ZALACSÁNY TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Átírás

1 ZALACSÁNY TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...9 Célok...9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...61 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei...62 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...62 A beavatkozások megvalósítói...63 Jövőképünk...63 Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás...76 A megvalósítás előkészítése...76 A megvalósítás folyamata...76 Monitoring és visszacsatolás...78 Nyilvánosság...78 Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Zalacsány Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A település a Zalaegerszeget Keszthellyel összekötő 76. sz. út mellett található. Legközelebbi városok: Hévíz 9 km, Keszthely 14 km, Zalaszentgrót 17 km. A településen vasútvonal nincs, a tömegközlekedés buszjáratokon keresztül bonyolódik. A Zalaapáti felől egykor haladó római út a Zala-völgyet Zalacsányon keresztül szelte át, így valószínűsíthető, hogy már a római korban lakott volt a település. Első írásos emléke 1019-ből származik, amikor I. István király Chan mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a 14. század közepe táján szerezhette meg a községet és környékét, mert az 1365-ös iratokban mint annak birtokosa szerepel. A család leghíresebb tagja a mártírhalált halt Csány László volt. A Batthyányiak az 1500-as évek táján kerültek erre a területre. A Batthyány család 19. század végén épült neobarokk kastélya jelenleg felújítva, szállodaként működik től a település dinamikus fejlődésnek indult, előtérbe került a turizmus, és néhány ipari jellegű vállalkozás. Sok középülettel és lakóházzal gyarapodott a falu. A falu határában egy patak felduzzasztásával létrehozott 11 hektáros horgász- és fürdő-tó jött létre. A település turizmusa elsősorban a Batthyányi kastélyban működő hotelekre, a horgásztóra, és a kehidai termálfürdő vonzására épül. A településen újonnan épült egy közösségi centrum, amelyben a polgármesteri hivatal működik, a közösségi ház, és a posta. A település lélekszáma a 2012-es adatok szerint 1047 fő. Nevezetességei:Batthyány-kastély Malatinszky-Batthyány udvarház templom kápolna horgász- és fürdő-tó 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 A település demográfiai adatai: 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % Lakónépesség A lakosságszám alakulása az elmúlt években: A lakónépesség számának változása a termékenység és a halálozás függvénye. A termékenységnek a gazdasági és társadalmi fejlődéssel világszerte együtt járó jelentős csökkenése két tényezőre vezethető vissza: az egyik a nők tömeges munkavállalása, a másik a társadalombiztosítás bevezetése. Az előbbi a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra, az utóbbi pedig azt az időskori biztonságot teremti meg, amit a szülők korábban nagyszámú, őket majdani öregségükben eltartó gyermekek vállalásával biztosítottak maguknak. A lakónépesség a vizsgált években az alábbiak szerint alakult: 2007-ben a településen élők száma 997 fő volt; 2008-ban 1005 fő. A 2009-es adatok szerint tovább nőtt a községben élők száma, ebben az évben 1011 fő volt, 2010-ben tovább nőtt, ekkor 1028 fő volt a település lakosságszáma, 2011 év végén a lakónépesség száma 1036 fő volt, december 31-én 1047 fő volt a településen. Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a község lakosságszáma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2. számú táblázat - Állandó népesség 4

5 fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 50% 0-2 évesek 0-14 éves % 52% éves % 50% éves % 53% éves % 53% 65 év feletti % 38% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 65 év feletti 20% Állandó népesség - nők 0-14 éves 13% éves 3% éves 6% éves 58% 65 év feletti 13% éves 6% Állandó népesség - férfiak 0-14 éves 14% éves 3% éves Zalacsány településen az állandó lakosság létszáma évben 1047 fő. A férfiak száma 524 fő, amely a település állandó lakosságának 50 %-a, a nők száma 523 fő, amely a település állandó lakosságának 50 %-a, amely alapján megállapítható, hogy a településen a női és féri lakosság aránya és létszáma azonosságot 5

6 mutat. A statisztikai adatok hasonlóságot mutatnak a több településen megismert adatokkal, amely vélhetően az országos átlaghoz közelít. Az állandó népességből a 0-14 éves korú lakosok száma 141 fő, amely az állandó lakosság 13%-a, a 0-14 éves korú nők száma 68 fő, amely az állandó lakosság 48%-a, férfiak száma szintén 73 fő, amely az állandó lakosság 52%-a. A település állandó lakosságában a éves korú nők száma 16 fő, amely az állandó lakosság 1%-a; a éves korú férfiak száma 16 fő, amely a település állandó lakosságának 1%-a. A éves korú lakosságszámból a nők száma 304 fő, amely az állandó lakosság 29%-a, míg ebben a korcsoportban a férfiak száma 336 fő, amely az állandó lakosság 32 %-át jelenti. A éves korú lakosságból a nők száma 29 fő, amely az állandó népesség 2 %-a, míg a férfiak száma 33 fő, amely a lakosság 3 %-át jelenti. A 65 év felettiek korcsoportjában a nők száma 106 fő, amely az állandó lakosság 10 %-a, míg a férfiak száma 66 fő, amely az állandó lakosság 6 %-a. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,4% ,0% ,9% ,2% ,5% ,0% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Az öregedési index adatai alapján megállapítható, hogy a településen túlsúlyban vannak a 65 év felettiek. A vizsgált évek között az öregedési index %-os aránya folyamatosan nőtt, az öt év alatt a 2008-as adat aránya közel 40%-os növekedést mutat. E adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a település lakossága elöregedő. Az öregedő népességszerkezet esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% Öregedési index (%) 0,0% számú táblázat - Belföldi vándorlások 6

7 állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlások aránya a település vonzerejét mutatja. A fenti adatokból megállapítható, hogy a településre évben az odavándorlás volt a jellemző, vagyis többen költöztek a településre, mint amennyien elköltöztek, az azt követő években ez fordítottan volt jellemző. A legtöbb elvándorlás évben tapasztalható, hiszen az adatok alapján ebben az évben az előző évhez képest 60%-al nőtt az elvándorlásban érintettek száma. 10 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 7

8 6 természetes szaporodás (fő) A településen 2008., 2009., években magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születések száma, amelyből következik, hogy a településen a természetes szaporodás mértéke negatív értéket mutat, amely a település lakosságszámának folyamatos csökkenésére utal. Az élve születések száma és évben haladta meg a halálozások számát. 8

9 Értékeink, küldetésünk A község természeti adottságai, valamint elhelyezkedése szilárd alapjául szolgál a stabil mezőgazdasági és turisztikai tevékenységnek, amelynek fenntartása, illetve fejlesztése hosszú távon elősegítheti a helyiek foglalkoztatását, valamint a mélyszegénység felszámolását. A táj szépsége és a környező erdők az év minden szakában kellemes túralehetőséget nyújtanak azoknak, akik szeretik a csendet, a kikapcsolódást. Célok Zalacsány község Önkormányzata célként fogalmazta meg a lakosság helyben tartását, valamint az odavándorlás növelését. Ezzel együtt előirányozta a széles körű foglalkoztatottság megteremtését is, amely nagyban hozzájárul a mélyszegénységben élők számának a lehető legkisebb értékre történő csökkentéséhez. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Zalacsány település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9

10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi szinten Zalacsány Község Képviselő-testületeinek a döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a község civil szerveződéseivel, egyházközségével, önszerveződéseivel, társulásaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Zalacsány Község Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Fontos megemlíteni azokat a koncepciókat, programokat és terveket, melyek jóllehet egy- egy szektor konkrét célkitűzéseit és terveit határozzák meg, mégis szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az esélyegyenlőség kérdésköréhez. - Zalacsány Község költésvetési koncepciója - Zalacsány Község közmunkaprogramja - Településszerkezeti terv - Társulási Megállapodás a Szociális és Gyermekjóléti feladatok ellátására A célzott helyi szabályozáshoz tartozik a pénzbeli és természetben nyújtott szolgáltatásokról és a helyi szociális szolgáltatásokról szóló 3/2013. (III.04.) számú önkormányzati rendelet célzottan a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, illetőleg mélyszegénységben élőkre vonatkozóan rendelkezik az aktív korúak ellátásáról, a rendszeres szociális segélyről, a lakásfenntartási támogatásról, az átmeneti segélyről, a temetési segélyről,, a köztemetésről, valamint a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére adható ápolási díjról; az egészségi állapota miatt rászorulókra vonatkozóan a közgyógyellátásról; a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, 10

11 szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt rászorulókra vonatkozóan az étkeztetésről; a koruk, illetőleg egészségi állapotuk miatt rászorulókra vonatkozóan a házi segítségnyújtásról; a koruk miatt rászorulókra vonatkozóan az idősek nappali ellátásáról; a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szorulókra vonatkozóan pedig a családsegítésről. A szociális rendelet tartalmazza a falugondnoki szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, amelynek megfelelően a települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi-, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében Zalacsány Község Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlőségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át az Esélyegyenlőségi Program készítéséhez: Zalaszentgróti Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Zalaszentgróti Kistérség Közoktatás- Fejlesztési és Intézkedési Terv Zalaszentgróti Kistérség Közfoglalkoztatási Koncepció Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum Háló projekt kutatásai Csány László Általános Iskola és Napközi otthonos Óvoda- Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Zalacsány településen az esélyegyenlőségi szempont a község mindenkor hatályos költségvetési és szociális ellátásokról szóló rendeletében fontos szerepet kap, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az egyes célcsoportok vonatkozásában, főként az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátások tekintetében. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Zalacsány községre vonatkozó, az esélyegyenlőség szempontjából releváns helyi szabályozás a Zalaszentgróti Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióból, a Zalaszentgróti Kistérség Közoktatás- Fejlesztési és Intézkedési Tervből, a Zalaszentgróti Kistérség Közfoglalkoztatási Koncepcióból, a Szociális és gyermekjóléti alapellátási feladat ellátására kötött megállapodásból, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás társulási megállapodásából,a Zalaszentgróti Kistérségi Ifjúsági Stratégiájából és Cselekvési tervéből, a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási közszolgáltatási megállapodásából áll. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban felhasznált adatok forrása a TEIR adatbázisban megtalálható adathalmazok, valamint a helyi adatgyűjtésből származó információk voltak. 11

12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre Zalacsány községre vonatkozóan. A jövedelmi helyzet alakulására a településen nyilvántartott gépjárművek, illetve ismert közműtartozások figyelembe vételével tudunk következtetni. Lakásfenntartási támogatást 2012-ben 78 család vett igénybe, adósságcsökkentési támogatásban viszont egy család sem részesült. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Zalacsány község lakosságára vonatkozóan az alacsony szintű foglalkoztatottság, illetve magas munkanélküliségi ráta, továbbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A munkavállalási korú népesség munkaerőpiacról történő távolmaradásának csak kisebbik része tekinthető a társadalom szempontjából kívánatosnak (gyermekgondozás, továbbtanulás). A településünkön továbbra is jelentős a tartósan munkanélküliek aránya, a munkakeresés átlagos időtartama is rövidül, de még mindig meghaladja a 180 napot. Az alacsony foglalkoztatási és munkanélküliségi rátában a munkaképes korú lakosságnak a fekete/szürke gazdaságban tevékenykedő, nem regisztrált munkavállalása is szerepet játszhatnak. A településen foglalkoztatottak, a munkanélküliek számát és arányát ezen fejezet táblázata tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a évben a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya csökkent. Az előző évben szereplő 10,5 %; 1,4 %-kal csökkent. A évben nyilvántartott álláskereső nők száma 3,7 %-kal alacsonyabb a férfiakénál számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 57 15,3% 85 11,5% ,2% 71 23,1% ,2% ,7% 62 16,4% 82 11,2% ,0% 49 12,7% 77 10,5% ,2% 42 10,9% 67 9,1% Forrás: TeIR, önkormányzati adat 12

13 25,0% Álláskeresők aránya 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% nők 2012 férfiak 2013 összesen számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 3,5% 1,9% 3,7% 1,3% 0,0% év fő % 10,6% 9,3% 9,8% 3,9% 3,0% év fő % 14,1% 12,1% 4,9% 14,3% 19,4% év fő % 10,6% 12,1% 18,3% 18,2% 13,4% év fő % 14,1% 20,6% 15,9% 23,4% 22,4% év fő % 14,1% 12,1% 17,1% 3,9% 13,4% év fő % 14,1% 13,1% 8,5% 9,1% 7,5% év fő % 11,8% 11,2% 17,1% 18,2% 9,0% év fő % 7,1% 7,5% 4,9% 7,8% 10,4% 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,5% Forrás: TeIR, önkormányzati adat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 13

14 120 Álláskeresők száma (fő) számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,6% 50,9% 43,5% ,1% 67,6% 65,4% ,0% 72,6% 68,3% ,3% 59,2% 51,9% ,0% 16,7% 16,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adat 14

15 80,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% nők 2012 férfiak 2013 összesen b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 2 0,6% 1 0,3% ,9% 3 0,7% 5 1,1% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat A számú táblázatból nyert adatok fényében megállapítható, hogy a 8 általános végzettséggel nem rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban 9 fő volt, ez a szám 2009-ben csökkenésnek indult, ekkor 7 fő volt, majd a következő években tovább csökkent ben a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma és aránya az előző évekhez képest hasonlóságot mutat számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,6% 26 30,6% 50 58,8% ,5% 41 38,3% 59 55,1% ,5% 37 45,1% 38 46,3% ,5% 30 39,0% 42 54,5% ,0% 23 34,3% 42 62,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15

16 120 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Zalacsány településen nincs általános iskolai felnőttképzés. Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek létszámára vonatkozó évi adatok alapján, a zalacsányi lakosok közül senki sem vett részt általános iskolai felnőttoktatásban, illetőleg senki sem végezte el a 8. évfolyamot felnőttoktatás keretében. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolára vonatkozóan 2012-ben a TEIR adatbázis nem tartalmaz adatot. Zalacsány településen nincs középfokú felnőttképzés. Mindazonáltal a munkaerő-piaci hátrányok csökkentése érdekében a jövőre nézve célként jelölhető meg az iskolázottság felmérése és annak eredménye alapján az iskolai végzettség javítására vonatkozó középfokú felnőttoktatás szervezése a település felnőtt korú lakossága számára partnerintézményekkel, mint a zalaszentgróti Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központ. 16

17 c) közfoglalkoztatás: számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a év résztvevő résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % 10 10% % 10 10% % 32 32% Forrás: Önkormányzati adat 50 Közfoglalkoztatottak száma (fő) Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma Az elmúlt években sikeresen működik a központi költségvetésből finanszírozott közmunkaprogram, melynek célja a tartósan álláskeresők szakmailag irányított munkavégzésének elősegítése és egyben ezen foglalkoztatottak fokozatos visszavezetése a munka világába. A közfoglalkoztatás jelentős szerepet tölt be az álláskeresők jövedelmi helyzetének stabilitásában. Ennek eredményeképpen több helybeli lakos rövidebb vagy hosszabb távú foglalkoztatása megoldott. Zalacsány Községben évről-évre növekszik -a legmagasabb létszám évben tapasztalható - a közfoglalkoztatottak létszáma 45 fő. Az önkormányzat arra törekszik minél több országos közfoglalkoztatási programban részt venni, ezzel is esélyt nyújtani az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, és tartós munkanélküliek elhelyezkedésére. 17

18 d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő regisztrált Kiskereske állami foglalkoztatási vendéglátó kivetett befizetett foglalkoztatás vállalkozáso delmi szektorban programokban év helyek iparűzési iparűzési i programok k száma a üzletek foglalkoztatott részt vevők száma adó adó száma településen száma ak száma száma helyben Forrás: Önkormányzati adat számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz átlagos elérhetőség járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos utazási átlagos ideje száma utazási idő átlagos száma való utazási idő idő autóval munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron vonattal Legközelebbi centrum Hévíz perc Megyeszékhely Zalaegerszeg perc Főváros Budapest 5 3 óra Forrás: Önkormányzati adat Zalacsány községben kevés álláslehetőség nyílik az emberek számára. A térség természeti adottságaiból adódóan a jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és a szőlő- és gyümölcstermesztés. Legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A munkavállalók nagy része a környező településeken és a megyeszékhelyen helyezkedik el, valamint egyre népszerűbb a fiatalok körében a külföldi munkavállalás. A gazdasági válság következményeként azonban a városokban is érezhetően kevesebb álláslehetőség nyílik, így felvételkor előnyben részesítik a helybéli lakosokat. A kistelepülési álláskeresők rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek a bejárás költségei miatt. 18

19 A községben élő munkanélküliek a Keszthelyi Járási Hivatal Munkaügyi központjával tartják a kapcsolatot, onnan kapják meg a szükséges információkat a munkalehetőségekről, képzésekről. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti a potenciális foglalkoztatottak objektív jellemzői (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, egyedülálló szülő). A nagy adminisztrációs teherből fakadóan az alacsony vállalkozói kedv, tartós fennállása nem teremt stabil foglalkoztatotti környezetet. Ebből következően a helybeli vállalkozók által biztosított munkavállalói létszám minimális. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedése különösen korlátozott, főként a munkáltató által a munkavállaláshoz elvárt szakmai tapasztalat hiánya miatt, amelynek következtében ebben a körben az álláskeresők aránya magas, végzettségüknek megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedésük nehéz számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,3% 4 5,2% 5 3,2% ,0% 2 2,7% 2 1,4% ,0% 5 6,0% 5 3,2% ,0% 2 2,3% 2 1,3% ,6% 6 7,1% 8 4,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 7 Pályakezdő álláskeresők száma nők férfiak A nyilvántartott pályakezdő nők száma 2009-ben 0 fő volt, nyilvántartott férfi pályakezdő ebben az évben 2 fő volt ben nyilvántartott férfi pályakezdő 5 fő volt. Ebben az évben női pályakezdő nem volt bentovábbra sem volt női pályakezdő, míg férfi 2 fő volt, amely a településen élő éves lakosság számához képest 1,3%-os értéket jelent. A évben nyilvántartott férfi pályakezdő álláskereső 6 fő volt 19

20 a településen, míg női pályakezdő 2 fő volt. Az adatokból látszik, hogy a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya évben ugrásszerűen megnőtt. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Zala Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központjával. A Munkaügyi Központ által szervezett szakmai átképzések, továbbképzések a felnőttképzések lényegi bázisát jelentik. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen a mélyszegénységben élők és romák részére a foglalkoztatási lehetőség a közfoglalkoztatási programokban rejlik. Zalacsányban 2012-ben 45 fő közfoglalkoztatott dolgozott. A 2013-as évben március 1-ével kezdődött meg a közfoglalkoztatás a községben és összesen 37 fő embernek tudott munkát biztosítani. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésként érinti a munkanélkülieket, hogy: - a nőket a gyermekvállalás miatt, vagy már a gyermek megléte miatt kevesebb számban foglalkoztatják, - a község távol esik a várostól, munkába járás költsége magas. A település a közmunkaprogramok révén tud szerepet vállalni a helyi lakosok foglalkoztatásában. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a településen nem tapasztalható. 20

21 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,5% ,8% ,1% ,4% ,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal; Önkormányzati adat Segélyezettek száma (fő) évesek Segélyben részesülők száma A táblázat azt mutatja, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők közül mennyien részesülnek segélyben évi átlag alapján a nyilvántartott álláskeresők 1,5 %, 2009-ben a 1,8 %-a, 2010-ben 1,1 %- a, 2011-ben 0,4 %-a, 2012-ben 0,5 %-a részesült segélyben. Az adatok alapján megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők és a segélyben részesülők aránya egészen 2010-ig növekvő, illetve hasonló szintet mutatott, majd és években jóval alacsonyabb értéket jelez. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a munkanélküliek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak visszajutni a munkaerőpiacra, amiatt kiemelt figyelmet kell fordítani a foglalkoztatást elősegítő programokra. 21

22 év számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott álláskeresők száma járadékra jogosultak fő fő % ,9% ,3% ,3% ,6% ,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 35,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% A táblázat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban 85 fő volt, akik közül 28 fő álláskeresési járadékra volt jogosult, amely a nyilvántartott álláskeresők 32,9 %-a álláskeresési járadékban részesült ben a nyilvántartott álláskeresők száma 107 fő volt, ebből 26 fő volt az álláskeresési járadékra jogosult, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 24,3 %-a álláskeresési járadékra volt jogosult ben a 82 fő nyilvántartott álláskeresőből 15 fő volt jogosult álláskeresési járadékra, amely 18,3 %-os értéket mutat ban 77 fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, amelyből 11 fő volt jogosult álláskeresési járadékra, amely 15,6 %-os értéket jelent ben a településen 72 fő a nyilvántartott álláskeresők száma, amelyből 15 fő volt jogosult álláskereséséi járadékra, amely 20,8 %-os értéket jelent. A vizsgált évek adatai alapján 2008-ban volt a legmagasabb az álláskeresési járadéka jogosultak aránya. 22

23 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális támogatás (álláskeresési Azoknak a száma, akik 30 nap Azoknak a száma, akiktől segélyben támogatás) munkaviszonyt nem tudtak helyi önkormányzati részesülők igazolni és az FHT rendelet alapján megvonták munkanélküliek %- jogosultságtól elesett a támogatást fő évesek %- fő ában ában , , , , , , , , , , Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Zalacsányban évben 390 db lakás található. 23

24 számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeke t biztosító lakások száma egyéb lakáscélr a használt nem lakáscélú ingatlan ok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma Forrás: Önkormányzati adat a) bérlakás-állomány A település évben egy bérlakással rendelkezik, amely ki van adva és felújításra szorul. b) szociális lakhatás Zalacsány település nem rendelkezik szociális lakásállománnyal. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: Zalacsány település nem rendelkezik egyéb lakáscélra nem használt nem lakáscélú ingatlannal. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Zalacsány településen nincs elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás. e) lakhatást segítő támogatások: Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az önkormányzat által a szociális törvényben biztosított lakásfenntartási támogatásban részesülők számát a táblázat tartalmazza. 24

25 f) eladósodottság: A településen a vizsgált időszakban nem volt adósságcsökkentési támogatásban részesülő lakó. Ebből adódóan a településen az eladósodottság nem olyan jelentős mértékű, amely szükségessé tenné az adósságkezelési támogatás széleskörű igénybevételét. A településről elmondható, hogy lakosai nincsenek túlzott mértékben eladósodva, eladósodással kapcsolatos segítség kérelem nem érkezett az önkormányzat felé, önkormányzati adat szerint eladósodás miatt nem kellett senkit sem kilakoltatni. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakás tartozik a településhez. A település egy régebbi településrésze, amelyet a helyiek Örvényesnek neveznek. Az itt élő 18 fő, amelyek közül 2 fő gyermek a közműveket igénybe tudják venni víz, villany, - és útburkolattal ellátott utakon közlekednek. Közműellátás: A község közműellátása jónak tekinthető. A gázellátás a belterületen teljes körű. A vezetékes ivóvíz ellátás, valamint a csatornahálózat kiépítése teljes egészében megvalósított. A magas csatorna- és vízárak miatt azonban valószínűsíthetően a megélhetési gondokkal küzdő lakosok egyre több közműtartozást halmoznak fel. A hulladék elszállításáról a nagykanizsai székhelyű Netta Pannónia Kft. gondoskodik, hetente egyszer. Továbbá megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A település elhelyezésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtő konténerek. Községünk utcái túlnyomórészt megfelelő aszfaltos útburkolattal rendelkezik, kivételt képeznek ez alól a községhez tartozó hegy-utak, melynek a jövőbeni aszfaltozása, rendbe tétele elengedhetetlen a település és az itt élők számára. Közlekedés Zalacsány településen jónak mondható, a Zala Volán menetrendszerinti buszai naponta több alkalommal közlekednek, így buszjárattal elérhetővé válnak a munkahelyek, iskolák, egészségügyi központok, járási hivatalok, stb. Az utasoknak 3 létesített buszváró és egy darab megálló áll rendelkezésre a buszra történő feljutáshoz, ezek akadálymentesítése nem megoldott. Zalacsány települést vasúti vonal nem érinti. A településen évben összesen 390 lakás található. Az önkormányzat 1 bérlakással rendelkezik, amely ki van adva, felújításra szorul. A település szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. Az egyéb, lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal a település nem rendelkezik. 25

26 számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatás a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló évi III. törvény alapján nyújtott támogatás. A településen a vizsgált években folyamatosan növekvő tendenciát mutatott a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma ban 21 fő, 2009-ben 23 fő, 2010-ben 26 fő, ben 80 fő, míg 2012-ban 77 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. A számadatokból látszik, hogy 5 év alatt háromszor többen részesültek lakásfenntartási támogatásban. A növekvő számadatok arra engednek következtetni, hogy évente egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek viselése egyre nagyobb terhet jelent, ezért az önkormányzat segítségére, anyagi támogatására szorulnak. 26

27 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen telep, szegregátum nincs. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen egy háziorvosi rendelés működik, amely hetente négy alkalommal 4 óra időtartamban várja a betegeket; gyermekorvosi rendelő ugyan nincs, viszont a háziorvos egyben gyermekorvos is. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Zalaszentgrót és Keszthely Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás Keszthelyen szintén megoldott. A járóbeteg szakellátást a térségben a Zalaszentgróton és Keszthelyen működő Egészségügyi Központ biztosítja. A fogorvosi ellátás a település lakói esetében a szomszédos településen, Kehidakustányban valósul meg. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés a Zalaszentgróton és Keszthelyen működő Egészségügyi Központ, valamint a háziorvosi rendelés keretében biztosított. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekre a háziorvosi és védőnői szolgálat hívja fel a figyelmet. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Keszthelyi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. Az aktív korú lakosság részére a fejlesztő és rehabilitációs ellátás a Zalaszentgróti Egészségügyi Központban biztosított. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen a közétkeztetés szolgáltatás - vásárlás formájában megoldott. A szolgáltató lehetőségeihez mérten törekszik az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vételére. 27

28 e) sportprogramokhoz való hozzáférés Zalacsány településen a futball csapat működik. A településen sportolni vágyók a helyben található sportpályát használhatják a sportprogramok megvalósításához. Ezen kívül önszervezésű csoportok is alakultak az iskolai Ifjúsági futball csoport. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást intézményfenntartó társulás keretében biztosítja. Az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozójával a kapcsolat folyamatos, a jelzőrendszer megfelelő hatékonysággal működik. A munka nélkül maradt egyéneknek segít a munkaerőpiacra történő visszajutásban, a fogyatékkal élő személynek az életvitelben, a problémák, megoldásában nyújt segítséget. Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködés térségi szinten, a Szociális Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központon keresztül valósul meg. A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási feladat január 01. napjától valósul meg a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés keretei között. Az ellátás keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésére; az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésre; a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtásra van lehetőség. Az ellátást igénybe vevők száma a lakosság elöregedése miatt növekvő tendenciát mutat. A településen január 01. napjától a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés keretében biztosított a hajléktalanok nappali ellátása. A Vöröskereszt Zalaegerszegen és Nagykanizsán működteti a nappali melegedőt, a zalaszentgróti kistérségből jelenleg is fogadnak hajléktalan személyeket. Az ellátást igénylő személyeket a zalaegerszegi intézményben helyezik el. A hajléktalanná vált személyek központba történő bekerülésének többféle módja adott: állampolgári, önkormányzati bejelentések, szociális intézmények jelzései alapján a személyek felvételére lehetőség van, amennyiben az utaztatásuk nem megoldott, úgy az utcai szociális munkás autó által történő beszállításra kerül sor. E szolgáltatás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyeknek a napközbeni társas kapcsolatokra, higiéniás szükségletek kielégítésére. A nyarán Zalaszentgróton átadott, a Magyar Vöröskereszt által üzemeltett Fogyatékosok Nappali Intézménye komplex szolgáltatási struktúraként megfelelő napi ellátást biztosít a fogyatékkal élők számára, közösségi programok, közösségi együttlét, pihenés, foglalkozás által elősegíti az önsegítő környezet kialakulását. Az intézményben jelenleg zalacsányi fogyatékos nem kap ellátást, mivel a településen nincs fogyatékkal élő személy. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A hátrányos megkülönböztetés nem jelentkezik a településen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében az igénybevevők részéről panasztételre, illetve eljárás megindítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az Idősek étkeztetése, rászorulósági alapon átmeneti segélyek természetbeni nyújtása. 28

29 számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: Önkormányzati adat A településen háziorvosi rendelés működik, hetente négy alkalommal, 4 óra időtartamban, gyermekorvosi rendelő ugyan nincs, de a háziorvos egyben gyermekorvos is. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Zalaszentgrót és Keszthely Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás szintén Keszthelyen megoldott. A járóbeteg szakellátást a Zalaszentgróton és Keszthelyen működő egészségügyi központ biztosítja. A táblázat adataira vonatkozóan a Teir adatbázisban nem találhatók adatok számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, Önkormányzati adat 29

30 A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A településen közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a vizsgált évben 28 fő volt számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 30

31 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó vagy tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. A településen a vizsgált években 2008-ban 3 fő részesült ápolási díjban, 2009-ben 4 fő, 2010-ben 7 fő, a következő évben 3 fő volt ezen díjban részesülők száma, majd 2012-ben is 3 fő volt jogosult. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely a lakosság közösségi életbe való bevonását szolgálja. Az önkormányzat működésének és döntéseinek megismerését szolgálja a képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, amelyen való részvétel a lakosság részéről nem jellemző. A közösségi élet színterei a könyvár, valamint a kultúrház, továbbá a településen a tradícióknak megfelelően megszervezett rendezvények, így a falunap, illetve az idősek napja. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai jellegű konfliktusok nincsenek jelen. Zalacsány községben az elmúlt években működött a polgárőrség, amely hatékony segítséget nyújtott a kisebb fajsúlyú bűncselekmények visszaszorításában. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Míg a korábbi években példaértékű volt az összefogás, adományozás, az önkéntes munka, mára ez egyre kevésbé jellemző a településen. A munkanélküliség, a szegénység eredményeként a megkeseredettség látható az embereken. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat működik. A településen élő roma lakosság esélyegyenlőségének biztosítását lehetőségeihez mérten a települési önkormányzat, valamint a megyei nemzetiségi önkormányzat segíti elő. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma Felnőttoktatás hiánya fejlesztési lehetőségek Munkahelyek létrehozása, foglalkoztatás növelése Munkaerő-piac igényeihez igazodó képzések szervezése 31

32 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a.) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen élő veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek számát a táblázat tartalmazza. A településen élő 18 év alatti lakosokhoz képest a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek aránya nem kiemelkedő számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Forrás: helyi adatgyűjtés 32

33 A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni ne tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. Védelembe vehető továbbá a szabálysértést elkövetett fiatalkorú, valamint a 14. életévét be nem töltött gyermek, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Veszélyeztetettség alatt olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot értünk, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években nőtt a veszélyeztetett gyermeke száma a településen, a védelembe vett gyermekek száma csökkent. A veszélyeztetettség csökkentése szempontjából kiemelkedő jelentősége van a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésnek. A település ezt a feladatot a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ révén, azzal való együttműködés útján valósítja meg. Arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk, hogy mennyi gyermek védelembe vétele szűnt meg a településen. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. A rendszeres és rendkívül gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát a számú táblázat tartalmazza, amelyből látszik, a gyermekvédelmi kedvezményt egyre többen veszik igénybe. Ez a negatív tendencia a tartós munkanélküliségnek, a lakosság elszegényedésének tudható be számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 33

34 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 34

35 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban akkor részesítheti a családot az önkormányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a településen a vizsgált évek átlagát tekintve 2008-ban 66 fő, 2009-ben 64 fő, 2010-ben 65 fő, 2011-ben 63 fő, 2012.évben 76 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma

36 Forrás:Önkormányzati adat A kedvezményes óvodai-és iskolai juttatásokban részesülők számáról, arányáról nem áll az önkormányzat rendelkezésére adat. Az önkormányzat a településen nehéz helyzetben lévők támogatását az EU élelmiszercsomag pályázaton való sikeres részvétellel, valamint lehetőségeihez mérten egyéb szolgáltatásokkal valósítja meg. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermek jogán járó helyi juttatást nyújtani az önkormányzat részéről forráshiány miatt kevés lehetőség nyílik. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Minden gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek számára ingyenes étkezés biztosított az iskolában és óvodában, valamint a 3 vagy annál több gyermeket nevelő családok kedvezményesen vehetik igénybe az óvodai és iskolai étkezést. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya A településen nincs magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A Gyvt. gyereki jogokat szabályozó 6. -a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetéven történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéshez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön. A településen nem élnek telepszerű, szegregált lakókörnyezetben gyermekek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. 36

37 a.) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma Forrás:Önkormányzati adat A zalacsányi 0-14 éves korú gyermekeket, valamint a várandós kismamákat a Zalacsányi Védőnői Szolgálat látja el. A 2012-es adatok alapján a településen a védőnő 141 főt lát el, mely az előző évhez hasonló adatot mutat. A községben a várandós kismamák száma jelenleg 1 fő. A védőnői feladatokat 1 fő látja el. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen gyermekorvosi rendelő nem működik, a gyermekorvosi ellátás a Zalaszentgróti Egészségügyi Központban elérhető gyermekorvos révén biztosított. Szakorvossal történő tanácsadás minden hónap első szerdáján valósul meg a 0-6 éves gyermekek számára. A település háziorvosa gyermekorvos, így a település lakói helyben élő szakember szolgáltatásait élvezhetik. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Keszthelyi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. Az aktív korú lakosság részére a fejlesztő és rehabilitációs ellátás a Zalaszentgróti Egészségügyi központban biztosított. d) gyermekjóléti alapellátás 37

38 Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást intézményfenntartó társulás keretében biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül gondoskodik a gyermek érdekének testi-lelki egészségének védelméről a családban történő nevelkedésének elősegítéséről, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, és megszűntetéséről. Az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozójával a kapcsolat folyamatos, a jelzőrendszer megfelelő hatékonysággal működik. A családsegítés komplex módon nyújtja az ellátást a szociálisan hátrányos helyzetű egyéneknek, családoknak, segít abban, hogy a kialakult válsághelyzet megoldódjon, illetve a kialakulását megelőzze. e) gyermekvédelem A gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül gondoskodik a gyermek érdekének testi-lelki egészségének védelméről a családban történő nevelkedésének elősegítéséről, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről, és megszűntetéséről. Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota, a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdő gyermekek száma folyamatosan növekszik. Krízishelyzetben a családok a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ segítségét vehetik igénybe, kik az önkormányzattal, az iskola, óvoda, védőnő, háziorvos bevonásával igyekeznek szakszerű segítséget nyújtani. A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ feladata: a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Tevékenységi körükbe tartozik a családi kohézió erősítése, a megküzdő képesség, a problémamegoldó készség kialakítása és fejlesztése a kliensekben, az egyének, családok és társintézmények természetes és mesterséges erőforrásainak mobilizálása, az önerő bevonása a segítő kapcsolatba, valamint fokozott preventív munka a gyermek-, ifjúság-, és családvédelem területén. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Zalacsány községben 141 fő 14 éven aluli gyermek él a 2012-es adatok alapján Már az óvodában kezdik megismertetni a gyermekekkel a sport és az egészséges életmód fontosságát. Rendszeresen tartanak egészségnapot mind az óvoda, mind az iskola intézményében. Hetente több alkalomban testnevelési órákon próbálják megszerettetni a kis gyermekekkel a sportot, és hangsúlyozzák annak fontosságát. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A településen oktatási-nevelési intézmény működik, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára a gyermekétkeztetés és az ingyenes tankönyv biztosított. i.) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei 38

39 A hátrányos megkülönböztetés nem jelentkezik a településen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében az igénybevevők részéről panasztételre, illetve eljárás megindítására nem került sor. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az anyagi források hiányában nem állnak rendelkezésre számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma év bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma Forrás: Önkormányzati adat A településen bölcsődei nevelés helyben nem megoldott számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

40 Forrás: Önkormányzati adat A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A településen családi napközi nem működik. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a.) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen van közoktatási intézmény. A településen élő óvodás korú és iskoláskorú gyermekek a községben található óvodába és iskolába járnak. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A településen működik köznevelési intézmény, így adott a gyógypedagógusok száma. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs A zalacsányi tanulókat fogadó közoktatási intézmények részéről hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés jelzésére nem került sor. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézmény működik. A zalacsányi tanulókat fogadó közoktatási intézmények maximálisan törekednek az oktatás hatékonyságát növelni. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az anyagi források hiányában nem állnak rendelkezésre számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db 1 Az óvoda telephelyeinek száma 40

41 Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet h-tól-17.00h-ig 4 hét Fő Hiányzó létszám Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés A településen önálló óvoda működik. Az önkormányzat az óvodai nevelési feladatot ezen intézmény révén biztosítja. A településen élő óvodás korú gyermekek az zalacsányi Csány László Óvodába járnak. Az intézményvezető évre vonatkozó adatközlése alapján 32 fő járt óvodába, integrált nevelésben 1 fő vett részt, SNI gyermek 1 fő. A napi rendszeres óvodába járás a beíratott gyermekeknél megvalósult. A 2013/2014-es tanévre becsült adatok alapján az óvodát kezdő gyermekek száma várhatóan 36. fő. Az intézményben jelenleg 3 fő óvodapedagógus, valamint 2 fő dajka kerül foglalkoztatásra, valamennyien rendelkeznek az előírt képesítésekkel. A logopédia foglalkozások külső szakember segítségével, heti rendszerességgel valósul meg. 41

42 számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés A községben a 3-6 éves korú gyermekek száma 2008-ban 34 fő volt, 2009-ben 39 fő, 2010-ben 36 fő, ben 35 fő, míg 2012-ben 39 fő volt. 42

43 számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma tanév fő fő fő fő % 2010/ ,2% 2011/ ,6% 2012/ ,1% Forrás: Önkormányzati adat Zalacsány településen helyben általános-iskolai nevelés-oktatás működik. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a fejlesztő felkészítés, a logopédiai ellátás és a gyógytestnevelés, a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás és az iskolai napközi is Zalacsányban igénybe vehető. A korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el kistérségi koordinációban. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Keszthelyi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. A településen helyben általános iskola működik. A településen élő 6-14 éves korú gyermekek többsége a község általános iskolába jár. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák bölcsődés korú gyermekek elhelyezése nem megoldott szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése nem biztosított fejlesztési lehetőségek a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése. valamely a térségben működő egységes óvoda bölcsődében gyermekprogramok szervezése 43

44 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak - a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, - a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, - a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. Zalacsányban a közszférában közoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás lényegesen magasabb a nők aránya mint a férfiaké. A kisgyermekes nők munkavállalását, munkába való visszatérését segíti az óvodai szolgáltatások teljes körű elérése, a bölcsődei ellátás azonban nem megoldott. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkavállalási korúak száma a Zala Megyei kormányhivatal Járási hivatal Munkaügyi Központja szolgáltatott adatot. A munkanélküliek számát jelen fejezet táblázat tartalmazza számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A település nem rendelkezik adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről. Zalacsány Községben bölcsőde nem működik. Az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhelyhiány miatt még óvodás korú gyermeket nem utasítottak el a zalacsányi óvodában. Az általános iskolában reggel 7-től várják a diákokat és a napközis ellátást igénybe vevő szülők délután fél 5-ig biztonságban tudhatják gyerekeiket. 44

45 45

46 b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A helybéli nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban, mint a férfiak. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei igen csekélyek. A munkahelyek hiánya, a városokba való bejárás költségei szintén nem könnyítik meg a dolgozni akaró nők helyzetét. Többnyire segédmunkásként a helyi önkormányzatnál tudnak elhelyezkedni, vagy mezőgazdasági idénymunkából tartják fenn magukat és családjukat. 46

47 d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A nők a foglalkoztatás területen hátrányos megkülönböztetést élveznek a bérek terén is. Ugyanazon munkáért sokszor kevesebb bért kapnak, mint férfi társaik. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen a bölcsődei nevelés nem megoldott. Problémaként jelentkezhet a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése, amelynek oka, a bölcsődei férőhelyek korlátozottsága, amely nagymértékben csökkenti a nők munkaerő-piacon történő elhelyezkedését, illetve munkába való visszatérést. Az óvodai nevelés a községben működő óvodai intézményben valósul meg. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a családbarát munkahelyek száma kevés. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés Az optimális családtervezés alatt a családtervezési módszerek együttesének az utód, a család és a társadalom érdekében történő legmegfelelőbb alkalmazását értjük. A széles körű és igényes családtervezés az utódok egészségét és szellemi adottságait is kedvezően befolyásolja, illetve befolyásolhatná. E módszerek egységes rendszerbe foglalása és hatékony alkalmazása az egészségmegőrzés szerves része. Hiszen egészséget megőrizni csak az egészségesen születettekben lehet. Így a családtervezés, a megelőzés sorsdöntő kiindulási pontja mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. A mélyszegénységben élők és roma családoknál jellemzően megfigyelhető, hogy több gyermeket vállalnak, és ezek a gyermekek általában előre nem tervezettként jönnek világra. Családtervezésnél azonban kevesen veszik figyelembe az egészséges életmód, egészséges környezet, higiénia, terhes gondozás, szűrővizsgálatok fontosságát. A fenti kritériumok megismertetésében, elfogadtatásában a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központnak és a védőnői hálózatnak van fontos szerepe. A fogamzásszabályozás és szexualitás gyakran még a mai családokban is tabu témának számít. Ezért kiemelten fontos szerepet kapnak a közoktatási intézmények a gyerekek felvilágosításában. 47

48 A gyerekek szexuális felvilágosítását célzó programok, tanórák már az általános iskolában megkezdődnek, majd a középiskolákban folytatódnak; osztályfőnöki, biológia óra keretében előadást tartanak a védőnők. A gyerekágyas gondozás során a szülés után mindenki megkapja a kellő tanácsadást, hogy milyen fogamzásgátlást használjon. Várandós tanácsadást heti rendszerességgel tartanak a védőnők. A védőnő koordinálja a terhesség idején a megfelelő vizsgálatok megtörténtét. A településen működik védőnői szolgálat, amelynek feladata a kisgyermek egészségi állapotának felügyelete, valamint a kismama gyakorlati, lelki segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A településen a 0-3 éves korú gyermekek száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt években: 2008-ban 35 fő, 2009-ben 39 fő, 2010-ben 37 fő, és 2012-ben 36 fő volt az ebbe a korcsoportban tartozó gyermekek száma a településen. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőkkel szembeni családon belüli erőszak az emberi méltósággal szembeni súlyos támadás, amely megakadályozza, hogy a nők élhessenek alapvető jogaikkal. E jogsértéseket csendben, gyakran általános közönytől övezve követik el. A nőkkel szemben családon belül elkövetett erőszak forrása az, hogy a nők férfiakénál alacsonyabb társadalmi pozíciója a nők és lányok súlyos megkülönböztetéséhez vezet a családokban és nagyobb közösségekben. Olyan fokozódó problémáról van szó, amely az Európa Tanács összes tagállamát érinti. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni, sokszor maguk a nők különösen, ha vezető pozíciót töltenek be tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alkotmány 66 és 70, Munka Törvénykönyve 5, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A településen nőket ért fizikai, vagy lelki bántalmazásról pontos információ nem áll rendelkezésre számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak év rendőrök riasztása családi viszályhoz tényleges feljelentések száma bírósági ítélet 48

49 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen nem működnek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona). A Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal együttműködve az alábbi, Zala megyében működő anyaotthonok és családok átmeneti otthona vehető igénybe. Zalacsány községre vonatkozóan a zalaegerszegi Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona az illetékes, ahova elsősorban Zalaegerszegről és vonzáskörzetéből helyeznek el várólista alapján (várandós nőket is). Krízishelyzetben, szabad férőhely esetén az ország egész területéről is fogadnak, minden esetben a gyermekjóléti szolgálat ajánlásával, egyéni kérelem alapján 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Zalacsány Község Önkormányzat Képviselő-testületben a polgármester és a 7fő képviselő között 3 nő foglal helyet. Az önkormányzati hivatal és a közoktatási intézmények is többségében női alkalmazottakat foglalkoztatnak. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák Zalacsányban nem jellemzőek, ezért az önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája fejlesztési lehetőségek Bölcsőde, családi napközi igénybevétele 49

50 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az ageizmus az életkor alapú diszkriminációt jelöli. E fogalmat Európában és a világban is főként az idősekkel szembeni diszkriminációval összefüggésben használjuk. Az ageizmus, akárcsak a más típusú megkülönböztetések, megvalósulhat direkt vagy indirekt módon, és következményei is hasonlóak az egyéb típusú diszkriminációnál tapasztaltakhoz. Habár a társadalom egy jelentős csoportját érinti ez a fajta diszkrimináció, mégis alig van jelen a köztudatban. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon, ahogy községünkben is számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés A táblázat a településen élő nyugdíjas korúak nemenkénti bontását tartalmazza ban a településen összesen 230 fő nyugdíjas volt, akik közül a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 84 fő, míg a nők száma 146 fő ben az összes nyugdíjas száma a településen 216 fő volt, akik közül a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 81 fő, a nők száma 135 fő volt ben az összes nyugdíjas száma 228 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásában részesülő férfiak száma 87 fő, míg a nők száma 141 fő volt ben az összes nyugdíjas száma 232 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 91 fő volt, a nők száma 141 fő ben az összes nyugdíjas száma 254 fő, ebből a nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 100 fő volt, a nők száma 154 fő. Az adatokból megállapítható, hogy a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők között magasabb a nők száma. 50

51 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Jelentős az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció is. Habár a évi CXXV. törvény (Ebktv.) és a Munka Törvénykönyve is tiltja az életkor alapú diszkriminációt, a magyarországi idősebb korosztály már éves kortól nagyobb mértékben kitett a foglalkoztatásbeli diszkriminációnak, mint a hasonló korú Uniós állampolgárok. A kor alapú megkülönböztetés az új állások betöltésénél, a létszámleépítésnél és az elbocsátásoknál is gyakori. A magas munkanélküliségi adatok kedvezőtlenek az idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának előmozdítására. A munkanélküliek korcsoportonkénti megoszlásából is egyértelműen kivehető, hogy az idősebb korosztályokat arányaiban jobban sújtja munkanélküliség problematikája. A kormány által bevezetett munkahelyvédelmi program esetleg segíthet az idősebb lakosság elhelyezkedési problémáján, hiszen az 55 év felettieket foglalkozatók 50%-os társadalombiztosítási járulékcsökkentési kedvezményben részesülnek. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Zalacsányban található nyugdíjasok klubja. Foglalkoztatás, tanulás lehetősége nem áll rendelkezésükre. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő fő % fő fő % % % % % % % % % 51

52 % % Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés Nincs arra vonatkozó adat, hogy az időskorú személyeket mely hátrányos megkülönböztetés éri a foglalkoztatás területén. 52

53 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A szociális alapszolgáltatások közül Zalacsányban elérhető az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Ezért szükséges lenne jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása a községben. A településen háziorvosi rendelő működik, a járóbeteg szakellátások a Zalaszentgróti és Keszthelyi Egészségügyi Központban érhetők el a lakosság részére számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % % % % % % Forrás: TeIR, Önkormányzati adat 53

54 számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az időskorúak járadékában részesülő személyekről nem állnak rendelkezésre adatok. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a településen élő idős lakosság kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzájutására. Hagyományosan minden évben megrendezésre kerül az Idősek napja, amely az érintettek körében nagy sikernek örvend. A településen mozgókönyvtári szolgáltatás működik, amely nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generáció részére is lehetőséget biztosít a társas kapcsolatokra, a tudás bővítésére. Az idősek a közösségi közlekedés, a közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés az akadálymentesítés hiánya miatt korlátozottan tudják igénybe venni. c) idősek informatikai jártassága A településen működő mozgókönyvtári szolgálat internet hozzáféréssel is rendelkezik, amely lehetőséget biztosít, nemcsak a fiatalabb korosztály, hanem az idősebb korúak részére a világháló elérésére. A település 54

55 azonban nem rendelkezik megfelelő adatokkal arra vonatkozólag, hogy az idősebb korosztály mennyire ismeri a számítógépet, és szeretnék-e informatikai tudásukat fejleszteni. Ezért a közeljövőben célszerű lenne feltérképezni, hogy az érintett célcsoport ismeri-e a számítógépet, tudja-e kezelni. Amennyiben az adatgyűjtés eredménye arra enged következtetni, hogy az idősebb korosztály informatikai jártassága messze elmarad a többi korosztályétól, de van igényük az ismeretek elsajátítására, akkor szeretnénk megoldást találni erre a problémára. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Községünkben sajnos nem jellemző az idősebb korosztályt megcélzó, speciális programok nyújtása. Szükségessé válik olyan intézkedések meghozatala, melyek előremozdíthatják ezeknek a programoknak a beindítását. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas száma Informatikai jártasság, igényfelmérésének hiánya akadálymentesítés nem megoldott fejlesztési lehetőségek Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése informatikai jártasság, illetve igényfelmérése, szükség szerint informatikai program szervezése Akadálymentesítési program kidolgozása, pályázatok benyújtása erre vonatkozóan 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékosságügy és általában az esélyegyenlőség talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nem csak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkoztatási forma. A helyi önkormányzat nem foglalkoztat fogyatékkal élő személyeket. A községben nem található olyan vállalkozási forma, mely a fogyatékkal élők számára munkát biztosítana. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 55

56 A fogyatékkal élők foglalkoztatása területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. Nincs elérhető munkahely a községben élő fogyatékkal élők számára. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településen fogyatékkal élőket támogató helyi intézmény nem működik. Az önkormányzat a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés keretében biztosítja a fogyatékos személyek nappali ellátását, amelynek Zalaszentgróton működő intézménye segítséget nyújt az érintett családok részére. Nincs lehetőség az önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok igénybevételére a fogyatékkal élők számára Zalacsány Községben számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma Forrás: TeIR, Önkormányzati adat A településen a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők száma 2008-ban 13 fő, 2009-ben 12 fő volt, 2010-ben 9 fő, 2011-ben 9 fő, 2012-ben 11 fő volt számon tartva rokkantság és rehabilitációs ellátás néven. A településen évente 2-3 fő részesül az egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban. 56

57 számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású intézményben egyházi fenntartású intézményben civil fenntartású intézményben Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés A településen fogyatékkal élők nappali ellátását biztosító intézmény helyben nem található. Az önkormányzat a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés keretébe biztosítja a fogyatékkal élők nappali ellátását. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Az önkormányzat a fogyatékkal élők részére, anyagi erőforrás hiánya miatt nem tud kedvezményeket biztosítani. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen található közintézmények (önkormányzati hivatal, orvosi rendelő, művelődési ház, könyvtár) akadálymentesítése részben megoldott. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés akadálymentesítését még nem sikerült teljes mértékben végrehajtani. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A településen jelentős foglalkoztatottságot megvalósító munkahelyek az Önkormányzaton túl az Általános Iskola, Óvoda. A helyi lakosok foglalkoztatásában kiemelkedő szerepe van az önkormányzatnak, amely a közmunkaprogramok révén tud részt venni a foglalkoztatásban. A községben kevés számban élnek fogyatékkal élő emberek. Munkahelyek a község területén nem állnak rendelkezésükre a fogyatékkal élő emberek számára. 57

58 d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A buszmegállók akadálymentesítése teljes körűen még nem történt meg. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) A szociális alapszolgáltatások közül a községben elérhető az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosított a fogyatékkal élők számára is hetente egy napon helyben megvalósuló háziorvosi rendelés keretében, a járóbeteg szakellátások a Zalaszentgróti és Keszthelyi Egészségügyi központban érhetők el a lakosság részére f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen nem érvényesül a pozitív diszkrimináció jelensége. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Közintézmények akadálymentesítésének hiánya, közösségi közlekedés nehézségei fejlesztési lehetőségek Akadálymentes környezet kialakítása 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Intézményfenntartó társulása a Óvoda közös fenntartására és működtetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. -a alapján az óvodai nevelés biztosítása az önkormányzat kötelező feladatainak egyike. A törvényi változások miatt től az önkormányzat önállóan működteti az intézményt. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen nemzetiségi önkormányzat működik. A településen működik egyházközség, amely gondozza az egyház tulajdonát képező területet, a templomot. A településen a civil szervezetekkel való kapcsolatot egyrészt a közszolgáltatások biztosításán keresztül valósul meg. Zalacsányban a házi segítségnyújtás, a hajléktalanok nappali ellátása, valamint a fogyatékos személyek nappali ellátása a szociális törvényben meghatározottak szerint ellátási szerződés keretében a Magyar Vöröskereszt Zala megyei Szervezete által valósul meg. 58

59 c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Társulások: ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás A ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás 1993-ban alakult területfejlesztési társulásként, majd 2005-től többcélú kistérségi társulásként működött. Jelenleg a jogszabályi előírásoknak megfelelően önkéntes önkormányzati tárulásként folytatja tevékenységét. A térség gazdasági és társadalmi fejlesztésének elősegítése, a társulás működési területéhez tartozó önkormányzatok munkájának segítése, a térségben élő lakosság életfeltételeinek javítása, valamint a Társulás által felvállalt feladat-és hatáskörök, hatékony és célszerű ellátása. A Társulás a cél megvalósítása érdekében az alábbi feladatkörökbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátását biztosítja: Belső ellenőrzés; A helyi önkormányzatok területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladataiban való közreműködés, együttműködés; Foglalkoztatás. A Társulás biztosíthatja továbbá az alábbi feladatok ellátását: Környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés; Közbiztonsági feladatok összehangolása; Esélyegyenlőségi programok megvalósítása; Ifjúsági ügyek, programok megvalósítása Gazdaság-és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; Közművelődési programok szervezése Továbbá minden olyan önkormányzati feladatról, amelynek ellátása a társulás keretein belül hatékonyabban és célszerűbben biztosítható. Az elmúlt évek során a társulás több olyan pályázatot valósított meg, amelyek nagymértékben elősegítették a térség fejlődését. A Társulás által alapított Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. révén megvalósított Térségi Közmunkaprogramokban foglalkoztatottak a térség településein fejtették ki a tevékenységüket, szorosan együttműködve a Társuláshoz tartozó 25 önkormányzattal. Kiemelkedő jelentősége van szintén a Kft. által koordinált Szociális Földprogram pályázatoknak,a melyek révén a pályázatban meghatározott kritériumoknak megfelelő településeken a szociálisan rászorulók részére vetőmagok, palánták, valamint kisállatok kerültek/ kerülnek kihelyezésre, enyhítve ezen családok megélhetési nehézségeit. Zalaszentgrót és Környező települések Intézményfenntartó Társulása Az Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ ban alakult a gyermekjóléti szolgáltatások színvonalas, körültekintő megvalósítása érdekében. A szolgálat megalakulása óta folyamatosan készít felméréseket a térségben jelentkező speciális problémákról. A Szolgálat által nyújtott ellátás célja, hogy személyes szociális szolgáltatásokkal segítse a gyermekek testi, lelki egészségének biztosítását, családban történő nevelését. A gyermek veszélyeztetettségének megszűntetését, továbbá a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. Családgondozás alkalmával a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok között illetve más konfliktuskezelő családterápiás módszer alkalmazását segítjük elő, megoldására javaslatot teszünk. 59

60 A szolgálat jelenleg 25 településen végzi a munkáját. Szolgáltatásunk alapvető céljai: a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő érzelmi értelmi nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez támogatás, a családi környezetbe visszakerült gyermekek utógondozása. A Szolgálat munkája összhangban van a térség védőnői szolgálatával, a kapcsolattartás kiemelkedő az alapfokú és középfokú oktatási intézményekkel, önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, támogató szakember hálózattal: pszichológusok, szociális munkások, fejlesztő pedagógusok. ZALAISPA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy a Földön rendelkezésre álló erőforrásainkkal miként bánunk: feléljük csupán, és amire már nincs szükségünk, azt egyszerűen eldobjuk, lesz, ami lesz. Vagy képesek vagyunk előrelátóan, a tudomány eredményeit segítségül hívva, a mindennapok során keletkezett hulladékokból a lehető legtöbbet újra csatasorba állítani, újra a gazdaságok, a háztartások, a társadalmak rendelkezésére bocsátani. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a legfontosabb erőforrásunk az emberi elme, a tudás, a bölcsesség, a közösségben, a közösségért élés képessége, az együttműködés képessége. Ez a tudás, bölcsesség jelenik meg a 281 önkormányzat által alapított Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás tevékenységeiben, a Társulás által megvalósított hulladékgazdálkodási projektben. Dékány Endre : A Társulás elnöke d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen nem működik nemzetiségi önkormányzat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen civil szervezet nem működik, így nem jellemző azok részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Ugyanakkor a térségi ifjúság életében fontos szerepet tölt be a Zalai Hazatérők Egyesülete, amely számos program megvalósításán keresztül próbálja megszólítani a térségben élő fiatalokat, amelyet erősítenek a rendszeresen megtartott ifjúsági kerekasztal megbeszélések is. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Községünkben nem jellemző a for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. 60

61 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába - Zalacsány Község Önkormányzata - Általános Iskola - Óvoda - Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ - Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete - Védőnői szolgálat - Házgondozói szolgálat - Sármellék közös Önkormányzati Hivatal b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A fórum szervezésével kívánjuk feltárni a mélyszegénységben élők, illetve romák, nők, idősek, gyermekek és fogyatékkal élők helyzetét, valamint beazonosítani a problémákat, majd megoldást találni a meglévő problémákra. Zalacsány Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja a település minden polgárának életét érinti, ezért Zalacsány Község Önkormányzata vállalja, hogy a programot a Képviselő-testületi véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátja az esetleges módosításra vonatkozó javaslatok érdekében. 61

62 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Zalacsány településre általánosan érvényes megállapítások: munkanélküliek magas aránya elöregedő népesség, a természetes fogyás mutatószáma növekszik nincs munkaerőt igénylő munkahely ingázás a munkahely és a lakóhely között szociális ellátásokra magas számú igény Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek problémák beazonosítása rövid megnevezéssel - Magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma; - Felnőttoktatás hiánya - bölcsődei ellátás hiánya, illetve a felvehető gyermekek számának korlátozottsága, - Szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése nem biztosított Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel - Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése; - Munkaerőpiac igényeihez igazodó képzések szervezése - Bölcsődei nevelési igényeinek felmérése; - - Gyermekprogramok szervezése Idősek Nők Fogyatékkal élők - Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas száma; - Informatikai jártasság, igény felmérésének hiánya; - Közlekedési nehézségek, akadálymentesítés nem megoldott - Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája - Közintézmények akadálymentesítésének hiánya, közösségi közlekedés nehézségei; - Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése; - informatikai jártasság, illetve igény felmérése, szükség szerint informatikai program szervezése; - Akadálymentesítési program kidolgozása, pályázatok benyújtása - Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása - Akadálymentes környezet kialakítása; 62

63 A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése - Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése - Munkaerőpiac igényeihez igazodó képzések szervezése - Bölcsődei nevelési igényeinek felmérése; - - Gyermekprogramok szervezése - Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése; - informatikai jártasság, illetve igény felmérése, szükség szerint informatikai program szervezése; - Akadálymentesítési program kidolgozása, pályázatok benyújtása - Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst Munkaügyi központ, Önkormányzat Önkormányzat - Akadálymentes környezet kialakítása; Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Önkormányzat, Egészségügyi Központ Önkormányzat, védőnői szolgálat, óvoda Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák diszkriminációtól mentesen élhetnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életkörülményei nagymértékben javuljanak Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nevelését, oktatását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek közösségi életben való részvételére, a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén családbarát munkahelyek létesítését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedésére és lehetőségeik bővítésére. 63

64 Az intézkedési területek részletes kifejtése Romák és/vagy a mélyszegénységben élők, helyzete, esélyegyenlősége: 1. Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése Magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma Rövidtávú cél: az aktív korúak között a tartósan munkanélküliek számának pontos felmérése, az okok pontos feltérképezése, Középtávú célkitűzés: az okok értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: tartósan munkanélküliek számának csökkentése - tartósan munkanélküliek számának és okainak pontos felmérése - az okok értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése - a javaslatok megvalósítása Önkormányzat, jegyző, Munkaügyi központ, 2014.: felmérések elkészítése 2015.: a felmérés eredményeinek értelmezése, megoldási javaslatok előkészítése : javaslatok megvalósítása HEP fórum, munkaügyi központ adatai; Önkormányzat éves beszámolója Foglalkoztatottsági szint növekedése Munkanélküliség csökkenése Érdektelenség a célcsoport tagjai részéről, motiválatlan résztvevők, jövőkép hiánya Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, (szakmai segítségnyújtás, szakértők bevonása) 64

65 2. Munkaerőpiac igényeihez igazodó képzések szervezése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Munkaerőpiac igényeihez igazodó képzések szervezése felnőttoktatás hiánya Rövidtávú cél: iskolázottsági szint pontos feltérképezése, felnőttképzésre való igények felmérése, Középtávú célkitűzés: hátrányos helyzetű csoportok felnőttképzésbe való bevonása Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: iskolázottsági szint növelése - Iskolázottsági szint pontos felmérése - felnőttoktatásra való igény felmérése - pályázati forrás keresése felnőttoktatás szervezéséhez - felnőttoktatás szervezése Önkormányzat, jegyző Munkaügyi központ, önkormányzat 2014.: felmérések készítése iskolázottsági szintről, igényfelmérés felnőttoktatás forrásának megteremtése felnőttoktatás szervezése HEP fórum, munkaügyi központ adatai; Önkormányzat éves beszámolója Iskolázottsági szint növekedése Munkanélküliség csökkenése Érdektelenség a célcsoport tagjai részéről, motiválatlan résztvevők, nem piacképes szakma, jövőkép hiánya Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, (szakmai segítségnyújtás, szakértők bevonása) 65

66 Gyermekek helyzete, esélyegyenlősége: 1. Bölcsődei nevelésre való igény felmérése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Bölcsődei nevelésre való igény felmérése bölcsődei ellátás hiánya, illetve a felvehető gyermekek számának korlátozottsága Rövidtávú cél: igények pontos feltérképezése Középtávú célkitűzés: értékelés, szükséges intézkedések előkészítése Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: bölcsődei nevelés megszervezése - Igények felmérése - Értékelés, szükséges intézkedése előkészítése - Bölcsődei nevelés megszervezése Önkormányzat, jegyző Önkormányzat, intézményvezető 2013.: igény felmérés 2014.: igényfelmérés eredményeinek értékelése, szükséges intézkedések előkészítése : bölcsődei nevelés megszervezése az igények alapján Önkormányzat adatai Elegendő gyermeklétszám hiánya, változó jogszabályi környezet Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, (szakmai segítségnyújtás, szakértők bevonása) 66

67 2. Gyermekprogramok szervezése Intézkedés címe: Gyermekprogramok szervezése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése nem biztosított Rövidtávú cél: szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének biztosítása Középtávú célkitűzés: rendszeressé váló gyermekprogramok Hosszútávon: gyermekprogramok rendszeres szervezése révén közösségépítés, formálás - Igények felmérése - Értékelés, szükséges intézkedése előkészítése, együttműködés kialakítása az érintett intézményekkel, a programok szervezéséhez szükséges források felkutatása Önkormányzat, jegyző Önkormányzat, általános iskola, óvoda, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ 2013.: igény felmérés 2014.: igényfelmérés eredményeinek értékelése, szükséges intézkedések előkészítése : gyermekprogramok rendszeres szervezése a partnerekkel együttműködve. Önkormányzat adatai, fényképes dokumentációs a megvalósult gyermekprogramokról Elegendő gyermeklétszám hiánya, változó jogszabályi környezet Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása (megfelelő felügyelet biztosítása, egyes programokhoz eszközigény biztosítása 67

68 Nők helyzete, esélyegyenlősége: 1. Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása Intézkedés címe: Bölcsőde, családi napközi igénybevételének biztosítása Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája Rövidtávú cél: igények pontos feltérképezése Középtávú célkitűzés: értékelés, szükséges intézkedések előkészítése Hosszútávon legfőbb célkitűzéseink: bölcsődei nevelés megszervezése - Igényfelmérés - Értékelés, szükséges intézkedése előkészítése - Bölcsődei nevelés megszervezése Önkormányzat, jegyző Önkormányzat, szociális és gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ; Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete 2013.: igény felmérés 2014.: igényfelmérés eredményeinek értékelése, szükséges intézkedések előkészítése : bölcsődei nevelés megszervezése az igények alapján Önkormányzat adatai Pénzügyi forrás hiánya Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, 68

69 Idősek helyzete, esélyegyenlősége 1. Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Szociális alapszolgáltatások fejlesztése, kibővítése, idősek klubja, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas száma Rövidtávon: pontos felmérés készítése idősek helyzetéről, igényeikről Középtávon: információhoz való hozzáférés elősegítése, Hosszú távon jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése a cél - felmérés készítése idősek helyzetéről, - problémák beazonosítása, terv kidolgozása - információhoz való hozzáférés elérése - kulturális programok szervezése - idősek klubja létrehozása - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése Önkormányzat, Magyar Vöröskereszt Zala megyei szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Önkormányzat, Magyar Vöröskereszt Zala megyei szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ, Egészségügyi Központ, háziorvos, házi gondozó, falugondnok Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások 2013.: felmérések elkészítése, elemzése, problémák beazonosítása 2014.: idősek klubja létrehozása : jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése Önkormányzat adatai, és a partnerek adatai Pénzügyi forrás hiánya Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, (szakmai segítségnyújtás, szakértők bevonása) 69

70 2. Informatikai jártasság, illetve igény felmérése, szükség szerint informatikai program szervezése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Informatikai jártasság, illetve igény felmérése, szükség szerint informatikai program szervezése Informatikai jártasság, igény felmérésének hiánya Rövidtávon: pontos felmérés készítése az informatikai jártasságukról, igényeikről Középtávon: információhoz való hozzáférés elősegítése, igény esetén informatikai tanfolyam szervezés Hosszú távon a település életében való aktív részvétel biztosítása - felmérés készítése idősek informatikai jártasságról - problémák beazonosítása, terv kidolgozása - információhoz való hozzáférés elérése - igény esetén tanfolyam szervezése Önkormányzat, házi gondozó, falugondnok Önkormányzat, háziorvos, házi gondozó, falugondnok Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások 2013.: felmérések elkészítése, elemzése, problémák beazonosítása informatikai tanfolyam előkészítése : informatikai tanfolyam megvalósítása Önkormányzat adatai, és a partnerek adatai Pénzügyi forrás hiánya Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, (szakmai segítségnyújtás, szakértők bevonása) 70

71 3. Akadálymentesítési program kidolgozása, pályázatok benyújtása Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Akadálymentesítési program kidolgozása, pályázatok benyújtása Közlekedési nehézségek, akadálymentesítés nem megoldott Rövid távon: pontos felmérés, problémák beazonosítása Középtávon: teljes akadálymentesítés kidolgozása, munkahelyek elérhetőségének elősegítése Hosszútávon: teljes akadálymentesítés megvalósítása - helyzet felmérés, elemzése - akadálymentesítés megvalósítása Önkormányzat, jegyző Önkormányzat, 2013.: Helyzetelemzés 2014.: pályázati források, vagy saját forrás előteremtése :-akadálymentesítés megvalósulása a forrásoktól függően Önkormányzat adatai Pénzügyi forrás hiánya Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, 71

72 Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 1. Akadálymentes környezet kialakítása Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Akadálymentes környezet kialakítása Közintézmények akadálymentesítésének hiánya, közösségi közlekedés nehézségei; Rövidtávon: fogyatékkal élők helyzetének, igényeinek pontos felmérése, problémák beazonosítása Középtávon: teljes akadálymentesítés kidolgozása, munkahelyek elérhetőségének elősegítése Hosszútávon: teljes akadálymentesítés megvalósítása - akadálymentesítési kötelezettség pontos felmérése - akadálymentesítésre vonatkozó ütemterv kidolgozása - lehetséges pénzügyi források felkutatása, saját forrás felmérése - ütemterv és pénzügyi források rendelkezésre állása szerint akadálymentesítés megvalósítása Önkormányzat, jegyző Önkormányzat 2013.: felmérések készítése, elemzése, probléma megoldására javaslat tétel : ütemterv kidolgozása, lehetséges pénzügyi források felkutatása : akadálymentesítettség megvalósítása Önkormányzat adatai Pénzügyi forrás hiánya Szükséges erőforrások Pénzügyi források megteremtése, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, 72

73 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Munkahelyek létrehozása; foglalkoztatás növelése 2 Munkaerőpiac igényeihez igazodó képzések szervezése II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Bölcsődei nevelésre való igény felmérése 2 Gyermekprogra mok szervezése Magas az aktív korúak között a tartós munkanélküliek száma felnőttoktatás hiánya bölcsődei ellátás hiánya, illetve a felvehető gyermekek számának korlátozottsága szabadidő hasznos, tartalmas eltöltése nem biztosított Az intézkedéssel elérni kívánt cél a tartósan munkanélküliek számának csökkentése Szakképzett szakemberek biztosítása. alacsony iskola végzettség csökkentése bölcsődei nevelés megszervezése szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, közösségformál ás-építés A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l Közfoglalkoztatá si terv Szakképzett szakemberek biztosítása. Alacsony iskola végzettség csökkentése kiskorú gyermek elhelyezésének problémájának megoldása Ifjúsági koncepció Az intézkedés tartalma tartósan munkanélküliek számának és okainak pontos felmérése, értelmezése, megoldási javaslatok keresése és előkészítése megvalósítása Helyzet és igényfelmérés Képzések szervezése Az intézkedés felelőse önkormányzat által kijelölt személy önkormányzat által kijelölt személy Helyzet és önkormányzat igényfelmérés által kijelölt, bölcsődei személy nevelés megszervezése Erőforrások felmérése, források megteremtése önkormányzat által kijelölt személy Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) kérdőívek, felmérés eredményei főt sikerült képzésekbe bevonni, akik el is végzik (75 %) a képzést bölcsődei nevelés megvalósítása az igényfelmérés alapján Létrejött programok száma, érdeklődési mutatók Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) tárgyi személyi feltételek és Közlekedés megoldása Helyben tanítás Terembérlet Technikai feltételek megfelelő környezet kialakítása (tárgyi személyi feltételek) Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források és Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Folyamatos ütemterv munkaterv, megfelelő források Megszerzett tudás Folyamatos beiskolázás folyamatosan működik bölcsődei nevelés Hosszú működés a távú 73

74 III. A nők esélyegyenlősége 1 Bölcsőde, családi napközi igénybevételén ek biztosítása IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Szociális alapszolgáltatás ok bővítés, fejlesztése 2. Informatikai jártasság, illetve igény felmérés, igény informatikai képzés szervezése szerint Kiskorú gyermekek elhelyezésének problémája Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők magas száma Informatikai jártasság, igény felmérésének hiánya bölcsődei nevelés megszervezése felmérés készítése idősek helyzetéről, problémák beazonosítása, terv kidolgozása információhoz való hozzáférés elérése kulturális programok szervezése idősek klubja létrehozása jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése pontos felmérés készítése az informatikai jártasságukról, igényeikről,információhoz való hozzáférés elősegítése, igény esetén informatikai tanfolyam szervezés a település életében való költségevetés Helyzet és igényfelmérés, bölcsődei nevelés megszervezése saját koncepció, költségvetés saját koncepció, költségvetés Erőforrások felmérése, források megteremtése Erőforrások felmérése, források megteremtése önkormányzat által kijelölt személy önkormányzat által kijelölt személy önkormányzat által kijelölt személy bölcsődei nevelés megvalósítása az igényfelmérés alapján Létrejött programok száma, érdeklődési mutatók Létrejött programok száma, érdeklődési mutatók megfelelő környezet kialakítása (tárgyi személyi feltételek) Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források és folyamatosan működik bölcsődei nevelés Hosszú működés Hosszú működés a távú távú 74

75 aktív részvétel biztosítása 3. Akadálymentesí tési program kidolgozása V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Akadálymentesí tés megvalósítása Közlekedési nehézségek, akadálymentesít és nem megoldott Akadálymentesí tés hiánya akadálymentesít és megvalósulása akadálymentesít és megvalósulása költségvetés, pályázati források pályázati források Erőforrások felmérése, források megteremtése Erőforrások felmérése, források megteremtése önkormányzat által kijelölt személy önkormányzat által kijelölt személy akadálymentesít és megvalósulása akadálymentesít és megvalósulás Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források Emberi, szakemberi bevonás, pályázati források teljes körű akadálymentesít és teljes körű akadálymentesít és 75

76 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

77 Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 77

78 Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni 78

79 A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 79

80

81

82