Az adómentes természetbeni juttatások új szabályai 2005. évben ismét bővült az adómentesen nyújtható természetbeni juttatások köre, és emellett néhány esetben emelkedtek azok az értékhatárok, ameddig bizonyos fajta juttatásokat közterhek nélkül adhatnak a munkáltatók, illetve a kifizetők. Étkezési juttatás 2005. évben emelkedtek azok az értékhatárok, ameddig adómentesen járulhat hozzá a munkáltató a munkavállalók étkezési kiadásaihoz. Ez évtől a melegételt is felszolgáló vendéglátóhelyen (étteremben), a munkahelyen, illetve a közétkeztetés keretében biztosított melegétkezés havi 8 000 forintig adómentes. Az adómentesség akkor is fennáll az említett értékhatárig, ha a munkáltató melegétkezésre jogosító utalványt juttat. Kizárólag kész étel vásárlására jogosító étkezési utalványt havi 4 000 forint értékben adhat adómentesen a munkáltató. Ezeket a juttatásokat a munkavállalókon kívül a szakképző iskolai tanulók, a szakmai gyakorlaton lévő diákok és a munkáltatótól (vagy a jogelődjétől) nyugdíjba vonult volt munkavállalók is adómentesen kaphatják meg. Nem változott az a szabály, mely szerint egy adott hónapra vagy csak a melegétkezés, vagy csak az étkezési utalvány biztosítható adómentesen. Munkábajárás megtérítése, helyi bérlet juttatása A költségvetéséről szóló 2004. december 27-én kihirdetett CXXXV. törvény - a 2004. évi CI. törvényt követően - ismételten módosította a szja törvény 1. számú mellékletének 5.7. pontját. Ez utóbbi módosítás szerint adómentes " a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén az utazási bérlet árát meg nem haladó, a munkáltató által adott költségtérítés, feltéve, hogy az utazási bérleten a magánszemély utazási igazolványának száma vagy ennek hiányában a magánszemély nevére szóló számla igazolja az általa történt felhasználást vagy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkáltató által
juttatott utazási bérlet, ideértve azt az esetet is, ha a juttatást a munkáltató a nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában teljesíti;" A rendelkezés újra fogalmazott szövegével kapcsolatosan fontos megjegyezni azt, hogy a munkábajárásra tekintettel kifizetett költségtérítés adómentességének törvényben előírt feltételeit csak akkor tudja bizonyítani a munkáltató, ha elkéri (és az elévülési idő végéig legalább másolatban megőrzi) a munkavállaló utazási bérletét (menetjegyét), illetve - a törvényben előírt esetben - a dolgozó nevére szóló számlát. (Az 1. számú melléklet 5.7. pontjának korábban módosított szövege egyértelműen rendelkezett arról, hogy csak a bérlet leadása ellenében kifizetett költségtérítés lehet adómentes.) A kormányrendelet szerinti munkábajárás költségtérítésének kifizetése helyett a munkáltató megvásárolhatja (vagy a munkavállalójával megvásároltathatja) az utazási bérletet, jegyet. Az így nyújtott juttatás is adómentes, és ilyen esetben a munkáltatónak csak a nevére szóló számlát kell megőriznie. A Szja törvény 1. számú mellékletének 2005. január 1-től hatályos 5.7. pontjának a b) alpontja alapján meghatározott feltételekkel és mértékig adómentesség érvényesíthető a helyi utazási bérlet vagy menetjegy munkába járáshoz történő ingyenes juttatása esetén. Ez az adómentesség kizárólag akkor alkalmazható, ha a helyi bérletet (jegyet) a munkáltató vásárolja vagy vásároltatja meg, és teljes egészében ellenérték nélkül juttatja, illetőleg a munkáltató nevére szóló számlát teljes egészében megtéríti a dolgozónak. A helyi bérlet (menetjegy) árából havi 2000 forint adómentes akkor, ha a munkáltató nem biztosít a dolgozónak - a szja törvény 1. számú mellékletének 8.17. pontja szerinti - étkezési juttatást. Ha a munkáltató kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában is ad ingyenes juttatást a munkavállalónak, akkor havi 6000 forint adómentes a havi étkezési juttatás értékének és a helyi bérlet (utazási jegy) árának együttes összegéből. Amennyiben a munkáltató a bérlet, jegy mellett étkezőhelyi vendéglátás (SZJ 55.3.), munkahelyi étkeztetés (SZJ 55.51), közétkeztetés (SZJ 55.52) igénybevételét is biztosítja ingyenesen a munkavállalónak, akkor havi
10 000 forint mentes az adó alól a havi étkezési juttatás értékének és a helyi bérlet (utazási jegy) árának együttes összegéből. Azon munkavállalók esetében, akik a helyi munkába járáshoz nem kapnak ingyenes bérletet (jegyet) mert pl. a munkahely közelében laknak, az étkezési juttatásra vonatkozó (Szja tv. 1. sz. melléklet 8.17. pont) rendelkezés önállóan alkalmazható. A munkába járáshoz adott ingyenes helyi utazási bérlet (jegy) és étkezési juttatás együttes havi értékéből az adómentes részt meghaladó összeg adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ha olyan munkavállaló kap ingyenesen helyi utazási bérletet (jegyet), akinek az a munkába járáshoz nem szükséges (pl. azért, mert a munkahely közelében lakik), akkor a juttatás a Szja törvény 69. (1) bekezdésének i) pontja alapján teljes egészében adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ilyenkor az étkezési juttatásra az 1. számú melléklet 8.17. pontjában foglaltak szerint (tehát a helyi bérlet juttatásától függetlenül) érvényesíthető az adómentesség. Üdülési juttatás 2005. évtől több lényeges kérdésben módosult az üdülési szolgáltatás adómentességével kapcsolatos rendelkezés. Az új rendelkezés szerint üdülőnek csak a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló 173/2003. kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely tekinthető. Eszerint nem minősül üdülőnek pl. a kempingben bérelt sátorhely vagy lakókocsi. Kedvező változás viszont, hogy 2005. évtől akkor is érvényesül - a törvényben meghatározott mértékig - az adómentesség, ha a munkavállaló közeli hozzátartozója nem a munkavállalóval együtt üdül. (2004. évben nem volt adómentes, ha a munkavállalók gyermekeit külön - pl. egy gyermeküdülőben a szülők nélkül - üdültették.) További kedvező változás az, hogy egy cégcsoporton belül bármelyik cég (az anya- és a leányvállalat egyaránt) biztosíthat adómentes üdülést a cégcsoport dolgozóinak. Ezen túlmenően kibővült az adómentes szolgáltatásban részesíthetők köre is. Így adómentesen biztosítható a szakképző iskolai tanulónak, a kötelező szakmai gyakorlat idején a hallgatónak, valamint a nyugdíjas közeli
hozzátartozójának és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának is az üdülési szolgáltatás a törvényben meghatározott értékhatárig. Az üdülési csekk juttatása, vagy az üdülési szolgáltatás (ingyenes, kedvezményes) biztosítása továbbra is az adóév első napján érvényes minimálbér összegéig (2005. évben 57 000 forintig) adómentes. Egy magánszemély változatlanul nem kaphat egy adóéven belül kétféle üdülési juttatást adómentesen a munkáltatójától. Az üdülési csekk, vagy üdülési szolgáltatás adóköteles része (a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély között fennálló jogviszonytól függetlenül) minden esetben természetbeni juttatásnak minősül, amely után a kifizetőnek 44 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Csekély értékű ajándék A 2004. évben az adómentesen juttatható kis értékű ajándék olyan termék vagy szolgáltatás lehetett, amelynek az általános forgalmi adót is tartalmazó számla szerinti egyedi értéke (vagy az áfá-val növelt előállítási költsége) az 5 000 Ft-ot nem haladta meg. A 2005. évben hatályos törvény ezt az adómentesen juttatható ajándékot csekély értékű ajándéknak nevezi. Ez egyúttal tartalmi változást is jelent, ugyanis az adómentesen juttatható csekély értékű ajándék egyedi értéke nincs meghatározva a törvényben. Az új szabályozás szerint a kifizetőtől évente legfeljebb három alkalommal kapott ajándék értékéből adómentes az adóév első napján érvényes minimálbér 10 %-ának megfelelő összeg. Az ajándék adóköteles része után a magánszemélynek kell az adót megfizetnie akkor, ha az ajándékot biztosítási jogviszony keretében pl. a munkaviszonyával vagy a megbízási jogviszonyával összefüggésben kapta. Ha viszont a magánszemély nem a kifizetőnél végzett, biztosítási kötelezettséggel járó tevékenységével összefüggésben kapja az ajándékot (Pl. ha a kft a tulajdonosa a hozzátartozóját megajándékozza), akkor az ajándékot juttató kifizető (a példa szerint a kft) kötelezet a 44 %-os mértékű szja (és az eho) megfizetésére. A csekély értékű ajándék termék vagy szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány formájában is, és üzleti partnernek is adható ebben az évben. Az ellenőrizhetőség érdekében a kifizetőnek nyilvántartást kell vezetnie a csekély értékű ajándékok juttatásáról.
Csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott munkavállalók támogatása Ha a munkavállaló a csoportos létszámleépítés keretében elbocsátott vagy elbocsátandó munkavállalói részére az újra elhelyezkedésük érdekében továbbképzést, munkajogi vagy pszichológiai tanácsadást biztosít, akkor ez a juttatás 2004. január 1-re visszamenőleg adómentesnek minősül. Iskolakezdési támogatás A munkáltató által nyújtott iskolakezdési támogatás adómentes értékhatára 17 ezer forintra emelkedett. Továbbá meghosszabbodott az az időszak, amelyben a támogatás adómentesen juttatható. 2005. évben a tanév első napját megelőző és az azt követő 60 napon belül kaphatnak a szülők adómentes iskolakezdési támogatást. Iskolatej program Módosult a szja törvény 1. számú mellékletének 8.1. pontja annak érdekében, hogy az iskolatej programról szóló 51/2004. (IC.24.) FVM rendelet alapján nyújtott 0,2 dl poharas iskolatej-ellátás miatt ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége sem iskolának sem a gyermekeknek. Ez a rendelkezés visszamenőleges hatályú, 2004. január 1-jétől már alkalmazható. A sajátos nevelési igényű gyermekek részére nyújtott juttatások A közoktatásról szóló törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermeknek az a tanuló tekinthető, aki az orvosi szakvélemény szerint az életkilátásai szempontjából hátrányos helyzetet előidéző betegség(ek)ben, fogyatékosság(ok)ban szenved. Az ilyen gyermek részére kulturális, sport és egyéb rendezvények alkalmával természetben nyújtott juttatás (szállás, étkezés, utazás stb. kedvezményes vagy ingyenes biztosítása) 2005. évtől adómentes. Adósságkezelési szolgáltatás 2003. január 1-re visszamenőleges hatállyal adómentes a helyi önkormányzat által a szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott adósságkezelési szolgáltatás. Ugyancsak visszamenőlegesen, 2004. évre adómentessé vált a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója által, továbbá a hitelintézet által a
magánszemélynek elengedett tartozás, feltéve, hogy a tartozás elengedése során a közüzemi szolgáltató, illetve a hitelintézet üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának az elve megvalósul. Szűcs Józsefné