A nyíregyházi kistérség Magyarország megyéi Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a nyíregyházi kistérség településein Tiszatelek Pátroha Tiszabercel Szabolcs Beszterec Ibrány Gégény Timár Balsa Paszab Tiszarád Kék Nyírtass Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Rakamaz Gávavencsellő Vasmegyer Demecser Berkesz Buj Nagyhalász Tiszanagyfalu Nyírbogdány Kótaj Kemecse Székely Szabolcs-Sz.-B. megye kistérségei Nyírtelek Nagycserkesz Nyíregyháza Nyírtura Nyírtét Nyírpazony Sényő Apagy Napkor Nyíregyházi kistérség Kálmánháza Újfehértó Forrás: KSH T-STAR adatbázis, 2001. GKM KKV Tájékoztatási Főosztály, 2003 Működő vállalkozások száma 1000 főre 106.08-214 (1) 70.72-106.08 (1) 53.04-70.72 (2) 35.36-53.04 (14) 17.68-35.36 (15) 1-17.68 (3) nincs (0) A kistérség Országos sorrendje a Sorrendje a átlag értéke 150 megyében 2001-ben 2001-ben kistérségből Az 1000 állandó lakosra jutó vándorlási egyenleg (fő)* 0,00-4,47 91 3 Öregedési index (a 60 év felettiek száma / a 14 év alattiak száma) 1,34 0,96 9 6 Hozzáadott érték az átlagos statisztikai létszámra vetítve (ezer Ft) 3.635,84 2.120,46 74 6 Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi és magánszállásadás szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma (éjszaka) 2.197,66 851,30 64 2 Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft) 414.921,64 324.265,20 75 1 Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (db) 242,89 222,90 65 1 Az 1990 és 2001 között épített lakások aránya a 2001. évi lakásállományban 7,73 13,93 14 4 Közműolló ** 42,40 49,15 43 1 Regisztrált munkanélküliek aránya a 18-59 éves népességből (%) 5,60 6,54 78 1 Tartós munkanélküliek aránya a 18-59 éves népességből (%) 2,61 3,22 86 1 A működő vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokból 74,75 80,10 75 10 Az 1000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma (db) 45,86 50,68 30 1 Az 1000 lakosra jutó működő társas vállalkozások száma (db) 36,38 30,49 31 1 * Az 1996-2001 közötti odavándorlások és elvándorlások különbsége az 1995. évi állandó népességhez viszonyítva, 1000 főre ** Közműolló: 100-100x(szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma/vízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma) 1
Az ország keleti felében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő nyíregyházi kistérség területe 1.438 km², állandó lakosainak száma 224,1 ezer fő. Viszonylag sűrűn lakott terület, népsűrűsége 156 fő/km². Településeinek száma 36, központja Nyíregyháza. A kistérség állandó népessége 6 év alatt 41 fővel növekedett. 1996 eleje és 2001 vége között 1.002 fős vándorlási veszteség mutatkozott, amely az 1995. évi állandó népesség 0,45%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt hat év alapján 4,47, mellyel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 3., a kistérségek között pedig a 91. helyen végzett. A 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index) 0,96, mely a 2000. évihez képest (0,11-dal) romlott, de az 1,34-os országos átlagnál még mindig jóval kedvezőbb. A mutató alapján a kistérség az országos rangsorban a 9., a megyeiben azonban csak a 6. helyen áll. A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték 2.120,46 ezer Ft, mely a 2000. évi értéknek több mint 1,18-szorosa, a 2001. évi országos átlag 58,32%-a. A kistérség ezzel 8 helyet rontott a 2000. évhez képest, így 74. az országos rangsorban, a megyében pedig a 6. helyen áll. Az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelmet vizsgálva a kistérség közepes pozícióba került az országos (75.), és első helyre a megyei rangsorban. A mutató 2001. évi értéke 324,3 ezer Ft, mely 90,7 ezer Ft-tal alacsonyabb az országos átlagnál, ám 57,1 ezer Ft-tal meghaladja az előző évi értéket. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (222,9) alapján a nyíregyházi kistérség kedvező pozíciót tölt be az országos rangsorban (65.), de még így is 8,23%-kal elmarad az országos átlagtól. Az ezer lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyeken és magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma 851,3, amely az országos átlagértéknek több mint 38%-a, így a kistérségek között csak a 64., a megyében viszont a 2. helyet szerezte meg. Az 1990-2001 között felépített lakások 2001. évi lakásállományon belüli aránya az országos átlag 180,32%-a, amellyel 14. a kistérségek között, míg megyében csak a 4. lett. A közműolló nagyságát tekintve a kistérség a 43. pozíciót szerezte meg, értéke 15,92%-kal kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az ivóvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásoknak csak 50,85%-a kapcsolódott a szennyvízcsatorna-hálózatba, mellyel első a megyében. A 2001. év végén 8.876 regisztrált munkanélküli közülük 4.018 nő szerepelt a nyilvántartásban. A 18-59 éves népességhez viszonyított arányuk 6,54%, az országos átlagnál 16,77%-kal magasabb, amellyel megyéjében az első, országosan pedig a 78. helyet foglalja el. A tartós, 180 napnál hosszabb időt munkanélküliként töltő népesség aránya (3,22) az országos átlagot 23,5%-kal meghaladja, így a megyei rangsorban az 1., míg az országosban a 86. helyet szerezte meg. A nyíregyházi kistérségben összesen 22.714 regisztrált vállalkozás található, melynek 80,1%-a működő vállalkozás, ami 7,16%-ponttal magasabb az országos átlagnál, így a kistérségek között 75., míg megyéjében a 10. lett. A térségben 1.360 egyéni vállalkozás működik, ezer főre 50,68 jut, amely közel 5 darabbal több az országos átlagnál, így ezzel 30. a kistérségek között és első a megyében. A működő társas vállalkozások száma 2001-ben 6.834 volt, ezer főre vetített számuk (30,49) az országos átlag 84%-a, amellyel a kistérség az egyéni vállalkozásokhoz hasonló pozíciót foglal el. Összefoglalóan megállapítható, hogy a kistérség demográfiai helyzete felemás, hiszen az elmúlt hat év során 1.002 fős vándorlási veszteség mutatkozott, ám az öregedési index még mindig jobb az országos átlagnál. Meg kell említenünk, hogy a regisztrált munkanélküliek, valamint a tartós munkanélküliek aránya a 18-59 éves népességből meghaladja az országos átlagot, a sorrend alapján 2
a középmezőnynél kicsivel rosszabb a kistérség pozíciója. A kistérség helyzete javult az ezer lakosra jutó működő egyéni vállalkozások számának, a személyi jövedelemadó alapot képző egy lakosra jutó jövedelemnek, valamint az ezer lakosra jutó épített lakások számának országos rangsorában. Viszonylag kedvező helyzetben van a közműolló és az ezer lakosra jutó kereskedelmi és magánszállásadás szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma alapján. A vállalkozások helyzete kedvezőnek minősíthető, hiszen a működő vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokból meghaladta a 80%-ot, ami az országos rangsorban a 75. helyet jelentette. A működő vállalkozások jellemzői A 18.194 működő vállalkozásból 6.834 a társas vállalkozások száma, közülük a 3.431 bt., a 2.744 kft., a 26 mezőgazdasági szövetkezet és a 43 rt. emelhető ki. A megye más kistérségeivel összehasonlítva kitűnik, hogy a nyíregyházi kistérség társas vállalkozásainak gazdasági forma szerinti megoszlásában a betéti társaságok aránya 5,3%-kal, a részvénytársaságoké 20,6%-kal a korlátolt felelősségű társaságoké 23,6%-kal haladja meg a megyei átlagot. A mezőgazdasági szövetkezeteket is beszámítva az összes fentebb említett csoport aránya elmarad az országos átlagtól: a részvénytársaságoké, mintegy 49,4%-kal, a mezőgazdasági szövetkezeteké 35,9%-kal, a korlátolt felelősségű társaságoké 15,6%-kal és a bt.-ké 9,2%-kal. A vizsgált működő vállalkozások száma gazdasági forma szerint 26 3431 2744 kft. rt. bt. 43 mezőgazdasági szövetkezet A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy azok több mint 67%-a, azaz 12.242 a 0, vagy ismeretlen számú alkalmazottat foglalkoztató, további közel 30% (5.348) az 1-9 főnek munkát adó mikrovállalkozás. A kistérségben ezen kívül 495 kis-, 93 közepes és 16 nagyvállalkozás található. Az összes működő vállalkozásból az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya 0,8%-kal, a közepes vállalkozásoké több mint 5%-kal, a 20-49 főt foglalkoztató társaságoké 10,5%-kal, míg a nagyvállalkozásoké 10%-kal haladja meg a megyei átlagot. Az országos átlagnál egyedül a 0, és ismeretlen főt foglalkoztató vállalkozások aránya magasabb (4,6%-kal), míg az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozásoké 8,1%-kal, a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozásoké 14,4%-kal, a 20-49 főt foglalkoztató társaságoké 1,1%-kal, a nagyvállalkozásoké pedig 31,2%-kal alacsonyabb. 3
A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint 5348 197 298 93 16 0 és ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 12242 20-49 fő 50-249 fő 250 fő felett A 18.194 működő vállalkozás nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a következő képet mutatja: A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 4334 5436 Ipar Építőipar 1391 1764 Szállítás, raktározás, távközlés,posta Mezőgazdaság Szálláshely-szolg., vendéglátás 899 897 843 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Mint az ábrából is leolvasható, 2001-ben a kistérségben a vállalkozások legnagyobb része, közel 30%-a a kereskedelem, javítás területén működött. Ezer lakosra 24,25 ezen nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozás jut, mely a szektorra jellemző 19,4-es országos átlagértéket 25,1%-kal haladja meg. A térségben a kereskedelmen kívül a mezőgazdasági vállalkozások ezer főre jutó száma (4) a hazai átlagot 8%-kal múlja felül. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások ezer főre jutó száma 19,34, ami alig magasabb az országos átlag 80%-ánál, az ipari vállalkozásoké (7,87) az átlagtól csupán 3,73%-kal marad el, míg az építőipari vállalkozások aránya annak kevesebb, mint 88%-át éri el. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, valamint a szállítás, raktározás, távközlés, posta területén működő vállalkozások aránya hozzávetőlegesen 6-7%-kal alacsonyabb a hazai átlagnál. 4
Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a működő vállalkozások 14,46%-a egyik említett kategóriába sem sorolható, így azok a pénzügyi tevékenység (J) és/vagy egyéb szolgáltató ágazatok (L-Q) közé tartoznak. Nemzetgazdasági ágak A működő vállalkozások megoszlása társas egyéni Összes vállalkozások vállalkozások Mezőgazdaság 897 275 622 Ipar 1.764 811 953 Építőipar 1.391 586 805 Kereskedelem, javítás 5.436 2.420 3.016 Szálláshely-szolg., vendéglátás 843 218 625 Szállítás, raktározás, távközlés, posta 899 179 720 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4.334 1.757 2.577 Egyéb (J, valamint L-Q) szektor 2.630 588 2.042 Összesen: 18.194 6.834 11.360 A fentiekben az összes vállalkozásra bemutatott nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlást kissé árnyalja, hogy a vállalkozások 62,44%-a egyéni vállalkozás, míg a többi társas vállalkozás keretében működik. A térségben mindegyik szektorban magasabb az egyéni vállalkozások aránya: a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás, távközlés, posta nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások körében meghaladja a 70%-ot (74,1, ill. 80%), míg az iparban és az építőiparban meg az 58%-ot sem éri el. A kistérség települései között mint azt az első oldalon lévő térkép is mutatja számottevő különbségek alakultak ki az ezer lakosra jutó működő vállalkozások számában. A mutató értéke a vidéki átlagtól (70,7) Nyíregyháza és Nyírpazony kivételével mindenütt jelentősen elmarad. Nyírturán és Rakamazon magasabb, mint a vidéki átlag háromnegyede, 14 helyen meghaladja a vidéki átlag felét, további 15 községben annak negyedét. Három településen még az átlag egynegyedét sem éri el a mutató értéke, de az ezer főre jutó vállalkozások száma mindenütt több 11-nél. Összegzés: A nyíregyházi kistérségben a mezőgazdasági, valamint kereskedelmi vállalkozások ezer főre jutó értéke magasabb az országos átlagnál, vagyis ezekben a gazdasági ágakban a térség vállalkozásokkal jól ellátott. A vállalkozások száma alapján a kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágak emelhetők ki, hiszen együttesen a térségben működő vállalkozások több mint 53%-át adják. A fentieket figyelembe véve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások szektorába sorolt vállalkozások lehetnek a felkészítés elsődleges célcsoportjai. 5
A működő társas vállalkozások száma egyes gazdasági tevékenységek szerint a nyíregyházi kistérségben, a KSH CÉGKÓDTÁR 2002. október 31-i állapota alapján Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) 01.11 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 80 01.12 Zöldség, virág, kertészeti termék termelése 25 01.13 Gyümölcs, szõlő, fűszernövény termelése 34 01.21 Szarvasmarha-tenyésztés 7 01.22 Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés 10 01.23 Sertéstenyésztés 6 01.24 Baromfitenyésztés 11 01.25 Egyéb állatok tenyésztése 4 15.1 Húsfeldolgozás 12 15.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 25 15.4 Növényi, állati olaj gyártása 1 15.5 Tejfeldolgozás 2 15.6 Malomipari termék, keményítő gyártása 3 15.7 Takarmány gyártása 5 15.8 Egyéb élelmiszer gyártása 49 15.9 Italgyártás 14 18 RUHÁZATI TERMÉK GYÁRTÁSA; SZÖRMEKIKÉSZÍTÉS, - KONFEKCIONÁLÁS 59 19 BŐRKIKÉSZÍTÉS; TÁSKAFÉLÉK, SZÍJAZAT, LÁBBELI GYÁRTÁSA 33 20 FAFELDOLGOZÁS, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA 55 21 PAPÍR, PAPÍRTERMÉK GYÁRTÁSA 19 22 KIADÓI, NYOMDAI TEVÉKENYSÉG, EGYÉB SOKSZOROSÍTÁS 88 25 GUMI-, MŰANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA 38 28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 130 29 GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 79 30 IRODA-, SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS 3 36 BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT 56 45 ÉPÍTŐIPAR 625 50 JÁRMŰ-, ÜZEMANYAG-KERESKEDELEM 352 51 NAGYKERESKEDELEM 832 52 KISKERESKEDELEM 1.601 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS 246 55.1 Szállodai szolgáltatás 31 55.2 Átmenetiszálláshely-szolgáltatás 10 55.3 Éttermi, cukrászdai vendéglátás 112 55.4 Egyéb, nyílt árusítású vendéglátás 86 55.5 Munkahelyi és közétkeztetés 7 60 SZÁRAZFÖLDI,CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 129 60.22 Taxi személyszállítás 4 60.23 Egyéb szárazföldi személyszállítás 5 60.24 Közúti teherszállítás 115 63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 45 65.2 Egyéb pénzügyi tevékenység 9 66 BIZTOSÍTÁS (KIVÉVE: KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS) 4 67 PÉNZÜGYI KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG 47 6
Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) 70 INGATLANÜGYLETEK 619 70.1 Ingatlanberuházás, -értékesítés, -forgalmazás 160 70.2 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 337 70.3 Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás 122 71.1 Gépjárműkölcsönzés 4 71.2 Egyéb jármű kölcsönzése 1 71.3 Egyéb gép kölcsönzése 18 71.4 Fogyasztási cikk kölcsönzése 8 72 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG 192 72.1 Hardver-szaktanácsadás 16 72.2 Szoftverkészítés, -szaktanácsadás 78 72.3 Adatfeldolgozás 20 72.4 Adatbanki tevékenység 10 72.5 Iroda-, számítógép-javítás 36 72.6 Egyéb számítástechnikai tevékenység 32 73 KUTATÁS, FEJLESZTÉS 12 74 GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS 1.051 74.1 Jogi, gazdasági tevékenység 464 74.2 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 256 74.3 Műszaki vizsgálat, elemzés 20 74.4 Hirdetés 45 74.5 Munkaerő-toborzás, -közvetítés 7 74.6 Nyomozási, biztonsági tevékenység 67 74.7 Takarítás, tisztítás 36 74.8 Egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 156 85 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 284 85.1 Humán-egészségügyi ellátás 271 85.2 Állat-egészségügyi ellátás 7 85.3 Szociális ellátás 6 92 SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT 123 93 EGYÉB SZOLGÁLTATÁS 46 * A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 7