Környezetvédelmi jelentés

Átírás

1 2017 Környezetvédelmi jelentés MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

2 A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött szerzők: Baranyi Krisztián Daróczi László Fink Gábor Frey István Göttli Józsefné Kapás Péter Kovács Ferenc Kováts Gergely Lencsés András Manga László Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Pónya Zsolt Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: Dr. Bujtás Tibor sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető Pécsi Zsolt környezetvédelmi osztályvezető Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető Feil Ferenc radioaktívhulladék-kezelési osztályvezető Fodor Zoltán üzemviteli osztályvezető Varju Attila biztonsági igazgató Sallai Orsolya Végh Gábor József Jóváhagyta: Hamvas István vezérigazgató

3 Tartalom 1. Bevezetés 4 2. A részvénytársaság tevékenységének bemutatása 6 3. Nukleáris környezetvédelem Radioaktív anyagok kibocsátása Környezet-ellenőrzés Terjedésszámítás Radioaktív hulladékok kezelése Radioaktív hulladékok kezelése Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Nagy aktivitású szilárd hulladékok Folyékony radioaktív hulladékok Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása Szilárd radioaktív hulladékok minősítése Radioaktív hulladékok kiszállítása Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése Vízminőség-védelem Felszíni vizek védelme Felszín alatti vizek védelme Levegőtisztaság-védelem Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás Veszélyes hulladékok Nem veszélyes termelési hulladékok Vegyi anyagok kezelése REACH CLP Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsmentrendszer Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tanúsított, akkreditált rendszerei Környezeti politikánk Környezetközpontú célok, programok Rövidítések és fogalmak magyarázata 54

4 4 1 Bevezetés

5 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (továbbiakban atomerőmű) Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A Paksi Atomerőmű küldetése a biztonságos, megbízható, olcsó és környezettudatos villamosenergia-termelés. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű észszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk, és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről. 5

6 6 2 A részvénytársaság tevékenységének bemutatása

7 7

8 A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége év végére meghaladta a 461,6 TWh-t. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt ,6 GWh villamos energiát állított elő 2017-ben. A termelési eredményhez az 1. blokk 3700,8; a 2. blokk 4418,3; a 3. blokk 4 026,6; a 4. blokk 3951,9 GWh-val járult hozzá. A termelés mennyiségét tekintve a évben az erőmű történetének legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni, megelőzve ezzel a év, ,9 GWh-s termelési eredményét ben a blokkok teljesítménykihasználási tényezői az alábbiak voltak: 1. blokk 84,5%; 2. blokk 100,9%; 3. blokk 91,9%; 4. blokk 90,2% A teljesítménykihasználási tényezők átlaga erőműszinten 2017-ben 91,9%. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta Az atomerőmű villamosenergia-termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. 20 [TWh] ,473 3,766 6,479 7,425 10,985 13,445 13,891 13,731 13,726 13,964 13,796 14, ,18 13,968 13,949 14,096 14,179 14,126 13,953 11,013 11,915 13,834 13,461 14,677 14,818 15,427 15,760 15,685 15,793 15,370 15,648 15,834 16,054 16, [év] 1. ábra Az atomerőmű villamosenergia-termelése 8

9 Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: ,6 GWh Értékesített villamos energia: ,8 GWh Önfogyasztás: 883,3 GWh (5,49%) Igénybe vehető teljesítőképesség: 1735,8 MW Főjavítások időtartama: 112,9 nap A Duna-víz-felhasználásunk 2017-ben 2653,6 millió m³ volt, ami 0,165 m³/kwh-s fajlagos hűtővíz-felhasználást jelent. Magyarország villamosenergia-felhasználását teljes mértékben nem tudja biztosítani a hazai termelés, így importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát a 2. ábra szemlélteti. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. 9

10 50 [TWh] atom egyéb hazai termelés import ,098 16,083 12,876 0 [év] ábra Magyarország villamosenergia-felhasználása 10

11 Országos adatok: A VER csúcsterhelése: téli csúcsigény: 6780 MW (+ 0,4%), nyári csúcsigény: 6357 MW ( 0,14%) Bruttó hazai felhasználás: ,354 GWh (+ 2,3%) Az import mennyisége: ,0 GWh (+ 1,2%) Bruttó hazai termelés: ,985 GWh (+ 2,8 %) Az import részaránya a hazai felhasználásból: 28,6% ( 0,3%) MVM PA Zrt. részaránya a bruttó hazai termelésből: 50,0% ( 1,3%) MVM PA Zrt. részaránya a bruttó hazai felhasználásból: 35,3% ( 0,8%) (A zárójelben szereplő értékek a évi adatokhoz viszonyított változás százalékos mértékét mutatják.) Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa nyomottvizes, vízhűtésű, vízmoderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor A primer köri hurkok száma 6 Hőteljesítmény 1485 MW Turbinák száma 2 1. blokk: 500 MW Blokkok névleges villamos teljesítménye: 2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW 4. blokk: 500 MW Az aktív zóna töltete 42 tonna urán-dioxid 1. táblázat A Paksi Atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai Az atomerőmű az egyéb villamos nagyerőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, mivel az energiatermelésből közvetlenül egyáltalán nem bocsát ki szén-dioxidot, így ezzel évente megközelítőleg 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez a mennyiség megegyezik a magyarországi erdők évi oxigéntermelésével. Így kijelenthetjük, hogy az atomerőmű az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen. 11

12 3 Nukleáris környezetvédelem 12

13 13

14 A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2017-ben is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva állandóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyiségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket. A folyamatos és lehetőség szerint reprezentatív mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul. 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM-rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 µsv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték-kritériumok. Összességében elmondható, hogy az atomerőmű évben 0,347%-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kihasználása: 3, ), ebből 0,264%- kal a folyékony, míg 0,083%-kal a légnemű kibocsátások részesedtek. Az energiatermelésre normált kibocsátásokat mutatja be a 3. táblázat. 14

15 Izotópcsoportok Összes kibocsátás [Bq] Légnemű kibocsátások Kibocsátási határértékkihasználás Korróziós és hasadási termékek 7, , Radioaktív nemesgázok 3, , Radiojódok 4, , Trícium 5, , Radiokarbon 6, , Összes: 8, Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1, , Trícium 2, , Radiokarbon 3, , Alfa-sugárzók 1, , Összes: 2, táblázat A évi kibocsátások összefoglaló adatai Radionuklid/ izotópcsoportok Légnemű kibocsátás [GBqGW e év -1 ] Összes aeroszol 0,52 0,53 0,58 0,52 0,62 0,68 0,89 0,61 0,44 0, I egyenérték 0,028 0,075 0,077 0,028 0,020 0,031 0,025 0,11 0,009 0,021 Összes nemesgáz Összes trícium Összes radiokarbon Folyékony kibocsátás [GBqGW e -1 év -1 ] Korróziós és hasadási termékek 0,79 0,70 0,62 0,62 0,69 0,61 0,86 0,81 0,65 0,65 Trícium táblázat A Paksi Atomerőmű megtermelt villamos energiára normált radioaktív kibocsátásai között 15

16 3.2 Környezet- ellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű környezetében a mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemeire. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti ben is, az előző évekhez hasonlóan, típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használtunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A és G típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25 és C típusú állomások 30 km-es körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al 2 O 3 pelletet tartalmazó POR TL Koordináták G-tip X (m) Y (m) G G G G G G G G G G G Koordináták A-tip X (m) Y (m) A A A A A A A A A Csámpa 3. ábra Az A, G és a V típusú távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében 16

17 100 POR TL-értékek 90 BITT-szonda-értékek 80 Dózisteljesítmény értékek [nsv/h] A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 L25 Állomás száma G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2017-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TLD-vel, valamint BITT-szondával mérve környezeti dózismérő, a G típusú állomásokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1-A9 és B24-es állomáson POR TL környezeti dózismérő és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Megállapítható, hogy a évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITT-szondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú idejű, havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásaiból levonható következtetéssel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, és így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett sem voltak kimutathatóak a bizonyítottan nem paksi atomerőművi 106 Ru-ot kivéve a földfelszíni levegőmintákban, az erőműtől 1-2 km távolságra az A típusú állomásokon. Az év során a fall vout (kihullás) mintákban sem volt kimutatható atomerőműi eredetű mesterséges radioaktív izotóp (az előzőleg 17

18 már említett 106 Ru-on kívül, ami bizonyítottan nem a Paksi Atomerőműtől származik). A dunai iszapminták, valamint az állomások környezetében vett talajminták és fűminták egyikében sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot. A halastavak víz- és iszapmintákban szintén nem lehetett kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 0,5 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mbq/dm 3 -nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. 18

19 3.3 Terjedésszámítás Hatósági korlát [μsv/év] Légköri kibocsátások Besugárzási útvonal Folyékony kibocsátások Összes 90 Lekötött effektív dózis [μsv/év] ,075 0,028 0, ,032 0,019 0, * 0,270 0,031 0, ,027 0,027 0, ,028 0,025 0, ,023 0,029 0, ,024 0,028 0, ,023 0,035 0, ,157 0,024 0, ,009 0,030 0, ,016 0,032 0, ,010 0,039 0, ,014 0,034 0, ,012 0,048 0, ,013 0,069 0, ,009 0,060 0, ,018 0,068 0, táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet-sugárterhelése * A évi 2. blokki kazetták tisztításánál bekövetkezett üzem zavari kibocsátásokkal terhelt. A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. Ilyen számításokat 2017-re vonatkozóan a TREX terjedésszámító programmal végeztünk. Eszerint 2017-ben az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke a maximális dózisú település (Csámpa [Biritó]) esetében a kritikus lakossági csoportra 18,1 nsv lekötött effektív dózist eredményeztek. A folyékony kibocsátásból a gerjeni lakosság számít mértékadónak, itt 67,7 nsv volt a számított gyermeklakossági dózis értéke. A légköri kibocsátásból származó csámpai dózisok és a folyékony kibocsátás gerjeni lakosságra számított dózisainak gyermekekre vonatkozó értékeinek összegeként keletkezik a sugáregészségügyi hatóság által (konzervatív feltevésként) meghatározott hipotetikus lakossági csoportot érintő dózis. Így az atomerőmű radioaktívanyag-kibocsátásból származó kritikus lakossági csoport többlet-sugárterhelése 2017-ben 85,8 nsv volt. A 4. táblázat 2001-től összefoglalja az atomerőmű tevékenységéből fakadó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó lakossági többlet-sugárterhelések adatait. Megállapíthatjuk, hogy a lakossági többlet-sugárterhelés elhanyagolható a természetes háttérsugárzás (2,5-3 msv/év) okozta dózis mellett. 19

20 4 Radioaktív hulladékok kezelése 20

21 21

22 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. A radioaktív hulladék olyan, további felhasználásra már nem kerülő radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként. 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Az atomerőmű évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak: Elhasználódott és felaktiválódott vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezetékek, hőszigetelések. Átalakításokból származó építési anyagok (pl. betontörmelék, faanyag, üveg), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek. Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. puha hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák). A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, amelyekből 2017-ben is a megelőző évekhez hasonló mennyiséget használtak fel. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelőanyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba ben 530 darab kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyiség 193 hordóval kevesebb az előző évinél, és alatta marad az átlagos mennyiségnek. A december 31-i állapot szerint 9313 darab kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot tartalmazó hordót tárolunk az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladékmennyiségeket mutatja be az alábbi grafikon. 22

23 [év] Keletkezett hulladékmennyiség Feldolgozás utáni hulladékmennyiség [m 3 ] 5. ábra A keletkezett és a feldolgozás utáni hulladékok mennyisége Az 530 darab hordóból 431 darab kis aktivitásúnak, míg 99 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján. 23

24 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogatigényt jelenti. A Paksi Atomerőműben az erőmű fennállásától december 31-ig nettó 48,38 m³ (bruttó 101,97 m³) nagy aktivitású hulladék képződött. Ebből nettó 0,15 m³ (bruttó 0,84 m³) keletkezett 2017-ben, ez nettó 0,1 m³-rel több a 2016-ban keletkezett nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladéknál. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tárolócsövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat, ideiglenes jelleggel, az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni. 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: bepárlási maradékok (sűrítmények), dekontamináló oldatok, evaporátor savazóoldat, elhasznált primer köri ioncserélő gyanták, aktív iszapok, aktív oldószerkeverékek, elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. Az atomerőmű ellenőrzött zónájában különböző forrásokból, radioaktív izotópokat tartalmazó vegyszeres hulladék vizek keletkeznek. Ezekben a kis szárazanyag-tartalmú (3-5 g/dm³) oldatokban a primer kör 24

25 Térfogat [m 3 ] TW30B001 01TW30B002 01TW30B003 Bepárlási maradék 01TW30B004 01TW30B005 01TW10B001 01TW20B001 Bepárlási maradék (Co eltávolítás előtt) Bepárlási maradék (Co eltávolítás után) Bepárlási maradék (Cs etávolítás után) 01TW15B001 02TW30B001 02TW30B002 02TW30B003 02TW30B004 02TW10B001 Alfanumerika Üzemzavari bepárlási maradék Ioncserélő gyanta Transzportvíz 02TW10B002 02TW10B003 Evaporátor savazó oldat 02TW15B001 02TW80B001 02TW80B002 02TW80B003 02TW80B004 Dekontamináló oldat Bórsav oldat Szabad térfogat 02TW80B005 02TW80B006 02TW85B001 02TU80B ábra A folyékonyhulladék-tároló tartályok töltöttsége a december 31-i állapot szerint vízüzeméhez, dekontaminálási célokra, a víztisztítók regenerálására és a reaktorteljesítmény finomszabályozására használt oldott vegyszerek találhatók meg. Az összegyűjtött hulladék vizek vegyszeres kezelés után bepárlásra kerülnek kb. 200 g/dm³ bórsav-koncentrációjú sűrítménnyé ben összesen 151 m³ bepárlási maradék keletkezett. Elhasznált primer köri ioncserélő gyantákból 2017-ben 5 m³ keletkezett. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m³ tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 231 m³-t tárolnak). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2017-ben 1,013 m³ keletkezett). A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve is kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során december 31-ig 34 hordó olajos gyöngykovaföld-hulladék keletkezett ban megtörtént a 34 hordó olajos gyöngykovaföld-térfogatának optimalizálása (a szűrés során a hordó 25

26 szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk a kiépítésenként telepített üzemi ultraszűrőkkel történik, amelynek segítségével a tisztított oldatok a technológiába visszaforgathatók, újrahasznosíthatók, így nem keletkezik belőlük radioaktív hulladék ben a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfa- és gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatokat a különböző primer köri rendszerekben ismételten felhasználták. Az összes megszűrt és újrahasznosított mennyiség m³ volt. nincs teljesen feltöltve gyöngykovafölddel, így a szabad térfogat feltöltésével a hordók száma csökkent), így az ideiglenesen tárolt mennyiség 19 hordóra csökkent ben 11 hordó olajos gyöngykovaföld keletkezett. A növekmény egyrészt a feldolgozott hulladék szennyezettsége miatti gyakoribb töltetcseréből, másrészt a VK302/II helyiségben történt építészeti átalakítások miatt a technológia szét- és összeszereléséből adódott. Így jelenleg 30 hordónyi ilyen hulladékot tárolunk. A primer köri rendszerekben, meghatározott technológiai rendeltetéssel, több ezer köbméter különböző koncentrációjú bórsavoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása A radioaktív kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok átmeneti tárolásának célja a hulladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2017-ben képződött kezelt hulladékokat a VK302/I-1 és a VK302/II-1 helyiségekben helyezték el. Az előző években keletkezett mennyiséggel együtt december 31-én az atomerőműben tárolt mennyiség 9313 darab 200 literes, hulladékot tartalmazó hordó. 26

27 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 2017-ben a Paksi Atomerőmű területén 530 db 210 dm³-es térfogatú, hordóba tömörített, tömörítetlen, illetve víztelenített iszap kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. Az 530 db hordóból 496 db került minősítésre, ezek típusonkénti eloszlása összhangban van az elmúlt években keletkezett hordók hulladéktípusonkénti eloszlásával. 329 db hordó (66,3%) tömörített hulladék (T), 166 db hordó (33,5%) nem tömörített hulladék (N), 1 db hordó (0,2%) víztelenített iszap (I). A évben képződött 530 db hordóból 496 db hordó (93,6%) aktivitáskoncentráció és izotóp-összetétel szerinti minősítését végeztük el. Ezeken kívül 99 db, 2017 előtt keletkezett hordót mértünk év során összesen 595 db hordó minősítésére került sor. Az 595 db minősített hordó hulladéktípusonként az alábbi eloszlást mutatja: 337 db hordó (56,6%) tömörített hulladék (T), 178 db hordó (29,9%) nem tömörített hulladék (N), 80 db hordó (13,4%) víztelenített iszap hulladék (I). 27

28 4.7 Radioaktív hulladékok kiszállítása december 2-án, hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe (Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló). A kiszállítások megkezdése előtt, a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás alapján kidolgozták a hulladékátvételi követelményeket, amelyek rögzítették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. A hulladékátvételi követelmények először a tömörített hulladékokra lettek kidolgozva, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok mennyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primer körben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb. A hulladékátvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezettünk egy minőségbiztosítási rendszert, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. A minőségbiztosítási program részeként kidolgoztuk a tömörített hulladékokra vonatkozó hulladékcsomag-specifikációt, amely előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag-adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azonosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés ideje, tömörítést végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózisteljesítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését is. Ennek érdekében, a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozást adtunk ki, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredményét külön erre a célra készített adatlapon rögzítik. A hulladékcsomagok adatait elektronikus formában is rögzítik. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amelyet az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az RHK Kft. képviselői írtak alá a közvetlenül a kiszállításokat megelőzően. 28

29 között 3000 hordó kiszállítása történt meg ben a hulladékok átadása az RHK Kft. részére szünetelt ban 960, 2007 előtt tömörített (ún. történelmi ) hordó kiszállításával újrakezdődött a betárolás a bátaapáti végleges tárolóba, a végleges hulladékcsomagot előállító technológia üzembe lépésének köszönhetően ben 1520, 2015-ben 800, míg ban 256 hordó kiszállítására került sor ben nem történt hulladékkiszállítás. A továbbiakban a történelmi kategóriába tartozó hulladékokat kilencesével egy betonkonténerbe becementezték, majd így kerültek a felszín alatt kialakított tárolókamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzőit elektronikus adatbázisban is rögzítik. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag-adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető hulladékok, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozzák a hulladékátvételi követelményeket. 29

30 5 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 30

31 31

32 Az atomerőmű a nukleáris biztonság elsődlegessége mellett nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek védelmére, hagyományos (nem nukleáris) értelemben is. A következőkben bemutatjuk az erőmű nem nukleáris környezeti hatását az egyes környezeti elemekre, illetve a védelmük érdekében végzett tevékenységeket. technológiai pótvízellátás; szociális vízellátás; tűzivízellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvízigényt a csámpai kutakból (rétegvíz), a tűzivízrendszer vízellátását parti szűrésű kutakból biztosítják. 5.1 Vízminőségvédelem Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi Felszíni vizek védelme Az atomerőmű mint az ország legnagyobb nyersvízhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2017-ben 2653,6 millió m³ volt, ami 0,165 m³/kwh-s fajlagos hűtővíz- felhasználást jelent. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; Az erőmű hűtővízfelhasználását között a 7. ábra mutatja be. 32

33 Felhasznált hűtővíz mennyisége [1000 m³] [év] ábra Hűtővíz-felhasználás között A hűtővízrendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiatermelés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban, és vegyi kezelésektől is mentes. A Dunából kivett, fizikailag megtisztított (szűrt) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik viszsza a befogadóba. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna-víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2017-ben is betartotta az atomerőmű. 33

34 [m³/kwh] 0,24 0,22 0,20 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0, [év] 8. ábra Fajlagos hűtővíz-felhasználás (m³/kwh) A hűtővíz felhasználása nagyban függ a viszszakeverhető (újra felhasználható) vízmenynyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek, függvénye. A Dunába visszavezetett hűtővíz (használt víz) parti szűrésű vízbázisokra gyakorolt hatását az atomerőmű által létesített monitoringrendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer amely az erőmű és a Sió-torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális parti szűrésű vízbázisokra. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvizet az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül bocsátják ki. A műtárgysor totáloxidációs, eleveniszapos, teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi ben keletkezett tisztított kommunális szennyvíz mennyisége m³ volt. A szennyvíztisztító telepen lévő technológia: két műtárgysor, amelyből a II. műtárgysor mélylégbefúvásos rendszerű. A fúvók szabályozása a levegőztető medencékben mért oldott oxigénkoncentráció alapján történik. A kiegyenlítőmedencében található szivatytyúk frekvenciaszabályozással működnek. A felújított II. műtárgysor az atomerőmű teljes szennyvíztisztítási igényét ki tudja elégíteni, az I. sor tartalék. 34

35 Komponens Éves maximum Átlag Határérték ph 7,94 7,55 6,5 10,0 Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) [mg/l] 5,7 5,7 50 mg/l KOI Cr [mg/l] , mg/l Összes N-tartalom [mg/l] 98,2 54, mg/l 5. táblázat: Paks városi szennyvíztelepre átadott szennyvíz minőségi adatai (2017) Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező szennyvíz átemelőn és csatornahálózaton keresztül a Paks városi szennyvíztisztító telepre kerül, amelynek szennyezőanyag-koncentrációja a vonatkozó határ értékeknek megfelelő volt (5. táblázat) évben a bővítési területről 1212 m³ kommunális szennyvíz lett átadva a paksi szennyvíztisztító telepre. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz-előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják, melyek semlegesítése és lebegőanyag-tartalmának kiülepedése a 3 darab m³-es agyagbélésű zagymedencékben történik. A zagymedencéből elvezetett, lebegőanyagoktól megtisztított ipari hulladékvíznek a magas sótartalma jelent környezeti terhelést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a 35

36 nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l) ben m³ ipari hulladékvíz keletkezett, amely a hűtővíz éves mennyiségével összevetve már a meleg vizes csatornában bekövetkező kb szeres hígítás után került a Dunába. A sótartalom tekintetében, az évi átlagos szennyezőanyag-áramokból számítható, hogy a Duna alapsóterhelését a zagymedencékből elfolyó hulladékvíz jelentéktelen mértékben emeli meg. A szekunder köri konzerválások hulladékvizeinek fogadására szolgáló vegyszeres medencék (2 db) Carbofol HDPE-burkolatának vízzárósági ellenőrzését a kiépített geoelektromos szenzorhálózattal 2017-ben mindkét medencében 1-1 alkalommal végeztük el. Mindkét mérés eredményeként megállapítható volt, hogy a szenzorhálózat a fóliák vizsgálatára alkalmas, és a HDPE-fóliák integritása megfelelő. A hulladékvizet a megfelelő tartózkodási idő után, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mellett bocsátjuk ki. A 2017-ben keletkezett hulladékvíz (5800 m³) minőségét tekintve hasonló volt, mint a korábbi években, a Dunába való kibocsáthatóság feltételei messzemenően teljesültek. A meleg vizes csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontrollmintázás biztosítására. A mintavételi hely a Dunába vezetett összes használt víz és a 36

37 Komponens Mértékegység Éves maximum Átlag Határérték ph 8,04 7,81 6-9,5 Szerves oldószer extrakt (mg/l) < 2 < 2 10 Biológiai oxigénigény (mg/l) 17 6,75 50 KOI cr (mg/l) 45 33, Összes lebegőanyag-tartalom (mg/l) 48,80 33, Nitrit-ion (mg/l) < 0,5 < 0,5 - Nitrit-N (mg/l) < 0,15 < 0,11 - Nitrát-ion (mg/l) 8,95 5,96 - Nitrát-N (mg/l) 2,41 1,45 - Ammóniumtartalom (mg/l) 0,14 0,07 - Ammónium-N (mg/l) 0,11 0,07 20 Összes szervetlen N (mg/l) 2,41 1,48 50 Összes N-tartalom (mg/l) 2,41 1,98 55 Összes P-tartalom (mg/l) 0,57 0,29 10 Összes Fe-tartalom (mg/l) 0,33 0,15 20 Összes Mn-tartalom (mg/l) 0,04 0,02 5 Összes Cu-tartalom (µg/l) 19,30 13, Összes Zn-tartalom (µg/l) , Összes Pb-tartalom (µg/l) < 1 < Összes Ni-tartalom (µg/l) < 2 < Összes Cr-tartalom (µg/l) 8,39 5, Összes Ag-tartalom (µg/l) < 2 < Összes Cd-tartalom (µg/l) < 0,5 < 0,5 50 Összes Hg-tartalom (µg/l) < 0,2 < 0,2 10 Fluoridtartalom (mg/l) 0,12 0,11 20 Összes As-tartalom (µg/l) < 1 < Összes Ba-tartalom (µg/l) 73,5 56,8 500 Összes Co-tartalom (µg/l) < 5 < Összes Mo-tartalom (µg/l) 6,15 5, Összes Sb-tartalom (µg/l) < 5 < 3,08 - Összes Sn-tartalom (µg/l) , táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely) tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. Az érvényes monitoringprogram keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paramétert ellenőrzik. Kibocsátás-ellenőrzésünk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat meszszemenően betartottuk (6. táblázat). 37

38 A Paksi Atomerőmű 1996 óta a csámpai vízcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi-holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra ben a hűtőgépházi klímaberendezések hűtővizéből m³ vizet adtak át a Faddi-holtágba. A felhasznált kondenzátor-hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak friss vízzel történő ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítették a halastavak friss Duna-vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszert Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoringrendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző az ellenőrzött technológiától függő paraméterre. A talajvíz és az esetleges szenynyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 18 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. 38

39 A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük: hulladék üzemi gyűjtőhely, ipari zagytér, föld alatti olajtartályok, kommunális hulladékvízrendszer. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. Az atomerőmű szociális vízellátását a csámpai vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvízkutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz-kitermelés m³ volt. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz. 5.2 Levegőtisztaság- védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója, a nukleáris alapú villamosenergia-termelés nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén több levegőterheléssel üzemelő technológia található: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízelgenerátorok (12 darab pontforrás: P3-P14); dízelhajtású tűzivízszivattyú (2 darab pontforrás: P17-18); mobil áramfejlesztő dízelgenerátorok tárolása súlyosbaleset-kezelés (1 db pontforrás: P19); olajpára-elszívás és -leválasztás (8 db pontforrás: P20-P27). A biztonsági dízelgenerátorok üzemeltetésére vonatkozó engedély alapján a generátorokhoz tartozó pontforrások éves üzemideje egyenként az 50 üzemórát nem haladhatja meg. A biztonsági berendezések üzemórái ben: 1-4. blokk dízelgenerátorai (12 db dízelgenerátor): összesen 214 h, amelyből az 1-2. blokk: 132 h, 3-4. blokk : összesen 82 h; dízelhajtású tűzivízszivattyúk: összesen 24 h; SBK (súlyosbaleset-kezelés) mobil dízelgenerátorok (4 db): összesen 24 h; olajpára-elszívó és -leválasztó technológia: összesen óra. A levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2017-ben is betartotta az atomerőmű. Az atomerőmű elhanyagolható szén-dioxid-kibocsátású üzeme nagyban segíti Magyarországot a klímavédelemben és a kiotói vállalások teljesítésében. 39

40 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás Veszélyes hulladékok 2017-ben 378,238 tonna veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék rongy, iszap fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek pl. festékes, olajos, vegyszeres göngyölegek, habképző anyag, olajos víz, technológiai vegyszer és bóraxhulladék) elején 81,559 t veszélyes hulladékot tároltunk az üzemi gyűjtőhelyen ben engedéllyel rendelkező vállalkozóknak hasznosításra, ill. ártalmatlanításra átadva 439,94 tonna veszélyes hulladék sorsáról gondoskodtunk. A 2017-ben keletkezett veszélyes hulladékok fajtáit és mennyiségeit a 9. ábra szemlélteti [kg] Hg-tartalmú hull. irodatechnikai hull. lejárt szavatosságú szerelőanyagok fáradt olaj rockwell olaj olajos iszap vizes fáradt olaj HCFH-, HFG-gáz veszélyes anyagot tart. csomagolási hull. szórófejes flakon vesz. anyaggal szenny. abszorbensek HCFC-, HFC-tartalmú használatból kivont any. azbeszttart. berendezés elektronikai hull. halongáz palackban laborvegyszer fotovegyszer techn. vegyszer hull. akkumulátorok szárazelemek habképző any., vizes mosófolyadék bitumen olajos föld, kő azbeszttart. vakolat lapostető-szigetelés pala vesz. anyag tart. bontási hull. rendelői vizsgálóanyag bóraxhull. ioncserélő gyanta kommunális szennyvíziszap Hg-tart. fénycső [hulladék fajtája] 9. ábra A 2017-ben keletkezett veszélyes hulladékok fajtái 40

41 6% 5% 9% 5% 22% 14% 2% 9% 5% 20% 3% habképző any., vizes mosófolyadék lapostető-szigetelés vesz. anyag tart. bontási hull. bóraxhull. kommunális szennyvíziszap fáradt olaj olajos iszap vizes fáradt olaj veszélyes anyagot tart. csomagolási hull. vesz. anyaggal szenny. abszorbensek techn. vegyszerhull. 10. ábra A 2017-ben legnagyobb mennyiségeben keletkezett veszélyes hulladékfajták, az összes veszélyes hulladék tömegének százalékában A legnagyobb mennyiségben keletkezett veszélyes hulladékok százalékos arányát a 10. ábra szemlélteti. A Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen december 31-én 19,857 tonna veszélyes hulladékot tároltunk. A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. 41

42 A következő ábrából jól látható a veszélyes hulladékok mennyiségének alakulása között. Az ábrából látható, hogy a 2017-ben keletkezett veszélyes hulladék mennyisége nagyságrendileg megfelel az előző évinek [kg] [év] ábra között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége Nem veszélyes termelési hulladékok A nem veszélyes termelési hulladékokat a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékoktól és a veszélyes hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárakban gyűjtjük év végén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes termelési hulladék mennyisége 50,34 t volt. Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 786,6 t nem veszélyes termelési hulladék keletkezett (ezen felül év elején 32,4 t nem veszélyes termelési hulladékot tároltunk). Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további 768,664 t nem veszélyes termelési hulladék hasznosításáról és/vagy ártalmatlanításáról gondoskodott. Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtá- 42

43 jú termelési hulladékok, amelyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb nem veszélyes termelési hulladékai: papír, fém, fa, kőzetgyapot, kábel, üveg és a műanyag. Az atomerőmű ipari hulladékainak anyagraktárából az összegyűjtött papírhulladék, vala- mint a fémhulladékok döntő része további hasznosításra kerül. A nem veszélyes termelési hulladékok keletkezett mennyiségét a 12. ábra, elhelyezését a 13. ábra szemlélteti. [nem veszélyes termelési hulladékok típusa] lomhulladék bio bomló zöldhull. 700 papír 1920 darált papír hőcserélő iszap szűrőkavics lejárt szavatosságú gyógyszer 46 kőzetgyapot kitermelt talaj kábel, réz vas és acél ólom 1013 alumínium réz 8 műanyag bontási hull üveg fa 19 cserép és kerámia 100 beton gumi 1719 primer köri védőruha 5037 papír csomagolási hull vasforgács 760 [kg] ábra Keletkezett nem veszélyes termelési hulladékok 2017-ben 43

44 tárolt kg 6% Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2017-ben regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn. ártalmatlanított kg 46% hasznosított kg 48% 13. ábra Nem veszélyes termelési hulladékok elhelyezése az összes keletkezés %-ában REACH Vegyi anyagok kezelése A 1907/2006/EK-rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak ebbe az új rendszerbe történő átvezetését jelenti CLP Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/ EK-rendelete (CLP) január 20-án lépett hatályba, és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek helyébe lép. A CLP-rendeletet anyagokra december 1-jétől, keverékekre pedig június 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet kötelezettségeket ró a továbbfelhasználókra is, így az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is érintett a rendelet előírásainak betartásában. Elsősorban az a feladatunk, hogy a beszállítóinktól megköveteljük a CLP előírásainak való megfelelést, ellenkező esetben ugyanis a kötelezettségeket (osztályozás, bejelentés, címkézés, biztonsági adatlap készítés) az atomerőműnek kell elvégezni. Törekszünk az EU-n belüli beszerzésekre ben a rendelet szellemében folyamatosan végeztük a beérkező biztonsági adatlapok, valamint termékcímkék megfelelőségének vizsgálatát. 44

45 5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása illetve a Duna-víz mint nyersvíz sótartalma. A vegyszerek évben felhasznált menynyiségét a 14. ábra mutatja. Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges póttápvíz előkészítése igényli, ezen technológia sósavat, nátrium-hidroxidot, vas-szulfátot, kénsavat, kalcium-hidroxidot és nátrium-klorid-oldatot használ. A felhasznált vegyszerek mennyiségét befolyásolja a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége, A 14. ábrán szereplő további vegyszereket a primer és szekunder köri víz kémiai paramétereinek beállításához (ammónium-hidroxid, hidrazin), a leállások alatti konzerváláshoz (ecetsav, rofamin), ill. a primer és szekunder köri ioncserélő gyanták regenerálásához (salétromsav, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid) használtuk fel , felhasznált mennyiség [t vagy m 3 ] ,65 178, ,2 0 sósav (30%) nátrium-hidroxid (100 %) kalcium-oxid nátrium-klorid vas (III)-szulfát 47,3 44, ,016 kénsav (96%) ammónium-hidroxid (25%) hidrazin (55%) vegyszerek fajtája 14. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2017-ben 31,8 0,016 0,32 ecetsav rofamin TD salétromsav 100% 17,76 bórsav 45

46 6 Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsmentrendszer 46

47 47

48 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. működésére vonatkozó követelmények alapját az atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény), az Atv. végrehajtásáról szóló 118/2011. (VII. 11.) számú kormányrendelet és e rendelet mellékleteként kiadott Nukleáris biztonsági szabályzatok (NBSZ) tartalmazzák. Ezen belül is a Nukleáris létesítmények irányítási rendszerei című NBSZ 2. kötet és az e kötethez tartozó, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója által kiadott AFN számú Atomerőművek és kiégett fűtőelem-tárolók irányítási rendszerei c. útmutató rögzíti a PAE irányítási rendszerének kialakításához és működtetéséhez kötelezően alkalmazandó alapkövetelményeket. Társaságunk az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az OAH felé évente a Végleges biztonsági jelentés (VBJ) részeként igazolja. 6.1 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tanúsított, akkreditált rendszerei Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tevékenységéből fakadó környezetterhelés ésszerűen elérhető legkisebbre történő csökkentése, az előírások nagy biztonsággal történő betartása érdekében környezetközpontú irányítási rendszert működtet, amelyet rendszeresen tanúsíttat novemberében a tanúsító okiratmegújító audit keretében vizsgálta irányítási rendszerük MSZ EN ISO 14001:2015 szabványnak való megfelelését. A sikeres audit eredménye alapján az NQA kiadta környezetközpontú irányítási rendszerük új MSZ EN ISO 14001:2015 szabványnak történő megfelelését tanúsító oklevelet. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeivel összefüggésben vizsgálatokat, ellenőrző méréseket végző az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 jelű Vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményei című szabvány alapján kialakított rendszert működtető laboratóriumokat üzemeltet. A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. laboratóriumainak egy része a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) általi akkreditációval rendelkezik. Társaságunk alább felsorolt akkreditált vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumai az MSZ EN ISO/IEC 17025: 2005 dokumentum szerint jogosultak: Az anyagvizsgáló szervezeti egység jogosult az atomerőművi anyagok és berendezések, valamint ezek hegesztett kötéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatainak végzésére. (Roncsolásmentes Laboratórium; Roncsolásos Laboratórium) A metrológiai szervezeti egység jogosult a magyar mérésügyi hatóság hitelesítésével egyenértékű minősítő vizsgálatok 48

49 végzésére. (Méréstechnológiai Laboratórium; Sugárfizikai Laboratórium) A dozimetriai szervezeti egysége jogosult az atomerőműben dolgozó személyek külső és belső sugárterhelésének meghatározása TL (termolumineszcens) dózisméréssel, folyadékszcintillációs méréssel és gamma-spektrometriával történő vizsgálatok végzésére. (Személyi Dozimetriai Laboratórium) téről és különböző technológiai rendszereiből légnemű, folyékony és szilárd minták vételére, előkészítésére és ezek laboratóriumi radioanalitikai vizsgálatára. (Kibocsátás-Ellenőrző Laboratórium; Környezet-Ellenőrző Laboratórium) 6.2 Környezeti politikánk A környezetvédelmi szervezeti egysége jogosult a PAE és a KKÁT üzemi terüle- Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. mint az MVM Zrt. által irányított társaságcsoport (MVM Csoport) meghatározó villamosener- 49

50 gia-termelő tagja a csoportszintű környezeti célkitűzésekkel összehangoltan követelményként kezeli a környezetbiztonsági elvárásokat és azok következetes érvényesítését tevékenységének minden területén. A társaság vezetősége deklarálja, hogy az atomerőmű biztonságos üzemeltetése, a környezetbiztonság és a társadalmi elfogadottság magas szintjének megtartása mellett elkötelezett a tiszta, környezetkímélő villamosenergia-termelés, valamint a környezet védelme iránt. Alapvető feladatának tekinti az atomerőmű környezetbiztonságának fenntartását és folyamatos növelését. Tevékenysége során eleget tesz a jogszabályokban, hatósági határozatokban, szabályozásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, melyeket a partnerektől is elvár. A társaság vezetősége kötelezettségének tekinti a környezetszennyezés megakadályozását. Kitüntetett figyelmet fordít a természeti erőforrások takarékos felhasználására és a keletkezett hulladékok kezelésére. A társaság vezetősége meghatározza és kiértékeli azokat a környezeti kockázati tényezőket, amelyek az atomerőmű üzemeltetéséből eredően a környezetre veszélyforrást jelentenek. Ezek hatását a lehető legkisebbre csökkenti. A környezethasználat során, a leghatékonyabb megoldások alkalmazásával, az észszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel működteti az erőművet. A társaság vezetősége kiemelt figyelmet fordít a társadalommal, kiemelten a környező lakossággal, az érdekelt szervezetekkel, valamint a hatóságokkal való együttműködésre, a nyílt és őszinte tájékoztatásra. A társaság, környezeti teljesítménye növelése érdekében, az MSZ EN ISO es szabvány szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendszerét folyamatosan fejleszti. A társaság vezetősége a környezetközpontú irányítási rendszer eredményessége érdekében vállalja az elszámoltathatóságot. A társaság vezetősége gondoskodik valamennyi munkatársa oktatásáról, környezettudatos gondolkodásmódjának kialakításáról és fejlesztéséről. A társaság környezeti politikáját rendszeresen felülvizsgálja és a közvélemény számára is hozzáférhetővé teszi. 6.3 Környezetközpontú célok, programok A környezetközpontú irányítási rendszer egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése. A folyamatos fejlesztés a környezeti célok 50

51 elérésével és a KIR vagy bármely összetevője általános fejlesztésével érhető el. Minden egyes cél hátterében egy program áll. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése nem feltétlenül valósul meg egyszerre a társasági tevékenység minden területén. Az atomerőmű évente újabb és újabb célokat tűz ki. A célok egy része rövid távú, így a korábban kitűzött célok egy része már A környezeti célok köre az igények szerint dinamikusan változik, egyrészt évente előterjesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt a célokat elérik, teljesülnek. megvalósult; másik része hosszabb távú cél, amelyek végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van. A célokat, ill. azok teljesítését szolgáló programok végrehajtását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében értékeli. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néhány jelentős környezeti célját és azok teljesítésének helyzetét a következőkben mutatjuk be. 51

52 Környezetközpontú cél Értékelés Hűtőgépházi és hűtőrendszeri átalakítások A projekt keretén belül többek között megvalósult a régi CAR- RIER hűtőgép bontása és vele a régi R11-es hűtőközeg lefejtése és ártalmatlanítása megtörtént, az új YORK típusú hűtőgép telepítése,az üzemelő hűtőgépek szivárgás-ellenőrző rendszerének kiépítése és üzembe helyezése megtörtént. A rekonstrukció üzembehelyezési munkáit (az automatikus üzem kivételével) lefolytatták. Az automatikus üzemhez szükséges vezérlő-, kezelőfelületek átalakításának ütemezése és a komplex üzembe helyezés előkészítése megkezdődött. Pótvíz-előkészítő rekonstrukciója A technológia üzembe helyezése megkezdődött és folyamatosan zajlik. Az üzembe helyezés folyamán feltárt műszaki hiányosságok kezelése miatt az eredeti ütemezést többször módosítani kellett. Az egyéves próbaüzem kezdetének tervezett időpontja Környezet- és kibocsátásellenőrző rendszer (SER-KK) felújítása A tervezési szerződésnek megfelelően a kiviteli tervezés lényegében befejeződött. Az A típusú mintaállomás elkészült, és sikeresen bevizsgálták. Az engedélyeztetési eljárás folyamatban van. A kivitelezés közbeszerzési kiírásának dokumentumai elkészültek, a szerződéstervezetet egyeztették. A kivitelezés második felében kezdődhet meg, a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatását követően. A tervezett befejezési határidő: Folyékony radioaktív hulladék szilárdítása cementezéssel A technológiai szerelési munkák és a csatlakozó építészeti munkák kivitelezése folyamatban van. A berendezések beszállítása folyamatos. A cementlabor berendezéseinek beszerzése megtörtént, telepítésük folyamatban. A rendszer aktív üzembe helyezésének tervezett időpontja , a projekt tervezett befejezése: március vége SC74 D001 olajpára-elszívó rendszer korszerűsítése A 11-12(21-22)SC74D001 jelű berendezéseknél a korábbi években már megvalósult az átalakítás ben a 3. és a 4. blokkon az átalakítás kivitelezése megtörtént, a próbaüzem lezajlott, a műszaki és vagyonjogi átadás-átvétel sikeresen megtörtént. A évi 2. blokki főjavítás alatt a 2. blokki berendezések nagyobb teljesítményűre történő cseréje megtörtént. A 2. blokki munkáknál a főolajtartályt érintő munkák is befejeződtek. A berendezések a környezetvédelmi működési engedélyt megkapták, a környezeti cél teljesült. 52

53 Környezetközpontú cél Értékelés A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) fejlesztése és tanúsítása az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány szerint Az új szabvány számos területen új, illetve módosított követelményeket tartalmaz, amelyeknek való megfelelés érdekében a szabályozási rendszerünket módosítanunk kellett. Célunk az volt, hogy minél kevesebb szabályozás módosításával feleljünk meg az új szabvány követelményeinek novemberében az EMT Zrt. okiratmegújító audit keretében vizsgálta irányítási rendszerük MSZ EN ISO 14001:2015 szabványnak való megfelelését. A sikeres audit eredménye alapján az NQA kiadta környezetközpontú irányítási rendszerük új MSZ EN ISO 14001:2015 szabványnak történő megfelelését tanúsító oklevelet. A környezeti cél teljesült. 6 kv-os EIB-megszakítók kiváltása olajmentes, vákuum típusú megszakítókra A 11-42BA-BB és a 10-40BL-BM 6 kv-os blokkelosztók megszakítóinak cseréje az üzembiztonság növelése és a potenciális környezeti hatások csökkentése miatt vált szükségessé. Jelenleg 240 db EIB-típusú megszakító van használatban és tartalékként tárolva. Az olajtöltésű megszakítók vákuumos megszakító típusúra történő kiváltása a karbantartáskor keletkező fáradt olaj és a keletkező olajos veszélyes hulladékok mennyiségét csökkenti, valamint megszünteti a megszakító meghibásodása esetén esetlegesen előforduló olajszennyezés lehetőségét. A jelenleg folyamatban lévő közbeszerzési eljárások és szerződéskötések után a megszakítócserék várhatóan 2019 májusában kezdődnek, és 2020 áprilisában fejeződnek be. 7. táblázat Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelentős környezetvédelmi céljai 53

54 Rövidítések és fogalmak magyarázata RHK Kft. = Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. msv/év = millisievert/év (millisievert = a sievert ezred része) μg = mikrogramm, amely a gramm milliomod része Egy adott izotópra és a kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa, melynek számítása: Kibocsátási határértékkritérium = ahol: El ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év), R ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év). KKÁT = Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója NBSZ = Nukleáris biztonsági szabályzat MKEH = Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal I. kiépítés = 1. és 2. blokk együtt II. kiépítés = 3. és 4. blokk együtt REACH = Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK-rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK-irányelv módosításáról, valamint a 793/93/ EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/ EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals CLP = Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK-rendelete. CLP = Classification Labeling Packaging HDPE = High Density Polyethylene, polietilén rofamin = okta-decil-amin 54

55