1. Társas befolyásolás

1. Társas befolyásolás 1. Társas serkentés: megnő az egyéni teljesítmény társak jelenlétében Triplett kísérlete hazai pálya előnye - közönség 2. Társas gátlás: Romlik a teljesítmény mások jelenlétében pl.: lámpaláz Magyarázat?

3. Társas lazsálás az egyének csökkentik az erőfeszítésüket, amikor sokan dolgoznak egy közös feladaton, és nem mérhető, hogy ki mennyiben járul hozzá a közös teljesítményhez, azaz nem azonosítható a tömegben Ringelmann kísérlete - kötélhúzás Minél nagyobb egy csoport, annál nagyobb lehet a társas lazsálás, ismeretlen emberekkel való közös munka nagyobb fokú lazsálást idéz elő, egyszerű feladatoknál valószínűbb, mint a komplex feladatoknál Csökken a valószínűsége, ha vonzó vagy fontos a feladat, és mindenki elkötelezett a közös cél mellett (pl. evezős csapat)

4. Egyéniségvesztés a tömegben (dezindividualizáció) Tömegben elvész az emberek morális érzéke, önkontrollja, nem számítanak az egyének szellemi képességei, csak az indulat és a felfokozott érzelmek uralkodnak Egyéb jellemzői: Agresszív, erkölcstelen viselkedés Ragályszerűen terjedő szélsőségek Az egyének nincsenek tetteik tudatában Személyes felelősséget nem éreznek Legyőzhetetlenség érzése Nincsenek gátlások Minél kevésbé azonosíthatók az egyének, annál szélsőségesebb a viselkedés Pl.: szurkolói összecsapások

5. A felelősség megoszlása Társak jelenlétében a segítségnyújtás sokszor elmarad, mert a felelősség súlya megoszlik Ezt fokozza még ha a társak nem beszélhetnek, vagy nem látják egymás viselkedését (azt gondolják, a másik már biztos tett valamit)

Segítségnyújtás és bántalmazás (Kitty Genovese eset) 1964 március 3-án 3:15-kor a 28 éves Kitty Genovese New York Queens negyedében leparkolt az autójával, és gyalog hazafelé indult. A sötétben Winston Moseley megtámadta, megerőszakolta, többször megszúrta, majd a sorsára hagyta. A rendőrségi jegyzőkönyvek szerint az esetet 38- an nézték és hallgatták végig, ugyanis Kitty Genovese hangosan üvöltött és könyörgött az életéért. Mindezek ellenére a rendőrséget csak 03:50- kor hívták, és a rendőrök két percen belül a helyszínen voltak, de Kittyt már nem tudták megmenteni. A fiatalasszony a saját lakása ajtajáig kúszott el, miközben segítségért kiáltott, közben Winston Moseley elmenekült, majd visszatért, feltört egy autót, beült, és a párás ablakon keresztül figyelte a haldokló asszonyt, 03:40-kor kiszállt a kocsiból, és ismét, több késdöféssel bántalmazta az áldozatát, az egyik lábán halálos sebet ejtve, majd ismét megerőszakolta. Ekkor valaki kikiáltott az egyik ablakon, hogy hagyd azt a lányt, de a rendőrséget csak percekkel később hívták. A tanúk úgy nyilatkoztak, hogy mindannyian azt hitték, hogy valaki már kihívta a rendőrséget.

Hasonló körülmények között két gyilkosság történt 2004-2005 telén Budapesten a Városmajorban. A 29 éves Winston Moseleyt először halálra ítélték, majd az ítéletét több száz évre mérsékelték, és az Attica börtönbe szállították. Moseley olyan betegséget szimulált, amit a börtönben nem lehetett ellátni, ezért három felügyelő kíséretében külkórházba szállították, ahol lefegyverezte az őreit, őket és egy házaspárt túszul ejtett, és az asszonyt a férje előtt megerőszakolta, és életveszélyesen késszúrásokkal megsebesítette. Moseleyt a tettéért életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélték (Mosley korábban bevallotta, hogy nem csupán Kitty Genoveset ölte meg, továbbá Moseley családos, jó módú mérnök volt.) Moseley ítélete alatt az amerikai médián keresztül fejtette ki a véleményét. A bűncselekmények áldozatai hamar megszabadulnak, az elkövetők tovább szenvednek.. Moseley valószínűleg részt vett a hírhedt atticai börtönlázadásban. A lázadás véres eseményei hatására a következőt nyilatkozta: A börtön a jelenlegi állapotában eleve egy gonosz hely, ahol a bebörtönzött személyek rendszeres és nyilvános megsemmisítése zajlik. Moseley Foucault-hoz mérhető hidegséggel nyilatkozik a szabadságvesztés büntetésről. 2005-ben a bíróság elutasította a feltételes szabadságra való bocsátását.

A segítségre szoruló személynél a következőket mérlegelik az emberek: - megérdemli-e ez az ember, hogy segítsünk neki? (vagy saját magának köszönheti a helyzetét?) ez tipikusnak mondható attitűd a hajléktalanokkal vagy a fogvatartottakkal szemben nem kellett volna bűnözni, nem kellett volna annyit inni - kontrollálhatóság: tud-e saját maga segíteni magán ez negatívan jelentkezhet szintén a rabokkal, a hajléktalanokkal vagy a kábítószer-fogyasztókkal szemben: nem igaz, hogy vissza kell esni, aki akar, az talál munkát a szabadulása után, a hajléktalanok lusták, jó nekik úgy, ahogy vannak, szerintem bármilyen drogról le lehet állni - hasonlóság: mennyire ítéljük az adott személyt hozzánk hasonlónak a börtönben egyes nevelők néha túlságosan a szívükre vesznek egy-két ügyet, és a fogvatartottnak mindenképpen segíteni akarnak, még akkor is, ha ez jogszabályilag nem lehetséges, ennek az oka az lehet, hogy a helyzetet a saját helyzetükkel mérik össze, és nagyon hasonlónak találják.

A segíteni akarás a következőkön múlik: - a jutalom, a költség és a kockázat kapcsolata - érzelmi költségek - fájdalom- vagy részvétenyhítés - egyéni képességek (természetesen ezen tényezők valenciáját mindig a kogníció szabályozza) A bűntudatos emberek több segítséget nyújtanak másoknak, hogy ezzel a bűntudatukat enyhítsék. A bűntudat pedig általában a hazugság eredménye. Normák, amelyek elősegítik a segítségnyújtást: - viszonosság - igazságos közösségi elosztás - társas felelősség

A családi élet szentsége mint norma nem segíti elő a segítségnyújtást. Az emberek nem akarnak beleavatkozni a családi ügyekbe. Ez az elharapódzó családon belüli erőszak egyik társadalmi (vagy társas) oka. A proszociális viselkedésformák növelése a társadalomban: 1. A félreérthetőség csökkentése 2. A segítőkész énkép erősítése 3. A rászorulttal való azonosulás elősegítése 4. A segítő viselkedésformákat támogató normák oktatása 5. A segítségnyújtás normáinak aktiválása 6. A felelősség összpontosítása

6. Alkalmazkodás a többséghez Asch kísérlete: A személyek ¾-e legalább egy alkalommal a beavatottak válaszát ismételte 50%-uk a nyilvánvalóan rossz választ adta többször is Magyarázat: megzavarodtak, attól tartottak nevetségessé teszik magukat mások előtt

7. Engedelmeskedés a tekintélynek Oly erős belső követelmény, hogy valószínűleg az evolúció során épült be fajunkba. Milgram kísérlete: A kísérleti személyek 65%-a mindvégig engedelmeskedett, elment a legnagyobb, 450 voltos áramütésig Senki nem állt meg 300 volt alatt mikor a tanuló már elkezdte rugdosni a falat

2. A csoport Egymással társadalmi kapcsolatban álló emberek együttese Pl.: diákság, sportolók, TV nézők, nyugdíjasok Szűkebb értelemben a csoportot speciálisabb jellemzői alapján lehet meghatározni: viszonylagos tartósság folyamatosság a közös tevékenységben közös, mindenki által ismert cél szervezettség (alá-fölé-mellérendeltség, vezetés) csoporttagok elképzelései a csoportról; mi-tudat hagyományok, szokások kialakulása (beavatás, egyenruha) A csoportstruktúrán belül mindenkinek megvan a maga meghatározott helye, ez pedig kijelöl neki egy státuszt a csoport pedig ennek megfelelő szerepviselkedést vár el a tagtól

1. A csoport típusai 1. Elsődleges csoport tagok közötti közvetlen érintkezés jellemző tartós kapcsolatok, tevékeny együttműködés a tagok között a személyes érzelmeknek nagy szerepük van pl.: Család, baráti kör, brigád Társadalmi értékrendet, normát közvetít Saját normákat alkot, melyek akár a társadalmi célokkal ellentétesek is lehetnek Általában alacsony létszámú A létszám növekedésével a centralizálódás és a differenciálódás jellemző

2. Másodlagos csoport Nagy létszámú A tagok között szervezeti kapcsolat van Nem jellemző a személyes kontaktus, a személyes érzelmek Pl.: az egész iskola, vagy az egész gyár 3. Intézményes (formális) csoport Formailag meghatározott szerkezet Csoporton belüli kapcsolatok, vezetés, és az egyes feladatok megoszlanak a tagok között Pl.: fociegyesület Általában a másodlagos csoportok többsége formális csoport is, mert a hivatalosan rögzített struktúra a tagokra nézve kötelező (jogszabályok, munkarend)

4. Spontán (informális) csoport nem hivatalosan létrehozott, nem szabályozott kisebb társulások, melyek a tagok közötti személyes kapcsolatokon alapulnak pl.: osztályon belüli baráti kör 5. Vonatkoztatási csoport Amelyet az egyén keretül használ önmaga és mások értékeléséhez, és amelyhez tartozni szeretne. Funkciói: Normatív funkció: elvárásokat, normákat állít az egyén elé, az egyén magatartását, gondolkodását ennek megfelelően befolyásolja Viszonyítási funkció: az egyén saját véleményeinek, képességeinek megítéléséhez A vonatkoztatási csoport és a tagsági csoport nem mindig esik egybe.

2. A csoport belső szerkezete Moreno szociometriája Kölcsönös szimpátián alapuló társas kapcsolatok rendszerének feltárása Kérdéscsoportok: Rokonszenvi kérdések Közösségi funkcióra vonatkozó kérdések Képességekre, készségekre, adottságokra vonatkozó kérdések Közösségi helyzetre, népszerűségre vonatkozó kérdések

Szociometriai kérdőív 1. Ha a csapat klubdélutánt rendezne, ahová meghívnák barátaikat, ki lenne a legalkalmasabb ennek a megszervezésére? 2. Ha a csapat Dél-Amerikába utazna mérkőzésre és hajón tennék meg az utat, kivel utazna szívesen egy kabinban? 3. Ki a legnépszerűbb a csapatban? 4. Ha a csapatból az egyik tagot ki kellene jelölni arra, hogy kisebb fegyelmi ügyekben döntsön, ki lenne erre a legalkalmasabb? 5. Ha abbahagyja a sportolást, kivel szeretne társai közül továbbra is kapcsolatban maradni? 6. A csapatban ki tudja lelkesedésével magával ragadni a többieket? 7. Ha az edzőjük megbetegedne, és a csapat egyik tagjának kellene helyettesítenie, ki lenne erre a legalkalmasabb? 8. Ki a leg technikásabb játékos a csapatban? 9. Unalmas estéken ki tudja leginkább szórakoztatni a többieket? 10. A csapattagok közül ki képviselné legjobban a többieket a szakosztály vezetőségében?

Szociogram A rokonszenvi választások során létrejött kapcsolatokat a szociogramon ábrázoljuk, ez megjeleníti a vizsgált csoport belső szerkezetét Ahány kölcsönös választás van, annyiszor kötjük össze a személyeket Jelöljük a nemeket is Jellegzetes alakzatok: háromszög kör csillag lánc

3. A csapat 1. A csapattá fejlődés szakaszai: 1. Alakulás (forming) Legfőbb feladat a tájékozódás: egymás megismerése, a csoport céljának megismerése A csoporton belüli kapcsolatok bizonytalanok és kialakulatlanok Az edző részéről fontos, hogy megkönnyítse ebben a szakaszban a kommunikációt Hasznos lehet a csapatépítő játékok, tréningek bevetése pszichológus segítségével

2. Kiforrás, ellenállás (storming) Fő feladat a konfliktusok kezelése Már ismerik egymást, de nem alakult ki a konfliktuskezelés módja, sok a vita, összetűzés Státuszokért és szerepekért folyó versengés, s az edző korlátainak keresése jellemző Az edzőnek pontosan meg kell határoznia, és ismertté kell tennie az egyes posztokhoz, szerepekhez szükséges kritériumokat NYÍLT KOMMUNIKÁCIÓ!!!

3. Normák kialakítása, konszolidáció (norming) Fő feladat: közös normák kialakítása Az egyéni érdekek helyét átveszik a közös célok Közös csoportnormák, attitűdök és szerepmeghatározások révén megoldódnak a konfliktusok Mi tudat magas kohézió, együttműködés Az edző azzal segítheti a folyamatot, ha megdicséri a csapatot a jó teljesítményért és kiemeli az egyéni hozzájárulásokat melyek a csapat eredményességét segítették

4. Teljesítés, produktivitás (performing) Fő feladat: működés, az előttük álló fealdatok közös elvégzése Kialakul a csoportszerkezet, a csoporton belüli szerepek stabilizálódnak Bizalom, nyílt kommunikáció, feladatmegoldások kialakult mintázatai, jellemző közös célra irányult erőfeszítések, feladatorientáltság Az edző részéről fontos, hogy a csapaton belüli versengést kontrollálja, és az együttműködő légkört fenntartsa

2. A csapatlégkör A csapat összetartó erejének típusai: Feladatkohézió: a csapattagok mennyire dolgoznak együtt a közös csapatcélok elérése érdekében Társas kohézió: a csapattagok mennyire kedvelik egymást és mennyire élvezik egymás társaságát A csoportlégkör attól függ, hogy a sportolók milyennek látják a csapattagok közti kapcsolatokat. A jó csapatlégkör eredménye: A csapattagok jobban érzik magukat Elkötelezettebbek a csapat iránt Megfelelő felkészüléssel és motivációval párosulva fokozódik a teljesítmény

3. A csapatkohézió megteremtése Amit az edző megtehet Hatékony megegyezés Minden egyes játékos szerepének tisztázása a csapatsiker érdekében A büszkeség előmozdítása a csapatrészeken belül Olyan csapatcélok kitűzése, melyekhez mindannyiukra szükség van A csapatidentitás elmélyítése (közös ruházat, rituálé) klikkek kialakulásának megakadályozása Túl gyakori személycsere kerülése Rendszeres csapat-összejövetelek megrendezése Érzékenynek maradni a csapaton belüli légkörrel szemben Személyes ügyek ismerete Azonnali konfliktusmegoldás keresése Legyen példakép

4. Csapatépítés alapfokon Pozitív, bizalmi hangulat megteremtése Pl.: meséljék el ki, mikor, miért kezdett el sportolni, vagy mi volt eddig a legkellemesebb emléke Csapatépítő trükkök: Kedvenc zenék meghallgatása Közös filmnézés, megbeszélés Csapatrajz, kézlenyomat Csapatmontázs, embléma készítése Csapatmese vonatozással Bizalompróbák csak pszichológussal!

Irodalom Séra László: Általános Pszichológia Lénárt Ágota: Téthelyzetben Egyéb felhasznált irodalom: Atkinson: Pszichológia Smith&Mackie: Szociálpszichológia Sigurd Baumann: Csapatpszichológia Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába