PEDAGÓGIAI PROGRAM Miskolc, 2013.március 31. 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1 Az iskola arculata... 5 1.2 A nevelő-oktatómunka tartalma... 8 1.3 Iskolánk küldetésnyilatkozata... 10 2. Az Iskola nevelési Programja... 12 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 12 2.1.1 Pedagógiai alapelveink... 12 2.1.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 17 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 21 2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 23 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai... 23 2.3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása... 28 2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 35 2.4.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 35 2.4.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 43 2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 57 2.5.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység... 57 2.5.2 A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségekkel küzdők segítése... 59 2.5.3 Sajátos nevelési igényű tanuló, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló mentesítéseinek lehetőségei:... 64 2.5.4 A szociális hátrányok kezelése... 71 2.5.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 74 2.6 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogainak gyakorlati rendje... 78 2.7 A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái... 80 2.8 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 89 2.9 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 95 2
"A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa." /Karácsony Sándor/ 1. Bevezetés Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény jelenleg érvényes rendelkezése alapján ez év végéig felül kell vizsgálniuk pedagógiai programjukat. Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 97. (14) bekezdés] A köznevelési törvényt módosító javaslat, amely szerint 2012. december 31-e helyett 2013. március 31-ig kell az iskoláknak elkészíteniük helyi tantervüket. 3
A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A 20/2012.EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. EMMI rendelet Az emberi erőforrások minisztere 4/ 2013.(I.11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról A 32/ 2012. (X.8) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve és a Sajátos nevelésű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról A 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról. 4
1.1 Az iskola arculata Iskolánk 2013. szeptember 1-jén ünnepli fennállásának 49. évfordulóját. Számba vesszük eredményeinket, de azt is megvizsgáljuk, mit tudunk a jövőben jobban csinálni, mit kell fejleszteni, mit kell elkezdeni, és mit kell változatlanul folytatni. Iskolánk 8 évfolyamán az általános műveltséget megalapozó, a középfokú oktatásra felkészítő oktató-nevelő munkát folytat. Elsők között volt a városban, ahol angol illetve testnevelés tagozat kezdte meg működését. Harmadik osztálytól kezdve heti 3, majd heti 4 órában, bontott csoportokban tanulják gyermekeink az angol nyelvet. Nyolcadik osztály végén több tanulónk sikeres középfokú nyelvvizsgát tesz. Ezek a diákok a középiskolában is intenzíven folytatják a nyelvtanulást. Ötödik osztálytól igény szerint az angolon kívül német nyelvet is tanulhatnak a gyerekek. Az 1999-2000. tanévtől kezdődően 1. évfolyamtól felmenő rendszerben, évfolyamonként egy osztály angol-magyar két tanítási nyelvű osztályként működik. A tanulók megismerkednek a célnyelvű ország civilizációjával. Ebben a témakörben magával az idegen nyelvvel, az ország kultúrájával. Nyelvtanulás közben fejlődik személyiségük, megértik a nyelvtanulás fontosságát. A két tanítási nyelvű képzés tanulási folyamatszervezési kritériumai: A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és a célnyelven történő tanítás és tanulás egyidejűleg kezdődik. Az első évfolyamon kezdődik az oktatás, és a nyolcadik évfolyamon fejeződik be. A célnyelvet legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanuló kötelező tanórájának 35%-ánál ne legyen kevesebb és 50%-ánál ne legyen több. 5
mutatja: Iskolánkban a két tanítási nyelvű tanulási folyamat szervezését az alábbi táblázat Ének 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Rajz Ország- és népismeret Történelem Testnevelés Angol Az angol nyelv, illetve a célnyelven tanított tantárgyak oktatása csoportbontásban történik. Igény szerint évfolyamonként 1-1 testnevelés orientált osztály működik. Heti 5 órában sajátítják el a tantervi követelményeket, és mód van a tanulók állóképességének javítására, a tehetségek kiválasztására és fejlesztésére. Tagozatos tanulóink mindegyike az általa választott sportágban rendszeresen tevékenykedik. Kiemelkedő eredményt ért el tornászcsapatunk. 1992-től az országos versenyek dobogós helyezettje. A testnevelés tagozatos iskolák közötti pontversenyben megyei szinten mindig az első három hely valamelyikén végeztünk. Rendszeres úszásoktatás keretében minden tanulónk megtanul úszni. A tömegsport foglalkozásai biztosítják tanulóinknak a mindennapos testnevelést. Az 1992-93. tanévtől a matematika oktatása 5. osztálytól nívócsoportban működik. Egyéni képességek figyelembevételével, differenciált tanmenettel, a fejlesztés lehetőségeinek maximális kihasználásával folyik az oktató-nevelő munka. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően rész vehetnek az énekkar, a kamarakórus munkájában és zenei oktatásban is. A környezeti nevelést szolgálják az erdei iskolai programok. 6
Tehetséggondozó szakkörök működnek matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből és számítástechnikából. Felzárkóztató csoportokban a gyenge képességű tanulók segítése folyik alsó és felső tagozatban egyaránt. Iskolánk kulturális munkájának fóruma az ötévente megrendezett gála műsor, melyen tehetséges színjátszó, éneklő és hangszeres tanulóink mutatják be kiváló képességeiket. Tanulóink, tanulva a demokráciát, részt vesznek a diákönkormányzat munkájában. Alaptevékenységünket meghatározzák kialakult hagyományaink, a közoktatási törvény irányelvei, a NAT követelményei és a szülők reális és jogos elvárásai. Az alsó tagozat kiemelt feladata a készségek kialakítása és a képességek fejlesztése, az alapozó funkció kiemelésével. A tanulás megszerettetése és módszertanának megtanítása szintén nagyon fontos. Felső tagozatban a megkezdett munkát folytatjuk, a tehetségeket kiemeljük, a lemaradókat felkaroljuk. Nevelő-oktató munkánk során diákjaink élhetnek a közoktatási törvényben meghatározott jogaikkal, gyakorolhatják kötelességeiket. Tanulóinkat úgy neveljük, hogy a megszerzett ismereteket és magatartási formákat képesek legyenek alkalmazni, és nyitottak legyenek az új dolgok felé. Az iskolából alapos tudással kikerülve, könnyű legyen a társadalmi beilleszkedés. Környezeti ártalmak miatt, több tanulónk is hátrányos helyzetű és veszélyeztetett. A gyermekek többsége a beiskolázásukkor az életkoruknak nem megfelelő fejlettséggel rendelkeznek, idegrendszerük gyenge. Nagyobb erőfeszítéssel érhető el, a tantervi minimumok teljesítése valamint a nevelés során a pozitív attitűdök átadása. A szülői házból hozott szokások, a közösség normatívái, erősen hatnak tanulóink személyiségének alakulására, mégis többségük az iskolai nevelőmunka hatására fogékony a szépre, a jóra, az igényesebb életre. Diákjaink többsége szereti iskoláját, a rendezvényeken, ünnepségeken színvonalas műsorokkal szerepelnek. biztosítunk. A gyerekeknek nyári táborokat szerveztünk. Hátrányaik leküzdésére napközis ellátást 7
A különféle szakkörökön (rajz, tánc, sport, énekkar) lehetőség van a tehetséges tanulók továbbfejlesztésére. Jó kapcsolatokat sikerült kiépítenünk a Roma Kisebbségi Önkormányzattal, az egyházzal, a térség önkormányzati képviselőjével. Az Intézményünkben dolgozó pedagógusok valamennyien rendelkeznek szakképesítéssel A pedagógusok önképzése és a továbbképzéseken való részvételük folyamatos. Az intézmény valamennyi dolgozója azon fáradozik, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában. Szeretetteljes légkört teremtsünk számukra, ahol személyiségük kiegyensúlyozottan fejlődik, képességeiket maximálisan kiaknázva az alapkészségek birtokába jussanak, a tehetségek kibontakozzanak, a megfelelő tudás részeseivé váljanak. Büszkék vagyunk azokra a tanulóinkra, akik a városi és megyei tanulmányi versenyeken jó eredményt értek el, s arra is, hogy a megyében a mi iskolánk diákja nyerte el először az Apáczai díjat. 1.2 A nevelő-oktatómunka tartalma Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszerveznünk nevelő-oktató munkánkat. 8
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017 2013 2007/2011 2007/2011 2007/2011 2013 2007/2011 2007/2011 2007/2011 2013 2013 2007/2011 2007/2011 2013 2013 2007/2011 2007/2011 2013 2013 2013 2007/2011 2013 2013 2013 2007/2011 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007/2011 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt 2011-től módosított és érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 9
1.3 Iskolánk küldetésnyilatkozata A Selyemréti Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola fő célja: A korszerű, az életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek); a tagozatok tantervi követelményeinek teljesítése; személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás a tehetség és érdeklődés szerint különböző gyerekekkel vagy gyerekcsoportokkal; o az alapkészségek és a kreativitás fejlesztése a tanulókban; o a teljesítő képes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a diákokkal; o felkészítés a magasabb iskolafokokon való helytállásra, a továbbtanulásra (felső tagozat, középiskola, felsőoktatás); o a reális önismeret kialakítása, a türelemre és megértésre nevelés, a vitakészség fejlesztése; o az erkölcsi értékek tiszteletének, a segítőkészségnek, a szociális-közösségi problémák iránti érzékenységnek a fejlesztése; o az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése a tanulókban a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével; o az egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés; o a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulók segítése, támogatása, szükség esetén a szakszerű kezelés megszervezése. Kiemelt feladatunk a pedagógusok módszertani továbbképzésének szervezése és lebonyolítása. o Aktív szerepet vállalunk a Fővárosi Pedagógiai Intézet pedagógustovábbképző, valamint a mérés-értékelés feladatkörével összefüggő tevékenységében. 10
o Bemutatóórákat és egyéb továbbképző foglalkozásokat tartunk a vidéki és külföldi pedagógusok számára is. Folyamatosan fenntartjuk a magas szintű oktatási tevékenység személyi feltételeit. Lehetőségeinkhez mérten megteremtjük a magas színvonalú munka, tárgyi feltételeit. Épületünket, annak berendezését a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményei szerint alakítjuk. Törekszünk arra, hogy adminisztratív tevékenységünk, valamint tanügyi dokumentumaink rendezettségükkel, a hiánytalanságukkal és pontosságukkal szolgálják a tartalmi munkát. A nevelőtestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást: o az önmagával szembeni szakmai igényesség terén; o a munkafegyelem terén; o az etikus magatartás terén; o az egymás közötti, valamint a tanulókhoz, a szülőkhöz és a más iskolák minket látogató pedagógusaihoz fűződő kapcsolatban (a türelemre, megértésre törekvés, a tisztelet, a segítőkészség, a kölcsönös bizalom és a felelősségvállalás alapján). Tiszteljük és ápoljuk az intézményünk hagyományait. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályakezdő és az aktív pályájuk végéhez közeledő pedagógustársainkat. Korrekt, feszültségmentes kapcsolatra törekszünk a fenntartóval, a szakminisztériummal és intézményeivel. Korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk a történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a kulturális-tudományos feladatokat ellátó intézményekkel, civil szervezetekkel. 11
2. Az Iskola nevelési Programja 2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1 Pedagógiai alapelveink A Selyemréti Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb 12
pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Az ebből adódó feladatok: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, megalapozza az élethosszig tartó tanulást, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola, oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, 13
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, Olyan tanulói személyiség kialakítására törekszünk, melynek jellemzői: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, 14
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 15
Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink szellemileg fogékony, kíváncsi emberekké váljanak, munkájukban a tudni és tenni akarás jellemezze őket, feladatmegoldásuk pontos, lényegre törő legyen. Pedagógiai alapelveink között fontosnak tartjuk az alábbiakat: nyilvánosság esélyegyenlőség partnerközpontúság integráció differenciált fejlesztés minden tanuló sajátítsa el az egyes tantárgyak minimumszintjét. A nevelő-oktató munkát meghatározza az a tény, hogy tanulóink egy része sajátos nevelési igényű. Így a reális lehetőségekből kiindulva és ahhoz képest arra kell törekednünk, hogy a neveltek képességei minél teljesebben kibontakozzanak. A korrekciós, habilitációs, és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő továbbtanulásukat, és a többségi társadalomba való beilleszkedésüket. Erősítjük azt a képességüket, hogy érezzenek felelősséget önmagukért és másokért is, a közösség céljainak megvalósításában legjobb tudásuk szerint vegyenek részt. A konfliktushelyzeteket tudják tisztességgel kezelni. A kudarcok és lemaradások megszüntetéséért mindent tegyenek meg. Célérték 16
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás keret-tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri és betartja a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 2.1.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az 17
egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. A tradicionális roma kultúra elemeinek és értékeinek ismerete, a nemzettudat, hagyományápolás, az európaiság érzésének erősítése, az európaiság gazdagítása a magyar és az etnikai kultúra értékeivel. 18
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a betartandó 19
kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája. magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg, iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 20
- rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. 21
Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Iskolánkban vannak olyan tanulók is, akik a roma kisebbséghez tartozónak vallják magukat, ezért fontosnak tartjuk kultúrájuk megismerését, hagyományuk ápolását. Ha ezt megtesszük és tiszteletben tartjuk azt a más kultúrát, amely ehhez hozzátartozik, ezen keresztül a gyermekek személyiségét is eredményesebben tudjuk fejleszteni. Az iskolában dolgozó pedagógusoknak törekedni kell, hogy a 22