BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS-FEJLESZTÉSI POLITIKA - AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG - Készítette: Majnár Éva Budapest, 2009

Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke... 5 1. Bevezetés... 6 2. Kis- és középvállalkozások a gazdaságban... 8 2.1. A kis- és középvállalkozások szerepe és jelentősége a gazdaságban... 8 2.1.1. A kis- és középvállalkozások fogalma... 8 2.1.2. A kis- és középvállalkozások jelentősége... 9 2.1.3. A kis- és középvállalkozások előnyei... 10 2.1.4. A kis- és középvállalkozások hátrányai, nehézségei... 12 2.2. Gazdasági helyzet és vállalkozáspolitika a 90-es években... 13 2.2.1. Ausztria... 13 2.2.1.1. Gazdasági helyzet... 13 2.2.1.2. Az osztrák vállalkozások jelentősége a 90-es évek elején... 13 2.2.1.3. Az osztrák vállalkozások támogatása... 14 2.2.2. Magyarország... 16 2.2.2.1. Rendszerváltás... 16 2.2.2.2. Vállalkozáspolitika a 90-es években az átalakuló gazdaságban... 16 2.2.2.3. A kis- és középvállalkozások helyzete a 90-es években Magyarországon... 23 3. A kis- és középvállalkozások és az Európai Unió... 26 3.1. Az uniós csatlakozás és annak hatása a kis- és középvállalkozói szektorra... 26 3.1.1. Ausztria... 26 3.1.1.1. A csatlakozás előzményei... 26 3.1.1.2. Az uniós csatlakozás... 29 3.1.1.3. Az uniós csatlakozás hatása az osztrák gazdaságra... 30 3.1.1.4. Vállalkozáspolitika a csatlakozás után... 34 3.1.2. Magyarország... 37 3.1.2.1. Az EU-csatlakozás előzményei... 37 3.1.2.2. A csatlakozási tárgyalások... 41 3.1.2.3. EU-csatlakozás hatása a gazdaságra és a vállalkozásokra... 43 3.2. Az EU vállalkozásfejlesztési politikája... 49 3.2.1. A kis- és középvállalkozások jelentősége az EU-ban általánosan... 49 3.2.2. Az EU kis- és középvállalkozás-fejlesztési politikájának dokumentumai... 50 3

3.2.3. A kis- és középvállalkozások helyzete jelenleg az EU-ban... 55 3.2.3.1. A kis- és középvállalkozások az EU-ban... 55 3.2.3.2. Az EU jelenlegi kkv-politikája... 56 4. A legújabbkori világgazdasági válság... 65 4.1. A válság eredete... 65 4.1.1. A válság oka... 65 4.2. A válság hatása... 66 4.2.1. A válság hatása Európában... 68 4.2.1.1. Az EU gazdaságélénkítő csomagja... 68 4.2.1.2. Az intézkedések hatásai... 69 4.2.2. A válság hatása Ausztriában... 70 4.2.2.1. Ausztria válságkezelő intézkedései a kkv-politikában... 71 4.2.3. A válság hatása Magyarországon... 72 4.2.3.1. Magyarország válságkezelő intézkedései a kkv-politikában... 74 5. Összegzés... 76 Irodalomjegyzék... 77 4

Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. Táblázat: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kockázatvállalásának mértéke hagyományos hiteleknél... 21 2. Táblázat: A bankok által a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya, 1999-2002... 24 3. Táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2001-ben... 25 4. Táblázat: Az osztrák kereskedelmi mérleg... 27 5. Táblázat: A makrogazdasági mutatók változása Ausztriában, 1994-1996... 31 1. ábra: Kkv-k az európai gazdaságban... 55 2. ábra: Az európai magánszektor munkahelyeinek a megoszlása a vállalatok nagysága szerint... 56 3. ábra: Az európai kisvállalkozások problémái... 57 4. ábra: A kkv-k arról, mennyire hat rájuk a válság... 73 5. ábra: A gazdasági válság cégek által érzékelt hatásai... 74 5

1. Bevezetés Az elmúlt egy-két évtizedben a vállalati szférát a globális verseny átrendezte. Ennek a versenynek és napjaink technológiai változásainak következményeként a kis- és középvállalkozások szerepe felértékelődött. Szükségessé vált a támogatásuk azért, hogy a gazdaság a globális versenybe be tudjon kapcsolódni. A kis- és középvállalkozói szektor hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, a foglalkoztatáshoz és a versenyképesség javításához. A kis- és középvállalkozás-politikát tehát a kormányok politikájában előtérbe kellett helyezni, és a fejlesztésére nagy hangsúlyt kellett fektetni. (Kállay-Imreh, 2004) Dolgozatomban a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika térnyerését és fejlődését mutatom be Ausztriában és Magyarországon. Fontosnak tartom a politika fejlődésének a vizsgálatát a 90-es évektől egészen napjainkig. Nagyon sok változás és intézkedés befolyásolta a kis- és középvállalkozások helyzetét és a politika alakulását, amelyekre a dolgozatom különböző részeiben ki is térek. A 90-es évek elején gomba módra elterjedő kis- és középvállalkozások mindkét országban az érdeklődés középpontjába kerültek. A kormányok vállalkozáspolitikájukban nagyobb hangsúlyt fektettek a kis- és középvállalkozások segítésére. A magyar vállalkozáspolitika dokumentumainak lényegét és főbb pontjait is részletezem. A dolgozatom ezen részében kifejtem azt, hogy a nemzeti kormányok milyen intézkedéseket tettek már a 90-es években a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ausztria és Magyarország 90-es évekbeli vállalkozáspolitikájának leírásában megfigyelhetőek a két ország közötti hasonlóságok és különbségek. Az uniós csatlakozás mérföldkő volt Ausztria és Magyarország számára egyaránt. Az országok eltérő adottságaik miatt más és más módon élték meg a csatlakozást. A vállalkozáspolitikában lényeges kérdéssé vált az, hogy hogyan tud Ausztria és Magyarország még a csatlakozás előtt az unió vállalkozáspolitikájára felkészülni, illetve az, hogy hogyan tudnak azzal a csatlakozás után teljes mértékben azonosulni. A csatlakozás gazdasági hatásait, következményeit is elemeztem mindkét országban. Ezen kívül figyelmet fordítottam a kis- és középvállalkozások csatlakozás utáni helyzetének az elemzésére is. Fontosnak tartottam megvizsgálni azt is, hogy hogyan tudták a nemzeti kormányok a csatlakozás után a vállalkozáspolitikájukat az uniós politikával összhangban kialakítani. 6

Az Európai Unió is célul tűzte ki politikájában a kis- és középvállalatok segítését. Mára különböző intézkedéscsomagokat vezettek be az unióban a vállalkozások támogatása érdekében. Az intézkedések prioritásait, lényegét és hatásait bemutatva a dolgozatban egyértelművé válik a kis- és középvállalkozás-politika meghatározó szerepe. A legújabbkori világgazdasági válság Ausztriát és Magyarországot is elérte, s a vállalatok nehézségekkel találták magukat szemben a gazdaságban. Ezek megoldására a nemzeti kormányok a segítségnyújtás különböző formáit vezették be, s széles körű intézkedéseket hoztak mindkét országban. Dolgozatom végén részletezem az uniós, az osztrák és a magyar válságkezelő intézkedéseket. Az intézkedések hatásainak, eredményeinek elemzésével állapítható meg Ausztria és Magyarország válságkezelésének hatékonysága, s az, hogy milyen várakozásokkal tekintenek az osztrák és a magyar kis- és középvállalkozások a közeljövőbe. 7

2. Kis- és középvállalkozások a gazdaságban 2.1. A kis- és középvállalkozások szerepe és jelentősége a gazdaságban 2.1.1. A kis- és középvállalkozások fogalma 2000. január 1-től Magyarországon a 1999. évi XCV. törvény szabályozta a kis- és középvállalkozások körét. Uniós csatlakozásunk óta azonban a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza a KKV-kat. A törvény definiálja a kis- és középvállalkozásokat és összefoglalja az állam által a kis- és középvállalkozások részére adott támogatásokat. Célja tehát a szabályozáson és a támogatáson keresztül olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyekkel a kis- és középvállalkozások tőkeerejét növelik, s emellett a versenyképesség és a foglalkoztatottság növekedését is elősegítik. A törvény célkitűzése az is, hogy az adatgyűjtést az uniós módszerekkel összhangban valósítsák meg. Lényeges szempont emellett az adatok és gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságának megteremtése. Mikro, kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek - összes foglalkoztatotti létszáma kevesebb, mint 250 fő, és - éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá - teljesül rá a függetlenségi kritérium: a vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot. A 2004. évi XXXIV. törvény értelmében megkülönböztetünk mikro-, kis- és középvállalkozást. A különbségtétel alapját három mutató képzi: foglalkoztatottak száma, éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg (utóbbi kettőt a gazdálkodási adatok alapján határozzák meg). 8

Mikrovállalkozás: - a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 10 fő - az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg Kisvállalkozás: - a foglalkoztatottak száma 10-49 fő - az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg Középvállalkozás: - a foglalkoztatottak száma 50-249 fő - az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg Elegendő, ha az éves nettó árbevétel és mérlegfőösszeg mutatók közül legalább az egyik megfelel a kritériumnak. Amennyiben két egymást követő beszámolási időszakban a fenti három mutató egyike túllépi a határt, a vállalkozás elveszíti minősítését. 2.1.2. A kis- és középvállalkozások jelentősége A kis- és középvállalkozások jelenléte elengedhetetlen egy modern gazdaságban. Fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben. Ezen kívül a gazdaság alkalmazkodóképességének javításában és a gazdasági verseny fenntartásában is meghatározóak. Rugalmasabban alkalmazkodnak a változó piaci feltételekhez és képesek a gyors növekedésre. A gazdaság legtöbb ágazatában megtalálhatóak. Szerepet játszanak a munkaerő felszívásában, tehát a munkanélküliség csökkentését is elősegítik. Ezen tulajdonságaik alapján gazdaságstabilizáló szerepük vitathatatlan. A nemzeti kormányok is felismerték a kis- és középvállalkozások jelentőségét, s előtérbe helyezték a vállalkozáspolitikán belül a kis- és középvállalkozások fejlesztését. A kis- és középvállalkozások támogatása, gazdasági erejük növelése, versenyképességük javítása nemcsak gazdasági, hanem foglalkoztatási, szociálpolitikai és politikai kérdés is. 9

2.1.3. A kis- és középvállalkozások előnyei A kis- és középvállalkozások a következő előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek: - Gyorsabb gazdasági növekedés: a jövedelemtermelésben jelentős szerepet töltenek be a kis- és középvállalkozások. Egyre több ágazatban tevékenykednek és egyre nagyobb részt vállalnak a gazdasági teljesítményből. A fejlett országokban a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulása még nagyobb teret ad a kis- és középvállalkozásoknak. A vállalkozások - lehetőségeiket felismerve - új termékeket hoznak létre és különféle szolgáltatásokat nyújtanak. Jó alkalmazkodóképességük is a gazdasági növekedést szolgálja. - Verseny: a piacgazdaság egyik fontos eleme a verseny, amely motiváló tényező, s ezáltal a hatékonyság növelését segíti. A piacon felbukkanó új cégek általában kis- és középvállalkozások. Megjelenésük, piaci jelenlétük a versenyt erősíti. Minél több szereplő van egy piacon, annál nagyobb a verseny, s annál jobban ösztönzi a vállalatokat a hatékonyság növelésére. A vállalatok megszűnése ugyancsak természetes jelenség a piacgazdaságokban, amelynek kapcsán a nem megfelelő célra lekötött erőforrásokat felszabadítják, és más területen hasznosítják. A vállalatok alakulása, működése és megszűnése a vállalati körforgás része. Ez a körforgás meghatározó a gazdaságban, amelynek működéséhez a kis- és középvállalkozások aktívan hozzájárulnak. - Munkahelyteremtés: a vállalati szektoron belül jelentős munkaerőt foglalkoztatnak a kis- és középvállalkozások. A nagyvállalatok létszámleépítésekor a munkaerő egy részét a kis- és középvállalkozások szívják fel, s emellett az új munkahelyek nagy részét is ők hozzák létre. A kevésbé fejlett országokban a mikrovállalkozások dominanciája még jelentősebb a foglalkoztatás szempontjából. - Regionális és helyi fejlődés: a nagyvállalatok gyakran meg sem jelennek kisebb térségekben, inkább a nagyvárosokra és a fejlett területekre koncentrálnak. Többnyire a kis- és középvállalkozások szolgálják ki a kisebb, helyi piacokat, s tevékenységükkel a helyi gazdaság fejlődéséhez is hatékonyan hozzá tudnak járulni. 10

- Innováció: a fejlesztésben a nagyvállalatoké a főszerep. Manapság azonban egyre nő az innovatív kisvállalkozások száma, amelyek ugyan kis mértékben csak, de tevékenységükkel támogatják a gazdaság fejlődését. - Társadalmi kohézió: a kisvállalkozások általában a helyi igényeket kiszolgálva helyi piacra termelnek. Abban a környezetben ahol működnek, jelentős munkaerőt foglalkoztatnak, illetve kapcsolataikat is ebben a közösségben alakítják ki. Gazdálkodásuk emberközeli, s ez által a társadalmi kohézió megteremtésében betöltött szerepük vitathatatlan. - Fiatal és női vállalkozók: lényeges kérdéssé vált napjainkban a vállalkozási tevékenység ösztönzése, a fiatal vállalkozók motiválása. Az új szereplők megjelenése a piacon jelentősen befolyásolja, és pozitív irányba mozdíthatja a gazdaságot. Manapság a nők szerepe is egyre inkább előtérbe kerül a vállalkozásokban, és ezt tovább kell támogatni. - Strukturális átalakulás: Egy vállalkozás megalakulása, működése, fejlődése a gazdaság szerkezeti alkalmazkodásának a része. A legtöbb cég kisvállalkozásként jelenik meg a piacon, s az újonnan belépő, gyors fejlődésre képes vállalatok hamar középvállalkozássá válhatnak, esetleg a későbbiekben multinacionális társaságok lehetnek. Ez a fejlődés jelentős hatással van a piacra, hiszen a vállalkozások köre átalakul. - Globalizáció lehetőségeinek kihasználása, hátrányainak enyhítése: a globalizáció a múlt század vége óta jelen van a világban. A változó világ előnyöket tartogat a vállalatok számára, amelyeket a megfelelő időben, helyen és módon érdemes kihasználniuk. Erre jó példa a kommunikációs forradalom, amelynek következtében a vállalatok közötti együttműködés fokozódhat. A pozitívumok mellett azonban a kihívásokkal és nehézségekkel is szembe kell nézniük a vállalkozásoknak. (Kállay- Imreh, 2004) 11

2.1.4. A kis- és középvállalkozások hátrányai, nehézségei A kis- és középvállalkozások esetében azonban megfigyelhetőek bizonyos nehézségek, hátrányok is. A kis- és középvállalkozások méretükből adódóan gyakran versenyhátrányban vannak nagyobb társaikkal szemben. Ez elsősorban a finanszírozási forrásokhoz jutás esetében nyilvánul meg. A kisvállalkozások alapításukkor éppen annyi forrással rendelkeznek, amennyi a megalakuláshoz szükséges. Üzleti terveik és elképzeléseik megvalósításához további forrásokra van szükségük. Többségük nem rendelkezik megfelelő mennyiségű fedezettel a hitel felvételéhez, ebből következően finanszírozásuk az indulás időszakában még rendkívül kockázatos. Az induló kis- és középvállalkozásoknak tehát csak egy kis része kap hitelt és támogatást. A vállalkozásokkal kapcsolatos kockázatok miatt a hitelek kamatlábai is magasak, tehát kevesebb vállalkozás tudja azokat igénybe venni. A kis- és középvállalkozás politikában mára eltérőbe került a finanszírozási források bővítése, s ezek támogatása az állam által. A finanszírozási gondok mellett problémát jelent az is, hogy a kis- és középvállalkozások átlagköltségei magasak. A vállalkozások elosztási rendszere nem működik elég hatékonyan. Fokozza a nehézségeket az is, hogy a beszerzési áraik is viszonylag magasak. A kis- és középvállalkozásokban az információ hiánya jelentős problémák forrása lehet. A gazdaságban gyakrabban szűnnek meg a kisvállalkozások, mert érzékenyebbek a negatív külső hatásokra. Az említett okok miatt tehát a kis- és középvállalkozások támogatása rendkívül fontos a vállalkozáspolitikában. 12

2.2. Gazdasági helyzet és vállalkozáspolitika a 90-es években 2.2.1. Ausztria 2.2.1.1. Gazdasági helyzet Ausztria gazdasági ereje jelentős volt a 90-es évek elején, amelyet a gazdasági mutatói is alátámasztottak. Az osztrák államháztartási hiány mindössze 2,2 % volt 1990- ben. Az inflációs ráta is alacsony, 3,3 % volt. A munkanélküliek száma nem volt jelentős, a munkanélküliségi ráta 5,4 %-on stagnált. Ausztria külkereskedelmi kapcsolataira elsősorban az EGT országokkal folytatott kereskedelem nyomta rá a bélyegét. Emellett Németország is fontos partnernek számított ebben az időben. A 90-es évek elején az osztrák működő-tőke átlépte a határokat, melynek következtében 1992-re közel 1,4 milliárd euró tőkét fektettek be az osztrákok külföldön. Ezzel egyidejűleg az Ausztriába irányuló tőke nagysága is megnövekedett. 2.2.1.2. Az osztrák vállalkozások jelentősége a 90-es évek elején Az osztrák vállalatok körében a kis- és középvállalkozások voltak a meghatározóak. A nagyvállalatok nem voltak gyakoriak Ausztriában. Az osztrák vállalkozók tulajdonságai előnyt jelentettek számukra más országok vállalkozóival szemben. Az osztrák vállalkozók ismeretei pontosak. A vállalkozás területén szerezett tapasztalataikat próbálták felhasználni tevékenységük javításában. A 80-as évek végén megnőtt a befektetési kedv az osztrák vállalatok körében. Ennek az oka az Európai Közösség egységes belső piacának a kialakulása és a keleti határok lebontása volt. Ausztria 1990-ben 5 milliárd schillinget fektetett be a közép-keleteurópai országokba. A kis- és középvállalkozás politika középpontjában a vállalkozások támogatása állt. A cél az volt, hogy a vállalkozások gazdasági ereje növekedjen, fejlődjenek és versenyképesebbé váljanak. Ennek megvalósítására az állam különböző programokat dolgozott ki. 13

2.2.1.3. Az osztrák vállalkozások támogatása A 90-es években a vállalatalapítást és a vállalatok bővítését támogatási programok segítették. A programok keretében készpénzjuttatást és kamattámogatást vehettek igénybe a vállalkozások. Egyik fontos vállalkozás-támogatási program volt a BÜRGES-program. A vállalkozások szerkezetének javításáról szóló törvény ebben az időben lépett életbe, melynek megvalósítása érdekében készpénzjuttatással segítették a vállalkozásokat. Ez a juttatás a hitelfelvétel költségeit csökkentette, ugyanakkor a saját finanszírozás vagy a garanciavállalás költségeit is mérsékelte. Új termelési eljárások kialakítására lehetett igénybe venni, emellett azonban a hátrányos helyzetű régiókba történő beruházásokat is támogatta. Kiemelt szerepet kapott Ausztriában a vállalatok kutatásainak támogatása. A kutatási és fejlesztési infrastruktúra elnevezésű program kedvezményes kamatozású hitelekkel támogatta a kis- és középvállalkozásokat. A cél a kutatás infrastruktúrájának megteremtése volt a vállalatok részére. A támogatás összege legfeljebb 30 millió schilling volt, a kamat pedig évi 3,5 %. Az egyes szövetségi tartományok is nyújtottak a vállalkozások számára támogatásokat. Burgenlandban a Landwirtschaftsförderung 1980 elnevezésű program a szerkezetet és versenyképességet javító beruházási programokra adott kamattámogatást. 10 évre évi 5 %-os kamattámogatást adtak az iparban és a kisvállalkozásoknál. Felső-Ausztriában a gazdasági szerkezet javítására vonatkozóan dolgoztak ki akcióprogramot. A program célja a kutatás, fejlesztés, innováció segítése, és az új munkahelyek teremtése volt. A Felső-Ausztriai Kisvállalkozói Kamara tagjai igényelhették 5 éves időtartamra az évi 2 %-os kamattámogatást. A salzburgi szerkezetváltási alap 3-4 %-os kamattámogatást nyújtott a vállalkozásoknak, amennyiben azokban újító termelési vagy szolgáltatási programokat vezettek be. Fontos volt az osztrák vállalkozások külpiaci tevékenységének segítése. Az exporttevékenységük fokozására a vállalatok kedvezményes kamatozású exporthiteleket kaptak. Az exportalap-hitelek az alacsonyabb exportforgalmú vállalatok számára voltak meghatározóak, s segítették ezen vállalatok exporttevékenységének fokozását. A 14

váltóhitelek és készpénzhitelek igénylése is lehetővé vált a vállalatok számára. A kormány exportgaranciát biztosított a gazdasági és politikai kockázatok ellen az Österreichische Kontrollbank AG segítségével. A vállalkozáspolitika főbb intézményei Kereskedelmi Kamara: az önálló vállalatok törvényes érdekképviselete (kivéve a szabadfoglalkozásúakat, földműves gazdálkodókat). Hat szekciója van: kisvállalkozások, ipar, kereskedelem, közlekedés, idegenforgalom, pénz-, hitel- és biztosítási ügyek. Feladata a tagok érdekeinek a képviselete és szolgáltatások biztosítása számukra. Az érdekképviselet a törvények és szerződések véleményezése által valósult meg. (Lampert, 1991) Gazdaságfejlesztési Intézet (WIFI): a Kereskedelmi Kamara egyik osztálya. Tevékenysége öt területre terjedt ki. Az oktatás területén szakmai képzési programok tervezése, szervezése és lebonyolítása volt fontos a vállalkozók számára. A vállalati tanácsadás keretében a vállalati problémákkal kapcsolatban segítséget nyújtott. Kiállításokat szervezett külföldi vásárokon. Az osztrák termékek és a minőség reklámozása is a feladatkörébe tartozott. Emellett kiemelten fontos volt az osztrák vállalatok exporttevékenységének a támogatása is. Szövetségi Gazdasági Kamara: a szövetségi tartományok kereskedelmi kamaráit fogta össze. A kereskedelmi kamarákhoz hasonlóan hat szekciója volt. A tagság kötelező volt, amelyet jogszabály is rögzített. Hitelintézetek: a hitelek körét kibővítették. Kedvezményes kamatozású hitelek segítségével a piaci kamatoknál kedvezőbb feltételekkel nyújtottak a vállalkozásoknak hiteleket. Lehetővé tették a bankok azt is, hogy a hiteleket az igénylők külföldi valutában vegyék fel. Exportfaktoring és forfaiting eszközökkel az exportőr számára a fizetés elmaradásának a kockázatát csökkentették. Mindezek mellett finanszírozási és vállalatgazdálkodási tanácsadást is nyújtottak a vállalatok részére. 15

2.2.2. Magyarország 2.2.2.1. Rendszerváltás A szovjet birodalom - melynek Magyarország is a része volt - 1989-91 között összeomlott. A rendszerváltás a régi berendezkedés értékrendjével való szakítást jelentette. Magyarországon a 90-es évek elején azonban nemcsak politikai, hanem gazdasági átalakulás is lezajlott. Az 1990. évi politikai rendszerváltást követően az átalakulás jelei tehát a gazdaságban is jelentkeztek. A szovjet modellre a tervgazdálkodás volt jellemző, s az állam vállalkozói vagyona dominált. Az új rendszerben felszámolták a tervgazdaság és a pártállami politikai rendszer intézményeit, s ezzel párhuzamosan kiépítették a piacgazdaság intézményrendszerét. Hazánk tehát elindult a piacgazdaság kialakításának útján. Az új helyzetben a termelési tényezőkhöz való hozzájutás könnyebbé vált, azonban a korábban sikeres vállalkozók jelentős része nem tudott a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. A piacgazdaságban az állami tulajdon szerepe háttérbe szorult, s nagyobb jelentőséget kapott a magántulajdon. Az addig állami tulajdonban lévő vállalatok és vállalkozások magántulajdonba kerültek. A magánosítás következtében megszűnő munkahelyeket és munkaerőt az újonnan alakuló vállalkozások szívták fel, így jelentős szerepet töltöttek be a foglalkoztatásban. A magántulajdon előtérbe helyezésével a gazdaságban lévő tulajdonosi szerkezet átalakult. Megjelent egy új hazai tulajdonosi réteg a gazdaságban. 2.2.2.2. Vállalkozáspolitika a 90-es években az átalakuló gazdaságban A politikai pártok a rendszerváltás folyamán elkötelezték magukat a piacgazdaság kialakítása mellett. 1989-től jelentős változások voltak megfigyelhetőek a vállalkozások szabályozásában. A vállalkozáspolitika tehát a 90-es évek elején alakult ki Magyarországon. A gazdasági szervezetek liberális szabályozása elkezdődött. Új törvényeket alkottak a vállalkozásokra vonatkozóan. A kis- és középvállalkozások fontosságát felismerték, s ezen szektor szabályozása jelentős kérdéssé vált a politikában. 16

A vállalkozásokat szabályozó legfontosabb törvények és rendeletek A társasági törvény 1989. január 1-jén lépett hatályba. A törvény értelmében megszülettek a jogi személyiség nélküli és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Egy ideig még meghatározták a magántulajdonú társaságok alkalmazotti létszámát és tevékenységét, azonban rövid idő elteltével feloldották ezeket a korlátozásokat. Ezáltal egyszerűsítették, ugyanakkor szabályozták is a vállalatalapítást. Az 1990. évi V. törvény - amely 1990. április 1-től volt hatályos - az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat határozta meg. Ahhoz, hogy valakiből egyéni vállalkozó lehessen, mindössze vállalkozói igazolványra és megfelelő végzettségre, szakképzettségre volt szüksége. Az egyéni vállalkozók előtti akadályokat lebontották, és lehetővé tették számukra a gyors és egyszerű vállalkozásalapítást. Az átalakulási törvény 1989. július 1-től volt hatályos, s azt határozta meg, hogy a korábbi tervgazdaság vállalatait milyen társasági formára alakítsák át. A vállalkozásokkal kapcsolatos csőd- és felszámolási eljárásokat is módosították. További fontos rendelkezés volt a cégbíróságok tevékenységének szabályozása. Felszámolták a tervgazdaság bürokratikus szabályainak jelentős részét. A vállalkozások alapítását és működését befolyásoló, korlátozó rendelkezéseket és jogszabályokat fokozatosan eltörölték. A Minisztertanács határozata a közigazgatási deregulációs intézkedésekről 1989. december 1-jén lépett életbe. Célja az volt, hogy a bürokratikus rendelkezéseket megszüntesse. A határozat arra kötelezte a minisztériumok egy részét, hogy rendeleteiket vizsgálják felül, egyszerűsítsék le, szükség esetén pedig szüntessék meg azokat. A korlátozások felszámolása és az újonnan bevezetett törvények a vállalkozásalapítást segítették. A szabályozási környezet ennek következtében stabilizálódott. A kis- és középvállalkozás-fejlesztés kormányzati dokumentumai A kis- és középvállalkozások támogatása és fejlesztése kapcsán a kormány a 90-es évek elejétől számos dokumentumot tett közzé. Az 1990-ben hivatalba lépett kormány a Kormány középtávú kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciójáról című 17

dokumentumban hirdette ki kisvállalkozási politikáját. A koncepció lényege a kis- és középvállalkozások nemzetgazdasági súlyának növelése, a szektor fejlesztése volt. Ennek érdekében a kis- és középvállalkozások közterheit, az adó- és adminisztrációs terheket csökkenteni kell. Javítani kell a finanszírozási feltételeket, s elengedhetetlen volt a hitel- és garanciarendszer kibővítése is. Kimondta továbbá, hogy az oktatás részévé kell tenni a vállalkozóképzést, amely a későbbiekben a vállalkozói kultúra kialakítását eredményezheti. A dokumentumban kiemelt szerepet kapott az is, hogy a kis- és középvállalkozások információs rendszerét, infrastruktúráját fejlesszék. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kis- és középvállalkozások helyzetét az erre a célra létrehozott statisztikai információs rendszer segítségével. Emellett létre kell hozni a Vállalkozásfejlesztési Tanácsot, amely az állami koordináció eszköze lehetne. 1996 májusában hirdették ki a kis- és középvállalkozói szektor középtávú fejlesztésének koncepcióját, amelyet az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium dolgozott ki. Az irányvonal és a célok ugyanazok voltak, mint pár évvel ezelőtt. A már alkalmazott, de kevésbé eredményes eszközöket átalakították, módosították annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szektor fejlődése. A koncepció értelmében nagyobb hangsúlyt kellett helyezni a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, hiszen ezek a foglalkoztatás és gazdasági növekedés meghatározó tényezői. Országos szinten kellett fenntartani a kisvállalkozásokat segítő intézményrendszert azért, hogy a fejletlenebb régiókban is támogatást élvezzenek ezek a vállalkozások. 1996 decemberében a kis- és középvállalkozások ügyeinek koordinálására miniszteri biztost neveztek ki. 1997 áprilisában újabb kormányhatározatot hirdettek ki a kis- és középvállalkozói szektor segítéséről. Középpontjában a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, finanszírozási és piaci lehetőségeik javítása állt. A gazdasági növekedés 1996-tól megfigyelhető volt Magyarországon, azonban ez nem volt hatással a kis- és középvállalkozásokra. Ezért kapott a szektor kiemelt figyelmet az 1998-as választások alkalmával. A kormány mikro-, kis és középvállalkozásokat segítő stratégiáját 1998 decemberében fogadták el. Ennek keretében egyszerűsíteni és támogatni kell a vállalkozások létrehozását. Szélesebb kör számára kell lehetővé tenni a vállalkozóképzést, ezáltal lehet az embereket motiválni a vállalkozásalapítás felé. A családi vállalkozások munkahelyteremtő, -megtartó szerepe vitathatatlan, ezért ezt is segíteni kell. A vállalkozások útjában lévő akadályokat, korlátokat le kell bontani, hogy létezésük és működésük egyszerűbbé váljon. A stratégia részeként tekintik a vállalkozások innovációs képességének segítését, és a vállalkozói kultúra fejlesztését. 18

A 90-es évek végén a kisvállalkozói törvény kidolgozását helyezték középpontba. Az 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról 2000. január 1-jén lépett hatályba. A törvény a kis- és középvállalkozások fogalmát határozta meg. A vállalkozások fejlesztése volt az elsődleges cél. Ennek érdekében a jogi korlátokat csökkenteni, a gazdasági feltételeket javítani, az állami támogatásokat pedig növelni kell. Emellett kitért a támogatáspolitika olyan fő pontjaira is, mint a különböző szervezetekkel való egyeztetés, döntés-előkészítés, s a támogatások felhasználásának értékelése. A törvény meghatározta a támogatásban részesíthető programokat és a támogatási formákat, amelyek finanszírozására a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KKC) hozta létre. A központi költségvetés határozta meg a KKC központi költségvetésből biztosított forrásának éves összegét. 2000-ben 5,23 milliárd Ft-tal, 2003-ra viszont már 20 milliárd Ft-tal gazdálkodhatott a KKC. A vállalkozások a KKC-n kívül más programokban és támogatási formákban is részesülhettek. A kis- és középvállalkozás-fejlesztés intézményei A 90-es évek folyamán megalakultak Magyarországon a kis- és középvállalkozásfejlesztés szervezetei. Az intézményrendszer magában foglalja a vállalkozásfejlesztésért felelős szerveket, a helyi vállalkozásfejlesztési központokat, a kamarai rendszert, a kereskedelem fejlesztését és az innovációt támogató szervezeteket, a szakmai szövetségeket és a különböző célokból létrehozott alapítványokat. Az elsődleges szempont a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása és a támogatás volt. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT): A VT 1995-től működik Magyarországon. Egy olyan egyeztetési fórum, amely a vállalkozásfejlesztés kérdéseivel foglalkozik. Döntéseket nem hoz, inkább csak véleményezi a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos javaslatokat. Az 1999. évi XCV. törvény meghatározta a VT szerepét, tevékenységét és a szervezeti felépítését. A VT a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia kialakításában is részt vesz, s ennek érdekében szakmai programokra és intézkedésekre tesz javaslatot. A kis- és középvállalkozói célelőirányzat felosztásában is meghatározó szerepe van. 19

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA): Az alapítvány 1990-ben alakult. Célja a kis- és középvállalkozások alapításának és fejlődésének a támogatása. A magyar kormány, a bankok és az érdekképviseletek biztosították az alapítvány alaptőkéjét. Az Európai Bizottság a 90-es években az MVA-t bízta meg a PHARE kis- és középvállalkozásfejlesztési Programjának megvalósításával. A program a foglalkoztatás és a gazdaság szerkezeti átalakításával próbálta a kis- és középvállalkozásokat segíteni. A megvalósításhoz szükség volt a Helyi Vállalkozói Központok létrehozására, amelyhez az unió hatalmas összegeket biztosított. Helyi Vállalkozói Központok: 1994-ben alakultak meg országszerte. Megyei önkormányzatok, kamarák és vállalkozói érdekképviseletek alapították ezeket a központokat. A megyei központok önálló jogi személyiségű, saját felügyelet mellett működő szervezetek. Segítségükkel próbálta az MVA a kis- és középvállalkozás-fejlesztési programját megvalósítani. Garanciaszervezetek: feladatuk a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek garantálása. Fontos volt a hitelezés kapcsán az elégtelen fedezet és magas kockázatok kezelése. - Hitelgarancia Rt.: 1992-ben kezdte meg a tevékenységét. Azokat a kis- és középvállalkozásokat segíti, amelyek saját erejükből nem tudnak megfelelő fedezetet biztosítani a hitelek felvételéhez. Az rt. kezességvállalással támogatja a 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozásokat, vagyis a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat. A garanciavállalást igényelhetik az egy évnél rövidebb lejáratú forgóeszköz-hitelekhez. A legtöbb vállalkozás kisebb összegű, rövid lejáratú hitelt vett fel. Fontos szerepet kaptak az egy éven túli beruházási és fejlesztési hitelek is, amelyekhez ugyancsak kérhették a vállalatok a garanciavállalást. 20

- Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA): 1991-ben kezdte meg elsőként az országban a hitelgarancia-nyújtást. Célja a vidéki kis- és középvállalkozások hitelképességének és a hitelhez jutás feltételeinek a javítása. A hitelgarancia-nyújtás feltétele az volt, hogy a garantált tevékenység a vidékfejlesztéssel és agrárágazattal kapcsolatos legyen. 1. Táblázat: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kockázatvállalásának mértéke hagyományos hiteleknél Hitel A kockázatvállalás mértéke (%-ban) 5 M Ft alatti hitelek esetén max. 90 5-15 M Ft közötti hitelek esetén max. 80 15 M Ft feletti hitelek esetén max. 50 Fiatal agrárvállalkozók esetén: 20 M Ft összegig 80 20-30 M Ft között 60 Forrás: Kállay-Imreh, 2004, 257. old. Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank): Az Eximbank 1994-ben jött létre. Célja a magyar export támogatása, növelése a rendelkezésre bocsátott közvetlen költségvetési források és az állami garanciális háttér segítségével. A kis- és középvállalkozások exportfinanszírozását támogatja közvetlen és közvetett módon. Közvetlenül kedvező kamatozású forgóeszközhiteleket nyújt a vállalkozásoknak. Közvetett módon pedig a pénzintézeteknek nyújt exportcélú refinanszírozási hitelkeretet, amellyel a vállalkozások kedvező feltételű exporthitelhez jutását segíti. Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib): Az Eximbank testvérintézményeként alakult 1994-ben. Célja az export és belföldi pénzügyi kockázatok megosztása. Feladatai többek között a magyar export segítése, az exportőrök külpiaci tevékenységének támogatása és hitelhez jutásának egyszerűsítése. A biztosítási ágazatokon belül a hitelezés, kezesség és a pénzügyi veszteségekre terjed ki a tevékenysége. 21