Magyarkeszi Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Magyarkeszi Község Önkormányzata 2013-2018. 1

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 27 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 40 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 44 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 47 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 50 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 51 1. A HEP IT részletei... 52 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 52 A beavatkozások megvalósítói:... 53 Jövőképünk... 54 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 69 3. Megvalósítás... 77 A megvalósítás előkészítése... 77 A megvalósítás folyamata... 77 Monitoring és visszacsatolás... 79 Nyilvánosság... 79 Kötelezettségek és felelősség... 80 Érvényesülés, módosítás... 81 4. Elfogadás módja és dátuma... 82 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Magyarkeszi Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

A település bemutatása Magyarkeszi község Tolna megye északi csücskén, dombos területen fekszik, Tamási vonzáskörzetéhez tartozik. A község határos Somogy és Fejér megyével. Még az őskortól örökölt szokás, hogy az ember a település helyét mindig olyan helyen választotta, amely megfelelő menedéket, vizet és megélhetést talált. Jelenlegi lakóhelyünk első telepesei minden bizonnyal ezért választották a Tita patak völgyét, mert régen mindkét oldalán nagy kiterjedésű erdők voltak. A völgyben az állat számára legelő, az erdőirtás során pedig jó termőföld került birtokukba. A nép természetes szaporodásával a község fejlődésnek indult. A porták a patak jobb partján 1,5 km hosszan helyezkedtek el, jobb parti terjeszkedésből a mai Ady, Kossuth és Batthyány utcákból a templom és az iskola helyét (ma Hősök tere) központul véve északra és délre egy-egy hosszabb utca húzódik. Az északi Hunyadi a Deák utcával, a déli Széchenyi utca egészen a temetőig több mellékutcával (Árpád, Kinizsi) már dombon épült. A templomtól keletre a Kossuth és Batthyány utca végig a jobb oldalon épült. A belmajor a régi uradalom központja a patak bal partján található a Zrínyi utcával, melyben cselédek laktak. A falu körjegyzői székhellyel, területileg Tamási járáshoz tartozott. 1703-ig Kesze vagy Keszi volt az elnevezése, 1742 után Tótkeszi volt, 1903 után vette fel mai nevét, Magyarkeszit. Már a kőkorszakban is lakott hely volt. A honfoglalás után gút-keled nemzetség vette birtokba. A 1970-es évektől kezdődően nagyarányú elvándorlás vette kezdetét ipari munkát adó városokba: Székesfehérvárra, Fűzfőre, Siófokra és Tamásiba. Sajnos a házakat eladták azoknak a családoknak, akik a városokból ide kötöztek, nagy részük munkanélküli és a házaikra nem tudtak költeni, ezáltal a falu képe is leromlott. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 51 52-1 2009 43 70-27 2010 30 38-8 2011 48 42 6 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A legnagyobb mértékű elvándorlás 2009-ben történt, ami a munkanélküliséggel kapcsolható össze. Azonban 2011-ben már a faluba költözés a jellemzőbb. Az állandó lakosság száma évről évre csökken, vagy éppen stagnál, bár az utóbbi években a külföldiek száma megnőtt, ezért látható létszámemelkedés. Vannak, akik állandóan itt élnek, mások csak nyaralónak veszik a házat, telket. Sokat jelent, hogy többségük a házakat felújítják, folyamatosan rendbe tartják. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 1294 2008 1269 98% 2009 1233 97% 2010 1224 99% 2011 1230 100% 2012 1237 101% 2013 na na 4

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Lakónépesség 1300 1250 1200 1150 Lakónépesség számának növekedése a külföldiek ideköltözésével magyarázható, ami pozitív hatással van a településre. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 686 634 1320 52% 48% 0-2 évesek 47 0-14 éves 133 116 249 53% 47% 15-17 éves 23 29 52 44% 56% 18-59 éves 320 399 719 45% 55% 60-64 éves 29 34 63 46% 54% 65 év feletti 128 56 184 70% 30% Meglepően a 65 év feletti nők száma magas, sajnos a férfiak korábban halnak, így az egyedülálló idős nők száma is magas. Állandó népesség - nők 60-64 éves 5% 65 év feletti 20% 0-14 éves 21% 15-17 éves 4% 18-59 éves 50% 5

Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 5% 65 év feletti 9% 0-14 éves 18% 15-17 éves 5% 18-59 éves 63% 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 262 307 85,3% 2008 187 268 69,8% 2009 188 252 74,6% 2010 187 253 73,9% 2011 184 249 73,9% 2012 na na na Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Túlsúlyban vannak a 0-14 évesek, vagyis fiatalos a népességszerkezet. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 18 19-1 2009 14 26-12 2010 19 20-1 2011 10 16-6 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fő) 0-5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-10 -15 2009-ben a legtöbb volt a halálozások száma, 2011-ben is még mindig több a halálozások száma, mint a születéseké. 6

Az 1990-es években megszűnt a mezőgazdasági szövetkezet, a művelésre alkalmas földterületek magánkézbe kerültek, ám ez is csak keveseknek nyújt megélhetést. Egyre több ember vált munkanélkülivé ebben az időszakban, és számuk napjainkban is nő. Helyben csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetből alakult kft-k, valamint az Önkormányzat biztosítanak munkát. A lakosság számottevő része a mezőgazdaságban dolgozik, állattenyésztéssel, ill. növénytermesztéssel foglalkozik. A fiatalok egy része a közeli településekre naponta ingázik munkahelyére / Tamási, Tab, Siófok/. A község szilárd útburkolattal teljesen ellátott, személygépkocsival minden irányból megközelíthető. Óránként autóbuszjáratok kötik össze a környező településekkel. Jól kiépített villamosenergia-hálózat, vezetékes ivóvíz, telefon- és gázvezeték van. A faluban ÁFÉSZ-bolt, több kiskereskedés található vegyes profilú üzlettel. Az Önkormányzat 50 férőhelyes óvodát, 8 osztályos általános iskolát, kétszázötven adagos konyhát, valamint az idősek napközi otthonát működteti. 17 idős ember kap ellátást, de a rászorultakat otthonukban is segítik, autóval naponta meleg ételt biztosítanak annak, aki kéri. A Művelődési Házban működik a könyvtár és teleház. Tornaterem hiányában a Művelődési Ház tornaszobáját használják a diákok. A község egészségügyi ellátása jó, van háziorvosi, fogorvosi ellátás és gyógyszertár. A rendelők jól felszereltek. A faluban több civil csoport, egyesület, alapítvány tevékenykedik, pl. Sportegyesület, Hagyományőrző Népdalkör, Polgárőrség, Vadásztársaság, Nyugdíjas Klub. A Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Alapítvány pályázatok beadásával, bonyolításával segít a fejlődés érdekében. 7

Értékeink, küldetésünk Magyarkeszi település szerkezete évszázadok óta változatlan. Természeti adottságai közül különösen a domborzata érdemel figyelmet. A falu a dombok között a völgyben fekszik, a Tita-patak szeli ketté. Igyekeznek is megőrizni az erre a vidékre jellemző talpas lakóházat, a szegényparaszti életforma jellegzetes emlékét. Mivel a faluba és környékére ipar nem települt, rendkívül tiszta és egészséges a levegő. Szép fekvését, halastavakkal és erdőkkel tarkított környezetét az egyre nagyobb számban idelátogató és ideköltöző városi családok, külföldiek nagyon dicsérik. Az utóbbi években külföldi családok vásárolnak házakat, azokat felújítják, így nagymértékben hozzájárulnak a falu képének pozitív alakításához. Az idegenforgalom még csekély, de az idelátogató családok elviszik hírét a szép környezetnek. Felújított állapotban figyelemreméltó a Gizella hengermalom épülete, LEADER pályázat segítségével új tetőt és nyílászárókat kapott, majd a jövő év végére pedig a piac kialakítása fog megvalósulni. Faluszerte megtalálható sok, szép szobor és a telkekre épített házi kápolnák. Római Katolikus templom 1742-ben épült barokk stílusban és Szent Mihály Arkangyal tiszteletére szentelték fel. A tornyát pár évvel ezelőtt felújították, a külső felújítása pedig hamarosan megtörténik LEADER pályázat segítségével. Önkormányzat pályázatainak segítségével felújították az Óvoda, Önkormányzat épületét, akadálymentesítették az Idősek Klubját, az Orvosi rendelőt. Az önkormányzat célja, a meglévő szolgáltatások biztosítása, a falu folyamatos fejlesztése. 8

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Magyarkeszi Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Településrendezési terv 6/1998.(VI.26.) sz. rendelet a gyermekvédelem helyi rendszeréről 3/2007. (II. 20.) számú rendelet a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi feladatairól Az ún szociális rendeletben, nem érvényesülhet a nők gyermekek vagy romák fogyatékosok előtérbe helyezése. A rendelet illetékessége/hatálya a településre/minden településen élőre kell, vonatkozzon megkülönböztetés nélkül. A hatáskör gyakorlója (képviselőtestület, polgármester, jegyző), egyedi ügyben tudja elbíráláskor az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe venni, ha az alapos helyismereten nyugszik. 10

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A településen működik Roma Nemzetiségi Önkormányzat, de sajnos nem aktívak. A település önkormányzata kapcsolatban áll a pécsi Katolikus Karitásszal és évente két alkalommal élelmiszer adományokat osztanak ki a rászorulóknak. Önkormányzat részt vesz a Minden Gyerek Lakjon Jól Programban, az elmúlt évben állatokat és vetőmagot kaptak a családok, idén vetőmagokkal segítették a rászoruló családokat. Az általános Iskola alsós tanulói a Vesd bele magad! program keretében vetőmagokat vihettek haza a saját kertjükbe, otthon közösen gondozzák a veteményeket. Az elmúlt évben zajlott TÁMOP pályázat bonyolítása során az önkormányzat az iskolával, óvodával közösen programokat szerveztek a településen élő hátrányosan halmozott gyermekek számára. A gyerekek, idősek, mélyszegénységben élők és romák célcsoportjai ezeknek a programoknak. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Magyarkeszi belterületén 450 lakóépület található, külterületen már nincs lakóház. Az áram- és gázellátást az EON biztosítja, a vízi közművet a Tamási Közös Vízmű Kft végzi. Kommunális hulladék elszállításért a Vertikál Zrt. a felelős, amelynek központja Polgárdiban található. Helyben található szolgáltatások közé tartozik a Háziorvosi ellátás, amelyet vállalkozó orvos működtet, valamint a gyógyszertár szintén magánkézben van. A Védőnői szolgálat, Fogorvosi ellátás, Idősek Klubja, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés a Dám Társulás fenntartásában működik, melynek az önkormányzat a tagja. A helyi Postahivatalt a Magyar Posta működteti. Az Általános Iskola alsó és felső tagozata helyben működik állami fenntartásban, az Óvoda pedig társulásban működik Ozora gesztorságában. A Művelődési Házat, Teleházat, Könyvtárt a helyi önkormányzat működteti. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az adatokat helyi adatgyűjtéssel illetve a TEIR rendszerből lekérdezéssel gyűjtöttük. 2012-re vonatkozó adatok csak részben találhatóak meg a TEIR rendszerben, helyi adatgyűjtés során sikerült azonban begyűjteni néhány fontos információt. Ahol nem találtunk adatot ott egységesen az, NA (nincs adat) jelölést használtuk. A partnerek bevonásával is sikerült adatokat gyűjteni célcsoportok szerint. 11

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. -ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. 12

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és vagyon fogalmát a Szt. 4. -a és a Cst. 4. -a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. Értékelhető adatok a településen élő öregségi nyugdíjban részesülők átlagnyugdíjára vonatkozó adatok. Értékelhető adatok továbbá az adóerő-képességi adatok, a településen képződő SZJA adatok, településen élők bruttó átlagbérére vonatkozó adatok. Ezekből az adatokból becsülhető a településen létminimum alatt élő személyek száma. A vagyoni helyzetre vonatkozó fontos információ a település lakásállományára pl. azok komfort fokozatára vonatkozó adatok. A vagyoni helyzet értékelésére alkalmas a településen gépjárműadó fizetésre kötelezett személygépkocsik száma is (268 db), nehézgépjármű (29 db), pótkocsi(18 db), utánfutó (10 db). A mélyszegénység összetett jelenség, melynek fő okai társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli hiányokban mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési és lakhatási zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A szegénység leginkább a gyermekeket és a roma családokat érinti. Roma származásúak száma és, arányára vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Beilleszkedésük a társadalomba nagymértéken függ iskolázottsági szintjüktől és a kultúrájukból adódó lemaradásból. Az alacsony iskolázottságuk miatt, magasabb, tartósabb a munkanélküliség, és a foglalkoztatásuk is alacsony. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 428 455 883 72 16,8% 96 21,1% 168 19,0% 2009 418 456 874 69 16,5% 114 25,0% 183 20,9% 2010 421 451 872 76 18,1% 112 24,8% 188 21,6% 2011 425 462 887 72 16,9% 97 21,0% 169 19,1% 2012 na na na na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A férfi álláskeresők száma nagyobb, mint a nőké illetve a 15-64 év közötti lakónépesség tekintetében is fennáll ez a különbség. Az álláskeresők száma 2011-ben csökkent, ami a Start közmunkaprogramnak tudható, hiszen több ember foglalkoztatása valósult meg, mint előző években. 13

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 168 183 188 169 na fő 12 14 7 9 % 7,1% 7,7% 3,7% 5,3% na fő 21 22 31 22 % 12,5% 12,0% 16,5% 13,0% na fő 20 18 24 14 % 11,9% 9,8% 12,8% 8,3% na fő 26 26 20 21 % 15,5% 14,2% 10,6% 12,4% na fő 20 24 27 23 % 11,9% 13,1% 14,4% 13,6% na fő 21 27 27 23 % 12,5% 14,8% 14,4% 13,6% na fő 15 17 15 17 % 8,9% 9,3% 8,0% 10,1% na fő 20 26 25 20 % 11,9% 14,2% 13,3% 11,8% na fő 13 9 12 20 % 7,7% 4,9% 6,4% 11,8% na fő 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% na Jellemzően a 31-45 éves korosztályban nagyobb a regisztrált munkanélküliek száma. Az 50 éven felüliek problémája, hogy nehezen jutnak munkához, sokszor alulképzettek, a szerzett tudásuk elavult, kevesen képezték magukat az utóbbi években. 200 Álláskeresők száma (fő) 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Álláskeresők száma 2011-től a STERT közmunka bevezetésétől csökken, több ember foglalkoztatására van lehetősége az Önkormányzatnak. 14

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 108 115 223 9 8,3% 14 12,2% 23 10,3% 2009 107 116 223 8 7,5% 12 10,3% 20 9,0% 2010 116 110 226 7 6,0% 10 9,1% 17 7,5% 2011 114 113 227 6 5,3% 8 7,1% 14 6,2% 2012 na na na na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15 Pályakezdő álláskeresők száma 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A pályakezdők közül a férfiak száma nagyobb, mint a nőké, de az összes létszámhoz képest nem jelentős. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 2 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 72 96 168 42 49 91 58,3% 51,0% 54,2% 2009 69 114 183 32 61 93 46,4% 53,5% 50,8% 2010 76 112 188 40 64 104 52,6% 57,1% 55,3% 2011 72 97 169 38 51 89 52,8% 52,6% 52,7% 2012 na na na na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A tartósan munkanélküliek aránya évek óta több, mint 50 %. 2 Annak ellenére, hogy azt a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet nem tartalmazza, e pont esetében javasolt a nyilvántartott álláskeresők számára, arányára vonatkozó információkat is rögzíteni a HEP-ben. Ld. a sablonhoz tartozó 3.2.1. sz. adattáblát. 15

b) alacsony iskolai végzettségűek 3 foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1134 594 540 815 383 432 319 28,1% 211 35,5% 108 20,0% 2011 1015 525 490 912 460 452 103 10,1% 65 12,4% 38 7,8% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 2001-ben 319 fő nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel, akik főleg az idősek köréből kerültek ki. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 168 24 14,3% 86 51,2% 58 34,5% 2009 183 16 8,7% 85 46,4% 82 44,8% 2010 188 14 7,4% 95 50,5% 79 42,0% 2011 169 17 10,1% 78 46,2% 74 43,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők száma csökken, több embert foglalkoztat az Önkormányzat és az utóbbi egykét évben a nagyobb üzemek Tabon, Székesfehérváron, Tamásiban is több embert foglalkoztattak a faluból. c) közfoglalkoztatás 150 Közfoglalkoztatottak száma (fő) 100 50 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma 3 Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása 16

A közfoglalkoztatottságban a résztvevők aránya emelkedést mutat a 2011-ben, a roma foglalkoztatottak száma emelkedik folyamatosan az országos START közmunka programnak köszönhetően. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások állami működő regisztrált kivetett befizetett Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek szektorban foglalkoztatási év vállalkozások száma iparűzési iparűzési üzletek száma száma foglalkoztatottak programok a településen adó adó száma száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 59 8 2 50 1618350 1389750 közfoglalkoztatás 65 2009 56 7 2 2010 54 6 2 2011 52 6 2 2012 48 6 2 2013 na na na Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai 50 50 46 46 na 2731813 2310862 közfoglalkoztatás 87 3182170 2966446 közfoglalkoztatás 73 3947701 3609334 3774787 na START közmunka mintaprogram 116 START közmunka mintaprogram 87 na na na na Jellemző a településen az elmúlt öt évre vonatkozóan a foglalkoztatási programok hiánya, csak évente egy, a közfoglalkoztatás volt jelen. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma a regisztrált munkanélküliek 70-80%-a.A regisztrált vállalkozások számát a mezőgazdasági vállalkozók és az üzletek adják. Mindössze két nagy mezőgazdasági vállalkozó van a faluban, a többi egyéni vállalkozó. A gépesítés miatt a nagy vállalkozók is kevés embert foglalkoztatnak Legközelebbi centrum Megye-székhely Főváros elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munka-napokon átlagos utazási idő autóbusszal 20perc 8 30 1ó 30 p 6 1ó 30 p 2,5 ó 1 3ó 17

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Néhány éve még vonatpótló buszok segítették a közlekedést Tamási és Lepsény felé, sajnos ezt alacsony kihasználtság miatt megszüntették. Hét közben jónak mondható a közlekedés, de sajnos szombaton és vasárnap szinte alig van busz a faluból ki és vissza egyaránt. Jelentős eredmény, hogy naponta a fővárosba reggel el lehet utazni átszállás nélkül és délután 14 órakor indul vissza a busz. A távolabbi településre, Tabra, Székesfehérvárra különjáratok viszik a dolgozókat. Tamásiba és Siófokra reggel és délután van lehetőség a munkába járásra. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Helyben nincs ilyen program, a Munkaügyi Központ szervezésében kistérségi szinten elérhető. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Helyben ilyen képzés nem történt, a Tamási Munkaügyi Központ szervez képzéseket, de adatunk nincsen erre vonatkozóan. A START közmunka keretében folyik jelenleg képzés, a mezőgazdasági projektben lévő 10 fő részesül a zöldségtermesztés terén képzésbe, a Pécsi Képző Központ szervezésében. g) mélyszegénységben élők és romák 4 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 3.2.16. számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 43 20 2009 62 33 2010 47 28 2011 56 33 2012 78 44 2013 na na Forrás: helyi adatgyűjtés 4 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 18

100 Települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás (fő) 80 60 40 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 mélyszegénységben élők Romák/cigányok A mélyszegénységben élők száma növekszik, magyarázata, hogy a faluban és a környéken sincs munkalehetőség. A munkanélküliek 95%-a segélyből él, az Önkormányzat foglalkoztatja közmunkában. Sajnos ezeknek az embereknek a 60%-a nem felelne meg a munkaerőpiacon iskolai végzettség hiányában sem. A foglalkoztatásban a romák is nagy számban részt vesznek, az elmúlt évben növekedett a számuk. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen az önkormányzati foglalkoztatásban megkülönböztetés nem tapasztalható, sőt inkább a rászorultakat, mélyszegénységben élőket foglalkoztatják. Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nincs adat. Viszont a nyílt munkaerő-piacon történő alkalmazás során érvényesül a hátrányos megkülönböztetés. Itt főként a munkahely-lakóhely közötti távolság, az alacsony iskolai végzettség, a pályakezdők munkatapasztalat hiánya a gyakori akadály a munkába álláskor. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E területen az Szt. 25. -a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 19

év 15-64 év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 883 10 1,1% 2009 874 9 1,0% 2010 872 14 1,6% 2011 887 14 1,6% 2012 na na na 2013 na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési segélyben levők száma igen csekély a munkaképes korúak számához viszonyítva. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 168 81 48,2% 2009 183 118 64,5% 2010 188 55 29,3% 2011 169 50 29,6% 2012 na na na 2013 na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak száma 2009-ben volt a legtöbb. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást helyettesítő rendszeres szociális támogatás segélyben részesülők (álláskeresési év támogatás) fő 15-64 évesek %- ában fő munkanélkülie k %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 200 8 5 0,005 103 0,61 0 2 200 9 14 0,016 104 0,56 0 3 201 0 34 0,038 83 0,44 0 2 201 1 37 0,041 111 0,65 0 3 201 2 na na na na na na 201 3 na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20

2011-ben változott a foglalkoztatást helyettesítő támogatás-álláskeresési támogatás rendszere. 2012. január 1-től aki 30 napot meghaladó munkaviszonyt nem tud igazolni, nem jár a számára a segély/ támogatás. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Bérlakás Magyarkeszin nincs. b) szociális lakhatás Szociális lakás nincs. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakás célra használt nem lakáscélú ingatlan nem található. Hajléktalan nincs. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nem volt. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 140 0 2009 154 0 2010 148 0 2011 347 0 2012 na na 2013 na na Forrás: TeIR, KSH Tstar 21

Támogatásban részesülők (fő) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások 2011 ben majdnem háromszorosára emelkedett a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. Összefügg a munkanélküliség szülte mélyszegénységgel. f) eladósodottság Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Egyszeri segélyért évente kevesen fordulnak az Önkormányzathoz, leginkább a téli hónapokban. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterülete Magyarkeszinek nincs. A közösségi közlekedés jól szervezett a településen, viszonylag könnyen elérhető a 4 buszmegálló. Villamos hálózattal a település ellátott,ebből a szolgáltatásból azok kerültek ki, akik nem tudták fizetni a számlájukat. Gáz hálózat is kiépített, sokan éltek a lehetőséggel, de a gáz ára idővel megemelkedett, így sokan visszatértek a fával való fűtésre. Szennyvízhálózat nincs a településen, megfelelő pályázat segítségével tervezi az Önkormányzat. A szemétszállítás hetente egyszer, rendszeresen megoldott. A településen internet, telefon, kábel-tv biztosítva van. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Magyarkeszi településen telep, szegregátum nincs. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 22

3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére tervezett év háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 2013 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 2013.májusáig a településen közalkalmazott háziorvos rendelt, azóta pedig vállalkozásban Dr,.Paragh Melinda háziorvos gyógyít. Magyarkeszi jelenleg Nagyszokollyal, a szomszéd településsel alkot egy orvosi körzetet. Elérhető orvosi szakellátás legközelebb a 20 km-re levő Tamásiban van. Ügyeleti ellátás Tamási központtal működik. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 57 2009 3 2010 80 2011 86 2012 na 2013 na Forrás: TeIR, KSH Tstar 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Közgyógyellátotttak száma (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére, egészségügyi állapota megőrzéséhez és helyreállításához, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt:alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon.2011-ben volt a legmagasabb az igazolvánnyal rendelkezők száma, amely összefügg az emberek egészségügyi állapotával. 23

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 17 2009 17 2010 20 2011 14 2012 na 2013 na Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.2010-ben jelentősen nőtt, majd 2011-ben 6-tal csökkent a számuk. Oka, hogy az Önkormányzat méltányossági alapon nem állapított meg ápolási díjat, mivel anyagi lehetőségei nem tették lehetővé. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Településünkön működik fogorvos,a rendelő felújított, korszerű. Minden nap rendel, mindenki számára elérhető. Sajnos a felnőttek csak akkor veszik igénybe, ha már nagy a baj, a fogat el kell távolítani. A megelőzésre nem fordítanak gondot. A védőnői szolgálat szintén helyben van. A kora gyermekkori szűrővizsgálatokra elviszik a szülők a gyermekeiket, mind a védőnői, mind az orvosi szűrésekre valamint a védőoltásokra. Általános szűrővizsgálatokra a háziorvosi rendelésen, valamint az évente egy-két alkalommal szervezett egészségnapokon van lehetőség. Sajnos még mindig nem sokan veszik igénybe ezeket a szűréseket. Rákszűrést a védőnő helyben is végez, mammográfiai szűrésre pedig külön busszal utazhatnak a nők Szekszárdra. A tüdőszűrést eddig a faluban szűrőbusszal oldották meg. Iskolaorvosi ellátást a háziorvos végzi, iskolai-óvodai védőnői munkát a helybeli védőnő végzi. Az alacsonyabb iskolázottsági szint alacsonyabb egészség kultúrát, egészségtudatot is jelent. Nehezebben vonhatók be az emberek a szűrőprogramokba, egészségneveléssel kapcsolatos programokba. Tapasztalat, hogy a gyerekek révén lehet a szülőket is motiválni a részvételre. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Rehabilitációs központ legközelebb Gunarason van, ami a dombóvári kórházhoz tartozik. Tamásiban a szakrendelőben is végeznek egyszerű elektromos kezeléseket. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat konyháján főznek az óvodásoknak, iskolásoknak, szociális étkeztetésben résztvevőknek, Idősek Klubjában a nappali ellátásban résztvevőknek, a Nagyszokolyban élő időseknek és óvodásoknak és a dolgozóknak. Szorgalmi időben 250 adag étel készül. Magyarkeszi és Nagyszokoly gyermekeinek nyári étkeztetését is az önkormányzat konyhája oldja meg. Jól felszerelt konyha, a START közmunkaprogramban a mezőgazdasági projektben termesztik a zöldségféléket a konyhai felhasználásra. 24

e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen a Községi Sportegyesület működik 1994. óta a labdarúgó sportágban. A megyei bajnokságokon vesznek részt és e sportot szerető rétegnek ad kikapcsolódásra lehetőséget. Az általános iskolában foglalkoznak az utánpótlás neveléssel a Bozsik program kapcsán. A sportpálya és az öltöző az önkormányzat tulajdona és a pálya gondozását, öltözők és vizesblokk tisztán tartását is az önkormányzat munkásai végzik. Pályázatot adtak be az épület bővítésére. Minden évben falunapkor megszervezik a KESZI KUPÁT, ahol a helyiekkel a meghívott csapatok mérik össze tudásukat. Majálisok alkalmával próbálkoztak a lakosoknak is vetélkedőket, versenyeket szervezni, de a lakosság nagyobb részét nem lehet megmozdítani a sportra. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodáshoz való hozzáférés a településen megoldott. A szociális alapellátás intézményében van lehetőség a rászorulók napi segítésére, gondozására a házi segítségnyújtás keretein belül. Vannak, akik csak az étkeztetést kérik és vannak, akik a nappali ellátásban részesülnek. Napi kapcsolatban vannak a gondozónőkkel, akik gyógyszert iratnak fel, kiváltják, takarítanak vagy éppen bevásárolnak, mosnak. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Mindenki egyenlő bánásmódban részesül, esélyegyenlőségi bírósághoz fordultakról nincs információ. Az önkormányzat akadály-mentesítést megvalósította az orvosi rendelőnél, az Idősek Klubjánál, a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálatnál, az alsó iskolánál. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkriminációról nincs adat. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A faluban működik a Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Alapítvány, amely pályázatok lebonyolítását végzi, részt vesz a falunapok, találkozók megszervezésében. A Művelődési Házban zajlanak az iskolások, óvodások ünnepségei, rendezvényei valamint a falusi rendezvények, bálok. A házban kapott helyet a könyvtár-teleház, valamint egy tornaszoba. Nyugdíjas Klub szintén a házban tartja hetente összejövetelét, a kézimunkázással töltik idejüket, kiállításokat, vásárokat szerveznek az elkészült munkákból. Hagyományőrző Népdalkör rendezvényei, próbái szintén a művelődési házban zajlanak. A Vadásztársaság és Sportegyesület a gyűléseit, rendezvényeit szintén itt tarja. A közösségi élet egyik fóruma a közmeghallgatás, lakossági tájékoztatók, amelyre a téma érdekességétől függően változatos számban jönnek el a lakosok. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen negatív diszkrimináció nincs. A falu rendezvényein mindenki részt vehet kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül. 25

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Minden évben a védőnő, Vöröskereszt és a Családsegítő szolgálat szervezésében ruhaosztást szerveznek a rászorulóknak. A Pécsi Karitász pedig egy évben két alkalommal élelmiszert adományoz a rászoruló családoknak. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen van Cigány kisebbségi Önkormányzat, de sajnos a működésük nagyon egysíkú, nem aktívak. Nem foglalkoznak a hagyományaikkal és kultúrájuk megőrzésével. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas a tartósan munkanélküliek aránya Nagyarányú képzetlen munkaerő Munkahelyek hiánya a településen Emberek hozzáállása a munkához fejlesztési lehetőségek Tesztírások szervezése, foglalkoztatás közmunkában Képzésekre irányítás, szakma megszerzése vállalkozók településre csábítása Tréningek szervezése 26

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 12 3 40 2009 1 6 42 2010 3 1 35 2011 7 1 35 2012 4 3 34 2013 na na na Forrás: TeIR, KSH Tstar A veszélyeztetett és védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván.2012-ben 4 védelembe vett gyerek volt. Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú 27

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 234 0 0 0 0 2009 232 0 0 0 0 2010 245 0 0 0 0 2011 271 0 0 0 0 2012 na na na na na Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az utóbbi években növekedés látható, ami a családok helyzetével függ össze. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma 2008 na na na 106 0 10 2009 na na na 108 0 14 2010 47 43 na 92 0 19 2011 50 53 na 86 0 20 2012 43 65 3 83 1 22 2013 na na na na na 39 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ingyenes étkezők száma összefügg a családok anyagi helyzetével, létminimum alatt élnek legtöbben. A nyári étkeztetésben évente növekszik a rászoruló gyerekek körében az étkezők száma a rábeszélés, meggyőzés hatására, bár még mindig kevés a számuk. Sajnos otthon a nyáron nem kapnak megfelelő ételt. 28

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen csak felnőtt, többnyire nyugdíjas külföldiek élnek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregátum nincs a településen. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 1 117 2009 1 121 2010 1 127 2011 1 120 2012 1 109 2013 na na Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A védőnő munkájába tartozik az általános iskolai gyerekek ellátása,100 fő. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Településen gyermekorvos nincs, legközelebb Tamásiban érhető el. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Bölcsőde nincs a településen, az óvodába logopédus jár hetente, valamint a fejlesztő pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. d) gyermekjóléti alapellátás A településen gyermekvédelmi szolgálat működik, évek óta látja el a falu gyermekeit, ismeri a családokat. Személyesen keresi fel a szakember a segítségre szoruló családokat, tanácsokat ad, megoldást keres a problémákra. 29

e) gyermekvédelem A jelzőrendszer tagjainak figyelme és a hozzájuk kapcsolódó intézményrendszer szolgálja a gyermekek védelmét. A helyi körzeti rendőr rendszeres kapcsolatot tart az iskolával. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Helyben igénybe vehető szolgáltatások nincsenek, a családsegítő, gyermekvédelmi szolgálaton keresztül tudják elérni a bajbajutottak ezeket a szolgáltatásokat. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Az egészségfejlesztési, sport, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés mindenki számára egyformán adott. A gyerekek lehetősége természetesen nagyobb az iskolai programok során, a felnőttek a focibajnokságok terén vannak jelen. Nagyon sok roma gyerek sportol a helyi egyesületben. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma 2008 na na na 106 0 10 2009 na na na 108 0 14 2010 47 43 na 92 0 19 2011 50 53 na 86 0 20 2012 43 65 3 83 1 22 2013 na na na na na 39 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetésről nincs információnk. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Ingyenes tankönyvtámogatás, ingyenes étkezés, nyári gyermekétkeztetés a rászorulóknak. Az elmúlt években pályázati pénzből programokon való részvétel. 30