Az I. kooperatív óra terve I. ÓRATERV A műveltségi terület/kompetenciaterület neve: magyar nyelv és irodalom Az évfolyam: 8. évfolyam Az óra címe: A szóbeli kommunikáció fejlesztése 1. Az óra célja és feladata: A rögtönzött és részben tervezett beszéd fejlesztése. A hangzó nyelv zenei eszközeinek megismerése, alkalmazásuk gyakorlása Az óra fő didaktikai feladata: ismeretbővítés, kompetenciafejlesztés Előzetes ismeretek: a beszéd nem nyelvi jelei Tantárgyi kapcsolatok: média Idő: perc Tanári tevékenységek Tanulói tevékenységek Tanári instrukciók Didaktikai feladat Munkaforma Módszerek Eszközök 0 7. Két gyereket Két diák egy percig a Egy percünk a tiétek: ráhangolás, az egyéni szóbeli tanulói szabad tábla, kréta felszólít név telefonálási Beszéljetek a ismeretbővítéshez az kiselőadás: Egy szerint. szokásairól beszél. telefonálási előzetes ismeretek percünk a tiétek szokásaitokról felelevenítése, a Egy másik diák felírja a táblára a összefüggően egyegy percig! spontán beszéd fejlesztése megfigyelendő szempontokat: hangerő, szünet, tempó. (Melléklet: I/1. táblakép) Összehasonlítás: Hasonlítsátok össze a két beszédet abból a szempontból, milyen hangon, frontális írásbeli és szóbeli megbeszélés
hogyan beszéltek az előadók! Segítségül gyűjtsük össze, hogy milyen zenei eszközeit ismeritek a beszédnek! (I/1. melléklet) 8 25. A tanár, ha A diákok csoportokat Mozaikmódszer: ismeretbővítés, az új szóbeli kooperatív másolt szükséges, segíti a csoportok munkáját. alkotnak a számok segítségével, és egymást tanítva, közösen feldolgozzák a kiosztott szövegrészleteket. (I/2. melléklet) Alkossatok 4-5 fős csoportokat a számok segítségével! Húzzon mindenki egy-egy hangzó eszközt! Olvassátok el magatokban a fogalmak megismerése, értelmezése, csoportmunka tanulás: Mozaikmódszer szövegek szöveget! Tanítsátok meg egymásnak a a részben tervezett beszéd fejlesztése kiosztott fogalmakat egy-egy percben! (hangerő, hangsúly, hanglejtés, beszédszünet, beszédtempó)
megbeszélés A további hangzó A beszédszünetet szóbeli eszközök is húzó diák a frontális munka felkerülnek a feladatfelelős. Ő figyel fürtábrába. az idő betartására. (hanglejtés, hangsúly) (I/3. melléklet) A feladat után: Minden csoportból mondjatok egy-egy jellemzőt a megismert zenei eszközökről! 26 32. A tanár kijelöli a Egy diák hírolvasó Hírolvasás: Ti vagytok az új ismeretek egyéni szóbeli felolvasás a felolvasás hírolvasót. szerepben kiül az a hírolvasók képzési alkalmazása feladat szövege osztály elé, és felolvas egy szöveget. (I/4. melléklet) felelősei. Értékeljétek 2-3 frontális munka megbeszélés (I/4. melléklet) A többiek megfigyelik mondatban, a táblán a hangzó nyelv szereplő szempontok jellemzőit, és egymást alapján, hogyan felszólítva jellemzik a olvasott fel a felolvasást. hírolvasó! Szólítsátok egymást láncszerűen!
33 41. A tanár kiosztja a A diákok eljátsszák a Szituációkártyák: az új ismeretek páros szóbeli szituációs szerep- szituációkat. (I/5. melléklet) szituációt (udvarias vásárló, udvariatlan eladó, udvariatlan vásárló, udvarias eladó). Játsszátok el felkészülés nélkül a szituációkártyákon lévő helyzeteket! alkalmazásának gyakorlása feladat frontális munka játék megbeszélés kártyák A többiek figyeljék meg a hangzó nyelv jellemzőit a táblán lévő szempontok szerint! Találjátok ki, hogy milyen utasítás olvasható a szerepkártyákon! Indokoljátok is meg a véleményeteket! 42 44. A diákok állításokat Állítások összefoglalás szóbeli megbeszélés fogalmaznak meg az órán tanultakról. megfogalmazása a tanultakról: frontális Fogalmazzatok meg igaz állításokat arról, hogy mit tanultatok a
mai órán! 44 45. A tanár felírja A diákok felírják a Minibeszéd írása: a házi feladat frontális megbeszélés tábla röviden a táblára a házi feladatot. házi feladatot. Házi feladat a következő órára: kijelölése Írjatok minél viccesebb minibeszédet! Téma: A telefon hatása az életünkre. A következő óra elején ezt a beszédet szabadon (jegyzet nélkül) mondjátok el!
Az I. óraterv mellékletei I/1. melléklet I/1. táblakép A HANGZÓ NYELV ESZKÖZEI BESZÉDSZÜNET HANGERŐ BESZÉDTEMPÓ (Ha ismerik a diákok a többi eszköz nevét is, akkor a többi is felkerül a táblára. Például hangsúly, hanglejtés stb.) I/2. melléklet I/1. szöveg A hangerő A beszéd hangosságát a beszélők különféle módokon tudják változtatni. A nyelvi és társadalmi környezet meghatározza azt a hangerőt, amelyen egy beszélőnek az adott helyzetben illik beszélnie. A hangerőt biológiai tényezők szabályozzák, például: a légzés, a hangszalagműködés, az izomfeszülés. A beszélők megtanulják kontrollálni, célzottan használni saját hangerejüket. A hangerő elsősorban egyén- és környezetfüggő. Az ijedtség, félelem, méreg, düh, felháborodás nagyon sok kultúrában jár együtt a megnövekedett hangerővel; bár sajátos egyéni különbségek is tapasztalhatók ezek kifejezésében. A kedvességet, finomságot vagy bánatot, szomorúságot, melankóliát közvetítő közlések a legtöbb kultúrában a halk hangerővel valósulnak meg. (Gósy Mária 2004. Fonetika. Osiris Kiadó. Budapest. 215. )
I/2. szöveg A hangsúly A hangsúlyozás a beszédben a kiemelés legtermészetesebb módja. A hangsúly bizonyos szótagokra eső hangerőtöbbletet jelenti, azaz egy-egy szótagnak a környezetéhez képest nagyobb hangerővel történő kiejtését. Így azok a szótagok, melyeket nagyobb hangerővel ejtünk, hangsúlyosak. A többi szótag, melyeket átlagos erővel mondunk, hangsúlytalan. Megkülönböztetünk szó-, szakasz- és mondathangsúlyt. Nyelvünkben bármely szó lehet hangsúlyos és hangsúlytalan. Ez a beszélő szándékától függ, attól, hogy mit akar kiemelni, hangsúlyozni. Ügyelnünk kell arra, hogy a magyar nyelvben a kiemelt szónak általában az első szótagja a főhangsúlyos (pl. kiejtés). Többnyire hangsúlytalanok a névelők, a névutók, a kötőszók, a személynevek előtt álló címek, rangok (pl. ifjabb Tóth János). (Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit 2011. Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 7. évfolyam számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. Budapest. 24.) I/3. szöveg A hanglejtés Az egyén alaphangjának, hangmagasságának beszéd közbeni változását, a beszéd dallamát hanglejtésnek, idegen szóval intonációnak nevezzük. A hanglejtés több tényezőt tartalmaz: ezek a hangfekvés, a hangköz és a hangmenet. A hangfekvés általában egyéntől függ. Beszélhetünk magas, közepes és mély hangfekvésről. A férfiak többnyire mélyebb, a nők és a gyerekek magasabb hangfekvésben beszélnek. A hangköz szorosan összefügg a hangfekvéssel. A hangközt leginkább az érzelmeink befolyásolják. A vidám ember nagyobb hangközökkel, míg a szomorú kisebb hangközökkel beszél. A hangmenet vagy dallamvonal nyelvenként különböző. A magyar nyelvben háromféle lehet: lebegő, ereszkedő vagy emelkedő. (Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit 2011. Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 9 10. évfolyam számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. Budapest. 168.)
I/4. szöveg A beszédszünet A beszéd nemcsak hangsorokból, hanem szünetekből is áll. Beszéd közben többféle szünetet alkalmazunk, ezeknek mind más-más a szerepük. A beszédszünet tagolja a beszédet, elválasztja azt, ami nem tartozik egybe, illetve összetartja az egybetartozó részeket. A szünettel való tagolás nem mindig esik egybe az írásjelekkel való tagolással. Nem minden vesszőnél tartunk szünetet, de néha ott állunk meg, ahol semmiféle írásjel sincs. Általában a mondatok, a bekezdések végén tartunk nagyobb szünetet (jele: II) Kisebb szünetet a hosszabb mondat összetartozó szakaszai közt tartunk (jele: I), legfőképp a hangsúlyos mondatrész előtt. Pl.: A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. II Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik. Elég kisebb szünetet tartanunk az értelmileg szorosan kapcsolódó rövid mondatok között i. Pl.: Óriási út az. II Tízezernél több mérföld áll ellőtted. (Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit 2011. Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 7. évfolyam számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. Budapest. 26.) I/5. szöveg A beszédtempó Beszédünk gyorsasága függ a nyelvtől, a beszédhelyzettől, a témától, a beszélő egyéniségétől és érzelmi állapotától. A beszédtempónak fontos szerepe van a szövegek megértésben. Aki nagyon gyorsan beszél, azaz hadar, azt sokkal nehezebb megérteni, mint azt, aki megfelelő beszédtempóban közli mondandóját. Egy szövegen belül sem egyforma végig a beszéd sebessége. A fő mondanivalót általában lassabban, míg a kevésbé fontosat, a lényegtelenebbet gyorsabban mondjuk el. A szünet előtt és a kevés szótagból álló szavaknál lassítjuk a tempót. Beszéd közben mindig figyelj a megfelelő tempóra! (Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit 2011. Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 7. évfolyam számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. Budapest. 27.)
I/3. melléklet HANGLEJTÉS HANGSÚLY HANGERŐ A HANGZÓ NYELV ESZKÖZEI BESZÉDSZÜNET BESZÉDTEMPÓ I/4. melléklet Jó napot kívánok! Önök a Humán Gimi napi összefoglalóját hallják. Legfrissebb hírünk: Még az Apple-t is meglepte, hogy a fogyasztók 92 iphone 6-os készüléket rendelnek másodpercenként. Elképesztő előrendelési rekordot hozott az iphone 6 első hat órája Kínában. Bár közvetlenül csak október 10-től lehet megrendelni az új iphone-okat Kínában, a három nagy kínai mobilszolgáltatónál már tegnaptól előrendelhetők a telefonok. A lehetőség elképesztő rekordot hozott: az első hat órában már több mint kétmillió készüléket rendeltek, azaz percenként több mint 5500 darabot. Ez döbbenetes szám, persze azt sem szabad elfelejteni, hogy Kína a maga 1,2 milliárd mobil-előfizetőjével a világ legnagyobb mobilpiaca. Ezzel együtt sem könnyű az Apple dolga, hiszen olyan helyi konkurensekkel kell szembenéznie, mint a Huawei vagy a Lenovo, és persze azon a piacon is ott van a nagy ellenfél, a Samsung. Mindeközben Magyarországon tavaly év végén 6,8 millió hagyományos mobiltelefon és 2,4 millió okostelefon volt használatban a Jelentés az internetgazdaságról című felmérés szerint. Az okostelefont használók több mint 60 százaléka szokott internetezni a telefonján, vagyis a tulajdonosok mintegy harmada egyelőre nem él készüléke egyik legfontosabb
képességével. Ugyanakkor az iskolázott, fővárosi, fiatal férfiak mintegy 70 százaléka mobilnetezik. Emailt a felhasználók 53 százaléka olvas az okostelefonján. A legaktívabbak a budapestiek, 72 százalékuk levelezik a készüléken. A közösségi oldalak látogatása majdnem olyan népszerű, mint az emailezés, ezeket az okostelefon-felhasználók 45 százaléka keresi fel rendszeresen a telefonján. A községekben, falvakban élők közül többen látogatják készülékükön a közösségi oldalakat, mint ahányan emailt használnak. (1) Ti hány órát szoktatok naponta eltölteni az okostelefonotokkal? Ennek kiderítésére a 8. b osztály egy kérdőív kitöltését kéri a gimnázium diákjaitól. Kérjük, hogy töltsétek ki a 8. b osztály online kérdőívét. Akár a mobiltelefonotokról. Köszönjük szépen. (1) I/5. melléklet 1. szituáció: Egy türelmetlen vásárló vagy egy mobiltelefonokkal foglalkozó szaküzletben. Gyorsan beszaladsz egy szaküzletbe, és nagyon sietsz, mert minél előbb meg akarod venni az Iphone 6-ot. (Érzékeltesd a helyzetet a hangzó beszéd eszközeivel is: gyors beszédtempó, nagyobb hangerő, kevés beszédszünet stb.) 1. szituáció: Egy türelmes eladó vagy egy mobiltelefonokkal foglalkozó szaküzletben. Ráérsz, mert csak egy vásárló van a szaküzletben, ahol dolgozol, és a bolt egész nap nyitva tart. (Érzékeltesd a helyzetet a hangzó beszéd eszközeivel: lassú beszédtempó, halkabb hangerő, sok beszédszünet stb.) 2. szituáció: Egy türelmes vásárló vagy egy mobiltelefonokkal foglalkozó szaküzletben. Egy szaküzletben meg akarod venni az Iphone 6-ot. Minden érdekel a telefonnal kapcsolatban, ezért sokat kérdezel. (Érzékeltesd a helyzetet a hangzó nyelv eszközeivel is: lassú beszédtempó, halkabb hangerő, sok beszédszünet stb.) 2. szituáció: Egy türelmetlen eladó vagy egy mobiltelefonokkal foglalkozó szaküzletben. Nagyon sietsz, mert sok vásárló van a szaküzletben, és mindenkinek segíteni akarsz. (Érzékeltesd a helyzetet a hangzó nyelv eszközeivel is: gyors beszédtempó, nagyobb hangerő, kevés beszédszünet stb.)