SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 7

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ VEZETÕK ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTŐ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELŐ S SZERKESZTŐ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

A KISEPIKA ALAKVÁLTOZATAI Tanári útmutató Fejlesztő Pethőné Nagy Csilla

TARTALOM A KISEPIKA ALAKVÁLTOZATAI 5 NÉVJEGY 9 A KISEPIKA ALAKVÁLTOZATAI

NÉVJEGY 12. ÉVFOLYAM 7. FEJEZET A KISEPIKA ALAKVÁLTOZATAI Fejlesztő: Pethőné Nagy Csilla A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁ- MA ÉS SZÖVEGBÁ- ZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET Krúdy Gyula, Mészöly Miklós, Örkény István, Mándy Iván és Bodor Ádám elbeszéléseinek olvasásával és értelmezésével tapasztalat szerzése a tágan értett modernség magyar rövidprózájának néhány jellegzetes alakváltozatáról, az elbeszélésmódok hasonló és eltérő vonásairól, a novellahagyományhoz való viszony alakulásáról. Tematikus fókusz: Betekintés a modern magyar kispróza világába. Poétikai fókusz: Hagyomány és újítás, történetszerűség és szövegszerűség, elbeszélésmódok, szövegformálások (pl. fragmentáltság, utalástechnika) a modern kisepikában. Szövegértési fókusz: Az ok-okozati viszonyok fellazulása, metaforikus jelentések, a szintaxis és a nyelvhasználat jellemzői, filmszerűség, az utalás, a hiány, a töredékesség/vágás, az ismétlés jelentésalkotó szerepe, a nyitott elbeszélés következményei az olvasási stratégiákra, illetve a befogadói magatartásra. Szövegalkotási fókusz: Összehasonlítás, önálló szempontállítás, kérdésfeltevés, az érettségi szövegalkotási feladataira való felkészülés. A kisepika alakváltozatai elbeszélésmódok a tágan értett modernségben (7 óra) Krúdy Gyula: A hídon; részletek: Szindbád, a hajós Első utazás, Szindbád második útja, Női arckép a kisvárosban A harmadik út c. novellákból; Mészöly Miklós: Térkép Aliscáról; részletek Esterházy Péter Mészöly Miklós tündöklése c. esszéjéből; Örkény István: Leltár, Arról, hogy mi a groteszk, Hír, A termelés zavartalanul folyik, Fiaink, Sír, Használati utasítás, In memoriam dr. K. H. G., Gondolatok a pincében; Grádvolt Endre: Játék, Spleen, Magyar módra, Családtervezés, Művészet; Mándy Iván: Diákszerelem, Bodor Ádám: Behavazott lábnyomok, Fodor Ákos: Idő, járás, jelentés, Bodor Ádám: A krétaszag eredete 12. évfolyam (17 18 évesek) A modern világirodalom néhány meghatározó alkotása Modern és késő modern magyar regények

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT 9. évfolyam 1. fejezet 3 7. modul 9. évfolyam 6. fejezet 2 3. modul 10. évfolyam 4. fejezet 4. modul 11. évfolyam 7. fejezet Mikszáth novellisztikája 12. évfolyam 6., 8. és 12. fejezet Történelem, művészettörténet: film- és fotóművészet Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kiala kítása. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Kortárs magyar epikai művek elemzése és értelmezése. Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel. Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Verbális és nem verbális információk együttes kezelése. Önálló jegyzetkészítés. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása.

N É V J E G Y 7 KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A tanulónak legyen szövegismereten, olvasói-értelmezői tapasztalaton alapuló, szintetizáló jellegű tudása a magyar modernség rövidprózájáról. Legyen nyitott a modern, szövegelvű elbeszélésmódokra, tudjon kortárs epikai művekhez olvasói stratégiát, termékeny szempontokat választani (szövegszerveződés, tér/idő játéka, elbeszélői nézőpontok, nézőpontváltások, utalástechnika, a hiány jelentésképző szerepe, nyelvi-szerkezeti redukció), a műveket ezek mentén elemezni, értelmezni. Legyen képes parabolikus olvasatok megalkotására. Legyen képes a művekben megjelenő műfaji rájátszások, kapcsolatok azonosítására és értelmezésére, ezek formai, nyelvi eszközeinek azonosítására és szerepének értelmezésére. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Tudjon megadott vagy önálló szempontok figyelembevételével hosszabb terjedelmű írásművet megtervezni, anyagot gyűjteni, elrendezni, kivitelezni. Legyen képes saját és mások írásműveinek szövegkritikájára, (ön)korrekcióra és (ön)értékelésre. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, többféle olvasatot kialakítani, illetve végiggondolni, érvekkel alátámasztani vagy cáfolni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból Kimeneti: Egy Örkény-egyperces önálló értelmezése, választott és kötelezően beadott kisfeladatok A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer- és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül.

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM SZÖVEGFORRÁSOK BÁRDOSSY Ildikó DUDÁS Margit PETHŐNÉ NAGY Csilla PRISKINNÉ RIZ- NER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 11., Korona Kiadó, 2004 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 12., Korona Kiadó, 2001 KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalom története, 1945 1991-ig, Argumentum Kiadó, 1993 EISEMANN György: Az emlékezés ízei, Pannonhalmi Szemle, 1996/4. GINTLI Tibor: Valaki van, aki nincs. Személyiségelbeszélés és identitás Krúdy Gyula regényeiben, Akadémiai Kiadó, 2005 BALASSA Péter: Észjárások és formák, Korona Nova Kiadó, 1998 THOMKA Beáta: Mészöly Miklós, Kalligram Könyvkiadó, 1995 THOMKA Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei I V., Jelenkor Kiadó, 1997 THOMKA Beáta: A pillanat formái, Újvidék, 1986 POZSVAI Györgyi: Bodor Ádám, Kalligram Könyvkiadó, 1998 SÁGHY Miklós: A tekintet hatalma. A fi lmszakadás mint refl exív funkció Mándy Iván Diákszerelem című novellájában, Tiszatáj, 2006/január Diákmelléklet ENDRŐDI Edit: Mándy Iván, Balassi Kiadó,1992 A pálya szélén. In memoriam Mándy Iván, Nap Kiadó, 1992 NAGY András: Magyar groteszk, Árgus, 2003/1. BODOR Ádám-interjú, http://www.korunk.org/oldal.php?ev=2001&honap=11&cikk=3466 SZABÓ Árpád Töhötöm: Miért él Bundás Rekk sivatagban? Helikon, 2006/4. SZOLLÁTH Dávid: Kumria és Kártigám. Megjegyzések Grendel Lajos A tények mágiája. Mészöly Miklós időskori prózája c. könyvéhez, www.iti.mta.hu/szollath. html-6k GRENDEL Lajos: A tények mágiája. Mészöly Miklós időskori prózája, Kalligram Kiadó, 2002 BALASSA Péter: Bodor Ádám novelláiról = Balassa Péter: A látvány és a szavak, Magvető Kiadó, 1987 BERTHA Zoltán: A szellem jelzőfényei, Magvető Kiadó, 1988, 143 260. o. TARJÁN Tamás: A sötétségről való tudás, Forrás, 1993/10. HÓZSA Éva: A novella új neve, Mándy Iván novelláinak tipológiája és szövegközi értelmezése, Újvidék, 2003 BÁNYAI János: Hagyománytörténés. Irodalmi tanulmányok, Újvidék, 1998 SÁGHY Miklós: Főszerepben Mándy Iván (Mándy Iván szövegeinek fi lmes kapcsolatairól) = Sághy-Tóth (szerk.:) Elmélet, irodalomtörténet, a komparatív megértés lehetőségei, Szeged, 2004 Szindbád-novellák: http://mek.oszk.hu/00700/00760 Mészöly Miklós: Volt egyszer egy Közép-Európa, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989 Örkény István: Egyperces novellák, Magvető Kiadó, 1977 Mándy Iván: Novellák I III., Palatinus Kiadó, 2003 Bodor Ádám: Vissza a fülesbagolyhoz, Jelenkor Kiadó, 1997

7. A KISEPIKA ALAKVÁLTOZATAI ELBESZÉLÉSMÓDOK A TÁGAN ÉRTETT MODERNSÉGBEN 7 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat T/1 2. 6. oldal 15 PERC Az otthoni, előkészítő-ráhangolódó feladatok közös megbeszélésére Tanári in s t r ukciók: Az 1 2. feladat célja az elbeszélés otthoni olvasásának és órai értelmezésének előkészítése. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: kreatív és metaforikus gondolkodás, asszociativitás, metakogníció, a meglévő tudás/olvasói tapasztalat mozgósítása Célcsoport differenciálás: az osztály egésze M unk a formák: egyéni, frontális Módszerek, eljárások: házi feladat A szépprózában a 19. század végétől visszaszorul a nagyepika, és egyre népszerűbbé válnak a rövidebb prózafomák: az elbeszélés, a novella, a rövidtörténet. Az is megfigyelhető, hogy a terjedelem csökkenése mellett egyre kisebb szerepet játszik a történet, a cselekmény helyett fokozatosan a szövegszerűség, a sűrítés (hiány, elhagyás), a jelképezés eljárásai és az elbeszélhetőség kérdései felé fordul a szerzők figyelme. Ezek a prózapoétikai változások az olvasótól is másfajta befogadói magatartást igényelnek.

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M A következő hét tanórában 20. századi magyar szerzők elbeszéléseit olvassuk és értelmezzük. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogyan kötődnek ezek a művek a korábbi magyar prózahagyományhoz, illetve miben újítják meg ezt a hagyományt. Milyen prózapoétikai sajátosságok mentén válnak maguk is követhető hagyománnyá, hivatkozási alappá a modern magyar széppróza alakulástörténetében. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az elbeszélésmódok tanulmányozására. Arra, hogy a történetmondás mellett, illetve helyett hogyan alakul, milyen sajátosságokat mutat az elbeszélésnek mint tevékenységnek a mikéntje, a diszkurzivitás. AZ EMLÉKEZÉS MINT NYELVI STRUKTÚRA KRÚDY GYULA: A HÍDON 1. Mnemoszüné előzetes házi feladat Ian Marke digitális képvariációiban (2006) ilyennek képzeli Mnemoszünét, az emlékezet istennőjét. Mnemoszüné a görög mitológiában Uranosz és Gaia lánya, titanisz. Zeusztól fogant gyermekei a Múzsák. a) Mi minden jut eszedbe az emlékezetről, az emlékezés természetéről a képek láttán? Képzettársításaidat rögzítsd a képek melletti jobb oszlopban! b) Válassz néhányat az alábbi képekből, és írd le, miért lehetnének az emlékezés, illetve az idő metaforái! Keress vagy rajzolj néhány további, az emlékezés, illetve az idő metaforájaként is olvasható képet! c) Mire jó, miért fontos szerinted az emlékezet, az emlékezés, illetve a felejtés?

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 11 d) Tapasztalatod szerint hogyan működik, milyen tudati munkát végez az emlékezeted, ha egy régebbi emléket idézel fel vagy idéződik fel benned valaminek a hatására? e) Mit gondolsz, hogyan lehet a próza közvetítő közege, médiuma az emlékezésnek mint a tudat tevékenységének? Szerinted milyen nyelvi eszközökkel lehetne megalkotni egy elbeszélés szereplőjének az emlékezését? 2. Szindbád, a hajós előzetes házi feladat a) Mit tudsz Szindbádról, a mesehősről? Ha nincs vagy kevés a tudásod róla, nézz utána a világhálón vagy lexikonban! Melyik mesevilágban szerepel? Milyen jellegű, témájú történetekben? Ki ő? Mi karakterének lényege? Ki meséli a történeteket? Kinek és miért? Kiket sorolnál Szindbád rokonai közé eddigi olvasmányélményeid alapján? Miért? b) Tegyél fel magadnak néhány előzetes kérdést a Krúdy-elbeszélésre vonatkozóan, annak a tudásnak a birtokában, hogy a főszereplőt ebben is Szindbádnak hívják! c) Olvasd el az elbeszélést! KRÚDY GYULA: A HÍDON Negyedik út Szindbád, a hajós, midőn közeledni érezte halálát, elhatározta, hogy még egy utolsó utazásra indul, mielőtt elhagyná a sztambuli bazárt, ahol egy régi szőnyegen üldögélve, pipáját szívogatta. Eszébe jutott fiatalkorából egy város völgyben és piros háztetőkkel, ahol a barna híd ódon ívei alatt színes kavicsok felett vágtat egy tiszta kis folyó, és Szindbád a híd kőpárkánya mellől álmodozva nézte a messziségben alvó kék erdőket... Ide kívánkozott még egyszer Szindbád, mielőtt utolsó pipáját kiszívta volna a régi szőnyegen; a kék erdőket látni a messziségben és a híd lusta ívei alatt serényen utazgató folyót. Egy kőszent áll valahol a hídon, látni lehet onnan a kis cukrászboltot dohányszínű függönyeivel, valamint kopott aranyos betűivel. A. Marchali, mondják a töredezett betűk a boltocska felett, ahol Szindbád egykor sarkantyúját pengette, és a háromlábú biliárdasztal felett dákójára támaszkodva, kecsesen, könnyedén és ábrándosan álldogált, mert a cukrásznénak barna szeme volt, barna haja volt. Sárgaborítékos regényt olvasott a kassza mellett, és midőn a tekegolyók futkározásukban megcsörrentek a zöld posztón, álmodozva, szórakozottan felpillantott a cukrászné a regényből. Ezért állott Szindbád dákójára támaszkodva minden délután a biliárd felett, és dús, puha haját titkon megigazította a kassza tükrében.

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M Vajon él-e még Amália? kérdezte Szindbád a sztambuli bazárban, és nemsokára útra kelt a piros tetők felé, ahol egy folyó szeli keresztül a várost, és a hídról álmodó erdőket látni. A városka (amelyben Szindbád egykor katonáskodott) mintha mit sem változott volna. Némely vidéki város, a hegyek között, völgyekben, mintha századokig aludna, ha egyszer elalszik. A régi királyok okozták ezt, akik egyszer valamiért megharagudtak e helyre, és kegyes, termékeny pillantásukat levették a városkáról. Mit csináljon a városka, ha a király többé nem néz rá? Bánatában elalszik, és álomba merülve várja, amíg valamely királynak ismét odatéved a tekintete, hogy a városka megrázkódjon és felébredjen. A királyok még mindig haragudtak arra a városra, ahová Szindbád elutazott, mert a toronyórák is megállottak itt. Valami olyan időt mutattak az órák, amilyen talán soha sincs. A kapuk, amelyek többnyire a falba vésettek, az ajtók, amelyek halkan és csöndesen nyílnak sötétes folyosókra: bezárva. A sárkányfejű esőcsatornák felmondták a szolgá latot, az esővíz másfelé csurog alá az ereszekről, és a kis boltok előtt ugyanazon fakó ostornyeleket rázogatja a szél. Egy téren valahol egy boltajtó nyikorgott, és egy kis csengő csilingelt, és Szindbádnak úgy tűnt fel, hogy huszonöt év előtt sötét estéken ugyanígy sírdogált az ajtó, csengett a kis csengő gyertyákért, kőolajért járó cselédleányok keze alatt. Majd ablakokra bukkant, amelyeken már akkor is sarkantyús legény korában lezárt szemű zsalugáterek foglaltak helyet. Már akkoriban eltűnődött ezeken a halott ablakokon, amelyeket sohasem nyit fel senki, és a por vastagon rakódik a zsalukra. Vajon mi lehet az ilyen ablakok mögött? Talán egy halott fekszik ott ravatalán, és sárga viaszgyertyák bágyadt, kékes párák közepette lobognak a koporsó körül. Vagy egy asszony alszik odabenn csöndesen, és valakiről hosszasan és édesdeden álmodik. Vagy talán egy kép függ a falon, a bezárt ablak mögött, valakinek a képe, akinek kedvéért örökös homályba borult a szoba... Szindbád így bandukolt végig a csöndes városon, és egy utcasarkon hirtelen megállott, mert a közelben megszólalt egy öreg, pohos toronyka harangja, és mély hangon beleszólt a délutáni csöndbe. És mindjárt ezután valahol, valamerre katonák trombitáltak, és Szindbád sétapálcáját, mint egy kardot, hóna alá kapta, és bokázó, friss lépésekkel indult most már az A. Marchali-féle cukrászbolt felé, mint egykor hajdanában... Hátranézett, hogy miért nem csörögnek sarkantyúk a sarkán. A. Marchali... A betűk aranyozása persze lekopott régen, de a dohányszínű függönyök az ablakon még a régiek. A sáros út a régi híd felé kanyarodik, és a hídon csöndesen gurul egy sza maraskordé. Nagyfülű, kis szürke csacsi vékony lábszáraival serényen bandukol a kordé előtt és piros szalag van a nyakában. Szindbád tűnődve áll a cukrászbolt előtt, vajon bemenjen-e dicsősége, boldog szerelme színhelyére? Majd megnyomta a kilincset. Szivarfüst és pörköltkávé szaga fogadja odabent. Biliárdgolyók koccanását hallja, mintha az ő tiszteletére csörrentek volna össze a golyócskák, és egy fiatal tiszt nyurgán, hanyag előkelőséggel, nyakánál kigombolt zubbonyban áll dákóra támaszkodva az asztal felett. Öreg, pápaszemes ember hajlik egy kávéfoltos újságlepedő fölé, és kis kalitkában valamely fekete madár gunnyaszt az ablak mellett. A kis kassza a régi helyén, és a Makart-csokrok ott állanak színes tartóikban, mintha azóta emberi kéz sem nyúlt volna hozzájuk. Szindbád csöndesen, szinte visszafojtott lélegzettel ült helyén, és csodálkozott, hogy a piros és fehér golyócskák mily fürgén szaladoznak az új posztóval bevont biliárdasztalon. A görbe padlón megcsörren a fiatal tiszt sarkantyúja, és a kályha mellett halkan ketyeg egy faházikóba rejtett óra. Most már csak Amália hiányzik gondolta magában Szindbád. És a kassza mellett a piros függöny mintegy varázsszóra szétnyílott, és Amália fekete kötényben, kezében kávéscsészével a cukrászboltba lépett. A félcipőcskéje némileg kopott volt, de a szalagja friss és széles, a köténye pirossal volt beszegve, és frissen fésült barna hajában egy ezüstfésű villogott. Könnyed, alig hallható lépésekkel hozta a kávét Szindbád asztalához, és barna szemében kellemes kíváncsiság csillant meg a furcsa idegen láttára. Halkan, kedveskedve, simulékony, mély hangon kérdezte Szindbádot:

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 13 Nos és hogyan tetszik önnek városunk? Szindbád csöndesen mosolygott, és kávéját kevergette. Igen, csakugyan ő az: Amália vagy legalábbis a lánya... A kassza melletti asztalkán kis kézimunkakosár áll, és amint a cukrászné elfoglalja helyét a kosár mellett, a függöny mögül óvatos, hosszúkás lépésekkel jön elő egy nagy szürke macska, amely, miután körülsétálta a biliárdasztalt, elfoglalta helyét úrnője lábánál, és bajuszát megpödörte. Igen, ő az! ismételte Szindbád magában, és furcsa melegség szalad végig a mellén, és valami diadalmas örömet érez a szívében, mit talán akkor érzett, midőn sarkantyút pengetett a lábán, és a barna kis cukrásznét először keblére szorította. A barna nőcske kezében piros és kék rózsákkal hímzett szövetdarab mozog, és a frissen fésült hajból mintha valami könnyű illat áradna szerteszéjjel. A kicsiny és rózsaszínű fül mellett göndörkés fürtöcskékben libeg a barna haj, míg a finom, fehér orr tájékán, a hosszúpillájú szemek mellett könynyű kékes árnyék borong. A domború mell a selyemkötény alatt lágyan emelkedik, és a finom nyakon vékony aranylánc látszik. A nyurga tiszt széles mozdulattal öltötte magára bő köpenyegét, sarkantyús lépései elzörögnek. A kopasz, pápaszemes emberke már előbb eltűnt észrevétlenül az újságlepedő mögül. Szindbád egyedül marad a cukrásznéval... Asszonyom, nem mutatná meg nekem azt a medaillont közelebbről, amelyet a nyakában visel? kérdezte Szindbád egy darab idő múlva. A cukrászné könnyen elpirult. Anyámtól örököltem, uram. Megboldogult édesanyámtól... Éppen azért kérem, mert Marchaliné asszony egykor nagyon jó ismerősöm volt. Némi vonakodás után a Szindbád kezébe kerül a medaillon. Igen, megösmeri. Ez volt az, amit a cukrásznénak egykoron ajándékozott. Vajon benne van-e a régi kép... Az ujja reszket, midőn némi erőlködéssel felnyitja a medaillont. Odabent egy fakó arckép. Fiatal, mosolygó katona arcképe... Az apám képe. Katona korából való képe mondja a barna kis cukrászné. Szindbád hosszasan, elmerengve, álmodozva nézte a saját képét a medaillonban. Nini, milyen furcsa bajusza volt akkor, és a haja milyen hullámos, mint egy fodrászé... Kérem mondja a cukrászné. Szindbád egy másodpercig fogva tartja a kis barna nőcske puha, bársonyos kezét a kezében. Férjes már? kérdi. Igen, és két gyönyörű gyermekem van. Szindbád szeretné a gyermekeket látni, de nem merészeli. A barna nőcske idegenkedve, haragosan húzódik az öreg idegentől, és borús homlokkal ül kézimunkája fölött. Szindbád tehát ezután nemsokára elbúcsúzott A. Marchali cukrászboltjától, és a régi hídra ment, ahonnan sokáig elgondolkozva nézte az alkonyatban álmodozó messzi erdőségeket. A folyó fürgén futott a híd álmos ívei alatt. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/1. a) egyéni, de pl.: becsukott szem, arc felé hajló kéz befele fordulás, belső utak, belső képek, az emlékezés képi természete; madár könnyűség, időszimbólum; borostyán örökzöld, az emlék jelenvalósága a tudatban; gyöngy, tölcsérszerű virágok, csigavonal, hullámvonal: mozaikosság, megszakítottság és folytonosság 1911

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M b) c) egyéni d) Azt várjuk, hogy olyan jellemzők kerülnek elő, mint a tudatos vagy önkéntelen emlékezet, az asszociatív kapcsolatok, a tudatnak az időben való mozgása stb. e) Elsősorban azt várjuk, hogy legalább körülírás szintjén előkerül a tudatelbeszélés problémája, illetve az emlékezésnek mint folyamatnak a nyelvi elbeszélhetősége. T/2. a) Az Ezeregyéjszaka meséiben. Kalandos tengeri utazások történetei, meseszerű elemek (pl. a rukh madár). Bagdadi kereskedő, nagy utazó. Seherezád az életéért mesél Sahriár királynak. Szindbád is mesél E/1.-ben (másodlagos elbeszélő). Például: Odüsszeusz, Dante vagy mások. Olyan művek felidézését várjuk, amelyekben az utazás szimbolikus-metaforikus értelemben szerepel. b) Pl. Miben hasonlít a mesehőshöz? Miben különbözik tőle? Miért Szindbád a neve? Vajon miért fordul a mesealakhoz Krúdy? Stb. JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3 4. feladat T/3 4. 10. oldal 50 PERC Tanári instrukciók 30 perc a csoportmunkára, 20 perc a megbeszélésre, ami áthúzódik a következő óra elejére T/3. A hídon értelmezésének célja, hogy a diákok megismerkedjenek a Szindbád-novellák elbeszélésmódjával és sajátos emlékezéspoétikájával, melyet a halál közelségének tapasztalatával összekapcsolódó nosztalgia és a múltra irányuló vágy alakít. A prezentáció kapcsán érdemes röviden kitérni az alterego-hős problematikájára, a regényként való olvashatóság kérdésére, illetve felidézni Kosztolányi Esti-novelláit. Célunk, hogy a tanulók kutatásaik nyomán felfedezzék és megfogalmazzák, hogy Krúdy elbeszéléstechnikája a magyar prózának abba a vonulatába tartozik, amely különbséget tesz a történet és annak elbeszéltsége közt, hangsúlyozza a szövegszerűséget. Alakítsunk 4 fős csoportokat úgy, hogy azonos számú A) és B) csoport legyen. T/4. A csoportok kutatási eredményének megosztására választhatunk. (1) Az A) és B) csoportok egyaránt párokra válnak szét. Egy A) és egy B) párosból új csoport alakul, és a közzététel reciproktanítással történik. Ezt akkor választhatjuk, ha a csoportmunka folyamatának nyomon követésekor meggyőződtünk arról, hogy nem szükséges frontális, a tanár számára is beavatkozási lehetőséget biztosító közzététel, a tanulócsoportok boldogulnak a feladatokkal, képesek érdemi eredményre jutni. (2) Frontális közzététel: egy A) és egy B) csoport összegzi kutatásai eredményét, a többi A) és B) csoport feladatot kap. Pl. az egyik csoportnak tisztázó kérdést kell majd az elhangzottak

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 15 nyomán feltennie, a másik kiegészít vagy vitatkozik, a harmadik méltatja a prezentáló csoport erényeit, a negyedik fejlesztő kritikai észrevételt tesz. Ezek a megjegyzések egyben a közös értékelés alapját is képezhetik. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: a novella hagyományos értelmezési szempontjainak adaptív, módosító alkalmazása, különbségtétel, árnyalt gondolkodás, nyelvi érzékenység, előadói készség, kritikai reflexiós képesség Célcsoport differenciálás: homogén csoportok A) csoportok: a novella hagyományosabb műfaji-szerkezeti sajátosságait mint meglévő tudást a különbségtétel igényével is alkalmazni, felhasználni képes tanulók B) csoportok: az irodalmi szövegek nyelvi megformáltságára érzékenyebb, a szövegformálás sajátosságainak vizsgálatában elmélyültebb munkára képes tanulók M unk aformák: csoport; csoport vagy frontális M ó d s zer ek, eljárá s o k: mozaik, tanári kalauz, szemponttáblázat, reciproktanítás csoportpárokban vagy közzététel 3. A hídon és más Szindbád-novellák A) Hagyomány és újítás a) Ki ebben az elbeszélésben Szindbád? Milyen korban, időben és milyen térben mozog? Mi kölcsönöz énjének osztottságot? b) Jellemezzétek az alaphelyzetet! c) Milyen esemény, mozzanat hogyan billenti ki a nyugvópontról az alaphelyzetet? d) Mennyiben követi A hídon a klasszikus novella szerkezeti konvencióit, miben különbözik tőle? e) Olvassátok el az alábbi novellaindításokat, és hasonlítsátok össze A hídon című elbeszélésével! Mi a közös bennük? (1) Szindbád, az ezeregyéjszakabeli hajós történetünk előtt körülbelül huszonöt esztendővel kis diák volt a határszéli algimnáziumban, a Kárpát alatt, valamint a legjobb valcer-táncos a városka tánciskolájában. ( ) Szindbád akinek ez az álneve még abból az időből eredt, midőn az algimnázium növendékei az ezeregyéjszaka tündérmeséit olvasgatták, és maguknak hősöket választottak a rege alakjaiból megnövekedett, széles vállú, deresedő férfiú lett, midőn egyszer eszébe jutott, hogy elmegy megkeresni ifjúkora emlékeit. Vonatra ült, éjjel-nappal utazott vasúti kocsiban, végül szánon, melyet három ló vont, mert hiszen nem messzire volt ide az orosz határ. A csengők csörögtek a lovak szerszámján, amint az öles hóval borított országúton, a széles fennsíkon Szindbáddal nyargaltak. (Szindbád, a hajós Első utazás)

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M (2) Szindbád, Szindbád! mondta a Hang egy éjszakán. Voltál-e már azon a helyen, ahol a temető a hegyoldalban van, és a temetőben valaki fekszik, akinek azt ígérted, hogy sohasem hagyod el? Szindbád az álomtalan álomból felébredve, megdörzsölte a szemét, és nyomban tudta, hogy kire céloz a múltból jövő hang. Szindbád ugyanis elérkezett életének ahhoz a korszakához, amidőn körülbelül már mindent megpróbált, ami az életben kellemes vagy kellemetlen. Vitorlázott a messzi tengereken, és érintett ismeretlen szigetországokat... (Szindbád második útja) (3) Esős tavaszi délután a liget fái messzire ködben, árnyban úsznak, alkonyat felé Szindbádnak levelet hozott a posta. Hegyes, apró betűk, mint megannyi kanárikörmök a borítékon, odabévül fehér kartonlap, aranyozott sarkokkal, amilyen papiroson a grófnők vagy a nagyon szegény varró kisasszonyok leveleznek. A madárkakörmök e szavakat jelentették: Kedves Szindbád, harmincadik születésnapja alkalmából fogadja szerencsekívánatait Lenkének. Szindbád kétszer-háromszor megforgatta kezében a levelet, megnézte a postabélyegzőt, egy felsővidéki városka neve a bélyegen, megnézte az aláírást, és mert nem volt feledékeny ember, egyszerre mindenre emlékezett. Lenke tíz esztendő előtt, lánykorában egyik szent és érintetlen szerelme volt az ifjú Szindbádnak. Fekete szemű, fekete hajú és illatos szájú hölgy volt. De legelsőbben mégis inkább kis kezére emlékezett, amelyet esti sétákon gyakran tartott a felöltője zsebébe dugva. Puha és finom ujjaival sokat játszadoztak Szindbád ujjai, a kabátzseb sötétségében, sőt többször szájon is csókolta egy régi templom mögött (ahonnan a ködbe borult temető látszott árnyékszerű kőoszlopaival), mielőtt az esti sétáról hazáig kísérte volna Lenkét. ( ) Szindbád, a hajós abban az időben még nagyon szeretett utazgatni. Tehát aznap este vagy másnap de semmi esetre sem későbben vonatra ült, a hálófülkében lefeküdt, és éjfélig csendesen aludt amaz ismeretlen, messzi városka felé utazva, ahol Lenke lakott. (Női arckép a kisvárosban A harmadik út) f) Krúdy novellái jellemzően egy anekdotikus történetre épülnek rá. Melyik lehet, kihez, mihez kapcsolódik A hídon című elbeszélés anekdotikus eleme? g) Mit tud meg az olvasó, és mit nem tud meg erről az anekdotikus elemről? h) Milyen anekdotikus elemre épül rá a három másik Szindbád-novella az olvasott idézetek alapján? Húzzátok alá az anekdota lehetőségét rejtő mondatokat! i) Válasszatok ki a három (tag)mondatból egyet, és írjátok anekdotává! A VÁLASZTOTT, ANEKDOTÁVÁ ÍRHATÓ MONDAT: KIVONAT BETÁJOLÁS A CSELEKMÉNY BONYOLÍTÁSA

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 17 ÉRTÉKELÉS EREDMÉNY VAGY MEGOLDÁS ZÁRLAT j) Mennyiben más a szerepe Krúdy elbeszélésében az anekdotának a hagyományoshoz, a megszokotthoz képest? k) Megtalálható-e, újraélhető-e Szindbád számára az emlék? Igazoljátok állításotokat szövegrészletekkel! B) Toposzok, időszerkezet, identitás a) Mit jelent, hányféleképpen értelmezhető az út-utazás toposz ebben az elbeszélésben? Melyik jelentéshez milyen idősík társul az elbeszélt idő szempontjából? b) Aláhúzással emeljétek ki az elbeszélésből az összes olyan szövegrészt, amelyben megismétlődik a cím hídmotívuma! c) A szövegkörnyezetet is figyelembe véve vizsgáljátok meg, melyik részletnek mi a szerepe az elbeszélés egészében! Milyen jelentései lehetnek a híd motívumának? d) Milyen más, jelképesen is értelmezhető és ismétlődő-variálódó motívumok kapcsolódnak a kiemelt részletekben a hídhoz? Emeljetek ki és értelmezzetek néhányat! e) Vizsgáljátok meg, hogy a kiemelt részletekben milyen nyelvi eszközök hogyan alkotják meg az emlékezés sajátos időszerkezetét! IDÉZET Eszébe jutott fiatalkorából egy város Ide kívánkozott még egyszer Szindbád a híd kőpárkánya mellől álmodozva nézte a messziségben alvó kék erdőket a kék erdőket látni a messziségben a hídról álmodó erdőket látni kőszent áll valahol a hídon, látni lehet onnan a kis cukrászboltot A sáros út a régi híd felé kanyarodik a régi hídra ment, ahonnan sokáig elgondolkozva nézte az alkonyatban álmodozó messzi erdőségeket AZ EMLÉKEZÉS IDŐSZERKEZETE ÉS ENNEK NYELVI ESZKÖZEI

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M f) Olvassátok el a két értelmező-elemző szöveget, amely a Krúdy-szöveg eltérő emlékezésértelmezéseinek összjátékát világítja meg. Vizsgáljátok meg az ezekben olvasottak segítségével az alábbi részleteket! Figyeljetek a narrátor és a szereplő nézőpontjából kiolvasható válaszokra egyaránt! (1) Az emlékezés egyik oldalról a múlt»megelevenedéseként«, változatlan visszatéréseként értelmezhető. Ez a sor mindenekelőtt a jelenbeli eseményeket a múltbeli történések változatlan ismétlődésként elénk állító szövegegységekből hozható létre, illetve azokra a leíró szakaszokra támaszkodhat, melyek a változatlanságot sugallják.. Másik oldalról viszont az emlékezés rálátást enged az Én két szituációja közötti különbözőségre, ami megkérdőjelezi a múltbeli Én és a jelenbeli Én azonosságát. (2) (Gintli Tibor) A jelen a múlt felől, a múlt a jelen felől, egymás tükrében tételezi magát, ismer magára, válik olvashatóvá. Szindbád tudata ezek nyomán úgy lép elő, mint a különbségek által lehetővé váló imaginatív [képzeletbeli] önmegragadás, mely mindig egy másik jelentésre tekintve (vágyakozva) érzékeli magát. (Eisemann György) ALÁHÚZÁSOK, KIEMELÉSEK ÉRTELMEZŐ MEGJEGYZÉSEINK Egy téren valahol egy boltajtó nyikorgott, és egy kis csengő csilingelt, és Szindbádnak úgy tűnt fel, hogy huszonöt év előtt sötét estéken ugyanígy sírdogált az ajtó, csengett a kis csengő gyertyákért, kőolajért járó cselédleányok keze alatt. Majd ablakokra bukkant, amelyeken már akkor is sarkantyús legény korában lezárt szemű zsalugáterek foglaltak helyet. Már akkoriban eltűnődött ezeken a halott ablakokon, amelyeket sohasem nyit fel senki, és a por vastagon rakódik a zsalukra. Vajon mi lehet az ilyen ablakok mögött? Talán egy halott fekszik ott ravatalán, és sárga viaszgyertyák bágyadt, kékes párák közepette lobognak a koporsó körül. ( ) Szindbád így bandukolt végig a csöndes városon, és egy utcasarkon hirtelen megállott, mert a közelben megszólalt egy öreg, pohos toronyka harangja, és mély hangon beleszólt a délutáni csöndbe. És mindjárt ezután valahol, valamerre katonák trombitáltak, és Szindbád sétapálcáját, mint egy kardot, hóna alá kapta, és bokázó, friss lépésekkel indult most már az A. Marchali-féle cukrászbolt felé, mint egykor hajdanában... Hátranézett, hogy miért nem csörögnek sarkantyúk a sarkán.

A K I S E P I K A A L A K V Á L T O Z A T A I 19 Most már csak Amália hiányzik gondolta magában Szindbád. És a kassza mellett a piros függöny mintegy varázsszóra szétnyílott, és Amália fekete kötényben, kezében kávéscsészével a cukrászboltba lépett. ( ) Halkan, kedveskedve, simulékony, mély hangon kérdezte Szindbádot: Nos és hogyan tetszik önnek városunk? Szindbád csöndesen mosolygott, és kávéját kevergette. Igen, csakugyan ő az: Amália vagy legalábbis a lánya... ( ) Igen, ő az! ismételte Szindbád magában, és furcsa melegség szalad végig a mellén, és valami diadalmas örömet érez a szívében, mit talán akkor érzett, midőn sarkantyút pengetett a lábán, és a barna kis cukrásznét először keblére szorította. g) A szövegkörnyezet elemzésével mutassátok be, hogyan vonják össze és választják szét a múlt és a jelen idősíkját, illetve a múltbeli Én-t és a jelenbeli Én-t az alábbi motívumok ismétlődései! A MÚLT ÉS A JELEN IDŐSÍKJAI- NAK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA MOTÍVUM a betűk aranyozása sarkantyú biliárdasztal cukrászné medalion saját példa (1) saját példa (2) A MÚLT ÉS A JELEN IDŐSÍKJAI- NAK SZÉTVÁLASZTÁSA h) Elemezzétek az alábbi részletet abból a szempontból, hogy mi a szerepe az érzékelésnek az emlék felidézésében, a jelen és a múlt időjátékában! Miért mondhatjuk, hogy az emlékezés a szinesztéziához hasonlóan működik a szövegben? Valaki valahol csiklandósan, hosszan, vígan felnevetett a félhomályban, mintha egérke szaladt volna végig a combján... A különös, izgató és titkos kacagás Szindbád füléhez ért, és a hajós meglepetten, csodálkozva emelte fel a fejét. Ezt a kacagást ő már hallotta valahol, valaha... Igen, így kacagott Anna, a szép, telikeblű és kövérkés Anna, ott abban a szűk, csöndes utcácskában, amikor estenden a fiatal tanárokkal sétálgatott. A félhomályos utcácskában ugyancsak így csendült fel az a régen hallott női viháncolás, és Szindbád képzeletében megjelent két gömbölyű és fehér női térd, amelyet hajdanában a fehér függöny mögül látott. (Szindbád, a hajós Első utazás)

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 2. É V F O L Y A M i) Keressetek példákat A hídon című elbeszélésből a színeknek, illatoknak, hangoknak, ízeknek és a tapintásnak az emlékezésben, az emlékezés nyelvi megalkotásában betöltött szerepére! SZÍNEK HANGOK ILLATOK ÍZEK TAPINTÁS j) Hogyan működik, milyen hatást kelt az e) h) feladatban megvizsgált időkezelés? k) Olvassátok el és saját meglátásaitokkal összefüggésben értelmezzétek Eisemann György tanulmányrészletét! [N]em valamilyen meghatározott időpontnak, a régmúltban elszigetelt eseménynek originális tartalmú visszaidézéséről van szó, hanem az elbeszélésben az idő értelmezéseként előálló szemantikai viszonyokról. Nem valamilyen eleve adott eredet és kései visszatekintés szilárd pontjainak kapcsolatáról, nem a régmúltat a felidézésben uraló, izoláltan reflektáló jelenbéli pillanat önkényes gesztusáról, hanem az időiség nyelvi létesüléséről. ( ) A művészi beszéd időjelei nem leképezik, hanem megalkotják e struktúrákat: a nyelv így ezúttal sem tükrözője, hanem hordozója, letéteményese és felnyitója az időiség alapvető lét-tapasztalásának. (Eisemann György: Az emlékezés ízei) 4. Reciproktanítás a) Alakítsatok új csoportokat úgy, hogy minden csoportban legyen olyan pár, amelyik az A), és legyen olyan, amelyik a B) feladatsoron dolgozott! b) Osszátok meg egymással kutatásaitok eredményét! c) A tanított páros reflektáljon az elhangzottakra: Tegyetek föl tisztázó kérdéseket, vagy ha szükséges, vitassátok az elhangzottakat! Fogalmazzatok meg a tanító páros munkájáról méltató véleményt! Éljetek fejlesztő célú kritikai észrevétellel! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/3. A) a) 20. század eleji figura; a jelenben, a Monarchia terében/idejében, illetve a saját emlékező tudatának terében: emlékező Én, valamint az emlékező Én múltjából felidézett, korábbi Én. (A szcenika jellegzetességei: pl. csendes kisváros, nagyváros sztambuli bazár, cukrászda, biliárd, katonatiszt, olcsó regény.) b) A szövegből nem lehet pontos időrendet megállapítani. Az emlékezés asszociatív természetének megfelelően több lehetőséget megenged. Például: az idősödő, halálra készülő főszereplő elhatározza, hogy egy utolsó utazásra indul. Emlékeiből egy kisváros képei merülnek fel (közelítő perspektíva), és egy barna szemű, barna hajú cukrászné alakja. Szindbád emlékei nyomába indul. Vagy: Szindbádban felötlik egy Amália nevű hölgy emléke (késleltetés), vele