TÁJALAKÍTÁS-TÖRTÉNET TÁJ ÉS EMBER AZ EMBERI BEFOLYÁSOLÁS MÉRTÉKE A TÁJRA, TÁJI KONFLIKTUSOK A KÁRPÁT-MEDENCE RÖVID TÁJTÖRTÉNETE

Átírás

1 TÁJALAKÍTÁS-TÖRTÉNET TÁJ ÉS EMBER AZ EMBERI BEFOLYÁSOLÁS MÉRTÉKE A TÁJRA, TÁJI KONFLIKTUSOK a társadalom fejlődése belső ellentmondások társadalmi természeti hatások összessége a társadalom fejlődését a környezet szabályozni képes potenciális adottságok kihasználása környezet átalakítása minden beavatkozás hat a táj egészére fejlesztés nélkül nincsen társadalmi haladás az elsődleges tájszerkezet megőrzése = a fejlődés kizárása feloldhatatlan érdekellentét lenne az ember létezése óta, különösen az ókor óta hat a tájra ókori Görögország Római Birodalom Tájökológia 9. 33/1 Tájökológia 9. 2 A KÁRPÁT-MEDENCE RÖVID TÁJTÖRTÉNETE AZ ELSŐ SZÉLES KÖRŰ TÁJI BEAVATKOZÁS a Kárpát-medence felszíne az utóbbi mintegy 100 ezer évben nyerte el mai arculatát az elmúlt ~ év legjelentősebb felszínformáló tényezője az ember az ember környezet-átalakító tevékenysége a Kárpát-medencében ~ Kr.e től ekkor lokális antropogén hatás a 18. századtól gyorsuló ütemű átalakítás földművelés és állattenyésztés jelentősége növekedett mezőgazdasági művelés alá vont területek nagysága kunhalmok (rézkor, bronzkor) földvárak (bronzkor) római kor (1-4. század) nem érintetlen tájba érkeztek jelentős táji beavatkozás a Dunántúlon (Pannónia tartomány i.sz. 8-tól független) úthálózat kiépítése vízrendezési munkálatok (Sió-csatorna, mocsárlecsapolások) urbanizáció (villák) erődítmények, védővonalak (Csörsz-árok ~ Ördögárok) erdőirtások első üdülőtájak kialakulása 2. századra nyugati és keleti provincia Tájökológia Tájökológia 9. 4 A RÓMAI BIRODALOM ÉPÍTÉSZETE PANNÓNIA VÁROSAI ÉS ÚTHÁLÓZATA A RÓMAI BIRODALOM ÉPÍTÉSZETE CsemezA. 1996: Tájtervezés tájrendezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Tájökológia Tájökológia

2 A NÉPVÁNDORLÁS KORÁTÓL A SZÁZADIG A SZÁZADTÓL NAPJAINKIG a népvándorlás korában (5-9. század) jórészt megsemmisültek a római kor emlékei hazánk földrajzi képe a maitól teljesen eltért 25% ártér, állandóan vagy időszakosan elöntött terület 37% erdő D-i kitettségű hegylábi területek és dombvidékek szőlő a magyar gazdaság- és településterület fokozatosan terjeszkedett században behatolt a Kárpátok vidékére is a tájátalakítás még ekkor is lokális szintű megindult a bányaipar, kohászat, fémfeldolgozás jelentős volt a sóbányászat, nemesfém, kő- és agyagbányászat egyre fokozódó társadalmi-gazdasági folyamatok változatos mezőgazdasági tevékenység szőlő-és borgazdálkodás fejlődése (Tokaj-Hegyalja, Bükkalja, Mátraalja) ipari körzetek- Kárpátalja lokális jellegű hatás században felerősödtek a tájátalakító munkálatok folyószabályozások (Duna, Tisza) láp- és mocsárlecsapolás ármentesítés fokrendszer felszámolása futóhomok megkötése alföldfásítás út- és vasútépítés nagy arányú erdőirtás - művelési ágak megváltozása szénbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelése település- és gazdaságfejlesztés agyag-, mészkő-, kavics-, homokbányák Szabó Pincészet Tájökológia 9. 7 Kiss M. 2004: A Tisza a XIX. században - a nagy folyószabályozások kora Tájökológia 9. 8 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK Hajdúbagos település közigazgatási határának tájtörténeti értékelés Hajdúbagos település közigazgatási határának tájtörténeti értékelés Antal Zs., Juhász L. és Antal B. 2010: A területhasználat változásának értékelése a hajdúbagosi Nagy-nyomás legelőn, tájtörténeti vizsgálatok alapján. Tájökológia 9. 9 Antal Zs., Juhász L. és Antal B. 2010: A területhasználat változásának értékelése a hajdúbagosi Nagy-nyomás legelőn, tájtörténeti vizsgálatok alapján. Tájökológia A TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK OKA ÖSSZEFÜGGÉSEK A TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK JELLEGE KÖZÖTT jelentős változ(tat)ások a geoszférákban litoszféra hidroszféra atmoszféra pedoszféra bioszféra társadalmi szféra a táj széleskörű szükségleteket elégít ki! termelő (gazdasági) funkció szabályozó (ökológiai) funkció társadalmi térfunkciók (lakó, rekreációs, humánökológiai stb.)» változatos igények szakértelem hiánya A világ különleges és bonyolult akárcsak egy pók hálója. Ha megérinted egy fonalát remegése végigfut az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintjük a hálót, hanem bele is szakítunk. Gerald Durell Tájökológia CsemezA. 1996: Tájtervezés tájrendezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Tájökológia

3 A LITOSZFÉRA ÉS A HIDROSZFÉRA litoszféra külszíni bányászat negatív formák, tájsebek külszíni bányászat pozitív formák mélyművelés felszíni berogyások hidroszféra vízkészlet felszíni és felszín alatti szennyező források» szerves kommunális szennyvíz, ipari kibocsátás» szervetlen műtrágyázás nitrátszennyezés - növényvédőszerek» levegőszennyezés savas ülepedés SO 2, No x» foszforterhelés kultúreutrofizáció» túlzott kitermelés folyószabályozások Tájökológia AZ ATMOSZFÉRA atmoszféra levegőszennyezés» gázokat, szilárd részecskéket és aeroszolokat tartalmaz, amelyek megváltoztatják a légkör természetes összetételét» ezek az anyagok károsak lehetnek -emberi egészségre, élő szervezetekre, talajra, vízre» két forrásból - természetes és mesterséges légszennyezés Tájökológia A TERMÉSZETES LEVEGŐSZENNYEZÉS AZ ANTROPOGÉN LEVEGŐSZENNYEZÉS vulkánokból erdőtüzekből tengeri sókból kozmikus porból növényi pollenekből mocsarakból nedves, vizes területekről Tájökológia ipari kéményekből ipari tevékenységekből autók, teherautók, kamionok kibocsátásából mezőgazdaságból erőművekből bányászatból hulladéklerakókból két fő típusa Juhász I. Juhász I. Juhász I. globális (fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó gázok koncentrációjának emelkedése üvegházhatású gázok) regionális vagy lokális (üzemanyagok égése során felszabaduló gázok; természetes forrásból származnak főleg) szilárd szennyezőanyagok - aeroszolok és nagyobb részecskék ugyanabból a forrásból, mint a gáznemű szennyező anyagok pl. fatüzelés barna homály, cementgyár szürke por Tájökológia AZ ANTROPOGÉN LEVEGŐSZENNYEZÉS CSOPORTOSÍTÁSA A LEVEGŐSZENNYEZÉS KÖVETKEZMÉNYEI kibocsátás alapján ellenőrzött kibocsátás: megalapozott szabályok alapján, szakképzett személyzet felügyelete alatt véletlen kibocsátás: idős épületek bontásakor, kőbányákban kitermeléskor,ipari katasztrófák esetén savas ülepedés növényzet talaj élővizek épületek szmog szennyezés módja alapján elsődleges szennyezés (pl. CO-szennyezés) másodlagos szennyezés (pl. szmog) ózonréteg sérülése globális klímaváltozás Tájökológia Tájökológia

4 A PEDOSZFÉRA A VÍZERÓZIÓ pedoszféra erózió: általánosan a víz, a szél és a jég földfelszínre kifejtett romboló hatása a termőtalaj pusztulása»a talaj felső rétege fokozatosan elvékonyodik vagy gyorsan pusztul»talaj termékenysége leromlik, mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik erózióra való érzékenység Erózióra való érzékenység Erózióveszély Tájökológia világviszonylatban 1,1 milliárd ha EU 52 millió ha 26 millió ha vízerózió Magyarország 25% (~2,3 millió ha) Tájökológia AZ EMBERI HATÁSRA BEKÖVETKEZŐ VÍZERÓZIÓ A DEFLÁCIÓ világviszonylatban 550 millió ha EU 52 millió ha 1,1 millió ha szélerózió Európa 42 millió ha! Tájökológia Tájökológia AZ EMBERI HATÁSRA BEKÖVETKEZŐ SZÉLERÓZIÓ TOVÁBBI VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK ipari létesítmények talajszennyezése hulladék elhelyezése okozta talajszennyezés külszíni bányászat nehéz munkagépek túllegeltetés talajsavanyodás műtrágyák talajsavanyító hatása (NH 4 ) 2 SO Tájökológia Tájökológia

5 A BIOSZFÉRA- NÖVÉNYVILÁG erdőpusztítás Közép-Európa erdeinek kiterjedése Kr. u. 900-ban és 1900-ban A BIOSZFÉRA- ÁLLATVILÁG védett állatok rákosi vipera farkas vidra ragadozómadarak a vidra elterjedése Európában 1950-ben és 1992-ben Európa erdősültsége napjainkban Darby, Tájökológia Macdonaldés Mason, 1994 Tájökológia A TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK TÍPUSAI TÁJI KONFLIKTUSOK NAPJAINKBAN funkcionális tájhasználati konfliktusok egymást akadályozó egymás területét megszüntető rendeltetését zavaró egymással konkuráló területhasználat Bélapátfalva» apátsági templom vízműterület tájökológiai-, tájhasználati konfliktusok egymást károsító, pusztító, megszüntető egymás létét veszélyeztető területhasználati módok szubjektivitás környezet szennyezés ökológiai adottságok károsítása szennyezés, erózió, biocönózis- növényzet (akác, erdeifenyő) vizuális-esztétikai konfliktus csúnya látvány, rendezetlenség, rendetlenség, megoldatlanság, befejezetlenség Tájökológia funkcionális tájhasználati konfliktusok üdülőtájak kialakulása kultúrtörténeti értékek - Karcag Tájökológia AEROSPACE MAINTENANCE AND REGENERATION CENTER Tájökológia Tájökológia

6 Tájökológia Tájökológia TÁJI KONFLIKTUSOK NAPJAINKBAN tájökológiai-, tájhasználati konfliktusok Bős-Nagymarosi vízlépcső» a főmeder vízszintje 3-4 m-rel csökkent középvíznél» a mellékágak 1993 nyaráig kiszáradtak» a talajvíz szintje csökkent -1-4 m» középvízi meder összeszűkül» ideiglenes zátonyok beerdősödtek» halak, kagylók, csigák pusztulása -2 szitakötőfaj kipusztult!» növényzet degradálódik lakóparkok bevásárlóközpontok» Józsapark» MyBox vizuális-esztétikai konfliktusok Budapest Tájökológia