(2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) 99. Melléklet: 100.

E/ECE/324 E/ECE/TRANS/505 }Rev.2./Add.99 1997. április 11. ENSZ-EGB 100. számú Elõírás EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELÕÍRÁSOK ALAPJÁN KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRÕL / (2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) 99. Melléklet: 100. számú Elõírás Hatályba lépett az Egyezmény Mellékleteként 1996. augusztus 23-án AKKUMULÁTORRAL TÁPLÁLT ELEKTROMOS JÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁNAK EGYSÉGES FELTÉTELEI SZERKEZETÜK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI, MÛKÖDÉSI BIZTONSÁGUK ÉS HIDROGÉN-KIBOCSÁTÁSUK SZEMPONTJÁBÓL NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG BUDAPEST 2008 / Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármû részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismerésérõl. Kelt Genfben, 1958. március 20- án.

2. oldal Az Elõírás eredeti címe: UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF BATTERY ELECTRIC VEHICLES WITH REGARD TO SPECIFIC REQUIREMENTS FÓR THE CONSTRUCTION AND FUNCTIONAL SAFETY AND HYDROGEN EMISSION Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget: az eredeti Elõírás 1. helyesbítését hatályba lépett 1996. június 28-án a 01 sorozatszámú módosítások 1. kiegészítését hatályba lépett 2002. február 21-én A magyar szöveg: James Mérnökiroda Kft. Fordította: Tóth József Közzétette az ENSZ-EGB az 1997. április 11-én kelt E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2/Add.99 és a 2002. május 7-én kelt Rev.2/Add.99/Amend.1 számú angol nyelvû kiadványban.

3. oldal 100. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK AKKUMULÁTOROS JÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA SZERKEZETÜK ÉS MÛKÖDÉSI BIZTONSÁGUKKAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK SZEMPONTJÁBÓL ELÕÍRÁS TARTALOM 1. Alkalmazási terület... 2. Meghatározások... 3. Jóváhagyás kérése... 4. Jóváhagyás... 5. Követelmények és vizsgálatok... 6. A jármûtípus jóváhagyásának módosítása és kiterjesztése... 7. A jóváhagyott típussal megegyezõ gyártmány gyártása... 8. Eljárás a jóváhagyott típustól eltérõ gyártás esetére... 9. Gyártás végleges beszüntetése... 10. Jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe... MELLÉKLETEK 1. Melléklet: Értesítés 2. Melléklet: Példák a jóváhagyási jel elrendezésére 3. Melléklet: Feszültség alatt álló részek közvetlen érintésvédelme 4. Melléklet: Szigetelési ellenállás mérése a meghajtó akkumulátor felhasználásával 5. Melléklet: Feszültségjelzõ jelképe 6. Melléklet: Jármû lényeges jellemzõi Oldal

4. oldal 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák minden 25 km/h-nál nagyobb sebességû M és N kategóriába sorolt, akkumulátoros elektromos közúti jármû jóváhagyásához. 2. MEGHATÁROZÁSOK A jelen Elõírás céljára: 2.1. "Akkumulátoros elektromos közúti jármû" közúti használatra szánt, kizárólag elektromos motorral meghajtott jármûvet jelent, amelynek hajtó energiáját a jármûbe beépített akkumulátor szolgáltatja. 2.2. "Jármûtípus" olyan akkumulátoros elektromos közúti jármûveket jelent, amelyek nem különböznek olyan lényeges szempontokból, mint: az alkotó anyagok méretei, szerkezete, alakja és természete; a meghajtó rendszer szerkezeti részei, az akkumulátor vagy akkumulátor tömbök beépítései; az elektromos és elektronikus szerkezeti részek természete és típusa. 2.3. "Akkumulátoros elektromos közúti jármû jóváhagyása" az elektromos jármûtípus jóváhagyását jelenti az elektromos energia használatából következõ konstrukciós és funkcionális biztonsági követelmények tekintetében. 2.4. "Meghajtó akkumulátor" a meghajtó áramkör energiaellátásra szolgáló, egymással elektromosan összekötött akkumulátorelemek összességét jelenti. 2.5. "Akkumulátor-tömb" a tovább nem osztható legkisebb energiatároló egység, amely egy vagy több elektromosan sorosan vagy párhuzamosan egymással összekötött akkumulátor-elembõl áll konténerben elhelyezve és mechanikusan egymáshoz kapcsolva. 2.6. "Akkumulátor-köteg" akkumulátor-tömböket és rögzítõ keretekbõl vagy tálcákból (fiókokból) álló egység. A jármûvön lehet egy vagy több ilyen vagy egy sem. 2.7. "Segédakkumulátor" az akkumulátor-egység, amelynek energiatartalma csak a fedélzeti hálózat ellátását szolgálja. 2.8. "Fedélzeti hálózat" azon elektromos segédberendezések összessége, amelyek funkciója azonos a belsõégésû motoros jármûveken használt szerelvényekével. 2.9. "Beépített töltõ" szerkezetileg a jármûhöz kötött elektronikusan mûködtetett elektromos energiaátalakító (konverter), amelyet a meghajtó akkumulátornak a külsõ elektromos hálózatról való feltöltésére használnak. 2.10. "Hálózati csatlakoztató" a jármûnek a külsõ egyen vagy váltakozó áramú (AC vagy DC) csatlakoztatására szolgáló összes alkatrész. 2.11. "A meghajtást biztosító átvitel" a következõ elektromos áramköröket foglalja magában: (i) meghajtó akkumulátorok, (ii) elektronikus átalakítók (beépített fedélzeti töltõ, meghajtómotor elektronikus szabályozása, DC/DC átalakító, stb.), (iii) meghajtó motorok, a hozzátartozó vezetékek és csatlakozók, stb., (iv) töltõáramkör, (v) elektromos segédszerelvények (pl. fûtés, fagymentesítés, szervo kormány, stb.). 2.12. "Hajtóerõ átvitel" a meghajtást biztosító elektromos áramkör összetevõi: meghajtó motorok, meghajtó motorok elektronikus szabályozása, az ide tartozó vezetékek és csatlakozók.

5. oldal 2.13. "Elektronikus átalakító" az elektromos energia szabályozását és/vagy átvitelét lehetõvé tevõ szerkezetek. 2.14. "Utas- és csomagtér" a gépjármûben helyet foglalók számára szolgáló rész, amelyet a tetõ, a padló, az oldalfalak, a külsõ üvegezés, a mellsõ válaszfal és a hátsó ülések háttámlája, esetleg a közte és az akkumulátort vagy az akkumulátor-tömböket tartalmazó térség közti elválasztás határol. 2.15. "Menetirányt kiválasztó egység" a vezetõ által mûködtetett készülék a menetirány megválasztásához (elõre vagy hátra). A jármû a választott irányba fog haladni, ha a gyorsítót mûködtetjük. 2.16. "Közvetlen érintkezés" személyek vagy háziállatok feszültség alatt álló részekkel való érintkezését jelenti. 2.17. "Feszültség alatt álló részek" bármilyen elektromosan vezetõ vagy vezetõképes rész(ek), amely(ek) a szokásos használat folyamán elektromos feszültség alá kerül(nek). 2.18. "Közvetett érintkezés" személyek vagy háziállatok érintkezésbe kerülése érinthetõ (csupasz) vezetõképes alkatrésszel. 2.19. "Érinthetõ (csupasz) vezetõképes alkatrész" könnyen megérinthetõ és rendes körülmények között feszültségmentes de vezetõképes alkatrész, amely meghibásodás esetén elektromos feszültség alá kerülhet. 2.20. "Elektromos áramkör" egymással összekötött, feszültség alatt álló részek, amelyeket úgy terveztek, hogy azon rendes üzemi feltételek között elektromos áram haladjon át. 2.21. "Aktivizált menethelyzet" a jármû olyan menetkész állapota, amelyben a gyorsító pedálra kifejtett nyomás (vagy egyenértékû szabályozó szerkezet mûködtetése) hatására a meghajtó erõátvitel a jármûvet mozgatja. 2.22. "Névleges feszültség" a gyártó által megadott feszültség négyzetes középértéke, amelyre az elektromos áramkört tervezik, és amelyre a jellemzõit vonatkoztatják. 2.23. "Üzemi feszültség" egy elektromos áramkör feszültségének legnagyobb négyzetes középértéke, amelyet a gyártó ad meg, és amelyet a szigetelések az áramkör nyitott vagy szokásos üzemi viszonyai között elviselnek. 2.24. "Elektromos 'busz' (sin)" amelyhez az elektromosan összekötött vezetõképes részek elektromosan hozzá vannak kötve, és amely minden más vezetõképes rész számára vonatkoztatási feszültségként szolgál. 2.25. "Kulcs" olyan készülék, amely olyan reteszelõ rendszer mûködtetését biztosítja, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy csak az ilyen készülék mûködhessen. 3. JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE 3.1. Az akkumulátoros elektromos közúti jármûtípus különleges mûködésbiztonsági követelményeire vonatkozó jóváhagyás iránti kérelmet a gyártó vagy meghatalmazott képviselõje nyújtsa be. 3.2. Mellékeljék három példányban az alábbi iratokat a következõk szerint: 3.2.1. az akkumulátoros elektromos jármû részletes leírását a felépítmény alakjáról, az elektromos meghajtó erõátvitel rendszerérõl (motor és vezérlõrendszere), a meghajtó akkumulátorról (típus, kapacitás, használati mód és karbantartás). 3.3. A jóváhagyásra benyújtott jármûtípust képviselõ egy jármûvet a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani.

6. oldal 3.4. A típusjóváhagyás kiadása elõtt az illetékes hatóság gyõzõdjön meg a jóváhagyott típussal egyezõ gyártmány hatásos ellenõrzését biztosító és azt kielégítõ berendezések meglétérõl. 4. JÓVÁHAGYÁS 4.1. Ha a jelen Elõírásnak megfelelõen jóváhagyásra beterjesztett jármû megfelel a jelen Elõírás alábbi 5. bekezdésében és a 3., 4., 5. és 7. Mellékletekben elõírt követelményeknek, a jármûtípust jóvá kell hagyni. 4.2. Adjanak jóváhagyási számot minden típusnak. Ennek elsõ két számjegye (jelen esetben 01) a jóváhagyás idõpontjában az Elõírásba befoglalt legújabb fõ mûszaki módosítások sorozatszámát jelölje. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ugyanazt a jóváhagyási számot ne használja egy másik jármûtípushoz. 4.3. A jármûtípus jóváhagyásáról, a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl szóló értesítéseket küldjék meg az Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírását alkalmazó Szerzõdõ Feleknek a jelen Elõírás 1. Melléklete szerinti nyomtatványon. 4.4. A jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípusnak megfelelõ minden jármûvön jól láthatón és a jóváhagyási nyomtatványban közölt könnyen hozzáférhetõ helyen tüntessék fel a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely 4.4.1. olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 1/ veszi körül; 4.4.2. a 4.4.1. bekezdésben leirt körtõl jobbra ennek az Elõírásnak a száma, amelyet "R" betû, gondolatjel és a jóváhagyási szám követ. 4.5. Ha a jármû az 1958. évi Egyezményhez csatolt egy vagy több más Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípusnak is megfelel ott, ahol e jóváhagyást a jelen Elõírás szerinti is megadták, akkor a 1/ 1 = Németország 18 = Dánia 35 = üres 2 = Franciaország 19 = Románia 36 = Litvánia 3 = Olaszország 20 = Lengyelország 37 = Törökország 4 = Hollandia 21 = Portugália 38 = üres 5 = Svédország 22 = Orosz Föderáció 39 = Azerbajdzsán 6 = Belgium 23 = Görögország 40 = Macedónia 7 = Magyarország 24 = Írország 41 = üres 8 = Cseh Köztársaság 25 = Horvátország 42 = Európai Közösség * / 9 = Spanyolország 26 = Szlovénia 43 = Japán 10 = Jugoszlávia 27 = Szlovákia 44 = üres 11 = Egyesült Királyság 28 = Fehérorosz Köztársaság 45 = Ausztrália 12 = Ausztria 29 = Észtország 46 = Ukrajna 13 = Luxemburg 30 = üres 47 = Dél-Afrika 14 = Svájc 31 = Bosznia-Hercegovina 48 = Új-Zéland 15 = üres 32 = Lettország 16 = Norvégia 33 = üres 17 = Finnország 34 = Bulgária */ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelõ megkülönböztetõ EGB számukat használják A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen idõrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a kerekes jármûvekre, valamint az ilyen jármûvekre felszerelhetõ és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és alkatrészekre vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról, valamint az ilyen elõírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az Egyesült Nemzetek Fõtitkára közli a többi Szerzõdõ Féllel.

7. oldal 4.4.1. bekezdésben elõírt jelképet nem kell megismételni. Ilyen esetben minden olyan Elõírás számát, amely szerint ugyanabban az országban adtak ki jóváhagyást, mint amelyik ország a jelen Elõírás szerint is megadta jóváhagyást, valamint a jóváhagyási számokat az elõírt kiegészítõ jelképpel a 4.4.1. bekezdés jelképétõl jobbra, függõleges oszlopban helyezzék el. 4.6. A jóváhagyási jel világosan olvasható és kitörölhetetlen legyen. 4.7. A jóváhagyási jel a gyártó jármûre felerõsített adattábláján vagy ahhoz közel legyen elhelyezve. 4.8. A jelen Elõírás 2. Melléklete példákat mutat be a jóváhagyási jel elrendezésére. 5. KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK 5.1. A jármû konstrukciós követelményei. 5.1.1. Meghajtó akkumulátor 5.1.1.1. A meghajtó akkumulátor beépítése a jármûbe nem ad lehetõséget bármilyen potenciális veszéllyel járó "gázzárvány" képzõdéshez. 5.1.1.2. Veszélyt jelentõ gázok összegyûjtésére hajlamos akkumulátor-tömböket tartalmazó akkumulátorkötegeket biztonságosan szellõztetni kell. 5.1.1.3. A meghajtó akkumulátort és a meghajtást biztosító hálózatot megfelelõen méretezett olvadó biztosítékokkal vagy áramköri megszakítókkal kell védeni. A gyártó adjon meg olyan adatokat a laboratóriumnak, amelyek lehetõvé teszik annak ellenõrzését, hogy a méretezés ha szükséges biztosítja-e az áramkör megszakítását. 5.1.2. Áramütés elleni védelem. 5.1.2.1. Védelem a meghajtást biztosító hálózat feszültség alatt álló részeinek közvetlen érintése ellen: 5.1.2.1.1. Ha az elektromos áramkör üzemi feszültsége 61 V egyenáramú vagy 25 V váltakozó áramú feszültség alatt van, nincs szükség külön rendszabályokra. 5.1.2.1.2. A legalább 60 V egyenáramú vagy 25 V váltakozó áramú legnagyobb feszültséggel rendelkezõ hálózat közvetlen érintkezést lehetõvé tevõ részeit szigeteléssel, lefedéssel, védõráccsal, perforált lemezzel, stb. meg kell akadályozni. Ezek a védõeszközök megbízhatóan legyenek felerõsítve, és mechanikailag ellenállók legyenek. Szerszám nélkül ne lehessen ezeket felnyitni, szétszerelni vagy eltávolítani. 5.1.2.1.3. Az utas- és csomagtérben levõ feszültség alatt álló részeket minden esetben védõburkolattal kell ellátni, amelyek védelmi fokozata legalább IPXXD. 5.1.2.1.4. A jármû más tereiben levõ zárt burkolatok legalább IPXXB védelmi fokozattal rendelkezzenek. 5.1.2.1.5. A motortérben a feszültség alatt álló alkatrészekhez való hozzáférés csak szabad elhatározású cselekvéssel legyen lehetséges. 5.1.2.1.6. A burkolat vagy fedél kinyitása után a (külsõ hálózatba) bekapcsoló rendszer részeihez a hozzáférést IPXXB védelemmel kell ellátni. 5.1.2.1.7. Az IPXXB és IPXXD védelmi fokozat a vizsgáló vezeték, illetve a hozzákötött csuklós vizsgáló érintkezõ valamely veszélyes részhez történõ érintésére vonatkozik. 5.1.2.1.8. A jármûvön alkalmazott jelölések. Az 5.1.2.1.2. bekezdésben leirt feszültség alatt levõ alkatrészek védõborításait az 5. Mellékletben leírt jelképpel kell megjelölni. 5.1.2.2. A meghajtást biztosító hálózat megérinthetõ elektromosan vezetõ részeivel való nem közvetlen

8. oldal érintkezés elleni védelem. 5.1.2.2.1. Ha az elektromos áramkör üzemi feszültsége 60 V feszültségû egyenáram vagy 25 V feszültségû váltóáram, akkor nincs szükség különleges rendszabályokra. 5.1.2.2.2. Az elektromos anyagok tervezése, beépítése és gyártása olyan legyen, hogy szigetelési hibák ne fordulhassanak elõ. 5.1.2.2.3. A nem közvetlen érintkezéssel szembeni védelmet szigeteléssel és kiegészítésként a jármûvön levõ szerelvények megérinthetõ fémrészeit egymáshoz kötve kell biztosítani. Ezt a feszültségkiegyenlítést úgy érhetjük el, hogy a megérinthetõ vezetõképes részeket összekötjük akár egy védõvezetékkel, pl. drót, testelt fonat, akár közvetlenül a jármû fém alvázával. Összehegesztett két, érintéssel hozzáférhetõ vezetõ részt úgy tekintsenek, mint amelyeknek nincs folytonossági hiányuk. Ha van folytonossági hiány, ezt a pontot feszültség-kiegyenlítéssel kel áthidalni. 5.1.2.3. Szigetelési ellenállás 5.1.2.3.1. A szigetelési ellenállás mérését az után végezzék el, hogy a jármûvet 23 ± 5 C hõfokon és 8 órán át 90 5,+10 % nedvességtartalomban kondicionálták. 5.1.2.3.2. A meghajtó akkumulátorok névleges feszültségével egyenlõ egyenáramú feszültséget alkalmazva, bármelyik csupasz vezetõképes rész és az akkumulátor bármelyik pólusa között a szigetelési ellenállás minimális értéke a névleges feszültségen 500 Ω/V legyen (a 4. Melléklet példát mutat a vizsgálat elvégzésére). 5.1.2.3.3. A védõvezeték ellenállása. Bármelyik két csupasz vezetõképes rész közötti feszültség-kiegyenlítõ vezeték ellenállása 0,1 Ω- nál kisebb legyen. Ezt a vizsgálatot legalább 0,2 A áramerõsséggel kell elvégezni. 5.1.2.4. A jármû csatlakoztatása külsõ hálózathoz. 5.1.2.4.1. A jármû saját erejébõl semmiképpen se legyen képes mozogni, amikor az energiaellátó hálózatra vagy külsõ töltõre van kötve. 5.1.2.4.2. Az akkumulátor külsõ hálózatról történõ feltöltésére használt részek tegyék lehetõvé a töltõáram megszakítását, szétkapcsolás esetén fizikai károsodás okozása nélkül. 5.1.2.4.3. A csatlakozó rendszer feszültség alá helyezhetõ részeit minden mûködési feltétel között bármilyen közvetlen érintés ellen védeni kell. 5.1.2.4.4. Töltés alatt az összes csupasz vezetõképes részt földelt vezetékkel kell elektromosan összekötni. 5.2. Funkcionális biztonsági követelmények. 5.2.1. Feszültség alá helyezés eljárása. 5.2.1.1. A feszültség alá helyezés kulcsos kapcsolóval történjen. 5.2.1.2. Ezt a kulcsot ne lehessen semmilyen olyan helyzetbe tenni, amely feszültség alá helyezné a hajtómûvet, vagy lehetõvé tenné a jármû elmozdulását. 5.2.2. Menet- és megállás-helyzetek feltételei. 5.2.2.1. Legalább átmenetileg jelezni kell a jármû vezetõjének: (a) ha a jármû menet üzemmódban (menetkész állapotban) van, vagy (b) ha még további mûvelet szükséges a jármû tényleges menet-üzemmódba kerüléséhez. 5.2.2.2. Ha az akkumulátor töltöttsége a gyártó által meghatározott minimális szintre süllyed, a jármû használója gyorsan vegye észre ezt a helyzetet, hogy a jármûvet kivezethesse a forgalmi zónából.

9. oldal 5.2.2.3. A jármûvet úgy kell megtervezni, hogy ki legyen zárva nem szándékos gyorsulása, lassulása és a hajtómû hátramenetbe kapcsolása. Valamely hiba (pl. a meghajtómûben) bekövetkezése az álló, nem fékezett jármû 0,1 m-nél nagyobb elmozdulását nem idézhet elõ. 5.2.2.4. A jármû elhagyásakor a jármûvezetõt feltûnõ jelzés (pl. optikai vagy hangjelzéssel) tájékoztassa, hogy a hajtómû még mindig a tényleges menet üzemmódban van. 5.2.3. Hátramenet. 5.2.3.1. Hátramenetet csak erre a célra szolgáló szerkezettel lehessen kapcsolni. Ehhez legyen szükséges: (a) két különbözõ cselekedet egyesítése, vagy (b) egy elektromos kapcsoló, amely csak akkor teszi lehetõvé a hátramenet bekapcsolását, ha a jármû elõre 5 km/h-t nem meghaladó sebességgel mozog. Az ilyen sebesség felett a hátramenet-kapcsoló legyen hatástalan. A szerkezetnek csak egy állandó állása lehet. 5.2.3.2. A menetirány szabályozó készülék állását a jármû vezetõje félreérthetetlenül azonosíthassa. 5.2.4. Teljesítmény-csökkentés veszélyhelyzetben. 5.2.4.1. Ha a jármûvön olyan szerkezet van, amely szükséghelyzetben (pl. egy alkatrész túlmelegedése esetén) korlátozza a teljesítményt, a vezetõ errõl jól észlelhetõ jelzés révén értesüljön. 5.3. A hidrogén emisszió meghatározása 5.3.1. Ezt a vizsgálatot kell elvégezni minden, a jelen Elõírás 1. bekezdésében említett, akkumulátorral táplált elektromos közúti jármûvön. Nem vizes elektrolittal töltött akkumulátorokkal vagy teljesen zárt, a "gázt újraegyesítõ (gas recombinant)" akkumulátorokkal felszerelt közúti jármûvek nem tartoznak ide. 5.3.2. A vizsgálatokat a jelen Elõírás 7. Mellékletében leírt módszerrel kell elvégezni. A hidrogén mintavétele és elemzése az egyik ott leírt módszer legyen. Más elemzési módszereket is jóváhagyhatnak, ha bizonyított, hogy egyenértékû eredményt adnak. 5.3.3. A szokásos töltési eljárás alatt a 7. Mellékletben megadott feltételek között a hidrogénkibocsátás 5 óra alatt 125 g alatt vagy t 2 idõ alatt 25 t 2 legyen (órában). 5.3.4. Fedélzeti töltõvel végzett feltöltés alatt jelentkezõ hiba (feltételek a 7. Mellékletben) a hidrogén emisszió 42 g alatt legyen. A fedélzeti töltõ ezen kívül korlátozza ezt a hibát 30 percre. 5.3.5. Az akkumulátor töltéséhez kapcsolódó minden tevékenységet automatikusan ellenõrizzenek, beleértve a töltés megállítását is. 5.3.6. Legyen lehetséges kézzel szabályozni a töltési fázist. 5.3.7. A fõ vagy áramkapcsoló be- és kikapcsolásának szokásos mûvelete nem befolyásolhatja a töltési fázis ellenõrzõ rendszerét. 5.3.8. Komoly töltési hibát állandóan jelezni kell a vezetõnek. Komoly a hiba, ha további töltésnél a fedélzeti töltõ mûködésképtelenségéhez vezet. 5.3.9. A gyártó tüntesse fel a kezelési utasításban, hogy a jármû megfelel ezeknek a követelményeknek. 5.3.10. A jármûtípusnak a hidrogén emisszió szempontjából megadott jóváhagyást olyan jármûtípusokra is kiterjeszthetik, amelyek a 7. Melléklet 2. Függelékében meghatározott azonos jármûcsaládhoz tartoznak.

10. oldal 6. JÁRMÛTÍPUS JÓVÁHAGYÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS KITERJESZTÉSE 6.1. A jármûtípus minden módosításáról értesítsék azt a hatóságot, amelyik a jármûtípust jóváhagyta. A hatóság ekkor: 6.1.1. vagy úgy tekinti, hogy az elvégzett módosítások értékelhetõen nem hátrányos hatásúak és a jármû még mindenképpen megfelel a követelményeknek, vagy 6.1.2. további vizsgálati jelentést kér a vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálattól. 6.2. A változást leíró és a jóváhagyást megerõsítõ vagy elutasító értesítést meg kell küldeni a fenti 4.3. bekezdésben leirt módon az Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleknek. 6.3. A jóváhagyás kiterjesztését kibocsátó illetékes hatóság adjon sorszámot az ilyen jóváhagyást kiterjesztõ minden egyes kiterjesztésnek és tájékoztassa errõl az 1958. évi Egyezménynek ezt az Elõírását alkalmazó Szerzõdõ Feleit az Elõírás 1. Mellékletének megfelelõ nyomtatványon. 7. JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL MEGEGYEZÕ GYÁRTMÁNY GYÁRTÁSA 7.1. A jelen Elõírás szerint jóváhagyott minden jármûvet úgy kell gyártani, hogy az megfeleljen a fenti 5. bekezdésben lefektetett követelmények szerint jóváhagyott típusnak. 7.2. Annak érdekében, hogy a 7.1. bekezdés követelményei teljesüljenek, a termelés megfelelõ ellenõrzését kell elvégezni. 7.3. A jóváhagyás birtokosa 7.3.1. biztosítsa a jármûvek hatásos minõségellenõrzését, 7.3.2. biztosítsa minden egyes típus ellenõrzéséhez szükséges vizsgálóberendezések hozzáférhetõségét, 7.3.3. biztosítsa, hogy a vizsgálati eredmények adatait feljegyezzék, és az iratok a hatóságokkal történt megegyezés szerint az elõírt idõpontig hozzáférhetõk maradjanak, 7.3.4. elemezze minden egyes típus vizsgálati eredményét azért, hogy ellenõrizze és biztosítsa a jármû jellemzõinek állandóságát, az ipari termelésben megengedhetõ tûrések figyelembevételével. 7.3.5. biztosítsa, hogy minden egyes jármûtípuson legalább a jelen Elõírás 5. bekezdésében elõírt vizsgálatokat elvégezzék, 7.3.6. biztosítsa, hogy ha a vizsgálat idején a jóváhagyott típus nem megfelelõ bármilyen vizsgálati mintán vagy darabon, akkor további mintavételt és vizsgálatot végezzenek; minden szükséges lépést tegyenek meg a termelés jóváhagyott típussal egyezõ minõségének helyreállítása érdekében. 7.4. A jóváhagyást kiadó illetékes hatóság bármikor ellenõrizheti az egyes termelõ egységekben alkalmazott és a jóváhagyottal egyezõ termelést ellenõrzõ módszereket. 7.4.1. a vizsgálati jegyzõkönyveket és termelési feljegyzéseket minden felülvizsgálat alkalmával be kell mutatni az ellenõrzést végzõ felügyelõnek. 7.4.2. a felügyelõ véletlen módon mintákat vehet a gyártó laboratóriumában történõ vizsgálathoz. A minták legkisebb száma a gyártó saját ellenõrzéseinek eredménye alapján határozható meg. 7.4.3. ha a minõségi szint nem kielégítõ, vagy ha a 7.4.2. bekezdés szerint végrehajtott vizsgálatok valódiságát ellenõrizni szükséges, a felügyelõ válasszon ki mintákat és küldje azokat a jóváhagyási vizsgálatokat végzõ mûszaki szolgálathoz. 7.4.4. az illetékes hatóság az ebben Elõírásban elõírt bármilyen vizsgálatot végrehajthat.

11. oldal 7.4.5. az illetékes hatóság ellenõrzésének szokásos gyakorisága évenként egy alkalom. Ha egy ilyen ellenõrzésen nem kielégítõ eredményeket tapasztalnak, az illetékes hatóság biztosítsa, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a jóváhagyott típussal egyezõ gyártás minél gyorsabb helyreállítására. 8. ELJÁRÁS JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRÕ GYÁRTÁS ESETÉRE 8.1. Valamely jármûtípus jelen Elõírás szerint megadott jóváhagyása visszavonható, ha a 7. bekezdésben lefektetett követelmények nem teljesülnek vagy, ha a jármû vagy annak egyes részei nem felelnek meg a fenti 7.3.5. bekezdésben elõírt vizsgálatokban. 8.2. Ha az Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Fél visszavonja elõzõleg kiadott jóváhagyását, azonnal értesítse errõl a jelen Elõírás 1. Mellékletében bemutatott mintának megfelelõ értesítéssel azokat a Szerzõdõ Feleket, akik ezt az Elõírást alkalmazzák. 9. GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE Ha a jóváhagyás birtokosa teljesen beszünteti a jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípus gyártását, akkor errõl értesítse a jóváhagyást megadó hatóságot. Az ilyen értesítés kézhezvétele után ez a hatóság tájékoztassa errõl az 1958. évi Egyezménynek ezt az Elõírását alkalmazó többi Szerzõdõ Felet az Elõírás 1. Melléklete szerinti értesítéssel. 10. JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKÉRT FELELÕS MÛSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME Az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek közöljék az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a jóváhagyásról vagy annak kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket. --------

12. oldal 1. Melléklet ÉRTESÍTÉS [legnagyobb méret: A4 (210 297 mm)] E...1/ Kiadta: a kibocsátó hatóság neve:... akkumulátoros, elektromos közúti jármûtípus JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL a 100. számú Elõírás szerint Jóváhagyás száma: 1. A jármû kereskedelmi megnevezése vagy jele: 2. A jármû típusa: 3. A jármû kategóriája: 4. A gyártó neve és címe: 5. A gyártó képviselõjének neve és címe, ha szükséges: 6. A jármûvet jóváhagyásra bemutatták: Kiterjesztés száma: 7. A jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálat: 8. A szolgálat által kiadott jelentés kelte: 9. A szolgálat által kiadott jelentés száma: 10. A jóváhagyási jel helye: 11. A jóváhagyás kiterjesztésének indoka(i) (ha kell): 12. A jóváhagyás megadva / kiterjesztve / elutasítva / visszavonva 2/ 13. Hely: 14. Kelte: 15. Aláírás: 16. A jóváhagyás vagy kiterjesztés kérelmével együtt benyújtott okmányok, amelyek kérésre megkaphatók. 1/ 2/ Annak az országnak a megkülönböztetõ száma, amely megadta / kiterjesztette / elutasította / visszavonta a jóváhagyást (lásd a jóváhagyásról szóló rendelkezést az Elõírásban). A felesleges törlendõ!

13. oldal 2. Melléklet JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE "A" minta (lásd az Elõírás 4.4. bekezdését) a a/2 a/3 E4 100R-002439 a = minimum 8 mm A jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az akkumulátoros elektromos jármûvet Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 100. Elõírás szerint a 002492 számon. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyást az eredeti 100. számú Elõírás szerint adták meg. "B" minta (lásd az Elõírás 4.5. bekezdését) a/2 100 002439 a a/2 E4 a/3 a/2 42 001628 a/3 a/3 a = minimum 8 mm A jármûre erõsített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az akkumulátoros elektromos jármûvet Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 100. és 42. számú Elõírások szerint. / A jóváhagyási számok elsõ két számjegye azt mutatja, hogy ezen a jóváhagyások megadásának idõpontjában mindkét a 100. és a 42. számú eredeti Elõírás volt érvényben. 3. Melléklet VÉDELEM FESZÜLTSÉG ALATT ÁLLÓ ALKATRÉSZEK KÖZVETLEN ÉRINTÉSE ELLEN (kivonat az IEC-529/1989 szabványból) 1. Meghatározások A jelen szabvány céljaira a következõ meghatározásokat kell alkalmazni: 1.1. Burkolat A berendezés védelmét biztosító szerkezet bizonyos külsõ behatások ellen és minden irányban védelmet nyújt a közvetlen érintés ellen (IEV 826-03-12). Megjegyzés: a jelenlegi Nemzetközi Elektrotechnikai Szótárból (IEV) vett meghatározás a jelen szabvány vonatkozásában a következõ magyarázatra szorul: (a) (b) a burkolat személyeket és állatokat véd a veszélyes részekhez való hozzáférés ellen. a burkolathoz erõsített vagy a benne levõ szerelvény részét képezõ korlátok, nyílászárók vagy bármilyen más eszköz, amely alkalmas arra, hogy megakadályozza vagy korlátozza a specifikált vizsgálati eszközök (szonda, hézagmérõ, stb.) behatolását, a burkolat részének tekintendõk kivéve, ha azokat kulcs vagy szerszám használata nélkül el lehet távolítani. / Az utóbbi szám csak példa!

14. oldal 1.2. Közvetlen érintés Személy (vagy háziállat) érintkezése feszültség alatt levõ alkatrészekkel (IEV 826-03-05). Megjegyzés: Az IEV szerinti meghatározás csak tájékoztatásként szerepel. Ebben a szabványban a "közvetlen érintkezést" a "veszélyt rejtõ alkatrészhez való hozzáférés" helyettesíti. 1.3. Védelem foka A burkolat által nyújtott védelem a veszélyt rejtõ részekhez való hozzáférés, a szilárd idegen tárgyak behatolása és/vagy víz behatolása elleni védelmet jelenti, amelyet szabványosított vizsgálati módszerekkel ellenõriznek. 1.4. IP kód A burkolat által a veszélyt rejtõ alkatrészekhez való hozzáférést, szilárd idegen tárgyak behatolását, víz behatolása ellen biztosított védelmet jelölõ kódrendszer, amely kiegészítõ tájékoztatást nyújt az ilyen védelemmel kapcsolatban. 1.5. Veszélyt rejtõ alkatrész Olyan alkatrész, amelyhez kockázatos közelíteni vagy megérinteni. 1.5.1. Veszélyt rejtõ, feszültség alatt álló alkatrész Olyan feszültség alatt álló alkatrész, amely külsõ behatásokra bizonyos körülmények között áramütést tud okozni (lásd az IEC 536, jelenleg 64(CO)196 szabványt). 1.5.2. Veszélyt rejtõ mechanikus alkatrész Sima felületû forgótengelyt kivéve, olyan mozgó alkatrész, amelynek érintése kockázatos. 1.6. Burkolat által nyújtott védelem veszélyt rejtõ alkatrészekhez való hozzáférés ellen Személyek védelme a következõk ellen: (a) érintkezés veszélyt rejtõ, alacsony feszültség alatt álló részekkel; (b) érintkezés veszélyt rejtõ mechanikus részekkel; (c) a burkolaton belüli elegendõ hézag hiányában veszélyt rejtõ nagy feszültség alatt álló részekhez hozzáférés. Megjegyzés: ez a védelem a következõkkel biztosítható: (a) magával a burkolattal, (b) a burkolat részét képezõ korlátokkal vagy a burkolaton belüli távolságokkal. 1.7. Elegendõ hézag veszélyt rejtõ részhez való hozzáférés elleni védelem céljára A hozzáférést ellenõrzõ veszélyt rejtõ szerkezetnek más részekkel való érintkezését vagy megközelítését megakadályozó távolság. 1.8. Hozzáférést vizsgáló letapogató szerkezet Olyan vizsgáló szerkezet, amely a személy testrészét, szerszámot vagy ahhoz hasonló részét utánozza, és amit egy személy fog azért, hogy ellenõrizze a megfelelõ távolságot a veszélyt jelentõ alkatrésztõl. 1.9. Vizsgáló szonda Olyan letapogató szerkezet, amely egy szilárd tárgyat utánoz azért, hogy ezzel ellenõrizzék a burkolatba behatolás lehetõségét. 1.10. Nyílás Egy rés vagy hézag a burkolatban, amely már létezik vagy a vizsgáló szondához elõírt erõvel való alkalmazása során alakítható ki. 2. A kiegészítõ betûvel megjelölt veszélyt rejtõ részekhez való hozzáférés elleni védelem vizsgálata 2.1. Hozzáférést vizsgáló szonda

15. oldal Az 1. Táblázatban vannak leírva azok a hozzáférést vizsgáló szondák, amelyekkel a személyek védelmét ellenõrzik a veszélyt rejtõ részekhez való hozzáférés ellen. 2.2. Vizsgálati feltételek A hozzáférést vizsgáló szondát az 1. Táblázatban elõírt erõvel a burkolaton levõ nyílásokba szorítjuk. Ha a szonda részben vagy teljesen behatol, akkor minden lehetséges helyzetbe hozzuk, azonban a megállító felülete nem hatolhat át teljesen a nyíláson. Belsõ gátak az 1.1. bekezdés szerint a burkolat részének tekintendõk. Kis feszültségû szerelvények esetén kisfeszültségû áramforrást (legalább 40 V, de legfeljebb 50 V) kell egy alkalmas lámpával sorba kötve bekötni a próbaszonda és a burkolaton belüli veszélyt rejtõ alkatrészek közé. Veszélyt rejtõ és feszültség alatt levõ és csak lakk- vagy festékbevonattal fedett, vagy oxidréteggel, vagy hasonló eljárással védett részeket fémfóliával kell lefedni, amelyet elektromosan csatlakoztassanak az üzem közben szokásosan feszültség alatt álló alkatrészekhez. Nagyfeszültségû berendezés veszélyes, mozgó részeinél a jelzõáramkör módszere is használható. Belsõ mozgó alkatrészek, amennyiben lehetséges, lassú ütemben mûködjenek. 2.3. Elfogadási feltételek A védelem kielégítõ, ha elégséges hézag van a hozzáférést vizsgáló szonda és a veszélyt rejtõ részek között. A járulékos B betûvel megjelölt vizsgálat esetén a csuklós vizsgáló ujj 80 mm-es hosszban behatolhat, de a megállító felülete ( 50 mm x 20 mm) nem mehet át a nyíláson. Az egyenes helyzetbõl kiindulva a vizsgáló ujj mindkét izületét egymást követõen 90 o -ig be kell hajlítani az ujj szomszédos ujjpercének tengelyéhez viszonyítva és minden lehetséges helyzetbe téve. A járulékos D betûvel megjelölt vizsgálat esetén a hozzáférést vizsgáló szonda teljes hosszában behatolhat, de a megállító felület nem hatolhat be teljesen a nyílásba. Lásd a további felvilágosításhoz az A Mellékletet. Az elégséges hézag ellenõrzésének feltételei ugyanazok, mint az alábbi 2.3.1. bekezdésben. 2.3.1. Nagyfeszültségû berendezés esetén (a névleges feszültség váltakozó áramnál 1000 V és egyenáramnál 1500 V feszültségnél nem nagyobb) A hozzáférést vizsgáló szonda nem érinthet veszélyt rejtõ feszültség alatt álló részeket. Ha a szonda és a veszélyt rejtõ részek között, a jelzõ áramkörrel ellenõrizve, a távolság megfelelõ, a lámpa nem világíthat.

16. oldal 1. Táblázat Személyek védelme céljából a veszélyt rejtõ részekhez hozzáférést vizsgáló szonda

17. oldal 1. Ábra csuklós vizsgáló ujj Anyaga: fém, kivéve, ahol másképpen van megadva, Hosszméretek mm-ben, tûrés nélküli méretek tûrései: szögek 0 10, Hosszméretek: 25 mm-ig: 0-0.05, 25 mm felett: ± 0.2, Mindkét csukló ugyanabban a síkban és irányban tegye lehetõvé az elfordulást 90 szögben, 0 10 tûréssel.

18. oldal 4. Melléklet SZIGETELÉSI ELLENÁLLÁS MÉRÉSE MEGHAJTÓ AKKUMULÁTOR FELHASZNÁLÁSÁVAL 1. Vizsgálati módszer leírása A meghajtó akkumulátor legyen teljesen feltöltött. Az alkalmazott feszültségmérõ mûszer egyenáramú értékeket mérjen és belsõ ellenállása 10 MΩ-nál nagyobb legyen. A mérést két lépésben kell végrehajtani. Elsõ lépés: Második lépés:

19. oldal ahol: R 0 = 500 Ω/V, ha V1 > V'1, az R i szigetelési ellenállást az alábbi két képlet adja: V1 V R 2 i = R 0, V2 vagy ' ' V 1 V 2 R i = R 0 V2 5. Melléklet Feszültség jelenlétét jelzõ szimbólum (ISO-3864 és IEC 417K szabványok szerint) Sárga alapon fekete

20. oldal 6. Melléklet JÁRMÛ LÉNYEGES JELLEMZÕI 1. A jármû általános leírása 1.1. A jármû kereskedelmi megnevezése vagy jele: 1.2. A jármû típusa: 1.3. A gyártó neve és címe: 1.4. Ha van, a gyártó képviselõjének neve és címe: 1.5. A meghajtást biztosító áramkör elemei beépítésének rövid leirása vagy ezen elemek beépítését bemutató rajzok vagy fényképek: 1.6. A meghajtást biztosító elektromos áramkör összes eleme funkciójának vázlata: 1.7. Üzemi feszültség: 1.8. A jármû rajza és/vagy fényképe: 2. Motor(ok) leírása 2.1. Gyártmány: 2.2. Típus: 2.3. Mûködési elv: 2.3.1. Egyenáram/váltóáram/fázisok száma 1/ 2.3.2. Gerjesztés: külsõ/mellékáramkörû/soros/kompound 1/ 2.3.3. Szinkron/aszinkron 1/ 2.3.4. Hûtõrendszer: levegõ/folyadékos 1/ 3. Erõátvitel leírása 3.1. Típus: kézi/automata/nincs/egyéb(leírandó) 1/ 3.2. Erõátvitel áttétele: 3.3. Gumiabroncsok mérete: 4. Meghajtó akkumulátorok 4.1. Akkumulátor kereskedelmi megnevezése és jele: 4.2. Az összes alkalmazott elektrokémiai párosítás típusának megadása: 4.2.1. Névleges feszültség:... V 4.2.2. Az akkumulátor-cellák száma 4.2.3. Az akkumulátor-modulok száma Gáz-egyesülési arány (százalékban) 4.3. Akkumulátor / tömb 1/ szellõzésének típusa: 4.4. Hûtõrendszer leirása: 4.5. Karbantartási folyamat (ha van) rövid leirása: 4.6. Akkumulátor kapacitása:... kwó 4.7. Kisütési végfeszültség értéke:... V 5. A meghajtást biztosító áramkör elektronikus átalakítói és a teljesítményt adó rész segédberendezései 5.1. Minden egyes elektronikus átalakító és segédberendezés rövid leirása: 5.2. Elektronikus átalakító szerelvény gyártmánya: 5.3. Elektronikus átalakító szerelvény típusa: 5.4. Minden egyes segédberendezés gyártmánya: 5.5. Minden egyes segédberendezés típusa: 5.6. Töltõ: jármûbe beépített / külsõ 1/ 5.6.1. Különbözõ töltõ-alkatrészek gyártója és típusa: 2/ 5.6.2. A töltõ rajzos leírása 2/

21. oldal Névleges teljesítmény-leadás... (kw) 2/ A töltõ legnagyobb feszültsége... (V) 2/ 5.6.5. A töltõ legnagyobb áramerõssége... (A) 2/ A szabályozó egység gyártója és típusa (ha ilyen van) 2/ 5.6.7. Üzemi diagram, szabályozás és biztonság 2/ 5.6.8. A töltési periódusok leírása és jellemzõi 2/ 5.7. Erõsáramú külsõ hálózat jellemzõi: 5.7.1. Erõsáramú külsõ hálózat típusa: egyfázisú/háromfázisú 1/ 5.7.2. Feszültsége:... V 6. Olvadó biztosító és/vagy áramköri megszakító 6.1. Típus: 6.2. Mûködési tartományt ábrázoló diagram: 7. Teljesítményt szolgáltató rész vezetékelése (kábelköteg) 7.1. Típus: Megjegyzés: 1/ A felesleges törlendõ! 2/ Fedélzeti töltõvel felszerelt jármûveknél. - 7. Melléklet HIDROGÉN EMISSZIÓ MEGHATÁROZÁSA A MEGHAJTÓ AKKUMULÁTOR TÖLTÉSI FOLYAMATA ALATT 1. BEVEZETÉS Ez a Melléklet írja le a hidrogén emisszió meghatározásának eljárását minden akkumulátorral hajtott elektromos közúti jármû vonóerõt szolgáltató akkumulátorának töltése alatt a jelen Elõírás 5.3. bekezdése szerint. 2. A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA 3. JÁRMÛ A hidrogén emisszió vizsgálatát (7.1. Ábra) annak érdekében végzik, hogy meghatározzák a hidrogén-kibocsátást a vonóerõt szolgáltató akkumulátor a fedélzeti töltõvel való töltése alatt. A vizsgálat a következõ lépésekbõl áll: a) a jármû elõkészítése, b) a vonóerõt szolgáltató akkumulátor kisütése, c) a hidrogén-kibocsátás meghatározása a szokásos töltés alatt, d) a hidrogén-kibocsátás meghatározása hibás fedélzeti töltõvel való töltés alatt. 3.1. A jármû legyen jó mûszaki állapotban, és a vizsgálat elõtt hét nappal legalább 300 km-t tegyen meg. A jármûvet szereljék fel a hidrogén emissziós vizsgálatra kerülõ, az ez alatt a periódus alatt vonóerõt szolgáltató akkumulátorral. 3.2. Ha az akkumulátort a környezeti hõmérséklet felett használják, az üzemeltetõ kövesse a gyártó elõírását annak érdekében, hogy a vonóerõt szolgáltató akkumulátort a szokásos üzemi tartományban tartsa. A gyártó képviselõje bizonyíthassa, hogy a vonóerõt szolgáltató akkumulátor hõmérsékleti kondicionálási körülményei sem nem károsodtak, sem nem mutatnak kapacitás-hibát.

22. oldal 7.1. Ábra A hidrogén-emisszió meghatározása a vonóerõt szolgáltató akkumulátor töltési folyamata alatt. START JÁRMÛ ELÕKÉSZÍTÉSE (ha szükséges) Legfeljebb 7 nap Az akkumulátor kisütése Környezõ hõmérséklet 293 303 K Maximum 15 12-36 ó Áztatás Hidrogén emisszió vizsgálata Szokásos töltéssel Maximum 2 perc a fõvezeték rákötése után Legfeljebb 7 nap Az akkumulátor kisütése Környezõ hõmérséklet 293 303 K Maximum 15 12 36 ó Áztatás Hidrogén emisszió vizsgálata a fedélzeti töltõ hibájával környezõ hõfok 293 ± 2 K Maximum 2 perc a fõvezeték rákötése után VÉGE

23. oldal 4. VIZSGÁLÓ BERENDEZÉS A HIDROGÉN-KIBOCSÁTÁS VIZSGÁLATÁHOZ 4.1. Teljesítménymérõ próbapad A teljesítménymérõ próbapad feleljen meg a 83. számú Elõírás 05 sorozatszámú módosításaiban szereplõ követelményeknek. 4.2. Hidrogén-emissziót mérõ helység A hidrogén-emissziót mérõ zárt hely gáztömör mérõkamra legyen, amely alkalmas a jármûvet befogadni a vizsgálat alatt. A jármû minden oldalról megközelíthetõ legyen és a helység amikor lezárják a jelen Melléklet 1 Függelékének megfelelõen gáztömör legyen. A helység belsõ felülete ne eressze át a hidrogént és ne lépjen reakcióba a hidrogénnel. A hõmérséklet-kondicionáló rendszer legyen képes szabályozni a helység belsõ léghõmérsékletét követve az elõírt hõfokot a vizsgálat alatt, átlagosan ± 2 K tûréssel a vizsgálat idõtartama alatt. A helység térfogatváltozásának megvalósításához vagy folyamatosan változtatható térfogat szabályozót vagy más vizsgáló berendezést használhatnak. A változtatható térfogat-szabályozós zárt hely kitágul és összehúzódik a helységben levõ hidrogén-emisszió hatására. A belsõ térfogatváltozás megvalósításának két lehetséges eszköze a mozgatható panelek, vagy a harmonikás kivitelezés, amelyben áthatolhatatlan zsákok kiterjednek és összehúzódnak a helységen kívülrõl származó levegõcserétõl keletkezõ belsõ nyomás-változásának hatására. Bármelyik megoldás tartsa meg a jelen Melléklet 1. Függelékében meghatározott helység sértetlenségét. Bármelyik megoldás a helység belsõ nyomása és a légköri nyomás között a különbséget legfeljebb ± 5 hpa értékre korlátozza. A helység rögzített térfogatúra legyen zárható. A változtatható térfogatú helység legyen alkalmas "névleges térfogatát" megváltoztatni (lásd a 7. Melléklet 1. Függelék, 2.1.1. bekezdést), figyelembe véve a hidrogén-kibocsátást a vizsgálat alatt. 4.3. Elemzõ rendszer 4.3.1. Hidrogén-elemzõ 4.3.1.1. A légkört a kamrán belül hidrogén-elemzõvel (elektrokémiai detektor típusú) vagy a hõvezetõ képességet érzékelõ kromatográffal figyeljék. Gázmintát vonjanak ki az egyik oldalfal vagy a kamratetõ közepébõl, és minden mellékáramlatot vezessenek vissza a helységbe, lehetõleg közvetlenül a keverõ ventilátor áramlási irányával megegyezõ ponthoz. 4.3.1.2. A hidrogén-elemzõ válaszideje 90 százalék végkitérésnél kevesebb legyen, mint 10 másodperc. Stabilitása jobb legyen, mint a teljes skála 2 százaléka 0 és a teljes skála 80 ± 20 százalék között 15 perces periódusokban, minden üzemi tartományban. 4.3.1.3. Az elemzõ egy standard eltérésben kifejezett ismétlõképessége a teljes skála 1 százalékánál jobb legyen a teljes skála 0 és 80 ± 20 százalékánál minden alkalmazott tartományban. 4.3.1.4. Az elemzõ üzemi tartományát úgy válasszák meg, hogy a legjobb felbontást adja a mérés, a hitelesítés és a szivárgás ellenõrzési eljárása alatt. 4.3.2. Hidrogén-elemzõ adatrögzítõ rendszere A hidrogén-elemzõt olyan készülékkel szereljék fel, amely rögzíti az elektromos kimenõ jeleket, legalább percenként egyszer. A adatrögzítõ rendszernek legalább a rögzített jellel egyezõ üzemi jellemzõi legyenek, és állandó adatrögzítési eredményt biztosítson. A adatrögzítés világosan jelezze a szokásos töltési vizsgálat és a hibás mûködésû töltési vizsgálat kezdetét és végét. 4.4. Hõmérséklet adatrögzítése

24. oldal 4.4.1. A kamra hõmérsékletét a hõmérsékletérzékelõvel olyan két ponton rögzítsék, amelyet úgy kötnek össze, hogy a középértéket mutassa. A mérési pontok mintegy 0,1 méterre nyúljanak be a zárt helybe mindegyik oldalfal függõleges középvonalától 0,9 ± 0,2 m magasságban. 4.4.2. Az akkumulátor-modulok hõmérsékletét érzékelõkkel mérjék. 4.4.3. A hõmérsékletet az egész hidrogén-kibocsátás mérése során legalább percenként egy mérés gyakorisággal mérjék. 4.4.4. A hõmérséklet adatrögzítõ rendszerének pontossága ± 1 K értéken belül legyen, és ± 1 K felbontási értékre legyen képes. 4.4.5. Az adatrögzítõ vagy adatkövetõ rendszer ± 15 másodperc felbontási idõre legyen képes. 4.5. Nyomás adatrögzítése 4.5.1. A p különbséget a vizsgáló terület légköri nyomása és a zárt hely belsõ nyomása között az egész hidrogén-kibocsátási mérés alatt legalább percenként egy gyakorisággal jegyezzék fel. 4.5.2. A nyomás adatrögzítõ rendszerének pontossága ± 2 hpa értéken belül legyen, és képes legyen ± 2 hpa felbontási értéket elérni. 4.5.3. Az adatrögzítõ vagy adatkövetõ rendszer ± 15 másodperc felbontási idõre legyen képes. 4.5.6. Feszültség és áramerõsség adatrögzítõ rendszere 4.6.1. A fedélzeti töltõ feszültségét és áramerõsségét (akkumulátor) az egész hidrogén-kibocsátási mérés alatt legalább percenként egy gyakorisággal jegyezzék fel. 4.6.2. A feszültséget rögzítõ rendszer pontossága ± 1 V értéken belül legyen, és ± 1 V felbontási értékre legyen képes. 4.6.3. Az áramerõsséget rögzítõ rendszer pontossága ± 1 A értéken belül legyen, és ± 1 A felbontási értékre legyen képes. 4.6.4. Az adatrögzítõ vagy adatkövetõ rendszer ± 15 másodperc felbontási idõre legyen képes. 4.7. Ventillátorok A kamrát egy vagy több, 0,1 0,5 m /mp áramlású ventillátorral vagy fúvóval szereljék fel azért, hogy átkeverjék a levegõt a zárt helységben. Legyen lehetséges egységes hõmérsékletet és hidrogén-koncentrációt biztosítani a kamrában a mérés alatt. A jármûvet a zárt helyen ne tegyék ki a ventillátorból vagy a fúvóból kijövõ közvetlen légáramnak. 4.8. Gázok 4.8.1. A következõ tiszta gázok álljanak rendelkezésre a hitelesítéshez és a mûvelethez: tisztított szintetikus levegõ (tisztaság < 1 ppm C 1 egyenérték, < 1 ppm CO, < 400 ppm CO 2, < 0,1 ppm NO), oxigéntartalom 18 és 21 térfogatszázalék között. hidrogén (H 2 ), 99,5 százalék minimális tisztaság. 4.8.2. A hitelesítõ és a kitérés beállító gázok hidrogén (H 2 ) és tisztított szintetikus levegõ keverékét tartalmazza. A hitelesítõ gáz valóságos koncentrációja a névleges érték ± 2 százalékán belül legyen. A higított gázok pontossága, amikor gázleválasztót használnak, a névleges érték ± 2 százalékán belül legyen. Az 1. Függelékben meghatározott koncentrációt szintén gázleválasztóval nyerhetik, szintetikus levegõt használva, mint hígító gázt. 5. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS A vizsgálat a következõ lépésekbõl áll:

25. oldal (i) (ii) (iii) (iv) (v) a jármû elõkészítése a vonóerõt szolgáltató akkumulátor kisütése, a hidrogén-kibocsátás meghatározása a szokásos töltés alatt, a vonóerõt szolgáltató akkumulátor kisütése, a hidrogén-kibocsátás meghatározása a hibás fedélzeti töltõvel való töltés alatt. Ha a jármûvet két mûvelet között mozgatni kell, át kell tolni a következõ vizsgálati területre. 5.1. A jármû elõkészítése A vonóerõt szolgáltató akkumulátor öregedését ellenõrizzék, bizonyítva, hogy a jármû legalább 300 km-t teljesített a vizsgálat elõtti hét nap alatt. Ez alatt az idõ alatt a jármûvet szereljék fel a hidrogén-emisszió vizsgálatához rendelkezésre bocsátott vonóerõt szolgáltató akkumulátorral. Ha ezt nem tudják bizonyítani, akkor a következõ eljárást alkalmazzák: 5.1.1. Kisütés és az akkumulátor kezdõ töltése Az eljárást kezdjék a jármû vonóerõt szolgáltató akkumulátorának kisütésével, mialatt a vizsgáló pályán vagy görgõs próbapadon a jármû legnagyobb sebességének 70 ± 5 százalékának megfelelõ állandó sebességgel vezetik a jármûvet 30 percen át. 5.1.2. Kisütés megállítása (a) ha a jármû nem képes a legnagyobb harmincperces sebességgel haladni, vagy (b) ha a vezetõ a jármû megállítására kap jelzést a szabványos fedélzeti mûszerektõl, vagy (c) miután megtette a 100 km távolságot. 5.1.3. Az akkumulátor kezdõ töltése A töltést (a) a fedélzeti töltõvel, (b) a környezeti hõmérsékleten 293 K és 303 K között végezzék el. Az eljárás minden külsõ töltést zárjon ki. A vonóerõt szolgáltató akkumulátor töltésének végét jelzõ kritérium megfelel a fedélzeti töltés automatikus megállásának. Ez az eljárás minden olyan különleges töltés-típust magában foglal, amelyet automatikusan vagy kézzel hozhatnak mûködésbe, mint például a kiegyenlítõ töltés vagy a feljavító töltés. 5.1.4. Az 5.1.1. 5.1.2. bekezdések mûveleteit kétszer ismételjék meg. 5.2. Az akkumulátor kisütése A vonóerõt szolgáltató akkumulátort kisütik, mialatt a vizsgáló pályán vagy görgõs próbapadon a jármû legnagyobb sebességének 70 ± 5 százalékának megfelelõ állandó sebességgel vezetnek. Kisütés megállítása (a) ha a vezetõ a jármû megállítására kap jelzést a szabványos fedélzeti mûszerektõl, vagy (b) ha a jármû legnagyobb sebessége kisebb, mint 20 km/óra. 5.3. Áztatás Az akkumulátor 5.2. bekezdésben meghatározott kisütési mûveletének befejezése után 15 percen belül a jármûvet nyirkos területen leállítják. A jármûvet legalább 12 órán és legfeljebb 36 órán keresztül tárolják a vonóerõt szolgáltató akkumulátor kisütésének vége és a hidrogén-emisszió szokásos töltéssel elvégzésre kerülõ vizsgálatának megkezdése között. Ebben a periódusban a jármûvet 293 ± 2 K hõmérsékleten áztassák. 5.4. Hidrogén-emisszió vizsgálata szokásos töltéssel

26. oldal 5.4.1. Az áztatási periódus befejezése elõtt a mérõkamrát több percen keresztül tisztítsák addig, amíg stabil hidrogén-hátteret nem nyernek. Ekkor kapcsolják be a zárt helyet keverõ ventilátor(oka)t is. 5.4.2. A hidrogénelemzõt közvetlenül a vizsgálat elõtt nullázzák és állítsák be végkitérésre. 5.4.3. Az áztatás végén vigyék a vizsgálati jármûvet leállított motorral és a vizsgált jármû ablakait és csomagtartóját kinyitva a mérõkamrába. 5.4.4. Kapcsolják a jármûvet a fõvezetékre. Az akkumulátort töltsék a szokásos töltési eljárással az alábbi 5.4.7. bekezdés szerint. 5.4.5. A zárt hely ajtóit zárják be, és azokat a szokásos töltési mûvelet elektromos összekapcsolásától számított két percen belül tömítsék. 5.4.6. A hidrogén-emisszió vizsgálatának periódusánál a szokásos töltés akkor kezdõdik, amikor a kamrát szigetelték. A hidrogén-koncentrációt, a hõmérsékletet és a légnyomást mérik azért, hogy megkapják a kezdeti C H2i, a T i és P i leolvasott értékeket a szokásos töltéssel folyó vizsgálathoz. Ezeket a számokat használják a hidrogén-emisszió számításában (6. bekezdés). A T környezeti hõmérséklet ne legyen kisebb, mint 291 K és nem több mint 295 K a szokásos töltési periódus alatt. 5.4.7. A szokásos töltés folyamata A szokásos töltést fedélzeti töltõvel végezzék, és a következõ lépésekbõl álljon: (a) Töltés állandó teljesítménnyel t 1 idõn keresztül. (b) Túltöltés állandó árammal t 2 idõn keresztül. A túltöltés áramerõsségét a gyártó határozza meg és feleljen meg annak, amit a kiegyenlítõ töltésnél alkalmaznak. A vonóerõt szolgáltató akkumulátor töltésének végét jelzõ kritérium megfelel a fedélzeti töltés automatikus megállásának t 1 + t 2 töltési idõnél. Ezt a töltési idõt t 1 + 5 óra idõre korlátozhatják még akkor is, ha a vezetõ világos jelzést kap a szabványos mûszerektõl arról, hogy az akkumulátor még nem töltõdött fel teljesen. 5.4.8. A hidrogénelemzõt nullázzák és állítsák be végkitérésre közvetlenül a vizsgálat vége elõtt. 5.4.9. Az emissziós mintavételi periódus vége t 1 + t 2 vagy t 1 + 5 óra a kezdeti mintavétel megkezdése után, amint azt az 5.4.6. bekezdés meghatározza. Az eltelt különbözõ idõket jegyezzék fel. A hidrogén-koncentrációt, a hõmérsékletet és a légköri nyomást mérjék, hogy megadhassák a végsõ C H2f, a T f és P f leolvasott értékeket a szokásos töltéssel folyó vizsgálatnál, amelyeket a 6. bekezdés számításaihoz használnak. 5.5. Hidrogén-emisszió vizsgálata hibás fedélzeti töltõvel 5.5.1. Az elõvizsgálat befejezése után legfeljebb hét napon belül az eljárást kezdjék meg a jármû vonóerõt szolgáltató akkumulátorának kisütésével az 5.2. bekezdés szerint. 5.5.2. Az 5.3. bekezdés lépéseit meg kell ismételni. 5.5.3. Az áztatási periódus befejezése elõtt a mérõkamrát több percen keresztül tisztítsák addig, amíg stabil hidrogén-hátteret nem nyernek. Ekkor kapcsolják be a zárt helyet keverõ ventilátor(oka)t is. 5.5.4. A hidrogénelemzõt közvetlenül a vizsgálat elõtt nullázzák és állítsák be végkitérésre. 5.5.5. Az áztatás végén vigyék a vizsgálati jármûvet leállított motorral és a vizsgált jármû ablakait és csomagtartóját kinyitva a mérõkamrába. 5.5.6. Kapcsolják a jármûvet a fõvezetékre. Az akkumulátort töltsék a szokásos töltési eljárással az alábbi 5.5.9. bekezdés szerint.