Éles elhatárolásuk sokszor nem lehetséges, mivel gyakran előfordul, hogy azonos szerszámokat különböző iparágak egyaránt felhasználnak. Így aztán csoportosításuk nem egyféle elv szerint történik. A rendszerezésben szempont lehet a megmunkálandó anyagcsoport, vagy szakterület esetleg rendeltetés (pl.: mérőeszközök). Szakipari kéziszerszámok csoportosítása Fémmegmunkáló szerszámok Befogó és szorítószerszámok Építőipari (kőműves, hidegburkoló és festő) szerszámok Faipari szerszámok Mezőgazdasági és kertészeti szerszámok Mérőeszközök I. Fémmegmunkáló kéziszerszámok Elsősorban a kovács-, lakatos-, bádogos-, és szerelőiparágak használják fel. Rendeltetésük szerint lehetnek Kovácsipari szerszámok Forrasztószerszámok Forgácsoló szerszámok Vágó, lyukasztó, és pontozó szerszámok Kovácsipari szerszámok Kovácsipari szerszámok alatt tágabb értelemben a patkoló- ill. díszműkovácsok által használt fontosabb szerszámokat értjük. Anyaguk általában szerkezeti és szerszámacél, ill. acélöntvény. 1. Kovácsüllő A fémeket elsősorban acélt kalapálással, felhevített állapotban ajánlatos megmunkálni (kovácsolás). Kovácsolással a fémeket üllőn alakítják. Az üllő anyaga acélöntvény, alakja, méretei, tömege változatos Méretezés a tömeg alapján kg-ban. 1
2. A forrasztó kéziszerszámok Két jellemző darabja a forrasztó lámpa és a forrasztópáka. A forrasztólámpa két fő részből a tüzelőanyag tárolására szolgáló tartályból és a tüzelőanyag elégetéséhez szükséges égőfejből áll. Tüzelőanyagként benzint ill. újabban PB gázt használnak, s a magas hőfok biztosítására levegővel keverten égetik el. A forrasztás másik kelléke a páka jó hővezető vörösréz fejjel készül. A kötőanyag a forrasztóón. A forrasztópáka elektromos változata hálózati árammal fűthető fel. Forgácsoló szerszámok 1. Fémfűrészek Több élű forgácsolószerszámok. A keretes kézi fémfűrész a fémiparban leggyakrabban alkalmazott daraboló eszköz. Alkalmas acél, színesfémek és műanyag vágására A keret anyaga lapos acél, ált. festett. A meghajlított szárakhoz kapcsolódik a nyeles befogófej és a csavaros feszítőkengyel. Ezekben a fűrészlapot csapszeggel rögzítik. A fűrészlap 90 o -ban elfordítható. A fűrészlapot általában szívós szalagacélból készítik. Nagyobb vágási teljesítményigény esetén gyorsacélt alkalmaznak. A fogazás lehet egyoldali, vagy kétoldali. Ez utóbbi az egyik oldali fogkopás, kitöredezés esetén, átfordítás után tovább használható. A fűrészlapot úgy kell befogni, hogy a fogak a tolás irányába álljanak. A beszorulásuk elkerülése érdekében a fogak nem egy síkban helyezkednek el. A megoldást általában a hullámos vezetés és a fogkihajtogatás (terpesztés) adja. Hullámos vezetés Fogkihajtogatás Fémfűrész Fémfűrész lapok 2
Fémfűrész lapok ötvözött acélból készülnek, egy vagy kétoldalt fogazottak. A fogakat keményre edzik. Alkalmasak acél, színesfémek és műanyag vágására alkalmasak. Egy oldalon és két oldalon fogazott fűrészlapok. 2. A fémfúrók A fúrás is forgácsoló eljárás. A fúrás során fúrószerszámmal a tömör munkadarabban hengeres lyukat (furatot) készítünk. A furat sok esetben különböző munkadarabok kötésének létesítéséhez (pl. szegecselés, csavarozás) szükséges. Anyaguk többnyire mangánnal (Mn), krómmal (Cr), volfrámmal (W) ötvözött szerszámacél, amelyet ugyancsak forgácsolással készítenek. Alakjuk szerint csigafúrók (spirálfúrók). Két részből állnak! Vágórész (ált. 118 o -os csúcsszöggel) és a szárrész. Méretezésük: átmérő mm-ben. Minőségi besorolásuk: HSS (gyorsacél) barkács munkákhoz, HSS-E (magasan ötvözött (Co) nagy kopásállóságú acél) nagy forgácsolási sebességnél alkalmazzák, HSS-G (köszörült élszalaggal) öntvényeknél és furatpontosításhoz használják. /HSS= High speed steel (nagyteljesítményű gyorsacél)/ Méretezés: Legfontosabb a D (munkafelület átmérője). Esetenként szükség lehet L1 (teljes hossz), és L2 re is. Valamennyi méretet mm-ben adjuk meg. A képen a rövid hengeres szárú fémcsigafúró, HSS-R látható. Jobbos spirálfúró nagy teljesítményű HSS gyorsacélból készült. Ajánlott: ötvözött és ötvözetlen acél szürkeöntvény megmunkálásához, barkács munkákhoz. Méretválasztéka: D= 1-13 mm. 3. A dörzsárak A fúrást követően a furatfal pontosítására szolgáló, több élű forgácsoló szerszámok. Anyaguk HSS-acél. Szükség esetén a dörzsölést két lépésben kell elvégezni, nagyoló és simító dörzsárral. A forgó főmozgást kézzel vagy géppel lehet biztosítani. Ennek megfelelően van kézi és gépi dörzsár. A dörzsár önvezető szerszám, mindig követi az furat irányát és helyzetét. 3
A fogazott forgácsoló élű dolgozó rész, a hengeres szárész, a forgató vas elhelyezésére szolgáló négyszögletes rész. A dolgozó rész hengeres vagy kúpos. Ennek alapján nevezzük a dörzsárat hengeres vagy kúpos dörzsárnak. A bevezetőkúp a forgácsoló kúp előtti letörés, 45 fokos általában. Feladata a furatba az ütközésmentes behatolás. D L1 L2 Egyenes dörzsár és munkafelületének keresztmetszeti rajza. A fúrókhoz hasonlóan méretezik (mm-ben). 4. A menetfúrók A menetfúrók is forgácsoló szerszámok. Menetfúrás, a dörzsárral előkészített furatba történő belső menet készítés. Anyaga HSS-acél. A menetfúró tulajdonképpen egy olyan csavar, ahol a szerszám hossztengelyével párhuzamosan 3, vagy 4 hornyot képezünk ki, így vágóélek keletkeznek. A kézi menetfúrást rendszerint három fokozatban végezik. Ehhez három menetfúróból álló készletre van szükség: elővágó, utánvágó, készrevágó (az ábrán föntről kezdve). Méretezése a dörzsárhoz hasonlóan történik, de a menettípus megjelölésével. Méretlépcsők: M2-M8, M10-M24-ig 2 mm-es lépcsőkben, M27, M30. (Ahol az M a metrikus menetre utal, mint a csavaroknál.) Menetvágáshoz a menetfúró négyszögletes végére ráillő fordítóvasat helyezünk, és azzal hajtják be, ahogy a dörzsárazásnál is. Fordító-, vagy hajtóvas. 4
5. A menetmetszők A külső csavarmenetek kézi megmunkálóeszköze a menetmetsző. Anyaguk HSS-acél. A menetmetsző edzett anyához hasonlítható, amelyet ráhajtunk az orsóra és így készítjük az orsó menetét. A menetmetszőkön hornyok vannak, ezeket nevezzük forgácstérnek. Hajtóvasba fogva működtetik- Méretezése - hasonlóan az anyacsavarokéhoz - a belső átmérő mm-ben, M-jelzéssel (Ld. menetfúróknál). A menetfúrók és menetmetszők készletben is kaphatók. Vágó, lyukasztó, pontozó szerszámok Mindhárom szerszámtípusnál nagymértékű felületi keménységet követelnek meg. Ezért anyaguk többnyire ötvözött (Cr-V) és keményre edzett acél. Élüket, hegyüket köszörüléssel alakítják ki. Festett vagy csiszolt kivitelűek. Használatukkor a vágóélet, illetve a lyukasztó hegyét a fémre illesztik, majd a szerszám másik végét kalapáccsal ütik mindaddig, míg a fémet át nem vágja, ill. ki nem lyukasztja. A pontozó a furatközéppont helyének bejelölésére szolgál, szintén kalapács segítségével. Méretezés: Hidegvágó vágóél szélessége, és a teljes hossza, ill. a lyukasztó hegyének átmérője és a hossza mm-ben. Pontozónál a csúcsalap átmérő mm-ben. 5
1. Hidegvágók Leggyakrabban rúd- és idomacélok, vastagabb lemezek, illetve csapszegek, szegecsek elvágására használt kéziszerszámok. Laposvágó Keresztvágó 2. Lemezlyukasztók Vékonyabb lemezeken lyukasztására használják. Gyártják tömör és üreges hegyű változatban. Szögletes és hengeres szárral festett kivitelben kaphatók. Tömör hegyű, hengeres recés szárú lyukasztó. Készletben is kaphatók. A készlet tartozéka pontozó is lehet (ld. a képen). 3. Pontozók A fúrás pontos helyének bejelölésére szolgál. Normál és automata változatban készülnek. 6