28 március 2008 Végleges Jelentés Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 01
Project office Budapest Aulich utca 3 Ground floor 3 H-1054 Budapest (06-1) 473 0564 Telephone (06-1) 473 0586 Fax info@int..hu E-mail www.royalhaskoning.com Internet www..hu Dokumentum címe Státusz Végleges Jelentés Dátum 28 március 2008 Projekt név Phare-projekt Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése HU9911 Projekt szám 556146 Megbízó Hivatkozási szám Phare Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 556146/JJMM466/12.02/Budapest Készítette Johan MATHIJSSEN, Sjacco DE VOS Ellenőrizte Henk BLOK Kelt/aláírás.. Jóváhagyta Johan MATHIJSSEN Kelt/aláírás.. Települési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911 01
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...7 ObjecA projekt célkitűzései...7 2. HÁTTÉR...10 2.1. Törvényi háttér...10 2.2. A hulladéklerakók jelenlegi helyzete...11 3. HIR- HULLADÉKLERAKÓ INFORMÁCIÓS RENDSZER...12 3.1. Háttér...12 3.2. A fejlesztés fázisai...12 3.3. Belépés a rendszerbe...13 3.4. Fő modulok...13 3.5. Műszaki háttér...13 3.6. A Hulladéklerakó Információs Rendszer használata...14 3.7. Funkcionális környezet a HIR rendszerhez...19 4. BEZÁRANDÓ LERAKÓK...20 4.1. Bevezető...20 4.2. Kategorizálás...20 4.2.1. 1. kategória: bezárandó lerakók...20 4.2.2. 2. kategória: 2009-ig átmenetileg üzemeltethető lerakók...21 4.2.3. 3. kategória: 2009. júliusa után folyamatosan üzemeltethető lerakók...21 4.3. A belső kockázati pontszámok és az utógondozási tevékenységek típusai közti összefüggések...24 4.3.1. Az utógondozási tevékenységek általános kategóriái...24 4.3.2. A kockázati értékekkel kapcsolatos utógondozási tevékenységek típusai...25 4.3.3. Utógondozási forgatókönyv...27 4.3.4. A költségszámítás eredményei...29 4.4. Utógondozási tevékenységek tervezése...32 5. A REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓK JÖVŐBENI HÁLÓZATA...33 5.1. Bevezetés...33 5.2. Hulladéktermelés...33 5.2.1. Háttérinformáció a települési szilárdhulladékok termelődéséről...33 5.2.2. Hulladéktermelési előrejelzés...34 5.2.3. Hulladéklerakó forgatókönyvek...35 5.3. A jövőbeni hálózat fejlesztése...37 5.4. A jövőbeni hálózat jellemzői...40 5.4.1. Tervezési területek...40 5.4.2. Időkeretek...40 5.4.3. Kiszolgált területek...41 5.4.4. A jövőbeni hálózat elemzése...41 5.5. Megjegyzések...42 5.5.1. Háttér forgatókönyv vagy Politikai forgatókönyv...42 5.5.2. Monitoring...44 6. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTOK...46 6.1. Bevezetés...46 6.2. Beruházási költségek...46 6.3. Éves költségek...46 6.4. Díjak és kifizethetőség...47 6.5. Foglalkoztatási következmények...48 6.6. Környezeti következmények...49 7. MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS JAVASLATOK...51 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - i - 2003. január
7.1. A felmérés és a rangsorolás eredményei...51 7.2. A korszerűsítés, új lerakók és az utógondozás költségbecslése...51 7.3. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek intézményi fejlesztése....52 7.4. A HIR rendszer támogatása...53 7.5. Az Intézkedési terv további részletezése statisztikai területenként...53 7.6. A hulladéktermelés fejlesztésének monitorozása...53 7.7. A Természetes szennyeződéscsökkenés az utógondozási programban...53 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - ii - 2003. január
TÉRKÉPEK LISTÁJA NP 1: Környezeti kockázati pontérték (IRS) az össze felmért lerakóra NP 2: 2005-2009 között üzemelő lerakók NP 3: Regionális lerakók jövőbeni hálózata NP 4: Lerakók felszámolása MELLÉKLETEK 1.számú melléklet AP 1.2: AP 1.3: AP 1.4: AP 1.13.1: AP 1.13.2: Az 1.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Közép Magyarország) jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata, bezáranó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv) adatlapok Budapest és Pest megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképebudapest és Pest megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Budapest és Pest megye 2. számú melléklet A 2.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Közép- Dunántúl) AP 2.2: jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata, AP 2.3: bezárandó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv) AP 2.4: AP 2.7.1: AP 2.7.2: AP 2.4: AP 2.11.1: AP 2.11.2: AP 2.4: AP 2.19.1: AP 2.19.2: adatlapok Fejér megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Fejér megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Fejér megye adatlapok Komárom-Esztergom megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Komárom-Esztergom megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Komárom-Esztergom megye adatlapok Veszprém megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Veszprém megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Veszprém megye 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - iii - 2003. január
3. számú melléklet A 3.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Nyugat-Dunántúl) AP 3.2: jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata, AP 3.3: bezárandó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv) AP 3.4: AP 3.8.1: AP 3.8.2: AP 3.4: AP 3.18.1: AP 3.18.2: AP 3.4: AP 3.20.1: AP 3.20.2: 4.számú melléklet AP 4.2: AP 4.3: AP 4.4: AP 4.2.1: AP 4.2.2: AP 4.4: AP 4.14.1: AP 4.14.2: AP 4.4: AP 4.17.1: AP 4.17.2: adatlapok Györ-Moson-Sopron megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Györ-Moson-Sopron megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Györ-Moson-Sopron megye adatlapok Vas megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Vas megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Vas megye adatlapok Zala megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Zala megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Zala megye A 4.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Dél-Dunántúl) jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata, bezárandó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv) adatlapok Baranya megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Baranya megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Baranya megye adatlapok Somogy megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Somogy megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Somogy megye adatlapok Tolna megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Tolna megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Tolna megye 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - iv - 2003. január
5.számú melléklet AP 5.2: AP 5.3: AP 5.4: AP 5.5.1: AP 5.5.2: AP 5.4: AP 5.10.1: AP 5.10.2: AP 5.4: AP 5.12.1: AP 5.12.2: Az 5.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Észak-Magyarország) jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata bezárandó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv) adatlapok Borsod-Abaúj-Zemplén megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképeborsod-abaúj-zemplén megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatlapok Heves megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképeheves megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Heves megye adatlapok Nógrád megye lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Nógrád megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Nógrád megye 6.számú melléklet AP 6.2: AP 6.3: AP 6.4: AP 6.9.1: AP 6.9.2: AP 6.4: AP 6.15.1: AP 6.15.2: AP 6.4: AP 6.16.1: AP 6.16.2: A 6.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Észak-Alföld) jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata, bezárandó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv) adatlapok Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok lerakó-hálózat fejlesztésének térképehajdú-bihar megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Hajdú-Bihar megye adatlapok Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok lerakó-hálózat fejlesztésének térképeszabolcs-szatár-bereg megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Szabolcs-Szatár-Bereg megye adatlapok Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok lerakó-hálózat fejlesztésének térképejász-nagykun-szolnok megye a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Jász-Nagykun-Szolnok megye 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - v - 2003. január
7.számú melléklet A 7.számú statisztikai régió Intézkedési programja (Dél-Alföld) AP 7.2: jövőbeni hálózat lerakóinak táblázata, AP 7.3: bezárandó lerakók utógondozási költségeinek táblázata (javasolt forgatókönyv) AP 7.4: adatlapok Bács-Kiskun megye AP 7.3.1: lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Bács-Kiskun megye AP 7.3.2: a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Bács-Kiskun megye AP 7.4: adatlapok Békés megye AP 7.4.1: lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Békés megye AP 7.4.2: a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Békés megye AP 7.4: adatlapok Csongrád megye AP 7.6.1: lerakó-hálózat fejlesztésének térképe Csongrád megye AP 7.6.2: a bezárandó lerakók utógondozási intézkedéseinek térképe Csongrád megye 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - vi - 2003. január
1.BEVEZETÉS 2001. augusztus 2-án az IWACO és a CANOR International Kft. szerződést kötött a magyarországi Környezetvédelmi Minisztériummal a Települési Szilárdhulladék-lerakók Felmérésére irányuló projektre (szerződésszám HU9911-01). A magyar kormány ehhez a projekthez a PHARE Program keretében kapott támogatást az Európai Uniótól. A projekt időtartama 17 hónap. A projekt, melynek befejezési határideje 2003. januárja, hivatalosan 2001. szeptember 1-én kezdődött. ObjecA projekt célkitűzései A projekt legfőbb célkitűzése az EU jogszabályok átültetése és hatékony alkalmazása a magyarországi szilárdhulladék gazdálkodásban. A cél elérése érdekében az 1999/31/EC számú hulladéklerakásról szóló EU irányelv, valamint a 22/2001 számú KöM rendelet szolgáltat hivatkozási alapul. A legfőbb cél elérése érdekében két fő feladatot kell teljesíteni: műszaki feltételek megteremtése a magyarországi hulladéklerakók helyzetének pontos kiértékeléséhez; intézkedési terv elkészítése az elkövetkezendő évek koordinált országos/települési hulladékgazdálkodási stratégiájához. A megvalósítás érdekében a projektet három fázisra osztottuk: 1. fázis A hulladéklerakók felméréséhez, feltérképezéséhez és osztályozásához szükséges módszertan kidolgozása; 2. fázis A módszertan alkalmazása a felméréseknél, a felmérések tényleges kivitelezése, valamint az eredmények rögzítése a Hulladéklerakó Információs Rendszerbe (HIR). 3. fázis A jelenlegi helyzet optimalizálásához tanulmányok, a szükséges hulladéklerakókapacitás eloszlásához javaslatok elkészítése, valamint egy utógondozási program összeállítása. A szerződés alapján a projekt végén egy et kell benyújtani, mely meghatározza a jövőbeni regionális hulladéklerakó-hálózatot, valamint azon utógondozási intézkedéseket, melyeket a lerakók összességén el kell végezni. Az en kívül Intézkedési Program tervezeteket is el kell készítenünk a statisztikai régiók mindegyikére meghatározva a régióban végrehajtandó intézkedéseket. E jelentés az et és a hozzá tartozó Intézkedési Programokat írja le, továbbá tartalmazza mindazon dokumentumokat, melyek a projekt során benyújtásra kerültek: a 2. fejezet tartalmazza a magyarországi hulladéklerakók helyzetének hátterét; a 3. fejezetben található a HIR rendszer leírása. A 4. fejezet tartalmazza a bezárandó lerakók listáját, valamint az utógondozási intézkedéseket, az 5. fejezet a regionális hulladéklerakók jövőbeni hálózatát; a 6. fejezetben a társadalmi és gazdasági szempontokat, míg a 7. fejezetben következtetéseinket és javaslatainkat írjuk le. Az et és a hozzá tartozó, annak mellékleteiként szerepeltetett hét Intézkedési Programot (minden régióra egyet) együtt ismertetjük. Az Intézkedési Programok a jövőbeni hulladéklerakó-hálózatot és a bezárandó lerakókat szemléltető térképekből, a javasolt intézkedéseket felsoroló táblázatokból, valamint az egyes megyékre vonatkozó költségszámítási ténylapokból állnak. 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 7-2003. január
A jelentés különleges hangsúlyt fektet a projekt folyamán elvégzett felmérések, terepszemlék, tanulmányok és számítások eredményeire. Ezt a jelentés a projekt összes benyújtott dokumentációjának összefoglalásaként is tekinthető. Részletesebb (műszaki) adatok a háttérjelentésekben találhatók. A 3. fázisban elkészített jelentések az alábbi ábrában találhatók. 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 8-2003. január
1 Ábra: A 3. fázis jelentéseinek áttekintése 1.jelentés: Átdolgozott módszertan és környezetvédelmi osztályozás Megbeszélés az érdekelt felekkel 3.jelentés: A hosszú-lista előkészítése 2. jelentés Kapacitástervezés 4.jelentés Terület látogatás a hosszú-listához 6.jelentés Pénzügyi elemzés 5.jelentés: Model lerakó tervezés Megbeszélés az érdekelt felekkel 8. jelentés Utógondozási program 7. jelentés Rövid-lista előkészítése 9. jelentés Országos terv 9. jelentés Intézkedési Program tervezetek Jelen jelentés 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 9-2003. január
2.HÁTTÉR 2.1.Törvényi háttér A magyarországi Környezetvédelmi Törvényt és irányelveket az Országos Környezetvédelmi Program (OKP) tartalmazza. Az OKP alapja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény. 2000-ben az Országgyűlés elfogadta a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, mely 2001. január 1-én lépett érvénybe. A törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét; az EU szabványoknak megfelelően határozza meg a hulladékgazdálkodás elveit és koncepcióját, a hulladék termelőjének és birtokosának felelősségét, valamint a gyártók (és importőrök) hulladékgazdálkodási kötelezettségeit, leírja az egyes hulladékkezelési eljárások és tevékenységek általános feltételeit, a települési és veszélyes hulladék kezelésének egyéni feltételeit, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatokat; megteremti a hulladékgazdálkodási igazgatási szervezet és jogköreinek alapjait, továbbá a hulladékgazdálkodásban résztvevők általános, jogi és pénzügyi kötelezettségeit, foglalkozik a hulladékkal kapcsolatos információk közzétételével, adatok bejelentésével, rögzítésével és lejelentésével, valamint a hiányosságok szankcionálásával, meghatározza a központi vezetés és a minisztériumok feladatait, valamint az egyes intézkedések kivitelezésének határidejeit. A törvény által előírt feladatok teljesítése és a hulladékgazdálkodási elvek, prioritások érvényre juttatása érdekében a törvény kimondja egy Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) elkészítését. Az OHT célja meghatározni, hogy az adott jogi, intézményi és infrastruktúrális környezetben 2008-ig mely intézkedések teljesítendők, és mely intézkedéseket kell megtenni a rendelkezésre álló információk alapján a cél elérése érdekében. A hulladékgazdálkodási elvek alapja a hulladék gyűjtése, szelektív gyűjtése és előkezelési módszere, melyek megfelelnek a kezelési lehetőségeknek és melyeket a hulladékkezelési kapacitások fejlesztésével párhuzamosan és azokkal együttműködve kell kivitelezni. A folyamatosan termelődő hulladék kezelése mellett, a nem megfelelő hulladékgazdálkodás által okozott káros hatásokat is csökkenteni kell. Az illegális lerakóhelyek, szennyezett területek felkutatását, felmérését és bezárását, a környezetvédelmileg nem megfelelő hulladéklerakók rehabilitációját és tájrendezését érvényre kell juttatni. Ezen célok elérésének módjait, különös tekintettel a rehabilitáció finanszírozásának lehetőségeit, sajnos még nem határozták meg egyértelműen, igaz az Országos Központi Kármentesítési Program (OKKP) 50-100 hulladéklerakó rekultivációját tervezi. A hulladékelhelyezés jövőjét egy regionális hálózatban képzeljük el, mely lerakónként 100.000 lakost szolgálna ki. Égetők létesítése is szem előtt van tartva (1 meglévő + 6 további regionális égető, égetőnként 300.000 lakos kiszolgálására). 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 10-2003. január
A tervezésen kívül számos vonatkozó jogszabály született és készül. Projektünk szempontjából a legfontosabbak: 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rend. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről. 94/2002. (V. 5.) Korm. Rend. a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 242/2000. (XII. 23.) Korm. Rend. a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékkategóriákról A jogszabályok legfontosabb kötelme, hogy 2009-től csak azon hulladéklerakók üzemelhetnek, melyek megfelelnek a 99/31. EU irányelven alapuló 22/2001 rendelet szigorú előírásainak. 2.2.A hulladéklerakók jelenlegi helyzete Magyarországon 20-21 millió m 3 települési hulladék termelődik, ebből 10-12 millió m 3 a lakossági eredetű háztartási hulladék, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és vállalkozásoknál jelentkező, a háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladék. A települési hulladékok kb. 83 %-át rendszeresen begyűjtik. A hulladékgyűjtés rendszeressége váltakozik a heti egy alkalomtól heti több alkalomig a nagyobb városokban. A gyűjtés rendszerint egyfázisú, azonban a regionális hulladéklerakók megépülésével (melyekhez átrakóállomások is tartoznak) a hulladékgyűjtés kétfázisú lesz, s ezáltal egyre elterjedtebb. Jelenleg a települési szilárdhulladékok 85%-át ártalmatlanítják lerakás által. A közel 2700 hulladéklerakó kevesebb, mint 10%-a felel meg a jelenlegi környezetvédelmi és/vagy köztisztasági követelményeknek. A legtöbb hulladéklerakó csak egy települést szolgál ki, mely település egyben a lerakó tulajdonosa is. A lerakók kétharmada rendelkezik hatósági engedéllyel, melyek működésüket a 70-es és 80-as években kezdték meg. Ezen lerakók többsége nem rendelkezik sem természetes, sem mesterséges védőréteggel, nem gyűjt és ezáltal nem is kezel csurgalékvizet vagy biogázt, nem végez monitoring tevékenységet, stb. A felsorolt okokból a hulladéklerakók többségét, legális vagy megtűrt, potenciális szennyező forrásnak kell tekinteni. A környezetvédelmi előírások megkövetelik a hulladékgazdálkodási tervek kidolgozását megyei szinten, sok esetben ez azonban még nem történt meg. Számos esetben helyi érdekek kívánták meg egy regionális lerakó létesítését. A vonatkozó miniszteri rendelet szerint lerakónként 20.000 lakossal kell számolni, ezt a számot később 50.000-re, majd 100.000-re emelték, mely gazdasági szempontból indolkoltabb és optimálisabb. 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 11-2003. január
3.HIR- HULLADÉKLERAKÓ INFORMÁCIÓS RENDSZER 3.1.Háttér Az országos, települési szilárdhulladék-lerakók felmérésére indított projekt (PHARE HU9911-01) részeként egy leltár készült a Magyarországon található 2670 lerakóról. A leltár eredménye egy adatbázis kezelő rendszer: a Hulladéklerakó Információs Rendszer (HIR). A Hulladéklerakó Információs Rendszer egy relációs adatbázist, egy Adatbeviteli modult, egy Intéző (Explorer) modult, egy Lekérdező modult, egy Lerakó rangsoroló modult és egy Földrajzi térkép megjelenítőt (Geographical Map Viewer) tartalmaz. A Hulladéklerakó Információs Rendszer megtervezése és elkészítése a meglévő rendszerek leltárán, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Felügyelőségek, az Egészségügyi Minisztérium munkatársaival készített interjúk, valamint a Magyar Geológiai Felmérés alapján történt. 3.2.A fejlesztés fázisai Az alábbi ábra a HIR alkalmazás-fejlesztésének fő lépéseit mutatja be. 1. Lépés Adatrögzítő modul 2002. január 2. Lépés HIR (LINSY ) 2002. augusztus 3. Lépés A OKIR rendszernek megfelelő HIR 2003. január Az 2002. januárjában elkészült, különálló Adatbeviteli modul fejlesztése során nyert tapasztalatok alapján, a HIR rendszerbe integrált végleges Adatbeviteli modul ennek megfelelően került továbbfejlesztésre. Az adatbevitellel párhuzamosan indult a HIR rendszer fejlesztése. A HIR rendszer, összes fontosabb funkcionalitásával 2002. június 14-én került bemutatásra egy szervezett demonstrációs rendezvény kapcsán. Az alkalmazás véglegesítése során az észrevételeket és javaslatokat figyelembe vettük, és a rendszer tesztverziója 2002. szeptember 26-ra készült el. A fejlesztés utolsó fázisában a már működő HIR rendszer és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisának összekapcsolása és szinkronizálása történt. Annak érdekében, hogy az OKIR rendszer által támasztott követelmények teljesüljenek, a HIR adatbázis újratervezésére volt szükség. Ennek eredményeként egy teljesen új adatbázis fejlesztésére került sor. A végleges, OKIR konform HIR alkalmazás a LANDFILLKAR sémáján és más egyéb meglévő sémán alapszik (pl. KOMKOZOS). Ez alapjában véve azt jelenti, hogy a lerakó-specifikus adatok tárolása a LANDFILLKAR táblázatokban történik. Minden egyéb adat, amely más rendszerek által is használatos lehet, a KOMKOZOS táblázatokban kerül tárolásra. 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 12-2003. január
Mivel nincs lényeges különbség a HIR és az OKIR konform HIR alkalmazás funkcionalitásában, jelen dokumentumban az OKIR konform HIR alkalmazás fő funkcionalitását mutatjuk be, amelyet a jövőben alkalmazni fognak. 3.3.Belépés a rendszerbe 3.4.Fő modulok Annak érdekében, hogy kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek tudjanak adatváltoztatást végezni, a felhasználói jogok szigorúan adminisztráltak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium központi szerverén. Az alábbi felelősségi köröket határoztuk meg: Lerakó adminisztrátor: módosíthatja és megtekintheti az összes lerakóval kapcsolatos adatot, beleértve azon adatokat is, amelyek nem érhetők el a felhasználói felületen keresztül. Ebbe a csoportba tartozó felhasználóknak nincsenek térbeli korlátozásaik. A legfőbb célja ennek a szerepkörnek az, hogy a jövőbeni módosításokat és a rangsorolási adatok rekalkulációit elvégezze. Lerakó adatrögzítő: megtekintheti az egész országra vonatkozó adatokat és módosíthatja a saját, specifikus Környezetvédelmi Felügyelősége alá tartozó terület adatait. (lerakók, amelyek a RKF működési területe alá tartozik). Lerakó megtekintő: térbeli korlátozások nélkül megtekintheti az adatokat. A Környezetvédelmi Felügyelőségek, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Adatbeviteli modulon keresztül újra feltöltheti, karbantarthatja, aktualizálhatja a HIR adatbázis adatait. Ez a modul hozzáférést is biztosít az OKIR tárgyi és ügyfél nyilvántartási moduljához, ezáltal a HIR rendszerből lehetővé válik egy új objektum (lerakó), vagy ügyfél kiválasztása, vagy létrehozása. Annak érdekében, hogy az adatkeresés egyszerűbbé váljon a HIR adatbázisban, egy faszerkezetű Intéző (explorer) került fejlesztésre. Ezen Intéző segítségével az adatok könnyen megtekinthetők pl. megyénként, statisztikai területenként, felügyelőségenként, vagy településenként. A hulladéklerakókkal kapcsolatos adatokat táblázat tartalmazza, és a megtekintendő adatok könnyen módosíthatók, vagy MS Excel-be, illetve MS Word-be exportálhatók. A projekt során egy Lerakó Rangsorolási Rendszer is kifejlesztésre került, annak érdekében, hogy a lerakók értékelhetőek legyenek a lerakó rangsorolási módszertannak megfelelő kockázati paraméterek alapján. A rangsorolási rendszer és a rangsorolási eredmények a HIR felhasználói felületén keresztül érhetőek el. Az adatbázisból történő adatkinyerés céljából, a Lekérdező modul kifejlesztésére volt szükség. A Lekérdező modul segítségével, még a nem adatbázis szakértő felhasználók is tölthetnek le adatot a HIR adatbázisból egy intuitív lekérdezési felhasználói felület segítségével. A lekérdezés eredményeként táblázatokban megjelenő adatbázison felül, földrajzi funkcionalitás is beépítésre került a HIR rendszer Térkép megjelenítő (Map Viewer) moduljába. Ezzel a Térkép megjelenítővel, a HIR adatbázisból származó lerakó adatok bemutathatók térképen. A Térkép megjelenítő az összes modulból behívható és minden esetben a behívó modullal szinkronizált. Más modulok eredményeinek bemutatásán túl, a Térkép megjelenítővel egyszerű lekérdezések is elvégezhetők. 3.5.Műszaki háttér Technikailag a HIR rendszer kliens szerver alkalmazásként került fejlesztésre, amely bérelt vonalon keresztül képes a kommunikációra. A központi adatbázis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban került telepítésre és bérelt vonalon keresztül érhető el a Környezetvédelmi Felügyelőségek által. A HIR adatbázis ORACLE 8.1.6 es környezetben, a felhasználói felület Delphi 6 (Borland) programozási környezetben és MapObjects 2.1 -ben (ESRI) került kialakításra. A Felhasználói kézikönyv tartalmazza a Hulladéklerakó Információs Rendszer összes moduljának leírását. A kézikönyvön túl egy tanfolyam is megrendezésre kerül 2003. 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 13-2003. január
januárjában, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek kiválasztott munkatársainak képzésére. 3.6.A Hulladéklerakó Információs Rendszer használata A Hulladéklerakó Információs Rendszer általános tervét a következő vázlaton láthatjuk (3.1. ábra). 3.1. ábra: Általános rendszerterv a Hulladéklerakó Információs Rendszerhez HIR Rangsoroló Modul Pontszámok számítása HIR Grafikus (felhasználói felhasználói felület) Felület Lekérdezési igény Lekérdezés eredménye Adatrögzítő Modul Regionális rendszer a KÖFE-ken Adatbevitel Térképek (GIS) Központi adatbázis ORACLE RDBMS Központi szerver a KÖMben Az egyes HIR modulok bemutatása az alábbiakban történik: 1. Hulladéklerakó Információs Adatbázis Modul A Hulladéklerakó Információs Rendszer lényegét az Oracle környezetben létrehozott Relációs Adatbázis Kezelő Rendszer (RDBMS) jelenti. Ez alapjában véve az adatbázis, amely az összes, a magyar települési szilárdhulladék-lerakók felmérése során összegyűjtött releváns információt tartalmazza. A tervezés két lényeges tárgykörön alapult: - Az adatbázisnak meg kell felelnie a lerakókkal kapcsolatos információk tárolásához szükséges követelményeknek; - Az adatbázisnak módosíthatónak kell lenni a jövőbeni szükségleteknek megfelelően. Az adatbázis ezért tartalmaz egy központi egységet, a lerakót. E köré az egység köré tematikusan, különböző alegységekben kerül tárolásra a lerakóval kapcsolatos információ, vagyis általános lerakó adatok, kibocsátási adatok, migrációs adatok, behatási adatok, kockázat csökkentési adatok, valamint területi és laboratóriumi adatok. Adatok egyszerűen hozzáadhatók és törölhetők az adatbázisból az adatbázis stabilitásának veszélyeztetése nélkül. A jövőben ez az adatbázis kiegészítésre és aktualizálásra kerül a RKF-ek és a KVM által. Annak érdekében, hogy biztosítsuk az átjárhatóságot az országos környezetvédelmi információs rendszerrel (OKIR) kapcsolatot hoztunk létre a HIR rendszer és az OKIR között az objektumon (KTJ) keresztül és (KUJ) kliens kóddal. 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 14-2003. január
Adatbeviteli modul A tereplátogatások során a lerakókról gyűjtött adatok a HIR adatbázisban kerültek rögzítésre. Analóg formátumú, a szükséges adatokat tartalmazó nyomtatványokat kellett kitölteni a tereplátogatások során. Ezen adatok kerültek bevitelre az adatbázisba, adatrögzítők segítségével az Adatbeviteli modul használatával. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek munkatársai most már használhatják az Adatbeviteli modult az adatbázisban való kiegészítések és aktualizálások elvégzésére. A Hulladéklerakó Információs Rendszerben lévő hibák előfordulására a legnagyobb kockázatot az adatbevitel jelenti. Annak érdekében, hogy egy minőségileg értékes adatbázist hozzunk létre, minőségellenőrzéseket végeztünk a projekt során bevitt adatokra. Minden egyes mező ellenőrzésre került, hogy ezen mezők értékei megegyezzenek az analóg adatokkal. Az egységes adatbevitel és az adatbázis tartalom magas szintű minőségének biztosítása érdekében, mind a jelen leltárra, mind a jövőbeni aktualizálásokra nézve, egy Adatbeviteli Protokoll készült. Ez a Protokoll a HIR rendszer Felhasználói kézikönyvének részét képezi (56146/TM-476/01.03/Budapest). Az adatbeviteli lapra példát a 3.2. ábrán láthatunk. Az adatbeviteli folyamat során szerzett tapasztalatok alapján minden lehetséges ellenőrzést leprogramoztunk az ORACLE adatbázisba, azzal a céllal, hogy az adatok rögzítése során csökkentsük a hibaszámot. Továbbá a mezők közötti lehetséges érték sorozat relációk szintén ellenőrzés alá esnek. 3.2. ábra: HIR Adatbeviteli modul Intéző/Explorer modul A HIR adatbázisban történő egyszerűbb böngészés érdekében, kifejlesztésre került a HIR Intéző modul. Ez a modul egy fa-szerkezetű explorer, hasonló az MS Windows Intézőhöz. A fa alapját Magyarország képezi és az ágak a következő sorrendben tartalmazzák: a hulladék régiót, a környezetvédelmi felügyelőséget, a megyét, az önkormányzatot és a lerakót. A faszerkezetet a képernyő bal oldalán láthatjuk. A jobb oldal egy táblázatban mutatja be a hulladéklerakó leltárba vett értékeit (3.3. ábra). 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 15-2003. január
3.3. ábra: HIR Intéző modul Lekérdező modul A végfelhasználónak lehetősége van információk lekérdezésre és kinyerésre a Hulladéklerakó Információs Rendszerből. E célból készült a Lekérdező modul. A lekérdezések eredményei egy táblázatban kerülnek megjelenítésre, amelyet exportálhatunk, vagy kinyomtathatunk a rendszerből. A lekérdező modul felhasználóbarát, ezáltal a végfelhasználónak nem szükséges technikai tudással rendelkezni az adatbázis kezelésről (pl. SQL), hogy adatot tudjon kinyerni a HIR adatbázisból. A lekérdezett eredmények táblázatokban jelennek meg. A lekérdezett eredmények további felhasználás céljából exportálhatjuk. A Lekérdező modulra példát a 3.4. ábrán láthatunk. 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 16-2003. január
3.4. ábra: HIR Lekérdező modul Lerakó rangsoroló modul A Hulladéklerakó Információs Rendszer legfontosabb eleme a Lerakó rangsoroló modul (egy döntéstámogató modul). Ez a rendszer lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy felülvizsgáljanak és értékeljenek minden egyes lerakót. Az értékelés kategóriákba sorolást eredményez, a Második jelentés tervezetben (Tevékenységek 1a és 1b (56146/R001/WVV/Budapest)) leírtak szerinti kritériumok és értékek alapján. Rangsorolási eredményekre példát az 3.5. ábra mutat be. 3.5. ábra: HIR rangsorolás eredményei 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 17-2003. január
A Hulladéklerakó rangsorolási rendszer célja, hogy meghatározhatóvá váljanak a kockázati értékek minden egyes lerakóra nézve. Az értékelés, az adatrangsorolási rendszer által végrehajtott számításokon alapszik, a területi felmérésekből, GIS térképekből, és az adatbázisban tárolt súly adatokból származó adatokkal végezve. A végfelhasználó ezáltal rendelkezik egy hatékony és dinamikus döntéstámogató programmal, amelyet lefuttathat és újrafuttathat, amennyiben az adatok, vagy térképek megváltoznak, illetve aktualizálásra kerülnek a jövőben. Mivel a rangsorolást gondosan kell kezelni, ezért ennek használata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogosultsággal rendelkező munkatársaira korlátozódik, lásd 3.3 fejezet. A kalkulációs modul az ORACLE szerveren fut, HIR felhasználói interfész nélkül. A rangsorolási eredmények azonban a rendszer minden moduljából megtekinthetőek. Az összes rangsorolással kapcsolatos paraméter megtekinthető az Intéző modulból. Térkép megjelenítő modul A térképeknek két fontos céljuk van a Hulladéklerakó Információs Rendszerben: a Térkép megjelenítő modulban használatosak, mint a hulladéklerakó adatainak bemutatására szolgáló háttér információ, valamint a lerakók rangsorolásához és osztályozásához szükséges paraméterek kinyerésére szolgál. A térképek megtekinthetők a HIR rendszerben a Térkép megjelenítő modul segítségével, MapObjects (ESRI) programozási környezetben. A térkép megjelenítővel a lerakóról információ kérhető le az adatbázisból, a lerakóra történő kattintással. Egy részletesebb mértékre történő nagyítással részletes topográfiai térképekhez jutunk, amelyekben a lerakó helyét találhatjuk meg. A 3.6. ábra egy áttekintését mutatja be a Térkép megjelenítőnek. 3.6. ábra: HIR Térkép megjelenítő 56146/JJMM-466/12.02/Budapest Végső jelentés - 18-2003. január