STATISTIKAI SEMLE A KÖPONTI STATISTIKAI HIVATAL FOLÓIRATA SERKESTŐBIOTTSÁG: DR. BELÓ PÁL ÉLTETŐ ÖDÖN DR. HARCSA ISTVÁN DR. HUNADI LÁSLÓ (főszekesztő) DR. HÜTTL ANTÓNIA DR. KŐRÖSI GÁBOR DR. MÁTÁS LÁSLÓ DR. MELLÁR TAMÁS (a Szekesztőbizottság elnöke) NITRAI FERENCNÉ DR. OROS IVÁN DR. RAPPAI GÁBOR DR. SIPOS BÉLA DR. SILÁGI GÖRG TÓTH ISTVÁN GÖRG DR. VITA LÁSLÓ DR. VUKOVICH GABRIELLA 79. ÉVFOLAM 10 11. SÁM 001. OKTÓBER NOVEMBER
E SÁM SERŐI: D. Fóti János a KSH ny. főosztályvezető-helyettese; D. Hajdu Ottó kandidátus a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem docense; Jakobi Ákos az Eötvös Loánd Tudományegyetem tanásegéde; D. Nemes Nagy József az Eötvös Loánd Tudományegyetem tanszékcsopot-vezető egyetemi tanáa; Németh Nándo az Eötvös Loánd Tudományegyetem PhDhallgatója; Révész Tamás a Gazdasági Minisztéium főosztályvezetőhelyettese; Szivós Péte a TÁRKI pogamvezető kutatója; Tóth István Gyögy a TÁRKI vezéigazgatója. * Hajnal Béla kandidátus a KSH Szabolcs-Szatmá-Beeg Megyei Igazgatóság igazgatója; Izsó Tamás a KSH fogalmazója; Maton Ádám kandidátus a KSH ny. osztályvezetője; Nádudvai oltán a KSH főtanácsosa; Waffenschmidt Jánosné a KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság főigazgatója. ISSN 0039 0690 Megjelenik havonta egysze Főszekesztő: d. Hunyadi László Osztályvezető: Dobokayné Szabó Osolya Kiadja: a Központi Statisztikai Hivatal A kiadásét felel: d. Mellá Tamás 3339 Akadémiai Nyomda Matonvásá 001 Felelős vezető: Reisenleitne Lajos Szekesztők: d. Domokos Attila Polyák Andea Szűcsné Buckne Maiann Visi Lakatos Máia Tödelőszekesztők: Bálinthné Batha Éva Simonné Káli Ágnes Szekesztőség: Budapest II. Keleti Káoly utca 5 7. Postacím: Budapest 155. Postafiók 51. Telefon: 487-4341 487-4343 Telefax: 487-4344 Intenet: www.ksh.hu/statszml E-mail: statszemle@ksh.gov.hu Kiadóhivatal: Központi Statisztikai Hivatal Budapest II. Keleti Káoly utca 5 7. Postacím: Postafiók 51. Budapest 155. Telefon: 345-6000 Előfizetésben tejeszti a Magya Posta Rt. Előfizethető bámely hílapkézbesítő postahivatalnál és a Üzleti és Logisztikai Központ Hílapelőfizetési Iodájánál (Budapest VIII. Oczy té 1. Telefax: 303-3440) közvetlenül vagy postautalványon valamint átutalással Postabank Rt. 19 98636 01 4795 pénzfogalmi jelzőszáma. Előfizetési díj: fél éve 3000 Ft egy éve 5400 Ft Beszeezhető a KSH Könyvesboltban. Budapest II. Keleti Káoly u. 10. Telefon: 1-4348
TARTALOM STATISTIKAI ELEMÉSEK A tuizmus költséghatás-elemzése SAM-modellel. Révész Tamás.. 85 A jövedelmi szegénység: tend és pofil 000-ben. Szivós Péte Tóth István Gyögy... 848 A jövedelemegyenlőtlenségek téségi és településszekezeti összetevői. Nemes Nagy József Jakobi Ákos Németh Nándo... 86 MÓDSERTANI TANULMÁNOK Összefüggések a lineáis egessziós modellben. D. Hajdu Ottó.. 885 SEMLE A Statisztikatöténeti Szakosztály VIII. vándoülése Szegeden. D. Fóti János... 899 STATISTIKAI HÍRADÓ Szevezeti híek Közlemények... 903 STATISTIKAI IRODALMI FIGELŐ Külföldi statisztikai iodalom Montgomey D. C.: Az ipai statisztikus lehetőségei és kihívásai. (Izsó Tamás)... 905 Kokosi M.: Altenatív súlyozású fogyasztói áindexek. (Maton Ádám)... 907 Vandamme F.: Munkaeő-mobilitás az Euópai Unióban. (Hajnal Béla)... 908 Hube P. Palme G.: Kelet- és Közép-Euópa égióinak eltéő fejlettsége. (Nádudvai oltán)... 911
Fünoh M. Rimmelspache B.: A egiszteeke épülő népszámlálás előkészületei Németoszágban. (Waffenschmidt Jánosné)... 914 Külföldi folyóiatszemle... 916 Bibliogáfia... 9 A Statisztikai Szemlében megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tüköznek amelyek nem esnek szükségképp egybe a KSH vagy a szezők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. Utánnyomás csak a foás megjelölésével!
STATISTIKAI ELEMÉSEK A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL* RÉVÉS TAMÁS A Tásadalmi Elszámolási Mátixon (SAM) alapuló kiadási szekezeteket gyakan használják különféle exogén vagy kiinduló kiadások tovagyűűző hatásának köfogásának becslésée. A cikk e módszet a beutazó tuisták kiadásainak elemzésée alkalmazza. Ehhez a SAM megfelelő ágazati és étegbontásban töténő meghatáozásáa volt szükség aminek soán a szező a nemég megjelent 1998. évi Ágazati Kapcsolatok Mélegét a háztatás-statisztikát és számos egyéb adatfoást használt fel. Ez a sok tekintetben újszeű feladat a statisztikai szakétők észéől sok segítséget és nagy eőfeszítést igényelt különösen a különböző adatok konzisztenssé tétele. A cikk bemutatja az elkészült adatbázisnak az adott elemzés szempontjából legfontosabb észeit és ézékelteti a sokétű felhasználási lehetőségeit. A szokásos SAM-multiplikáto modell konketizálásánál a szező figyelembe vette a tuizmus a magya gazdaság és a magya statisztikai adatok jellegzetességeit. A beutazó tuisták pognosztizált többletköltései hatásainak kiszámítása mellett a cikk számos viszonyszámot is bemutat. A számítások azt mutatják hogy egységnyi tuistaköltésnek az átlagosnál nagyobb a temelést beuházást állami bevételeket munkajövedelmeket és foglalkoztatást eősítő hatása. A konfeenciatuizmus hatásai még ennél is kedvezőbbnek mutatkoznak. A hatékonyság számításához és megbízhatóbb következtetések levonásához azonban több alapadata és megfelelően továbbfinomított modelle van szükség. A TÁRGSÓ: Tuizmus. Költséghatás-elemzés. SAM-modell. világon és különösen hazánkban több éve töetlenül tató fellendülés a gazdaság egyes teületeit nem egyöntetűen éinti. A többletkeesletek egy észe a piaci szeeplők autonóm döntései évén keletkezik (például tuizmus) de újabban az állam is számos fontos jelentős észben a ecesszió idején meglehetősen elhanyagolt teületen jelenik meg mint a keesletet növelő tényező. Gyakan az állami beavatkozás éppen valamilyen stuktuális aánytalanság kiküszöbölését igyekszik előmozdítani. Ehhez viszont szükség van egy elemzési eszköze amely képes a keeslet növekedésének a beszállítóka és az eőfoások tulajdonosainak jövedelmée gyakoolt hatásokat ágazati vállalatméet és tulajdonfoma szeinti vagy aká egionális éteg- és egyéb bontásokban bemutatni. E tanulmányban egy matematikailag egyszeű modell ilyen célú alkalmazási lehetőségeit kí- * Tekintettel aa hogy a tanulmányban szeeplő táblák nagy méeteik miatt nyomtatásban nehezen áttekinthetők a teljes táblaanyag a tanulmány megjelenésével egy időben felkeül a Statisztikai Szemle honlapjáa (www.ksh.hu/statszml) ahol megtekinthető és ahonnan letölthető. Statisztikai Szemle 79. évfolyam 001. 10 11. szám
86 RÉVÉS TAMÁS vánom bemutatni amelyik az 1980-as években tejedt el a nemzetközi gyakolatban (lásd például Pyatt Round; 1985) de amelynek hazai alkalmazásáa (feltehetően a gazdasági átalakulással is összefüggésben) eddig meglehetősen kevés esetben keült so. Ilyen alkalmazásól amelyben szezőként jómagam is észt vettem számol be az S. I. Cohen (1993) által szekesztett mű a tuizmust illetően pedig Hováth (1999) étekezése vagy az e tanulmány előzményéül szolgáló a Tuizmus Bulletinben övidített fomában megjelent tanulmányom (Révész; 000). A tanulmány a címében jelzett modell vázlatos ismetetése után a módszenek a tuizmusa való alkalmazását mutatja be. Ezen belül a konfeenciatuizmus hatásait külön is számszeűsíti többek között a diffeenciált kezelésmód fontosságának alátámasztásáa. A tuizmussal kapcsolatos vizsgálatok kitejedhetnek a beutazó tuisták költéseinek a hazai háztatások belföldi tuistaköltéseinek az állam tuisztikai célú (infastuktuális) beuházásainak valamint az állam tuisztikai célú támogatásainak hatásaia. E tanulmányban csak a beutazó tuizmus elemzésével foglalkozom a többi kédés elemzése bonyolultabb módszet és több infomációt (átfutási idők eedménymutatók viselkedési eakciók stb.) igényel. A jelen számításokban alkalmazott költséghatás-elemzés a közvetlen és a közvetett hatásokat méi legalábbis addig ameddig bizonyos jövedelmek és kiadások között megfelelő aányosság feltételezhető. Kiszámítottam a szakiodalomban alkalmazott különféle multiplikátookat valamint költségvetési visszatéülési és impotvonzat-mutatókat. A számításokat a tényleges tovagyűűzések és a éteghatások bemutatása végett 10 tásadalmi gazdasági étege bontva végeztem. Az állami infastuktuális pogamok (Széchenyi-tev stb.) jelentős beuházási igényée való tekintettel a beuházási folyamatokat is ágazati észletezettségben számítottam. A ALKALMAOTT MODELL Az ágazatközi közvetlen és közvetett hatások bemutatásának képessége az egyszeűség átláthatóság ekonstuálhatóság (tanszpotabilitás) összehasonlíthatóság és gyos kivitelezhetőség követelményének valamint a endelkezése álló szoftveek és megoldó algoitmusok az adatigény a nemzetközi szakiodalmi ajánlások és hazai előzmények figyelembevételével az ún. tásadalmi elszámolási mátix (Social Accounting Matix SAM) modell alkalmazása mellett döntöttem. A SAM-modell közbülső helyet foglal el az alkalmazott többszektoos makogazdasági modellezés másik két szóba jöhető eszköze az ágazati kapcsolati méleg (ÁKM) modell és a számszeűsített általános egyensúlyi (Computable Geneal Equilibium CGE) modell között. A SAM-modell e viszonyát is megvilágítóan észletesen tágyalja alai E. (000). Esetünkben az ÁKM-modell nem bizonyult kielégítőnek mivel még a zátság fokának növelése mellett is csak meglehetősen kolátozottan képes figyelembe venni a jövedelmi hatásokat. Az elsősoban á- adó- és általában a jövedelemelosztási szabályok megváltozása hatásának vizsgálatáa alkalmas általános egyensúlyi modell pedig jelen elemzésünk számáa meglehetősen felesleges lenne a modelltípus által kínált többlet elemzési lehetőségek közül csak keveset tudnánk kihasználni miközben számolnunk kellene az egyensúlyi modellezés közismet nehézségeivel (viszonylagos bonyolult-
A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 87 ság vitatható viselkedési függvények széles köű adatigény a makoökonómiai lezáása valamint az eőfoások állományáa és mobilitásáa vonatkozó hipotézisek ingatagsága stb.). A tásadalmi elszámolási mátix olyan azonos számú sot és oszlopot tatalmazó tábla amelynek egy-egy soa mutatja az adott gazdasági szeeplő illetve kategóia (összefoglaló néven: számlák) jövedelmeit (foását) oszlopai pedig az adott szeeplő (kategóia) kiadásait (felhasználását). Temészetesen a foás és a felhasználás megjelölés attól függően felcseélendő hogy a jövedelmek áamlásáól vagy az ezzel ellentétes iányú temékáamlásokól beszélünk. A SAM-számlák szokásos elnevezései a közgazdaságelmélet logikáját illetve a nemzetközi statisztikai gyakolatot követik de a konkét elemzési teület és cél valamint az adatok függvényében a számlák tatalma és elendezése ugalmasan változtatható. Az 1. tábla 5 (észben szak-) ágazatos bontásban tatalmazza a modellszámításokban használt ágazatok tatalmát. A. tábla pedig aggegált fomában mutatja az általunk alkalmazott konkét elendezést 1998. évi (észben becsült) adatokkal azok foásának és az egyes cellák tatalmának leíásával kiegészítve. Emellett a háztatások esetében tíz étege való bontást is alkalmaztunk amely étegek a következők: aktív községi gyemek nélküli AR0 aktív községi gyemekes átlag alatti jövedelem ARCL aktív községi gyemekes átlag feletti jövedelem ARCH aktív váosi gyemek nélküli AU0 aktív váosi gyemekes átlag alatti jövedelem AUCL aktív váosi gyemekes átlag feletti jövedelem AUCH inaktív községi átlag alatti jövedelem IRL inaktív községi átlag feletti jövedelem IRH inaktív váosi átlag alatti jövedelem IUL inaktív váosi átlag feletti jövedelem IUH A modellszámításokban használt ágazati és étegbontások tatalma 1. tábla soszáma Az új ágazat neve övidítése Eedeti soszám Összetevő szakágazatok TEÁOR-kódja és megnevezése Buttó temelés millió foint Impot 1 Élelmisze-gazdaság ELELMI 5 01 Mezőgazdaság vadgazdálkodás 1 166 7 67 553 7 05 Halászat halgazdálkodás 6 55 51 1 15 Élelmisze ital gyátása 1 419 715 165 76 13 16 Dohánytemék gyátása 46 564 1 369 Ruházati ipa RUHA 14 17 Textília gyátása 137 781 106 39 15 18 Ruházati temék; szőmekikészítés -konfekcionálás 154 815 34 997 16 19 Bőkikészítés; táskafélék szíjazat lábbeli gyátása 59 65 4 435 3 Egyéb könnyűipa FAPABU 17 0 Fafeldolgozás fonottáu gyátása 14 066 44 477 18 1 Papí papítemék gyátása 149 380 133 345 19 Kiadói nyomdai tevékenység egyéb sokszoosítás 13 38 45 363 33 36 Bútogyátás; egyéb feldolgozóipai temék gyátása 11 785 7 746 34 37 Nyesanyag visszanyeése hulladékból 11 343 685 (A tábla folytatása a következő oldalon.)
88 RÉVÉS TAMÁS soszáma Az új ágazat neve övidítése Eedeti soszám Összetevő szakágazatok TEÁOR-kódja és megnevezése Buttó temelés (Folytatás.) millió foint Impot 4 Kőolaj-feldolgozás KOOFEL 0 3 Kokszgyátás kőolaj-feldolgozás nukleáis fűtőanyag gyátása 338 656 57 603 5 Egyéb vegyipa VEGI 4 Vegyi alapanyag (41 a 4-ből) 55 78 196 605 1 4 Vegyi anyag temék gyátása 306 440 35 478 5 Gumi- műanyagtemék gyátása 70 6 163 391 6 Alapanyagipa ANAG 6 0 Edőgazdálkodás 55 469 4 594 10 1+13 Uán- és fémtatalmú écek bányászata 6 744 16 10 11 14 Egyéb bányászat 4 676 11 980 3 6 Egyéb nemfém ásványi temék gyátása 39 469 90 38 4 7 Fém alapanyag gyátása 351 018 55 919 5 8 Fémfeldolgozási temék gyátása 343 8 166 319 7 Kőolaj- földgáztemelés KFOLDG Kőolaj- földgáztemelés (MOL-ban) 99 30 0 9 11 Kőolaj- földgázkitemelés -szolgáltatás (Rotay Szolnoki Kkv) 109 71 66 8 Gépipa GEPIPA 6 9 Gép beendezés gyátása 367 040 614 548 7 30 Ioda- számítógépgyátás 487 31 305 35 8 31 Máshova nem soolt villamos gép készülék gyátása 349 314 45 503 9 3 Híadás-technikai temék készülék gyátása 41 13 44 877 30 33 Műszegyátás 98 813 10 65 31 34 Közúti jámű gyátása 1 07 631 660 48 3 35 Egyéb jámű gyátása 46 143 19 30 9 Egyéb enegiaipa VIGAHO 1 Integált szénbányák (40-ből) 37 700 0 3 Gázelosztás (40-ből) 43 451 0 8 10 Szénbányászat tőzegkitemelés 1 330 18 90 35 40 Villamosenegia- gáz- gőz- melegvízellátás 546 807 18 698 10 Vízgazdálkodás VITER 36 41 Víztemelés -kezelés és elosztás 96 606 0 11 Építőipa EPITES 37 45 Építőipa 1 047 05 603 1 Keeskedelem KERESK 38 50 Jámű- üzemanyag-keeskedelem 74 970 0 39 51 Nagykeeskedelem 1 016 644 105 149 40 5 Kiskeeskedelem 868 987 6 791 13 Vendéglátás VENDEG 41 55 Szálláshely-szolgáltatás vendéglátás 318 084 14 Száazföldi szállítás UTSAL 4 60 Száazföldi csővezetékes szállítás 655 855 43 671 15 Egyéb szállítás VILES 43 61 Vízi szállítás 9 576 0 44 6 Légi szállítás 76 83 53 376 16 Szállítást kiegészítő SKIEG 45 63 Szállítást kiegészítő tevékenység utazásszevezés 78 44 63 386 17 Posta távközlés TAVKO 46 64 Posta távközlés 496 8 8 55 18 Pénzügyi tevékenység BANKBI 47 65 Pénzügyi tevékenység (biztosítás nélkül) 418 474 56 59 48 66 Biztosítás (kivéve: kötelező tásadalombiztosítás) 119 798 8 199 49 67 Pénzügyi kiegészítő tevékenység 57 039 0 19 Ingatlanügyletek INGATL 50 70 Ingatlanügyletek 890 147 883 0 Gazdasági szolgáltatás GASOL 51 71 Kölcsönzés 51 503 883 5 7 Számítástechnikai tevékenység 164 977 0 575 53 73 Kutatás fejlesztés 61 166 0 54 74 Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 916 094 98 037 1 Közigazgatás KOIGA 55 75 Közigazgatás védelem; kötelező tásadalombiztosítás 895 413 1 690 Oktatás OKTATA 56 80 Oktatás 538 57 0 3 Egészségügy EGESS 57 85 Egészségügyi szociális ellátás 616 44 0 4 Köztisztasági szolgáltatás TISTA 58 90 Szennyvíz- hulladékkezelés köztisztasági szolgáltatás 77 45 0 5 Egyéb szolgáltatás ESOLG 59 91 Édekképviseleti tevékenység 96 766 0 60 9 Szóakoztatás kultúa spot 333 365 10 539 61 93 Egyéb szolgáltatás 138 413 0 Összesen 0 058 360 5 66 015
A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 89 A. tábla 1. soa a temékek és szolgáltatások összfoásának (impot+hazai foás) felhasználónkénti elosztását mutatja: az 1. so 1. oszlopbeli adatai a folyó temelőfelhasználást a 0. oszlopbeli a kományzati fogyasztást a 19. oszlopbeli a hagyományos (cég-) expotot a 18. oszlopbeli pedig a beutazó tuisták hivatalosan kimutatott (és általam a hazai fogyasztásból levont) kiadásainak (idegenfogalmi bevétel) összegét tatalmazza kisebb temékadótételeknek később az adatbázis tágyalásako észletezett leválasztásával. Hasonlóan az 1. oszlop mutatja a foások összetevődését az impot és a hazai temelés étékéből ahol ez utóbbi közvetlen temelési költségeke és jövedelmeke bontva is megjelenik. Az egyes kategóiák e mátixban való elendezésének fő szempontja hogy minden abban az oszlopban szeepeljen amivel aányosnak tekinthető. Ezt temészetesen nem lehet minden esetben feltételezni illetve teljesíteni. A követelmény teljesítéséhez néhány további ún. átvezető számlát is definiálni kellett volna ami azonban az áttekinthetőséget és a számítástechnikai kezelhetőséget nehezítette volna. Az emiatt esetleg jelentkező bizonyos (nem túl jelentős) tozításokat a tozítások ismet iányának figyelembevételével a számítási eedmények étékelésénél kell figyelembe venni. Fontos hogy az egyes számlák főösszegét úgy definiáljuk hogy az megfelelő vetítési alap lehessen a kiadások szekezetének meghatáozásában. Például mivel a magas infláció miatt a kamatjövedelem nagy észe csak fel nem vett kamatjóváíás inflációs kompenzáció ezét azt nem a bevételi oldalon hanem negatív étékkel a kiadási oldalon szeepeltettem. Így a kiadási oldalon negatív étékkel szeeplő kamatjóváíást az általa okozott ellentétes előjelű azaz pozitív pénzügyi pozícióváltozással összeadva zéus adódik tehát ez a többi kiadás aányát valóban nem éinti. Hasonlóan kezeltem a pénzügyi pozíciót éintő egyéb átétékelési hatásokat is csak ezeket az egyéb tanszfeek között számoltam el. Így a pénzügyi pozícióváltozást a kamatokkal és átétékelésekkel összevonva lényegében a folyó (vagy tanzakciós ) pénzügyi megtakaítások kategóiája állítható elő. A SAM-modell lényegében abból áll hogy endogén és exogén számlákat megkülönböztetve az exogén kiadások változásának az endogén számláka gyakoolt hatását számítja. Az endogén számlák azok amelyeknek a bevétele a modellben kiadást idéz elő azaz azon szeeplők és kategóiák amelyeknél a bevételek (foások) elköltésée (felosztásáa) viszonylag automatikusan és előelátható szekezetben keült so. A béek elköltése például nagyjából előelátható szekezetben töténik. Az impot azonban nem vált ki automatikusan expotot sem az állami bevételek állami kiadásokat. Ezét a külföld és az államháztatás kiadásait a nemzetközi gyakolatnak megfelelően exogénnek tekintettem. Noha ez utóbbin belül felmeül az igény bizonyos visszafogatási mechanizmusoka (például a nyugdíjjáulék nyugdíjfizetése való fodításáa) az ezekől való döntést e gyakan éppen döntés-előkészítő céllal használt modelltípus nem ábázolja. Temészetesen a számított eedmények függvényében célszeűnek látszó állami kiadási változásokat átvezethetjük a kományzati kiadások oszlopán és így ezzel módosított számításokat is végezhetünk. Ez azonban nem tatozik jelen vizsgálataink köébe. Az endogén számlák tehát a temékek és szolgáltatások számlái (a keeslet áfodításokat illetve impotot idéz elő) a háztatások számlái (a munkajövedelmeket és az ún. vegyes jövedelmet a étegek a ájuk jellemző kiadási szekezetben elköltik) és a felhalmozási számlák (a készletfelhalmozás gyűjtőszámlája valamint az egyes ágazatok beuházási számlái az egyes gazdasági szeeplőknek az adott jellegű felhalmozása fodított összegeit az ágazata jellemző szekezetben beuházási javaka illetve készletfelhalmozása költik).
. tábla Soszám Számla Az 1998. évi aggegált tásadalmi elszámolási mátix milliád fointban (a színezés itt és a továbbiakban azon jövedelemelemeket jelöli amelyek elköltését a modellben nyomon követi) 1.. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 0. 1. számla 1 Ágazatok 11 3198 4 184 868 3686 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 6755 4 7039 3051 5 7881 Háztatás 4 3668 00 00 00 494 00 00 19584 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 6 8176 3 Beuházási ágak 1 5904 3177 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 4955 4036 4 Készlet 354 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 148 3690 5 Háztatások nettó működési eedménye 494 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 494 6 Kamat -876-3187 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 619 19 7 Hitel -940 9398 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00-745 -7475 8 Egyéb tanzakció 1 0151 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00-5394 1 488 1 9585 9 Pótvám -119 155 04-31 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00-09 00 10 Állami működési eedmény 4478 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 4478 11 Béjáulék 1 1909 118 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 1 406 1 Temelési adó 194 439 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 1734 13 Üzemanyagadó 333 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 04 3337 14 Jövedelemadó 1931 6566 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 8497 15 Áfa 00 6764 1164 35 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 547 00 90 8600 16 Tuistaimpot 00 146 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 146 17 Vám 1306 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 1306 18 Tuistaexpot 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 730 00 730 19 Külföld főszámla 5 660 00 00 00 00 19-7475 00 00 00 00 00 00 00 00 146 00 00 00 00 4 8777 0 Állam főszámla 00 00 00 00 00 00 00 00 00 4478 1 406 1734 3337 8497 8600 00 1306 00-171 00 4 1807 1 Összesen 5 7883 6 8176 4035 3690 494 19-7475 1 9584 00 4478 1 406 1734 3337 8497 8600 146 1306 730 4 8777 4 1807 51 47 Temelés 0 0585 0 0585 3 Összes tanszfe 9139 6365 04-31 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00-5394 1 3558 3641 4 Összadó 1 977 1 5887 1164 35 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 00 547 00 94 3 7500 A cellák tatalma (soszám oszlopszám): (11) folyó temelő felhasználás egységes áon (üzemanyagadóval impottal temékcsopoton belül egységes vámokkal) (1) háztatások fogyasztása tuistaimpot nélkül egységes áon (áfa nélkül de üzemanyagadóval) (13) ágazatok (lakás állami is) állóeszközfelhalmozási kiadása egységes áon (áfa nélkül) (14) készletfelhalmozás temékcsopotonként egységes áon (118) tuisztikai bevétel fogyasztási észe egységes áon (áfa leválasztásával) (119) expot egységes áon (expottámogatásokkal) (10) államháztatás (non-pofittal) fogyasztási kiadásai (közfogyasztás+temészetbeni tásadalmi juttatás) (11) foások összesen (tuistaimpot nélkül) egységes áon (temelés+impot+vámok+üzemanyagadó) (1) buttó munkajövedelmek+ a háztatások vegyes jövedelmének temelő beuházáson felüli észe (5) a vegyes (ingatlan) jövedelem elosztása háztatási étegek között (8) háztatások egyéb tanszfejövedelme (főleg pénzbeni tásadalmi juttatások) (31) vállalatok és háztatások temelőbeuházási saját kiadásai (összesenből felhalmozási juttatások levonásával) (3) lakossági lakásbeuházási kiadások (30) államháztatás állóeszközfelhalmozási kiadásai (felhalmozási juttatásokkal) (41) készletfelhalmozás felhalmozó ágazatonként (háztatásoké is ami tanszfeként kezelendő) (40) államháztatás készletfelhalmozási kiadásai (51) háztatási szekto működési eedménye (ingatlan) (61) ágazatok nettó kamatfizetése (ezen belül bankendsze negatív összeg) (6) háztatások által fizetendő (negatív számnál kapott) nettó kamatjövedelem (nemzeti számlából) (60) államháztatás nettó kamatfizetése (71) ágazatok nettó pénzügyi pozícióváltozása ( hitelnyújtása a észesedések átétékelődése nélkül) (7) háztatások nettó pénzügyi pozícióváltozása ( hitelnyújtása a észesedések átétékelődése nélkül) (70) államháztatás nettó pénzügyi pozícióváltozása ( hitelnyújtása a észesedések átétékelődése nélkül) (81) ágazatok egyéb nettó tanszfekiadásai (osztalék biztosítás az átétékelések kivételével stb.) (819)(80) külföld és államháztatás egyéb nettó tanszfekiadásai (statisztikai eltééssel eziduumként) (91) ágazatok anyagfelhasználása tényleges vámjának eltéése az egységes météktől
(9) háztatások fogyasztási kiadásai tényleges vámjának eltéése az egységes météktől (93) (94) felhalmozások tényleges vámjának eltéése az egységes météktől (90) államháztatás fogyasztási kiadásai tényleges vámjának eltéése az egységes météktől (101) államháztatás működési eedménye (zömmel amotizáció de például epülőtéi illetékkel is) (111) munkaadói tb és munkanélküliségi jáulékok (11) munkavállalók tb és munkanélküliségi jáulékai (magánnyugdíj- és imputált jáulékok nélkül) (11) egyéb temelési adók és a támogatások egyenlege koncessziós díjak vissza nem téített temelőfelhasználási áfa (131) üzemanyagok adója (befizetőjeként a kőolaj-feldolgozás ágazat szeepeltetve) (141) ágazatok jövedelemadója és osztalékadója (14) személyi jövedelemadó étegenként (15) háztatások fogyasztásán belföldi áfa és egyéb fogyasztási adó (kávé szesz stb.) (153) állóeszköz-felhalmozás nettó belföldi temékadója (1518) tuisták egisztált költésének közvetlen temékadó-tatalma (tuisztikai hozzájáulást is beleétve) (16) háztatások egisztált idegenfogalmi kiadásai étegenként (171) vám és egyéb impotadók és illetékek temékcsopotonként (magánimpoton kimutatott 1 milliád nélkül) (1819) az idegenfogalmi bevételek átvezetése a külföld számlájáól (191) impot temékcsopotos bontásban áfolyamétéken (tuistaimpot nélkül) (196) a külföld nettó kamatbevétele (197) az oszág külső nettó pénzügyi pozícióváltozása (észesedések átétékelése nélkül) (1916) a tuistaimpot átvezetése a külföld bevételi számlájáa (010) (101) (011) (015) a különféle adók átvezetése az állam bevételi számlájáa (017) a vámbevételek átvezetése az állam bevételi számlájáa (019) expotadók a támogatásokkal csökkentve (1 ) kiadások összesen (meg kell egyeznie az azonos számla soösszegével) (1) buttó temelési éték ágazatonként (felosztása az 1-1. és 14. sookban) Megjegyzés. A pótló és fejlesztő beuházások valamint az egyéb tanszfeekből lakásbeuházáshoz kapcsolódó állami juttatások különválasztandók; a készletfelhalmozási mátix állítandó elő a temelési adókból a béadók (szakképzési jáulék stb.) a béjáulékokhoz soolandók át; a kiegészítő adatok (állóeszköz amotizáció létszám könyezetszennyezés stb.) utólag kapcsolhatók a számított temelésekhez (nem foásokhoz!); a temékcsopotos impothányadok helyett felhasználónként is diffeenciált impotkoefficiensek is alkalmazhatók (Impotmátix előállítása 1998-a). Az adatokat az alábbi foásmunkáka támaszkodva állítottam össze: Ágazati Kapcsolatok Mélege 1998; Nemzeti Számlák 1996 1998; APEH TÁSA gyosjelentés; MNB éves jelentések; Költségvetési zászámadások; Statisztikai Évkönyv; Ipastatisztikai Évkönyv; Fogyasztásstatisztika; Háztatás-statisztika 1998; Enegiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv; MOL éves beszámoló; Az állóeszköz-felhalmozás 1995 1998; A nemzetgazdaság fizetési mélege és egyéb MNB-kiadvány és intenet-infomációk; egyéb statisztikai adattáblák; Gfk Hungáia felméés a beutazó tuizmusól 1998-a; a Wold Tade & Touism Concil 000-ben készített Tuizmus szatellit számla c. tanulmánya.
83 RÉVÉS TAMÁS A modellben újaelköltése nem keülő a köfogásból kieső (a szakiodalomban elszivágónak illetve elfolyónak hívott) jövedelmek tehát az adókból az impotból és a vegyes tatalmú (és ezét nehezen követhető) különféle tanszfeekből állnak. Minden a köfogásba kívülől bekeülő jövedelem előbb vagy utóbb e tételek valamelyikében jelenik meg temészetesen közben különféle egyéb gazdasági hatásokat (temelés foglakoztatás lakossági jövedelmek beuházás eőfoás-lekötés stb.) okozva. Matematikailag az eljáás öviden a következő. Jelöljük y vektoal az exogén számláknak az endogén számlák felé való kiadásait (amelynek i-edik eleme tehát az i-edik endogén számla felé töténő összes exogén fizetést mutatja) x vektoal az egyes endogén számlák kiadási-bevételi főösszegeit S mátixszal pedig az endogén számlák kiadási stuktúáinak endogén számlákat tatalmazó soait. Ekko az endogén számlák x = S x + y képlettel felíható bevételi mélegazonosságaiból az implicit x vektot kifejezve az x = 1 ( E S) y képlettel számítható az exogén kiadások és fogyasztási szekezetek függvényében az endogén számlák szintje (a képletben a 1 kitevő a mátix invetálásáa utal E pedig az ún. egységmátix azaz főátlójában egyeseket többi elemében zéusokat tatalmazó mátix). Az endogén számlák szintjének ismeetében most má temészetesen meghatáozhatók azok kiadásai is az exogén számlák felé. Ezt az alábbi képlet fejezi ki: z = R x ahol R az a mátix amelynek j-edik soának k-adik eleme megmutatja a k-adik endogén számla fajlagos kiadását (igényét) a j-edik exogén számla felé z pedig az exogén számlák számított bevétele az endogén számláktól. E képlettel számolhatunk eőfoásigényeket és temészeti hatásokat is csak akko az R mátixot a megfelelő fajlagos igényekkel (hatásokkal) mint toldaléksookkal ki kell egészíteni. Ha közvetlenül csak egy-egy endogén számlát éintő és egységnyi exogén kiadások hatásait számítjuk ki (azaz y helyébe valamelyik egységvektot helyettesítjük) akko a különféle multiplikátookat kapjuk meg. A multiplikátookat elsőendűen aszeint osztályozzák hogy melyik kategóiáa (számláa) vonatkozó hatásokat mutatnak. Eszeint beszélhetünk temelési foglalkoztatási jövedelmi beuházási stb. multiplikátookól. Attól függően hogy az adott kategóia endogén vagy exogén számlának felel meg a modellben (avagy kiegészítő soként mint például a foglalkoztatás) a szóban fogó multiplikáto az (E S) 1 vagy az R mátix megfelelő soából olvasható le. (A multiplikátook észletesebb osztályozása és magyaázata található például Hováth (1999) tanulmányában.) A további szükséges magyaázó megjegyzéseket a számítási eedmények étékelésénél tesszük meg. Mint a módszeből is látjuk technikailag is az a célszeű ha a SAM-modell szekesztéseko a modellben az endogén számlákat vesszük előe. Temészetesen amennyiben az elemzések a kiinduló állapothoz képesti többletkiadások hatásáa vonatkoznak akko a többletkiadási (maginális) szekezetekkel kell számolni. Jelen számításban azonban nem vállalkoztunk hipotetikus maginális szekezetek
A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 833 becslésée így az ismetetendő számítások a megfigyelt időszak átlagos szekezetei alapján készültek. Temészetesen konkét teület (például szállodabeuházás) elemzéseko az adott teületől és a gazdasági szeeplők maginális viselkedéséől endelkezése álló konkét adatok (például temékek jövedelemugalmasságai kapacitáskihasználtsági szintek) függvényében az előbbi képletekkel növekményi hatások is számíthatók. Édemes hangsúlyozni hogy a szélesebb köben ismet (ÁKM-modellel végezhető) tatalomszámításokkal szemben a SAM-modell nemcsak az eőfoások technológiai pótlási igényeit (illetve ÁKM-ámodell esetében az eőfoások endogén indexált áalakulását) képes számítani hanem az ettől eltéő és általánosabb köű a jövedelmek elköltéséből eedő igényeket is. A számítási eedmények étékelése előtt á szeetnénk mutatni a jelen modellnek azoka a számos esetben újszeű másfél évtizedes a témában végzett kutatói oktatói tapasztalataimon alapuló vonásaia amelyek eltének a hazai ÁKM-modellezésben alkalmazott szokványos gyakolattól és amelyeket az eedmények esetleges összehasonlítása soán figyelembe kell venni. E kédésköök teljes köű kifejtése nem fé e tanulmányba. Így csak észleges ételmező megjegyzéseke szoítkozhatunk. 1. Az impotnak a hasonló hazai temékkel való összekapcsolása (A-típusú ÁKM). A KSH az ÁKM-eihez mellékeli az ún. impot mátixot is pontosabban az alaptáblában csak a hazai temékek áamlását tünteti fel. Ennek alapján az elemzők többsége az ún. B-típusú modellel számol ami nemcsak temékcsopotonként hanem felhasználónként is eltéő impotaányokkal számol (például Matolcsy Sebestyén; 1999). Sok (ún. homogén) temék esetében azonban az impot elosztása az egyes felhasználók között teljesen esetleges. Temészetesen semmi technológiai közgazdasági jelentősége nincs hogy éppen ki kapott impotot és ki hazai teméket (például földgázt) a jövőben lehetne éppen fodítva is. Ezét a számításokban csak az impotnak az összes foáson belüli aányát ögzítjük (a hazai temelési kolátokat illetve foásdivezifikációs stb. szempontokat is figyelembe véve) ami a nemzetközi gyakolatban használt A-típusú ÁKM-modellnek (pontosabban annak a foásoka vetített fajlagosokkal módosított változatának) felel meg. (Egyes temékek esetében az ÁKM összeállítói is a teljes impotot építik be egyidejűleg a hasonló hazai ágazat önfogyasztásába és temelési étékébe.) Ettől függetlenül fontos lenne az impot viselkedésée vonatkozó altenatív hipotézisek következményeinek összehasonlítása ez azonban külön tanulmányt igényelne.. Az egyes háztatási étegek eltéő fogyasztási stuktúájának és megtakaítási hányadának figyelembevétele. A 10 étege való bontásko megkülönböztettük az aktív és az inaktív étegeket. Így a többlettemelés okozta többlet-békifizetések elköltését az aktív étegek kiadási szekezetével követhetjük nyomon ami lényegesen megnöveli a számított hatások valósághűségét. Ezen túlmenően azt is figyelembe vesszük (a szokásos elemzésekkel szemben) hogy a többletjövedelmet nem teljesen fogyasztják el hanem észben meg is takaítják a háztatások. Így édekes összevetést lehet tenni a háztatások számított többletmegtakaításai és az ágazatok számított többletbeuházásához szükséges számított többlethiteligények között. 3. A modell szokásosnál nagyobb zátsága a felhalmozási indukált hatások figyelembevétele a beuházási mátix alkalmazásával. A modellben figyelembe vesszük hogy az ágazatok és a lakosság jövedelmük egy észét felhalmozása fodítják mégpedig az adott beuházó szevezete jellemző építés gép egyéb temékösszetételben. Így attól függően hogy a jövedelem a feldolgozóipaban vagy a szolgáltatásoknál jelentkezik a beuházások építőipat vagy gépipat élénkítő (gépimpotkiadásokat növelő) hatását eálisan lehet felméni. Itt említendő meg hogy mint látható az indukált beuházási hatásokat nem technológiai ételemben mint az amotizáció pótlásához technológiailag szükséges beuházásokat hanem mint jövedelmi folyamatot a pótlási szintnél több vagy kevesebb keletkező beuházási foás (beleétve a külföldi működőtőke visszafogatott jövedelmét is) felhasználását definiáljuk. Ennek egyik oka hogy a statisztika nem mutat valós amotizációt amiből a pótlási igény számítható lenne másfelől pedig az átalakuló és gyos technológiaváltásban élő gazdaságban a pótlás különösen nehezen ételmezhető. 4. A statisztikában fel nem osztott pénzintézeti szolgáltatásnak önfogyasztásként való kezelése. A statisztikában a képzett szekto (temelő-) felhasználásaként elszámolt fel nem osztott pénzintézeti szolgáltatásnak önfogyasztásként való elszámolása közvetve a má felosztott ésszel aányosan teheli a felhasználóka a sta-
834 RÉVÉS TAMÁS tisztikában fel nem osztott összeget. Bá ez is vitatható az SNA folyamatban levő átdolgozásának egyik kitűzött feladata éppen a helyes megoldás megtalálása de azt hiszem még mindig jobb mint a buttó temelések aányában való elosztás (Hováth; 1999) vagy végső felhasználásként való hagyás. 5. A tuistaimpot (étegspecifikus) ábázolása. A tuistaimpotot gyakan figyelmen kívül hagyják főleg mivel temékösszetételée nincs hivatalos statisztikai adat. Elvi poblémát jelent az is hogy a külföldi kiadások közvetlenül a hasonló teméke való hazai kiadásokkal (azok áával) vesenyeznek vagy a döntés magasabb szinten (csomagban) töténik a nyaalásól illetve annak belföldi vagy külföldi eltöltéséől hozott döntés eedményeként. Modellünk megközelítése inkább az utóbbi esetnek felel meg a háztatások külföldi fogyasztását az összjövedelem ögzített aányával számítva. 6. A szokásosnál mélyebb ipai (szak-) ágazati bontás. A mélyebb bontás lehetővé teszi hogy például a tuisták vegyipai cikkek iánti keesletén belül megkülönböztethessük a gyógysze- (gyógytuizmus) és a benzinkiadásokat amelyeknek igencsak eltéő tovagyűűző hatásai (impot- adótatalom stb.) vannak. A eálisabb ipaági hatások számításához és enegetikai temészeti hatások eális elemzéséhez is szükséges a bányászat kohászat és vegyipa felbontása bá ez kétségtelenül hallatlan nehéz adatbeszezési és adatfeldolgozási feladatokkal já amelyeknek még összefoglaló ismetetése is csak külön tanulmányban oldható meg. 7. Az 1998. évi nagy ÁKM felhasználása. A KSH 001. febuában tette közzé az 1998. évi ÁKM-et. Jelen tanulmány valószínűleg az első az ezt (különösen nemzeti számlákkal és a háztatás-statisztikával integáltan) felhasználó szakiodalmi publikációk köül. Az ÁKM nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően fiss adatbázist jelent és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokban is megfelelő kiindulási alap lehet. Sőt megkockáztatható hogy egy későbbi éve vonatkozó hasonló adatbázist is meglehetősen megbízhatóan lehet becsülni ennek és a szóban fogó későbbi évnek néhány kulcsadata (mint peemfeltétel) alapján (például a Robinson (001) cikkben is felhasznált módszeel). 8. A jövedelemelosztás (adók stb.) szokásosnál nagyobb észletezettsége és valósághoz hűbb az ágazatoknál való elszámolása. A költségvetési kiadások és azok megtéülésének elemzése megköveteli a hozzáadott éték szokásosnál nagyobb (a KSH által ágazati bontásban csak a működési eedményig levezetett) bontását figyelembe véve a kamatokat osztalékokat nyeeségadókat felhalmozási juttatásokat valamint hiteleket (mint átmeneti tanszfeeket) is. Nem mindegy hogy az elvonás jáulékfomát ölt (aminek visszafogatásáa nagy nyomás van) vámként ealizálódik (egye kisebb métékben illetve az EU-csatlakozásko teljesen eltűnve) avagy a kományzat szabadon felhasználható foásaként keletkezik. Ezen túlmenően kívánatos lenne a jövőben az idegenfogalommal kapcsolatos specifikus adókat és támogatásokat (helyi adók epülőtéi illeték útlevélilleték magánimpot vámja tuisztikai hozzájáulás idegenfogalmi célú adókedvezmények stb.) egyidejűleg de elkülönítve megjeleníteni ee azonban az időkolátok és az adatpoblémák (például a tuizmusa jellemző sok egyéni vállalkozó akiktől kevés adat áll endelkezése) miatt nem volt mód. 9. Az egységes á bevezetésével és egyes tételek (főleg a tanszfeek) speciális elendezésével a valóságos hatások szokásosnál pontosabb feltáása. A temelési hatások pontosabb megismeése édekében szükséges az ún. áhomogenitás biztosítása azaz hogy az ágazatok soaiban azonos adatok mögött azonos mennyiség álljon. Ezét a csak egyes felhasználóka (lakosság tuisták beuházások) évényesített temékadókat leválasztva az impotot viszont a nomál vámokkal megnövelve a belföldi temelői ához közelálló ún. egységes áal számoltam az ágazatok soait. A tanszfeeknél a kamatok és a pénzügyi megtakaítások kezelését má említettük de itt említhető a háztatások külföldi kiadásainak és vegyes jövedelmének a étegek közötti köültekintő felosztása is. 10. Új mutatószámok bevezetése (beuházási aánymultiplikáto belső hatások halmozások kiszűése stb.). A beuházási aánymultiplikáto egyfelől itkán másfelől eltéő ételemben (lásd a 3. ponthoz fűzött megjegyzéseket) található meg a szakiodalomban. A modell szokásosnál nagyobb zátsága felveti a halmozódások poblémáját a jövedelmi hatásokban azaz azt hogy adott jövedelem hatását egysze keletkezéseko másszo pedig újaelköltéseko is beszámítsuk. A kiszűése elvileg két lehetőség van: vagy a kezdeti fázisban vagy a következő fázisban vesszük figyelembe. Az általam alkalmazott konkét megoldásokat a számszeű eedmények ismetetésénél mutatom be. Számszeűsítünk önmagáa való hatásokat is ami az ÁKM-elemzésben közvetlen ételmezésnek felel meg. Eszeint önmagáa való hatásnak azt nevezzük ami az indukált hatásokból abban a számlában jelentkezik amelyikből a folyamat kiindult. Egy külföldi tuista által kifizetett szállásdíj önmagáa való (az 5. tábla végén a C és D soban belső -nek övidített) hatásának tehát azt nevezzük amit ez a fogalomba keülő jövedelem összesen okoz magában a szálláshely-szolgáltatás ágazatban beleétve a más ágazatok és a háztatás által jelentkező közvetett szálláshely-szolgáltatás igényt is. Megjegyzem hogy Stone (lásd Pyatt Round; 1985) csopoton belüli csopotközi és csopoton kívüli hatásokat (intagoup integoup extagoup) definiál de szeintem ezek legalábbis magya fodításban semmivel sem magától étetődőbb elnevezések mint az önmagáa való hatás elnevezés.
A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 835 A MODELL ADATAI ÉS A EREDMÉNEK A modellhez szükséges az általános egyensúlyi modellünkhöz is felhasznált 1998. évi többszektoos adatbázis összeállítása két éve kezdődött el (Révész; 1999) és azóta legalább háomszo átdolgozása keült az újabb statisztikai adatok megjelenése a modellalkalmazásokból eedő visszajelzések és a becslési módszeek fejlődése következtében. Ennek ellenée a jelenlegi adatbázis előállítása az 1998. évi ÁKM megjelenése után még csaknem négyhónapi intenzív munkát igényelt. E folyamatól (a észleges kudacok tekintetében is) igen tanulságos tanulmányokat lehetne íni de jelen íásban ezzel kapcsolatban csak néhány főbb megállapítása szoítkozunk. 1 Az adatok feldolgozása mindenekelőtt az egyes adatfoások összeillesztését igényelte. Köztudott hogy a különféle intézményektől (PM MNB KSH APEH) számazó adatállományok milyen nehezen illeszthetők össze és még egyazon intézmény által kiadott publikációk is olyan legalábbis látszólag ellentmondó adatokat tatalmaztak amelyeket az egyes kiadványok összeállítói sem tudtak megmagyaázni. Például a KSH (igaz jóészt APEH-adatokon alapuló) A vállalatok pénzügyi adatai 1995 1998 c. nagyon hasznos kiadványában összességében véve is akkoa nettó eáleszköz- és sajáttőkenövekedés mutatkozik amit sem az állóeszköz-felhalmozási adatokból sem a visszafogatott nyeeség és észvénykibocsátási (működőtőke-bevonási) oldalól messze nem lehet alátámasztani. Ezen belül különösen az ingatlanszolgáltatás és a vízgazdálkodás nettó tágyieszköz-növekedése látszik megmagyaázhatatlannak amit a vállalati eszköz foás méleg első esetben saját tőke növekedéssel másik esetben nettó tatozásnövekedéssel magyaáz. Eddig minden kíséletem meghiúsult az adatok megnyugtató összeegyeztetésée aká a cégvagyon átétékelését (ami viszont megjelent volna a nyeeségben) aká nagymétékű telekvásálást (önkományzattól hogy a vállalati szekto egészének többlete is eltűnjön) aká a számviteli tövény szeint esetenként az eedménykimutatáson át nem vezetendő közvetlenül tőketatalékba helyezendő felhalmozási juttatásokat póbáltam az eltéés okaként feltételezni. Főleg e köülmény és az átétékelések nagy észének a két éintett félnél nem szimmetikus módon töténő megjelenése miatt a pénzügyi vagyonváltozások egyensúlya csak egyes szektook kimutatott nettó pénzügyi vagyonának koekciója évén volt biztosítható. E koekciók esetében igyekeztem a maximális gondossággal eljáni a háztatásoknál az év végéig ki nem fizetett munkabé-jáandóságokat az állami adó- és jáulékkintlevőségek változását a bankendszeben aszimmetikusan megjelenő eszközcéltatalék állományváltozásokat a vállalatoknál pedig a biztosítóknál elszámolt díjtatalék-változásokat is figyelembe véve. A cégtulajdonok esetében azonban nemcsak az adathiány és az aszimmetikus elszámolások hanem a követendő étékelési elvek tisztázatlansága miatt se számoltam egyelőe átétékelődési hatásokkal. Így a észesedések változásának csak a tanzakciók a észesedések vétele illetve eladása még viszonylag megbízhatóan számszeűsíthető - egyenlegét tekintettem. 1 A munkához az íásos anyagokon túlmenően felbecsülhetetlen segítséget kaptam elsősoban a KSH munkatásaitól de az MNB az ECOSTAT a Kopint Datog és a PM szakétőitől is. Különösen hasznos módszetani segítséget nyújtott Fogon Máia Hüttl Antónia Szőkéné Boos suzsanna Dénes Feenc Gábiel Katalin Ime József Emi Istvánné Kelemen László Fiáth Andea Buckne Józsefné Huszá Gábo és P. Kiss Gábo akiknek ezét ezúton is köszönetemet szeetném kifejezni. Takács Tibonak és Nagyné Pozsgai Máiának főleg a háztatás-statisztika feldolgozásában való segítségükét tatozom köszönettel. (Az egyéb infomációkét a nevek felsoolása nélkül mondok köszönetet.) A felhasznált fontosabb íásos foásokat a. táblánál soolom fel.
836 RÉVÉS TAMÁS Az így kapott teljes pénzügyi vagyonváltozásnak az évközi folyamatokból (bevételek és kiadások egyenlegéből) le nem vezethető észét az egyéb tanszfeek között számoltam el. Ennek a lényegében csak a (végleges és ideiglenes) tanszfeek blokkján belüli felosztási bizonytalanságnak azonban a modell működésée a temelési az adó- és az impotvonzatok meghatáozásáa nincs hatása csak amennyiben a számított tanszfefolyamatokat is be akajuk vonni az étékelésbe akko kell szem előtt tatani. A folyamatoka vonatkozó adatoknál az ÁKM-et vettem alapul (a nemzeti számlák adataihoz képesti későbbi és dezaggegált mélegekkel jobban alátámasztott továbbá az egységesség és az ÁKM-adatok koekciójának nehézkesebb mivel so- és oszlopegyensúlyt egyaánt biztosítani kell volta miatt) az ettől eltéő adatokat az ÁKM-beli étékekhez igazítottam. Az ÁKM-ben aggegált módon fomailag szeeplő valójában ott lényegtelen idegenfogalmi adatok esetében azonban az MNB által átdolgozott (jóval nagyobb idegenfogalmi bevételt mutató) fizetési méleg adatait használtam. A koekciókból eedő eltéések százalékosan az aggegált szektooka nézve nem túl jelentős egyenlegét egyéb tanszfeként számoltam el. Az ÁKM által má nem tatalmazott hozzáadottéték-felosztás tekintetében a nemzeti számla kiadványt használtam (bá ez tudomásom szeint még koábbi TEÁOR szeinti ágazati besoolást tatalmaz ami azonban csak egyes szektooknál okoz édemleges poblémát) az említett koekciók miatt a vállalati működési eedményt maadványelven hatáozva meg. A működési eedmény további sosának ekonstuálásához má lényegében csak a tásaságiadó-bevallások adatait használhattam. A külföld ÁKM-ben és a nemzeti számlákban nem szeeplő adatai a nemzetközi fizetési mélegből számaznak. Hasonlóan az államháztatás hiányzó adatait a költségvetési zászámadások az APEH az ÁPV Rt. az Állami Számvevőszék és egyéb foásokból számazó infomációk alapján hatáoztam meg. Az elemzésben az államháztatás észeként kezeljük a nonpofit szevezeteket is ami az államháztatás exogén kezelése miatt semmilyen következménnyel nem já csak helytakaékosságot jelent. A fizetési mélegben található tuistaexpotot a KSH-nak 1994. évi valamint a GFK Hungaia cég 1998-as felméésének adatai valamint a Wold Tade & Touism Council (WTTC) Tuizmus Szatellit Számla c. tanulmánya alapján osztottam szét ágazatoka. A konfeenciatuizmusnak közvetlen fomában meg nem jelenő kiadási stuktuáját a meglevő adatok további tanszfomációjával és szakétők véleményén is alapuló becslésekkel tudtam számszeűsíteni. A kiutazó tuisták költségeinek szekezetét szakétői becsléssel illetve a háztatásstatisztika alapján állapítottam meg. Ebben temészetesen nagyfokú a bizonytalanság de ez a jelen számítások szempontjából elhanyagolható jelentőségű. A háztatás-statisztika fogyasztási kategóiáinak étegek szeint bontott az össznépessége felszozott adatait a KSH 1998. évi fogyasztás-statisztikai adatai valamint egy koábban kidolgozott fogyasztás-tanszfomációs mátix alapján osztottam szét ágazatoka. A háztatások munkajövedelmének ágazati eedet szeinti felosztását egyelőe a fő keeső ágazati hovatatozása alapján az ECOSTAT munkatásai készítették. Az ebből a leegyszeűsített hozzáendelésből eedő a étegek szintjén valószínűleg jelentős észben kiegyenlítődő tozulások kiküszöbölésée a jövőben meg kívánom vizsgálni hogy lehetséges-e a munkajövedelmek személyenkénti besoolása és hogy ez megbízhatóbb-e mint az eddigi módsze. Végül a háztatás-statisztika bevételi és kiadási adatait egy külön ee a céla kifejlesztett nemlineáis pogamozási feladatmegoldó pogammal a makostatisztikai pe-
A TURIMUS KÖLTSÉGHATÁS-ELEMÉSE SAM-MODELLEL 837 emadatokhoz illesztettem. Az eljáás az S. Robinson (001) dolgozatában általánosan tágyalt entópia-módszeek csopotjába tatozik. Temészetesen a háztatás-statisztika e többszeeplős bonyolult és most előszö elkészült feldolgozása még további ellenőzése és fejlesztése szoul amiben támaszkodni kívánunk az alkalmazás és publikálás soán kapott visszajelzéseke is. A beuházási mátix előállításánál a diagonális elemeket (saját kivitelezésű beuházások) az ÁKM beuházási oszlopa valamint altenatív módon az adóbevallásokban szeeplő aktivált saját teljesítmények étéke és a saját temelésű készletek állományváltozása figyelembevételével (ezek különbségeként) hatáoztuk meg. Ez utóbbia az egyes foások többé-kevésbé eltéő adatot adtak ezét gondos mélegelést igényelt a végső becslés (néhol átlagolással aányok mélegelésével vagy a foások többsége által mutatott módusz elfogadásával). A gépbeuházások szakágazati felosztásáa gyakan az 1991. évi ÁKM (technológiailag meglehetősen stabil) aányai alapján keült so. Végül édemes megjegyezni hogy az esetenként a nemzeti számlák kiadványánál is észletesebb nehézipai szakágazati bontásokhoz az Ipastatisztikai évkönyv adatait egyes vállalatok (például a MOL) pénzügyi jelentéseit a tásaságiadó-bevallási adatokat az Enegiastatisztikai évkönyv adatait az 1991. évi ÁKM tábláit és egyéb munkatáblákat használtam fel. Ennek a jelen (pl. könyezeti hatásokat sem becslő) hatásvizsgálat szempontjából azonban nincs nagy jelentősége inkább az adatbázis jövőbeni felhasználási lehetőségének ézékeltetése végett említettem. Az elkészült adatbázist aggegált teljes fomájában abszolút számokkal a. tábla mutatja be módszetani megjegyzésekkel is ellátva. Tejedelmi kolátok miatt a dezaggegált adatbázisnak csak egyes észeit és csak stuktúájában mutatja be a 3. tábla. Temészetesen mint említettük az adatbázis tovább finomítható. Köztudott azonban hogy a pontos adatok délibábja kegetésének nincs ételme tekintve a feketegazdaság nagy (mintegy 0 százalékos a tuizmusban különösen magas) aányát amelyől aligha lehet teljes köű adatokhoz jutni. A számítások a közismet Excel táblázatkezelő pogammal készültek ami lehetővé teszi az elemzés más gépe való telepítését és egyéni továbbfejlesztését. A számítási eedményeket a 4 7. táblák foglalják össze. Elsőként az ún. paciális folyó temelési multiplikátookat mutatjuk be a tuizmus szempontjából fontos néhány ágazata a 4. táblában. Ezek az 1. oszlop szeinti ágazatok hazai teméke iánti egységnyi megendeléseknek az egyes ágazatoka gyakoolt hatását mutatják de csak az ágazatok közötti technológiai kapcsolatokat figyelembe véve. A 13. ágazatként szeeplő szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat hazai teméke iánti egységnyi keeslet például a temelési beszállítói kapcsolatok évén összesen 179 egység buttó temelést eedményez amiből 10 a saját észesedése (1 az eedeti megendelés 00 pedig a visszacsatolódó közvetett keeslet). E vetikumból összesen 056 egység munkajövedelem számazik. Fel kell hívnunk a figyelmet hogy az e táblában bemutatott hatások csak akko jelentkeznek ilyen métékben ha a folyamatot elindító elsődleges megendelés specifikusan hazai teméke iányul. Ez különösen állami megendeléseknél megvalósítható a beutazó tuisták költésénél azonban aligha feltételezhető. Ha például a gyógykezelése ékezett tuista valamilyen gyógyszet vásáol az éppolyan métékben (sőt valószínűleg nagyobb métékben) számazhat impotból mint amekkoa az összfoásokon belüli átlagos impotaány.
Soszám Számla éteg Ágazatok átlaga Egyes kategóiák kiadási (foás-) szekezete a 78. so adatainak százalékában (75.=Tuistaexpot 77.=Állam 78.=Összes számla) 1. 8. 1. 13. 14. 15. 16. 19. 6. 7. 8. 9. 30. 31. 3. 33. 34. 35. 75. 77. 78. számla éteg 3. tábla 1 Élelmisze-gazdaság 485 366 008 307 897 04 059 058 017 1651 1554 147 984 133 911 764 465 033 1661 35 04 565 Ruházati ipa 061 015 015 017 130 01 007 015 010 37 64 95 03 73 54 184 163 156 164 147 000 107 3 Egyéb könnyűipa 194 155 048 157 156 049 09 056 115 184 57 83 0 46 41 53 08 14 3 007 003 177 4 Kőolaj-feldolgozás 146 198 0 14 053 1060 395 087 04 436 367 414 00 40 15 34 336 193 18 900 000 14 5 Egyéb vegyipa 33 483 71 183 10 0 034 096 156 06 11 193 181 05 177 379 368 366 338 059 49 303 6 Alapanyagipa 397 180 455 101 084 07 054 10 363 091 08 088 043 046 034 183 179 08 069 066 004 306 7 Kőolaj- földgáztemelés 141 01 001 031 003 001 001 001 001 000 000 000 000 000 000 000 001 000 000 000 000 077 8 Gépipa 713 17 513 310 083 588 419 141 00 641 97 773 351 78 461 44 33 37 614 038 1018 9 Egyéb enegiaipa 14 178 051 19 35 304 034 067 110 384 374 334 317 399 56 567 564 678 573 009 000 171 10 Vízgazdálkodás 017 018 005 015 061 034 008 06 010 043 051 04 056 069 043 063 06 106 097 000 004 019 11 Építőipa 06 034 017 085 105 09 168 145 018 009 014 01 013 011 01 08 04 08 040 054 04 1 Keeskedelem 399 738 16 55 565 789 551 401 40 891 939 885 637 830 61 1393 119 114 989 15 114 44 13 Vendéglátás 05 009 009 0 194 013 54 01 01 06 143 159 089 193 1 053 059 081 113 079 047 06 14 Száazföldi szállítás 139 111 067 476 077 133 51 076 061 44 61 17 07 40 163 110 080 151 116 577 143 136 15 Egyéb szállítás 07 016 0 049 039 06 15 015 01-004 -001-006 -00 000 07 000-001 -001-004 181 000 07 16 Szállítást kiegészítő 065 035 035 136 145 33 1030 045 03 008 007 008 007 006 014 003 006 003 007 16 99 066 17 Posta távközlés 116 049 05 5 44 134 134 173 074 1 07 36 08 19 184 19 66 79 300 016 001 098 18 Pénzügyi tevékenység 189 070 048 160 161 103 176 076 064 4 194 45 19 195 8 096 14 110 154 00 014 18 19 Ingatlanügyletek 083 018 018 369 130 11 386 108 109 049 116 181 1057 817 443 075 033 154 1191 1419 073 178 0 Gazdasági szolgáltatás 394 35 138 1163 670 84 610 737 364 004 006 003 004 007-001 013 01 01 009 379 106 60 1 Közigazgatás 036 0 019 043 086 06 043 054 008 034 01 0 003 013 011 003 001 007 003 000 1906 177 Oktatás 01 013 008 09 018 019 017 03 009 064 073 056 093 139 144 017 006 033 01 000 1013 105 3 Egészségügy 016 034 004 031 08 06 007 016 004 097 190 100 1 17 090 45 381 307 367 000 1063 10 4 Köztisztasági szolgáltatás 018 019 004 013 056 041 006 068 016 013 014 015 07 035 05 01 016 048 044 000 019 015 5 Egyéb szolgáltatás 106 057 030 9 31 067 103 077 053 168 133 18 11 186 174 188 179 313 318 009 340 113 6 AR0 176 359 047 13 514 47 041 130 056 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 117 7 ARCL 154 30 051 184 199 364 056 114 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 13 8 ARCH 097 19 05 18 041 416 000 11 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 061 9 AU0 536 7 155 739 007 736 339 61 317 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 31 30 AUCL 319 4 078 67 440 54 108 194 130 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 17 31 AUCH 334 194 084 71 414 589 400 40 048 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 194 3 IRL 017 059 003 013 019 030 000 003 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 061 33 IRH 016 063 001 014 07 00 000 05 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 033 34 IUL 014 03 004 019 06 014 001 014 013 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 094 35 IUH 03 0 011 041 046 018 001 040 06 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 106 61 Készlet 137 136 138 666 036 015-040 -075 158 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 035 07 6 Háztatási vegyes jövedelem 191 000 000 000 000 000 000 000 5393 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 096 63 Kamat -034 15 017 147 108 111-001 181 6-946 -40-673 -558-183 -199-455 -1089-35 -800 000 1481 041 64 Hitel -365-17 -177-1109 -1171-367 16-1190 -447 133 1368 1461 157 1056 1567 11 1813 89 157 000-1783 -145 65 Egyéb tanszfe 394-047 357 583 845-8 -100 64 4056 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 3547 381 67 Állami működési eedmény 174 006 000 000 071 000 000 344 139 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 087 68 Béjáulék 46 33 179 488 769 79 38 386 117 4 36 450 406 379 38 016 019 011 014 000 000 73 69 Temelési adó 050-047 009 06 155 054-001 051 30 065 06 083 057 061 071 056 060 053 091 000 000 034 70 Üzemanyagadó 19 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 001 065 71 Jövedelemadó 075 048 01 191 088 061 014 071 06 1161 813 118 135 1046 1447 013 047 018 11 000 000 165 7 Áfa 000 000 000 000 000 000 000 000 000 115 101 1175 78 948 815 1477 144 136 1139 749 01 167 78 Összesen foás (milliád foint) 5788 906 538 73 318 700 139 34 913 599 631 313 1649 1117 996 31 171 48 547 730 4181 5147 79 Ebből: Temelés 7778 9083 533 9507 10000 9376 6165 8146 9749 80 Folyó temelőfelhasználás volumene 4390 6451 3993 4994 4867 4494 4790 707 397 5966 5770 6115 550 6109 4847 7388 7105 8077 7336 951 5514 5014 81 Összes munkajövedelem 1693 1684 460 790 3733 959 945 1133 588 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 136 8 Összes magánbeuházás 617 485 344 731 500 1487 94 137 63 69 759-176 594 455 597 37 516 033 13 000 1185 467 84 Összes tanszfe 185-004 196-379 -18-485 -858-745 548 386 118 788 1014 873 1367 757 73 477 77 000 345 373 85 Összadó+állami működési eedmény 890 339 09 705 108 907 341 375 548 773 50 97 597 434 715 156 1551 1318 1455 749 03 791 86 Vám (vámeltééssel) 046 100 095 001 000-001 063 00-00 06 03 07 018 0 019 034 033 08 06 000-00 05 87 Külföld (impot dft???) 04 808 4564 493 000 64 3835 1854 51 0 070 319 75 107 456 0 073 067 199 000 000 1119
Soszám A folyó (ágazatközi technológiai) temelési multiplikátook (néhány tuizmusban fontos ágazata)* 1. 8. 1. 13. 14. 15. 16. 19. Számla számla 4. tábla Temelés/foás (százalék) 1 Élelmisze-gazdaság 158 001 006 014 00 003 00 001 9083 Ruházati ipa 000 000 000 001 000 000 000 000 6404 3 Egyéb könnyűipa 003 00 003 003 001 00 001 00 6696 4 Kőolaj-feldolgozás 00 001 001 001 006 004 001 001 4639 5 Egyéb vegyipa 006 005 00 00 00 00 001 001 5349 6 Alapanyagipa 004 010 00 00 00 00 00 004 6487 7 Kőolaj- földgáztemelés 001 000 001 001 001 001 000 000 3079 8 Gépipa 003 135 004 00 006 007 00 00 533 9 Egyéb enegiaipa 005 003 004 006 005 003 00 00 9569 10 Vízgazdálkodás 000 000 000 001 001 000 000 000 10000 11 Építőipa 001 001 00 003 00 00 00 00 9975 1 Keeskedelem 015 006 109 009 011 014 007 006 9507 13 Vendéglátás 000 000 000 10 000 005 000 000 10000 14 Száazföldi szállítás 003 003 006 00 103 006 00 001 9376 15 Egyéb szállítás 000 000 001 000 000 10 000 000 6165 16 Szállítást kiegészítő 001 001 00 00 003 015 101 000 8146 17 Posta távközlés 00 001 004 004 00 004 003 001 9836 18 Pénzügyi tevékenység 003 003 004 004 003 006 00 00 9019 19 Ingatlanügyletek 001 001 005 00 00 008 00 10 9749 0 Gazdasági szolgáltatás 008 006 016 011 006 016 011 005 8940 1 Közigazgatás 001 001 001 001 001 001 001 000 9860 Oktatás 000 000 001 000 000 001 000 000 10000 3 Egészségügy 001 000 000 000 000 000 000 000 10000 4 Köztisztasági szolgáltatás 000 000 000 001 001 000 001 000 10000 5 Egyéb szolgáltatás 00 00 004 005 00 004 00 001 9818 Összesen 4 183 177 179 161 07 149 135 Indukált munkajövedelem 040 01 045 056 041 04 01 014 * Az oszlop szeinti ágazat teméke iánti egységnyi keeslet hatása a so szeinti ágazatok temelésée és a háztatások munkajövedelmée.
5. tábla A teljes multiplikátook (néhány tuizmusban fontos ágazata)* Soszám Számla 1. 8. 1. 13. 14. 15. 16. 19. számla Impot/foás aány (százalék) 1 Élelmisze-gazdaság 1613 0059 045 036 017 010 0105 048 808 Ruházati ipa 0019 0008 003 0031 0019 0013 001 004 3343 3 Egyéb könnyűipa 0061 00 0064 0064 0047 0037 0038 0060 351 4 Kőolaj-feldolgozás 0040 0011 0035 003 0076 0038 000 003 789 5 Egyéb vegyipa 0088 0038 006 0055 0055 003 003 0059 4576 6 Alapanyagipa 0078 007 0076 007 0068 0055 0054 0094 3466 7 Kőolaj- földgáztemelés 0015 0005 0015 0015 0018 0010 0007 0013 6890 8 Gépipa 0136 0771 0173 013 0173 0113 0085 0135 4564 9 Egyéb enegiaipa 0099 0034 0098 01 0104 0054 0051 0100 48 10 Vízgazdálkodás 0011 0004 0011 0016 001 0007 0008 001 000 11 Építőipa 0095 0037 0117 0141 0134 011 0139 0139 05 1 Keeskedelem 070 0079 1187 046 070 0185 0151 035 493 13 Vendéglátás 0013 0005 0017 1036 0014 0036 0010 0018 000 14 Száazföldi szállítás 0064 005 0097 0063 101 0061 0040 0060 64 15 Egyéb szállítás 0005 0003 0008 0007 0006 0636 0004 0005 3834 16 Szállítást kiegészítő 0017 0009 006 007 0033 0097 088 0015 1855 17 Posta távközlés 0049 0018 0073 0077 0057 0050 0047 0058 164 18 Pénzügyi tevékenység 0066 008 0084 0087 0069 0069 0046 0071 981 19 Ingatlanügyletek 0066 006 0116 0104 0085 0097 006 1085 51 0 Gazdasági szolgáltatás 0134 0055 05 0177 018 0148 0153 013 1060 1 Közigazgatás 0011 0005 0013 0017 0010 0011 0010 0008 140 Oktatás 0013 0005 0017 0016 0014 0011 0010 0015 000 3 Egészségügy 0019 0005 0019 00 0017 0011 0011 003 000 4 Köztisztasági szolgáltatás 0008 000 0007 001 0009 0005 0010 0008 000 5 Egyéb szolgáltatás 0047 0018 0071 0081 0046 0043 0036 0053 18 1-5. Összesen (temelési multiplikátook) 3037 1343 878 977 647 061 1968 70 6 Aktív községi gyemektelen 0084 000 0060 0064 007 0036 0037 0086 7 Aktív községi gyemekkel kisjövedelmű 0043 001 0045 003 0066 000 007 0051 8 Aktív községi gyemekkel nagyjövedelmű 0158 0065 03 0351 0197 0149 0119 077 9 Aktív váosi gyemektelen 0111 0038 0158 0135 0130 0079 0076 0181 30 Aktív váosi gyemekkel kisjövedelmű 0106 0040 0167 0135 0138 0113 0085 015