23 A g a z d á l k o d á i f e l ad a t a A XIX. zázad közepétôl napjainkig az állattenyézté már pecializálódott Miért volt zükégzerû az állattenyézté fejlôdée? A várook é falvak zámának növekedéével é a zállítóezközök fejlôdéével a mezôgazdaágon belül i változáok történtek: a várolakók nem tudták ellátni magukat. A vidékiek, akik a XIX. zázadig nagyjából megtermelték, amennyi nekik kellett, ekkortól nagyobb területet é több idôt fordítanak arra, hogy ezeknek a távoli fogyaztóknak i kielégítheék az igényeit. Ahogy a gabonanövények hozama növekedett, úgy vált lehetôvé egyre több ember ellátáa a földterületek cökkentée mellett. Így a legelôk é a takarmánytermeztére zánt földek területe növekedhetett, lehetôvé vált az állatok zámának é minôégének a növelée. A piacra zánt állatok é állati termékek jövedelmezôek voltak a tenyéztôknek. Hogyan zevezték a dolgokat, hogy fejlôdjön az állattenyézté? A régiók é a gazdaágok cak fokozatoan pecializálódtak, mert a gazdák hozzá voltak zokva, hogy ok mindent termeljenek egyzerre. Ma már a gazdák a húukért tartanak teheneket é juhokat, é a aját maguk által termelt takarmánnyal etetik ôket. Má gazdák tejelômarhákat tartanak. Megint máok ertéeket tenyéztenek, vagy különbözô baromfikat, nem meze azoktól a helyektôl, ahol olcó takarmányt állítanak elô importált alapanyagokból: valójában ma már lehetége, hogy úgy tartunk állatot, hogy nem mi termeljük meg a takarmányt. Néhány régióban cekély, vagy egyáltalán nem i jellemzô az állattenyézté. Ez ott figyelhetô meg a legjobban, ahol hatalma területeken folyik a növénytermezté, vagy ahol ma gyümölcöt, zöldéget, virágot, bort, tb. termeztenek. Ma már egéz nagy területeket bejárhatunk anélkül, hogy bármi nyomát látnánk az állattenyéztének. Melyek az állattenyézté legfontoabb ajátoágai napjainkban? A ló é a juh már nem annyira elterjedt a gazdaágokban (kivéve a Brit-zigeteket). Márézrôl vizont a zarvamarhatenyézté, é fôleg a erté- é baromfitartá hatalma, gyakran már ipari méreteket öltött. Az állatok nagy záma miatt kezd eltûnni a korábbi caládia vizony a gazda é az állatok között, é ez néhány jártaág eltûnééhez vezet, ilyen például a kézi fejé. Attól függôen, hogy mit akarnak eladni, a gazdák ma már peciálian kitenyéztett állatokat haználnak, amelyek több tejet, toját vagy hút termelnek. A különbözô állományok Európa-zerte egyre inkább haonlítanak egymához: néhány jobb termeléi mutatókkal rendelkezô fô fajta a lokáli fajták zámának cökkenééhez vagy telje eltûnééhez vezet. A II. világháború után óriái volt az igény az állati termékek iránt. Azok a módzerek kerültek elôtérbe é terjedtek el, amelyeket különbözô helyeken egyformán lehetett alkalmazni. A különbözô tenyéztéi módzerek egítégével elôállított termékeket ma már az állatok élôhelyétôl meze i be lehet zerezni. Mi az állattenyézté jövôje? Azok a várolakók, akiket foglalkoztat az általuk elfogyaztott állati eredetû termékek biztonágo é egézége volta, vagy az állatok jóléte, igen kritiku zemmel néznek bizonyo intenzív tenyéztéi módzereket. Nem egy közülük fel i hagyott a hú fogyaztáával. A mai táradalomban a gazdaági állatoknak új zerep jutott: a lovak például már nem húhaznú, vagy igavonó állatok, hanem mint zabadidô háziállatok Az állatok megjelenée a különbözô vidékeken eltörölheti azt a látzatot, hogy a pontán módon burjánzó növényzeten kívül a környezet mát nem alkotott, é egíthet a vidék fenntartáában i.
24 i Gazdálkodá: munka termézettel é élôlényekkel A gazdaági munkálatok a termézet körforgáához é ritmuához kapcolódnak. A gazdák élôlényekkel foglalkoznak, akár növényeket termeztenek, akár állatokat tenyéztenek. Idôjárái tényezôk Paradicomot vagy alátát az év bármely zakában termezthetünk üvegházakban. De má a helyzet a többi növénnyel, a búzával, árpával, zôlôvel, gyümölcökkel vagy az olívával ezek igencak érzékenyek az idôjárára. Az olajfának ok napfényre van zükége, tehát cak a mediterrán térégben érzi jól magát. Az árpának ok víz kell a nyár folyamán, amíg növekzik. A zôlô nem terem meg termézete körülmények között Ézak-Európában. Má zóval a gazdák nem termezthetnek azt é ott, amit é ahol cak akarnak. A munka ritmua A gazda munkanaptára az évzakokhoz igazodik. Nem mindig lehetége, hogy zabadágra menjen. Az aratá idôzakában a munkanapok hozúak, hizen a terménynek idôben a tárolóban kell lennie. A nyár zintén igencak zúfolt idôzak: a zôlô elkezd rohamoan nôni, ezért oronként végig kell menniük rajta é levágni a leveleket. De a züret elôtt néhány héttel a zôlôfürtök már maguktól i megérnek, é ekkor jön el végre a pihené ideje. A legtöbb gazdának a tél az egyetlen idôzak, amikor zabadágra mehet. Szôlôkert Gabonabetakarítá
25 i A tejelô állatok fejée Az állatoknak i megvan a maguk ritmua: meghatározott idôben kell ôket etetni. Ha a gazdának tejelôtehenei vannak, meghatározott idôközönként fejnie kell ôket. A legkiebb változtatá i például egy ki kéé hatáal lehet a termelére: a tehenek keveebb tejet fognak adni. Ha a teheneket nem fejik naponta legalább kétzer, begyulladhat a tôgyük. Fejé Biológiai zükégletek Az állattenyézté üzletzerû munka: a tehén nem házikedvenc, azért tartjuk, hogy termeljen. Kézzel fogható eredményeket várunk el tôle. De neki i zükége van pihenére a fizikai igénybevétel után, cakúgy, mint nekünk i. Egy-egy laktáció* idôzak 10 hónapig tart, é nagyon igénybe vezi az állatot zünetet kell hát tartani, mielôtt újra tejet tudna adni. A fiatal emlôöknek pl. a malacoknak vagy a borjaknak tejet kell zopniuk az anyjuktól, amikor megzületnek. Ahogy nônek, cökken a tejigényük, aztán megváltozik az étrendjük: a felnôtt állatokhoz haonlóan kell ôket takarmányozni. A gazdák megpróbálják a tejevé (zopá) idejét lerövidíteni, hogy a malacokat é borjakat hamarabb elválazthaák. De a malacok nem zoknak rá a gabonára 6 hete koruk elôtt. Tehát ebben az idôzakban tejen kell ôket nevelni, mákülönben nem fognak növekedni, mert még nem képeek megemézteni az új takarmányt. Koca a malacaival Idôjárái gondok A gazdálkodá mindig ki van téve az idôjárá vizontagágainak. A már aratára váró gabona pár perc alatt megemmiülhet egy jégeô miatt; a megnyomott zôlô gyoran megrohad; a lyuka dohányleveleket nem lehet eladni. A gyümölcfatermeztében é a zôlézetben a tavazi fagyoktól félnek a legjobban: -1 Cº-on a növények rügyeiben található víz megfagy é ezzel el i puztul a fák é zôlôk virágzata. Virágzó almafa
26 i Termeléi módzerek Hagyományo gazdálkodá, biogazdálkodá, tb. Naponta találkozunk ezekkel a kifejezéekkel. De mit i jelentenek pontoan? Hagyományo gazdálkodá A gazdák mindig igyekzenek a legjobb körülményeket biztoítani állataik é növényeik fejlôdééhez. A II. világháború után a gazdáknak nagy mennyiégû élelmizert kellett elôállítani, hogy a népeég ne éhezzen. Ezért aztán az iparban é kutatában dolgozó partnereikkel együtt olyan radikáli modernizációba fogtak, ami lehetôvé tette, hogy egyre többet termeljenek, méghozzá megnövekedett hozamok* mellett. Mûtrágyákat* haználnak a tápanyag-vizapótlára*, öntözik a növényeket, hogy nagyobb legyen a terméhozam, növényegézégügyi termékeket (növényvédô zereket) haználnak, hogy megóvják a növényeiket a kártevôktôl. Az állattartó telepeken i haonló megfontolá vezérelte a gazdákat: növelni a termelét, amennyire cak lehet. A takarmány megteremhetett a gazdaágban, de lehetett gyárakban elôállított peciáli takarmány i. Néha antibiotikumokat* i adtak hozzá, hogy az állatok zervezete védettebb legyen. Ma már a mezôgazdaág el tudja látni Európa lakoágát a legtöbb élelmizerrel, amire cak zükége van. Az Európai Unió emellett exportálja i mezôgazdaági termékei egy rézét. De mári új követelmények merültek fel: a gazdáknak korlátozni kell a mûtrágya*- é növényvédôzer-felhaználát*, hogy ne károíták a környezetet, é több figyelmet kell fordítaniuk állataik jóllétére. Permetezé Silótakarmányt kapnak a zarvamarhák Extenzív vagy intenzív gazdálkodá? Axtenzív gazdálkodá nem annyira jövedelmezô. A gazdák hatalma területeken tartják állataikat vagy termeztik növényeiket. A hozamok* általában nem túl magaak. Ahol a gazdáknak cak korlátozott méretû birtokok állnak a rendelkezéükre, igyekzenek ebbôl kihozni a lehetô legtöbbet, akár állattal, akár növénnyel foglalkoznak. Például a folyamato mûtrágyázá megnöveli a hozamot a növénytermeztében. Ezt nevezzük intenzív gazdálkodának.
27 i Biogazdálkodá A biogazdálkodá lényege, hogy tizteletben tartuk a termézet egyenúlyát. Ez a termeléi eljárá igencak megköti a gazdák kezét, mivel zigorú zabályokat kell betartaniuk. Íme néhány példa: - Cak termézete (nem ipari) eredetû anyagokat zabad haználni: zerve tápanyag-vizapótlókat*, mint a trágya*, a kompozt* vagy a zöldtrágya*. A gomba*- é rovarirtókat* cak áványi anyagokból: fozfátokból, kalciumból vagy zilikátokból lehet cak elôállítani. - A zántá nem lehet túl mély, é lehetôleg túl nehém, hogy ne zavarjuk meg a talaj életét. - A monokultúrá (egyetlen növény) termezté tilo: a növényeket évente változtatni kell. - A gyomlálát kézzel vagy gépekkel kell végezni. A biogazdálkodá hozama kiebb, mint a hagyományo gazdálkodáé. Szerve trágya terítée Azokat a gazdákat, akik ki akarják érdemelni a biogazda minôítét, rendzereen ellenôrzik, hogy betartják-e a zabályokat. A termékeiket i fel lehet imerni a címkérôl, ami garantálja az árucikkek minôégét. A biotermék kifejezé 1991 óta van haználatban az Európai Unióban. 2000 márciua óta az ilyen termékekre az EU hivatalo címkéjét lehet rakni, ha az Unió területén, é az Unió zabályai zerint lett az adott dolog elôállítva. Európai védjegy, amely tanúítja, hogy az adott termék biogazdaágból zármazik Fenntartható mezôgazdaág A brazíliai Rio de Janeiróban 1992-ben tartott nemzetközi cúcértekezleten tûnt fel elôzör ez a kifejezé. Egy olyan fogadalom a jövôre nézve, ami biztoítja, hogy a mezôgazdaág: - továbbra i gazdaágoan mûködik, - egézége, minôégi termékeket állít elô, - tizteletben tartja a termézete anyagokat, a vizet, a talajt é a levegôt, - lehetôvé tezi, hogy a gazdák aját régiójukban, caládi gazdaágukban éljenek. Az alapötlet: olyan gazdálkodát folytatni, amely olyan módon elégíti ki mai igényeinket, hogy közben nem vezélyezteti a termézeti erôforráokat a jövô generációk zámára. Ez felelevenít egy régi bölceéget: Nem a züleinktôl örököltük a Földet, hanem a gyermekeinktôl kaptuk kölcön.
28 i Mezôgazdaág é minôég: az állatok é a termények zállítáa Sok zállítái tevékenyég folyik az állatokkal é a termékekkel kapcolatoan az orzágok között: fri áruk, állatok, fagyaztott termékek, é még ok má dolog. Hogyan i zervezik meg a zállítát? Megoldá minden helyzetre Nem minden terméket ott értékeítenek, ahol megtermelik. Gondokodni kell arról, hogy a termékeket aladá helyére zállíták. A megfelelô megoldá attól függ, mit é milyen mezire kell zállítani. Múlt é jelen Régen a gazdák a tejet a gazdaágukban adták el. A váárlók minden nap eljöttek, hogy megvegyék, amire zükégük volt. Ma már hûtôkamion gyûjti öze a tejet a gazdaágokból, é zállítja el a tejfeldolgozó üzemekbe, ahol feldolgozzák é kartonba, üvegbe, zackóba töltik. Innen zállítják aztán aladá helyzínére. Régebben az állattartó a borjút elhajtotta a piacra, hogy eladja. Itt megvette egy máik gazda, hogy felhizlalja a aját gazdaágában. Ma már a borjak gyakran hozú utat teznek meg, hogy egy máik orzágban hizlalják fel ôket: az Írorzágban vagy Hollandiában zületett borjakat például gyakran Olazorzágba vizik felnevelni. Amikor az út hozú, a zállítába pihenôket kell beiktatni, amikor megetetik é megitatják az állatokat. Ezt rendeletekben é zabályokban rögzítették. Tartálykoci gyûjti be a tejet a gazdaágokról Az állatokat kamionokkal zállítják
29 i A megfelelô zállítóezköz megválaztáa A fri termékek nem várhatnak okáig: a kamionnal zállított virágoknak, gyümölcöknek é zöldégeknek még aznap ete, vagy mánap reggel meg kell érkezniük a célorzágba. A hút é a tejet hidegen kell tartani: a tartálykocik hûtöttek. Ezeket a termékeket mindig azono hômérékleten kell tartani. A gabonafélék nem ilyen igényeek. Egéz vagonokat vagy uzályokat lehet megtöltetni ömleztett gabonával. A vaútvonalak, folyók é catornák lehetôvé tezik a legtöbb kikötô é váro eléréét. Innen aztán a gabonát teherautókkal zállítják a malmokba. Frien zedett virágok zállítáa Gabona betöltée az uzályba Gyalog vagy teherautóval Az idôzako vándorlá azt jelenti, hogy a nyájaknak a nyáron a völgyekbôl a hegyekbe terelik. A tehenek é juhok a aját lábukon mennek. A kutyák é páztorok meg utánuk. De manapág már ezeket az állatokat i teherautókkal vizik, ahol van megfelelô út. Így gyorabb! Az idôzako vándorlá a méhézetben folyamato. Az ézaknémetorzági méhézek a dél-franciaorzági Provance-ba zállítják méheiket, ahol levendulamézet gyûjtenek. Éjjel vizik ôket teherautókkal. A kaptárakat jól le kell zárni de nem zabad teljeen, mert a méheknek i zükégük van levegôre. Vonuló juhok
30 i Mezôgazdaág é minôég: élelmizerbiztonág Az élelmizerek minôégének biztoítáa érdekében a termék zámo ellenôrzéen eik át a termelé helyétôl egézen a boltok polcaiig. Régi aggodalom Régóta tudjuk, hogy a romlott ételek elfogyaztáa betegégeket okozhat. Régen az élelmizer általában a nem megfelelô tárolái körülmények miatt romlott meg. Amikor nem voltak még hûtôk é fagyaztók, a fri árut gyoran el kellett fogyaztani. Ha nem ikerült, megromlottak, é már nem voltak fogyaztára alkalmaak. Azután a tudományo fejlôdé következtében új technológiák jelentek meg. Ezek lehetôvé tették, hogy a termékeket hozabb ideig é jobban leheen tartóítani. De az új technológia megjelenéével új vezélyek i feltûntek. Új technikák A tartóítái technikák kifejlôdée hatalma elôrelépét jelentett. Javult az élelmizerhigiénia. - A hûtôzekrény megjelenée lehetôvé tezi a baktériumok* fejlôdéének lelaítáát. - A paztörizálá* lehetôvé tezi a tej é gyümölclé tartóítáát. - A tartóítá lehetôvé tezi majdnem minden étel hozabb távú felhaználáát egézégügyi kockázatok nélkül. Új technikák, új vezélyek Ha a tartóítát nem megfelelôen végzik el (megfelelô hôméréklet, a tárolóedény lezáráa, tb.), akkor a termék elfogyaztáa nagyon vezélye lehet. A botulizmu például olyan ételmérgezé, amelyet a nem megfelelôen légmenteített konzervekben fejlôdô rendkívül vezélye baktérium* vált ki. Mára már ez a vezély teljeen eltûnt, az igen hatékony élelmizeripari eljáráoknak é a folyamato ellenôrzének közönhetôen. Mezebbre é gyorabban: régen a termékeket ott fogyaztották, ahol elôállították ôket. Ma az élelmizereket a gyártá helyétôl igen mezire i elvizik. A hûté é fagyaztá lehetôvé tezi, hogy egéz éven át fri termékeket eheünk: gyümölcöt, zöldéget, hút, halat, tejtermékeket, tb. Ezeket azonban mind hidegen kell tartani a fogyaztáig. Nagyon fonto, hogy a hûtôlánc ne zakadjon meg. Ha az élelmizer különbözô hômérékleti hatáoknak van kitéve, fogyaztára alkalmatlanná válik.
31 i A tartái módzerekbôl eredô vezélyek A gyor zállítá lehetôvé tette termelé koncentrációját. Egye területek a ertétenyéztére, máok a gabonatermeztére, megint máok a kertézetre zakoodtak. Az ilyen koncentráció hatáal lehet az állattenyéztében, a növénytermeztében é az állatok zállítáában alkalmazott módzerekre. Ezek a változáok pedig újfajta vezélyeket i hordoznak magukban az étel minôégét illetôen. A koncentrált termelé napjainkban igen vitatott téma. A nagy állattelepeken, ahol nagy állatpopulációt tartanak, egy-egy betegég megjelenée gyoran okozhat járványt. Egye betegégek amberre i vezélyeek lehetnek. Folyamatoan ellenôrzik a tej é a hú minôégét, mivel meg kell gyôzôdni róla, hogy emmilyen emberre i átterjedhetô betegéget nem hordoznak magukban (mint a tuberkulózi vagy a brucellózi). Az állatorvook alhullott állatok tetemeit i megvizgálják. Vannak olyan betegégek, amelyek az új tenyéztéi technológiákkal együtt jelentek meg. Ilyen például a BSE, a kergemarhakór i. Ebben aetben a termelôknek kell biztoítani a fogyaztók védelmét, tilo húliztet etetni az állatokkal, é bizonyo állati zervek forgalmazáa em megengedett (lád 4. füzet). Növényfelügyelet A növényeket i folyamatoan kell ellenôrizni, hogy garantálhauk a fogyaztók zámára az élelmizerbiztonágot. A vegyzerek, amelyek a növényt védik a különbözô betegégekkel é kártevôkkel zemben, mind ellenôrzé alatt állnak. Szakértôk határozzák meg az adagokat, a felhaználá módját é a haználatuk orán betartandó óvintézkedéeket i. A frien fogyaztandó gyümölcökön haznált zereket termézeteen má zerekkel kezelik, mint amiket a gabonafélékre haználnak. A váárlók tájékoztatáa A fogyaztónak joga van tudni, mit ezik meg: a termék megnevezéét, az özetevôit é azok mennyiégét, a fogyazthatóág idejét a címke tünteti fel. Egye eetekben a címkén találunk információt a zármazái helyrôl, a gyártá módjáról, az állatok tartááról é takarmányozáukról i. De nekünk i be kell tartanunk bizonyo zabályokat, hogy biztoan ne árton nekünk az, amit megezünk! A termékeket lejárati idô elôtt el kell fogyaztani, ellenôriznünk kell a hûtô hômérékletét, rendzereen ki kell takarítanunk, é így tovább. Az Európai Unió zerepe Olyan Európában élünk, ahol az állatok é az élelmizer zabadon vándorolhat. Az Európai Unió ezért harmonizálni próbálja a tagállamokban létezô zabályozát. Termeléi zabályokat hoztak létre annak érdekében, hogy a fogyaztókhoz kerülô élelmizerek minôégét garantálják. Az Európai Unió további erôfezítéeket tez a gazdaági termékek eredetének garanciája, é a fogyaztó fokozottabb védelme érdekében.
32 i Vízgazdálkodá Víz nélkül nincenek növények. De ugyanakkor a túl ok víz i károíthatja a növények fejlôdéét. A zárazág é a túl ok víllen folytatott harca közben amberiég hatalma hôtetteket hajtott végre. Ninc elég víz Ahol ninc, vagy nem elég a víz a növénytermeztéhez, oda kell juttatni, hogy a növények igényeit kielégíték. Ezt nevezzük öntözének. Amber zámára az öntözé folyamato harc a növényeit tönkretevô zárazág ellen. Ézakról dél felé haladva az öntözéi módzerek jelentôen különböznek Európában. Délen catornákkal vezetik a vizet A Földközi-tengeri területeken catornákat átak, hogy a vizet a földekre vezeék. Egéz hálózatot építettek ki catornákból é víztározókból. A víz irányítva kerül a növényekhez. Ráadául pont a növény tövéhez, így egy cepp em véz kárba. A cepegtetô öntözéi rendzer pontoan annyi vizet vezet a növényhez, amennyit az igényel. Vannak tökéleteen önmûködô rendzerek i, amik automatikuan mûködébe lépnek, ha a föld kezd kizáradni tudják, mikor zomja a növény. Narancfák cepegtetô öntözéel Máhol zórófejeket haználnak Egye területeken a talajvizet nem okkal a felzín alatt el lehet érni. Traktorokat állítanak a földek végéhez, amelyek zivattyúkat mûködtetnek. A zivattyúk a növények felett elhelyezkedô zórófeje rendzerbe pumpálják a vizet. A föld jól telezívja magát, a víz mindenhová eljut. Nem véz azonban kárba, hizen vizazivárog a talajvízbe. Vannak olyan helyek i, ahol nyáron a vízkézletek zûköé válnak. Ezért itt cak korlátozott mértékben lehet öntözni takarékokodni kell a vízzel, hogy mindenkinek juon. Burgonyaföld öntözée zórófejekkel
33 i Öntözé még akkor i, amikor elég a capadék Bizonyo növényeket, például a kukoricát akkor i öntözik, ha a capadék elég ahhoz, hogy rendeen fejlôdjön a növény. Ezzel a pluz vízzel nyáron a gazdák biztoítják, hogy a kukorica egyenleteen növekedjen. A talaj folyamatoan nedve, aô idôzakok közt i. Mivel ok vizet kapnak, a növények virulnak, é magaabb lez a hozamuk*. De ennek a módzernek van egy hátulütôje i: elôegíti a mûtrágya* bemoódáát a talajvízbe. Kukoricatábla öntözée Túl ok víz Vannak olyan régiók, ahol a talajban túl ok víz van. Az ilyen nedve területeken rozul fejlôdnek a hazonnövények, mert a gyökereik nem tudnak lélegezni. A talaj túlágoan felpuhul, ezért lehetetlenné válik a gépi munka. A felelege vílvezetéét lecapolának nevezik. Cöveket fektetnek le a felelege víz elvezetéére A felelege víz a cövekbôl a gyûjtôcatornába kerül A hollandiai polderek Hollandia lakói már a XIV. zázad óta küzködnek a tengerzint alatti területeket körülvevô vízzel. Mivel az orzág kici, a tengertôl kell területeket elhódítani. Ehhez le kellett capolniuk a területeket vagyi ki kellett pumpálni a vizet. Ehhez gátakat kellett építeni. A területeket ki kellett zárítani, hogy termelheenek rajtuk. Mindezt zélmalmok egítégével valóították meg, amelyek a vizet a tengerbe pumpálták. A vizamaradt területeket nevezzük poldereknek. Ma már több, mint 7000 km 2 a tengertôl elhódított területek mérete.
34 i Mezôgazdaági kutatá Ez a kutatók, tudóok é technológuok világa. A küldetéük: támogatni a gazdák munkáját é termékeit. A kutatáok célja a tudományo imeretek bôvítée é tökéleteítée. Ezt a tudát aztán a gazdálkodái technológiák javítáára, mindennapi alkalmazáára, új termékek létrehozáára haználják fel. Termékfejlezté A kutatók törekednek az élelmizerek minôégének javítáára. Például megpróbálnak édeebb é lédúabb almát elôállítani. Ehhez tanulmányozzák az almafák méretének é az almák minôégének özefüggéeit. Különbözô méretû fákon mérik az almák cukortartalmát az almákba helyezett érzékelôkkel. Harc a betegégek ellen Almafák Az 1980-a években a méhézek a méheik zokatlanul nagy arányú puztuláára lettek figyelmeek. Egymá után ürültek ki a kaptárak. A tudóok megtalálták a rejtély okozóját: a méhek puztuláa egy apró póknak, a Varroa-atkának volt közönhetô, amely a méheken é lárváikon élôködött. A kutatók munkájának közönhetôen ma már tudjuk, hogyan küzdhetô le ez a kártevô, é bár kiirtani nem tudták, legalább ikerült gátat zabni a puztítáának. Új növényfajták elôállítáa Méhkaptárak A növények különbözô fajtáinak különbözô képeégei vannak: egyik búzafaj ellenálló a betegégekkel zemben, a máik ok fehérjét tartalmaz, megint máik kalázaiban több búzazem terem. A kutatók próbálnak olyan fajtákat létrehozni, amelyek rendelkeznek mindezekkel a képeégekkel. Ez a munka 10-15 évig i eltart, több kutatócoport rézvételével. Amikor a kutatók új búzafajtát hoznak létre, azt teztelni kell, mielôtt piacra kerül. Ez a kíérleti idôzak. Egye gazdák a kutatók rendelkezéére bocátanak egy-egy táblát a földjükön, hogy ott termezék é vizgálják az új fajtákat. Ugyanazon növény különbözô fajtáit különbözô területeken i vizgálják, hogy megimerjék a talajvizonyok é az idôjárá hatáát az új növényre. A kutatók igyekeznek megállapítani az új növény optimáli növekedééhez zükége mûtrágyamennyiéget* i. Ez a munka több évig i eltart. Kíérleti gabonavetéek A kíérleti gabonavetéek betakarítáa
35 i Milyen hatáal van a mezôgazdaág a környezetre? Ha a gazdák túl ok mûtrágyát é vegyzert zórnak a növényeikre, akkor azok lezivárognak a talajba, é megfertôzik a talajvizet, ezen kereztül pedig a tavakat, folyókat i. A kutatók ezért a talajba helyezett érzékelôk egítégével nyomon követik a vegyzerek vándorláát a talajvízben. Az érzékelôk mérik a talajvíz mozgáát é annak zennyezettégét i. Ez lehetôvé tezi zámunkra, hogy megértük, mi i történik a növényeink alatt, é hogy megtudjuk, mekkora az a mennyiége a mûtrágyának, amit már nem vez fel a növény. Az ilyen kutatá pedig egít megtalálni a megfelelô módzert, amivel korlátozni tudjuk a talajvízbe jutó mûtrágya mennyiégét. Hígtrágya-zórá Új felfedezéek Bizto hallottatok már a GMO-król ez a genetikailag módoított zervezetek" rövidítée. Ez olyan állatokat é növényeket takar, akik, amik genetikai módoítáon etek át. A gén olyan valami, ami az öröklött tulajdonágainkat tartalmazza. A genetika az a tudomány, ami az öröklött tulajdonágokkal, azok átalakuláával é öröklôdéével foglalkozik. A növények a virágporukkal reprodukálják magukat. A haonló fajok kereztezôdhetnek. De néhány tulajdonág oem fog egyik fajtól a máikra öröklôdni a virágporon kereztül. A kutatóknak ikerült a növény zámára idegen tulajdonágokat i átültetniük egye egyedekbe. Így létre tudnak hozni bizonyo betegégekkel, kártevôkkel zemben ellenálló fajokat. De bármikor ikerül a tudóoknak felfedezni valamit, nem lehetnek tiztában annak öze következményével. Ez a helyzet a GMO-kal i. A génmódoított növényeket rengeteg kutatának vetik alá, mert nem tudjuk, milyen hatáal lehetnek a termézetben élô má növényekre, az állatokra, amelyek elfogyaztják ôket, é nem utoló orban amberekre. Ez i néhány évbe fog telni, míg ezekre a kérdéekre i megtaláljuk a válazt. Néhány élelmizert már ma i génmódoított növényekbôl kézítenek. A fogyaztónak vizont jogában áll megválogatni, ilyen, vagy termézete eredetû termékeket akar-e fogyaztani. Egy mezôgazdaági példa: A kutatók kifejleztettek egy olyan kukoricafajtát, ami olyan mérget termel, amely megöli a kukorica egyik ellenégét, a kukoricabogarat. Termézeteen a kukorica nem állít elô ilyen mérget. Arre vonatkozó programot (a gént) egy máik növény ejtjeibôl vitték át a kukoricába. Ez a növény így már genetikailag módoított. Biotechnológia A biotechnológia már régóta létezik. Ezzel a zóval illethetünk minden olyan tevékenyéget, ami élô zervezetekkel dolgozik: a kenyér é borkézítét i például, mivel ehhez éleztôgombákat haználunk, ez kelezti meg a téztát, vagy erjezt meg egye italokat (ört, bort) azáltal, hogy a cukrot alkohollá alakítja. A tudomány fejlôdéével a biotechnológia i új technológiákat tudott kifejlezteni: - A cukorbetegek zámára nélkülözhetetlen inzulint elô tudjuk állítani baktériumok é genetikailag módoított éleztô egítégével. - A talajzennyezôdét cökkentô baktériumokat, amelyek lebontják a zennyezô anyagokat. - Növényeket, amelyek olyan nem mérgezô mûanyagot állítanak elô, ami biológiailag tökéleteen lebomlik. - A trezhatáokkal (hô, zárazág, hideg, tb.) zemben jobban ellenálló növényeket. Kutatá a laboratóriumban
36 i Az ûrkutatá é a mezôgazdaág Maria, Erik, Suy, Franz é LED kalandja cak mee, de olyan mee, amit a tudóok egy nap zeretnének valóra váltani Addig i, amíg valóban elutazhatunk a Földrôl egy a TELLUS-hoz haonló bolygóra, nézzük meg, mit i ad az ûrkutatá ma a mezôgazdaág zámára. Alapvetô tárak A mûholdak tezik lehetôvé a tévémûorok, a telefonbezélgetéek, az idôjárájelentéhez fonto információk, vagy a környezeti kataztrófák megfigyeléeinek továbbítáát. Ezek a egédezközök hatalma tettek végrehajtáára képeek! Álljon itt néhány példa, amelyek egítégével megérthetjük a mûholdak zerepét é jövôbeli haznát. Információ a égbôl Az idôjárá elôrejelzére haznált mûholdak folyamatoan küldenek információkat a mérôközpontokba: amikor a felhôk mozognak, a hôméréklet vagy a légköri nyomá változik, a zakértôk térképeket kézítenek, hogy elôre jelezheék az idôjárát. Ezeket az információkat már rég haználják a hajók é repülôk például. Ma már a mezôgazdaágban i felhaználják a meteorológiát. A gazdák megnézik az idôjárájelentét mikor elkezdik a zéna vagy gabona betakarítáát, a züretet, vagy az almazedét. Az ENVISAT mûhold a Földet figyeli A METEOSAT mûhold az idôjárá-elôrejelzét tezi lehetôvé
37 i Precízió mezôgazdaág A precízió mezôgazdaág kifejezét haználjuk, amikor azokról a termeléi módzerekrôl bezélünk, amelyek a legújabb technológiákat i felhaználják: a mûholdképeket, az információtechnológiát (zámítógépeket) é a robottechnológiát, hogy egítégükkel a földmûvelét még inkább a talajvizonykhoz tudják igazítani. - Egy mûhold pontoan meg tudja állapítani, mit termeztenek adott területeken, ezzel egít megimerni a felzín mûvelt területeit. - E mûholdképek egítégével figyelemmel kíérhetjük a növények növekedéét. Így egy gazda ki tudja egyenlíteni a víz-, é tápanyaghiányt a területe bármely rézén. - Ezeknek a képeknek a egítégével meg lehet állapítani a várható termémennyiéget i. Mûholdkép Németorzág egyik mûvelt területérôl. Látható: - learatott gabonaföld (árgával) - felzántott terület (vöröel) - burgonyaföld (fehérrel) - kukoricatáblák (zölddel) - legelô (ötétzölddel) - erdô (kékkel) - Szintén ezeknek a képeknek a egítégével nyomon lehet követni például a levélbetegégeket i, é így elég cak ott permetezni, ahol a betegég már felütötte a fejét. GPS, vagyi a mûholda helyzetmeghatározó rendzer Egye gépkocikban már van olyan zámítógépe rendzer, ami mûholda helyzetmeghatározó rendzer (vagy röviden GPS) egítégével megmondja a ofôrnek, hol van é merre kell mennie. A fedélzeti zámítógép egy mûholddal van özeköttetében, ami pontoan megmondja a ofôrnek, amikor utazik, hogy hol i van pontoan, merre menjen é milyen a forgalom az autópályán, tb. A GPS egítégével a gazdák i pontoabban dolgozhatnak a földjeiken. Felmérhetik a különbégeket két egymá melletti földterületen a kapott információk egítégével. A kombájnok i érzékelôkkel vannak felzerelve, amelyek pontoan megmérik, mennyi a már learatott gabona tömege, mekkora a nedveégtartalma. Az öze adatot zámítógép tárolja. Ráadául a gép tetejére rögzített jelzôberendezé kapcolatban áll egy mûholddal. Egy métere pontoággal meg tudja mondani, hol van kombájn éppen (valójában a zéleégi é hozúági koordinátáit határozza meg). Ezeket az adatokat özevetve a gazda pontoan ki tudja zámolni, mekkora területen mekkora termée lett. Számítógép egítégével lehetége az így kapott termémennyiéget mûholda képen ábrázolni. Ha a termôterület egye rézein eltérô a termé, akkor a gazda megpróbálhatja ezt kompenzálni máfajta mûveléel, vagy pedig több mûtrágyával. Az ézaki orzágok erdézei GPS-t haználnak, hogy a kamionofôröknek jelezzék a kidöntött fák helyét. A GPS a mindennapi életünkben i egyre komolyabb zerepet kap: alkalmazzák repülôgépeken, hajókon, é már a buzokon, taxikban, teherautókon, de már a zemélygépkocikban i találkozhatunk vele. GPS-t haználó gazda
38 Mezôgazdaág é az Európai Unió Az Európai Unió fôbb mezôgazdaági övezetei A mezôgazdaági haznoítáú területek változatoága az Európai Unióban ami a túloldali térképen i látható, azoknak az embereknek a válaztáán múlik, akik a növénytermezté é állattenyézté különbözô kombinációit megtervezték, tekintetbe véve termézete adottágokat, a helyi é általáno gazdaági állapotokat, é a táradalmi berendezkedét. Ma a következôkkel rendelkezünk: - Vidéki területek, ahol a mezôgazdaági mûvelé cökken, de helyét nem mindig vezi át valami má tevékenyég. Itt fonto ardôgazdálkodá. A turitacélpontok, különöen a hegyekben, egíthetnek a tevékenyég fenntartáában. Sok termézetvédelmi területet alakítottak ki ilyen helyeken ok gazda örül, ha meg tud élni a földjeinek bevételébôl. - Az állattenyézté é zántóföldi földmûvelé régiói, ahol minden gazdaág valamilyen mértékben ikereen az állattenyéztét é a növénytermeztét kombinálja. (polikultúra). A dinamizmuuk i változó. Néhány terület ezek közül demográfiai vagy gazdaági válágot tapaztal: például a Párizi-medence keleti fele, a Német-alföld ézaki réze. - Hatalma egybefüggô parcellákra oztott területek. Kelet-Angliában, a Párizi-medence közepe, a belga é német mezôk mind ilyenek. Hatalma terméeket produkálnak. Szabadföldi gazdálkodát az Ibériai-félzigeten folytatnak, ahol a záraz éghajlat miatt ez inkább extenzív gazdálkodá. - Azok a régiók, ahol a legelôk dominálnak, gyakran legelé céljából termeztett növényekkel. Sok tejet, hút é toját termelnek erre. Az EU eme ézak-nyugati régiójában, (de nem cak itt) a nagyüzemi állattenyézténél az etetére cak a gyártóktól váárolt takarmányt haználják. - Zöldég, gyümölc é zôlô termeztéére zakoodott területek. Ézakon, nyílt terepen vagy üvegházakban a gazdák zöldéget é gyümölcöt termeztenek azonnali fogyaztára vagy tartóítára. Hollandiában hatalma mennyiégû virágot termelnek ilyen módon. Délen az öntözött területeken, Olazorzágban, Görögorzágban é Spanyolorzágban ok idényzöldéget termelnek. Franciaorzág átmeneti orzágot képez itt ok régióban termelnek különlege kezelét igénylô növényeket. Az Európai Unió déli rézén elhelyezkedô hatalma zôlôültetvények, cakúgy, mint a kultúrnövények, ok gondokodát, é ok kézimunkát igényelnek.
39 Mezôgazdaág é az Európai Unió 0 500 km
40 Mezôgazdaág é az Európai Unió A közö agrárpolitika A közö agrárpolitika (KAP) kialakítáa mellett a Közö Piacot létrehozó hat orzág döntött. A KAP megállapodát az 1957-e Római Szerzôdéel egy idôben írták alá, é 1962-tôl kezdték meg a kidolgozáát. A KAP hatalma egítéget jelentett a gazdák zámára a gazdaágaik modernizáláában é az életzínvonaluk javítáában. A Brüzelben hozott döntéek az EU valamennyi gazdája zámára nagyon fontoak. Közö agrárpolitika miért? A KAP több célt i kitûzött maga elé: - A termelé növelée, aurópai lakoág élelmizerellátáának biztoítáa, é axport érdekében. Elôdlege zempont volt, mivel ekkor a hat Közö Piaci orzág a felhaznált termékek 20%-át importálta, emiatt erôen rá voltak utalva a Közö Piacon kívüli orzágokra. - Növekvô bevétel biztoítáa a gazdák zámára. Sok gazda volt, de keveet termeltek, é a bevételeik i alaconyak voltak. Egye termékek árát zubvencionálták ezzel legalább minimáli jövedelmet biztoítottak a termelôk zámára. - Az árváltozá kézben tartáa a termékkerekedelemben. A közö agrárpolitika agye termékekre garantált árat zabott meg. A garantált ár valamennyi tagorzágban egyége volt. Ezek az általáno zabályok egyégeítették a piacot, é egyenlô lehetôéget biztoítottak a gazdák zámára az EU-n belüli é az EU-n kívülre irányuló exportban egyaránt. Ezeket a célkitûzéeket azonban nehéz megvalóítani, mivel a birtokméretek é az idôjárái tényezôk orzágonként különbözôek. A régióktól é a termékektôl függôen a zabályok nem hozhatnak egyforma eredményeket, mert a nem egyforma körülmények közt elôállított (é emiatt nem i egyforma árú) élelmizereket egyformán zubvencionálják. Ezért a különbözô okokból idôjárá, táji ajátoágok, tb. hátrányo helyzetben lévô területeken gazdálkodóknak közvetlen támogatát i nyújtanak az Európai Unióban. Döntéhozatal az Európai Unióban GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG Advice EURÓPAI PARLAMENT (626 képvielô) Egye eetekben együttdönté a Tanáccal (Szakértôk bevonáa) Tájékoztatá EURÓPAI BIZOTTSÁG (20 kinevezett bizto) Elôterjezté EURÓPAI MINISZTEREK TANÁCSA (15 minizter) Kihirdeté Indítvány kezdeményezée Dönté
41 Mezôgazdaág é az Európai Unió Hogyan alakult a KAP? Az 1970-e évek közepéig a KAP ok pozitív eredményt ért el: - A közöégi termelée folyamatoan emelkedett: a nyeranyagellátá biztoított volt. - Az EGK tagorzágok a világgazdaági verenytôl való félelem nélkül tudtak kerekedni - A gazdák bevételeit a zubvenciók biztoították. Azonban nehézégek i mutatkoztak: - A mezôgazdaági termékek zubvenciója miatt a termelôknek egyre többet kellett termelni a bevételeik növelée érdekében. - A túltermelé miatti feleleget cak olcón lehetett értékeíteni a világpiacon, míg az EU árai magaabbak voltak - Annak érdekében, hogy megelôzzék a verenyt, amit az EU orzágai é az EU-n kívüli orzágok olcóbb termékei okoztak volna, ok importcikkre adókat vetettek ki. A világpiac nehézégeinek leküzdéére létre jött a Világkerekedelmi Szervezet (WTO). Feladata olyan zabályozái rendzer megalkotáa, amelynek révén az orzágok rézt vehetnek a világpiaci folyamatokban, de emellett aját orzágukat é mezôgazdaágukat i fejlezthetik. A WTO-nak 142 tagorzága van. A gazdaágok termeléét korlátozni akaró korábbi próbálkozáok után (tejkvóták*, legnagyobb megengedett gabonamennyiég) a KAP-ot 1992-ben módoították. Mivel a gazdáknak juttatott támogatá az általuk megtermelt javak mennyiégétôl függ, a gazdák (fôleg a hút é a gabonát termelôk) a termelé mennyiégi növeléére törekedtek. A túltermelé kiküzöbölée érdekében ma már a gazdák a mûvelt földterületek mérete alapján kapják a támogatát, nem pedig a termémennyiég után. Intézkedéeket vezettek be a okkal környezetbarátabb mûvelét jelentô extenzívebb gazdálkodá öztönzéére i. A 90-e évek folyamán újabb tényezôk kerültek elôtérbe. Számítába kellett venni: - a fogyaztók egyre növekvô igényeit a termékek minôégével kapcolatban, - a környezetvédelmet, - az Európai Unió bôvítéét. 1999-ben új reformot vezettek be az 1992-e intézkedéek megerôítéére, é fôleg a vidékfejleztéel kapcolatban (környezetünk tiztelete, a gazdaágok modernizáláa, a fiatal gazdák támogatáa, tb.). Közöégi zabályozá Irányelvek Döntéek (Ajánláok) EURÓPAI BIZOTTSÁG véleménykülönbég eetén Alkalmazandó zövegek Az intézkedéek végrehajtáa é figyelemmel kíérée AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BÍRÓSÁGA (15 bíró)
42 Mezôgazdaág é az Európai Unió Aurópai mezôgazdaága helye a világban Világkerekedelem Sok orzág bizonyo ágazatokban többet termel, mint amennyit fogyazt. A feleleget külföldön értékeítik. Így a mezôgazdaági termékeknek világzerte zéle körû kerekedelme van. A WTO határozza meg a nemezközi kerekedelem zabályait: hogyan lehet eladni é váárolni má orzágoktól. Egye orzágok, pl. Auztrália, Új-Zéland, vagy Argentína alacony népeéggel rendelkezik, de a gazdálkodába bevont terület igen nagy. Nagy kézletek halmozódnak fel, amit exportálnak. Máoknak, például az Egyeült Államoknak é Brazíliának i nagy exportkézletei vannak. Má orzágok, mint Kína, Japán vagy Egyiptom lakoainak záma nagy, vizont az élelmezéükhöz kevé élelemmel rendelkeznek. Ôk az importôrök. Az Európai Unió a nemzetközi kerekedelemben Az 1960-a évek végéig aurópai mezôgazdaág nem volt képe maradéktalanul kielégíteni még a aját népeégének igényeit em: - Agzotiku élelmizereket, amelyek nem teremnek meg a mérékelt égövben mint a kávé, a kakaó, a tea, é néhány rotnövény (gyapot, zizálkender, juta) importálni kellett, mint ma i. - Gabonát é hút, ami zintén nem állt megfelelô mennyiégben rendelkezére, zintén importálni kellett. A mezôgazdaág modernizáláával é a KAP bevezetéével az Európai Unió a mezôgazdaági termékek nettó exportôrévé vált (világvizonylatban máodik az USA után), miközben az agrártermékek váárláa tekintetében i vezetô pozícióban maradt. A váárláok nem haladják meg aladáok mértékét, többé-kevébé egyenúlyban vannak. Amit az Európai Unió elad - gabona - hú (leginkább marha é baromfi) - a mezôgazdaági élelmizeripar termékei (kekzek, italok, tb.) - ajt é bor Amit az Európai Unió váárol - gabona (kukoricát i) - takarmányt (gabonafehérje-takarmányokat, olajnövények mazájából kézült takarmánypogácát, tb.) - olajnövényeket é olajo magvakat (pl. zója) - rotnövényeket - hút (bárány, tb.) - egzotiku termékeket (kávé, kakaó) (Az Európai Unió fô zállítói: Egyeült Államok, Brazília, Argentína...)
43 Mezôgazdaág é az Európai Unió Amerikai Egyeült Államok Kína Japán Egyiptom Brazília Auztrália Argentina Új-Zéland Megállapodáok zülettek az Európai Unió é több fejlôdô orzág között az Európai Unió piacának megnyitááról: Ez a helyzet például: - 70 afrikai, Karib-tengeri é Cende-óceáni orzággal, amelyek különbözô elônyöket élveznek, fôleg a cukoreladá területén. - A 49 legelmaradottabb orzággal, amelyeknek az Európai Unió a Fegyveren kívül mindent kezdeményezé keretein belül 2001-ben zabad hozzáférét biztoított ok termékhez. - Emellett az Európai Unió ok orzággal kötött megállapodát é tárgyal ma i (Földközi-tengeri orzágok, latin-amerikai orzágok, tb.), amelyek citruféléket, má egzotiku gyümölcöket é primôr zöldégek nagy válaztékát kínálják. Az Egyeült Államokhoz haonlóan az Európai Unió i jelentô élelmizeregélyeket nyújt a zegény orzágoknak: - termézeti kataztrófák vagy háborúk eetén gyoregélyt (élelmizerek formájában), - rendzere egélyeket az élelmizerhiánnyal küzdô orzágoknak (fôleg Afrikának) A támogatá termézeteen nem akadályozhatják ezeknek az orzágnak a zükége mezôgazdaági fejlôdéét. Európai egítôk rézt veznek a déli mezôgazdaágok termeléének javítáában i.
44 S z ó t d e Szózedet Abrak: olyan növényi takarmány, amelyet frien, zárítva, vagy egyéb módon elôkézítve haználnak a állatok etetéére. Antibiotikum: hatékony orvoág, ami gyoran elpuztítja a mikroorganizmuokat, vagy megakadályozza a zaporodáukat. Baktérium: egyejtû mikroorganizmuok Biodízel, vagy bioüzemanyag: növényi eredetû üzemanyag Céplé: a magok elválaztáa a pelyvától. EGK: Európai Gazdaági Közöég Fehérje: a tet alapvetô anyaga, ami nagy arányban van jelen a húban, halban é néhány zöldégben. Gombaölô zer, vagy fungicid: élôködô gombákat kiirtó kemikália Hektár: a mezôgazdaágban a területek méretének meghatározáára haznált területegyég. Egy hektár egy 100 métere oldalú négyzetnek felel meg, azaz 10000 négyzetméternek. Hígtrágya: folyékony ürülék é vizelet keveréke, zalma hozzáadáa nélkül. Ezzel i trágyáznak Hozam: egy bizonyo növény mért termée. A hektáronkénti hozamot a trágyázáal növelni lehet. Juta: egy citromfélék caládjához tartozó fa zárából nyert rot. Kertézet: zöldég-, gyümölc-, virág- é díznövénytermezté. Kompozt: zerve hulladék, lehullott levelek, tb. keverékébôl álló, özeérlelt trágya. Korai vagy primôr fajták: a zezonjuk elôtt betakarítható zöldég- é gyümölcfajták. Kvóta: az orzág kormánya által engedélyezett mennyiég egy adott termékbôl. Laktáció: az az idôzak, amíg egy nôivarú egyed tejet ad. Mûtrágya: iparilag elôállított trágyázára haznált vegyi anyag. Növényvédô zer, vagy pezticid: kemikáliák, amelyeket vezélye állati é növényi élôködôk ellen haználnak. Önkénte biztoító: biztoítái egélyeket adó zervezet, ami biztoítát é zociáli védelmet nyújt betegég, elbocátá, tb. eetére, é kedvezô törleztéi feltételeket i biztoít. Örökég: azok a javak, amit valaki a caládjától örököl, vagy a caládjára hagy. Emberek coportja által birtokolt közjavakat i zétoztandó örökégnek nevezzük. Paztörizálá: az a kezeléi eljárá, aminek orán az élelmizerekben élô mikroorganizmuokat elpuztítják. A terméket elôzör maga hômérékletre hevítik, majd hirtelen lehûtik. Széna: zárítáal tartóított fû. Szakzervezet: dolgozók vagy azono foglalkozáú emberek zervezete, amely jogaikat é érdekeiket védi. Silótakarmány: a ziláz nevû eljárá eredményeképpen keletkezô takarmány. A takarmányt nedveen, de levegôtôl védve tartják, míg özeérik. Így biztoítanak az állatok zámára télre i takarmányt. Szizál: mexikói növény (agave), aminek a leveleibôl olyan zálakat vonnak ki, amelyekbôl zákokat, köteleket kézítenek. Szövetkezet: a mezôgazdaágban ez gazdák coportját jelenti, akik arra zövetkeznek, hogy együtt dolgozzanak. A zövetkezeten kereztül olcóbban tudják megvenni a nyeranyagokat, é jobb áron tudják eladni termékeiket. A zövetkezetek lehetôvé tezik a gazdák zámára azt i, hogy egíték egymát a munkájuk orán, é hogy közöen vegyenek illetve haználjanak ezközöket. Szôlézet: zôlôtermezté mazola é bor elôállítáára. Szôlô: zôlôültetvény, vagy egy egéz régió zôlôei. Trágya: állati ürülék zalmával é alommal keverve. A trágyát trágyázára haználják. Trágyázá vagy táplálék-vizapótlá: a talaj termékenyégének növelée. Vándorló legelteté: a nyájakat nyáron az alaconyabb legelôkbôl magaabb hegyi mezôkre terelik. Ôzel vizahajtják ôket.
Coneil Européen de Jeune Agriculteur 23-25 Rue de la cience B te 11 B-1040 Bruxelle tel : + 32.2.230.42.10 fax : + 32.2.280.18.05 Email : ceja@ceja.be http://www.ceja.org A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarorzági Szövetége - AGRYA gondozáában, az Európai Unió Phare Acce Programjának támogatáával kézült. Cím: 1138 Budapet, Váci út 134/C. Telefon/fax: 06 1 3200 429 e-mail: agrya@agrya.hu web: www.agrya.hu