0207 Jelentés a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata pénzügyi gazdasági tevékenységének vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere 5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása Mellékletek Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése alapján ellenőriztük az országos kisebbségi önkormányzatoknál az állami költségvetésből juttatott támogatások felhasználását. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Nek tv.) szabályozza az országos kisebbségi önkormányzatok létrehozásának rendjét, azok feladat- és hatásköreit. Az Állami Számvevőszék 1995. és 1997. évben témavizsgálat keretében ellenőrizte az országos kisebbségi önkormányzat pénzügyi, gazdasági tevékenységét. A vizsgálat az országos kisebbségi önkormányzatok 1999. és 2000. évi és 2001. első félévi gazdálkodására terjedt ki, egyes esetekben a
székházjuttatási folyamat és egyszeri vagyonjuttatás hasznosulása a korábbi vizsgálat óta eltelt teljes időszakot áttekintettük. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy az országos kisebbségi önkormányzat működési feltételrendszere hogyan változott a vizsgált időszakban, a gazdálkodás szervezettsége, szabályszerűsége mennyiben felel meg a jogszabályi követelményeknek és az önkormányzati működés sajátosságainak, biztosított-e a gazdálkodás és a pénzeszközök felhasználásának törvényessége és szabályszerűsége, a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásainak betartása. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere 5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) tevékenysége a vizsgált időszak alatt az 1999. évi eredménytelen választás miatt nem volt folyamatos, de az átmeneti nehézségeken túljutottak. A megszüntetés és az újjászervezés feladatait szabályosan lebonyolították. Tevékenységük, kapcsolati rendszerük aktív, sokoldalú. Ez a jegyzőkönyvekből, beszámolókból megállapítható. A működésükhöz alapvetően szükséges feltételek 1998. óta rendelkezésre álltak. Ezt követően jelentős fejlődést eredményezett a pénzügyi elszámolások számítógépre történő szervezése és a kb. 80 fő befogadására alkalmas tanácskozó terem kialakítása.
A kialakított szervezeti rendszeren belül az önkormányzati hivatalnál a feladatok nagyságának és összetettségének a jelenlegi létszám, illetve a feladatok megoszlása csak részben felel meg. A legfontosabb szabályzatokkal (SZMSZ, Számlarend, pénzkezelési-, leltározási, munkaügyi szabályzat) rendelkeznek, de ezek részben hiányosak, részben nem igazodnak az egyéb szervezetekre vonatkozó sajátos előírásokhoz. Az SzMSz mellékletét képező feladat és hatásköri jegyzéket nem készítették el. A vagyon feletti rendelkezési jogot törvénysértő módon az Elnökség feladataként határozták meg. Éves munkatervet, költségvetést és zárszámadást készítenek, ezeket a közgyűlés jóváhagyja, de az elszámolások feladatokhoz igazodó részletezést nem tartalmaznak. Az 1999. évi átmeneti problémák a speciális helyzetből adódtak, ezt követően likviditási probléma nem fordult elő, de az előirányzatokat meghaladó kiadás igen. Az éves beszámoló készítési kötelezettségüknek eleget tettek, de az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét- és az eredmény-kimutatást a közgyűlés nem hagyta jóvá. Nem alakították ki a belső ellenőrzés rendszerét. A feltárt hiányosságok megszűntetésére javasoljuk a közgyűlésnek, hogy: 1. Készítsék el az SZMSZ hiányzó feladat- és hatásköri jegyzékét; 2. Alakítsák ki a belső ellenőrzés rendszerét; 3. Helyezzék hatályon kívül a vagyongazdálkodásra vonatkozó törvénysértő közgyűlési határozatot. II. Részletes megállapítások 1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere
5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága Az MROÖ 1999. év elején két hónapig működött, majd a sikertelen elektori ülés a szükségesnél kisebb arányú részvétel miatt a szervezet megszűnt, és átmenetileg a Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetségét hozták létre. Az év közepén módosították a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt csökkentették a jelenlévők határozatképességhez szükséges arányát. Ez tette lehetővé, hogy 1999. október 2.-án ismét megalakult az MROÖ. Az önkormányzat 1999. évi kiadásaira 26,5 millió Ft költségvetési támogatást tartalmazott a jóváhagyott terv. Az év első két hónapjára időarányosan 4,5 millió Ft-ot kaptak, aminek felhasználásáról tételesen elszámoltak. A sikertelen választások után a szervezet által használt ingatlanokat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság visszavette. Az Igazságügyi Minisztérium 87.062/1999. sz. levelében közölt - a felszámolásra vonatkozó - feladatokat hiánytalanul végrehajtották. (A teljes iratanyagot és a saját vagyont átadták leltár szerint az Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnak, az APEH-nél és a TB-nél bejelentették a megszűnést, a Kereskedelmi és Hitelbanknál megszüntették a folyószámlájukat, az alkalmazott munkaviszonyát felmondták.) A Magyarországi Román Önkormányzatok Szövetsége az ingatlanokat és a lefoglalt berendezést használatra visszakapta, de ezért bérleti díjat kellett fizetniük. Ezt a szervezetet is szabályos eljárással hozták létre. Működésüket a pénzhiány folyamatosan akadályozta, összesen 2,5 millió Ft támogatást kaptak, ezen kívül a Román Ortodox Egyháztól és a NOI Lap és Könyvkiadótól kölcsönt kértek. A 1999. szeptember 22-i sikeres választás után az önkormányzatot újjászervezték. Az 1999. évi önkormányzatot megillető, de zárolt 13,3 millió Ft támogatást a románságot érintő célokra, felhasználási kötöttségekkel központilag osztották el. (6,5 millió Ft-ot biztosítottak az önkormányzat részére a tanácskozó terem kialakítására, 2,75 millió Ft fedezetet kapott két iskola; 2,75 millió Ft jutott a pusztaottlakai templom felújítására, 1,3 millió Ft-tal pedig a Román Kutató Intézetet támogatták.) 1.1. Általános ismeretek a román kisebbségről, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának kapcsolatrendszere
Az MROÖ a nemzeti kisebbséghez tartozók számáról nem rendelkezik megbízható információval. (A 2001. évi népszámlálási adatok még nem állnak rendelkezésre.) Becslések szerint a románsághoz tartozók száma 15 20.000 fő közötti. Az 1960-1990. közötti 30 év alatt a KSH Megyei Igazgatósága által készített tájékoztató szerint a román nemzetiségű lakosok száma 45 %-kal csökkent, és 1990-ben 8.730 fő volt. Az érdekképviselet, a hagyományápolás és a román nyelv oktatása, gyakorlása szempontjából kedvező, hogy a magyarországi románok lakóhely szerint aránylag koncentráltan élnek. Kétharmaduk Békés megye 10 településén-, 9 %-uk a fővárosban és Pest megyében-, 6 %-uk Hajdú-Bihar megyében-, 5 %-uk Csongrád megyében él. A magyarországi románok életkörülményeiről, általánosítható helyzetéről nem rendelkeznek információkkal. Feladatellátásuk szervezésére jellemző a sokoldalú külső kapcsolattartás, együttműködés: az oktatási, társadalompolitikai feladatokhoz kapcsolódóan nemcsak a helyi kisebbségi, hanem a települési önkormányzatokkal és a román nyelvet (nyelven) oktató intézmények vezetőivel is együttműködést alakítottak ki; az érdekképviselet érvényesítése, az állami szervezetek külkapcsolati feladataihoz történő kapcsolódás érdekében a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Kisebbségi Főosztályával, az Oktatási Minisztérium Közoktatási és Kisebbségi Főosztályával, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságával van munkakapcsolatuk; a román identitástudat megőrzését az anyanyelv művelésének elősegítését szolgálja a görög-keleti-, a görög-katolikus és a baptista egyházakkal fenntartott együttműködés. Az MROÖ mellett szintén gyulai székhellyel működik a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége. Tevékenységéhez a Szövetség is kap költségvetési támogatást, kulturális feladatokkal az önkormányzat is foglalkozik. 1.2. A szervezeti és működési rend alakulása Az MROÖ szervezeti és működési rendjét az 1999. október 2-án jóváhagyott SZMSZ-ben szabályozták: az önkormányzat jogállását; a közgyűlés működésének rendjét, a tanácskozásának szabályait;
a képviselők jogait és kötelességeit; a közgyűlés szerveiként működő bizottságokat és azok létszámát; (Ügyrendi-, Pénzügyi-, Külkapcsolati-, Kulturális- és Egyházi-, Oktatási bizottságot hoztak létre, tagjaik számát 5-5 főben állapították meg.) A bizottságok önállóan határozzák meg feladataikat és működési rendjüket. az Elnökség létszámát (amely 21 fő), és a működésre vonatkozó szabályokat. Megalakították az elnökből, alelnökből, bizottsági elnökökből álló elnöki kabinetet. A feladat és hatásköri jegyzékét az SZMSZ mellékleteként nem készítették el; Az operatív feladatok ellátásra létrehozott önkormányzati hivatal ügyrenddel nem rendelkezik. A munkatársak részére elkészített munkaköri leírások közül a hivatalvezetőé és a főmunkatársé nem tartalmazza részletesen feladataikat. A hivatalra vonatkozó munkaügyi szabályzatot a Munka Törvénykönyve alapján állították össze. 1.3. A költségvetés, zárszámadás, vagyonleltár megállapításának szabályozottsága Az éves költségvetés összeállítására vonatkozóan az SZMSZ tartalmaz előírásokat: a testület saját hatáskörben határozza meg költségvetését és zárszámadását, a rendelkezésre bocsátott források felhasználását. Továbbá meghatározták, hogy a költségvetést az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény előírásai szerint állítják össze. Az eredeti SZMSZ-ben a vagyon feletti rendelkezési jogot a közgyűlés kizárólagos jogkörébe utalták, de 2001. március 3.-i ülésén az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján ezt a jogkört az Elnökséghez helyezték át teljes körűen. Ez az intézkedés azonban törvénysértő, mivel az 1993. évi LXXVII. tv. 60.. (4) bekezdés szerint a tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az ugyancsak 1999. októberében jóváhagyott leltározási és selejtezési szabályzat mellett 2001. január 1-től van értékelési szabályzatuk is, amelyben a tárgyi eszközök leírási módszerét is meghatározták. 1.4. A működés szervezeti feltételrendszere Az MROÖ az SZMSZ-ben meghatározott és az 1.2 pontban ismertetett szervezeti háttérrel működik. Éves feladatait tartalmazó munkaterveit - a bizottságok előzetes programját is figyelembe véve - az éves költségvetés jóváhagyásával egyidőben fogadta el a közgyűlés, de a végrehajtás feltételeit, a teljesítés pénzügyi előirányzatait nem határozták meg.
A kettős könyvvitelt vezető önkormányzat csak az 5-ös számlaosztályt alkalmazza, így a kiadásai költségnemenként megállapíthatók, de tevékenységi körönként nem. Ez alól kivételt képeztek azok a programok, amelyekhez költségvetési, illetve alapítványi támogatást igényeltek a benyújtott pályázataikkal. Ezeknél meg kellett határozni a kiadások tervezett összegét, viszont a feladatterv és a költségvetési terv ebben a körben nincs szinkronban. Jelenleg nem rendelkeznek a feladataik ellátásához kapcsolódó intézménnyel. A települési önkormányzatok által alapított és üzemeltetett román nyelven oktató óvodák, általános iskolák és gimnázium, valamint az itt tanulók elhelyezésére szolgáló kollégiumok átvételének feltételeit vizsgálta az önkormányzat a felmerült finanszírozási feszültségek miatt. Ugyanakkor a 2000. évi költségvetési törvényben a nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához biztosított kiegészítő támogatás megnyugtató megoldást biztosított, ezzel megszűnt az iskolabezárás veszélye. 2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 2.1. A működés tárgyi feltételeinek alakulása Az ÁSZ 1997-ben végzett vizsgálata idején az MROÖ elhelyezése nem volt megfelelő. A rendelkezésükre bocsátott épület felújítás, átalakítás nélkül nem volt alkalmas feladatok ellátására. Csak az udvar hátsó részében lévő 54 m2-es lakás 2 szobáját használták irodai célokra. A közgyűlés és az elnökségi ülések megtartásához szükséges helyiséggel nem rendelkeztek. Ezen kívül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság használatukba adott egy 59 m -es ingatlant Budapesten a fővárosi kirendeltség elhelyezésére. Jelenleg a gyulai összesen 906 m alapterületu udvarral rendelkező ingatlanon lévő az önkormányzat igényei szerint átalakított, felújított 261 m -es irodaház a működés feltételeit teljes körűen biztosítja: az elnök és a hivatal dolgozói külön-külön irodával rendelkeznek, van tárgyaló- és konferencia terem, fotólabor és stúdió, kialakítottak teakonyhát és szociális helyiségeket, helyet biztosítottak a gyulai román kisebbségi önkormányzat részére, a saját gépkocsi részére garázzsal, az udvaron gépkocsi parkolókkal is rendelkeznek. Igényes a gyulai központi épület és a fővárosi kirendeltség berendezése. A rendelkezésre álló audiovizuális eszközök, az Opel Vektra személygépkocsi, a két hálózatban működtetett számítógép,
az elektromos írógép, a telefon és fax, rádiótelefon, stb. biztosítják a kényelmes elhelyezést és a jó munkafeltételeket. Az egyéb berendezések, gépek, járművek könyv szerinti értéke 2000. év végén 4.753 ezer Ft, ebből 473 ezer Ft értékű berendezés a fővárosi kirendeltségen van. (A részletes adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.) 2.2. Az egyszeri vagyonjuttatásként kapott részvények hasznosítása A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 63.. (4) bekezdésében rögzített egyszeri vagyonjuttatásként az MROÖ 17.626 ezer Ft névértékű MOL részvényt kapott. Ebből 1.626 ezer Ft névértékű részvényt a berendezésre rendelkezésre álló keret kiegészítésére 1998-ban felhasználtak, 16.000 ezer Ft összegű a vizsgálat idején is birtokukban volt. A csökkenő hozam miatt felvetődött, hogy jövedelmezőbb befektetési formát keresnek, és ehhez az operatív döntési lehetőséget kívánták biztosítani azzal, hogy a közgyűlés a vagyon feletti rendelkezési jogot átruházta az elnökségre. 2.3. A gazdálkodási tevékenység személyi és tárgyi feltételei Az önkormányzat nem rendelkezik saját gazdálkodási szervezettel. A gazdasági vezető megbízási szerződése alapján mellékfoglalkozásként látja el a gazdálkodással és az elszámolással kapcsolatos összes feladatot. (A pénztár kezelése kivételével a költségvetés és beszámoló elkészítése a közgyűlés elé, mérleg és eredmény-kimutatás összeállítása, könyvelés, pénzügyi feladatok ellátása, személyi juttatások-, SZJA-, TB járulékok elszámolása, pénztár ellenőrzése.) Szakmai felkészültsége megfelelő, közgazdasági egyetemi diplomával rendelkezik. A főfoglalkozású adminisztrátor-titkárnő látja el a pénztárosi-, valamint a menetlevél és üzemanyag elszámolásokhoz kapcsolódó teendőket. 2.4. A gazdálkodás folyamatainak szabályozottsága A gazdálkodás folyamatát, annak részterületeit érintő szabályzatokkal (számlarend, értékelési szabályzat, számviteli politika, számlatükör) 2001. januártól rendelkeznek, de ezek vásárolt formaszabályzatok, amelyeket a helyi sajátosságoknak megfelelően nem dolgoztak át. A pénzkezelési, valamint a leltározási és selejtezési szabályzatot 1999. október 30.-án hagyták jóvá. 2.5. A gazdálkodási jogkörök szabályozottsága A gazdálkodási jogköröket a költségvetési szervekre vonatkozó előírásoknak megfelelően állapították meg 1999. novemberében.
A gyakorlatban nem tartották be saját szabályozásukat, mivel nem teljesült az a követelmény, hogy a kötelezettségvállalásra csak a jóváhagyott előirányzat összegéig kerülhet sor, nem vezették azt az analitikát, amivel kontrollálni lehetett volna a kötelezettségvállalás korlátait, vagy az előirányzat módosítás szükségességét. Az éves költségvetést év közben nem módosították. 2000-ben a bevételek jóváhagyott összege 30,4 millió Ft, a tényleges 38,6 millió Ft volt. A 8,2 millió Ft többletbevételből 6,5 millió Ft-ot a tanácskozó terem kialakítására kaptak, ebből azonban a jelentős (5 millió Ft) terven felüli dologi kiadások miatt 2,5 millió Ft-ot másra használtak fel. A felújítás ténylegesen csak 2001-ben kezdődött el. Nem teljesült az az előírás sem, hogy csak írásban lehet kötelezettséget vállalni. 2.6. Vállalkozási tevékenység Az önkormányzat nem végez vállalkozási tevékenységet. A tulajdonukban lévő részvények értéke, aránya olyan alacsony, hogy a résztulajdonosi jogok az osztalék felvételére korlátozódnak. 3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 3.1. A könyvvezetési kötelezettség Az MROÖ a pénzügyi folyamatok regisztrálását a vizsgált időszakban kettős könyvvitellel, számítógépen végezte. Ehhez 1999- ben vásárolták meg a könyvelő programot. A személyi juttatások, valamint a hozzájuk kapcsolódó SZJA és TB járulék elszámolásait is számítógépes program alapján készítik. A rendelkezésre álló feldolgozott adatok a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben előírt egyszerűsített éves beszámoló elkészítését lehetővé teszik. Az előző vizsgálat idején a kettős könyvvitel dokumentumait manuálisan vezetett kartonok és analitikus nyilvántartások képezték. 3.2. Az éves költségvetések Éves költségvetést 2000. és 2001. évben készítettek. Ezek elkészítési határidejét az SZMSZ nem szabályozza. A gyakorlatot viszont úgy alakították ki, hogy ez egybe esik az előző évi beszámoló elfogadásával, aminek a határideje március 1. Az előterjesztés tartalmazza az előző évi tervezett, az ennek megfelelő tényleges, és a tárgyévi tervezett összegeket. A bevételeket forrásonként, a kiadásokat költségnemenként mutatják be, de az előterjesztések nem tartalmaznak felhasználási célok szerinti információkat.
A terveket és a beszámolót a közgyűlés határozattal fogadta el. 3.3. A költségvetések végrehajtása Az önkormányzat gazdálkodását az 1999. év októberében lefolytatott eredményes választás után az év végéig a likviditási nehézségek jellemezték, amely a központi finanszírozás elmaradásával függött össze. 2000. évben és 2001. I. félévében fedezet nélküli kötelezettségvállalásra nem került sor. A pénzügyi bizottság 2000-ben az I. félévi-, 2001-ben az I-V. havi gazdálkodás elszámolásait minősítette ülésein, és azokat időarányosnak, tervszerűnek tartották. A 2000. évi beszámolóban a közgyűlést előkészítő fórumok (elnökségi-, pénzügyi bizottság) a kiküldetések és a telefonhasználat terven felüli kiadásai ellen emeltek kifogást. A közgyűlésen kérdés, észrevétel sem a beszámolóhoz, sem a tervhez nem hangzott el. Az önkormányzat bevételeinek alakulását (az 1. sz. melléklet) jellemzi: a működésükhöz szükséges fedezet meghatározó része (79 78 %-a) a költségvetési támogatás; saját bevételük kizárólagosan a részvények után kapott osztalékból származott; pályázati tevékenységük évről-évre aktívabbá és eredményesebbé vált; az évközi változások általánosságban a költségvetés elfogadása után elbírált pályázatokból származnak, ez alól kivételt képeznek 2000-ben az intervenciós keretből biztosított 6,5 millió Ft felújításra juttatott fedezet. A vizsgált időszakban felmerült kiadások (1999-ben 7.879 ezer Ft, 2000. évben 34.255 ezer Ft) szerkezeti sajátosságai: 1999 2000-ben felhalmozási kiadás nem volt, az eszközbeszerzés 1998-ig megtörtént; A működési kiadásokon belül a személyi juttatások és járulékaik együttes aránya 59 % volt, 2000-ben 71 %-ra nőtt; 1999-ben az adott támogatások 36 %-át (350 ezer Ft) a helyi román kisebbségi önkormányzatok részére biztosította az MROÖ. 2000-ben a helyi kisebbségi önkormányzatok részére nyújtott támogatás aránya 42 %-ra nőtt, és általánossá vált, hogy vagy a működés feltételeihez, vagy jelentősebbnek ítélt rendezvényükhöz támogatást kértek és kaptak. (42 esetben volt ilyen célú kifizetés.) A támogatások ezen felüli része sokoldalú célt szolgált. Pl: tanulmányi versenyek, kulturális rendezvények, táborozás, pedagógus továbbképzés, román lapkiadás, sportrendezvény, tánccsoport.
A teljes kiadások tevékenységi körök szerinti alakulásáról nem állnak rendelkezésre információk. 3.4. A gazdasági események bizonylati alátámasztottsága A gazdasági eseményeket tartalmazó bizonylatok vizsgálatára 1999- ben a november-, 2000-ben a március és november-, 2001-ben a márciusi pénztár és bankbizonylatok alapján került sor. A banki bizonylatok dokumentumainál a vizsgált időszakban sem a kiállítás, csatolás, regisztrálás (banknapló) vonatkozásában nem volt változás. Ezek jól áttekinthetőek. A kiadások túlnyomó része készpénzfelvétel (ezek a pénztárban minden esetben megegyező összeggel szabályosan bevételezésre kerültek); valamint a közüzemi díjak kiegyenlítéséből áll. Külön utalványt nem alkalmaznak. A banki kivonathoz csatolt számlákat minden esetben az elnök aláírta. A pénztár napi zárását a szabályozásnak megfelelően elvégzik, a bizonylatokat rendezetten kezelik, de itt több alaki és tartalmi hiányosság is van: A kiadási pénztárbizonylatokat 1999 2000-ben az összegek átvevőivel nem íratták alá. A beszerzési számlákat nem írja alá az a személy, aki pl. a tisztítószert, vagy irodaszert felhasználásra átvette; Nem megfelelő a hivatali gépkocsi használatának dokumentálása. (Ezen a téren a szabályozás nem megfelelő); Nem megoldott a szabályos pénzfelvétel abban az esetben, ha a felvevő személyesen a pénztáros (összeférhetetlenség); A napi pénztárjelentésen nem a pénztárbizonylat sorszámát tüntették fel, hanem a saját analitikus sorszámukat; A pénztárbizonylat mellékleteit (számlákat) a kifizetés után nem érvénytelenítik; Nem egységes a saját gépkocsi használat elszámolásához alkalmazott nyomtatvány (kiküldetési rendelvény, vagy útnyilvántartás vegyesen). 3.5. A vagyongazdálkodás szabályozottsága, vagyonvédelem A vagyongazdálkodásra vonatkozó 2.2. pontnál ismertetett szabálytalan döntés miatt a szabályozás jelenleg nem megfelelő, de ez a vagyonvédelmet a vizsgálat időpontjáig nem érintette, sem a tárgyi eszközök köre, illetve mennyisége, sem a részvények név szerinti értéke nem változott. 3.6. Az éves beszámolási kötelezettség Éves beszámoló készítési kötelezettségüknek a számviteli törvény szerint egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet szerint eleget tettek, 1999. és 2000. év egyszerűsített éves beszámolójának mérlegét, valamint eredmény kimutatását saját SZMSZ-ükben előírt határidőre, a tárgyévet követő március 1-re elkészítették.
Nem tettek viszont eleget a hivatkozott kormányrendelet 6.. (4) bekezdésében előírt kötelezettségüknek, amely szerint a beszámolót a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia. Nem kielégítő az egyeztetések módszere és gyakorisága. 3.7. Az éves zárszámadások A 2000. évi zárszámadást a jóváhagyott költségvetési tervvel azonos szerkezetben, tehát összehasonlítható módon, a március elején megtartott közgyűlés elé beterjesztették, és ezt a testület jóváhagyta. Ezt megelőzően a közgyűlés előkészítésének részeként az elnökség, valamint munkaterve alapján a pénzügyi bizottság is napirendjére vette. Az előterjesztés csak számszaki adatokat tartalmaz, elemzést, indoklást nem, de ilyen igény nem is merült fel. 4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere Az MROÖ-nál az ellenőrzés rendszerét nem alakították ki. Az előző ciklusban Pénzügyi- Ellenőrzési Bizottságuk volt, a vizsgált időszakban csak Pénzügyi Bizottság működik. Belső ellenőrzés a vizsgált időszakban nem volt. 5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása Az 1997. áprilisában tartott számvevőszéki ellenőrzésről készített jelentés javaslatai közül nem vették figyelembe, illetve nem hasznosították: az elnökség, a bizottságok és az elnök feladat- és hatáskörének szabályozására, a pénztárbizonylatok aláírására, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó javaslatainkat; megvalósították az úti-elszámolásokkal egy időben a pénztárbizonylat kiállítását, a gazdálkodással kapcsolatos közgyűlési döntésekről a számszerűsített határozathozatalt. Budapest, 2002. január Dr. Kovács Árpád elnök
Mellékletek Mellékletek felsorolása: 1. számú melléklet: Kimutatás az 1999-2001. évek bevételeiről 2. számú melléklet: Kimutatás az 1999-2001. évek kiadásairól