Környezetvédelmi jelentés 031
Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: dr. Bujtás Tibor sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető Feil Ferenc radioaktív hulladékkezelési osztályvezető Pécsi Zsolt környezetvédelmi osztályvezető Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető Fodor Zoltán üzemviteli osztályvezető Volent Gábor biztonsági igazgató Jóváhagyta: Hamvas István vezérigazgató MSZT CERT ISO 14001 Nyilvántartási szám: KIR/63(3)-50(3)
Szerkesztők: Baranyi Krisztián Daróczi László Fodor Zoltán Kovács Ferenc Kováts Gergely Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Pónya Zsolt Rozmanitz Péter Sallai Orsolya
Tartalom 1. Bevezetés 3 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 5 3. Nukleáris környezetvédelem 9 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 10 3.2 Környezetellenőrzés 12 4. Radioaktív hulladékok kezelése 17 4.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 18 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 20 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok 20 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 22 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 22 4.7 Radioaktív hulladék kiszállítások 23 5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 25 5.1 Vízminőség-védelem 26 5.1.1 Felszíni vizek védelme 26 5.1.2. Felszín alatti vizek védelme 31 5.2 Levegőtisztaság-védelem 32 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 33 5.3.1 Veszélyes hulladékok 33 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok 36 5.4 Vegyi anyagok kezelése 38 5.4.1 REACH 38 5.4.2 CLP 38 6. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása 41 6.1 Az üzemidő-hosszabbítás 2013. évi értékelése 42 6.1.1 Előzmények 42 6.1.2 ÜH projekt tevékenysége az engedélykérelem elbírálásának időszakában 42 6.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei 44 7. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 47 7.1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei 48 7.2 Környezeti politikánk 49 7.3 Környezetközpontú célok, programok 50 2
1. Bevezetés Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (továbbiakban atomerőmű) Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. Az atomerőmű célul tűzte ki, hogy a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről. 3
2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 5
A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben az atomerőmű 15 369,6 GWh (1 GWh = 1000000 kwh) villamos energiát termelt. A tárgy évi termelési eredménnyel az atomerőmű a hazai összes bruttó villamosenergia-termelés 50,7%-t adta. A termelési eredményhez az 1. blokk 4059,4; a 2. blokk 4016,5; a 3. blokk 3228,1; a 4. blokk 4065,6 GWh-val járult hozzá. A termelési mennyiséget tekintve a 2013. évben az erőmű történetének 5. legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rangsorban jelenleg az 1. helyet a 2012. év, 15793,0 GWh, a 2. helyet a 2010. év, 15760,6 GWh, a 3. helyet a 2011. év foglalja el, 15685,0 GWh termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2013. év végére meghaladta a 397,9 TWh-t. 2013-ban a blokkok teljesítmény kihasználási tényezői az alábbiak voltak: 1. blokk: 92,7% 2. blokk: 91,7% 3. blokk: 73,7% 4. blokk: 92,8% A teljesítmény kihasználási tényezők átlaga erőmű szinten 87,7%. Az atomerőmű villamos energia termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. [1000 GWh] 20 15 10 5 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1. ábra Az atomerőmű villamos energia termelése [év] 6
Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 15 369,6 GWh Értékesített villamos energia: 14 439,3 GWh Önfogyasztás: 842,6 GWh (5,48%) Igénybe vehető teljesítőképesség: 1648,3 MW Főjavítások időtartama: 180,9 nap (tervezett időtartam: 135 nap) Magyarország villamosenergia felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. A Duna víz felhasználásunk 2709,6 millió m 3 volt 2013-ban, ami 0,176 m 3 /kwh-s fajlagos hűtővíz felhasználást jelent. Országos adatok: Zárójelben az előző évhez képest történt változást tüntettük fel. Bruttó hazai felhasználás 42189,2 GWh ( 0,4%) Az import mennyisége 11 877,7 GWh (+49,1%) Bruttó hazai termelés 30311,5 GWh ( 11,9%) Az import részaránya a hazai felhasználásból 28,2% (+9,5%) Az atomerőmű részaránya a bruttó hazai termelésből 50,7% (+4,8%) Az atomerőmű részaránya a bruttó hazai felhasználásból 36,4% ( 0,8%) 7
éves villamosenergia felhasználás [1000 GW] 30 25 import egyéb atom 20 15 10 5 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 [év] 2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Az atomerőmű az egyéb villamos erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot, ezzel évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével. Így az atomerőmű az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen. Blokkok típusa nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor A primerköri hurkok száma 6 Hőteljesítmény 1485 MW Turbinák száma 2 Blokkok névleges villamos teljesítménye: 1. blokk: 500 MW 2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW 4. blokk: 500 MW Az aktív zóna töltete 42 tonna urándioxid 1. táblázat A paksi atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai 8
3. Nukleáris környezetvédelem 9
A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2013-ban is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva állandóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyiségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket. A folyamatos és lehetőség szerint reprezentatív mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul. 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μsv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritériumok. Összességében elmondható, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013. évben 0,26%-ban használta ki a kibocsátási korlátot, ebből 0,18%-al a folyékony, míg 0,08%-al a légnemű kibocsátások részesedtek. Az elmúlt évek légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásait mutatja be a 3. táblázat. 10
Izotóp-csoportok Összes kibocsátás [Bq] Kibocsátási határérték kihasználás Légnemű kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1,19 10 9 1,93 10-4 Radioaktív nemesgázok 2,86 10 13 3,46 10-4 Radiojódok 7,37 10 7 3,29 10-5 Trícium 4,05 10 12 2,34 10-5 Radiokarbon 6,39 10 11 1,81 10-4 Összes: 7,77 10-4 Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 2,91 10 9 1,00 10-3 Trícium 2,24 10 13 7,73 10-4 Alfa-sugárzók 1,87 10 6 1,93 10-6 Összes: 1,77 10-3 2. táblázat A 2013. évi kibocsátások összefoglaló adatai Radionuklid/izotóp-csoportok 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-1 Légnemű kibocsátás [GBqGW e év -1 ] Összes aeroszol 4,4 0,97 0,73 0,53 0,47 0,52 0,53 0,58 0,52 0,62 0,68 131 I egyenérték 260 0,14 0,18 0,023 0,023 0,028 0,075 0,077 0,028 0,020 0,031 Összes nemesgáz 310 000 25 000 9 400 13 000 10 400 15 000 18 000 24 000 22 200 22 500 17 400 Összes trícium 5 000 2 400 1 300 2 100 1 750 1 800 2 100 2 800 2 190 2 030 2 460 Összes radiokarbon 430 510 410 420 356 270 310 330 208 325 387-1 Folyékony kibocsátás [GBqGW e év -1 ] Korróziós és hasadási termékek 0,58 1,2 1,0 0,8 0,98 0,79 0,70 0,62 0,62 0,69 0,61 Trícium 10 000 12 000 12 000 16 000 13 000 17 000 16 000 17 000 13 700 14 600 13 600 3. táblázat A paksi atomerőmű megtermelt villamos energiára normált radioaktív kibocsátásai 2003 2013 között 11
3.2 Környezetellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A paksi atomerőmű környezetében a mintavevő- és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. 2013-ban is az előző évekhez hasonlóan típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használtunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A- és G-típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25 és C-típusú állomások 30 km-es körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C-típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al 2 O 3 pelletet tartalmazó POR TL környezeti dózismérő, a G-típusú állomásokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1 A9 és B24-es állomáson POR TL környezeti dózismérő és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Megállapítható, hogy a 2013. évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITT-szondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú idejű, havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, és így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok voltak a földfelszíni levegőmintákban az erőműtől 1-2 km távolságra az A-típusú állomásokon. Az év során 12
a fall-out (kihullás) mintákban nem lehetett kimutatni az atomerőműtől származó radioaktív izotópot. A dunai iszapminták közül csak közvetlen a melegvíz-csatorna kiömlésénél vett mintákban találtunk egyértelműen az erőműtől származó radionuklidokat, két esetben 60 Co-t 0,55 és 0,47 Bq/kg aktivitáskoncentrációban. Az állomások környezetében vett talajminták és fűminták közül egyetlen egy helyen sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot. A halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehetett kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mbq/dm 3 -nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. 3. ábra Az A, G és a V típusú távmérő állomások elhelyezkedése a paksi atomerőmű környezetében Koordináták G típus X (m) Y (m) G1 391 1447 G2 1153 669 G3 1287 223 G4 1710 930 G5 357 791 G6 241 831 G7 154 811 G8 760 441 G9 1623 456 G10 1105 1138 G11 456 1692 A típus X (m) Y (m) A1 81 1857 A2 782 1345 A3 1426 926 A4 493 719 A5 907 982 A6 1360 213 A7 869 1009 A8 1302 164 A9 43 867 Csámpa Észak Dél Uszód
dózisteljesítmény értékek [nsv/h] 100 POR TL értékek BITT-szonda értékek 80 60 40 20 0 A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 L25 G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 [állomások jele] 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2013-ban a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TL dózismérővel, valamint BITT-szondával mérve Besugárzási útvonal Effektív dózisegyenérték [µsv/év] Hatósági korlát [µsv/év] 1997 1998 1999 2000 2000 2000 Légköri kibocsátások 0,056 0,032 0,068 0,023 306 - Folyékony kibocsátások 0,018 0,024 0,028 0,047 154 - Összes 0,074 0,056 0,096 0,080 460 90 4. táblázat Az atomerőmű radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2013. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. Ilyen számításokat Nukleáris Környezetvédelmi Üzem Terjedésszámítási Csoportja végzett 2013-ra vonatkozóan a TREX terjedés számító programmal. Eszerint 2013-ban az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke mindössze 14,6 nsv, illetve 14,5 nsv a csámpai felnőtt, illetve gyerek populációra számítva. 14
A folyékony kibocsátásból adódó sugárterhelés járulék a legexponáltabb felnőtt és gyermek népcsoportra (Gerjen lakosságára) számítva 36,8 nsv, illetve 33,8 nsv lekötött effektív dózisnak adódott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a paksi atomerőmű radioaktív anyag kibocsátásából származó kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése 2013-ban 48,3 nsv volt, amely hasonló értéket mutat a korábbi évek átlagos többlet sugárterheléséhez. A 4. táblázat 1997-től összefoglalja az atomerőmű üzemeltetéséből fakadó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelések adatait, folyékony és légnemű kibocsátások bontásában. Effektív dózisegyenérték [µsv/év] 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0,075 0,032 0,270 0,027 0,028 0,023 0,024 0,023 0,157 0,009 0,016 0,010 0,014 0,028 0,019 0,031 0,027 0,025 0,029 0,028 0,035 0,024 0,030 0,032 0,039 0,034 0,103 0,051 0,301 0,054 0,053 0,052 0,052 0,058 0,181 0,039 0,048 0,049 0,048
4. Radioaktív hulladékok kezelése 17
4.1 Radioaktív hulladékok kezelése A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. Radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként. 4.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Az atomerőmű 2013. évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak: Elhasználódott és felaktiválódott, vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezetékek, hőszigetelések. Átalakításokból származó építési anyagok (pl. betontörmelék, faanyag, üveg), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek. Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. puha hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák). 18
[év] 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0 0 250 500 750 250 Keletkezett hulladékmennyiség Feldolgozás utáni hulladékmennyiség 500 750 [m 3 ] 5. ábra Kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségének alakulása A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, amelyekből 2013-ban is a megelőző évekhez hasonló mennyiség került felhasználásra. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. 2013-ban 892 darab kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyiség 162 hordóval több az előző évinél. A növekményt alapvetően az elvégzett többlet munkák és a tervezettnél hosszabb 3. blokki főjavítás okozta. A 2013. december 31-i állapot szerint 10004 darab kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot tartalmazó hordó található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis- és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladék mennyiségeket mutatja be az 5. ábra. A 892 darab hordóból 742 darab kis aktivitásúnak, míg 150 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján. 19
4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok A paksi atomerőműben az erőmű fennállásától 2013. december 31-ig nettó 46,17 m 3 (bruttó 98,38 m 3 ) nagy aktivitású hulladék képződött. Ebből nettó 0,3051 m 3 (bruttó 0,6599 m 3 ) keletkezett 2013-ban. A 2012. évihez képest nettó 0,04 m 3 -rel kevesebb nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogat igényt jelenti. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tároló csövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat, ideiglenes jelleggel, az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni. A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: bepárlási maradékok (sűrítmények), dekontamináló oldatok, evaporátor savazó oldat, elhasznált primerköri ioncserélő gyanták, aktív iszapok, aktív oldószerkeverékek, elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. Elhasznált primerköri ioncserélő gyantákból 2013-ban 24 m 3 keletkezett. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m 3 tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 205 m 3 t tárolnak). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2013-ban 1,85 m 3 keletkezett). 20
A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során 2013. december 31-ig 20 hordó olajos gyöngykovaföld hulladék keletkezett. A primerköri rendszerekben, meghatározott technológiai rendeltetéssel, több ezer köbméter különböző koncentrációjú bórsavoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk a kiépítésenként telepített üzemi ultraszűrőkkel történik, amelynek segítségével a tisztított oldatok a technológiába visszaforgathatók, újrahasznosíthatók, így nem keletkezik belőlük radioaktív hulladék. 2013-ban a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfa- és gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatok a különböző primerköri rendszerekben ismételten felhasználásra kerültek. Az összes megszűrt és újrahasznosított mennyiség 23558 m 3 volt. tartály térfogat [m 3 ] 600 600 üzemzavari sűrítmény (I. kiépítés fogadó tartály) dekontamináló oldat (2. blokki) sűrítmény (Co-60 eltávolítás után) sűrítmény (Co-60 és Cs-eltávolítás után) leürítések (tokozott üzemanyag kezelés) sűrítmény (Co-60 eltávolítás előtt) ioncserélő gyanta és transzportvíz sűrítmény szabad térfogat evaporátor savazó oldat 500 400 300 200 01TW30B001 01TW30B002 01TW30B003 01TW30B004 01TW30B005 01TW10B001 01TW20B001 01TW15B001 02TW30B001 02TW30B002 02TW30B003 02TW30B004 02TW10B001 02TW10B002 02TW10B003 02TW15B001 02TW80B001 02TW80B002 02TW80B003 02TW80B004 02TW80B005 02TW80B006 02TW85B001 02TU80B001 100 0 6. ábra A folyékony hulladék tároló tartályok töltöttsége a 2013. december 31-i állapot szerint [tartály alfanumerika] 21
4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 492 db hordó (69,6%) tömörített hulladék (T), 398 db hordó (30,1%) nem tömörített hulladék (N), 2 db hordó (0,3%) víztelenített iszap (I). A radioaktív kis- és közepes aktivitású hulladékok átmeneti tárolásának célja a hulladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2013- ban képződött kezelt hulladék a VK302/I-1 helyiségben került elhelyezésre. Az előző években keletkezett mennyiséggel együtt 2013. december 31-én az atomerőműben tárolt mennyiség 10 004 darab 210 literes, hulladékot tartalmazó hordó. 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 2013-ban az atomerőmű ellenőrzött zónájában 892 db 210 literes térfogatú, hordóba tömörített, tömörítetlen, illetve víztelenített iszap kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. A 892 db hordó hulladék típusonkénti eloszlása az elmúlt években keletkezett hordók hulladék típusonkénti eloszlásához hasonló. A felületi szennyezettség alapján történő minősítések bizonyították, hogy a hordókon nem fixált felületi szennyezettség, a hordók minősítésének idején, nem volt. A 892 db hordóból 846 db hordó (94,8%) aktivitáskoncentráció és izotóp-összetétel szerinti minősítését végeztük el. Ezeken kívül 997 db régebben tömörített hordó minősítése is megtörtént, amelyekből 918 db volt a 2007 előtt tömörített úgynevezett történelmi tömörített. Bátaapátiba 2013. évben 960 db hordó került kiszállításra, típus szerint mind történelmi tömörített hulladékot tartalmazó hordó. Így 2013. év során összesen 1842 db hordó minősítésére került sor. A 1842 db minősített hordó hulladék típusonként az alábbi eloszlást mutatja: 497 db hordó (27,0%) tömörített hulladék (T), 431 db hordó (23,3%) nem tömörített hulladék (N), 913 db hordó (49,6%) történelmi tömörített hulladék (TT), 1 db hordó (0,1%) víztelenített iszap hulladék (I). 22
A hulladék átvételi követelmények először a tömörített hulladékokra lettek kidolgozva, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok menynyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primerkörben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb. 4.7 Radioaktív hulladék kiszállítások 2008. december 2-án, hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe. A kiszállítások megkezdése előtt, a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás alapján kidolgozásra kerültek a hulladék átvételi követelmények, amelyek rögzítették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. A hulladék átvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetésre került egy minőségbiztosítási rendszer, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. A minőségbiztosítás alapvető célja, hogy az ellenőrzéssel és teszteléssel járó káros hatásokat minimálisra csökkentse, ugyanakkor biztosítékot nyújtson arra, hogy a hulladék megfelel az átvételi kritériumoknak. A minőségbiztosítási program részeként kidolgozásra került a tömörített hulladékokra vonatkozó hulladékcsomag specifikáció, amely előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó, 23
minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azonosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés ideje, tömörítést végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózisteljesítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését is. Ennek érdekében, a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozás került kiadásra, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredménye külön erre a célra készített adatlapon kerül rögzítésre. A hulladékcsomagok adatai elektronikus formában is rögzítésre kerülnek. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amely az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az RHK Kft. képviselői által kerül aláírásra a kiszállításokat közvetlenül megelőzően. Egy szállítmány 16 hordóból áll, amelyek az erőműben is használt hordkeretekbe kerültek elhelyezésre (hordkeretenként négy hordó). 2008 2011 között 3000 hordó kiszállítása történt meg. 2012-ben a hulladékok átadása az RHK Kft. részére szünetelt, ez idő alatt az átmeneti tárolóban az átadható hordók kiválogatását és átadásra történő előkészítését végezték. 2013-ban 960, 2007 előtt tömörített (ún. történelmi ) hordó kiszállításával újrakezdődött a betárolás a bátaapáti végleges tárolóba, a végleges hulladékcsomagot előállító technológia üzembe lépésének köszönhetően. A továbbiakban a történelmi kategóriába tartozó hulladékokat kilencesével egy betonkonténerbe becementezik, majd így kerülnek a felszín alatt kialakított tároló kamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzői elektronikus adatbázisban is rögzítésre kerülnek. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozásra kerülnek a hulladék-átvételi követelmények. 24
5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 25
Az atomerőmű a nukleáris biztonság elsődlegessége mellett nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek védelmére, hagyományos (nem nukleáris) értelemben is. A következőkben bemutatjuk az erőmű nem nukleáris hatását az egyes környezeti elemekre, illetve a védelmük érdekében végzett tevékenységeket. Dunából, az ivóvíz igényt a csámpai kutakból (rétegvíz), az ipari- és tűzivíz rendszer vízellátását a parti szűrésű kutakból biztosítják. 5.1.1 Felszíni vizek védelme 5.1 Vízminőség-védelem Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi. Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvíz használó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2013-ben 2709,6 millió m 3 volt, ami 0,176 m 3 /kwh-s fajlagos hűtővíz felhasználást jelent. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; technológiai pótvízellátás; szociális vízellátás; tűzivíz ellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Az erőmű hűtővíz felhasználását 1997 2013 között a 7. ábra mutatja be. A hűtővíz rendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiatermelés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban, és vegyi kezelésektől is mentes. A Dunából kivett, fizikailag megtisztított (szűrt) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik vissza a befogadóba. 26
felhasznált hűtővíz mennyisége [1000 m 3 ] 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 [év] 7. ábra Hűtővíz felhasználás 1997-2013 között fajlagos hűtővíz felhasználás [m3/kwh] 0,25 0,20 0,15 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 [év] 8. ábra Fajlagos hűtővíz felhasználás 27
A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2013-ban is betartotta az atomerőmű. A 7. és 8. ábrából látható, hogy míg az erőmű hűtővíz felhasználása a blokkok teljesítmény növelése miatt növekedett 2009 2010 években a korábbi évekhez képest, addig a fajlagos hűtővíz felhasználás, vagyis az 1 kwh-ra jutó hűtővíz mennyisége csökkent. A hűtővíz felhasználás nagyban függ a visszakeverhető (újra felhasználható) vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek függvénye. A Dunába visszavezetett hűtővíz (melegvíz) felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoring rendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer amely az erőmű és a Sió torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális partiszűrésű vízbázisokra. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. A műtárgysor totáloxidációs, eleveniszapos, teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi. 2013-ban keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége: 149 679 m 3. 2013-ban befejeződött a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója. A technológia lényegi változásai az alábbiak: a II. műtárgysor mélylégbefúvásos rendszerűvé lett alakítva. A fúvók szabályozása a levegőztető medencékben mért oldott oxigén koncentráció alapján történik. A kiegyenlítő medencében található szivattyúk is frekvenciaszabályozást kaptak. A levegőztető medencék iszaprecirkulációja is átalakításra kerül. Az átalakítás után a telep villamos-energia fogyasztása jelentősen csökkent, valamint a korszerű szabályozásoknak köszönhetően a tisztítási hatásfok is javult. A felújított II. műtárgysor az atomerőmű teljes szennyvíztisztítási igényét ki tudja elégíteni. Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező szennyvíz, átemelőn és csatornahálózaton keresztül, a Paks városi szennyvíztisztító telepre kerül, amelynek szennyezőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletének egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre előírt küszöbértékeket (5. táblázat) Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják, melyek semlegesítése és lebegőanyag tartalmának kiülepedése a 10 000 m 3 -es 28
agyagbélésű zagymedencékben történik. A blokkok karbantartásakor, a főberendezések, csővezetékek konzerválásakor vegyszeres hulladékvizek keletkeznek. Ezek kibocsátása a 10000 m 3 -es, vegyszerálló burkolattal ellátott vegyszeres hulladékvíz medencéből végzett ellenőrzés (vízkémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok) után történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A zagymedencéből elvezetett, lebegőanyagoktól megtisztított víz magas sótartalma jelent környezeti terhelést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l). 2013. évben 148 842 m 3 hulladékvíz keletkezett, amely a hűtővíz éves mennyiségével összevetve már a melegvíz csatornában bekövetkező kb. 18 000-szeres hígítás után került a Dunába. A sótartalom tekintetében, az évi átlagos szennyezőanyag-áramokból számítható, hogy a Duna alap sóterhelését a zagymedencékből elfolyó hulladékvíz jelentéktelen mértékben emeli meg. A szekunder köri konzerválások hulladékvizeinek fogadására szolgáló medence HDPE burkolatának vízzárósági ellenőrzését a kiépített geoelektromos szenzorhálózattal 2013. évben 3 alkalommal végeztük el. Mindhárom mérés eredményeként megállapítható volt, hogy a szenzorhálózat a fólia vizsgálatára alkalmas, és a HDPE fólia integritása megfelelő. A hulladékvíz a megfelelő tartózkodási idő után, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mellett kerül kibocsátásra. A 2013. évben keletkezett hulladékvíz minősége és mennyisége (6600 m 3 ) tekintve hasonló volt, mint a korábbi években, a Dunába való kibocsáthatóság feltételei messzemenően teljesültek. A melegvíz csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontroll mintázás biztosítására. A mintavételi hely a Dunába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. A V4 mintavételi helyen a használtvíz és szennyvíz minőségét jellemző komponensek koncentrációja nem lépheti túl a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében az országos területi határértékek közül a 4. Általános Komponens éves maximum átlag Határérték ph 7,81 7,175 6,5 10,0 Összes szerves oldószer extrakt [mg/l] 5,0 5,0 50 KOI Cr [mg/l] 170 96 1000 Összes N tartalom [mg/l] 82,8 60,5 150 5. táblázat: Paks városi szennyvíztelepre átadott szennyvíz minőségi adatai (2013) 29
védettségi kategória befogadói -ra előírt határértékeket. Az érvényes monitoring program keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paraméter ellenőrzésre kerül. Kibocsátás ellenőrzésünk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzemenően betartottuk (6. táblázat). komponens mértékegység éves maximum 6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely) átlag határérték ph 8,29 8,13 6 9,5 Összes szerves oldószer extrakt (mg/l) 5 < 5 10 Biológiai oxigén igény (mg/l) 22 12,66 50 KOI Cr (mg/l) 70 33,25 150 Összes lebegő anyag tartalom (mg/l) 126 74,37 200 Nitrit-ion (mg/l) 0,05 < 0,017 - Nitrit-N (mg/l) 0,05 < 0,017 - Nitrát-ion (mg/l) 7,62 2,54 - Nitrát-N (mg/l) 1,72 0,57 - Ammónium tartalom (mg/l) 0,13 0,05 - Ammónium-N (mg/l) 0,10 0,05 20 Összes szervetlen N (mg/l) 3,08 1,72 - Összes N tartalom (mg/l) 4,42 1,84 55 Összes P tartalom (mg/l) 0,11 0,10 10 Összes Fe tartalom (mg/l) 4,6 0,29 20 Összes Mn tartalom (mg/l) 0,042 0,021 5 Összes Cu tartalom (μg/l) 63,5 29,1 2000 Összes Zn tartalom (μg/l) 37,8 36 5000 Összes Pb tartalom (μg/l) 5 < 7 200 Összes Ni tartalom (μg/l) 9,2 5 1000 Összes Cr tartalom (μg/l) 14,9 7,8 1000 Összes Ag tartalom (µg/l) 8,7 2,33 100 Összes Cd tartalom (µg/l) 2 < 2 50 Összes Hg tartalom (µg/l) 0,5 < 0,5 10 Összes Fluorid tartalom (mg/l) 0,09 0,82 20 Összes As tartalom (µg/l) 8,1 5 500 Összes Ba tartalom (µg/l) 50,5 32 500 Összes Co tartalom (µg/l) 5 < 5 1000 Összes Mo tartalom (µg/l) 5,2 5 300 Összes Sb tartalom (µg/l) 5 < 5 - Összes Sn tartalom (µg/l) 295 238 500 30
A paksi atomerőmű 1996 óta a Csámpai vízcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi-holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2013-ban a hűtőgépházi klíma berendezések hűtővizéből 1 168 560 m 3 víz került átadásra a Faddi-holtágba. A felhasznált kondenzátor hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak frissvíz ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása, így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítésre került a halastavak friss Duna vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer. veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, ipari zagytér, földalatti olajtartályok, kommunális hulladékvízrendszer. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. Az atomerőmű szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvíz kutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz kitermelés 219 835 m 3 volt. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz. 5.1.2. Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző az ellenőrzött technológiától függő paraméterre. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 18 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük:
5.2 Levegőtisztaságvédelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója, nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén három darab inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás P3-P14); dízel hajtású tüzivíz szivattyú (2 darab pontforrás: P17-18); mobil áramfejlesztő dízelgenerátorok tárolása súlyos balesetkezelésre (1 db pontforrás: P19) levegőtisztaság-védelmi működési engedély alapján a generátorokhoz tartozó pontforrások éves üzemideje az 50 üzemórát nem haladhatja meg. A biztonsági berendezések üzemórái 2013-ban: 1-2. blokk (6 db dízelgenerátor összesen): 122 h 3-4. blokk (6 db dízelgenerátor összesen): 105 h dízel hajtású tűzivíz szivattyúk (2 db szivattyú összesen): 24 h SBK (súlyos baleset kezelés) mobil dízelgenerátorok (4 db dízelgenerátor összesen): 18 h A fenti technológiák üzemeltetésére az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. levegővédelmi működési engedéllyel rendelkezik. A biztonsági dízelgenerátorokra vonatkozó A levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2013-ban is betartotta az atomerőmű. Az atomerőmű elhanyagolható szén-dioxid kibocsátású üzeme nagyban segíti Magyarországot a klímavédelemben és a kiotói vállalások teljesítésében. 32
5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok 2013-ban 416,139 t veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék rongy, iszap fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek pl. festékes, vegyszeres göngyölegek elektronikai hulladék, leselejtezett technológiai vegyszer, akkumulátor, bontott tetőszigetelés azbeszt tartalmú szigetelőanyag, fénycsövek, ioncserélő gyanta). 2013 elején 44,5 t veszélyes hulladékot tároltunk az üzemi gyűjtőhelyen, valamint 53,5 t kommunális szennyvíziszapot a kommunális szennyvíztisztító iszapágyán. 2013-ban engedéllyel rendelkező vállalkozóknak hasznosításra ill. ártalmatlanításra átadva 390,988 t veszélyes hulladék sorsáról gondoskodtunk. A 2013-ban keletkezett veszélyes hulladékokat a 9. ábra szemlélteti. savak Hg tartalmú folyékony hulladék nyomdai hulladék irodatechnikai hulladék selejt szerelőanyagok fáradt olaj Rockwell-olaj trafóolaj olajos iszap (kocsimosó) vizes fáradtolaj veszélyes anyaggal szennyezett göngyölegek (olajos, festékes vegyszeres) sprays flakon hulladék veszélyes anyaggal szennyezett adszerbensek (olajos rongy, vegyszerfelitató, légszűrő, aktívszén) vizes mosófolyadék selejt hűtőgépek elektronikai hulladék SF6 gáz palackban finomvegyszerek vegyszerhulladék (fotovegyszer, selejt technológiai vegyszer) akkumulátor (savas, lúgos, zselés) szárazelem hulladék vasúti talpfa bontott tetőszigetelés olajos és vegyszeres föld, kő azbeszt tart. Szigetelőanyag veszélyes A. tart. bontási hulladék rendelői vizsgálati anyagok lejárt szavatosságú gyógyszer bórax hulladék kommunális szennyvíz iszap ioncserélő gyanta fénycső 9. ábra A 2013-ban keletkezett veszélyes hulladékok fajtái (összes hulladék) 33
elektromos és elektronikai berendezések hulladéka 1,08% azbeszt tartalmú hulladékok 0,41% csomagolási hulladék 6,52% iszapok 7,89% vegyszerek és oldószerek 16,94% olaj és olajjal szennyezett hulladék 26,05% elem, akkumulátor és toner 19,59% egyéb 21,51% 10. ábra 2013-ban keletkezett veszélyes hulladékfajták, az összes hulladék tömegének százalékában Megjegyzés az ábrához: egyéb hulladék pl. szórófejes flakonok, selejt szerelőanyagok, vegyszerfelitató, aktív szén, levegőszűrő betét, vasúti talpfa, veszélyes anyag tart. bontási hulladék, egészségügyi hulladék, lejárt szavatosságú gyógyszer, fénycső. A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az 1990-ben létesített Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2013. december 31-én mintegy 123,2 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az év végén az erőmű területén lévő veszélyes hulladék harmadát a ~40,37 t kommunális szennyvíziszap tette ki, amelyet a technológiában, a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. Kommunális szennyvíziszap elszállítás 2013. évben 18,02 t mennyiségben történt. A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. A következő ábrából jól látható a veszélyes hulladékok mennyiségének alakulása 1996 2013 között. 34
keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége [kg] 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 [év] 11. ábra 1996-2013. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége 35
5.3.2 Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2013. év végén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 22,74 t volt. Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1556 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett (ezen felül 2013 év elején 15,02 t ipari hulladékot tároltunk). Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további hasznosításra 819,88 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 726,39 t nem hasznosítható hulladékot ártalmatlanított ipari illetve települési hulladéklerakóban. Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, amelyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb ipari hulladékai: papír, fém, fa, kőzetgyapot, kábel, üveg, műanyag. Az atomerőmű ipari hulladék anyagraktárból az összegyűjtött papírhulladék, valamint a fém hulladékok döntő része, további hasznosításra kerül. Az ipari hulladékok keletkezett mennyiségét a 12. ábra, az ipari hulladékok elhelyezését a 13. ábra szemlélteti. 36
keletkező ipari hulladékok mennyisége [kg] 500000 400000 300000 200000 100000 0 vasforgács fa csomagolási hull. üveg hull. műanyag bontási h vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom vas és acél kábelek kőzetgyapot hull. papír és karton papír csomagolási hull. hőcserélő hulladékvíz szinttartó bukó iszap bio bomló cserép és kerámia betontörmelék tégla építési vegyes kitermelt talaj műanyag csom. hull. kevert hull. szennyvíz-szipp. keletkezett ipari hulladékok típusai 12. ábra Keletkezett ipari hulladékok 2013-ban 1,45 % 46,36 % ártalmatlanított hasznosított telephelyen tárolt 52,19% 13. ábra Ipari hulladékok elhelyezése 2013-ban 37
5.4 Vegyi anyagok kezelése 5.4.1 REACH A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre. hatályba, és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek helyébe lép. A CLP-rendeletet anyagokra 2010. december 1-jétől, keverékekre pedig 2015. június 1-jétől kell alkalmazni. 2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak ebbe az új rendszerbe történő átvezetését jelenti. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nek 2013-ban regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn. 5.4.2 CLP Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelete (CLP) 2009. január 20-án lépett A CLP jogszabály a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének új rendszerét vezeti be az egész EU-ban, amely az ENSZ egyetemes harmonizált rendszerén (ENSZ GHS) alapul. A CLP a vegyi anyagok és keverékek veszélyeiről, illetve másoknak az -e veszélyekről való tájékoztatásáról szól. Az ipar feladata, hogy az anyagok és keverékek forgalomba hozatala előtt megállapítsa azok veszélyeit, és az azonosított veszélyeknek megfelelően osztályozza azokat. Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyes, azt címkével kell ellátni, hogy a munkavállalók és a fogyasztók az anyag vagy keverék kezelése előtt tudja 38
nak annak hatásairól. A rendeletben a keverék ugyanazt jelenti, mint az eddig használt készítmény kifejezés. A rendelet kötelezettségeket ró a továbbfelhasználókra is, így az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is érintett a rendelet előírásainak betartásában. Elsősorban az a feladatunk, hogy a beszállítóinktól megköveteljük a CLP előírásainak való megfelelést, ellenkező esetben ugyanis a kötelezettségeket (osztályozás, bejelentés, címkézés, biztonsági adatlap készítés) az atomerőműnek kell elvégezni. Törekszünk az EU-n belüli beszerzésekre. 2013-ban a rendelet szellemében folyamatosan végeztük a beérkező biztonsági adatlapok megfelelőségének vizsgálatát. 39
5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges póttápvíz előkészítése igényli, ezen technológia sósavat, nátrium-hidroxidot, vas-szulfátot, kénsavat, kalcium-hidroxidot, és nátrium-klorid oldatot használ. A felhasznált vegyszerek mennyiségét befolyásolja a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége, illetve a Dunavíz, mint nyersvíz sótartalma. A vegyszerek 2013. évben felhasznált menynyiségét a 14. ábra mutatja. A 14. ábrán szereplő további vegyszereket a primer- és szekunderköri víz kémiai paramétereinek beállításához (ammónium-hidroxid, hidrazin), a leállások alatti konzerváláshoz (ecetsav, rofamin) ill. a primer- és szekunderköri ioncserélő gyanták regenerálásához (salétromsav, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid) használtuk fel. felhasznált mennyiség [t] felhasznált mennyiség [t] 500 400 300 200 100 0 vegyszer neve sósav (30%) nátrium-klorid (100%) vas (II) szulfát kénsav (96%) kálium-hidroxid kálcium-oxid ammónium-hidroxid (25%) bórsav hidrazin (55%) nátrium-klorid rofamin TD (okta-decil-amin) salétromsav 100% 14. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2013-ban 40
6. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása 41
6.1 Az üzemidőhosszabbítás 2013. évi értékelése 6.1.1 Előzmények 2010-től megkezdődött az Üzemidő Hoszszabbítás Végrehajtási Program teljesítése. A program magában foglalja az alábbiakat: üzemidő hosszabbítás (ÜH) programban, illetve annak hatósági bírálatában előírt feladatok; műszaki területeken tervezett feladatok; az üzemidőn túli üzemeltetés feltételeinek megteremtésével kapcsolatos feladatok; a paksi atomerőmű műszaki gyakorlatának átalakításával összefüggő feladatok. A végrehajtási projekt 2010-től a 4. blokk új üzemeltetési engedélyének megszerzéséig, 2017 végéig tart. 6.1.2 ÜH projekt tevékenysége az engedélykérelem elbírálásának időszakában 1. blokki ÜH engedélyeztetés A blokkok tervezett üzemidőn túli üzemeltetésének engedélyezéséről a hatóság a blokkonként benyújtandó engedélykérelem elbírálása alapján dönt. A paksi atomerőmű
1. blokkjának üzemideje tervezetten 2012 végén járt volna le, így az üzemidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet 2011. december 5-én nyújtottuk be az OAH NBI számára. Az engedélykérelem elbírálása során a rendszeresen tájékoztattuk a hatóságot a feladatok végrehajtásáról, és sor került több konzultációra, valamint hiánypótlásra is. legkésőbb 2013. december 31-ig. Az engedélykérelem megalapozó dokumentációja összeállításra került, ellenőrzése, valamint független szakértői felülvizsgálata lezajlott. Az engedélykérelem és az azt megalapozó dokumentáció az OAH-hoz benyújtásra került. 3. blokki ÜH engedélyeztetés Mindezek eredményeképpen az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 17-i dátummal üzemeltetési engedélyt adott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1. blokkjára, 2013. január 1. napjától 2032. december 31. napjáig. 2. blokki ÜH engedélyeztetés 2013. kiemelt feladata a 2. blokki ÜH engedélykérelem benyújtása a hatósághoz A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 15 hónapos üzemelési ciklusra való áttérést tervez. Az új üzemanyag ciklus bevezetése, új technológiai megoldások, új műszaki normarendszer alkalmazásával kívánja biztosítani a rendelkezésre állás növelését és a karbantartási költségek csökkentését. Ebből adódóan a blokkok hosszú távú biztonságos üzemeltetésének megalapozásához alapul vett feltételrendszer is változni fog. Ez közvetlenül hat az üzemidő hosszabbítás engedélyeztetésére a megalapozó elemzések, minősítések egy részének felülvizsgálatán keresztül. Mindezeket figyelembe véve készült el a 3. blokki ÜH engedélykérelem megalapozó dokumentációjának feladatkiírása. Jelenleg az erre vonatkozó szerződés előkészítő tevékenység zajlik. 43