Helyi Esélyegyenlőségi program

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi program Nyíri település Önkormányzata Testületi ülésre előterjesztette: Pásztor Sarolta 1

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyíri település Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nyíri Borsod Abaúj Zemplén megye Északi csücskében fekvő mezőgazdasági kisközség. Földrajzilag a Zemplén hegység Hegyköz nevű tájegységéhez tartozik a Bózsva patak völgyében. Sátoraljaújhelytől észak-nyugatra, méter magas hegyekkel övezve 264 m-re a tenger szintje fölött található. Megközelíthető a 3 as és a 37-es főútról, Telkibánya és Pálházán keresztül, Bózsva és Füzérkomlós felöl. A községnév a magyar nyír, nyírfaliget, nyirfaerdő főnév -i képzős származéka. Első okleveles előfordulása 1270-ben Nyri alakban található, amikor a füzéri vár és uradalom tartozéka volt a környező falvakkal együtt ben Zsigmond király utasította az egri káptalant, hogy a Perényi testvéreket iktassa be a fűzéri vár és tartozékaiba, köztük Nyrí birtokába is. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településfejlesztési koncepció,foglalkoztatási terv 3

4 A település története szorosan összefüggött a füzéri vár uradaloméval. Konkrét adatokat Kassán a levéltárban és az országos levéltárba Budapesten főleg családi levéltárakban lehet találni a faluról.- Mezőgazdaság: A település közvetlen környezete mezőgazdasági művelésre alkalmas. A Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik külterületének egy része. Az erdős részeken erdőművelés folyik, amelyek az Észak-Erdő Rt, és a Szonta Szafari Kft. kezelésében vannak. A település külterületén Bózsva felől gyümölcsös, Füzérkomlós felől ribizlis és szedres található, amelyeket magángazdálkodók kezelnek. Idegenforgalom: Idegenforgalom szempontjából a település még nem kellően felfedezett, falusi turizmus még nem működik, egy panzió üzemel, amely 9-10 személy számára nyújt kultúrált, nyugodt körülményeket a pihenéshez, szórakozáshoz. Kereskedelem: A településen 3 vegyesbolt, egy italbolt, 1 mini gázcsere telep üzemel. A gázcsere telep önkormányzati tulajdonú, a többi kereskedelmi egység magántulajdonban van. A vegyesboltok alapvető élelmiszereket árusítanak. Ipar/ Foglalkoztatás: A településen a foglalkoztatás nagy részét a helyi vállalkozók oldják meg. Számottevő a Sátoraljaújhelybe és Pálházára dolgozni járók száma is. Valamennyi munkaerőt foglalkoztat pálházi Perlitbánya, a sátoraljaújhelyi Ipari Park, a helyi vállalkozók, az Önkormányzat és a Hollóházi Porcelángyár. A gyár német részlegének felszámolásával jelentősen megnőtt a munkanélküliség a településen. A település alapvető problémája a demográfia helyzete. Nyíri lakossága az elmúlt években folyamatosan csökkent, csupán a 2010-es év mutatott kisebb növekedést. Az egyes korosztályok mennyisége is átrendeződött. Az érett felnőtt korosztály, a nyugdíjhoz közelállók, valamint a nyugdíjasok rétege pedig folyamatos növekedést mutat. 1.számú táblázat: Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % Forrás: KSH 4

5 A táblázatból megállapítható, hogy a lakónépesség száma a 2010-es év kivételével csökkenő tendenciát mutat. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 48% 0-2 évesek éves % 50% éves % 59% éves % 53% éves % 64% 65 év feletti % 29% 5

6 Az állandó népesség kor szerinti megoszlásából megállapítható, hogy az aktív korú férfiak száma magasabb, mint a nőké illetve a 65 év feletti nők száma jelentősebb magas így rájuk kiemelt figyelmet kell fordítani. A település öregedését megvizsgálva öregedési indexet számoltunk ami megmutatja, hogy 100 fő 14 éven alattira mennyi 65 éven felüli fő jut ben a 65 év feletti korosztály száma jelentősebb magasabb volt, mint a 14 éven aluliaké tól az öregedési index közel 100 %-os, vagyis a két korosztály száma csekély mértékben tér el egymástól. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,3% ,6% ,6% ,0% ,2% 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 A belföldi vándorlások arányát úgy állapítottuk meg, hogy a településre vándorlók számából kivonjuk az elvándorlók számát ban és 2009-ben az egyenleg negatív volt, így az elvándorlás volt a jellemzőbb től az ideköltözés volt számottevőbb, de ennek száma igen csekély, összesen 3 fő. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás aránya az évek folyamán folyamatos negatív tendenciát mutat, vagyis az élve születések száma kisebb, mint a halálozás. Ez indokolható azzal, hogy a gyermekvállalás eseteinek száma a településen évről évre kevesebb, minimális. Nyíri legnagyobb demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a lakosságszám lassú ütemben, de folyamatosan csökken, így a település elöregedését idézi elő. 7

8 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. 8

9 Célok A következőkben Nyíri település esélyegyenlőségi tervének általános céljai kerülnek bemutatásra. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nyíri település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja 9

10 Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Az összegyűjtött adatok alapján helyzetelemzést készítünk a célcsoportokat érintően különböző szempontok figyelembe vételével. 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 10

11 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Nyíri település Önkormányzata a helyi rendeleteiben szabályozott módon biztosítja a rászorultaknak pénzbeli és természetbeni az ellátások különböző formáit. A célcsoportokat érintő lakosság részére a településen olyan intézmények, szolgálatok működnek amelyek ezen réteg segítségében érzékenyen részt vehetnek. Az önkormányzat falugondnoki szolgálatot biztosít től a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik az Idősek klubja/házi segítségnyújtás, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. A célcsoportokat érintő helyi szabályozások: - szociális és gyermekvédelemről szóló helyi rendelet - szociális földprogram 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nyíri település Helyi Esélyegyenlőségi programja készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését. 1. Gazdasági program 2. Fejlesztési terv 3. Költségvetési koncepció 4. Településfejlesztési stratégia 5. Településrendezési terv 6. Településfejlesztési koncepció 11

12 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi önkormányzat a Füzérkomlósi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik, amelyet 5 hegyközi településsel közösen működtet. Az óvodai és általános iskolai oktatás társulási formában megoldott. A családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, és az Idősek ellátása/házi segítségnyújtás január 1-től a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik. Orvosi ellátás, orvosi ügyelet, védőnöi szolgálat, fogászat szintén társulási formában működik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztika adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára. A településen roma emberek nem élnek. A mélyszegénység azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs rá, hogy ebből önerőből kilépjenek. Ennek oka többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli hiányok. Romák helyzete: A településen Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat szorosan együttműködik a helyi önkormányzattal. A teljes létszámukról hivatalos adat nem áll rendelkezésünkre, megközelítőleg a település 30%- át képezik. A romák munkaerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekezett segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről nincs tudomásunk, nem jellemzőek 12

13 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 34 21,4% 62 20,1% ,8% 42 26,3% 75 24,6% ,9% 36 23,2% 59 19,7% ,3% 36 22,8% 80 26,4% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 13

14 Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Nyíriben a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás) számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő fő % 4,8% 0,0% 1,7% 1,3% fő % 14,5% 18,7% 11,9% 13,8% fő % 16,1% 14,7% 10,2% 8,8% fő % 11,3% 16,0% 15,3% 18,8% fő % 11,3% 10,7% 13,6% 12,5% fő % 9,7% 5,3% 6,8% 11,3% fő % 17,7% 13,3% 22,0% 15,0% fő % 8,1% 18,7% 15,3% 17,5% fő % 4,8% 2,7% 3,4% 1,3% fő % 1,6% 0,0% 0,0% 0,0% 14

15 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli százalékos arány kiszámolása arra mutatott rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek től ennek mértéke jelentősen csökkent számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,9% 38,7% 37,0% ,3% 17,4% 17,4% ,4% 22,2% 21,1% ,0% 6,8% 8,4% ,1% 12,8% 14,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15

16 A pályakezdő álláskeresők száma 2009-ben volt a legmagasabb összesen 8 fő, a következő években számuk jelentősen csökkent. Nem szerinti megoszlást tekintve a regisztrált pályakezdő nők száma jóval magasabb mint a férfiaké. A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,2% 1 2,1% 6 7,0% ,2% 0 0,0% 8 9,8% ,9% 0 0,0% 2 2,5% ,6% 3 6,7% 6 7,5% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottság számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság száma általános iskolát év összesen végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 26 12,7% 11 6,2% 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 16

17 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,1% 17 27,4% 35 56,5% ,7% 14 18,7% 56 74,7% ,9% 15 25,4% 37 62,7% ,3% 12 15,0% 63 78,8% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy 8. általános és 8. általánosnál alacsonyabb végzettségű lakosok kisebb mértékben de jellemzőek a településen. Képzettség hiányában nagyobb problémát jelent számukra az elhelyezkedés. 17

18 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, illetve középfokú iskolába sem. Erre igény sincs, és nem is indokolt. c) közfoglalkoztatás A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében az önkormányzat igyekszik élni mindazon lehetőségekkel, amelyek biztosítják a munkaerőpiacra történő visszakerülését. Az Önkormányzat szorosan együttműködik a (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége)A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által az elmúlt években meghirdetett több közmunka program a környező kis településeken jelentkező speciális munkaerőpiaci jelenségére reagált. A közmunka programok célja, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű egyének - szociális segélyezettek, illetve azok álláskereső családtagok munkához jussanak, és ezen munkalehetőség által, szervezett körülmények között segítsük őket visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra. 18

19 A program szociális és társadalmi eredménye elsősorban a résztvevő munkavállalók családjainál jelentkezik, azonban a településen is pozitív eredményeket hoz. A programmal kapcsolatos gazdasági haszon kérdését két szempontból vizsgálhatjuk. Az egyik a munkanélküliségi mutatókra pozitívan ható közmunkaprogram gazdasági haszna, míg a másik az elvégzett munkákhoz közvetlenül kapcsolható gazdasági hatás. A program gazdasági hasznossága igen jelentős, hiszen olyan területen jelentkezik, ahol találkozik a települések és a lakosság érdeke. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A kirendeltségre (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége) az álláskeresők, a nem nyilvántartott munkát keresők és szolgáltatást kérők is rendszeresen járhatnak az elhelyezkedési információk megszerzése, a közvetítés és az esetleges foglalkoztatási támogatásba kerülés céljából. Ehhez az álláskeresők a jogszabály által útiköltség térítést kapnak. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A munkaügyi szervezet által indított és támogatott képzések iránt a kirendeltségen folyamatosan nagy az érdeklődés, különösen, amikor az elhelyezkedési lehetőségek korlátozottak. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők a regisztrációt követő 1 év után az Önkormányzatnál közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatva vannak. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Nem releváns a településen. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település saját fenntartású intézményében dolgozók száma csekély. A romák foglalkoztatása a szakképesítés hiánya miatt, nem biztosítható. 19

20 h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen ne jellemző a hátrányos megkülönböztetés, ha igen az elsősorban az alkalmazhatóság jegyében és okán történik meg 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,9% ,4% ,7% ,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008-tól folyamatos növekedést mutat számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,0% ,7% ,0% ,0% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20

21 A fenti táblázat bemutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők hány százaléka részesül álláskeresési járadékban az adott évben. A járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma folyamatos növekedést mutat az évek során. A településen a 2010-es év kivételével kb. 50 fő részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban ben 37 fő részesült ebben a támogatásban. A 30 nap munkaviszonyát minden regisztrált munkanélküli le tudta igazolni. Helyi önkormányzati rendelet alapján nem került támogatás megvonásra számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők fő évesek %- ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást Forrás: Teir, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21

22 Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 22

23 számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A településen 177 lakás van. Az évek folyamán építkezésre nem került sor. a) bérlakás-állomány Az önkormányzatnak nincs bérlakása. b) szociális lakhatás Az önkormányzatnak nincs szociális lakása. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egy panzió üzemel a településen. 23

24 d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság. Nem jellemző a településen. e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma az évek során növekedett. Még 2008-ban csak 35 fő részesült támogatásban, 2011-re ez a szám 47-re emelkedett. A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 24

25 f) eladósodottság Adósságcsökkentési támogatásban nem részesült Nyíri lakos. Veszélyeztetett lakhatási körülmények ill.hajléktalanság nem jellemző. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Nem releváns a településen. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. Nem jellemző a településen. 25

26 b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nem releváns. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A körzeti orvosi szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de Nyíriben állandó rendelési időben folyik, heti 1 alkalommal. A védőnői szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de helyben folyik. A hétvégi ügyelet és fogorvosi ellátás Pálháza székhellyel folyik számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 26

27 A közgyógyellátottak száma az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére, egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon 2. normatív alapon 3. méltányossági alapon. A településen 2008-ban 20 fő, 2009-ben 8 fő, 2010-ben és 2011-ben 18 fő részesült közgyógyellátásban számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 27

28 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az évek folyamán az ápolási díjban részesülők száma, nem változott, 9 fő. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, az egészségügyi ellátórendszeren keresztül mindenki igénybe veheti. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi rehabilitációs ellátásokhoz a település lakosságának az egészségügyi ellátórendszeren keresztül biztosított a hozzáférés. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat által biztosított közétkeztetés (szociális étkeztetés) során, a lehetőségekhez mérten az egészséges táplálkozás szempontjait is figyelembe veszik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés- A település játszóterén foci pálya van, amit korlátlanul igénybe lehet venni. A Művelődési Házban ping-pong asztal várja a kikapcsolódni vágyókat. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés- 28

29 Településünkön nappali szociális ellátásként Idősek Klubja működik 1 fő intézményvezetővel. Az Idősek Klubja gondozottjainak száma 30 fő. A településen falugondnoki szolgálat működik 1 fő falugondnokkal. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem jellemző a településen. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az alábbi hátránykompenzáló juttatásokban részesülhetnek a lakosok a szociális egészségügyi ellátórendszer keretein belül súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása ápolási díj temetési segély közgyógyellátási igazolvány egészségkárosodott személyek szociális járadéka megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás árva ellátás 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Közösségi élet színterei, fórumai a) közösségi élet színterei, fórumai 2006-ban befejeződtek a Művelődi ház bővítésének munkálatai. Az épületben egy rendezvényterem és több kisebb terem nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra. Az ifjúsági klub a fiatalok igényeit próbálja kielégíteni. A település fiataljai nagy igényt tartanak könyvtárunkra, amelyet heti két alkalommal látogathatnak. A könyvtárban Internet hozzáférés is működik. A rendezvényterem kb. 150 fő befogadására alkalmas. A tárgyi feltételek és fénytechnika biztosított. Az épületben továbbá található még idősek klubja, hagyományőrző terem. A településen minden évben több rendezvény is megszervezésre kerül. Pl. Farsangi ünnepség, bál, családi nap, mikulás nap, idősek napja. 29

30 b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A roma nemzetiségű családok a település lakosságával összhangban élnek, közöttük társadalmi feszültség nem érzékelhető, igyekeznek a település életébe beilleszkedni. c) Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségi szolidaritásnak szép példái vannak a településen. A település képviselő testülete minden évben a falu tisztasága érdekében faluszépítő napot tart, ahol társadalmi munka keretében a település szebbé tételéért dolgoznak a falu lakói. Az idősek klubja, és a református egyház ruhaosztás szervez. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A roma nemzetiségi önkormányzat, lehetőségihez mérten maximálisan támogatja a roma célcsoportot. Minden évben tanszer csomagot osztanak, minden iskolás tanuló részére. Rendezvényeken, családi napon meleg ételt biztosítanak a romáknak. Idősek napján, farsangkor felajánlásokat adnak, hozzájárulnak a költségekhez. Az helyi önkormányzattal együttműködik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák hivatalos ügyek intézésének nehézségei alacsony iskolai végzettség munkanélküliek magas száma fejlesztési lehetőségek a Polgármesteri Hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, hivatalos papírok kitöltésében segédkezés, képzettségi szintjük és foglalkoztatási mutatóik javítása, bentlakásos iskola kiépítése területi összefogással közmunka programok, tanfolyamok beindítása 30

31 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Általánosságban elmondható, hogy a 0-18 éves lakosság száma és aránya csökkenő tendenciát mutat a lakosság idősebb korosztályaihoz képest. A 0-18 éves korosztályon belül a fiatalabb korosztályok (0-2 és 3-5 évesek) aránya csökken az idősebb korosztályokhoz képest, ami az alacsonyabb születési adatokkal, és növekvő negatív demográfiai trendekkel hozható kapcsolatba. Nyíri állandó népességének száma 445 fő, ebből 102 fő kiskorú A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Általánosságban elmondható, hogy a 0-18 éves lakosság száma és aránya csökkenő tendenciát mutat a lakosság idősebb korosztályaihoz képest. A 0-18 éves korosztályon belül a fiatalabb korosztályok (0-2 és 3-5 évesek) aránya csökken az idősebb korosztályokhoz képest, ami az alacsonyabb születési adatokkal, és növekvő negatív demográfiai trendekkel hozható kapcsolatba. Nyíri állandó népességének száma 445 fő, ebből 102 fő kiskorú. Az alábbi táblázat a 18 éven aluliak kor szerinti megoszlásukat mutatja. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 48% 0-2 évesek éves % 50% éves % 59% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 31

32 a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év Megszűntetett védelembe vett veszélyeztetett esetek száma a év alattiak kiskorú év alatti védelembe száma gyermekek száma vettek közül Forrás: TeIR, KSH Tstar Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt három évben stagnál a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma. 32

33 Természetesen, ha csak egyetlen esetre kerülne sor, az is sok lenne, mert az a gyermek fejlődését, jövőjét veszélyezteti. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, kis mértékben de csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz 33

34 viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Ezeknek száma 0. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendszeres és rendkívűli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma a fenti táblázatokban találhatók. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes Ingyenes étkezésben Óvodáztatási kedvezményes tankönyvellátásban étkezésben résztvevők támogatásban év étkezésre résztvevők száma részesülők jogosultak részesülők száma óvoda iskola 1-8. száma száma száma évfolyam évfolyam Nyári étkeztetésben részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. Az ingyenes vagy kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen kiskorú a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nem releváns. 34

35 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik: - háziorvosi ellátásról - fogorvosi alapellátásról - védőnői ellátásról a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 35

36 A védőnői szolgálat Füzérkomlós székhellyel működik. A településen a gyermekvállalás jelentősen csökkent, egyenes arányban a védőnőre jutó gyermekek számával. A védőnő heti rendszerességgel látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A körzeti orvosi szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de Nyíriben állandó rendelési időben folyik, heti 1 alkalommal. A hétvégi ügyelet és fogorvosi ellátás Pálháza székhellyel folyik. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 36

37 számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma év bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen nincs bölcsöde, és erre nem is tartanak igényt. A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek nincsenek a településen számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A településen nincs családi napközi, és erre nem is tartanak igényt. d) gyermekjóléti alapellátás 2012-től a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik. 37

38 e) gyermekvédelem Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve krízis segélyt (átmeneti segélyt) biztosít. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. Játszótér és futball pálya hozzáférése biztosított. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem jellemző a településen. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A Gyermekjóléti Szolgálat esetében a hátránykompenzáló szolgáltatások nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetbe került gyermekek és szüleik szociális helyzetének javulásához, ami többek között információnyújtásból, hivatalos ügyek intézésében való közreműködésből, tanácsadásból, közvetítésből áll. 38

39 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen óvoda nem működik. A gyerekek Füzérkomlósra járnak óvodába számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év óvodai óvodába óvodai 3-6 éves korú óvodai óvodai feladatellátási beírt gyógypedagógiai gyermekek gyermekcsoportok férőhelyek gyermekek csoportok száma száma száma helyek száma száma száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános Általános iskola 5-8 általános iskola 1-4 napközis évfolyamon iskolások tanév évfolyamon tanulók száma tanulók száma tanulók száma száma fő fő fő fő % 2010/ ,9% 2011/ ,1% 2012/ ,3% Forrás: TeIR, KSH Tstar 39

40 Az általános iskolában tanulók száma évről évre csökken mely azt bizonyítja, hogy a gyermekvállalás eseteinek száma jelentősen lecsökkent az előző évekhez képest. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nincsenek a településen. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek Nem jellemző a településen. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A családok számára jelentős kedvezmény, hogy a három vagy több gyermekesek, a tartósan beteg gyerekeket nevelők, a gyermeküket egyedül nevelők, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számára biztosított az ingyenes tankönyvellátás illetve étkezési, térítési díjukhoz 50% kedvezmény. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét támogatja 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek élethelyzetének javítása Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, csere-bere akciók szervezése, segélycsomag megpályázása, felzárkóztatáshoz eszközbeszerzések, hagyományokra épülő képzések 40

41 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén szociális biztonság területén, A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról az önkormányzat nem szolgáltatott adatokat, ilyen jellegű felmérés nem készült a településen de megállapítható, hogy a foglalkoztatott nők száma alacsonyabb, mint a férfiaké. Anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A település nem rendelkezik adatokkal a ledolgozott munkaidő tekintetében. A gyermeküket egyedül nevelő nők helyzete még nehezebb számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 41

42 A táblázatok adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető. Nők számára helyben csak az Önkormányzat tud munkát biztosítani közfoglalkoztatás keretében. 42

43 d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nehéz egyértelműen és hitelt érdemlően a hátrányos megkülönböztetést kimutatni a bérezésben, mert tisztán értékelhető feltételek, teljesítmények nem igazán állnak rendelkezésre. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A település nem rendelkezik adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről. Óvoda, bölcsöde, és családi napközi nem működik a településen. A gyerekek a szomszédos településre, Füzérkomlósra járnak óvodába. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A fogamzásszabályozás és szexualitás gyakran még a mai családokban is tabu témának számít. Ezért kiemelten fontos szerepet kapnak a közoktatási intézmények a gyerekek felvilágosításában. A gyerekek szexuális felvilágosítását célzó programok,tanórák már az általános iskolában megkezdődnek,majd a középiskolákban folytatódnak;osztályfőnöki, biológiaóra keretében előadást tartanak a védőnők. A gyerekágyas gondozás során a szülés után mindenki megkapja a kellő tanácsadást, hogy milyen fogamzásgátlást használjon. Várandós tanácsadást heti rendszerességgel tartanak a védőnők. A védőnő koordinálja a terhesség idejének megfelelő vizsgálatok megtörténtét. A táblázatból látható, hogy a gyermekvállalás száma évről évre csökkenő tendenciát mutat számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 43

44 A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermek/házi orvossal. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat. A települése lakói nem jelezték, hogy a fiatal lányok, asszonyok védelme érdekében külön erőfeszítéseket kell tenni. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nyújtja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésére, a krízishelyzet megszüntetésére valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatást. 44

45 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Alapvetően elmondható hogy a közéletben nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké. A település önkormányzati képviselőtestületben a polgármester és a 4 képviselő között egy nő foglal helyet, ill. az önkormányzatnak egy női dolgozója van. A település idősek klubja vezetője és szociális gondozók is mind nők. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák a településen nem jellemzőek, ezért az önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő problémák fejlesztési lehetőségek pénzbeli juttatások, élelmiszer csomagok kiosztása, ruha osztás, Családsegítő Szolgálat bevonása, munka világába való visszatérés segítése nagyarányú munkanélküliség közfoglalkoztatásba történő bevonás, kapcsolattartás a helyi Munkaügyi Központtal 45

46 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az alábbi fejezetben az idős korosztály esélyegyenlősége kerül megvizsgálásra. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas Forrás: TeIR, KSH Tstar Összességében elmondható, hogy a férfiakkal összehasonlítva jóval magasabb a nyugdíjas korú nők száma. Ez a mutató egyértelműen a már vizsgált demográfiai folyamatokkal magyarázható, a nők magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, 46

47 különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció. A falu népességének összetételében az idős korúak aránya,- az országos átlagnak megfelelőenemelkedő tendenciát mutat. A nyugdíjban részesülők között magas az egyszemélyes háztartások száma. Foglalkoztatásukra sajnos nincs lehetőség. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így az idősek foglalkoztatására sincs lehetőség. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Idősek Klubja, falugondnoki rendszer és házi segítségnyújtás működik a településen az idősek megsegítésére számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % % % % % 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 47

48 Az idősek ellátása a településen megoldott. Szociális gondozók segítik az idősek mindennapjait (bevásárlás, takarítás). Az Önkormányzat is segítséget nyújt számukra aki igényli házhoz szállítják az ebédet, szükség szerint a települési közmunkások is besegítenek favágásban számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Időskorúak járédékában nem részesül lakos. 48

49 b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A község könyvtára és művelődési háza minden évben rendezvényekkel és folyamatos nyitva tartással gondoskodik a település kulturális fejlődéséről,és mindenkorosztály rendelkezésére áll. Évente több szabadidős rendezvény, program kerül megrendezésre. (Falunap, Nyugdíjas találkozó, Farsang, Télapó ünnepély) Az Idősek klubja tánccsoport 2004 decemberében alakult. Hegyközi éneket és táncokat adnak elő harmonika kísérettel. A csoport egyedisége, hogy az idősebb korosztály színvonalasan összekapcsolja műsorában az éneket és táncot. Nagy népszerűségnek örvendnek, sikerrel szerepelnek falunapokon és egyéb rendezvényeken a környező településeken, valamint a megye nagyobb rendezvényeire is többször kaptak meghívást. c) idősek informatikai jártassága Az időseknek nincs informatika jártassága, de erre igényt sem tartanak a településen. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek magány, egyedüllét az idős korosztály biztonság érzetének megóvása, bűncselekmények megelőzése Mentális és szociális elmagányosodás elleni program, közösségbe való bevonás Polgárőrség fokozott járőrözése Veszély esetén polgárőrség riaszthatósága 49

50 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az alábbi fejezetben a fogyatékkal élők helyzete kerül megvizsgálásra. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen minden megváltozott munkaképességű személy ellátásban részesül. 50

51 számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású intézményben egyházi fenntartású intézményben civil fenntartású intézményben n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével Nappali ellátás nem működik a településen. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A településen nincs lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon, környezeten, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Falgondnoki szolgálat, házi segítségnyújtás, családsegítés működik a településen. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható 51

52 - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az önkormányzat tulajdonában lévő polgármesteri hivatal akadálymentesített. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az Önkormányzat épületeinek és egyéb tulajdonához tartozó épületeiben megrendezésre kerülő események esetén fokozottan törekedni fogunk, hogy a fogyatékosok is részt tudjanak venni, rendezvények esetén pedig biztosítjuk a fogyatékkal élők számára való könnyű elérhetővé tételt. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az önkormányzati hivatal akadálymentesített. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A fogyatékos személyek közlekedéshez való hozzáférhetőségének javítása érdekében javasolt áttekinteni, a közösségi közlekedésre vonatkozó helyi szabályozást (menetrend, utazási kedvezmények, parkolás, stb.) e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékosok nappali intézménye nincs a településen. 52

53 f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Igény nem merült fel a településen, erre vonatkozó kérelem nem érkezett. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek önmaguk ellátása, megfelelő orvosi rendelő kialakításának hiánya hivatalos ügyek intézésének nehézsége fogyatékkal élők önellátásának segítése, megfelelő orvosi rendelő kialakítása az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tájékoztatás 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása- A helyi önkormányzatnak, a roma önkormányzatnak, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak a egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Nyíri a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek. A településen működő néhány civil szervezet. Idősek Klubja Idősek klubja Tánccsoport Polgárőrség Sportegyesület Hagyományőrző Néptánccsoport melyek a közös célok, kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztés icélok megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok 53

54 megvalósítása érdekében. Legyen az advent, falunap, nemzeti ünnep, sportesemény, társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, véradás, gyermek-, illetve idősek napja közbiztonság, stb. A rendezvények sikeres megszervezéséért a civilszervezetek vezetői, tagjai sokat tesznek, mindehhez azonban kell egy megfelelő irányító, mozgósító személy, akinek hívószavára az emberek szívesen mozdulnak. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nyíri Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal melynek keretében biztosítja a működési feltételeit. A roma önkormányzat lehetőségihez mérten maximálisan támogatja a célcsoportokat. Az önkormányzat szorosan együttműködik az egyházzal és a Nyíri polgárőr Egyesülettel, a tánccsoportokkal, és a sportegyesülettel. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Nyíri Önkormányzata tagja Hegyközi Területfejlesztési Szövetségnek, illetve intézményfenntartó társulások( egészségügy, oktatás, óvoda, konyha ) működnek. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Nyíri Roma Nemzetiségi Önkormányzat lehetőségihez mérten maximálisan támogatja a célcsoportokat. Minden évben tanszercsomagot juttatnak a roma gyerekeknek, élelmiszer csomagok osztása során a munkában aktívan részt vesznek. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége során, a felmerült problémák esetén lehetőségeikhez mérten támogatnak. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem releváns. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Nyíri Község Önkormányzat Képviselő-testülete, a Polgármesteri Hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyházak, civil 54

55 szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri Hivatalban, bárki számára elérhető. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Nyíri Község Önkormányzat Képviselő-testülete nyilvános testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervének részletei kerülnek bemutatásra. 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Romák és/vagy mélyszegénységben élők munkanélküliek magas száma, alacsony iskolai végzettség, hivatalos ügyek intézésenek nehézségei képzések, tanfolyamok beindítása, polgármesteri hivatalban történő segítségnyújtás, tanácsadás, hivatalos papírok kitöltésében segédkezés, bentlakásos iskola kiépítése területi összefogással Gyermekek hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek élethelyzetének javítása Jelzések továbbítása a segítségen nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, csere-bere akciók szervezése, segélycsomagok megpályázása,felzárkóztatáshoz eszköz beszerzések,hagyományokra épülő képzések Idősek magány, egyedüllét, biztonság érzet megóvása, bűncselekmények megelőzése mentális és szociális elmagányosodás elleni program közösségi életbe való bevonás, tagok toborzása, polgárőrség fokozott járőrözése 55

56 Nők Fogyatékkal élők anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő problémák, nagyarányú munkanélküliség csökkentése önmaguk ellátása, megfelelő orvosi rendelő kialakításának hiánya, hivatalos ügyek intézésének nehézségei, élelmiszercsomagok pályázása- osztás, ruhaosztás, családsegítő szolgálat bevonása, munka világába való visszatérés segítése, Kapcsolattartás a az érintett Munkaügyi Központtal, Közfoglalkoztatásba történő bevonás megfelelő orvosi rendelő kialakítása, az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tájékoztatás A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése képzések, tanfolyamok beindítása, polgármesteri hivatalban történő segítségnyújtás, tanácsadás, hivatalos papírok kitöltésében segédkezés. bentlakásos iskola kiépítése területi összefogással Jelzések továbbítása a segítségen nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, cserebere akciók szervezése, segélycsomagok megpályázása, felzárkóztatáshoz eszköz beszerzések,hagyományokra épülő képzések mentális és szociális elmagányosodás elleni program közösségi életbe való bevonás, tagok toborzása, polgárőrség fokozott járőrözése élelmiszercsomagok pályázása- osztás, ruhaosztás, családsegítő szolgálat bevonása, munka világába való visszatérés segítése megfelelő orvosi rendelő kialakításának hiánya az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tájékoztatás Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége Nyíri Községi Önkormányzat,pályázat útján Karitatív Szervezetek, Református Egyház, Nyíri Községi önkormányzat, pályázat útján Idősek klubja, Nyíri Községi Önkormányzat, Nyíri Polgárőr Egyesület Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Észak-magyarországi Munkaügyi Központ sátoraljaújhelyi Kirendeltsége, Nyíri Községi Önkormányzat Nyíri Községi Önkormányzat, pályázat útján 56

57 Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenlő bánásmódban részesülnek, és semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem éri őket. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életminősége javuljon, munkahelyteremtésük könnyebb legyen. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek különböző ellátásainak biztosítását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek biztonságának megóvására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén, hogy anyagi megélhetési problémájuk csökkenjen. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők hivatalos ügyeinek intézéséiben. Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és Munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség javítása Nagyarányú munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, Célunk a településünkön élő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése, alacsony iskolai végzettség javítása Rövid távú: 2013.december. folyamatos pályázatfigyelői tevékenység, közmunka programok benyújtása, képzésék tanfolyamok beindítása Közép távú: december: pályázatok lebonyolítása, képzések, tanfolyamok megszervezése Hosszú távú: pályázatok megvalósítása - folyamatos pályázatfigyelői tevékenység, közmunka programok benyújtása, képzésék tanfolyamok beindítása pályázatok lebonyolítása, képzések, tanfolyamok megszervezése Önkormányzati dolgozók, Önkormányzat, Polgármester Türr István Képző és Kutató Intézet, érintett Munkaügyi Központ, Családsegítő Szolgálat, Kivitelező december 2014.december önkormányzati adatok 57

58 hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei motiválatlanság, érdeklődés hiánya, tájékoztatás, felvilágosítás Nem nyer pályázatot az Önkormányzat vagy az érintett nem vesz részt a közfoglalkoztatásban. Hibátlan pályázat benyújtása, az érintett meggyőzése. Szükséges erőforrások Humán erőforrás, szakemberek, pénzügyi erőforrás, pályázati erőforrás Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek élethelyzetének, életminőségének javítása A hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek élethelyzete, életminősége nem megfelelő R: december Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, pályázati lehetőségek megfigyelése K: december Képzések, támogatások biztosítása, pályázat benyújtás, lebonyolítása H: Hosszú távon a hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek életminősége javul A gyerekek életszínvonalának figyelemmel kísérése, pályázatok benyújtása Önkormányzat,Polgármester, Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Karitatív szervezetek, Védőnői Szolgálat december, december, Önkormányzati adatok pályázati lehetőségek hiánya, pályázatok, támogatások elutasítása, pályázati lehetőségek megfigyelése Szükséges erőforrások humán erőforrás, pályázati erőforrás 58

59 Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Anyagi megélhetési lakhatással összefüggő problémákban csökkentése Anyagi megélhetési lakhatással összefüggő problémák Alacsony jövedelmű nők és családjaik elszegényedésének megállítása R: 2013.december adatgyűjtés, megbeszélés K: 2014.december folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás H: alacsony jövedelmű anyák és családjaik elszegényedésének megállítása -szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során az érintettek informálása az egyes ellátásokról - Foglalkoztatás elősegítése, a munkáltatók tájékoztatása a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről, támogatásokról Polgármesteri Hivatal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálat, érintett Munkaügyi Központ, Civil Szervezetek, Karitatív szervezetek 2013.december, december, önkormányzati adatok fásultság miatti érdeklődés hiánya Segítségnyújtás, Beszélgetések, tanácsadás szociális ügyintézők, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, érintett Munkaügyi Központ Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Magány, egyedüllét csökkentése, az idős korosztály biztonság érzetének csökkentése A településen sok az egyedül élő, magányos idős 59

60 Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Az idős korosztály elmagányosodásának csökkentése, biztonságérzet megőrzése R: 2013 december programok szervezése, K: december programok lebonyolítása, közösségi életbe való bevonás, pályázat benyújtása háztáji állattartásra, H: Az idős emberek magánya csökken, polgárőrség fokozott járőrözése -program szervezés, közösségi életbe történő bevonás, program lebonyolítás - polgárőrség fokozott járőrözése Önkormányzat,Polgármester, önkormányzati dolgozók Idősek klubja, Civil szervezet 2013.december, december, önkormányzati adatok érdeklődés hiánya, kedvcsináló programok szervezése, Szükséges erőforrások humán erőforrás, technikai erőforrás Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Megfelelő orvosi rendelő kialakítása, hivatalos ügyek intézésében segédkezés Az orvosi rendelő kialakítása még nem megfelelően megoldott Tekintve, hogy az orvosi rendelő megfelelő kialakítása az önkormányzat költségvetésében nincs fedezet,, csak pályázat útján valósulhat meg, hivatalos ügyekben való segédkezés R december. pályázati lehetőségek megfigyelése K:2014 december. Pályázat benyújtása, lebonyolítása H : Az orvosi rendelő megfelelő kialakítása -folyamatos pályázatfigyelői tevékenység, - pályázat lebonyolítása -akadálymentesítés elvégzése hivatalos ügyekben való segédkezés 60

61 Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Önkormányzat, polgármester önkormányzati dolgozók, Családsegítő Szolgálat, Kivitelező 2013 december, 2014 december, önkormányzati adatok pályázati lehetőségek hiánya, elutasított pályázat, pályázati lehetőségek folyamatos figyelése Szükséges erőforrások pályázati erőforrás 61

62 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A B C D E F G H I J Intézkedés sorszáma Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Szeretnénk hogy a Szeretnnk, hogy a településen élők, A munkanélküliek érintett személyek minél nagyobb Költségvetési 1 magas számának foglalkoztatása számát be tudnánk terv csökkentése növekedjen vonni a munka középtávon világába 2 3 Fontos, hogy a Szeretnénk, hogy a Hivatalos ügyek településen élő településen élő intézéseiben lakosok számára a emberek számára ne önkormányzati történő segítség hivatalos ügyek jelentsen problémát adatok nyújtás intézése ne a hivatalos ügyek jelentsen problémát elintézése. Szeretnénk, hogy a településen élő Fontos, hogy az alacsony iskolai alacsony iskolai végzettségű emberek végzettséggel számára képzések, rendelkezőket ne tanfolyamok Alacsony iskolai érje hátrányos elvégzésével végzettség miatti megkülönböztetés könnyebb legyen a hátrányok ill. bentlakásos munkahelyteremtés kiküszöbölése iskola kiépítésével ill.a bentlakásos megelőzhető az iskola kiépítésével a alacsony iskolai fiatal generációnál végzettség visszaszorítható az alacsony iskolai végzettség Az intézkedés tartalma Képzések, tanfolyamok beindítása Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Polgármester Polgármesteri hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, Polgármester hivatalos kitöltésében segédkezés. papírok Kapcsolattartás a helyi Munkaügyi központtal. Tájékoztatás Polgármester képzések, tanfolyamok indulásáról. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Önkormányzati adatok önkormányzati adatok Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Humán erőforrás, szakemberek, emberi erőforrások szakemberek, pályázat útján Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Hosszabb távon vállalkozók bevonásával csökkenthető a munkanélküliek száa Hosszabb távon hasznos lehet a tanácsadás és segítségnyújtás, mert rálátást nyernek az ügyeik intézésének megoldására. Hosszú távon eredményes lehet az intézkedés, mivel a tanfolyamokon való részvétellel az itt élők képzettségi mutató javulnak. 62

63 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés címe, megnevezése II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Fontos, hogy a hátrányos és hátrányos és halmozottan A hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek halmozottan hátrányos minél több hátrányos gyerekek önkormányzati gyerekek élethelyzetének javítása ellátásában, támogatásban részesüljön, élethelyzetének, minőségének ezzel javítása. adatok élethelyzetük javítását elérve. III. A nők esélyegyenlősége 1 Anyagi, megélhetési, lakhatási problémák javítása, megoldása Fontos, hogy településünkön az anyagi, megélhetési A nők megélhetési problémákkal küzdő problémáinak emberek csökkentése élethelyzetét javítsuk Szeretnénk hogy a Szeretnénk, hogy a településen élők, Nagyarányú településen élő nők minél nagyobb 2 munkanélküliség számára is számát be tudnánk csökkentése biztosított legyen a vonni a munka munkahelyteremtés. világába. IV. Az idősek esélyegyenlősége Az időseket érintő Célunk, hogy Szeretnénk, ha önkormányzati 1 bűncselekmények településünkön településünkön adatok Az intézkedés tartalma Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, csere-bere akciók Polgármester szervezése, segélycsomagok megpályázása, felzárkóztatáshoz eszköz beszerzések, hagyományokra épülő képzések pénzbeli juttatások, élelmiszer csomagok kiosztása,ruha osztás Családsegítő Polgármester Szolgálat bevonása, munka világába való visszatérés segítése Kapcsolattartás az érintett Munkaügyi központtal. Közfoglalkoztatásba történő bevonás. Polgármester Polgárőrség technikai Polgármester fokozott járőrözése Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) önkormányzati adatok önkormányzati adatok szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) pénzügyi erőforrás, kapcsolt felvétel karitatív szervezetekkel, együttműködés az Munkaügyi Központtal, pályázati lehetőségek Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Hosszabb távon hasznos lehet az intézkedés,mert a különböző pénzbeli ellátások, fejlődést segítő eszközök (pl:számítógép)adományok, illetékes élelmiszer, ruha csomagok a hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek életminőségét javítja. pénzügyi erőforrás kapcsolt felvétel karitatív szervezetekkel együttműködés az Munkaügyi Központtal Humán erőforrás, szakemberek feltételek Hosszabb távon eredményes lehet az intézkedés, anyagi, megélhetési problémájuk csökkenthet illetékes Hosszabb távon vállalkozók bevonásával, illetve az önkormányzatnál történő közfoglalkoztatással csökkenthető a munkanélküliek száma. Hosszú távon hasznos lehet az intézkedés, mert így az 63

64 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Az intézkedéssel elérni kívánt cél megelőzése megelőzzük, olyan lenne a csökkentsük az idős közbiztonság, hogy korosztály elleni az idős embereknek bűncselekményeket nem kell félnie,aggódnia Szeretnénk, hogy a 2 településen élő idős Célunk az idős Magány és az korosztályt be korosztály szociális egyedüllét tudnánk vonni a és mentális érzetének közösségi életbe, az elmagányosodásának csökkentése elmagányosodás csökkentése. érzetének javítása céljából. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége szeretnénk a Szeretnénk, hogy a településünkön a fogyatékkal élők 1 fogyatékosok minél megtanulnák, A fogyatékkal élők jobban tudnának hogyan tudnak saját önellátásának gondoskodni magukról önállóan segítése,megfelelő magukról gondoskosni,ll. a orvosi rendelő lehetőségekhez megfelelő orvosi kialakítása mérten, megfelelő rendelő kiépítésével orvosi rendelő ellátásuk biztosított kialakítása lenne Szeretnénk a Célunk, hogy a Fogyatékkal élők településünkön a fogyatékkal élők hivatalos ügyeinek fogyatékos emberek megtanulják, hogyan 2 intézésében számára ne tudnak hivatalos történő jelentsen problémát ügyek eljárása során segédkezés a hivatalos ügyeik tájékozódni, eljárni, intézése. segítségek kérni. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Veszély esetén polgárőrség riaszthatóságaa Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje mentális és szociális elmagányosodás Polgármester elleni program, közösségi életbe való bevonás Házi segítségnyújtás használata, pályázat útján Polgármester önkormányzati dolgozók részéről, Polgármester segítségnyújtás, tájékoztatás. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) önkormányzati adatok önkormányzati adatok szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) biztosítása emberi erőforrások humán erőforrás, technikai feltételek, Házi segítségnyújtás technikai feltételek emberi erőforrás Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága idősek biztonságérzete javul, és a bűncselekmények elkövetésének esélye jelentősen csökken. Hosszabb távon a közösségi életbe történő bevonással csökkenthető a magány és az egyedüllét érzete. Hosszú távon hasznos lehet, mert a fogyatékkal élők családtagjairól egyfajta teher lekerülne, ill mindenki számára fontos a megfelelő orvosi rendelő kialakítása Hosszú távon hasznos lehet, mert a fogyatékkal élők rálátást kapnak, hogy a hivatalos ügyek intézése során hogyan kell eljárni, kitől kell segítséget kérni. 64

65 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. 65

66 A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. 66

67 Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 67

68 Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. 68

69 Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az 69

70 esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. 70

71 Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 71

72 4. Elfogadás módja és dátuma I. A Nyíri község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Nyíri község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Dátum Aláírás A Nyíri Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás 72

73 HEP elkészítési jegyzék 2 NÉV 3 HEP részei 4 Aláírás R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E 2 Ez a jegyzék mint a HEP melléklete szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy partneri aláírással igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban. 73