Dr. Nagyné Varga Ilona igazgató JNSZM Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont Mezőtúr, 2014. november 6.
Alapinformációk Koordináló szervezet: Gál Ferenc Főiskola A Főiskola 2012-ben létrehozta Mezőtúron a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetét, illetve a Térségfejlesztő Innovációs Központot, mely egyben Szakmai Szaktanácsadó Központ és az MNVH Jász-Nagykun- Szolnok megyei Információs Pontja. Az együttműködésben résztvevők: - Tisza-Menti Leader Közhasznú Egyesület, Kuncsorba - Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete, Jászapáti - Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület, Kétpó
A helyi gazdaságfejlesztés magában foglalja mind a helyi kezdeményezésű, tisztán gazdasági jellegű fejlesztéseket és beruházásokat, mind az ezekhez kapcsolódó, illetve kiegészítő társadalmi-gazdasági és közösségfejlesztési akciókat és programokat. /www.nth.gov.hu/
A helyi gazdaságfejlesztés egyik sajátos problémája, hogy egy-egy régióban sokszor nem ismertek és elérhetők a már működő és eredményes jó gyakorlatok, ezért különösen fontos ezek feltérképezése, hogy a helyi gazdaság és a helyi termékek piaca hatékonyan működjön. /Kabai, 2013/
Alapozó kutatás (1) A helyi termékek jogi szabályozása szerteágazó, egyrészt a különféle termékek eltérő jellege miatt, másrészt azért, mert a termelés, előállítás és értékesítés folyamata több jogterületet is érint. A kapcsolódó tevékenységek szempontjából kiemelendők egyes adójogi, közegészségügyi, élelmiszerjogi, kereskedelmi jogi, fogyasztóvédelmi jogi és közigazgatási jogi jogszabályok, továbbá az iparművészeti kézműves termékekkel kapcsolatban felmerülhetnek szerzői jogi kérdések is. A jogterületek szerinti csoportosítás helyett, célszerű azonban a szabályozást a termékek jellege szerint áttekinteni.
Alapozó kutatás (2) Áttekintettük a releváns vidékfejlesztési és programozási dokumentumokat, melyeknek rövid összegzését közöljük. A kivonatok elkészítésénél törekedtünk az alapozó kutatás fő témájához illeszkedő, a helyi gazdaságot, helyi közösségeket érintő, elsősorban a helyi termékek előállítást, értékesítését célzó tervezett fejlesztések kiemelésére.
Alapozó kutatás (3) A szakértői interjúk kérdéskörei (1) - Melyek azok az erőforrások, amiket eddig is hasznosítottak a helyiek és mik azok a kihasználatlan tartalékok, amikre a jövőben építeni lehet a helyi termékek előállítása és érékesítése során? - Melyek az adott térség meghatározó helyi termékei? - Milyen tényezők segítik és gátolják a helyi termékek előállítását? - A térségben előállított termékek értékesítésére milyen csatornák állnak rendelkezésre?
Alapozó kutatás (4) A szakértői interjúk kérdéskörei (2) - A térségben mi a jellemző a helyi termékek iránti keresletre, kik keresik leginkább a helyi termékeket? - Milyen fejlesztéseket, képzéseket tartank fontosnak, amelyek elősegíthetik a helyi termékek előállítását, értékesítését? - Milyen területeken van leginkább szükség képzésre, a szakmai szakismertet adó, vagy más jellegű pl.: vállalkozói, gazdálkodói ismeretket fejlesztő képzéseket tartanának hasznosnak?
Alapozó kutatás (5) A szakértői interjúk kérdéskörei (3) - Az interjú során feltérképeztük az interjúalanyok által ismert információcsatornákat, marketing elemeket, illetve hogy, ezekből milyen eszközöket használnak a helyi termékek ismertté tételére. Milyen eddig nem alkalmazott marketingkommunikációs eszköz bevezetését tartanának hasznosnak?
Alapozó kutatás (6) A szakértői interjúk kérdéskörei (4) - Az adott térségben létrejöttek-e együttműködések a termelés és az értékesítés folyamán, ha létrejöttek milyen szintű, típusú együttműködések alakultak ki, vagy a termék-előállítók még nem ismerték fel az együttműködésben rejlő lehetőségeket és inkább konkurenciát látnak egymásban, mintsem partnert? - Lényeges kérdés az is, hogy a Helyi Akciócsoportok milyen szerepet vállalnak az együttműködés fejlesztésben, milyen konkrét intézkedéseket tettek, terveznek tenni a jövőben a partnerség fejlesztése érdekében.
Fontosabb megállapítások (1) Általános tapasztalatok - A Helyi Akciócsoportok számos erőfeszítést tesznek a helyi termelők/vállalkozók fejlesztésére. Ezen belül kiemelten kezelik a partnerség fejlesztését és alapvető feladatnak tartják a térség szereplőinek célirányos összefogását, hálózatba szervezését, együttműködésének segítését. - A hálózatba szervezésnél azonban akadályozó tényező a hasonló terméket előállítók közti rivalizálás, az érdektelenség, illetve a hiányzó humánerőforrás.
Fontosabb megállapítások (2) - Az elmúlt és jelen időszak kormányzati intézkedései és a pályázati lehetőségek segítették a helyi termékek/vállalkozások fejlesztését. - A helyi erőforrásokat csak részben hasznosítják a térségekben.
Fontosabb megállapítások (3) - Erőforrást jelent, ha egy településen jelentős kereslet mutatkozik a helyi termékek iránt, és az állampolgárok mellett települési önkormányzatok, közétkeztetők is keresik a helyi termékeket. - A helyi termékek fogyasztására vonatkozó népszerűsítési kampányok szervezése pl.: óriásplakátok készítése, helyi termék vásárok szervezése. - A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákban intézkedések alkotása a helyi termékekkel kapcsolatban: helyi piacok, vásárok, pavilonos értékesítések biztosítása, helyi termék védjegyrendszer, helyi termékekkel kapcsolatos szemléletformálás, önfoglalkoztatás ösztönzése, takarékos rendszerek támogatása.
Fontosabb megállapítások (4) - Számos helyi erőforrásra lehetne építkezni a helyi termékek előállításakor, de ez egy hosszú és nehéz folyamat, mivel alacsony az emberek vállalkozó kedve és nincs tőkéjük az induláshoz, illetve nehéz a fiataloknak átadni ezeket a mesterségeket. - Segítő tényező lehet a településeken létrejött helyi kis piacok, ahol nagyobb valószínűséggel árulnak és vásárolnak helyi terméket. - Segíthetnek a turizmus területén jelentkező fejlesztések, mivel ezek a helyi termékek piacára is kedvező hatást fejthetnek ki. - Az interjúalanyok szerint egy kis közösség hatékonyabban tud működni és ha nyitott a kapcsolódásra egy másikkal, akkor ezekből egy idő után megyei szintű hálózat is ki tud alakulni
A jó gyakorlatok kiválasztása (1) A jó gyakorlatok bemutatásának jelentősége, célja A jó gyakorlat általános fogalma A jó gyakorlatok szerepe egyes szakterületeken A jó gyakorlatok koncepciója a helyi gazdaságfejlesztésben A jó gyakorlatok dokumentálásának elvei A jó gyakorlat leírás struktúrája A jó gyakorlatok kiválasztásának szakaszai A kutatás választott módszere: az esettanulmány
A jó gyakorlatok kiválasztása (2) A helyi termék hitelességének és élményének hátterében a termelés, készítés, szolgáltatás helyének, és a termelő, készítő, szolgáltató beazonosíthatósága áll. A helyi termékek és szolgáltatások a hagyományokra építenek, ezáltal közel állnak a helyi lakossághoz és könnyen azonosulnak azzal, mivel a helyi lakosság tárgyi kultúrájával, gyökereikkel kapcsolatban érintettnek érzik magukat.
A jó gyakorlatok kiválasztása (3) Egy tevékenység akkor jó vagy helyes gyakorlat, ha sikeres, innovatív, fejleszthető, fenntartható, dokumentálható és továbbadható. Egy tevékenység helyi vizsgálata során tehát elsősorban választ kell adni arra, hogy megfelel-e ezeknek a szempontoknak.
Hálózatépítés Többféle forma: formális, informális, horizontális, vertikális, helyi, globális, információs, termelő/értékesítő Evidenciák: A szakmai hálózat eredményességének egyik kulcskérdése, hogy a benne résztvevők mennyire azonosulnak annak megfogalmazott és időről időre felülvizsgált céljaival, mennyire érzik magukénak az ott folyó tevékenységet. Együttműködés során szerencsés, ha olyan partnerek dolgoznak együtt, akik eléggé hasonlóak ahhoz, hogy jól megértsék egymást, ugyanakkor eléggé különbözőek is, hogy legyen mit tanulniuk egymástól.
A hálózatépítés színterei workshopok konferencia képzés kiadvány rendezvények
Képzések (1) 1) A háztáji gazdálkodás alapjai - A háztáji gazdálkodás meghatározása, magyarországi története, jelentősége, szerepe, ágazatai - Családellátó kert és háztáji kertészet - Zöldség- és gyümölcstermesztés a háztájiban - Háztáji állattartás gyakorlata - A háztáji gazdálkodás néhány jó gyakorlatának megismerése, a marketing alapjai 2) Kézművesség a helyi gazdaságban - A kézművesség jelentősége a helyi termék rendszerében, a helyi gazdaságban - Népi kézműves stratégia a gyakorlatban - Vállalkozás és marketing alapfokon - Kézműves technikák alapfokon I. - Kézműves technikák alapfokon II. - Jó gyakorlat, helyi termékbemutató
Képzések (2) 3) A szociális gazdaság szervezeteinek lehetőségei a helyi termékek előállításában - Alapfokon a szociális gazdaságról - Alapfokon a helyi gazdaságfejlesztésről - Alapfokon a helyi termékek sajátosságairól - Helyi termékek értékesítése marketing alapfogalmak - Helyi termékek értékesítése helyi termék marketing - Jó gyakorlatok bemutatása helyi termékbemutató, kóstoló 4) Helyi termékek fejlesztése és termelése szociális szövetkezeti keretben - A szociális szövetkezetek alapítása, működtetése - A helyi termék fogalma, típusai - Helyi termékek fejlesztése - Példák a szociális szövetkezetek működtetésének tapasztalataiból, termelés a szociális szövetkezetekben - A szociális szövetkezetekben előállított helyi termékek értékesítése, marketingje - Jó gyakorlatok bemutatása, helyi termék bemutató, kóstoló
Képzések (3) 5) Az esélyegyenlőség szempontjai a helyi gazdaság szervezésében - Esélyegyenlőségi alapozó ismeretek - Esélyteremtéssel érintett társadalmi csoportok I. - Esélyteremtéssel érintett társadalmi csoportok II. - Jó gyakorlatok az esélyteremtés területén - Az esélyteremtés és a helyi gazdaság kapcsolata - Helyi termékbemutató-kóstoló, jó gyakorlatok
A projekt horizontális szempontjai a nők szerepvállalásának erősítése a gyermek- és fiatal korosztály bevonása
Folytatjuk A Gál Ferenc Főiskola a Vidékfejlesztési Minisztérium által 2013-ban kiírt az alföldi tanyák és tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a települési és térségi fejlesztések támogatására vonatkozó pályázatán elnyerte Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanyavilág állapotának komplex helyzetfeltáró felmérésének támogatását.
Köszönöm a figyelmet! Dr. Nagyné Varga Ilona igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Szellemi Forrásközpont 5000 Szolnok, Kossuth u. 2. 20/932-7648 vnilona@eselyfk.hu www.eselyfk.hu
GÁL FERENC FŐISKOLA MAGYAR NEMZETI VIDÉKI HÁLÓZAT INFORMÁCIÓS PONT SZAKMAI SZAKTANÁCSADÓ KÖZPONT Cím: 5400 Mezőtúr, Petőfit tér 1. tel: 06-(56)-551-000 mobil: 30-359-7435 e-mail: webadmin@gff-mezotur.hu Web:http://www.gff-mezotur.hu/leader-egyuttmukodes