ÉGI MECHANIKA HOROSZKÓP KISZÁMOLÁSHOZ
ÉGI EGYENLÍTŐ ÉS EKLIPTIKA KAPCSOLATA Nyári napforduló pontja (Rák) Tavaszi nap-éj egyenlőség pontja (Kos) Tavaszi nap-éj egyenlőség pontja (Kos) Téli napforduló pontja (Bak)
FÖLDÜNK HÁRMAS MOZGÁSA Elsődleges mozgás, rotáció: saját tengely körül NY-K irányban 24 óra alatt 360 ot tesz meg. Tehát 4 perc alatt 1 -ot fordul a Föld, ez a tengelyforgás, (nappaléjszaka) Másodlagos mozgás, revolúció: A Nap körül való keringés egy elliptikus pályán, melynek következménye az évszakok ill. nappalok hosszúságának változása. A Nap haladása naponta kb. 1 /59,8 / Harmadlagos mozgás: A földtengely imbolygó mozgásából következik. Ez adja a precessziót, vagyis a tavaszpont hátráló mozgását, mely évente 50 / hátrafelé/. A tavaszpont az a látszólagos égi pont, ahol a Nap a tavaszi napéjegyenlőség idején mutatkozik. Ez a precesszió miatt évente 50 ívmásodpercet elmozdul. A jelenséget Hipparchos görög csillagász fedezte fel, ie. 130 körül! Ezen kívül Földünk a Naprendszerrel együtt száguld a galaktika középpontja körüli pályán.
TAVASZPONT, ZODIÁKUS Tropikus zodiákus: az asztrológia által használt képletes (12 X 30 -os) állatöv az embernek szánt archetipikus fejlődési térkép, erőtér rendszer Sziderikus zodiákus: a csillagképek valóságos állatöve, folyamatos elmozdulásban Külön csillagászati és asztrológiai efemerida van! Tropikus tavaszpont: Kos 0 -a, az ekliptika és az ekvator tavaszi metszéspontja. Itt tartózkodik a Nap március 21-én, a tavaszi nap-éjegyenlőség pillanatában. Sziderikus tavaszpont: A precesszió miatt hátráló tényleges pozíciója a tavaszpontnak. A Föld precessziós mozgásának következménye az Ayanamsa, az állatövi jegyek eltolódása a csillagképekhez képest! Ayanamsa: A Sziderikus és Tropikus Zodiákus közötti ívkülönbség szanszkrit neve, melyet 25-33 közé tesznek. (Indiai asztrológia)
ASZTROLÓGIA ÉS ASZTRONÓMIA KÖZÖS GYÖKEREI A horoszkóp készítésnél ma is felhasználjuk a szférikus csillagászat eredményeit, mely a planéták látszó égi helyének és mozgásainak leírásával foglalkozik. A planéták helyét koordinátákkal adjuk meg, itt a planéta helye igazából egy irány. Az adott földrajzi koordinátához képest a vizsgált planéta irányát adjuk meg, de nem foglalkozunk annak tőlünk mért távolságával. A planéta szférikus helyének megadásához két koordináta szükséges, ezek az égitest koordinátái. Többféle koordináta rendszerben többféle módon adják meg a planéta pozíciót! (Efemerida) A koordináta rendszerek a viszonyítás alappontjában különböznek, ehhez képest adják meg a planéta pozíciókat. Lehet horizontális, ekliptikai és egyenlítői
HORIZONTÁLIS KOORDINÁTA-RENDSZER A csillagászatban használtak közül a legegyszerűbb rendszer, az asztrológia általában ezzel számol. Horizont vonala = ASC/DC A föld egy adott pontjáról egy meghatározott időpontban nézve megállapítjuk egy égitest helyzetét a horizonthoz képest. Ez folyamatosan változik, mert a látóhatárhoz képest a Föld forgása miatt elmozdulnak az égitestek. Ez egy helyi koordináta rendszer
A megfigyelési ponton át húzott vízszintes sík ahol találkozik az éggömbbel, ott létrejön a Horizont, vagy látóhatár. A megfigyelési ponton át húzott függőleges ahol találkozik az éggömbbel, kijelöl két pontot. A fejünk feletti legmagasabb pont a ZENIT, míg a lábunk alatt levő legalacsonyabb pont a NADÍR. A megfigyelési ponton áthaladó, a Föld forgásirányával párhuzamos egyenes két pontban találkozik az éggömbbel, kijelölve így az égi PÓLUSOKAT, ami a horizontális koordinátarendszer alappontja. Mi az északi féltekén vagyunk, ezért csak az északi pólust láthatjuk, a déli pólus mindig a horizontunk alatt marad. Észak felé találjuk a Sarkcsillagot, Polárist, melynek megtalálásában segít a Göncölszekér. Égi pólus: az égi tengely (egyben a Föld forgástengelye) metszéspontjai az éggömbbel.
IDŐMÉRÉS, IDŐSZÁMÍTÁS Világidő: A greenwichi hosszúsági körön érvényes középidőt (GMT) világidőnek nevezzük (UT). Efemerida adatai erre vannak megadva. (Sziderikus keringési idő: Az az időtartam, amelynek elteltével a kp-i égitestről nézve a körülötte keringő másik égitest a csillagokhoz képest ugyanabba a pozícióba kerül.) Sziderikus év: A Nap egy állócsillaghoz képest egy teljes keringést végez: 365 nap 6h 9m 9s Tropikus év: (rövidebb) A Föld tavaszponttól tavaszpontig tartó keringési ideje, a naptárt ez alapján számítják. 365 nap 5h 48m 46s (szökőév emiatt szükséges) Csillagnap hossza: 23h 56m 3sec, szoláris középidőben. Tényleges tengelyforgás Szoláris helyi idő: egy földrajzi helyen a napóra által mutatott helyi idő.
ZÓNAIDŐ Időzóna: A hosszúsági fokok mentén 15 - onként 1 óra az időeltolódás Greenwichtől kezdve 1884 óta. Magyarországon 1891-ben vezették be. Greenwichtől nyugatra hozzáadjuk, míg a keletre eső földrajzi pontoknál elvesszük az időkülönbséget. Nyári időszámítás (1916-tól) esetén is ugyanígy járunk el. Greenwich Magyarország Nyugat-európai zónaidő Közép-európai zónaidő Kelet-európai zónaidő 7,5 0 7,5 /15 / 22,5 /15 / 37,5 alap idő (UT) + 1 óra +2 óra
FOK ÉS IDŐ ÁTVÁLTÁSA Az időzóna megadja az adott terület hivatalos idejét, de a horoszkóphoz tudnunk kell a valóságos helyi időt, amit egy adott földrajzi helyen a napóra mutatna. Pl. Budapesthez képest Debrecenben 11 perccel több, míg Szombathelyen 10 perccel kevesebb lenne az idő. Magyarországon belül 28 perc időkülönbség van a napfelkeltében! 360 = 24 óra, azaz 1440 perc 15 = 1 óra, azaz 60 perc 1 = 4 perc
FOGALMAK Efemerida: Mozgó égitestek számított helyzetét tartalmazó táblázatok (kétféle) Napéjegyenlőségi pontok: Az égi egyenlítő és ekliptika metszéspontjai (kos és mérleg 0 ) Napforduló pontok (szolstícium): Azon állatövi fokok (bak és rák 0 ), amelyeken a Nap az égi egyenlítőtől a legtávolabb található. Holdcsomópontok: A Földről nézve a holdpálya keresztezi a nappálya (ekliptika) síkját havonta kétszer; Fiktív pont (nem sugárzó). Miközben D-ről É felé tart, a metszéspontja az északi vagy felszálló nevet (sárkányfej) kapta. Kulmináció: Az adott égitest eléri a horizont feletti legnagyobb magasságot. Ingressz: Egy adott planéta egy állatövi jegybe való belépése. Elevációban levő planéta: amelyik az MC-hez a legközelebb áll. Megmutatja, milyen célokért küzd az egyén élete során.
Születési uralkodó = Aszcendens jegyének uralkodó planétája Rejtett aszcendens: Az elemi és minőségi felosztás szerinti domináns jegy. Átszínezi, áthatja az előbbit, erősítheti vagy gyengítheti Domináns szerepszemélyiség: táblázatok (elemi és minőségi összefésüléséből olvasható ki- legmagasabb pontszám), könnyen és határozottan működteti az egyén Fejlesztendő szerepszemélyiség: alul működő, hiányos jegy: vákuum. Vonz és taszít, ugyanakkor fontos tudatos lépéseket tenni az adott jegy energia integrálására Felezőpont: Két horoszkóp elem távolságának a fele (mindig kettő van!). Akkor foglalkozunk a jelentőségével, ha az adott ponton planéta, vagy tengely található. Ilyenkor az őt létrehozó planéták együtthatását megsokszorozza, rejtett fényszög minőség
Recepció vagy uralomcsere: Egymás fölött uralkodnak, így mindketten erősen hatnak, mintha fő fsz-ben lennének. A részt vevő planéták határozzák meg a hatást, mely lehet H (Hold Jupiter); vagy DH (Szaturnusz Vénusz) Stellium vagy szatellitium: csoportos együttállás, minimum 3 taggal. Vele kapcsolatos tranzitok mintegy láncreakciót indítanak be az adott területen. Direkció: Az az időmérték, amikor a radixban jelzett esemény bekövetkezhet. A radix elemeinek bizonyos időmérték szerinti elmozdítását, irányítását jelenti. Relokációs ábra: A születési helytől eltérő földrajzi pontra, de a születés idejére felállított ábra. Milyen sors várna ott a szülöttre. Néhányan azt gondolják, ha elköltözünk születési helyünkről, akkor sorsunk idomulhat úgy, amit a születési ábránk új földrajzi helyre elkészített verziója mutat. Szolárnál gyakran alkalmazzák.
HOROSZKÓP ELKÉSZÍTÉSE Pontos adatok kellenek: tér (születési hely) és idő (pontosítás!) 1. lépés ARMC számolása ez adja a tengelyek és házcsúcsok pozícióit 2. lépés: planéta pozíciók kiszámolása 3. lépés: felrajzolás 4. lépés: fényszögek, egyéb elemek meghatározása 5. lépés: elemzés
ARMC MC: Az ekliptika és a meridián nappali metszéspontja ARMC: Ég közepének egyenes emelkedése a Kos 0 -hoz képest adott helyen és időben. Meghatározása 1, Greenwichi idő: az időzóna és a nyári időszámítás figyelembe vételével. (óra/perc) 2, Sziderikus időkorrekció: Greenwichi időt alapul véve óránként 10 másodperc 3, Csillagidő: A tavaszpont óraszöge. 24 óra alatt 360 -ban megfordul a csillagos ég a föld tengelyforgása miatt. A születési időpontnál kiolvassuk az efemeridából. Közös megállapodással az őszi nap-éjegyenlőségre tették a Mérleg 0 -át. (ezért a szeptember 21-től eltelt napok száma van megszorozva 4-gyel) (év/hó/nap) 4, Helyi idő különbség sziderikus időben: A hosszúsági kör fokszámát megszorozzuk 4 -cel. Északi féltekén Greenwichtől keletre ezeket összeadjuk. Nyugatra: A greenwichi és csillagidő és korrekció összegéből elvesszük a helyi időt!