E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Szám: 6432-1/2007-SZMM TERVEZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a rehabilitációs járadékról, a megváltozott munkaképességűek új minősítési rendszeréről, a rehabilitációs szolgáltatásokról, valamint a rehabilitációs járadékban részesülők együttműködéséről Budapest, 2007. március

Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés melléklete szerinti törvény-tervezet a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtására került előkészítésre. A Korm. határozatban foglaltak szerint: 1. Az aktív korú, a munka világával a kapcsolatukat el nem vesztett, jelentős megmaradt munkavégző képességgel rendelkező, rokkantsági nyugellátást kérelmezők körében az eljárás során indokolt a rokkantsági nyugellátás helyett a rehabilitációs járadék bevezetése. A feladat megvalósítása érdekében hatástanulmánnyal, modellszámításokkal és munkaerőpiaci prognózisokkal alátámasztott módon elő kell készíteni és a Kormány elé kell terjeszteni a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvény tervezetét. 2. Az új komplex szakértői és szükségletfeltáró minősítési rendszert, valamint a rehabilitációs szolgáltatások koordinálásának országos hálózatát a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá kerülő Országos Orvosszakértői Intézet bázisán kell kialakítani, ehhez meg kell teremteni a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezzel párhuzamosan elő kell készíteni az új komplex szakértői minősítési rendszer szabályozásáról és az eljárási rendről szóló kormányrendelet tervezetét. 3. Elő kell készíteni a rehabilitációs szolgáltatások komplex rendszerét szabályozó kormányrendelet tervezetét. A fenti feladatok megvalósításával összefüggésben az előterjesztés célja olyan ellátórendszer és foglalkoztatási rehabilitációs eljárás, támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. A rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem tehetők képessé; ezáltal nő a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok foglalkoztatása, csökkennek a költségvetés, államháztartás és a családok terhei; és erősödik az esélyegyenlőség, mérséklődik a hátrányos helyzetűek száma és aránya. A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat kidolgozásakor azt tartottuk szem előtt, hogy az új rendszert csak fokozatosan, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével párhuzamosan, a foglalkoztatási korlátokra tekintettel szabad kialakítani. Az új rendszer fejlesztését elsősorban európai források fedezik, az e célra felhasználható nemzeti források csak igen szerény mértékben bővíthetőek. Ebből

2 kiindulva első körben olyanok számára javasoljuk kötelezővé tenni a passzív ellátás mellett a rehabilitációt, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátásaira jogosultak, azaz esetükben a rehabilitáció egyéni és társadalmi előnyein kívül, annak államháztartási haszna is kimutatható. E kiindulási pont egyúttal azt is jelenti, hogy a rehabilitációs járadék megállapítási szabályait célszerű a rokkantsági nyugdíj szabályaihoz közelíteni, és ezzel egyidejűleg a rokkantsági nyugdíjazás szabályait is korszerűsíteni. Ugyanakkor a rehabilitációs szolgáltatásokat más jogszabályokban a teljes érintetti kör számára indokolt fokozatosan elérhetővé kell tenni. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek sikeres rehabilitációjának alapfeltétele egy új, korszerű szakértői rendszer kiépítése, amelynek eredményeképpen a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történik; nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok munkaerő-piaci visszatérését; az igénylők állapotának, az ellátások jogosultságának objektívebb, sokoldalúbb, reálisabb értékelésével az ellátások nyújtása is hatékonyabb, igazságosabb lesz. Az elmúlt két év alatt jelentős mértékben átalakult a foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszere, és a reform-folyamat még napjainkban is tart. Az új szabályok bevezetését az indokolta, hogy a korábbi támogatás, a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek részére járó dotáció folyósítása egy olyan, több mint húsz évvel ezelőtt alkotott jogszabályon alapult, amely alkalmatlanná vált napjaink munkaerő-piaci folyamatainak kezelésére, és a szabályozás az uniós elvárásoknak sem felelt meg. E folyamat keretében valósulhat meg a rehabilitációs járadékban részesülő személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások és szolgáltatások meghatározása. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés illeszkedik a kormányprogramnak a nagy ellátórendszerek reformjára, illetve a gazdasági aktivitás növelésére, a foglalkoztatás bővítésére irányuló célkitűzéseihez. III. Előzmények Az előterjesztés a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtására került előkészítésre.

3 IV. Várható szakmai hatások Az egészségkárosodott, fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű emberek számára olyan új ellátó rendszer kerül kialakításra, amelyben rehabilitálható (illetve a veleszületett fogyatékossággal rendelkezők esetében a habilitálható) személyek számára a foglalkoztatás az elsődleges megoldás. Ennek eszközei a következők: a) a rehabilitációra ösztönző új ellátás (rehabilitációs járadék) bevezetése a munkaképtelenség átmeneti állapotában; b) az egészségkárosodás és a komplex rehabilitációs szükséglet új, az orvosszakértői minősítési rendszer helyébe lépő komplex szakértői minősítési és egyéni szükségletfeltáró rendszerének kiépítése; c) az egészségügyi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások egységes rendszerbe illesztése, illetve bővítése; d) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása bővítésének elősegítése új támogatási formák bevezetésével és munkáltatók rehabilitációs kötelezettségeinek növelése. V. Várható gazdasági hatások A feltételek megteremtésében, a rehabilitációs folyamatban meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak, mindenekelőtt a Társadalmi Megújulás Operatív Programban és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban megvalósuló fejlesztéseknek, projekteknek, támogatásoknak. A foglalkoztatási rehabilitáció költségei kezdetben magasabbak lesznek a jelenleginél. Az ellátottak 50-60%-ának munkába helyezésével a 4-5. évet követően a jelenlegi árakon 15 Mrd Ft körüli megtakarítással számolhatunk, s ezzel a jelenlegi rehabilitációs támogatások mintegy 1/4-1/3-a kerülne felhasználásra. A megváltozott munkaképességűek egész rendszerére (rokkantsági nyugdíj+rehabilitációs járadék) vonatkoztatva megállapítható, hogy a halmozott megtakarítás a 6. évben (2013) eléri a 70 Mrd forintot. Az előterjesztésben bemuatott modellek kimeneteinek és a költségek adatait elemezve megállapítható, hogy a rehabilitációs járadékrendszer évi 10 ezer fő körüli feltöltésével, az ellátottak 50-60%-ának munkába helyezésével a rendszer 4-6 év alatt számottevő megtakarítást eredményez és megtéríti a fejlesztés és működtetés költségeit. A megtakarítások átcsoportosítást eredményeznek a passzív és aktív ellátások között, javítva a rehabilitáció forrás-kondícióit. VI. Várható társadalmi hatások A rendszer bevezetésével a sikeres rehabilitáció révén évi 5-6 ezer fővel növelhető a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma, amely megszünteti a

4 különböző ellátórendszerektől, az állami gondoskodás lehetőségeitől való függőséget, lehetőséget teremtve a teljes értékű munka végzésére és az önfenntartásra, illetve az életszínvonal növelésére. Ezáltal az új rendszer hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, az egyenlő esélyek biztosításához, a szegregációs folyamatok megelőzéséhez, megszüntetéséhez. A társadalmasított ellátórendszer erősíti a társadalmi kohéziót, a szolidaritást. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség A törvény tervezetének rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a Közösségi rendeletben meghatározott módon kell alkalmazni. A törvény tervezete a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. VIII. Műszaki tartalmú szabályozás Műszaki tartalmú szabályozás nem kerül elfogadásra a javasolt döntés alapján. IX. Kapcsolódások Az előterjesztés nem kapcsolódik más, folyamatban lévő előterjesztéshez. X. Fennmaradt vitás kérdések XI. Javaslat a sajtó tájékoztatására

H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a rehabilitációs járadékról, a megváltozott munkaképességűek új minősítési rendszeréről, a rehabilitációs szolgáltatásokról, valamint a rehabilitációs járadékban részesülők együttműködéséről szóló kormány-előterjesztést, és 1. elrendeli az előterjesztés mellékletét képező törvényjavaslatnak az Országgyűlés elé terjesztését; ki; 2. a törvényjavaslat előadójául a szociális és munkaügyi minisztert jelöli 3. elrendeli a) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szervezetéről, működéséről, valamint eljárásának részletes szabályairól, továbbá b) komplex rehabilitációról szóló kormányrendeleteknek az előterjesztésben foglaltak alapján történő előkészítését.

Melléklet a 6432-1/2007-SZMM számú kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2007. évi törvény a rehabilitációs járadékról Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja: E törvény alkalmazásában: Alapfogalmak 1. a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy születési rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás, b) kereső tevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. -a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység, c) kereset: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4. -a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott, a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset; d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja, hogy az egészségkárosodást szenvedett személy alkalmassá váljon az egészségkárosodást megelőző munkakörének vagy a képzettségi szintjének, illetve az egészségkárosodást követően számára megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásra.

2 TERVEZET A törvény hatálya 2. (1) E törvény hatálya kiterjed: a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései alapján biztosítottnak minősülő személyre, illetve arra, aki a rehabilitációs járadékra e törvény rendelkezései alapján jogosult, b) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre, c) a rehabilitációs szakértői szervre, és d) az állami foglalkoztatási szervre. (2) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet) hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a Közösségi rendeletben meghatározott módon kell alkalmazni. (3) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. A rehabilitációs járadékra való jogosultság 3. (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki a) 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és b) az a) pont szerinti egészségkárosodással összefüggésben jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségi szintjének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, vagy az egészségkárosodás következtében a keresete legalább 20%-kal alacsonyabb lenne az egészségkárosodás előtti kereseténél, és c) rehabilitálható, valamint d) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (2) A szükséges szolgálati idő megállapítására és igazolására a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) Rehabilitációs járadék nem állapítható meg annak, aki saját egészségkárosodását szándékosan okozta.

3 TERVEZET (4) Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki a) öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban; b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában, vagy közszolgálati járadékában; c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben, baleseti járadékban; d) az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban; e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban; f) a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban; valamint g) a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesül. A rehabilitációs járadék összege 4. (1) A rehabilitációs járadék összege és legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. (2) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, a rehabilitációs járadék összege és legkisebb összege megegyezik az (1) bekezdés szerinti összeggel. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre a rehabilitációs járadék megállapításával összefüggésben nincs lehetőség. (3) A rehabilitációs járadék összegének meghatározása során a rokkantsági nyugdíj összegére és a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló kereset meghatározására a Tny. rendelkezéseit (Tny. 28. ) kell megfelelően alkalmazni. (4) A rehabilitációs járadékot évente emelni kell, az évenkénti emelésre a Tny. rendelkezéseit (Tny. 62-63. -ok) kell megfelelően alkalmazni. A rehabilitációs járadék évenkénti rendszeres emeléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia.

4 TERVEZET Eljárási szabályok 5. (1) A rehabilitációs járadékra való jogosultság, a járadékban részesülőt érintő jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A rehabilitációs járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére és a járadékból történő levonásra ha e törvény eltérően nem rendelkezik a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) A rehabilitációs járadékot írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) lehet kérelmezni. Ha a rehabilitációs járadékot igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta önállóan terjesztheti elő. (3) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek az azonosításához és a Ket. 36. -ának (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével az igénye elbírálásához szükséges adatokat, iratokat is elő kell terjesztenie. (4) A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő kötelezhető arra, hogy kereseti viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság 15 napon belül köteles közölni az igénylő személyi jövedelemadójának alapját, illetve keresetét. (5) Ha a rehabilitációs járadékra való jogosultság feltételei a 3. (4) bekezdésének c)-h) pontjaiban meghatározottak kivételével fennállnak, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az igénylőt a járadék várható összegének közlésével felhívja arra, hogy amennyiben a rehabilitációs járadék megállapítását kéri 15 napon belül igazolja, hogy a folyósított ellátás megszüntetését kezdeményezte; ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy az igazolás hiányában a kérelmet elutasítja. (6) A rehabilitációs járadékot a (6) bekezdésben foglalt esetben csak akkor lehet megállapítani, ha az igénylő a jogerős határozat bemutatásával igazolja a 3. (4) bekezdésének c)-h) pontja szerinti ellátás megszüntetését.

5 TERVEZET (7) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a határozatban rögzíteni kell a járadékban részesülőnek az utolsó két teljes naptári évre vonatkozó keresetének havi átlagát. (8) Amennyiben a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a Tny. 64. -ának (9)-(10) bekezdésén alapuló időszakos orvosi felülvizsgálata során megállapítható, hogy a folyósított nyugellátásra nem, de a rehabilitációs járadékra jogosult, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást megszünteti, és az érintettet tájékoztatja arról, hogy kérelmére rehabilitációs járadékot állapít meg. (9) A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes. (10) A bíróság az e törvényben szabályozott eljárásban hozott érdemi határozatot megváltoztathatja. 6. (1) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához, illetve a felülvizsgálathoz a rehabilitációs szakértői szerv a megkereséstől számított 60 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést végez, és szakvéleményt ad a) az egészségkárosodás mértékéről, b) a szakmai munkaképességről, c) a rehabilitálhatóságról, d) a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá e) a rehabilitációhoz szükséges időtartamról. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményéhez kötve van. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az igénylőt orvosi vizsgálat céljából a rehabilitációs szakértői szerv előtti személyes megjelenésre kötelezheti. Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívásra az előírt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárást végzésével megszünteti. (4) A rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggesztheti. (5) Ha a rehabilitációs járadék iránti igényt a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján az igénylő egészségi állapotára tekintettel utasították el, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha az igénylő csatolja a háziorvos (szakorvos)

6 TERVEZET igazolását arról, hogy az egészségi állapotában az elutasítást követően lényeges változás következett be. Együttműködési kötelezettség 7. (1) A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá b) teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. (2) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékra jogosultat az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékra jogosult a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával a határozat jogerőre emelkedéstől számított 5 munkanapon belül megkeresi az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében. (3) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet. (4) A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is. (5) Amennyiben a rehabilitációs járadékra jogosult kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a munkáltatót. A munkáltató a megkeresést követő öt munkanapon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a munkáltató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapul vételével kell megkötni. (6) A rehabilitációs megállapodás megkötését követően az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet és a folyósító szervet. (7) A rehabilitációs járadék folyósítása a rehabilitációs megállapodás megkötését követően kezdhető meg.

7 TERVEZET 8. (1) A rehabilitációs járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha a) az egészségi állapotában romlás következett be, illetve b) kereső tevékenységet folytat, vagy keresete megváltozott, c) a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben lényeges változás következett be. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rehabilitációs járadékban részesülő a bejelentéssel egyidejűleg igazolja keresetének összegét. Az ellátás időtartama 9. A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg. 10. (1) A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg. (2) Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet. (3) Az ellátásra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a) a 13. (1) bekezdésének d) pontja szerinti megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy önhibáján kívül az ezt követő 24 hónapon belül munkahelyét elveszítette, b) a 13. (1) bekezdésének e) pontja szerinti megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy kereső tevékenysége önhibáján kívül az ezt követő 24 hónapon belül megszűnt, illetve c) a 13. (1) bekezdésének f) pontja szerinti megszüntetési ok bekövetkezett, de az ezt követő 24 hónapon belül az érintett személy egészségi állapotában a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás következett be.

8 TERVEZET (4) Az ellátás teljes időtartama feléledés esetén sem haladhatja meg a 3 évet. A jogosultat a rehabilitációs járadék megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. (5) A rehabilitációs járadék kérelemre a megszüntetést követő 12 hónap elteltével ismételten megállapítható abban az esetben, ha a 3. (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek fennállnak, és az igénylőnek egészségi állapotában, illetve más, a jogosultságot érintő egyéb feltételben lényeges változás következett be. A megszüntetéstől számított 24 hónapon belül nem lehet a rehabilitációs járadékot ismételten megállapítani, ha a megszüntetésre a 13. (1) bekezdésének g)-h) pontjában meghatározott ok miatt került sor. (6) Az ellátás meghosszabbítása, feléledése, illetve ismételt megállapítása esetén a rehabilitációs járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell. 11. A rehabilitációs járadék folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (Tny. 79. ). Felülvizsgálat 12. (1) A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt romlás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a rehabilitációs járadékban részesülőt a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett orvosi felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti az (1) bekezdésben foglalt esetben, továbbá, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt. (3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet.

9 TERVEZET Az ellátás megszüntetése 13. (1) Az ellátást meg kell szüntetni, ha a) a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt, b) a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte, c) az ellátás időtartama eltelt, d) a rehabilitáció sikeresen megvalósult, e) a rehabilitációs járadékban részesülő keresete 6 hónapon keresztül havi átlagban eléri a járadék összegének megállapításakor figyelembe vett utolsó két teljes naptári évre vonatkozó keresetének havi átlagát, f) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan romlás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, g) a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy h) a rehabilitációs járadékban részesülő az elrendelt felülvizsgálat keretében az orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy nem járult hozzá a szükségesnek tartott vizsgálatok elvégzéséhez. (2) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés a), d)-e) és g) pontjaiban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén 5 napon belül értesíti a rehabilitációs járadékot megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. (3) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a rehabilitáció akkor tekinthető sikeresnek, ha a rehabilitációs járadékban részesülő a rehabilitációs tervben foglaltakat teljesítette, és legalább 6 hónapon keresztül az 1. d) pontjában meghatározott munkakörben munkát végzett. Munkavégzés hiányában a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulása esetén a rehabilitáció akkor tekinthető sikeresnek, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs szakértői szerv ezt megállapította. (4) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak megvalósítása érdekében az állami adóhatóság a rehabilitációs járadékban részesülő személy vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. -ának (2) bekezdésében foglalt bevallás alapján keresetét rendszeresen figyelemmel kíséri, és az erre vonatkozó adatokat havonta, a tárgyhót követő hó 15-éig továbbítja az állami foglalkoztatási szervhez. (5) A rehabilitációs járadékot az (1) bekezdés c) pontjában, illetve az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.

10 TERVEZET (6) Az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot a megszüntetési ok megállapítását követő második hónap első napjától kell megszüntetni. Adatkezelés 14. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére a Tbj. társadalombiztosítási nyilvántartásokra, és a Tny. nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 15. (1) Az állami foglalkoztatási szerv a rehabilitációval összefüggő tevékenysége érdekében a) a rehabilitációs járadékban részesülő családi és utónevére, születési családi és utónevére, születésének helyére, idejére, anyja születési családi és utónevére (természetes személyazonosító adatok), b) a rehabilitációs járadékban részesülő állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállására, c) a rehabilitációs járadékban részesülő belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyére, d) a jogosultsági feltételekre, a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotára és az azokban bekövetkezett változásokra, e) a rehabilitációs járadékban részesülő iskolai végzettségére és szakképzettségére, f) az ellátás megállapítására és megszüntetésére, g) az ellátás kezdő és befejező időpontjára, h) a jogosultság megállapításához szükséges keresetre, i) a rehabilitációs járadékban részesülő társadalombiztosítási azonosító jelére (TAJ szám) vonatkozó adatokat kezelheti. (2) A 14. szerinti, valamint az (1) bekezdésben meghatározott adatok a bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, a rehabilitációs szakértői szerv, az orvosszakértői szerv, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén továbbíthatók.

11 TERVEZET (3) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. (4) Az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései az irányadók. Módosuló jogszabályok 16. (1) A Tbj. 4. -a f) pontjának 1. pontja a következők szerint módosul: [E törvény alkalmazásában: Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki] 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és a rehabilitációs járadék, (2) A Tbj. 14. -ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [A nyugdíjbiztosítási ellátások:] c) rehabilitációs járadék; (3) A Tbj. 16. -a (1) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul: [Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki] b) a 14. (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,

12 TERVEZET [részesül.] lép: (4) A Tbj. 26. -a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés (1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. (5) A Tbj. 26. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. a) pont 5. és 10. alpont] terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti. (6) A Tbj. 28. -a (1) bekezdésének a) pontja a következők szerint módosul: [A 27. -ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó] a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, rehabilitációs járadékban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a rehabilitációs járadék fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, (7) A Tbj. 29. -a (4) bekezdésének a) pontja a következők szerint módosul: [Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt] a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, rehabilitációs járadékban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a rehabilitációs járadék folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, (8) A Tbj. 42. -a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

13 TERVEZET [Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:] e) a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek, (9) A Tbj. 43. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 42. (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból] b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében az a) pontja szerinti adatok, valamint a d) pontból a munkahelyre és a foglalkoztatási jogviszony időtartamára vonatkozó adatok, támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az e) pontból a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére vonatkozó, [adatok igénylésére jogosultak.] 17. (1) A Tny. 22. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3-4. és 5. -a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadék összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb, a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv. 3-4. és 5. -a szerint prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, továbbá az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék összegét, b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó jövedelem (kereset) és az ellátás együttes összegét

14 TERVEZET kell keresetként figyelembe venni. (2) A Tny. III. fejezete a következő 3. címmel és 36/A.-36/G. -sal egészül ki: 3. Cím A 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj esetében A rokkantsági nyugdíjjogosultság 36/A. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, a) aki az Rjtv. szerint aa) 79 %-ot meghaladó egészségkárosodást szenvedett vagy ab) 50-79 %-os egészségkárosodást szenvedett, ezzel összefüggésben az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségi szintjének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és b) akinek az egészségkárosodás következtében a keresete legalább 20%-kal alacsonyabb lenne az egészségkárosodás előtti kereseténél, és c) akinek a rehabilitációja a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján nem lehetséges (az a)-c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: rokkant), és d) aki táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, és e) aki az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság elbírálásánál a 23. (2) bekezdésében, valamint a 26. -ban foglaltakat alkalmazni kell. A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő 36/B. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meghatározására a 24-25. -ban foglalt rendelkezések az irányadók. A rokkantsági nyugdíj összege, mértéke, az alapul szolgáló kereset 36/C. A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 28-29. -ban foglaltakat kell