A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés
BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés Fásítás pl. homok megkötése CÉL: A TERMŐTERÜLET NÖVELÉSE
VASÚTÉPÍTÉS XIX. sz. közepe Alföld- töltések Dunántúl hidak Nyomvonalon kubikgödrök Balaton berkeket leválasztották öntisztulás csökken
CÉLOK : VÍZRENDEZÉSI MUNKÁLATOK TERÜLETNYERÉS NAGYVIZEK SZÉTTERÜLÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA VÍZ ÉS JÉGLEFOLYÁS FELGYORSÍTÁSA HAJÓZÁS BIZTOSÍTÁSA
TISZA SZABÁLYOZÁS (1846-72) 1. ÁRMENTESÍTÉS 2. BELVÍZRENDEZÉS 3. TÁJRENDEZÉS 4. MENTESÍTETT TERÜLETEK ÖNTÖZÉSE
ÁRMENTESÍTÉS 107 ÁTVÁGÁS 453 km rövidítés ÁRMENTESÍTÉS 4600 ha terület kerül kisajátításra TÖLTÉS 1250 km 54,4 m m 3 MENTESÍTETT TERÜLET 1 360 000 ha KÖLTSÉG 20,2 m Ft.
PROBLÉMÁK Keskeny keresztmetszetű átvágások Esés megnövekedett 3,6 cm/km 6 cm Nem épül ki a teljes belvízelvezető rendszer!! Tájrendezés is kimarad
FOKGAZDÁLKODÁS ÁRADÁS szintkiegyenlítés APADÁS vizek megposhadásának megakadályozása HALAK ÍVÁSA KÖZLEKEDÉS
VÍZRENDEZÉS Tisza szabályozás Rétköz, Hortobágy Hortobágy-Berettyó csatorna Nagysárrét Sebes-Körös szabályozása Kissárrét Ecsedi-láp Hanság
A HORTOBÁGY TÁJFEJLT JFEJLŐDÉSE Eredetileg is szikes terület volt, de a 19. századi vízrendezések felerősítették az eredeti folyamatokat.
Korábban a szikesedést az éghajlati tényezőkkel, a folyószabályozással és az azt követő kiszáradással magyarázták, és kevésbé vették figyelembe a talajvíz mozgásának, összetételének, a folyóvízi tevékenységnek és a folyóvizek által felhalmozott üledékeknek, az ártér domborzatának a szerepét. Azonban több újabb adat is bizonyítja, hogy már korábban, emberi hatás nélkül is lejátszódott, lejátszódhatott a szikesedés a Hortobágyon
A szikesedés tehát már a termelő gazdálkodás (neolit kor) és folyószabályozás előtt több ezer évvel kialakult a Hortobágyon. A termelő gazdálkodással és folyószabályozással kapcsolatos emberi hatások csak térben terjesztették ki az ősi szikes területeket. Vagyis a Hortobágy területén egyszerre vannak jelen a természetes eredetű szikesedés következtében kialakult tájelemek és az emberi hatásra továbbfejlődött szikesek
TÁJÁTALAKÍTÁS A XX. SZÁZADBAN Iparfejlődés/bányászat Ság-hegy
Az ipari tevékenység hatása a 18. század végétől az ipari forradalomtól vált meghatározóvá. Mo-on a 20. században válik meghatározóvá.
Néhány bányászat okozta probléma: A Dunántúli-középhegységben a mélyművelésű bauxit és barnaszén kibányászása a karsztvíz kiszivattyúzásával, vagyis a karsztvízszint erőteljes csökkentésével járt együtt. A bányáknál tölcsérszerű rész keletkezett a karsztvízben, a sok bánya ilyen tölcsére összeért, ennek következtében 25-30m-t csökkent a karsztvíztükör. A karsztforrások kezdtek kiapadni (pl. tatai Fényes- források), a tapolcai tavas barlangból eltűnt a víz, sőt a Hévízi-tó is veszélybe került (forrásának vízhozama 700 l/percről 300 l/percre csökkent, lehűlt a vize, lecsökkent a gyógyhatása). A mészkő bányászata során értékes élőhelyek sérülnek, ill. szűnnek meg. A Szársomlyón folyó bányászatot is csak hosszas küzdelem árán sikerült megszűntetni a bennszülött magyar kikerics és más értékes növény érdekében. Sajnos a Bélkőn és a Naszályon ez nem sikerült, jelentős természeti károsítás következett be. Egyes helyeken a mészkőben található barlangok és értékes, ritka ásványok tűnnek el a bányászat következtében.
Gánt-bauxitbánya
A mezőgazdaság hatása a tájra Az intenzív legeltető állattartás szintén a táj homogenizálódásához vezetett, a kezelt területek fűállománya szelektálódott. Művelés alatt álló területek növekedése Nagyparcellás gazdálkodás Terepmunkálatok Erózió megnövekedése Szennyezés növekszik
Helytelen mezőgazdasági művelés pl. rónázás
Üdülőtájak kialakulása