Az Európai pénzügyi rendszer intézményei Az Európai Beruházás Bank Az Európai Központi Bank A Központi Bankok Európai Rendszere Az Európai Beruházási Bank European Investment Bank (EIB) 1958-ban a Római Szerzıdéssel hozták létre luxemburgi székhellyel. Az EU célkitőzéseinek megvalósulását segíti beruházási projektek finanszírozásával. A kiválasztott projektek közös jellemzıje, hogy segítik az európai integrációt, a kiegyensúlyozott fejlıdést, a gazdasági és szociális kohéziót, és az innovatív, tudásalapú gazdasági fejlıdést. 1
Az EBB Non-profit szervezet. Nem veszi igénybe az EU költségvetési alapjait. Az EBB pénzpiaci- és a bank részvényeseitıl kapott kölcsönökkel mőködik. A részvényesek az Unió tagállamai, akik együtt biztosítják a Bank alaptıkéjét, gazdasági súlyuknak megfelelıen. Az EIB jelentısége legmagasabb hitelképességi besorolásra (AAA) hatalmas összegek és nagyon jó feltételek pedig képessé teszik arra, hogy olyan közérdekő projekteket finanszírozzon, amelyek egyébként nem lennének hitelképesek, vagy csak nagyon drága hitelt vehetnének igénybe. 2
Az EIB által finanszírozott projektek kiválasztási szempontjai Segíteniük kell az EU célkitőzések megvalósulását (pl. az európai ipar és a kisvállalkozások versenyképességének fokozása; transzeurópai hálózatok kiépítése; az információs technológia fejlesztése; a természeti és városi környezet védelme; az egészségügyi és oktatási szolgáltatások fejlesztése). A leginkább elmaradott régiók fejlıdéséhez járuljanak hozzá. További forrásokat is be kell vonniuk. Az EIB tevékenysége Az EBB tevékenységének 90%-a az EU-n belül zajlik, de a támogatás jelentıs része irányul a tagállammá késıbb váló országok felé. Az EBB mediterrán, afrikai és csendes óceáni, latinamerikai, stb. projekteket is támogat. Az EBB az Európai Beruházási Alap többségi részvényese. Ez az alap 1994-ben jött létre a kis és középvállalkozások beruházásainak finanszírozására. 3
Az EBB tevékenységének szervezése Az EBB közvetlenül foglalkozik a nagy projektgazdákkal (min. 25 millió euró). A kisebb projektek esetében (KKV, és helyi hatóságok) bankokkal és speciális pénzügyi közvetítı intézményekkel mőködik közre. Az EBB szervezete Autonóm intézmény. Saját maga dönt a hitelfelvételeirıl, vagy nyújtott kölcsöneirıl a projekt és a pénzpiac ajánlatainak függvényében. Évente jelentést tesz tevékenységeirıl. Az EBB együttmőködik az EU intézményeivel. Képviselıi részt vehetnek az EP bizottságaiban, az EBB elnöke pedig jelen lehet a Tanács ülésein, 4
Döntéshozatal az EBB-ben Kormányzótanács: tagállamok (pénzügy) miniszterei. Meghatározza a Bank általános kölcsönnyújtási politikáját, elfogadja a mérleget és az éves jelentést, felhatalmazza a bankot az EU-n kívüli projektek finanszírozására és dönt a tıkenövelésrıl. Igazgatótanács: Elnöke a Bank elnöke, a tagállamok által jelölt 25 tag és a Bizottság egy tagja vesz részt benne. Jóváhagyja a hitelfelvételi és kölcsönnyújtási tevékenységet, ellenırzi az EIB megfelelı mőködését. Menedzsment Bizottság: A teljes idejő végrehajtó testület, a napi mőködtetést végzi. Frankfurt 5
European Central Bank (ECB) Az Európai Központi Bank Az 1998-ban felállított (5 milliárd ECU alaptıkével) Európai Központi Bank, illetve az Európai Központi Bankok Rendszerének fı feladata a monetáris unióban bevezetett közös pénz, az euró kibocsátása, mőködtetése és stabilitásának megırzése. Az EKB fontossága A monetáris és gazdasági unió kiteljesedésével politikai és gazdasági értelemben egyaránt az Európai Központi Bank (EKB) vált az egyik legfontosabb EU intézménnyé. 6
Az EKB szerepe Maastrichtban a monetáris unió megvalósítására három szakaszból álló folyamatot határoztak meg, amelynek harmadik szakasza 1999. január 1-jén indult az euró megszületésével. Ekkortól fogva gyakorolhatta valamennyi funkcióját a már 1998 közepén létrehozott EKB, valamint az Európai Központi Bankok Rendszere (EKBR). A valamennyi tagállamban önálló jogi személyiséggel rendelkezı EKB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja az EKBR-t. Az EKB feladatai Az EKBR, és egyben az EKB fı feladata a tagállamok pénzügyi politikájának összehangolása és a Közösség általános gazdaságpolitikájának támogatása az árstabilitás fenntartása érdekében, vagyis antiinflációs politika folytatása. Egyéb fontos feladati közül kiemelendı, hogy meghatározza és végrehajtja a közösségi monetáris politikát, kezeli a tagállamok pénzügyi tartalékait, lebonyolítja a külföldi deviza ügyleteket, és elımozdítja a fizetési rendszerek zavartalan mőködését. 7
Az EKB mőködése Az eurós bankjegyek és és érmék 2002 január 1-e óta vannak forgalomban. Feladatainak ellátása érdekében az EKB együttmőködik a Központi Bankok Európai Rendszerével melynek minden állam a tagja. Az eurót bevezetett 16 tagállam alkotja az euróövezetet, központi bankjaik pedig, az Európai Központi Bankkal együtt az ún. Eurórendszert. Az EKB függetlensége Az EKB teljes függetlenséget élvez. Sem az EKB sem az eurórendszer nemzeti központi bankjai, sem ezeknek bármely tagja nem kérhet, vagy fogadhat el utasításokat más szervektıl. Az EU intézményeknek és a tagállamok kormányainak egyaránt tiszteletben kell tartani ezt az alapelvet. 8
A EKB feladatai Az Eurorendszerrel kapcsolatos fı feladatok: Az euróövezet monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása A devizaügyletek irányítása A tagállamok hivatalos devizatartalékainak kezelése és A fizetési rendszerek zökkenımentes mőködésének biztosítása Mi az EKB fı feladata? Az árstabilitás fenntartása az euró övezetben, az euró vásárlóerejének a megırzése. Ennek értelmében az inflációt szigorú kontroll alatt tartja. Cél: a fogyasztói árak éves növekedése 2%-nál kisebb legyen 9
Az EKB fı feladata Az infláció kézben tartásának eszköze: 1. A pénzkínálat kontrollálása. Ha a pénzkiáramlás nagyobb mértékő az áruk és szolgáltatások kínálatánál, az inflációt eredményez. 2. Az áralakulások vizsgálata, és kockázat elemzés Az EKB fı feladata A pénzkínálat ellenırzésébe tartozik többek között az euróövezet kamatlábainak beállítása. Ez a bank talán legismertebb tevékenysége. 10
Az EKB szervezeti felépítése Kormányzótanács: az eurózóna jegybankelnökei és a végrehajtó bizottság (Igazgatóság) tagjai alkotják. Évente legalább10 ülés. Igazgatóság: EKB elnök, alelnök és további négy tag. Általános Tanács: EKB elnök, alelnök, minden tagállam jegybankelnöke. 11
Ausztria (korábbi pénzneme az osztrák schilling, ATS), Belgium (belga frank, BEF), Ciprus (ciprusi font, CYP), Finnország (finn márka, FIM), Franciaország (francia frank, FRF), Görögország (görög drachma, GRD), Hollandia (holland forint, NLG), Írország (ír font, IEP), Luxemburg (luxemburgi frank, LUF), Málta (máltai líra, MTL), Németország (német márka, DEM), Olaszország (olasz líra, ITL), Portugália (portugál escudo, PTE), Spanyolország (spanyol peseta, ESP), Szlovákia (szlovák korona, SKK) és Szlovénia (szlovén tolár, SIT) az EU-27 azon 16 országaként, amelyek áttértek az euró használatára együttesen alkotják az eurózónát, másnéven európai valutauniót. Ezen országok jogosultak mind euróérmék, mind euróbankjegyek kibocsátására. Egyéb szervezetek Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala Az Európai Közösségek Személyzeti Hivatala Az Európai Közösség Irodái Közös Kül- és Biztonságpolitika Rendırségi és Bírósági Együttmőködés Büntetıügyekben 12
Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala Kiadóvállalat 1969 óta létezı szervezet Az összes EU kiadványt ez a szervezet állítja elı, illetve forgalmazza. Az Európai Közösségek Személyzeti Hivatala (EPSO) 2002-ben hozták létre, 2003 óta mőködik. feladata a magasan képzett személyzet iránti igény kielégítése az EU valamennyi intézménye, de különösen az EP, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevıszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Ombudsman, számára. 13
Az Európai Közösség Irodái Az iroda olyan szervezet, melyet az EU valamilyen speciális technikai, tudományos, vagy menedzsment feladat elvégzésére hoz létre az Közösségen belül (elsı pillér). Az irodákról a szerzıdések nem rendelkeznek, külön jogszabály hozza létre ıket azon a területen, ahol különleges feladatokat kell ellátni. Az Európai Közösség Irodái Jelenleg 15 ilyen, a definíciónak megfelelı testület mőködik. Hivatalos elnevezésük nem feltétlenül tartalmazza az iroda szót. Lehetnek központok, ügynökségek, intézetek, alapítványok, hivatalok, vagy hatóságok. 14
Közös Kül- és Biztonságpolitika 2002 óta: Biztonsági Tanulmányok Központja (Párizs) és az Európai Unió Mőholdas Központja (Torrejón de Ardoz). Régebben a Nyugat-Európai Unió részét képezték, amely az EU-ban integrálódik. Rendırségi és Bírósági Együttmőködés Büntetıügyekben Két iroda tartozik ide: Europol és Eurojust. Céljuk a tagállamok szervezett nemzetközi bőnözés elleni harcának a segítése. Ez az együttmőködés az EU harmadik pillére Az Europol az érdemi mőködést 1999-ben kezdte meg; Eurojust 2002-ben állt fel. Mindkét iroda székhelye Hága. 15