Merre tovább, egészségügy? Dr. Kincses Gyula ESKI
A tények
A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és új tagállamokban 80 75 Magyarország 70 Régi EU tagok Új EU tagok 65 60 1970 1980 1990 2000 2010 Forrás: WHO EUR
A szív-érrendszeri megbetegedések idő-előtti halálozása 200, - 150 100 Hungary EU members before May 2004 EU members since May 2004 50 0 1970 1980 1990 2000 2010
Az idő előtti daganatos halálozások standardizált összehasonlítása 150 SDR, malignant neoplasms, 0-64, per 100000 140 130 120 110 Hungary EU members before May 2004 EU members since May 2004 100 90 80 70 1970 1980 1990 2000 2010
Orvos-beteg találkozások száma lakosonként 16 14 12 10 8 6 4 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Magyar EU 15 EU 10 Forrás: European health for all January 2006 Járóbeteg-ellátásban
Aktív kórházi ágyak száma 100 ezer lakosra 750 700 650 600 550 500 450 400 1980 1985 1990 1995 2000 Magyar EU 15 EU 10 Forrás: European health for all January 2006
Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra 24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 Magyar EU 15 EU 10 Forrás: European health for all January 2006
Műtétek száma ezer lakosra 250 200 150 Magyarország Hollandia Szlovénia Egyesült Királyság 100 50 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October
Egy napos műtétek száma ezer lakosra 80 70 60 50 Magyarország Hollandia 40 Szlovénia Egyesült Királyság 30 20 10 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October
A fő népmozgalmi mutatók 25 20 15 10 5 1000 lakosra jutó élveszületés 1000 lakosra jutó halálozás 1000 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás( ) 0-5 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005* évek Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2004. CD melléklet *: a 2005-ös év adata előzetes adat, forrása: KSH STADAT
A kormegoszlás változása 1890 1941 2005 korcsoport 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 500000 400000 300000 200000 100000 0 100000 200000 300000 400000 500000 fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet korocsoport 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet korcsoport 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 fő Férfiak Férfi-többlet Nők Női-többlet Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek
A 100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből*, 2004. Mindkét nem *: a nyers halálozás alapján, mindkét nemre Forrás: ESKI IMEA
Az ezer főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből* és a munkanélküliségi ráta alakulása 10 030 12 elvesztett életévek/1000 fő 9 030 8 030 7 030 6 030 5 030 4 030 3 030 2 030 1 030 10 8 6 4 2 % Ezer főre jutó elvesztett életévek Munkanélküliségi ráta 30 0 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld *: A nyers halálozás alapján Régiók Forrás: ESKI IMEA, 2004-es adatok alapján
Működő aktív és krónikus kórházi ágyak átlagos száma 10.000 főre* 1200 1000 800 600 400 kórházi ágy/10.000 f 200 0 Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Ország összesen *: KSH 2004. évközi népességre vetítve Régiók Működő II. aktív kórházi ágyak átlagos száma 100.000 főre Működő II. krónikus kórházi ágyak átlagos száma 100.000 főre Forrás: ESKI IMEA
A beruházások alakulása 2004. 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 1 főre jutó beruházás az egészségügyi és szociális ellátásban (ezer Ft.) Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak Alföld Dél-Alföld Összesen Ezer Ft./fő Régiók Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2004. CD melléklet
Az 1 főre jutó OEP finanszírozás* regionális különbségei 2004. 17 12 7 2 % -3-8 %-os eltérés az országos átlagtól -13-18 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Régiók *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Forrás: ESKI IMEA Dél-Alföld Súlyozás: OEP FIFO intézet szerinti súlyszám, 2004.
1 főre jutó OEP finanszírozás* és a 100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből** 2004. 100 95 90 85 1 főre jutó OEP finanszírozás 80 75 70 65 60 100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből 55 50 Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint **: A nyers halálozás alapján Régiók Forrás: ESKI IMEA
35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% A császármetszések gyakorisága* megyénkénti eltérések, 2005. Vas megye Zala megye Baranya megye Somogy megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén Heves megye Nógrád megye Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár megye Jász-Nagykun-Szolnok Bács-kiskun megye Békés megye Csongrád megye Budapest Pest megye Fejér megye Komárom-Esztergom Veszprém megye Győr-Sopron megye *: a szülések számára vetítve Forrás: OEP FIFO Megyék
A szülések száma a hét napjai szerint 2004. 16 000 14 000 12 000 születések 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Napok Forrás: KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2004., CD melléklet
Az egészségi állapot önértékelés korcsoport és iskolai végzettség szerint*, 2001. 105 100 95 % 90 85 80 75 felsőfokú 8 osztálynál kevesebb 8 osztály szakmunkásképző érettségi 70 65 60 25-34 35-44 45-54 55-64 65-75 Korcsoportok *: a felsőfokú végzettségűek egészségi állapot önértékeléséhez viszonyítva Forrás: Kovács Katalin: Egészség-esélyek, Népességtudományi Kutatóintézet
A fogyatékos személyek számának alakulása a népszámlálások alapján 700000 11000000 600000 10500000 500000 400000 300000 200000 100000 0 1930 1949 1990 2001 Fogyatékos népesség fő 10000000 9500000 9000000 8500000 Összes népesség fő Fogyatékos népesség Összes népesség 8000000 7500000 Évek Forrás: KSH KSH Népszámlálás 2001. 12. A fogyatékos emberek helyzete
A roma népesség megbetegedési viszonyai, 2001. 14 12 10 19-34 éves BAZ megyei lakosok megbetegedési gyakorisága, 1999.* 8 % 6 4 2 19-34 éves BAZ megyei roma lakosok megbetegedési gyakorisága, 2001.** 0 Cerebrovas. betegségek Átmeneti agyi keringészavarok Daganatos betegségek A máj betegségei Csontritkulás Diabetes mellitus Pszichoaktív szerek okozta Tbc, tüdőcsúcshurut, gümőkor Pajzsmirigybetegségek Vakság,csökkentlátás Asthma Idült alsó légúti betegségek Spondylopathiák Deformáló hátgerincelváltozások Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély Ischaemiás szívbetegség Vérképzőr. betegségei, vashiányos Hypertónia Mentális és viselkedészavarok *: KSH morbiditási adattár 1999. alapján **: Kérdőíves felmérés alapján, orvos által megállapított bevallott betegség betegségek Forrás: Babusik Ferenc dr. Papp Géza: A cigányság egészségi állapota - szociális, gazdasági és egészségügyi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében http:://www.delphoi.hu
A magyar népesség várható korösszetétele* 1995.-2050. 100% 90% 14% 15% 16% 18% 20% 22% 26% 80% 70% megoszlás (% 60% 50% 40% 59% 62% 63% 61% 60% 59% 55% 65- éves 20-64 éves 0-19 éves 30% 20% 10% 27% 24% 21% 20% 20% 19% 19% 0% 1995 2000 2010 2020 2030 2040 2050 évek Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében 1999-2050 között *:alapváltozat
A lakosság összetételének változása gazdasági aktivitás szerint, 1990.-2005. % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Munkavállalási koron felüli nem aktív népesség Munkavállalási koron aluli népesség Egyéb munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív népesség Munkavállalási korú gyes, gyed, gyet ellátásban részesülő népesség Munkavállalási korú tanuló népesség Külföldön dolgozó népesség Regisztrált munkanélküli népesség 10% 0% 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek Forrás: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege 1990-2005. január 1. 2004 2005 Foglalkoztatott nyugdíjas népesség Aktív kereső népesség
Emelkedő költségek Támogatott és nem támogatott gyógyszerek forgalmának alakulása 1998-2005 600 000 500 000 400 000 millió FT 300 000 320 700 360 700 468 600 200 000 100 000 155 200 180 800 197 100 228 500 269 800 0 28 900 41 700 45 900 54 200 60 800 71 400 74 500 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év 78 600 Nem támogatott gyógyszerek forgalma Támogatott gyógyszerek forgalma
És ami a számok mögött van: Mindenki elégedetlen. A beteg: nem veszik emberszámba, nem tudja mi történik vele, Az egészségügy: méltatlan bérek (a hálapénz mellett ), tisztázatlan elvárások, a szakma lecsúszása a társadalmi rangsorban (a hiánygazdaság privilégiumainak elvesztése) A politika: folyamatos konfliktusok, pénznyelő automata
A szükséges konzekvenciák
A két fő csapás-irány A változások /fenntartható fejlődés feltétele két alapvető váltás: szemléletváltás szerkezetváltás
A szemléletváltás I. A köz-és az egyéni felelősség újraértelmezése Az állam szerepének változása a jóléti/gondoskodó állam helyett az esélyteremtő állam modellje, ha Európa nem dolgozza fel ezt, nem tudja átértékelni a a jóléti rendszerek kulturális hagyományait, akkor végleg lemarad a globális versenyben. A szolidaritás elvének újraértelmezése a szolidaritásnak két lába van, A szolidaritás mellett a szubszidiaritás felértékelődése.
A szemléletváltás II. Az egészség újraértelmezése Az ágazat kihozása a nemtermelő, a hedonista, a pazarló ágazat gettójából Az egészségi állapot a legfőbb termelőerő rendelkezésre-állását, hasznosulását jelenti tudásalapú társdalomban, az eü és háttéripara, az egészségipar a világban a gazdaság dinamizáló húzóágazata. Az egészség érték-szerepének helyreállítása ára és használati (élvezeti és jövedelemtermelő) értéke van, az egyén felelőssége az egészségében (bonus - malus rendszerek), az állam nem lehet senki helyett egészséges.
egyén F i n a n s z í r o z ó közösség Az egészségügyi szolgáltatások és finanszírozásuk Gyógyüdülés állam életmentés S z o l g á l t a t á s i s p e k t r u m kényelmi
Szemléletváltás ketteskéből tájékozott, érték- és költségtudatos fogyasztókká váljunk Az egészségügyet misztikus szolgálatból számonkérhető, ügyfélbarát szolgáltatási rendszerré kell alakítani, ahol átlátható feltételek, árak és garanciák szerint működik a szolgáltatási piac. Erősödjön fel a választás lehetősége és a verseny: legyen miből választani, informáltan választhassunk, legyen tétje a választásnak.
Szerkezetváltás I. Az ellátórendszer szerkezetét át kell alakítani: Nem alkalmazkodott a megváltozó szükséglethez, technológiai környezethez, lakossági igényekhez (kórházközpontú és lelakott). Működtetése nem tartható fenn sem forrás, sem HR oldalról (munkaidő direktívák kontra ügyelet). Az aktuális (rövid és közép-távú) költségeket nem a szükséglet, hanem a struktúra határozza meg!!! (kb. 70% a fix költség)
Szerkezetváltás II. A szerkezetváltásban a tervezési és piaci elemeket együttesen kell alkalmazni az igazságos hozzáférés, a hatékonyság és költségkontroll érvényesíthetősége érdekében, mert az egészségügyi piac speciális jellege miatt nem működik a piaci kínálatoptimalizálás: a kereslet szabja meg a kínálatot, hanem a kínálat a keresletet. Ha nincs szerkezetváltás, nem javul a hatékonyság, nem változnak a költségek, nem csökkenthető az államháztartás hiánya.
Szerkezetváltás III. Vegyes rendszer ajánlott: a kiemelt kapacitások (kompetencia-központok, centrumok) kijelölése normatívák szerinti pályázat alapján a rutin ellátásokra hozzáférési garanciák (elérési idő és kapacitás-dimenziók) meghatározása mellett piaci szabályozás, erős piacfelügyelet és fogyasztóvédelem. Az átalakítás kerete és fő forrása az NFT II. Fő prioritások a centrumok igazságos hozzáférésének kialakítása, a hatékony szerkezet kialakítása, a recycling támogatása. az egészség-ipar, az eü háttériparainak gazdaságélénkítő hatásainak támogatása. (a meglevő tudásból és természeti adottságból GDP növekedés produkálása)
www.eski.hu www.kincsesgyula.hu