretek egértéséről, egerősítéséről kell gondoskodnunk, hane a téves elképzelések helyesbítéséről is. A tanítás egyik ódszere lehet éppen ezeknek az előzetes elképzeléseknek az összegyűjtése (a tanulók elarasztalása nélkül!), ajd az állítások egvitatása, kísérletekkel való fokozatos alakítása. A tanulók fizikai isereteinek bővítésével párhuzaosan gondoskodnunk kell képességeik fejlesztéséről is. Ennek érdekében célszerű a tanítást a tanulói tevékenységekre építeni; a hasonló jellegű fogalakat, összefüggéseket (például a hányadosjellegű fizikai ennyiségeket) azonos vagy hasonló ódon ajánlatos kialakítani, egerősíteni; az alapvető fizikai fogalakat a kapcsolódó összefüggések tanításakor szükséges isételten egerősíteni; az iseretek alkalazását, egerősítését szolgáló at célszerű úgy egválasztani, hogy azok különféle ódon szolgálják az egyes képességek fejlesztését (gyakorlati jellegű kérdések; száításos ; probléaegoldás stb.). Segíteni kell a tanulókat abban, hogy elsajátítsák a hatékony tanulás ódszereit, az önálló iseretszerzést az audiovizuális eszközökből, az iseretterjesztő könyvekből, a szakirodaloból, az internetről és ás forrásokból. A fizikatanulányok keretében e források felhasználásával a tanulók aktív közreűködésével szükséges tájékoztatást kapniuk a tanulóknak a fizika korszerű gyakorlati alkalazásairól. A fizika oktatásának hozzá kell járulnia a környezetvédele és az energiatakarékosság célszerű és ésszerű egoldásainak a egiseréséhez, s annak a eggyőződésnek a kialakításához, hogy indenkinek a aga lehetőségéhez képest szükséges segítenie az ezzel járó probléák egoldását. A tananyag feldolgozásához és a hozzá kapcsolódó képességek fejlesztéséhez a 7. és a 8. évfolyaon is heti 1,5 órát (évi 55 órát) vettünk alapul. Aennyiben az iskolában heti 2 óra (évi 74 óra) áll rendelkezésre a fizika oktatásához, akkor a fennaradó időt az iseretek elélyítésére, helyileg tervezett kiegészítő anyag feldolgozásra és gyakorlásra célszerű fordítani. 519

A tanítás-tanulás tartalát tartalazó alábbi táblázatokban a téakörök ellett egadtuk az új anyag feldolgozásához javasolt óraszáot. (Ez az óraszá ne tartalazza az isétlésre, összefoglalásra és az ellenőrzésre szánt óraszáokat. Ezeket a táblázatban külön sorban jelentettük eg.) Az egyes ellett feltüntetjük a javasolt tanulói tevékenységeket; a táblázat utolsó oszlopában pedig kieeljük a legfontosabb fogalakat. A tantervben szereplő tananyagok fontosak, a iniuóraszá ellett is eg kell tanítania a tananyagot. A axiuóraszá esetén csak több idő jut az iseretek elsajátítására, a képességek fejlesztésére. Követelények 1. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoány és a tudoányos egiserés terészetéről. A tanuló tudja összekapcsolni a tudoányos eredényeket az adott társadali kérdésekkel. Iserje eg a terészet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalakat és törvényeket. Tudja elhelyezni a tudoányt a egiserési folyaatban. Legyen iserete a világról alkotott tudoányos és ne tudoányos odellekről és lássa a tudoányos fejlődést, a tudoányos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Iserje eg a terészettudoány néhány jeles képviselőjének életét és unkásságát. 2. Terészettudoányos egiserés Alakuljon ki benne a tudoányos iseretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportunkában egfigyeléseket, éréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Iserje és balesetentesen tudja használni a érésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Tudja használni tantárgyi iseretszerzésre a száítógépet, illetve ultiédiás eszközöket, önállóan és csoportunkában. Legyen képes adott olvasnivalóból eghatározott szepontok szerint inforációkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredényeinek elezésébe. A egfigyelések, tapasztalatok által egszerzett isereteket tudja nyelvtanilag helyesen egfogalazni szóban vagy írásban, vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle ódon egszerzett isereteit egyással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, eleezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a ért értékek közötti eltérések feliserésére és agyarázatára. 3. Tájékozódás az élő és élettelen terészetről Anyag A részecskeszelélet továbbfejlesztése. A szerkezet és tulajdonság között fennálló ok-okozati (logikai) kapcsolat felfedezése. A reakciótípusok anyagszerkezeti hátterének felderítése. Energia Iserje a terészet energiaátalakító folyaatait részletes fizikai folyaatok iseretével. Inforáció Iserje és tudatosan használja fel az internetes inforációáralás lehetőségeit. A tér Használja a különböző érőeszközöket. Idő és a ozgás. Iserjen eg a fizikával kapcsolatos néhány érdekes jelenséget. Iserje a Föld történetét és a fizikai evolúció lépéseit. 520

Rendszer Szedje rendszerbe az anyagokra jellező tulajdonságokat és ezzel kapcsolatos jelenségeket. A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyaatok egadott szepontok szerinti tudatos egfigyelésére, igyekezzen a jelenségek egértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, érések eredényeit különböző forákban (táblázatban, grafikonon, rajzon) rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, rajzok adatait leolvasni, értelezni, ezekből következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elondani, iseretei alapján a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valaint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalazásokat. Az iseretek ás szepontok szerint történő rendszerezése. A tanult iseretek felfedezése a indennapokban. Az alkalazó szintű tudás kialakítása. Az előzetes iseretek feltárása, felülbírálása. A ódszerek változatos alkalazásának éppen az a célja, hogy az iseretek aktív tudássá váljanak. Az iseretanyaghoz hasonlóan a követelény is differenciált, testre szabott : Téákhoz és érdeklődéshez (pályaorientációhoz) rendelt tudásszintek kialakítása (tájékozottság, reproduktív tudás, alkalazás, felülbírálás). A iniális iseret ne bizonyos száú fogalak, törvények halaza, hane a differenciált tudásszint ellett is egy rendszerezett tudás ( tudásrendszer, világkép ) kialakítása, kialakulása. Téakörök 7. évfolya Órák 8. évfolya Órák Téák A B Téák A B 1. A testek néhány tulajdonsága 10 8 1. Isétlő rendszerezés 4 3 2. 2. Elektroos alapjelenségek, A testek ozgása 10 8 egyenára 15 13 3. A dinaika alapjai 14 10 3. Az elektroos ára hatásai 15 10 4. A nyoás 10 8 4. Az elektroágneses indukció 13 10 5. Hőtan 14 12 5. Fénytan 15 10 Új isereteket közlő, Új isereteket közlő, 58 42 unkáltatóóra unkáltatóóra 62 41 Összefoglalás, ellenőrzés 16 10 Összefoglalás, ellenőrzés 12 10 Összesen 74 56 Összesen 74 56 A kapcsolódást a űveltségi terület feladataihoz az alábbi száok jelölik: 1. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoányról és a tudoány egiserésének terészetéről 2. A terészettudoányos egiserés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen terészetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Inforáció 3.4. A tér 3.5. Idő és ozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzu 3.7. Rendszer 3.8. Élet Tartalak 521

7. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érés elvégzése vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában is. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata önállóan és csoportunkában A tapasztalatok eredényeinek elezése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a egfigyelt jelenségek és a ért értékek közötti eltérések feliserése. Az eltéréseknek a agyarázata. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok betartása. A száítógép, illetve ultiédiás eszközök inforációforrásként való felhasználása. Az iserethordozók használata tanórán önállóan és csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 522

Narratív Szabálykövető Kounikációs Együttűködési 1. A testek néhány tulajdonsága 1.1 Rugalas és rugalatlan anyagok. 1.2 A testek térfogata. A testek halazállapota. 1.3 A testek töege. A töeg és a térfogat közötti összefüggés. 1.4 A sűrűség. 2. A testek ozgása 2.1 Az út és az idő érése. 2.2 A sebesség. 2.3 A változó ozgás. 2.4 Az átlag- és pillanatnyi sebesség. A szabadesés. 10 8 A rugalasság határa. A térfogat jele: V, értékegységei: c 3, d 3, 3. A térfogat érése. A szilárd, a folyékony és a légneű halazállapot. A töeg jele:, értékegységei: g, kg, t. A töeg érése. A ért ennyiségek rendezett feljegyzése (pl. táblázatban). arányosság A sűrűség és kiszáítási ódja. A sűrűség jele: ρ. 10 8 Az út jele: s, értékegységei: c,, k. Az idő jele: t, értékegységei: s, in, h. A ért ennyiségek rendezett feljegyzése. Egyenes vonalú egyenletes ozgás. A sebesség és kiszáítási ódja. A sebesség jele: v. Az egyenes vonalú egyenletes ozgás. A gyorsulás kvalitatív szintű értelezése. Galilei unkássága. Megkülönböztetés pl. a lejtőn leguruló test és a közlekedési eszközök példáin. A szabadesés értelezése. Rugalas és rugalatlan anyagok vizsgálata egkülönböztetése. A folyékony és szilárd testek térfogatának érése érőhengerrel. Azonos töegű, különböző anyagú testek térfogatának érése. A szilárd, a folyékony és a légneű halazállapot egkülönböztetése alakjuk és térfogatuk állandósága, illetve változósága alapján. A töeg érése digitális érleggel vagy karos érleggel. Azonos térfogatú, különböző anyagú testek töegének érése. A sűrűség értelezése konkrét példákon. A sűrűség, a töeg és a térfogat kiszáítása. Különböző testek (pl. játék autó) által egtett út érése. Különböző időtartaok (pl. a pulzus érése, a ozgó test által egtett út idejének) érése stopperórával. A sebesség értelezése konkrét példákon. Út-idő grafikon készítése és elezése. A sebesség, a egtett út és a enetidő kiszáítása. Az egyenletesen változó ozgás kísérleti vizsgálatának értelezése (pl. a lejtőn leguruló játék autó sebességváltozásának elezése). Az átlag- és pillanatnyi sebesség értelezése konkrét példákon. Gyűjtőunka. A szabadesés egyszerű kísérleti vizsgálatának értelezése (pl. ejtőzsinórral végzett kísérlet alapján). Kéia Mateatika 1. 2. 3.1, 3.2, 3.4 Technika 1. 2. 3.1, 3.2, 3.3, 523

Kounikációs Együttűködési Döntési képesség Probléaegol dó 3. A dinaika alapjai 3.1 A testek tehetetlensége. 3.2 Az erő és a ozgásállapot egváltozása. Az erő és érése. Erő ellenerő. 3.3 A gravitációs erő és a súly. 3.4 A súrlódási erő és a közegellenállási erő. Két erő együttes hatása. 3.5 A unka. 3.6 Az energia. 3.7 Egyensúly a lejtőn. 3.8 A forgatónyoaték 14 10 A tehetetlenség törvénye. A ozgásállapot-változás értelezése. Az erő kvalitatív értelezése. Összefüggés az erő és a ozgásállapot-változás között. Az erő és ellenerő egyenlő nagyságú és ellentétes irányú. Az erő jele: F, értékegysége: N. A kétféle erő egkülönböztetése konkrét példákon. Newton és Eötvös Loránd unkássága. A két erő szerepe a közlekedésben. Balesetegelőzés, súrlódási erő, közeg-ellenállási erő Az egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegezése. Erő iránya, nagysága, eredő erő. A unka értelezése és kiszáítási ódja. A unka jele: W, értékegysége: J, kj. Joule unkássága. Az energia elei fogala. Mechanikai energiafajták: rugalas energia ozgási energia, agassági energia. A szél energiájának hasznosítása. Az energia jele: E. Az egyensúly feltétele a lejtőn. A forgatónyoaték sztatikai értelezése, kiszáítási ódja. Jele: M, értékegysége: N. Egyensúly az eelőn. Az egyensúly feltétele az eelőn Az erő és a ozgásállapot-változás közötti összefüggés értelezése konkrét példákon. Az erő és a ozgásállapot-változás közötti összefüggés értelezése konkrét példákon. Erőérés. Az erő ábrázolása. A gravitációs erő és a súly ábrázolása. Konkrét gyakorlati példák elezése. Olvasány a odern autókban alkalazott blokkolásgátlóról (ABS-ről). Az egy testre ható erők együttes hatásának feliserése gyakorlati példákon. Az egyensúly feliserése konkrét példákon. A unka feliserése konkrét példákon. A unka, az erő és az elozdulás kiszáítása.. Mechanikai energiafajták feliserése terészeti és gyakorlati példákon. Olvasány tanulányozása a szélenergia hasznosításáról. A lejtőn levő test egyensúlyban tartásához szükséges erő érése. A lejtő gyakorlati alkalazásainak feliserése. Gyakorlati példák a forgatónyoatékra (pl. a csavar eglazítása). A forgatónyoaték kiszáítása. Az erő és erőkar kiszáítása. Az eelő és a lejtő gyakorlati alkalazásainak feliserése. Inforatika Biológiai ozgások Technika 1. 2. 3.1, 3.2, 3.3, 524

Kounikációs Együttűködési Döntési képesség Kounikációs 4. A nyoás 4.1 A szilárd testek nyoása. Pascal törvénye. A hidrosztatikai nyoás; a közlekedőedények. 4.2 A légnyoás. 4.3 A nyoáskülönbség en alapuló eszközök. Arkhiédész törvénye. 4.4 A testek úszása. 10 8 A nyoás értelezése, kiszáítási ódja. A nyoás jele: p, értékegysége: Pa, kpa. Pascal unkássága. A hidraulikus sajtó. Nyoóerő, nyoás A hidrosztatikai nyoást eghatározó paraéterek. A közlekedőedények gyakorlati alkalazásai. Folyadékoszlop, sűrűség. A levegő súlyából szárazó nyoás. Az átlagos légnyoás nagysága. A légnyoást befolyásoló tényezők. Torricelli A pupa, az orvosi fecskendő és ás, gyakorlatban használt eszközök űködése. Hidrosztatikai nyoás. A felhajtóerő. Összefüggés a felhajtóerő és a kiszorított folyadék súlya között. Arkhiédész unkássága. Az úszás, leerülés, lebegés feltételei. Sűrűség. A nyoás hatásainak kísérleti vizsgálata. A nyoás értelezése konkrét gyakorlati példákon. A nyoás, a nyoóerő és a nyoott felület kiszáítása. Egyszerű kísérletek Pascal törvényére. A hidrosztatikai nyoás összehasonlítása különböző feltételek ellett. Torricelli kísérletének értelezése. A nyoáskülönbségen alapuló, gyakorlatban alkalazott eszközök űködésének agyarázata. Egyszerű kísérletek a felhajtóerő érzékeltetésére. Arkhiédész törvényének értelezése gyakorlati példákon. Gyakorlati példák elezése az úszásra, lebegésre, elerülésre a test és a folyadék sűrűségének összehasonlítása alapján. Történele Inforatika Biológia, életód 7. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.3, vízi 525

Kounikációs Együttűködési Döntési képesség Lényegkieelő Életvezetési Kritikai Probléaegol dó képesség Szabálykövető 5. Hőtan 5.1 A testek felelegítése unkavégzéssel. Energiaváltozások ; az energia egaradása. testek felelegítése tüzelőanyag elégetésével. terikus kölcsönhatás. A A 5.2 A fajhő. Az anyag részecskeszerkeze te. 5.3 Az olvadás és a fagyás. 5.4 A párolgás, a forrás és a lecsapódás. 5.5 A hőerőgépek űködése. 5.6 A teljesítény. A hatásfok. 14 12 A hőérséklet jele: T, értékegysége: C. A testek elegítése unkavégzéssel. hőennyiség jele: Q, értékegysége: J, kj. A echanikai és terikus energiafajták áttekintése. Az égéshő értelezése. Az égéskor fejlődő hőennyiség. A hőérséklet-csökkenés és -eelkedés összehasonlítása. A leadott és a felvett hő összehasonlítása. A különféle anyagok felelegedésének összehasonlítása. A fajhő értelezése. A légneű, folyékony és szilárd halazállapotú anyagok Az olvadás, fagyás jellezése. Összefüggés a hőérséklet és a halazállapot között. Az olvadáspont (fagyáspont) és az olvadáshő (fagyáshő). Magyarázat a részecskeszerkezettel. A párolgás, forrás, lecsapódás jellezése. A forráspont és a forráshő. Magyarázat a részecskeszerkezettel. A gőzgépek és a belső égésű otorok űködésének fizikai alapjai. A teljesítény értelezése, kiszáítási ódja. A teljesítény jele: P, értékegysége: W, kw. A hatásfok értelezése, kiszáítási ódja. Jele: η. Az energiaegaradás és a hatásfok. A hőérséklet érése. A hőérséklet-változás ábrázolása grafikonon. Konkrét példák elezése az energiaátalakulásra és az energia egaradására. Olvasány tanulányozása a napenergia hasznosításáról. Az égéskor fejlődő hő kiszáítása. A terikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata különböző feltételek ellett. A hőérsékletváltozás grafikus ábrázolása. Egyszerű kísérletek az anyagok részecskeszerkezetének a belátásához. Az olvadás, fagyás jelenségének feliserése hétköznapi példákon. Olvadás, fagyás közben bekövetkező energiaváltozás kiszáítása. A grafikus ábrázolás elezése. A párolgás, forrás, lecsapódás jelenségének feliserése hétköznapi példákon. A bekövetkező energiaváltozás kiszáítása, grafikon elezése. A hőerőgépek űködésének értelezése. A régi és odern hőerőgépekkel kapcsolatos, egadott irodalo tanulányozása. A teljesítény értelezése konkrét példákon. A teljesítény kiszáítása. A hatásfok értelezése konkrét példákon. A hatásfok kiszáítása. Biológia Kéia Mateatika Földrajz 2. 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 526

Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított egfigyelésére, a látottak elondására. Tudja értelezni és használni a tanult fizikai ennyiségeket és azok értékegységeit. Iserje fel az erő és ozgásállapot-változás közötti kapcsolatot konkrét példákon. Iserje fel a tanult halazállapot-változásokat a indennapi környezetben. Legyen tisztában az energiaegaradás törvényének alapvető jelentőségével. Iserje és értse az úszás, lebegés jelenségét. 8. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érés elvégzése vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában is. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata önállóan és csoportunkában A tapasztalatok eredényeinek elezése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a egfigyelt jelenségek és a ért értékek közötti eltérések feliserése. Az eltéréseknek a agyarázata. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok betartása. A száítógép, illetve ultiédiás eszközök inforációforrásként való felhasználása. Az iserethordozók használata tanórán önállóan és csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 527

Kounikáció Szabálykövető Probléaegol dó 1. Isétlő, rendszerezés 2. Elektroos alapjelenségek; az egyenára 2.1 Elektrosztatikai kísérletek. 2.2 Az elektroos ára. Árakörök összeállítása. 2.3 A feszültség és érése. 2.4 Az áraerősség és érése. 4 3 Iseretek (agasabb szintű) rendszerré fejlesztése Az elei részektől a kristályokig Az anyagi világ egységes felépítése Tájékozódás a sokféleség világában, rendszerezése sokféle szepont szerint 15 13 A pozitív és negatív töltés. Az elektron és a proton. A seleges test. Az elektroos ára értelezése féekben. Szabad elektron, áraforrás. Az elektroos árakör részei. A fontosabb áraköri jelek iserete. áraforrás, fogyasztó, vezeték, kapcsoló A feszültség érésének ódja. A feszültség jele: U, értékegysége: V. A sorosan és párhuzaosan kapcsolt eleek (telepek) feszültsége. Galvani és Volta unkássága. Az áraerősség érésének ódja. Az áraerősség jele: I, értékegysége: A, A. Apère unkássága. Inforációk gyűjtése a Földön kívüli anyagok tulajdonságairól. Töeg, súly, sűrűség. Az elektrosztatikai kísérletek elezése. Az elektroos töltés feliserése. Olvasány: Fényásolók és lézernyotatók (elektrosztatika). Az elektroos ára érzékelése hatásainak feliserése. Egyszerű árakörök összeállítása, kapcsolási rajzok elezése. Táblázat készítése az árakörök elezése alapján. A feszültség érése digitális vagy hagyoányos űszerrel. A telepek feszültségének eghatározása. Olvasány tanulányozása a napeleekről. Az áraerősség érése digitális vagy hagyoányos űszerrel. Az anyag szerveződése. A terészetben és otthon előforduló jelenségek. A tanult folyaatok feliserése a terészetben lejátszódó jelenségekben és a háztatásban egjelenő űveletekben. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.7, Technika 528

Probléaegol dó Kritikai Döntési 2.5 Oh törvénye; az ellenállás. A vezetékek elektroos ellenállása. Változtatható ellenállás az árakörben. 2.6 A fogyasztók soros kapcsolása. A fogyasztók párhuzaos kapcsolása. Összefüggés a feszültség és az áraerősség között. Az ellenállás értelezése, kiszáítási ódja. Az ellenállás jele: R, értékegysége: Ω. Oh unkássága. A vezeték ellenállását eghatározó tényezők. Árakör összeállítása változtatható ellenállással. Áraerősség- és feszültségérés az ellenállás változtatása közben. A fogyasztók árakörbe iktatása a vezeték elágaztatása nélkül. Az eredő ellenállás. A fogyasztók árakörbe iktatása a vezetékek elágaztatásával. Az eredő ellenállás. Oh törvényének értelezése gyakorlati példákon. Az ellenállás érése digitális űszerrel. Az ellenállás, a feszültség és az áraerősség kiszáítása. A vezetékek ellenállásának egérése és összehasonlítása digitális űszerrel. Oh törvényének alkalazása a változtatható ellenállás alkalazása esetén. Feszültség-, áraerősség-érés az árakörben. Az összekapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás egérése digitális űszerrel. Feszültség-, áraerősség-érés az árakörben. Az összekapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás egérése digitális űszerrel. Háztartás, gyakorlati élet 529

Életvezetési Lényegkieelő Probléaegol dó Tanulás 530 3. Az elektroos ára hatásai; az elektroos unka és teljesítény 3.1 Az elektroos ára hőhatása. 3.2 Az elektroos ára vegyi hatása. 3.3 Az elektroos ára élettani hatása. 3.4 A ágneses kölcsönhatás. Az elektroos ára ágneses hatása. 3.5 Az elektroágnes gyakorlati alkalazásai. Az elektroos otor. 3.6 Az elektroos unka. 3.7 Az elektroos teljesítény. 3.8 Az elektroos fogyasztás. 15 10 A hőhatás értelezése. Az izzólápa. Edison és Bródy Ire unkássága. A vegyi hatás értelezése. Az áravezetés értelezése az elektrolitokban. anód, katód Az élettani hatás értelezése. Balesetegelőzési szabályok. A ágneses vonzás és taszítás. Kölcsönhatás a ágnes és a lágyvas között. Az elektroágnes gyakorlati alkalazásai: csengő, otor, űszerek, telefon. Az elektroos otor űködésének az elve. Energiaátalakulás a otorban. Jedlik Ányos unkássága. Az elektroos unka értelezése, kiszáítási ódjának iserete. Az elektroos teljesítény értelezése, kiszáítási ódjának iserete. Az elektroos fogyasztás értelezése, kiszáítása a tényleges teljesítényből és az időből. A fogyasztás értékegysége: kwh. Az elektroos ára hőhatásán alapuló eszközök feliserése. A vegyi hatás gyakorlati alkalazásainak iserete, értelezése. A legfontosabb érintésvédeli előírások iserete, felidézése, betartása. Elsősegélynyújtás áraütés esetén. Az elektroágnes gyakorlati alkalazásainak feliserése. A csengő, a otor, a űszerek és a telefon űködésének értelezése. Kísérletek az elektrootor-odellel. Az elektroos unka kiszáítása. Tájékozódás a háztartási készülékek teljesítényéről. Az elektroos teljesítény kiszáítása. Az elektroos fogyasztás kiszáítása. Energiatakarékossági lehetőségek az iskolában és otthon. Kéia anód, katód Biológia egészségtan 8. Technika Kéia elektrosztatikus kölcsönhatás 1. 2. 3.1, 3.2, 3.5,

Kounikációs Lényegkieelő Probléaegol dó Kritikai 4. Az elekjtroágnese s indukció; a váltakozó ára 4.1 Indukciós alapjelenségek. Az indukált feszültség és ára. 4.2 A váltakozó áraú generátor. A váltakozó ára hatásai. 4.3 A transzforátor. A transzforátor gyakorlati alkalazásai. 4.4 Az elektroos hálózat; az energiatakaréko sság. 13 10 Az indukció jelensége. Az indukált feszültség nagyságát befolyásoló tényezők. Faraday unkássága. Oh törvényének alkalazása az indukcióra. A váltakozó áraú generátor űködési elve. Energiaátalakulás a generátorban. Indukció, árairány, váltakozó ára, frekvencia. A váltakozó ára hő-, vegyi, élettani és ágneses hatása. Kandó Kálán unkássága. A transzforátor int az indukció gyakorlati alkalazása. Összefüggés a transzforátor tekercseinek enetszáa, a feszültségek és az áraerősségek között. Összefüggés a prier és a szekunder oldalon ért feszültség és áraerősség között. A nagyfeszültség alkalazásának előnye. Az energiatakarékosság lehetőségei. Déri Bláthy Zipernovszky transzforátora. A ozgási és nyugali indukció jelenségének az értelezése. Az indukált feszültség összehasonlítása különböző feltételek ellett. Az indukált feszültség és ára egkülönböztetése konkrét esetekben. A generátor űködési elvének értelezése. A hálózati ára frekvenciájának értelezése. A váltakozó ára hatásainak összehasonlítása az egyenára hatásaival. Olvasány a kétféle árarendszerrel űködő, a MÁV és a GYSEV vonalain alkalazott odern ozdonyokról. A prier és a szekunder oldal feliserése. A feszültség fel- és letranszforálásának előnyei. Feladatok a enetszá és a feszültség kiszáítására. A transzforátor gyakorlati alkalazásai. A feszültség és az áraerősség kiszáítása. A teljesítény összehasonlítása a prier és a szekunder oldalon. A távvezetékkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati egvalósítása. Olvasány tanulányozása az energiatakarékos kopakt- lápáról. Technikatörténet Inforatika Földrajz 1. 2. 3.1, 3.2, 3.3, 3.5, 531

Probléaegol dó Narratív Lényegkieelő Szabálykövező Kounikációs Tanulás Életvezetési Környezeti nevelés 5. Fénytan 5.1 A fény terjedése. 5.2 A fény visszaverődése a sík- és göbtükrökről. A sík- és göbtükör képalkotásai. 5.3 A fénytörés. Fénytörés a doború és a hoorú lencsén. A doború és a hoorú lencse képalkotásai. A ikroszkóp és a távcső. Az eberi sze és a látás. A testek színe. 15 10 Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fény sebessége. A fényvisszaverődés törvényei. A fény visszaverődése a sík- és göbtükrökről. A fókuszpont és a görbületi középpont. A sík- és göbtükrök képalkotásai. A valódi és a látszólagos kép. A fénytörés törvényei. A fény áthaladása a párhuzaos falú leezen és a prizán. A fény áthaladása a doború és a hoorú lencséken. A fókuszpont. A lencsék képalkotása. A fényképezőgép és a vetítőgép. A fényképezőgép és a vetítőgép, int a doború lencse alkalazása. Az írásvetítő. A ikroszkóp és a távcső szerkezete, a bennük látott kép jellezése. Az eberi sze optikai szerkezete. A szeüveg alkalazása. Valódi kép, hoorú és doború lencse. A fehér fény színeire bontása és újra egyesítése. A testek színe. Priza, fénytörés, szivárvány A fényforrások feliserése. A sík- és göbtükrök gyakorlati alkalazásainak feliserése. A fényvisszaverődés ábrázolása vázlatrajzon. A tükrökben látható képek egfigyelése, a képek tulajdonságainak feliserése. A fénytörés jelenségének egfigyelése. doború és a hoorú lencsén áthaladó fénysugarak egfigyelése, ábrázolásuk vázlatrajzon. A lencsék képalkotásainak egfigyelése; a keletkező képek ábrázolása vázlatrajzon. A fényképezőgépben keletkező kép és a vetítőgép által létrehozott kép egfigyelése. Alapvető gyakorlati iseretek a fényképezésről. A ikroszkópban és a távcsőben látható kép egfigyelése. Az eberi sze védelével kapcsolatos iseretek és azok betartása. A prizán áthaladó fehér fény a szivárvány színeire bolik. A legnagyobb és a legkisebb értékben egtört fénysugarak iserete. Inforatika, jelek Biológia, szabályozás 8. Kéia elektrosztatikus kölcsönhatás Biológia Az eberi sze 1. 2. 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.8, A továbbhaladás feltételei A tanuló iserje fel a tanult elektroos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. 532

Iserje az elektroos ára hatásait és ezek gyakorlati alkalazását. Iserje és tartsa be az érintésvédeli és baleset-egelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektroos kapcsolások összeállítására. Tudja értelezni az elektroos berendezéseken feltüntetett adatokat. Iserje a háztartási elektroos energiatakarékosság jelentőségét és egvalósításának lehetőségeit. Iserje a indennapi optikai eszközöket. 533

Kéia Célok és A kéia önállóságát ég a űveltségi területen vagy az integrált oktatáson belül is fennaradó önállóságát leginkább az indokolja, hogy a kéia lényegét képviselő törvényekre (a vegyülés aránytörvényeire) ne tart igényt egyik társtudoány se. A kéiai átalakulás kvantuechanikai háttere ráadásul az elektronok legszokatlanabb a akroszkopikus szelélet száára legérthetetlenebb tulajdonságain alapul, elyek ne jelennek, ne jelenhetnek eg a közoktatás szintjén (hullásajátság, a kötő és nekötő elektronpárok képződése a töltésből adódó taszítás ellenére is). Ezért ne igaz, hogy a kéia klasszikus törvényei, fogalai int az állandó és a többszörös súlyviszonyok törvénye, a vegyülő gázok térfogati törvénye, vegyérték elavultak, ellenben célszerű a odern kéia szeléletében ezeket újrafogalazni (a klasszikus és a odern kéia szintézise). A kéia a ár önagában is sokoldalúvá, többszörösen interdiszciplinárissá vált. Hiszen az anyagszerkezeti háttér, továbbá az (elektronszerkezeti) átalakulást egelőző és kísérő jelenségek valójában a fizikához tartoznak (elektroos, elektroágneses kölcsönhatás, atoszerkezet, a reakciókat kísérő energiaváltozás, az energia átalakításának lehetőségei). A kéiai iseretek egyik legfontosabb alkalazási területe pedig a olekuláris biológia (szervezetünket felépítő anyagok inősége, szerkezete, tulajdonságai, funkciói, és az élettani folyaatok kéiai háttere). A kéia a ár éppúgy alapjául szolgál a biológiának sőt, a neurobiológián keresztül a lélektannak, int a fizika a kéiának. A Föld őstörténete és szerkezete, a légkör összetétele, az anyagok ásványok, ásványkincsek, energiahordozók előfordulása, a globálissá váló környezetszennyezés, a klíaváltozás kapcsolatot teret a földrajzzal. Az anyagok előállítása, felhasználása a technológia és a technika világán keresztül kapcsolódik az ipar, a gazdaság fejlődési üteéhez és az okozott környezeti ártalakhoz. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók egszerezzék a terészettudoányos világkép kialakulásához szükséges kéiai alapokat; valaint hogy olyan képességekre tegyenek szert, aellyel önállóan új iseretekhez juthatnak. A tudoányos egiserés iránti igényük kialakulását segíti az eléletek fejlődésének beutatása. Életvezetési, tudoánytörténeti szepontból is fontos a híres agyar tudósok életének, unkásságának egiserése. A kéiatanítás feladata, hogy a tanulók egiserjék a környezetvédeli probléákat és Magyarország szerepét, lehetőségeit a hazai és a nezetközi környezetvédeleben. Tudatosítsák, hogy a kéiatudoány eredényei segítik a Földünk globális probléáinak egoldását. Alakuljon ki a tanulókban az anyag- és energiatakarékos szeléletet a hétköznapi életben. Az oktatás feladata az anyagok részecsketerészetének, az átalakulások energetikai viszonyainak, valaint a kéiai jelrendszernek a egiserése, az anyagiseret kiterjesztése. Szükséges a korábban tanult iseretek alkalazásszintű begyakorlása, elsajátítása, valaint a tanult iseretek felfedezése és alkalazása a indennapokban. A tantervben szereplő tananyagok fontosak, a iniális óraszá ellett is eg kell tanítani. A axiális óraszá esetén több idő jut az iseretek elélyítésére, a képességek fejlesztésére. Követelények A tanuló tudja a tanult isereteket felfedezni a indennapokban. Legyen képes a környezetvédeli probléák, a kéia és a vegyipar szerepének tárgyilagos egítélésére. A egiserés folyaán doináljon az előzetes iseretek feltárása, felülbírálása, az alkalazható tudás kialakítása. A ódszerek változatos alkalazásának a célja az, hogy az iseretek aktív tudássá váljanak. Az iseretanyaghoz hasonlóan a követelény is differenciált, testre szabott : a iniális 535

iseret ne bizonyos száú fogalak, törvények halazát jelenti, hane a differenciált tudásszint ellett is a rendszerezett tudás (tudásrendszer, világkép) kialakítását, kialakulását. 1. Tájékozódás a tudoány, a technika és a társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoány és a tudoányos egiserés terészetéről A tanuló tudja összekapcsolni a tudoányos eredényeket az adott társadali kérdésekkel. Iserje eg a terészet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalakat és törvényeket. Tudja elhelyezni a tudoányt a egiserési folyaatban. Legyen iserete a világról alkotott tudoányos és ne tudoányos odellekről, és lássa a tudoányos fejlődést, a tudoányos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Iserje eg a terészettudoány néhány jeles képviselőjének életét és unkásságát. 2. Terészettudoányos egiserés Alakuljon ki benne a tudoányos iseretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportunkában egfigyeléseket, éréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Iserje és balesetentesen tudja használni a érésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Tudja önállóan és csoportunkában használni tantárgyi iseretszerzésre a száítógépet, illetve ultiédiás eszközöket. Legyen képes adott olvasnivalóból eghatározott szepontok szerint inforációkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredényeinek elezésébe. A egfigyelések, tapasztalatok által egszerzett isereteket tudja szóban vagy írásban nyelvtanilag helyesen egfogalazni, vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle ódon egszerzett isereteit egyással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, eleezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a ért értékek közötti eltérések feliserésére, iseretei alapján esetleg agyarázatára is. 3. Tájékozódás az élő és élettelen terészetről Anyag A részecskeszelélet továbbfejlesztése. A kéiai alapfogalak (ele, vegyület) atoszerkezeti hátterének egiserése. A szerkezet és tulajdonság között fennálló ok-okozati (logikai) kapcsolat felfedezése. A vegyülési arányok atoszerkezeti értelezése, eghatározása. A kéiai változás lényegének felfedezése, a reakciók anyagszerkezeti hátterének egértése. Energia Iserje a terészet energiaátalakító folyaatainak kéiai hátterét. Iserje fel a kéiai reakció során felszabaduló energia különböző típusait. Inforáció Iserje eg, hogy a olekulákban az atook sorrendje inforációt hordozhat. Tér Használja a különböző érőeszközöket. Iserje a kéiai részecskék és a akroszkópos részecskék éretviszonyát. Idő és a ozgás Iserjen eg lassú és gyors kéiai reakciókat, a reakciósebesség befolyásolásának néhány ódját. Rendszer Iserje eg a periódusos rendszer felépítését és lényegét. Tudja az anyagokat és a kéiai reakciókat isert és új szepontok szerint csoportosítani. 536

Téakörök 7. évfolya Órák 8. évfolya Órák Téák A B Téák A B 1. Mindennapi anyagaink 16 12 1. Isétlő rendszerezés 3 1 2. 2. A nefées eleek és Atook és eleek 10 8 vegyületeik 19 14 3. Az atook kapcsolódása 19 13 3. A fées eleek és vegyületeik 14 10 4. Kéiai reakciók 18 12 4. Hétköznapi kéia 13 8 Új isereteket közlő, Új isereteket közlő, 63 45 unkáltatóóra unkáltatóóra 49 33 Összefoglalás, ellenőrzés 11 11 Összefoglalás, ellenőrzés 7 3 Összesen 74 56 Összesen 56 36 A kapcsolódást a űveltségi terület feladataihoz az alábbi száok jelölik: 1. Tájékozódás a tudoány-technika-társadalo kölcsönhatásairól, a terészettudoányról, a tudoányról és a tudoány egiserésének terészetéről 2. A terészettudoányos egiserés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen terészetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Inforáció 3.4. A tér 3.5. Idő és ozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzu 3.7. Rendszer 3.8. Élet Tartalak 537

7. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érés elvégzése vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában is. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata önállóan és csoportunkában A tapasztalatok eredényeinek elezése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a egfigyelt jelenségek és a ért értékek közötti eltérések feliserése. Az eltéréseknek a agyarázata. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok betartása. A száítógép, illetve ultiédiás eszközök inforációforrásként való felhasználása. Az iserethordozók használata tanórán önállóan és csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 539

Kounikációs Lényegkieelő Probléaegol dó Döntési Tanulási Környezeti nevelés 540 1. Mindennapi anyagaink 1.1 Tulajdonságok 1.2 Energiaváltozás 1.3 Keverékek, oldatok 16 12 Egy-egy anyag (egyetlen koponens) sokféle tulajdonságának összegyűjtése, anyagi inőség int a tulajdonságok összessége (rendszere) A halazállapot és a hőérséklet közötti összefüggés feltárása, a halazállapot-változások értelezése a részecskékkel. A hőérséklet és az energiatartalo (belsőenergia), a hőérséklet-változás és az energiaváltozás kapcsolata. Előzetes tudás: az égés int hőterelő folyaat Több anyag keveréke, az elkeveredés értéke, a tulajdonságok egaradásának értelezése a részecskék változatlanságával, egaradásával. A zárt terű égés értelezése, a levegő összetett voltának igazolása Mennyire tiszta az ivóvíz? A terészetes vizek összetett voltának kiderítése. Összehasonlítás, azonosság, hasonlóság, különbözőség felfedezése, rendszerezés. Modellezés. A részecske szintű történések lerajzolása, leírása, elesélése. Hőérsékletérés. Értelezés, energiadiagra készítése. Kísérletezés: égés zárt térben, vízzárral. Az elképzelés, a tapasztalat, az előzetes tudás szebesítése a valósággal. Gyűjtőunka a levegő- és a vízszennyezésről. Sokoldalúság a terészetben, a technikában vagy az eber képességeiben. A víz egjelenési forái a Földön. A víz évszakokhoz kötött halazállapotváltozása. Tapasztalatok gyűjtése. Kísérletezés: égés zárt térben, vízzárral. Hipotézis (Miért eelkedik fel a víz?) Adatok, képek, cikkek gyűjtése a levegőszennyezésrő l, a tapasztalatok elesélése. Mennyire tiszta az ivóvíz? Az elképzelés, tapasztalat, előzetes tudás szebesítése a valósággal; Gyűjtőunka.

1.4 Oldódás 1.5 Egyesülés, bolás Az olvadást és az oldódást kísérő energiaváltozás összehasonlítása, a hasonlóság és a különbözőség kieelése. A keverékek, oldatok összetételi arányának jellezése. Az oldódás értéke, korlátozottsága. Elválasztás az alkotók (részecskék) valaelyik egkülönböztető tulajdonsága alapján. Az elkeveredés értékéhez illeszkedő elválasztási ódszerek. Egy jól isert anyag teljes egváltozásának beutatása: a vízbontás, a víz bontható. Az összes tulajdonság egváltozásával az anyagi inőség egváltozása. A hidrogén égése: a tulajdonságok egváltozásával az anyagi inőség egváltozása. A vegyülési arányok egfigyelése, A keveredési és a vegyülési arányok különbözőségének felfedezése, a fizikai és a kéiai változás közötti különbség egértése. Elképzelések az oldódásról (az előzetes tudás egiserése), energiadiagra készítése. Italkészítés különböző arányokkal, ellenőrzés ízleléssel. Csoportunka: különböző típusú keverékek elválasztásának kitalálása. Elképzelés: a történések értelezése a részecskék szintjén. A halazállapot-változások, az elválasztási űveletek és a vízbontás összehasonlítása, elképzelés (hipotézis) részecskeszinten. Elképzelés (hipotézis), odellezés. A keveredési, oldódási és vegyülési arányok összehasonlítása. A lecsapódás és az egyesülés, ill. a párolgás és a bolás összehasonlítása. Energiadiagra készítése. A hőérséklet hatása az oldódásra. Receptek (italok, szirupok, salátaöntetek, savanyítás). Konyhai elválasztási űveletek, osás, szárítás. Sófőzés, kristályosítás, konyhasó kinyerése tengervízből. Hasonló élények felidézése. A gyertya égése: az anyag egseisülése. A terészetben felfedezhető kéiai változások. 2. 3.1,3.2,3.5, Az egyesülés és a bolás töeg- és energiaváltozása. 541

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Kritikai Környezeti nevelés 2. Atook eleek 2.1 Atook 2.2 Eleek 2.3 Atoszerkezet 2.4 Elektronburok 2.5 Külső (vegyérték-) héj 2.6 Periódusos rendszer 10 8 A részecskék építőkövei az atook. Azonos atook vegyülése: eleek. Különböző atook vegyülése: vegyületek. Az eleek elnevezése, jelölése. Az atook száa, az eleek ennyisége, az anyagennyiség (kéiai) fogala. A vegyjel jelentése. Az ato összetett voltának szükségszerűsége. Az atoag, ai a kéiai reakció során ne változik. Az elektronburok, a változás helye. Héjszerkezet. Az anyagi inőséget és a tulajdonságokat eghatározó atoszerkezeti tényezők azonosítása. Az elektronszerkezet és a tulajdonság közötti összefüggés felfedezése: a legkülső héj hasonlósága a tulajdonságok hasonlósága. Az eleek atoszerkezeti jellezése. Tájékozódás az eleek térképén a rendszá és a héjak szerint. A külső héj elektronjainak száa, a agányos (párosítatlan) elektronok és az elektronpárok száa. Gyűjtőunka. Csoportunka: Miből ennyit veszünk? Szerepjáték: alkiisták titkosírása. Gyűjtőunka, Szövegértelezés Gyűjtőunka, szövegértelezés. Modell készítése, egyéni ötletek alapján, leltározás : az atookat felépítő részecskék szábavétele, elhelyezkedése az atoagban és az elektronburokban. Modell készítése egyéni ötletek alapján, odellezés ( leltározás ). Az első tizennyolc ele odelljének rendszerezése az elektronszerkezet hasonlósága alapján. Csoportunka: a periódusos rendszer tanulányozása. Tudoánytörténet: a vegyülés aránytörvényei. Tudoánytörténet: aranycsinálás és az eleek felfedezése. Tudoánytörténet: az alkiisták sikertelensége. Boyle: az eleek fogala. Az atoag egváltozása ne kéiai változás. Radioaktivitás, izotópok. Mengyelejev unkássága 1., 2., 3., 1,3., 2,3., 3.5., 3.7. 542

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Egyetees kultúra 3. Az atook kapcsolódása 3.1 Atook kölcsönhatása 3.2 Atoos gázok, Molekulák, Eleolekulák 3.3 Kristályos eleek 19 13 A héliu és neon neesgáz tulajdonságának értelezése. A hidrogén lehetőségeinek egiserése, a hidrogén előfordulása, a hidrogénatook stabilizálódása. A agányos (párosítatlan) elektron szerepe a olekulaképződésben. Az atook közötti kapcsolat kialakításáért a külső héj elektronjai a felelősek. Az ato által kialakított kapcsolat (kötés) száát a agányos (párosítatlan) elektronok száa határozza eg (oxigén- és nitrogénolekulák). Féek.. Nefées kristályok: gyéánt, grafit, szilíciu (atokristály, atorács). Milyen kölcsönhatás tarthatja össze az atookat? Kísérlet: a hidrogéngáz és a képződő (naszcens) hidrogén reakcióképességének összehasonlítása, és értelezése Modellezés: Hány hidrogént köthet eg a klór-, az oxigén-, a nitrogén- és a szénato? Verseny: atoarányok, képletírás, oláris töeg kiszáítása. Előzetes elképzelés, felérése a olekulák kölcsönhatásáról. Elképzelés, hipotézis: hányféleképpen kapcsolódhatnak az atook két, háro vagy négy elektronnal? Az I. és II. főcsoportbeli eleek elektronszerkezetének és halazállapotának összehasonlítása a hidrogénével, ill. a héliuéval. A neesgázok felfedezése. Avogadro és a olekulák Őskor, ókor: terésféek, a pattinthatatlan kövek. Tudoánytörténet: Vegyülő gázok törvénye. Dalton és Avogadro elképzelése. A fées szerkezet tulajdonságai: keénység, keényégi skála, ásványi keénysége, teherbírása. anyagok 543

Lényegkieelő Probléaegol dó Döntési Kritikai 3.4 Vegyületoleku la, kristályos vegyületek Azonos olekulák kölcsönhatására történő következtetés a halazállapotból: hidrogénklorid, víz, jég, aónia, etán, széndioxid. A olekulák közötti kölcsönhatás egjelenése, erősség szerinti besorolása: a halazállapot, keénység, halazállapotváltozás, elegyedés, oldódás. A képlet és jelentése. A oláris töeg és kiszáítása. Atokristály, atorács, szilíciu-dioxid, hook. Az ionok képződése int a egaradás és a egváltozás egyszerre teljesülő lehetősége: az atoag változatlansága ellenére is képződhetnek töltéssel rendelkező részecskék a külső héjon lévő elektronok átadásával és átvételével. Összefüggés az átadott és átvett elektronok száa, az ionok töltése és a kapcsolódó ionok száa között. A vegyülési arány kifejezése a kapcsolódó ionok arányával: az ionos vegyületek képlete. Az ionok között ható vonzóerő, ionrács, ionkristály. Halazállapot, olvadás, oldódás. A jég, a hook, a csiszolópapír (korund) keénységének összehasonlítása. Elképzelések a keénység különbözőségéről. A tiszta (desztillált) víz és a sós víz elektroos vezetésének összehasonlítása. Modellezés, leltár : a képződő ionok töltésének eghatározása a proton és a cserélt elektronok száából. Modellezés (síkon, térben): a kristályépítés szabályai, olvadás és oldódás. Csoportunka: különböző rácstípusú anyagok összehasonlítása. Másodlagos kötőerők. A hook és a hookkő építészeti alkalazása. Elektrosztatikus jelenségek. Elektronvonzóképesség. Kristályok alakja, szietriája. 2., 3.1, 3.2, 3.5. 544

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés 4. Kéiai reakciók 4.1 Reakcióegyenlet. A reakcióegyenlet haszna 4.2 Oxidáció. Redukció 18 12 Az atoagok (eleek) változatlanok, csak a közöttük kialakuló kapcsolat (az elektronszerkezet) változik. A ateatikai űveletek és jelek kéiai tartalának egfejtése, egértése, a kéiai sajátosság kifejezése. A vegyülési arányok alkalazása: a kéiai száítások, kiszáíthatóság. A vegyülési arányok függetlenek az atook töegétől, de töegaránnyal is kifejezhetők. Csoportunka: szintézis. Mi az ai egváltozik, és i az ai egarad a kéiai reakciók során? A ateatikai és a kéiai egyenlet összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek tudatosítása. Projekt: Az alkiisták titkosírásától a reakcióegyenletekig. Tervezés, kiszáíthatóság. Irodalazás. A kéia egaradási törvényei. A tulajdonságok és ezzel az anyagi inőség egváltozása. Mateatika: egyenletek. Kéiatörténet: súlyviszonyok. 4.3 Oxidáció és redukció 4.4 Redoxireakciók A reakció (az égés) értelezése az eleek (atook) szintjén: reakció az elei oxigénnel, egyesülés, oxigénfelvétel. Reakció a kötött oxigénnel. Féek ókori előállítása a fé szepontjából: oxigénelvonás, oxigénleadás. A féek előállítása a szén szepontjából: az oxigén helycseréje, az átadás-átvétel elválaszthatatlansága. A jelenség értelezése az elektronok szintjén. Reakció ne csak oxigénnel. Kísérlet: a agnéziu égése levegőn. Kísérlet: a agnéziu égése széndioxidban. A agnéziu égésének és a nátriu klórral történő reakciójának összehasonlítása. Kéiatörténet: az égés egfejtése, Lavoisier. Féek előállítása az ókorban. Oxidáló- és redukálószerek. Fertőtlenítő hatás. 545

Lényegkieelő Probléaegol dó Döntési Kritikai 4.5 Savak 4.6 Bázisok, lúgok 4.7 Kéhatás. A kéhatás. változása 4.8 Az ionok keletkezésének ásik ódja: a sav-bázis reakció A savak feliserése, egkülönböztetése érzékeléssel és indikátorral (színváltozással). A lúgok feliserése érzékeléssel és indikátorral. Viszonyítás a vízhez. A savas és bázikus tulajdonság anyagszerkezeti háttere. A hidrogén-klorid és az aónia vízben történő oldódásának összehasonlítása a kéhatás kiutatásával. Sav és lúg reakciója. Két reakció egy időben: közöbösítés és sóképződés. A kéhatás és a vizes oldatban egjelenő részecske (ion) egfeleltetése (oxóniuion, hidroxidion). A savas, lúgos és sós oldat elektroos vezetésének értelezése: ionos oldatok. Ionok képződése a pozitív töltésű elei részecske, a hidrogénion (proton) átadásával, ill. átvételével. A közöbösítés és a sav-bázis reakciók lényege (összefoglalás, zintézis). Előzetes tudás felérése: savanyú, savas. Kísérlet: oldatok, levek kéhatásának vizsgálata. Előzetes tudás felérése: osás, zsírbontás, szappanfőzés. Kísérlet: szökőkútkísérletek. A hidrogén-klorid és az aónia oldódását kísérő kéhatásváltozás értelezése. Kísérlet: a kéhatás változása sav és lúg (sósav és nátriu-hidroxid) kölcsönhatásakor. A sav, a lúg és a keletkező sóoldat elektroos vezetésének kiutatása. Modell készítése, odellezés: ionok képződése protonátlépéssel, a pozitív és negatív töltések szábavétele. Összehasonlítás: a redoxireakció és a savbázis reakció hasonlósága és különbözősége. Savak és indikátorok a konyhában. Terészetes vizek, testnedvek, gyüölcslevek kéhatása, savas esők. A osás, tisztítás története. Szóda, trisó, lúgkő, szaliákszesz. A szappan és a osószerek bőrre gyakorolt hatása.. Gyoorsavközöbö-sítés, lúgélesítés : szóda és eszes víz reakciója. Ionok, kationok, anionok. A vegyületolekulák dipólus jellege, vegyületolekulák kölcsönhatása. Elektronvonzó képesség. 1., 2.., 3.1, 3.2, 3.5, 3.7. 546

A továbbhaladás feltételei Az anyag sokféleségének és sokoldalúságának feliserése, az anyagok tulajdonságaik és összetételük szerinti biztonságos rendszerezése. Egy-egy folyaatban egjelenő sokféle változás feliserése, a folyaatok típusának egkülönböztetése. A halazállapotok, a tulajdonságok és a fontos reakciótípusok életkori sajátosságoknak egfelelő szintű anyagszerkezeti értelezése. A egaradás és a egváltozás együttes egjelenésének atoszerkezeti értelezése a kéiai reakciók során. A kéiai jelrendszer használatának egiserése, a tanult eleek vegyülési arányának eghatározása, képletekkel történő kifejezése, egyszerű sztöchioetriai száítások egértése. 8. évfolya Tudoányos egiserési ódszerek fejlesztése (folyaatosan) Rendszeres egfigyelés, kísérletezés, érés elvégzése vizsgálódásokhoz, odellalkotáshoz, probléaegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportunkában is. Az eszközök balesetentes használata. Iserethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjteények) használata önállóan és csoportunkában A tapasztalatok eredényeinek elezése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a egfigyelt jelenségek és a ért értékek közötti eltérések feliserése. Az eltéréseknek a agyarázata. Tapasztalatszerzés egfigyeléssel, éréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédeli szabályok betartása. A száítógép, illetve ultiédiás eszközök inforációforrásként való felhasználása. Az iserethordozók használata tanórán önállóan és csoportunkában. Szeelvényekből eghatározott szepontok szerint új iseretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, érések, egfigyelések eredényeinek értelezése. Az eredények összevetése a tanuló eglevő tapasztalataival, ajd a szükséges egerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok egfogalazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kieelésével. 547

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés 1. Isétlő rendszerezés 3 1 Iseretek (agasabb szintű) rendszerré fejlesztése. Az elei részektől a kristályokig. Az anyagi világ egységes felépítése. Eleek, vegyületek, keverékek. Tájékozódás a sokféleség világában, rendszerezése sokféle szepont szerint. Az atoi- olekuláris szerkezetet ne érintő és érintő változások, kéiai reakciótípusok. Inforációk gyűjtése a földön kívüli anyagról. Rendszerezés különböző szepontok szerint. A fizikai és a kéiai változás összehasonlítása. Az anyag szerveződése. A terészetben és a konyhában előforduló anyagok rendszerezése. A tanult folyaatok feliserése a terészetben lejátszódó jelenségekben és a háztartásban egjelenő űveletekben. Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés Kritikai 2. A nefées eleek és vegyületeik 19 14 Új anyagok egiserése: az előfordulással, előállítással, fizikai és kéiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egészségügyi és környezetvédeli hatásával kapcsolatos iseretek alkalazás szintű elsajátítása. A szerkezet, a tulajdonság és a felhasználás közötti összefüggések feltárása. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.7, 548

Döntési Kritikai 2.1 Hidrogén 2.2 Víz 2.3 Klór, halogének, hidrogén-klorid, sósav 2.4 Oxigén, ózon A hidrogén kitüntetett szerepe. Tulajdonságaiból következő felhasználási területek. A víz tulajdonságai (halazállapot, hőkapacitás, polaritás, sav-bázis sajátság). A tulajdonságaiból következő kitüntetett szerepe terészetes és technikai környezetünkben. Az erélyes oxidáló tulajdonság atoszerkezeti háttere. Hasonlóság és különbség a klórhoz viszonyítva. Gyakorlati jelentőségük. A vízoldhatóság, a vizes oldat kéhatásának értelezése, sóképzés, sók.. A sósav reakciói. Az oxigénfelvétel elektronszerkezeti következénye (elektronleadás). Oxidálószer: az égésben és a biológiai energiaterelésben betöltött szerepe. Az oxigén vízoldhatósága és szerepe. Iseretek gyűjtése a hidrogén felhasználásáról. Gyűjtőunka. A terészetes folyaatok odellezése. Frontális kísérletek egfigyelése, értelezése. Gyűjtőunka a klórról. A tulajdonságok összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek értelezése. Frontális kísérletek egfigyelése, értelezése. Az égés feltételeinek felidézése, frontális kísérletek egfigyelése, értelezése. Poszter készítése. Kozikus előfordulás, fiatal csillagok energiaterelése, hidrogénboba, energiahordozó. Kéhatás, savbázis tulajdonság, dipólus jelleg, ásványi anyagok igrációja, eteorológiai és élettani szerepe. Élettani, környezeti hatás. PVC. Élettani szerepük. Kéiatörténet: Glauber unkássága. Az oxidáció fogala. Allotrópia. Az oxigén körforgása. Az ózon előfordulása és szerepe. 549

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés 2.5 Kén, kénvegyületek, kénsav 2.6 Nitrogén, aónia, salétrosav 2.7 Foszfor és vegyületei A kén tulajdonságai és halazállapotváltozása. A kén-hidrogén, a szulfidok, a kén-dioxid, a kén-trioxid tulajdonságai, felhasználása. A kénsav gyakorlati szerepe. A saverősségből következő tulajdonságok. A tanult eleek összehasonlítása. A levegő eltérő tulajdonságú alkotói. A nitrogén int a bázikus sajátság hordozója, az aóniaoldat kéhatásának értelezése. A nitrogén int savképző ele. A foszfor ódosulatai, reakciói. A foszfor int savképző ele. Csoportunka: a kén halazállapotváltozásának és kristályosításának egfigyelése, értelezése. Gyűjtőunka a kén előfordulásáról, kinyeréséről. Frontális kísérletek egyéni és/vagy csoportos feldolgozása. Frontális kísérletek a kénsavval; csoportunka: a víz és a kénsav összehasonlítása. Csoportos unka: a zárt terű égés újbóli egfigyelése, a nitrogén összehasonlítása az oxigénnel. A víz és az aónia összehasonlítása, a salétrosav és a nitrátok tulajdonságainak egfigyelése. A kén ás a foszfor összehasonlítása. Allotrópia. A kénvegyületek terészetes előfordulása, a környezetre gyakorolt hatása. Kéiatörténet: a kénsav előállítása, saverőssége. A nitrogén körforgása, az oxigénétől eltérő szerep egiserése (szervezetünk nitrogén-tartalú vegyületei). A bázis fogala, a sav-bázis reakció lényege. A salétro, a puskapor. A salétrosav előállítása. A világító foszfor. A gyufa és gyártása. Élettani szerep. 550

Lényegkieelő Probléaegol dó Döntési Kritikai Egyetees kultúra 2.8 Szén, ásványi szenek, szén-onoxid, szén-dioxid 2.9 Szerves vegyületek 2.10 Szilíciu, szilíciuvegyül etek A szén ódosulatai, a szerkezet és a tulajdonságok összehasonlítása. A szén reakciói. Ele? Vegyület? Keverék? Az ásványi szenek gyakorlati jelentősége. A nyoás, a hőérséklet és a keverés hatása a szén-dioxid vízben történő oldódására. Ellentétes irányú folyaatok egyensúlya. A szerves vegyületeket felépítő eleek. A legisertebb szénvegyületek és jelentőségük. A szilíciu és a szén (gyéánt) összehasonlítása. A szilíciu gyakorlati jelentősége. A szén-dioxid és a szilíciudioxid összehasonlítása. A szilíciu-dioxid előfordulása, tulajdonságai. Az iseretek rendszerezése (rendszerré szervezése). A jellegzetes nefées tulajdonságok kigyűjtése. Savképzés, oxosavak. A gyéánt és a jég összehasonlítása (pl. képek alapján). Gyűjtőunka. Csoportos kísérlet: a fa lepárlásának egfigyelése, a fa és a faszén égésének összehasonlítása. A szén-onoxid és a szén-dioxid vízoldhatóságának összehasonlítása. A szénsav keletkezése és bolása. Gyűjtőunka, tablókészítés a szilíciu alkalazásáról. Csoportos unka: agyag forázása, kiszárítása, (kiégetése). Gyűjtőunka, tablókészítés, üveg olvasztása, zoánc készítése. Csoportos és egyéni unka: összefoglaló táblázat készítése. Relatív atotöeg (C-12), koreghatározás. Az ásványi szenek keletkezése. Lepárlás, A terészetes vizek savassága, karsztjelenségek. A szén-dioxid körforgása. A légzés lényege Az ásványi szenek, a kőolaj és a földgáz keletkezése. Félféek, félvezetők, száítógép, ikroelektronika. Történele: kőkorszak. A kvarc és alkalazásai. A földkéreg leggyakoribb ásványi a szilikátok. Szilikátok az építészetben és a képzőűvészetben (üveg, áz, tűzzoánc). 1. 2. 3.1, 3.2 551

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés 3. A fées eleek és vegyületeik 3.1 Fizikai tulajdonságok 3.2 Kéiai tulajdonságok 3.3 Nátriu, a nátriu vegyületei 3.4 Kalciu, a kalciu vegyületei, vízkeénység A fées és nefées eleek tulajdonságainak feliserése, értelezése. A féek gyakorlati jelentőségének egiserése; a fées rácsból következő fizikai tulajdonságok. Redukálóképesség, redukálósor. A egfigyelhető és az elektronszerkezet alapján várható tulajdonságok egfeleltetése. A nátriuvegyületek gyakorlati fontossága és tulajdonságaik. A egfigyelhető és az elektronszerkezet alapján várható tulajdonságok egfeleltetése. A kalciuvegyületek gyakorlati fontossága és tulajdonságaik. A terészetes vizek szén-dioxid-tartalának következényei. Az oldhatóság és a szerkezet közötti összefüggés elezése. A kedvező tulajdonságok és a sokoldalú felhasználás kapcsolata. Fées és nefées szerkezeti anyagok funkcióinak összehasonlítása. Az előzetes tudás felelevenítése és alkalazása. Csoportos kísérlet: réz, higany, ezüst kiválasztása féekre. Elképzelések (hipotézis): a tulajdonságok értelezése az előzetes tudás alapján. Kísérlet: szappanfőzés. Elképzelések (hipotézis): a tulajdonságok értelezése az előzetes tudás alapján. Kísérlet: ész (tojáshéj) égetése, a terék tulajdonságainak vizsgálata, a változás kikövetkeztetése. A szénsav és a észkő reakciójának egfigyelése, a reakció jelentőségének és következényeinek feltárása. A féek szerkezete: technikatörténet: szerkezeti anyagok. Kéiatörténet: alkíia, az anyag átalakítása. Káliu, alkáliféek. A nátriu előfordulása. Nátriuvegyületek a konyhában, a konyhasó élettani fontossága. Bázis, lúg, savbázis reakció, lúgos kéhatás. Alkáliföldféek, rádiu radioaktivitás. Mészkőképződés, karsztjelenségek, észégetés, építészet, gipszszobrászat. Csapadékos reakciók. 552

Lényegkieelő Probléaegol dó Döntési Kritikai 3.5 Aluíniu és a vas, aluíniugyárt ás, vasgyártás A féek előállítása és korróziója 3.6 Arany, színes- és neesféek A vas nélkülözhetetlenségének kéiai háttere (az acél ele, vegyület vagy keverék?). A vas, a nyersvas tulajdonságainak ódosítása. A redoxireakciók gyakorlati alkalazása és haszna. A szén és a szén-onoxid redukáló tulajdonságának feliserése. Az elektroos ára kéiai hatásának elezése, az elektrolízis ipari alkalazása. A levegő, a vizek oxigéntartalának következénye. Az alkíia sikertelensége és az ele fogalának kialakulása. A féek redukálósora. Az arany tulajdonságai és a tulajdonságok ódosítása. A fées szerkezet és tulajdonság közötti összefüggések összefoglalása. Összehasonlítás: a vas és az aluíniu A féek technikai tulajdonságainak összehasonlítása. és társadali Összehasonlítás: az aluíniu reakcióinak jelentősége. összehasonlítása a nátriuéval és a Történele: vaskor, kalciuéval. Az öntöttvas, az acél és az az aluíniu ötvözetek összehasonlítása. térhódítása. Mágnesség, ágnesezhetőség. Ásványkincseink az ércek. Az előzetes iseretek isétlése, rendszerezése. Kísérlet: pl. réz elektrolízise oldatból Elképzelés (hipotézis): a jelenség értelezése. Gyűjtőunka, tablókészítés. Ötletbörze: Hogyan védjük eg? Gyűjtőunka, tablókészítés. Gyűjtőunka: a felhasználási területek ögött rejlő tulajdonságok feltárása. Az iseretek rendszerezése. Az aluíniugyártás technológiai folyaatai. Történele: a vasgyártás fejlődéstörténete. A korrózióvédele felfedezése a indennapokban. Az arany jelentősége az eberiség történetében és a kéiatörténetben. Történele: réz- és bronzkor. Építészet, szobrászat, hangszer- és ékszerkészítés. 1. 2. 3.1, 3.2, 3.5 553

Kounikációs Szabálykövető Lényegkieelő Probléaegol dó Környezeti nevelés Együttűködési Kritikai Döntési 4. Hétköznapi kéia 4.1 Energiaforrásain k 4.2 Tápanyagaink 4.3 Építőanyagok 4.4 Üveg, porcelán, finokeráia 4.5 Műanyagok Milyen változások alkalasak energiaterelésre? Technikai és biológiai energiaforrások. A tápanyagok szerepének tudatosítása A sárkunyhóktól a felhőkarcolókig (keverékek építőipari alkalazásai) A napon szárított agyagtól a porcelánig (optiális arányú keverékek: forázható agyag, ázak, üveg). Terészetes anyagok ódosítása Mesterséges űanyagok Terészetes vagy esterséges? Hasznos kéia a ház körül (javítások, festés, növényvédele, rovarirtás, űtrágyázás). Biokertészet. Energiadiagaraok készítése, értelezése. Iseretfelérés: Mi ire kell? Mit iért eszünk? Gyűjtőunka, kiselőadások, poszterkészítés. Gyűjtőunka, kiselőadások, poszterkészítés. Csoportos kísérletezés: tejfehérje átalakítása. Csoportunka: a forgaloban lévő űanyagok azonosítása, feliserése Az energia egaradásának törvénye, egújuló energiaforrások. Biológiai funkciók. Az építészet fejlődéstörténete a szerkezeti anyagok szepontjából. A szilárd szecsék érettartoánya (kolloidok). Történele: a kéia korai alkalazásai. Történele: népszaporodás, új anyagok, szerkezeti anyagok iránti kereslet; szokások felelevenítése. 554

Lényegkieelő Probléaegol dó Döntési Kritikai 4.6 Háztartási, ház körüli vegyszerek 4.7 Egészség 4.8 Szépség 4.9 Kockázat és haszon Praktikus eljárások kéiai háttere (fizikai és kéiai folyaatok alkalazása a háztartásban). A kéia szerepe egészségünk védelében és helyreállításában (a vitainoktól a gyógyszerekig). Konyhakéia: űveletek, változások a konyhában. A kéia int a test- és szépségápolás eszköze. Lehet-e káros a tudoány, a kéia? Az egészségkárosítás és a környezetszennyezés okai. A kéia jelentősége az eberiség történetében. Kísérletezés: oltott ész készítése, eszelés, színezés földfestékkel. Kísérletezés: praktikus eljárások (zsíroldás, osás, tisztítás, fehérítés, vízkőoldás, folteltávolítás, színezés, textilfestés, oldás) kipróbálása. Vitafóru: Ki a felelős? Csoportos kísérletezés: a C-vitain hatásának kiutatása. Gyógyteák és kivonatok készítése. A tanult változások (jelenségek, folyaatok) felfedezése az ételkészítés folyaatában. A kozetikuok összetevőinek egiserése, előállításuk értelezése, fogkré készítése. Vitafóru: Van-e lehetőség a választásra? Szintézis. Balesetvédeli rendszabályok. A vegyszerek és a vegyipar környezeti ártalak. okozta A gyógyhatású anyagok készítésének története. Hatóanyagok kioldása (extrakció). A kozetikuok készítésének története, a kenőcsök, kréek, gélek kéiája (kolloidika). Kéiai katasztrófák, élvezeti szerek. 1., 2., 3.1 555

A továbbhaladás feltételei: A környezetünkben előforduló anyagok és folyaatok feliserése, rendszerezése. A tanult eleek, vegyületek előfordulásával, előállításval, fizikai és kéiai tulajdonságaival, felhasználásával, élettani szerepével, egészségügyi és környezetvédeli hatásával kapcsolatos iseretek alkalazás szintű iserete, a szerkezet, a tulajdonság és a felhasználás közötti kapcsolatok feliserése. A egisert anyagszerkezeti fogalak alkalazása a halazállapotok, a tulajdonságok és a reakciók értelezésére. A kéiai jelrendszer használatának egiserése, a tanult eleek vegyülési arányának eghatározása, képletekkel történő kifejezése, egyszerű sztöchioetriai száítások elvégzése. 556