Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet Környezeti elınyök hatása az árakra - externáliák internalizálása Fenntartható hulladékgazdálkodás Visegrád, 2008. fenruár 5-6.
1. Externália Ha nincs externália, s minden egyéb feltétel optimális, akkor a magán kereslet és kínálat piaci egyensúlypontja a társadalom számára is optimális kimenetelt jelent. ( Láthatatlan kéz) Elsıként Alfred Marshall vezette be a külsı költségek és hasznok fogalmát a "Gazdaság alapelvei" (1910) c. mővében. Tankönyvi példa: a szénerımő füstje károsítja a környéken élı emberek egészségét (termelési jellegő negatív externália).
Externália Tehát egy tevékenység mely valamely harmadik személy jóléti függvényét nem szándékosan és nem-piaci úton - módosítja A nem szándékolt hatások jelentıségét alábecsüljük. a neoklasszikus közgazdaságtan számára a szemét/hulladék lényegében a negatív externália egyik formája.
2. Paradigmák és relációk Fıáramlat ökológiai közgazdaságtan. FİÁRAMLAT: Externália másodlagos fogalom Szemét/hulladék (=nem szándékolt kibocsátás) nem releváns fogalom Környezeti elıny és hátrány nem releváns fogalom a gazdaság a háztartásoknak és a cégeknek egy olyan zárt rendszere, ahol csak az árú, a pénz és a munkaerı áramlik. S ennek az áramlásnak nincs külsı, azaz természeti vagy környezeti feltétele. NEGATÍV EXTERNÁLIA KÖRNYEZETI KÁR & HULLADÉK
Ökológiai közgazdaságtan Hermann Daly: a gazdaság egy átáramlásos rendszer, tehát olyan struktúra, amely bemeneti oldalon szükségszerően forrásokat vesz fel a környezetébıl és a kimeneti oldalon szükségszerően hulladékot le a környezetének. A hulladék elsıdleges fogalom Környezeti kár és negatív externália releváns fogalom HULLADÉK KÖRNYEZETI KÁR & NEGATÍV EXTERNÁLIA Ebben a paradigmában elvileg minden környezetszennyezés és minden hulladék problematizálható! (Az is, ami még nem eredményezet humán károkat vagy társadalmi költségeket). Ezzel szemben a fıáramlat elvileg nem látja az összes salakanyagot/hulladékot, és ezért képtelen a problémát a maga teljességében kezelni.
3. Bırgyár példája A Rábát szennyezı osztrák bırgyárak költségmentesen a folyóba engedik a szennyezı anyagaikat (hulladékaikat), vagyis a privát termelési költségeik alacsonyabbak, mint az a társadalmi költség, amellyel a a folyót meg lehet tisztítani (>> a szennyezést meg lehet akadályozni, ) (i) Ezért a bırgyárak többet termelnek annál, mint ha erıforrásaiknak (költségeiknek egy részét) a szennyezés elkerülésére fordítanák. (ii) Ebben a helyzetben a cégeket semmi sem ösztönzi a szennyezés csökkentésére, tehát a termelés alacsony hatásfokkal történik (iii) Szennyezés környezetbe juttatása olcsó, s ez gazdasági értelemben gátolja a hulladék kibocsátásának a csökkentését. Aggregált hatások: (i) A bır termelés túlzott mértékő lesz, vagyis túltermelés alakul ki. (ii) A bır ára túl alacsony, ami túlzott piaci kereslethez vezet. (iii) Azaz az így kialakuló privát egyensúly nagyobb kibocsátásnál alakul ki, mint ami a társadalom számára optimális.
Extern hatások közgazdasági következményei: Szennyezést okozó tevékenység túlzott lesz túltermelés Semmi sem ösztönöz a szennyezés csökkenésére rossz hatásfok Szennyezést okozó szolgáltatás ára túl alacsony túlzott kereslet Szennyezés környezetbe juttatása olcsó gazdaságilag gátolja az extern hatás visszaszorítását
Szabad verseny esetében a bıráruk kínálatának összevont magánköltsége lényegesen alacsonyabb, mint a társadalmi költsége. Vagyis: P m < P * & Q * < Q m Ár, költség A cigareta Pigou adója legalább 300%! Kereslet Kínálat társadalmi költsége Megoldás: a termelési költségek növelése a kibocsátás csökkenése P * P m Q * Q m Kínálat magánköltsége Termelés
4. Externáliák kezelése Arthur C. Pigou (1877-1959) Cambridge University tanára, a Jóléti gazdaságtan c. munkájában (1920) levezette, hogy szükséges a szennyezés megadóztatása. jóléti közgazdaságtan Ronald H. Coase (1910- ): Társadalmi költségek c. munkájában (1960) új szempontokat vett fel. jogi vagy intézményi iskola
jóléti közgazdaságtan A negatív extern hatások forrástevékenységének megadóztatásával, a kérdéses tevékenység és így az ehhez kapcsolódó externalia részben vagy teljesen visszaszorítható. Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel. Az adó kivetésnek nem az externális költségek kivetése és beszedése a célja, hanem a termék iránti kereslet megfelelı (optimális) szintre történı visszaszorítása.
Pigou-i adó: egységesen kivetett adó - szennyezı termelés egységére t * nagyságú adót vetnek ki, ami növeli a költségeket, s ennek következtében Q m -rıl Q * -ra csökken a termelés. Költségek, hasznok Externális határköltségek (MEC) Károsult költsége Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Szennyezı haszna t * Q * Q m Gazdasági aktivitás Termelı egységes adóval csökkentett határhaszna
Hibái: Pigou-i adó Tiszta piaci versenyt feltételez, noha monopolhelyzet is lehetséges. Feltételezi, hogy egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár és így elég ha csak a termelés van megadóztatva. Nehéz a szennyezés okozta kár meghatározása A szennyezés megadóztatásával befolyó pénzek szétosztásának problémája: MEGELİZÉS KÁRTÉRÍTÉS
Coase: jogi vagy intézményi iskola A jogi vagy intézményi iskola szerint az extern hatások létezésének oka a gazdálkodásba bevont javak egy részénél (például: víz, levegı) a tulajdonjogok tisztázatlansága. Tehát nem a bürokratikus szabályozás, hanem a tulajdonjogok tisztázása az elsı feladat. Ekkor az érintett felek közötti alku az extern hatás gazdaságilag hatékony szintjéhez vezet (nulla tranzakciós költség mellett).
Coase tétel Nincs szükség állami beavatkozásra, adók kivetésére, mivel függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot. Költségek, hasznok Externális határköltségek (MEC) Károsult költsége Példa: folyó mellett bırfeldolgozó a Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Szennyezı haszna b h i (szennyezı) folyószennyezés parti szálloda (károsult) vonzereje csökken. d c Q * g f Q m szennyezı elbukott profitja Gazdasági aktivitás Tulajdonjog a károsultnál Tulajdonjog a szennyezınél
Hibái: Coase tétel A modell távol áll a valós világtól. Az alku sohasem kétszereplıs (Sok résztvevı esetén az alku óriási költségekkel jár + potyautas-jelenség.) Az alku költségei meghaladhatják az alku hasznát A felek ritkán hajlandók alkura, inkább megpróbálják áthárítani az alku megoldását a társadalomra. Nem érvényesül a szennyezı fizet elv, hanem a károsult fizet a károkozónak, hogy az korlátozza a tevékenységét. Összességében az önszabályozás (Coase tétel) sokkal korlátozotabban alkalmazható, mint a Pigou adó.
Pigou és Coase elmélete és a gyakorlat Európai közösség: A környezetszabályozási gyakorlatban az utóbbi idıkben jelentısen felértékelıdnek az olyan megoldások, amelyek az önszabályozást helyezik elıtérbe. (ISO 14 000 szabványsorozat). Magyarország: A 90-es évek elejétıl kezdıdıen a magyarországi gyakorlatban a termékdíjak bevezetésével a Pigou elmélet került elıtérbe. Az EU-hoz való csatlakozássással a Coase elmélet kerül elıtérbe Forrás: Kerekes Sándor: KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
5. Környezetszabályozási eszközök Direkt szabályozás (vagy normatív szabályozás) a kibocsátás korlátozásával, betiltásával szabályoz: a szennyezés egyedi szintjének elıírása! rendszerezése Indirekt szabályozás Közgazdasági és piaci eszközök alkalmazására épül: díjak, adók, engedélyek, támogatások, biztosítás. Megelızı szabályozás Önkéntes Szerzıdések rögzítik a vállalási feltételeket, amelyek megszegése büntetést von maga után.
6. Extern hatások osztályozása A neoklasszikus mikroökonómia általában különbséget tesz pozitív és negatív, termelıi és fogyasztói esetleg monetáris jellegő externália között. Szerintem fontosak még a következı megkülönböztetések is:
További extern hatások Jelentéktelen és jelentıs: közlegelı tragédiája, dohány és szeszipar Rövid és hosszú távú: (atom)hulladék lerakók, Lokális és globális: savas esıt, ózon réteg elvékonyodását okozó hulladékok Koncentrált és diffúz: hulladék égetı hatása Biztos és potenciális: olaj tankhajók, ciános aranybányászat Elırelátható és elıre nem látható: DDT, FREON
Különbözı externáliák különbözı megoldások Tehát a negatív externáliának (ahogy a hulladéknak is) nagyon sok formája lehetséges. A közgazdasági szempontból különbözı externáliák (szemetek/hulladékok) kezeléséhez különbözı módszerek szükségesek. Közös sajátosság, hogy az extern hatás (költség, kár) nem-piaci (gazdasági) szereplıknél jelenik meg. A szennyezıtıl beszedett adóval csak körülményesen lehet kompenzálni az áldozatot.
7. Externália értelmezésérıl Externalitás: mindazok a jelenségek, amelyek túlcsordulnak a közgazdaságtan alapvetı törvényein és modelljein. Egy komplex jelenség, amelynek nemcsak közgazdasági, hanem társadalmi (környezetvédelem, jog, politika stb.) vonatkozásai is fontosak. az externalitás fogalmáról különbözı nyelvezetben lehet és kell beszélni.
Költség és kár centrikus beszéd mód A költség-centrikus beszédmód a közgazdászokat jellemzi, akik piaci vagy piac közeli módszereket (lásd internalizálás) keresnek. A kár-centrikus beszédmód a nemközgazdászokat jellemzi, akik társadalmi és jogi eszközöket keresnek.
Költség centrikus beszédmód Extern hatások esetén gazdasági egységek közötti olyan teljesítménykapcsolatról van szó, amelyek nem a piac közvetítésével valósulnak meg, és így pénzügyi ellentételezésük sem történik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy az érintettek által negatívnak ítélt extern hatás kiváltója nem tartozik felelısséggel az okozott kárért. (J. Scumann: mikroökonómiai elmélet alapvonásai 1998, 31.o.) NEGATÍV EXTERNÁLIA = EGY TÁRSADALMI KÖLTSÉG
Költség centrikus beszédmód-2 Célja a privát hasznok és a társadalmi költségek között valamilyen optimum keresése. (Nem cél a negatív externália teljes mértékő felszámolása vagy kompenzálása). Feltételezi, hogy a nem-szándékolt extern kár eleve kisebb, mint a szándékolt gazdasági elıny. Hátránya: gyakran nem internalizálásra van szükség, hanem az adott tevékenység felszámolására. Hátránya: nem világos, hogy kinek a feladata az internalizálás végrehajtása: állam, társadalom, károkozó.
Kár-centrikus értelmezés Lényege: NEGATÍV EXTERN HATÁS = KÁROKOZÁS EGY SPECIÁLIS FORMÁJA jól alkalmazhatók a jogi eszközök (kártérítés, szabálysértés, büntetés stb.) Célja: a károkozás teljes mértékő felszámolása vagy a teljes mértékő kompenzáció Elınye: Világos, hogy a károsultnak vagy a károsultakat képviselı civil szervezeteknek kell fellépni. (Szemét/Hulladék esetében pl. A HULLADÉKHASZNOSÍTÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK)
Problémák 1. A neoklasszikus közgazdaságtan csak korlátozottan alkalmas arra, hogy a szemét (hulladék) kérdését problematizálja. Ellentétben az ökológiai közgazdaságtannal. 2. A költség centrikus beszédmód elmossa az extern hatás okozójának a felelısségét. Szemben a kárcentrikus beszédmóddal. 3. Az állam, a társadalom és a károkozó alapvetıen nem érdekelt a probléma megoldásában. Szemben a károsultakkal (és az ıket képviselı civil szervezetekkel).
Köszönöm szépen a figyelmet!