Tartalomjegyzék Második modul ArcGIS v10.1 alap feladat 1 ArcMap - ismerkedés a munkaterülettel... 2 1.1 Az ArcMap felülete... 2 1.2 Az eszköztárak (Toolbars)... 4 2 Készítsünk egy projektet: térképet a születési arányokról... 5 2.1 Adatok hozzáadása... 5 2.2 A jelek ( Map Symbols ) megváltoztatása ( Symbology, azaz jelölésrendszer)... 7 2.3 Különböző rétegek elrendezése... 9 3 Nyomtatható térkép létrehozása... 12 4 Adatok (torta) diagramokban... 15 5 Információ és lekérdezés... 19 5.1 Információ az attribútum táblából... 20 5.2 Információ megtekintése az Identify tool használatával... 20 5.3 Kijelölési módszerek... 21 5.3.1 Interaktív kijelölés... 21 5.3.2 Kijelölés tulajdonság alapján... 21 5.3.3 Kijelölés elhelyezkedés alapján... 23 5.3.4 A kijelölés mentése Layer File -ként... 24 5.3.5 Mi a különbség a shapefile (.shp) és a layer fájl (.lyr) között?... 24 Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
1 ArcMap - ismerkedés a munkaterülettel Nyissuk meg a programot: Start Menü > Programok > ArcGIS > ArcMap. Amikor megnyitjuk az ArcMap-et, egy párbeszéd panel fog megjelenni három lehetőséggel: - Kezdjünk üres nézettel ( empty view )! - Kezdjünk template (sablon) használatával! - Kezdjünk egy már létező térképpel, amelyet a fájljaink közül kikereshetünk vagy a nemrég megnyitott térképek listájából kiválaszthatunk! Válasszuk az első lehetőséget, és kattintsunk az OK gombra! 1.1 Az ArcMap felülete Eszközök eszköztár Menüsor Alap eszköztár Rétegek (layers) Térkép nézet 2
A térkép nézettől balra a Table of contents (tartalomlista) című oldalsávban láthatjuk a rétegek (Layers) listáját. A GIS-ben egy térkép különböző rétegekből (layerekből) épül fel. Egy rétegnek különböző alakja lehet: point (pont), line (vonal) vagy polygon (sokszög). A Layers oldalsáv egy tartalomlista, amelyben az összes réteg látszik, amelyből a térkép nézete létrejön. Ha pipát teszünk egy réteg neve melletti jelölőnégyzetbe, akkor a réteg megjelenik a térképen. A következő példa jól szemlélteti ezt: Ezen a térképen négy réteget látunk: - a legalsó réteg az óceánokat ábrázolja (world30) - a felette következő réteg az országok humán fejlettségi mutatóját tartalmazza (HDI, azaz Human Development Index) - efölött pedig a városok rétegét találjuk A vulkános réteg ( Volcanoes ) bár a réteg listájában van, nincs kipipálva a jelölőnégyzete, tehát nem látható a térképen. A demográfia ( demography ) réteg pedig nem látható, mivel ugyanarra a területre vonatkozik, mint a HDI réteg. 3
1.2 Az eszköztárak (Toolbars) A menüsor úgy néz ki, mint egy tipikus Windows menü. Az opciók témánként csoportosítva vannak. A Standard eszköztár a menüsorhoz tartozó parancsokat mutatja: A Tools eszköztárban találjuk a következő gombokat találjuk: zoom (nagyítás/kicsinyítés), pan (kis kéz a térkép vonszolására), indentify (információs eszköz), select (kiválasztás), unselect (kiválasztás megszüntetése), find (kereső), measure (mérő eszköz). További eszköztárakat is hozzá lehet adni a menühöz. A menüsoron kattintsunk a Customize > Toolbars parancsokra, és jelöljük ki a kívánt eszköztárakat! Mindegyik eszköz kivehető a menüsorból, ha a bal oldali pontozott vonalra kattintunk, és kihúzzuk az ArcMap fő menüjéből. 4
2 Készítsünk egy projektet: térképet a születési arányokról Ezen a feladaton keresztül megtanuljuk, hogy kell adatokat hozzáadni egy projekthez, és hogyan tudunk információt prezentálni a világ térképén (esetünkben a születési arányokat). 2.1 Adatok hozzáadása Kattintsunk az Add Data gombra! Keressük ki a projekthez szükséges adatokat a megfelelő mappából! Ha nem találjuk az adatainkat tartalmazó fájl pontos helyét, akkor kattintsunk a Connect to folder gombra, és válasszuk ki a megfelelő mappát! Válasszuk ki az economics.shp nevű fájl, és kattintsunk az Add gombra! Miután hozzáadtuk az adatokat, a világ térképe meg fog jelenni a nézeti ablakban. Úgy kell kinéznie, mint a következő oldalon látható ábrának (a színe lehet más). Vegyük észre, hogy a rétegek listájában (balra) megjelent egy új elem! Vegyük ki a pipát a jelölőnégyzetből, hogy eltűnjenek az országok! Majd kattintsunk újra a négyzetbe, hogy az országok ismét megjelenjenek! Így lehet egy réteget ki- és bekapcsolni. Próbáljuk ki a különböző eszközöket, hogy megtanuljuk őket használni (ld. előző oldal)! 5
Amikor hozzáadtuk a réteget, akkor nemcsak a világ alakját adtuk hozzá, hanem egy mögöttes attribútum táblát ( attribute table ) is. A GIS-nek térbeli adatokra és attribútum (leíró) adatokra egyaránt szüksége van. Az attribútum tábla egy olyan adatbázis vagy táblázatos fájl, amely egy sor földrajzi jelenségről tartalmaz információt. A táblázat oszlopai általában egy-egy földrajzi tulajdonságot képviselnek, és a sorokba pedig egy-egy földrajzi objektum adatai vannak írva. Hogy lássuk ezt az információt, jobb egérgombbal kattintsunk az Economics rétegre, a felnyíló menüből pedig válasszuk ki az Open attribute table parancsot ( Attribútum tábla megnyitása )! Ebben a táblázatban minden oszlop különböző demográfiai (lakossági) adatokat taralmaz minden országról. A táblát úgy zárhatjuk be, hogy az ablak jobb felső sarkában lévő kis keresztre kattintunk. 6
2.2 A jelek ( Map Symbols ) megváltoztatása ( Symbology, azaz jelölésrendszer) Ahogy láthatjuk, az összes ország ugyanazzal a színnel van jelölve a térképen. De ezt meg lehet változtatni. A különböző földrajzi jellemzőket is meg lehet jeleníteni olyan módszerekkel, mint például egyedi értékekkel (kategóriák szerint - Categories ) és színfokozatokkal (mennyiség szerint - Quantities ). Később meg fogunk ismerkedni a jelekkel, a jelölésrendszerek beállításával és a megfelelő osztályozási módszerekkel. Most azonban csak megemlítjük, hogy ezek a lehetőségek ebben a menüben érhetőek el. A jelölésrendszer megváltoztatatásához kattintsunk jobb gombbal az Economics rétegre, és a felnyíló menüből válasszuk ki a Properties (tulajdonságok) menüpontot! vagy: Kattintsunk duplán az Economics szóra! Most meg fog nyílni a Layer properties ablak (a réteg tulajdonságai). Nyissuk meg a Symbology fület! Egy olyan térképet akarunk készíteni, amely a különböző országok születési arányát mutatja. Ezért a Quantities > Graduated colors (Mennyiségek > színfokozatok) beállítást fogjuk választani. Gondoljunk bele, hogy miért pont ez a legmegfelelőbb választás! Tanulmányozzuk a beállításokat: Value (érték): BRTHRATE Normalization (normalizáció): None ( semmilyen, mert az értékek már eleve relatívak) Classes (kategóriák): 5. Figyeljünk a kategóriák értékeire: -99 a születési arány esetében például nem reális. Ez az érték (néha -9999 is lehet) az jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre adatok. 7
A probléma megoldásához kattintsunk a Classify gombra! A diagram a különböző értékek gyakoriságát mutatja. Vegyük észre az űrt a -99 és a 7,8 értékek között! Ahhoz, hogy helyes kategóriákat kapjunk, ki kell zárnunk ezt a nincs adat típusú értéket! Kattintsunk az Exclusion (kizárás) gombra! A Query fülnél meg kell adnunk a helyes matemikai egyenletet. Kattintsunk duplán a BRTHRATE kifejezésre! Ezután pedig a = jelre! Ezt követően a Get unique Values (egyedi értékek megjelenítése) gombra kattintsunk, majd duplán kattintsunk a -99 -es értékre. Ha sikerült helyesen végrehajtanunk a lépéseket, akkor az alsó fehér ablakban meg fog jelenni egy új egyenlet. Ha nem sikerült, akkor kattintsunk a Clear (töröl) gombra, és kezdjük újra! Ezután kattintsunk a Legend fülre: 8
Tegyünk pipát a Show symbol for excluded data (Mutassa a kizárt adatok jelét) beállítás jelölőnégyzetébe. Ha ezt nem állítjuk be, akkor a világ azon részei (kontinensei, országai), ahonnan nincs adatunk, nem lesznek megjelenítve a térképen. Képzeljük el, hogy nézne ki a térkép, ha ezt a beállítást kifelejtenénk! Kattintsunk a Symbol melletti színre (téglalapra), hogyha meg akarjuk változtatni a színt! Végül kattintsunk az OK gombra! Figyeljük meg a diagramon bekövetkezett változást! Az űr eltűnt. A kék vonalak jelölik a különböző információ kategóriákat (csoportokat) - ahogy meg fognak jelenni a térképen. Végül kattintsunk az OK gombra! Nézzük meg a térképet és a rétegek listájában látható kategóriákat: megegyeznek. 2.3 Különböző rétegek elrendezése Egy térkép jobban néz ki, ha van háttere (látszik a rácsozás, vagy az óceánok...). Adjunk is hozzá valamit! Adjunk hozzá egy újabb réteget: World30.shp. Figyeljük meg, hogy a születési arányról szóló réteg most már nem látszik! Pillantsunk a rétegek listájára a válaszért: amikor több réteget adunk az ArcMap dokumentumhoz, akkor a rétegek egymásra egymás fölé kerülnek az adatlistában. Ez valójában azt jelenti, hogy a listában alul lévő réteg a térképen a többi réteg alatt jelenik meg. 9
Hasonlóan, a listában első helyen álló réteg a térképen is az összes többi felett jelenik meg. A sorrend megváltoztatásához egyszerűen csak kattintsunk az adott rétegre, és húzzuk a kívánt helyre! Változtassuk meg a World30 réteg színeit! Kattintsunk a World30 réteg neve alatti kis színes négyszögre, és állítsuk be világos kékre! Végül kattintsunk az OK gombra! Utolsó lépésként pedig változtassuk meg az adatokat tartalmazó réteg nevét: Az Economics rétegnél nyissuk meg a Layer Properties menüt, és válasszuk a General fület! Itt írjuk át a réteg nevét ( Layer Name ) a következőre: Birth rate (in %) (Születési arány %-ban)! Gratulálunk! Elkészült a különböző országok születési arányait mutató világtérképünk! 10
Most pedig vizsgáljuk meg közelebbről a térképet: - melyik országokban, régiókban a legnagyobb a születési arány? - hol a legalacsonyabb? Végül ne felejtsük el menteni a munkánkat! Gondoljuk jól át, hogy melyik mappába akarjuk az elkészült térképeket menteni! Egyszerű megoldás lehet egy Térképek nevű mappába menteni őket, abba a könyvtárba (vagy ahhoz közel), ahol az adatokat tartalmazó fájlok vannak. Kattintsunk a File > Save as parancsra! Adjunk megfelelő nevet a fájlnak, és kattintsunk a Save gombra! 11
3 Nyomtatható térkép létrehozása Tegyük fel, hogy ki akarjuk nyomtatni a születési arányról szóló térképet, úgy, hogy van rajta méretarány, északjel és jelmagyarázat! Ezt nagyon könnyen el lehet végezni az ArcMap-ben. Ehhez az elrendezési nézetet ( Layout View ) fogjuk igénybe venni. Ez más, mint a Data View (adatmegjelenítési nézet), amit már használtunk. A térkép egy elrendezési oldalon fog megjelenni ugyanazokkal a beállításokkal, mint a Data View -ban. A nézetet a harmadik ikonra frissíteni. való kattintással tudjuk A térképet módosíthatjuk, és tetszés szerint váltogathatjuk ezeket a nézeteket. Ahhoz, hogy a Layout nézetben zoomolhassunk a térképen, a Layout eszköztárat kell használnunk. Data nézetből Layout nézetbe a következő eszköztár segítségével tudunk váltani: (a középső, térképet tartalmazó ablak bal alsó sarkában). A Layout nézetben a térkép az elrendezési oldal közepén helyezkedik el. A Layout eszköztár is megjelenik. De mielőtt nyomtathatnánk, - ellenőriznünk kell, és meg kell változtatnunk a nyomtatandó kép tájolását - ellenőriznünk kell, hogy a nyomtatási beállítások rendben vannak-e Nyissuk meg a File > Page and Print Setup menüt, és a Page Orientation résznél válasszuk vagy a Portrait vagy a Landscape beállítást! A papírméret ( Size ) legyen A4 (szabványos nyomtató papír)! 12
A Layout eszköztárban kattintsunk a gombra, hogy megváltoztassuk a térkép elrendezését. Sablonnak ( template ) válasszuk a World > WorldPlateCarree.mxt -t! A sablonnak köszönhetően szép elrendezést kapunk (akár különböző vetületi nézetek esetén is). A legtöbb sablon automatikusan a térképre helyezi a lényeges elemeket: - jelmagyarázatot - címet - északjelet - léptéket Az általunk kiválasztott sablonról hiányzik a lépték, így ezt nekünk kell hozzáadnunk! Ha szükséges, akkor a térképen lévő elemeket arrébb tudjuk helyezni (rákattintunk az elemre, és a bal egérgombot nyomva tartva a kívánt helyre húzzuk, majd ott a gombot felengedve elejtjük )! A címet is módosíthatjuk. Ha duplán rákattintunk, akkor a megnyíló Properties (Tulajdonságok) ablakban átírhatjuk. Változtassuk a címet a következőre: World birth rate map (Születési arányszámok világtérképe)! Végül kattintsunk az OK gombra! A jelmagyarázat minden látható réteget tartalmaz, így a world30 réteget is. Tulajdonképpen erre nincs szükségünk, ezért távolítsuk is el! Kattintsunk duplán a jelmagyarázatra, hogy ezáltal megnyissuk a Legend Properties (jelmagyarázat tulajdonságai) ablakot! A General (általános) fülnél a Legend Items (jelmagyarázatot elemei) ablakban kattintsunk a world30 réteg nevére, majd a gombra! Végül kattintsunk az OK gombra: a world30 réteg már nem lesz ott a jelmagyarázatban. 13
A menüsoron az Insert fülön keresztül tudunk egyéb elemeket hozzáadni a térképhez, például léptéket. Mielőtt ezt megtennénk, ellenőrizzük, hogy a távolság kilométerekben van-e kifejezve! Nyissuk meg a View > Data Frame Properties ablakot, és válasszuk a General fület! A Units Display (egységek megjelenítése) legördülő menüjéből válasszuk ki a kilometers -t! Végül kattintsunk az OK gombra! Ha valamiból véletlenül túl sokat adtunk hozzá a térképhez (például két északjelet), nagyon könnyen törölhetjük a felesleges elemeket. Kattintsunk jobb egérgombbal az elemre, és válasszuk a Delete (töröl) parancsot! A térképet a File > Export Map paranccsal exportálhatjuk. Ez akkor lehet hasznos, ha a térképet közzé akarjuk tenni egy kiadványban például. Természetesen ki is nyomtathatjuk. Ha a számítógépünkön telepítve van a pdfnyomtató, akkor egyből pdf-fájlként tudjuk nyomtatni a térképet. 14
4 Adatok (torta) diagramokban Az ArcGIS-ben az információt (torta) diagramok formájában is lehet ábrázolni. Ennek köszönhetően még több információt tudunk ugyanazon a térképen megjeleníteni, és sok térbeli adatot tudunk vizuálisan elemezni. Kezdjünk egy új térképpel! Kattintsunk a File > New parancsra! Nyissunk meg egy üres dokumentumot ( Blank Document ), és kattintsunk az OK gombra! Adjuk hozzá az economics.shp és a world30.shp fájlokat! Ellenőrizzük, hogy helyesen rendeztük-e el őket! Máshogy néz ki a képernyőnk, mint az ábra? Még mindig Layout nézetre van állítva? Állítsuk át a world30.shp réteg megjelenését egy megfelelőbb szín segítségével! Változtassuk meg az economics réteg beállításait ( Layer Properties )! Kattintsunk a Symbology fülre: - Állítsunk be fokozatos színeket ( Graduated Colors ) a Value : TOT_POP mellé. - Válasszunk ki egy megfelelő színsémát! Gondolkodjunk el azon, hogy vajon egy sárgától pirosig terjedő színséma miért jobb választás egy világos zöldtől sötét zöldig terjedőnél? - 5 csoportot állítsunk be ( Classes : 5)! Ne felejtsük el ellenőrizni a nincs adat értéket (99), és zárjuk ki úgy, mint korábban is tettük! Kattintsunk a General fülre, és nevezzük el Total population -nak (teljes népesség)! Kat- 15
tintsunk az OK gombra! És... ne felejtsük, hogy néha közbe jöhet a technika ördöge is. Úgyhogy mentsük el a munkánkat! Kattintsunk a File > Save as... parancsra! Válasszunk egy megfelelő fájl nevet! Most ismét adjuk hozzá az economics.shp réteget! Egy tortadiagramot fogunk létrehozni, amely százalékokban fejezi ki a különböző gazdasági szektorok arányát (elsődleges, másodlagos (gyártás) és harmadlagos szektor tevékenység)! Kattintsunk a Symbology fülre! A Show lisából a Charts (diagramok) > Pie (torta) opciót válasszuk! A Field Selection (mező választás) ablakban a %AG_EMP nevű mezőt válasszuk, és kattintsunk a > gombra! Meg fog jelenni a jobb oldali ablakban, egy színes téglalappal. A fenti lépéseket ismételjük meg a %IND_EMP és a %SVS_EMP mezőkre is! Kattintsunk duplán mindhárom színes téglalapra, hogy megváltoztassuk a színeket! A következő színeket válasszuk: - AG: zöld - IND: piros - SVS: kék 16
Kattintsunk duplán az Background (háttér) színes téglalapjára is! Válasszuk a Hollow -t (nincs szín) és kattintsunk az OK gombra! Ha nem állítjuk a hátteret átlátszóra, akkor nem fognak látni a színekkel jelölt népességi adatok. A General fülnél változtassuk meg címet Employment in sectors -ra (foglalkoztatottság az ágazatokban)! Kattintsunk az OK gombra! A tortadiagram alapvetően 2D-ben jelenik meg. Ha azt szeretnénk, hogy 3D-s legyen, akkor a Properties -nél tegyünk pipát a Display in 3D beállítás jelölőnégyzetébe! Most elég nehéz leolvasni a térképet, hiszen elborítják a tortadiagramok. Nagyítsunk rá Görögország környékére! Vizsgáljuk meg az adatokat ebben a régióban! 17
Most pedig adjuk hozzá a térképhez az országok neveit is. Ezt a Layer Properties > Labels (címkék) fül alatt tehetjük meg. Tegyünk pipát a Label features in this layer (A réteg elemeinek felcímkézése) jelölőnégyzetbe! A Text String > Label Field résznél a CNTRY_NAME mezőt állítsuk be! A betűtípus beállításait ( Text Symbol ) hagyjuk meg Arial 8-nak, de állítsuk félkövérre! Kattintsunk az OK gombra! Ha a jobb oldali ábrához hasonlóan néz ki a mi térképünk is, akkor helyesen végeztük el a lépéseket. Ha valami nem sikerült, akkor csináljuk meg ezt a feladatot újra! A File > Save As paranccsal mentsük el ezt a nézetet Economy_Greece_region néven! 18
5 Információ és lekérdezés A GIS valódi ereje - nyomtatott térképekhez és adatbázisokhoz képest - nemcsak abban rejlik, hogy térképeket és adatokat kombinál, hanem legfőképpen abban, hogy az információt könnyen elérhetővé teszi, és (bonyolult) lekérdezéseket lehet végrehajtani a különböző adathalmazok között. Ezért egy, az adatrétegekhez illő fájlt fogunk használni: az attribútum fájlt (attribute file). De előbb ismerkedjünk meg a raszteres és a vektoros fájlok közti különbséggel! Ehhez a feladathoz egy új projektet fogunk kezdeni, amelyben két fájlt nyitunk meg: - Demography.shp - Wsiearth.tiff (műhold felvétel a világról) Figyeljünk, hogy a Wsiearth a Demography.shp alatt legyen a rétegek listájában! Mi történik a térkép nézetével, ha fordítva rendezzük őket? Kattintsunk a Zoom in (nagyítás) gombra a Tools eszköztárban! Mi történik a műhold felvétellel, amikor ránagyítunk? Ez egy raszteres kép, amely pixelekből áll (hasonlóan egy digitális fényképezőgéppel készített fényképhez). A Demography.shp ezzel szemben egy vektoros fájl, éles marad akkor is, amikor ránagyítunk. Ahhoz, hogy raszteres képeket tudjunk használni, georeferálni kell őket, ami azt jelenti, hogy hozzáillesztjük őket a térkép megfelelő pontjaihoz. Nyissuk meg mindegyik réteg attribútum tábláját! Vizsgáljuk meg mindkét táblát! A raszteres kép táblája mindössze 256 sorból (= színek száma) és korlátozott számú oszlopból (mezőkből) áll: színenként a három alapszín értéke és az adott színt hordozó pixelek száma. Valójában ez megegyezik egy digitális fénykép adataival. 19
Most pedig nézzük a vektoros kép tábláját: minden sor egy országnak felel meg, az első oszlopok az alakzatot írják le (pl. pont, vonal vagy polygon), a többi oszlop pedig statisztikai információkat tartalmaz az országokról. Ezek azok az információk, amelyeket le lehet kérdezni. 5.1 Információ az attribútum táblából Kattintsunk jobb gombbal a Cities rétegre a bal oldali sávban, hogy megtekintsük a hozzá tartozó attribútum táblát. Válasszuk az Open Attribute Table (attribútum tábla megnyitása) parancsot! A táblázat egy új ablakban fog megnyílni. Figyelmesen vizsgáljuk meg ennek a táblának a tartalmát is! Vegyük észre, hogy ez a fájl nagyon sok információt tartalmaz (ha többet szeretnénk tudni a fájl tartalmáról, lapozzunk a modul végére)! 5.2 Információ megtekintése az Identify tool használatával Az Identify gomb a Tools eszköztárban található. Megjegyzés: Ha nem látszik a Tools eszköztár, akkor a következő lépésekkel állítsuk be, hogy látszódjon: View > Toolbars > Tools! 20
Kattintsunk az Identify gombra! Az Identify párbeszéd panel meg fog nyílni. Ha több, mint egy rétegünk van, akkor hasznos lehet kiválogatni azokat, amelyekre szükségünk van. Ehhez az Identify from listából választhatunk a következő opciók közül: - <All layers> (összes réteg) - <Top-most layer>: csak a legfelső a rétegek listájából - <Visible layers>: csak azok a rétegek, amelyek mellett pipa van a jelölőnégyzetben - <Selectable layers>: csak azok a rétegek, amelyek mellett pipa van a jelölőnégyzetben a tartalomlista Selection fülénél. 5.3 Kijelölési módszerek A kijelölés ( Selection ) segítségével el tudjuk különíteni a minket érdeklő elemeket az adatbázison belül. Az általunk kiválogatott adatok között vizsgálhatjuk a különböző térbeli és statisztikai összefüggéseket, vagy egész egyszerűen csak különböző jelek segítségével térképen is ábrázolhatjuk őket. Az ArcMap-ben háromféleképpen lehet az adatokat kijelölni: 1) Interactive Selection (interaktív kijelölés; amikor az egérkurzort használjuk mutatóként); 2) Select by Attribute (kijelölés tulajdonság alapján); és 3) Select by Location (kijelölés elhelyezkedés alapján). A képernyő felső részén található a Selection menü. 5.3.1 Interaktív kijelölés Amikor az interaktív kijelölési módszert ( Interactive Selection Method ) alkalmazzuk, az első lépés a kijelölési módszer beállítása. Attól függően, hogy melyik módszert választjuk, minden egyes kattintás az egérrel: vagy egy újabb elemet jelöl ki, vagy egy következő elemet ad hozzá a már kijelöltekhez, vagy eltávolít egy elemet az épp érvényes kijelölésből, vagy a kijelölt elemek közül választ ki valamit. Miután kiválasztottunk egy módszert, használjuk az eszköztárban található Select Feature eszközt, és bal egérgombbal kattintsunk a kijelölni kívánt elemre! Ebben a példában azt fogjuk látni, hogy ha egy országot kijelölünk, akkor ciánkék színnel lesz kielemve vagy körülvonalazva. Megjegyzés: Az ArcMap Selection eszköze alapértelmezett állapotban "Create New Selection (Új kijelölés létrehozása) módra van állítva. Ha gyorsan szeretnénk valamit hozzáadni a kijelölt elemekhez, vagy több, mint egy elemet szeretnénk egyszerre kijelölni, akkor tartsuk a Shift billentyűt nyomva miközben az egérgombbal kattintgatunk! Ezzel a módszerrel annyi elemet jelölhetünk ki, amennyit csak szeretnénk. Ha felengedjük a Shift billentyűt, majd újra kattintunk, akkor az addigi kijelöléseket elveszítjük, vagy kattintsunk a Clear Selected Feature (kijelölt elemek törlése) gombra a Tools eszköztárban! 5.3.2 Kijelölés tulajdonság alapján Ez a módszer azt teszi lehetővé, hogy egy adott tulajdonság vagy értéktartomány alapján jelöljünk ki elemeket. A Select by Attributes menü kétféle keresést tesz lehetővé. Az első módszer az SQL calulator használata. 21
A menüben kattintsunk a Selection > Select By Attributes -ra...... és meg fog nyílni az SLQ calculator. Tegyük fel, hogy azt akarjuk megtudni, hogy melyik országokban volt a halálozási arány alacsonyabb 1970- ben, mint 1999-ben! Kattintsunk duplán a DEATH_70 -re: meg fog jelenni a kalkulátor ablakában. Ezután pedig a > jelre klikkeljünk! Végül kattintsunk duplán a DEATH_99 elemre! Kattintsunk az OK gombra, és a keresésnek megfelelő országok ki lesznek emelve a térképen. Ha hozzá szeretnénk adni még egy feltételt a keresésünkhöz, akkor kattintsunk az AND (és), OR (vagy), NOT (nem) logikai kifejezésekre, és folytassuk az egyenletet! Kattintsunk az OK gombra, és az egyenletnek megfeleltethető országok ki lesznek emelve. Nyissuk meg az attribútum táblát, és figyeljük meg, hogy a kijelölt országokhoz tartozó sorok is ki vannak emelve! A kijelölés törléséhez kattintsunk a Clear Selected Features (kijelölt elemek törlése) gombra eszköztárban! a Tools 22
5.3.3 Kijelölés elhelyezkedés alapján Ez a módszer akkor lehet hasznos, ha egy adott réteg elemeinek egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedése alapján akarunk elemeket beazonosítani. Tegyük fel, hogy azt akarjuk megtudni, hogy mennyi világváros helyezkedik el aktív vulkánok 20 km-es körzetében! Nyissunk meg egy új nézetet! Adjuk hozzá a következő adatokat: - Wsiearth.tif - Cities.shp - volcanoes.shp Állítsuk át a Cities.shp réteg megjelenését megfelelőbbre! A menüben kattintsunk a Selection > Select By Location -re... A következő kérdésre keressük a választ: mennyi világváros helyezkedik el aktív vulkánok 20 km-es körzetében? Ez kereső kifejezésre fordítva úgy néz ki, mint ahogy a jobb oldali ábrán láthatjuk: - Kattintsunk a cities -re - Source layer ( forrásként szolgáló réteg ): Volcanoes - Spatial selection method ( térbeli kijelölés módja ): a városok és a vulkánok közötti távolságot akarjuk megtudni, ezért válasszuk az are within a distance of the source layer feature opciót ( adott távolságra helyezkednek el a forrásként szolgáló réteg elemeitől ) - kattintsunk az Apply a search distance ( keresési távolság alkalmazása ) opcióra, és állítsunk be 20 km-t távolságnak! Kattintsunk az OK gombra (és aztán a Close -ra (bezárás), ha látni szeretnénk az egész térképet)! 23
Most a térképen ki lesznek emelve azok a városok, amelyek megfelelnek a keresésünknek. Szánjunk időt a kapott eredmény tanulmányozására! Ismerjük ezeket a városokat, és tudjuk, hogy mekkora a lakosságuk? Ha nem, akkor kattintsunk a gombra! Ne felejtsük el törölni a kijelölést, ha már nincs rá szükségünk! 5.3.4 A kijelölés mentése Layer File -ként Ha meg akarjuk tartani a keresési eredményeinket, akkor vagy egy réteget ( layer file ) vagy egy shapefile -t kell létrehoznunk a kijelölt elemekből. Ezáltal megőrizhető marad a kijelölés. Az új rétegben tudjuk módosítani a jelölésrendszert, tetszés szerint ki- és bekapcsolhatjuk az adatokat, vagy egy másik ArcMap (.mxd) fájlhoz is hozzáadhatjuk őket. Egy réteg létrehozásához kattintsunk jobb gombbal a cities rétegre miután befejeztük a kijelölést! Válasszuk a Selection > Create Layer from Selected Features parancsot! Ezzel hozzáadunk egy új réteget a bal oldali tartalomlistához. A jelölésrendszert és a rétegek sorrendjét tetszés szerint módosíthatjuk. Azonban ez csak egy ideiglenes beállítás. Ha ezt az új réteget tartósabban szeretnénk megőrizni, akkor kattintsunk rá jobb gombbal, és válasszuk a Save As Layer File parancsot! Jelöljünk ki egy megfelelő mappát a fájlnak, és kattintsunk az OK gombra! 5.3.5 Mi a különbség a shapefile (.shp) és a layer fájl (.lyr) között? A shapefile egy földrajzi térkép, amely az összes szükséges térbeli információt tartalmazza ahhoz, hogy meg lehessen rajta jeleníteni az adatokat. A.lyr fájl csak az ArcGIS szoftverben és más újabb szoftveres alkalmazásokban olvasható közvetlenül. Ez a fájl nem tényleges földrajzi adatokat, hanem csak az adatok ábrázolására szolgáló előírásokat tartalmaz. Ezek az előírások például a színárnyalatokra, elnevezésekre, címkékre (betűtípus, szín, elhelyezés, stb.) vonatkoznak. Ehhez hasonló ábrázolási tulajdonságokat általában eléggé időigényes feladat beállítani, tehát egy.lyr fájl azért hasznos, mert elmenti ezeket, és a megosztásukat is lehetővé teszi. 24
Nyissunk meg egy új nézetet, és adjuk hozzá a következő négy fájlt: - World30.shp. - Demography.shp - Cities.shp - Cities.lyr. A legutolsó fájl egy layer fájl. Nézzük meg mi a különbség a két Cities fájl megjelenése között! Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. 25