SZJA, KATA TB 2015 Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Évközi módosítások Az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésével összefüggő módosítások A kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyletekkel kapcsolatos módosítás Évközi módosítások A bizalmi vagyonkezelés ellenérték jellegű ügylet: a bevétel adókötelezettségét az alapul szolgáló jogviszony, szerződés szerint kell meghatározni, vagy egyéb jövedelem Ingyenes ügylet: vagyon hozama osztalék vagyon tőkerésze adómentes 1
Évközi módosítások Fogalomváltozások A fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolásokból keletkező bevételek adójogi megítélésével kapcsolatos módosítás A vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos módosítások Munkáltató iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevétel: a fogadó cég munkáltató Kiküldetési rendelvény elektronikus úton előállított bizonylat is megfelel Fogalomváltozások Támogatások uniós szabályok szerinti minősítése Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés Munkaerő-kölcsönzés a belföldi kölcsönvevő teljesítheti a kölcsönbeadó helyett a munkáltatót terhelő kötelezettségeket, a külföldről kölcsönbe vett munkavállaló részére általa juttatott bevétel vonatkozásában Családi kedvezmény Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok esetében Az érvényesítésére jogosultak körének kiegészítése a nevelőszülő házastársa Az érvényesítésre jogosult kifizetők köre rendszeresen ismétlődő jövedelmet juttató kifizető 2015. után adóazonosító jel közlése esetén érvényesíthető 2
Az első házasok kedvezménye legalább az egyik fél az első házasságát köti 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig havi 5000 Ft adócsökkentést eredményező adóalap csökkentés Közösen is érvényesíthető Az egyéni vállalkozókat érintő változások uniós rendeletek (kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény és egyösszegű ÉCS) a jövedelem-(nyereség-)minimum nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével, 2 százalék egyéni vállalkozói bevétel megállapítása átalányadózás esetén az Szja-tv. hatálya alatt megszerzett vállalkozói bevétel minősül az egyéni vállalkozó bevételének. Az egyéni vállalkozókat érintő változások Az átalányadózásra való jogosultság megszűnése a határozatnak a jogerőre emelkedése napja (számlavagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása Átváltási szabály az áfa-alany egyéni vállalkozó azon az árfolyamon számítják át, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaznak Az egyéni vállalkozókat érintő változások Az egyéni vállalkozó által elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása öt évben határolható, el átmenet a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteségre Tárgyi eszköz értékcsökkenésének elszámolása A tárgyi eszköz (ingó, ingatlan) ingyenes szerzése esetén nincs ÉCS 3
A mezőgazdasági őstermelőket érintő változások A közös őstermelői tevékenység Közös háztartás: az egy lakóingatlanban bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási hely Közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona Az őstermelői adókedvezmény a vonatkozó új uniós rendeletek alapján A mezőgazdasági őstermelők elhatárolt vesztesége Cafeteria 200 ezer forint éves keretösszegig 35,7%-os közteher további 250 ezer forintig csak a SZÉP kártya 35,7%-os terheléssel Cafeteria Cafeteria Egyes meghatározott juttatás, ha egyedi értékhatárt meghaladja, és/vagy a minden más juttatás értéke meghaladja a 200 ezer forintot), és/vagy ha a minden más juttatás értéke, de legfeljebb 200 ezer forint a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegével együtt már meghaladja az évi 450 ezer forintot Ha a foglalkoztatás nem áll fenn egész évben éves keretösszeget és az éves rekreációs keretösszeget a arányosítani (csökkenteni) kell A béren kívüli juttatás közterhét a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani, megfizetni 4
Cafeteria értékhatárt egyedi, az éves keretösszeget, az éves rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás annak a hónapnak a kötelezettsége, amelyben az értékhatár átlépése megtörtént. a megszűnéskor a megszűnés hónapja kötelezettsége A nyugdíjbiztosítás fogalma A nyugdíjbiztosításnak (kivéve, ha az egészségkárosodás már meghaladja a törvényben rögzített mértéket) négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) tartalmaznia kell és ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki A nyugdíjbiztosítás kedvezménye a kedvezményezett a biztosított halálát kivéve csak a biztosított lehet a nyugellátásra való jogosultság: saját jogú nyugellátás, a tényleges nyugdíjas állapot a szerződés létrejöttének időpontja: az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja. A tízéves türelmi idő alóli mentesség szabályai a 40 százalékos mértékű egészségkárosodás az ellátástól függetlenül mentesül a türelmi idő alól a nem csökkenő összegű járadékfizetés kezdő napját a szerződés létrejöttének napjától kell számolni egyösszegű kifizetés is lehetséges, ha a járadék havi összegenemérelnemériela10ezerft-ot. 5
A nyugdíjcélú felhalmozás garanciája A haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10 százalékát a haláleseti és egészségkárosodási kiegészítő biztosítások díja után nem érvényesíthető a kedvezmény A teljes életre szóló életbiztosítások (WL) 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási biztosításokkal A rendszeres díjak adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjú szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak a 2018-tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik A felelősségbiztosítás díjának adómentessége a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni átmeneti rendelkezés korábbi adóévekre Adómentességek A Kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított közigazgatási ösztöndíj A lakáscélú felhasználás fogalma: kiegészül az akadálymentesítéssel A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességét meghatározó feltételek: a mentességi időszak kezdő időpontjának meghatározása 6
Egyéb változások Alapelv jellegű szabály A magánszemélynek önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként adott juttatások nem minősülhetnek bevételnek nem számító, adómentes vagy kedvezményes adózású juttatásnak, azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételekre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni Egyéb változások A kisadózó vállalkozások osztalékjövedelme a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg Kisadózó vállalkozások tételes adója Kisadózó vállalkozások tételes adója Az adóalanyiság megszűnése 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt a naptári év utolsó napján fennálló tartozás esetén megszűnés időpontja: határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja Az adóhatóság határozata az adóalanyiság megszűnéséről 7
Kisadózó vállalkozások tételes adója Bejelentési szabályok a TAJ szám bejelentési kötelezettsége nyilatkozat a kisadózóként történő bejelentkezéssel létrejövő biztosítási jogviszonyról az egyéni vállalkozó szünetelése Kisadózó vállalkozások tételes adója A munkaviszony létrejötte vélelme megdőlésének új körülménye azért nem főállású kiadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas-vállalkozó, a bevétel több mint felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó. A nyilvántartott készletérték kezelése akkor sem kell leadózni, ha áttér az Eva tv. hatálya alá. Járulék változások (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításai) TB-változások Külföldi színészek tb-mentessége Kiküldetési szabály átmeneti rendelkezésének meghosszabbítása Egészségügyi szolgáltatási járulék összegének emelése Családi adókedvezménnyel való összhang START-kártyák kifutása 2014. december 31-ig 8
Külföldi színészek tb-mentessége A módosítás célja: az Szja törvény 1/B. -ában meghatározott adózási módot választó előadóművész mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Tbj.11. Abiztosítás nemterjedki: e) a az Szja törvény 1/B. hatálya alá tartozó természetes személyre. Előadóművész: zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész, cirkuszi és hasonló előadóművész, és segédszínész, statiszta Szja 1/B. (1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó,. belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevételből -. - a magánszemély a jövedelmet 30 százalék átalányköltség levonásával állapítja meg. Ez a jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba. Külföldi színészek tb-mentessége EHO fizetési kötelezettség 2015. január 1-jétől: - 14 %-os eho fizetési kötelezettség terheli (kivéve ha igazolják más EU-tagállamban fennálló biztosításukat) - egy adóéven belül legfeljebb 450 000 Ft-ig kell megfizetni - megállapítási, bevallási és megfizetési szabályokat az Szja törvény 1/B. -ában meghatározottakkal azonos módon kell teljesíteni: A magánszemély az adót az adóhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon - természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével - a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be, és az említett napig fizeti meg. módosul 2015. január 1-jétől a távozást követő 90 napra Kiküldetési szabály átmeneti rendelkezésének meghosszabbítása A módosítás célja: a már letárgyalt kétoldalú szociális biztonsági egyezmények hatálybalépéséig (Pl.: amerikai egyezmény) a kiküldött dolgozók tb-mentesen foglalkoztathatók Magyarországon. Tbj.11. -aszerintabiztosításnemterjedki: b) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; Kiküldetési szabály átmeneti rendelkezésének meghosszabbítása A Tbj. Átmeneti rendelkezéseinek módosítása értelmében: meghosszabbodik a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó átmeneti rendelkezésben rögzített azon időtartam, amely biztosítja a tb-mentes foglalkoztatást Tbj. 65. (1) 11. b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013. januárjúlius 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. január július 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január július 1-jével jön létre. A 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés esetén a 2 éves időtartamot 2013. július 1- jétől kell számítani, következésképpen a külföldiek Magyarországra történő kiküldetése esetén biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jön létre. 9
Szocho-változások (egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL) Kismama szocho kedvezmény kibővítése 462/D. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény A GYED, a GYES, valamint a GYET folyósítása alatt vagy folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény értelmében a munkavállalók havi bruttó munkabére után, legfeljebb azonban 100.000 forintig szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból kedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény 27 százalék a foglalkoztatás 1-2. évében, 14,5 százalék a foglalkoztatás 3. évében 2014. január 1-jétől az adókedvezmény kiterjesztése értelmében a 3 és több gyermekes anyák foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adókedvezmény időtartama egy-egy évvel meghosszabbodott: a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás 1-3. évében 0 százalék, a 4. és 5. évben pedig 12,5 százalék 100 ezer forintig (a foglalkoztatás 1-3. évében mentesülnek a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól is) Kismama szochokedvezmény kibővítése A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása: Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Pl.: a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidő 40 óra és a kisgyermekes munkavállaló 20 órában dolgozik, akkor a maximálisan érvényesíthető kedvezmény jelenleg 27.000 Ft-nak a fele, 13.500 Ft. A korlát megszűntetése: A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni a kedvezmény összegét csökkentő arányosítási szabályt, így munkaidőre tekintet nélkül, bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthet kedvezményt az őket foglalkoztató munkáltató. A részmunkaidő és a teljes munkaidő arányára tekintet nélkül az igénybe vehető kedvezmény 27.000 Ft-ra emelkedik a fenti példa esetében. Egészségügyi szolgáltatási járulék Kötelezett: Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen (a 16. (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. -a alapján) sem jogosult (Tbj.39. (2)bek.) Mérték: 2015. január 1-jétől 6930.-Ft/hó (231.- Ft/nap) Egészségügyi szolgáltatási járulék Az Art. 20. -a 2015 január 1-jétől a következők szerint módosul: (7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. 10
Egészségügyi szolgáltatási járulék Gyakorlatban a NAV törli a járulékfizetési kötelezettséget, ha az alábbi bizonyítékokat bemutatja: külföldi hatóság által kiállított igazolást lakóhelyről, lakcímről és azt az igazolást, amely alátámasztja, hogy más állam egészségbiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik Köszönöm a figyelmet! 11