MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MOSONI-DUNA ÉS LAJTA FOLYÓ TÉRSÉGI VÍZGAZDÁLKODÁSI REHABILITÁCIÓJA Szerzők: Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth Julianna (SOLVEX Kft.) Előadó: Déri Lajos 8. szekció Vizes élőhelyek védelme

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. CÉLKITŰZÉSEK, VÁRHATÓ EREDMÉNYEK... 4 2. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK, TERVEZÉS... 5 2.1. Előzetes vizsgálati dokumentáció... 5 2.2. Részletes megvalósíthatósági tanulmány... 6 2.3. Geodéziai felmérés... 6 3. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ISMERTETÉSE... 7 3.1. Belterületi szakaszok rendezése... 7 3.1.1. Mosonmagyaróvár... 9 3.1.2. Győr... 11 3.2. A Mosoni-Duna ökológiai rehabilitációja... 13 3.2.1. Holtágak rehabilitációja... 13 3.2.2. Vizes élőhelyek rehabilitációja... 16 3.2.3. Szigetek mellékágainak rehabilitációja... 17 3.3. Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja, duzzasztójának felújítása... 17 5. ÖSSZEGZÉS... 18 FELHASZNÁLT IRODALOM... 18 2 / 18

BEVEZETÉS Magyarország legnagyobb, természeti értékekben gazdag szigete a Duna és a Mosoni-Duna által körülölelt Szigetköz, mely a Duna lerakott hordalékán kialakult kiemelkedő jelentőségű élőhely. Az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és vízháztartási adottságok következtében ezen a területen különösen változatos élőhelyek alakultak ki. A Mosoni-Duna, a Duna szigetközi vízrendszerének déli részét lezáró dunai fattyúág, végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 123 km megtétele után Véneknél torkollik vissza a Dunába. Az 1970-es években a Duna medrének süllyedése miatt az évek jelentős részében a Mosoni- Dunába felszíni víz bevezetésére nem volt lehetőség, a folyó felső szakasza csak talajvízből kapott vízpótlást. Ennek következtében a part menti növényzet a meder felé terjeszkedett. Az 1990-es évek közepén megkezdődött folyamatos vízpótlás hatására a növényzet által összeszűkített mederszakaszok feláztak, ennek következtében nagytömegű fa dől(t) a mederbe, közlekedési akadályokat, helyi mederelfajulásokat okozott. A bedőlt fák, a feltorlódott uszadékok hordalékmegfogó hatása és az 1980-as évek tartós vízhiánya miatt előretörő vegetáció következtében a kevésbé markáns mellékágak lefűződési folyamata felerősödött. Különösen kisvizes időszakban a szigetek egy része félszigetnek tekinthető, a mellékágakat több helyen áttöltötték. A Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztóműve hatásával érintett duzzasztott mederbe torkollik be az árvizes időszakban jelentős mennyiségű hordalékot szállító Lajta folyó. Emiatt ez a mederszakasz jelentős mértékben feliszapolódott, feltöltődött. A Mosoni-Duna torkolati szakaszán a Duna kis- és középvízszintjeinek süllyedése miatt a Mosoni-Duna medre is beágyazódott, a kis- és középvízszintek csökkentek. A kialakult kedvezőtlen folyamatokat, jelenségeket tovább rontja a Duna megtámasztó hatásának fokozatos csökkenése, valamint a Győr folyóinak vízszintjeit befolyásoló leszívó hatása. A győri folyószakaszon a partvédőműveket a korábbi jellemző vízszintek figyelembe vételével építették ki. A vízszintcsökkenés ezért városképi, esztétikai szempontból különösen a belvárosi szakaszon rendkívül kedvezőtlen hatású. További problémaként jelentkezik, hogy a jelenlegi hidrológiai és medermorfológiai helyzetben a Mosoni-Duna folyamatosan veszti el összeköttetését a hozzá kapcsolódó mellékágakkal, betorkolló mellékvízfolyásokkal és belvízcsatornákkal, melynek következtében romlik a kapcsolódó víztestek vízminősége, valamint csökken ökológiai átjárhatóságuk. A káros hatások megakadályozása, esetleges visszafordítása csak a folyó és a csatlakozó medrek komplex rehabilitációjával, az ökológiai feltételek javításával, vízpótlásával valósítható meg. A Környezet és Energia Operatív Program keretén belül lehetőség nyílt komplex vízvédelmi beruházás megvalósítására. Az ÉDUVIZIG 2008 januárjában "Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja" címmel elkészítette a pályázatot. Az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" keretében a Beruházó 6.306.025.943 Ft vissza nem térítendő támogatást kapott a projekt megvalósítására. A dolgozatban a projekt tervezéssel és kivitelezéssel összefüggő tapasztalatait foglaljuk össze. Említést teszünk a projekt célkitűzéseiről, összefoglaljuk a tervezett beavatkozások típusait, majd részletesen kitérünk arra, melyek voltak azok a kritikus pontok a beruházás során, melyekre az ehhez hasonló projektek során érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. 3 / 18

1. CÉLKITŰZÉSEK, VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A beruházás megvalósítását indokolta, hogy a természetes folyamatok és az emberi beavatkozások következtében a Mosoni-Dunára jellemző korábbi természetes állapotok megváltoztak, a mellékágak feliszapolódása miatt azok vízpótlása korlátozódott, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult, a növény- és állatvilág fajgazdagsága csökkent. A beruházó célul tűzte ki, hogy megállítsa a kedvezőtlen folyamatokat, és pozitív irányba terelje azokat. Előirányozta az EU 2000/60 Víz Keretirányelv célkitűzései szerinti jó ökológiai potenciál elérését. Általános célok A vízrendszer vízminőségi valamint mennyiségi állapotának javítása és az ökológiai potenciál növelése. A vizes élőhelyek rekonstrukciója. Árvízi és belvízi biztonság megőrzése. Társadalmi célok Településkép javítása a folyó belterületi szakaszainak partrendezésével. A belterületi szakaszokon a vízi- és ökoturizmus fellendítése, feltételeinek megteremtése. A vízi turizmust korlátozó és balesetveszélyt okozó vízi növényzet és vízbe dőlt fák eltávolítása. Környezetvédelmi és ökológiai célok A víztestek vízminőségének javítása. A hasznos térfogat növelése. A vízi életterek optimális kihasználásának megteremtése valamennyi hidrológiai helyzetben. Kis- és középvizes időszakokban is a vízi élőlények szabad vándorlásának biztosítása. A projekt az 1. ábra szerint Rajka, Dunakiliti, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, Halászi, Hédervár, Kimle, Mecsér, Dunaszentpál, Dunaszeg, Kunsziget, Győrladamér, Győrzámoly, Győr és Vének község kül- és belterületét érinti. A belterületi szakaszokon az árvízi, hordalék- és jéglevezetési feltételek javítása történt, amely az érintett lakosság élet-és vagyonbiztonságát is növeli. A települések igényeinek figyelembe vételével partrendezést, burkolat átalakítást és építést terveztünk, így a későbbiekben lehetőség nyílhat további fejlesztések megvalósítására, úgymint vízparti sétány, kenu- és csónakkikötő és strand. Mosonmagyaróváron egységes vonalvezetésű part került kialakításra, mederben lerakódott iszap eltávolítása és természet közeli (pl. rőzsefonat alkalmazásával) terelőművek építése. Sor került továbbá a Mosoni-Duna duzzasztó ökológiai átjárhatóságának biztosítására a Szivárgó csatorna és az Aranyos-szigeti mellékág rehabilitációjával együtt. Győrben a Mosoni-Duna és a Rába folyó partszakaszainak átépítése, mederszűkítése, burkolatok visszabontása, és vízközeli padka kialakítása valósult meg. A külterületi szakaszokon az elsődleges cél az ökológiai feltételek javítása volt. A vizes élőhelyek, szigetek, holtágak és mellékágak rehabilitációjával létrejön a folyóval az élő 4 / 18

kapcsolat. Hosszútávon kedvező hatás érhető el a vízi és vízparti növényzet, a gázlómadarak és egyéb vízimadarak valamint a halállomány fajgazdagságában. A természeti értékek megőrzése lehetővé teszi a térség kulturális értékeinek (hajdani életmód, gazdálkodási formák) bemutatását, megőrzését is. A projekt jelentős gazdasági haszonnal jár a társadalom számára, hisz a beavatkozások hatására javulnak az ökoturizmus feltételei és a projekt hatásterületén élők (egyaránt az emberek, állatok és növények) életminősége is. 1. ábra: Tervezési terület átnézetes helyszínrajza 2. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK, TERVEZÉS A projekt előkészítési fázisában a különböző szintű terveket a VTK Innosystem Víz-, Természet- és Környezetvédelmi Kft. és a SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft. alkotta ún. MDL 2009 Konzorcium készítette el. A tervezők az Observátor Kft. és a Hullámvonal Kft. által 2004-ben készített elvi vízjogi engedélyezési terveket használták kiindulási alapként és azt fejlesztették tovább. 2.1. Előzetes vizsgálati dokumentáció A projekt kezdeti szakaszában környezetvédelmi hatástanulmány készült a tervezett beavatkozásokról, melyet az engedélyezési eljárásban a Hatóság előzetes vizsgálati dokumentációnak minősített. Ennek oka, hogy a vizsgálati eredmények a beruházásban tervezett beavatkozásokból adódó, számottevő kedvezőtlen hatást nem mutattak ki. 5 / 18

Különböző időpontban készült helyszínrajzok és hossz-szelvények, űr- és légi felvételek, a geodéziai mérések értékelése valamint a vízi és szárazföldi bejárások tapasztalatai alapján tárták fel a meglévő és a rehabilitációra javasolt lefűződött mellékágakat, folyó menti laposokat, kubikgödröket, vizes élőhelyeket, potenciális ívóhelyeket. A projekt indulásakor a Beruházó 19 vizes élőhely, 38 sziget és 6 holtág rehabilitációját tervezte megvalósítani. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal való előzetes egyeztetés alapján azonban a tervezett beavatkozások száma csökkent. Számos rehabilitációra szánt helyszínt jelenlegi állapotában természetvédelmi szempontból értékes területnek ítélték, állapotukat kedvezőnek tartották, ezért a beavatkozások egy részét természetvédelmi szempontból nem javasolták megvalósítani. 2.2. Részletes megvalósíthatósági tanulmány A Támogatási Szerződés értelmében részletes megvalósíthatósági tanulmányt kellett benyújtani a Közreműködő Szervezet felé, hogy a döntéshozók megfelelő információt kapjanak mind szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból. A Mosoni-Duna belterületi szakaszainak rendezésére, holtágainak, egyéb csatornáinak, vizes élőhelyeinek, szigeteinek a szigetek mellékágainak, valamint a Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációjára a "köztes RMT"-ben két reális fejlesztési irány vizsgálatára került sor: Az A változat szerint a megfelelő szabályozási szélesség kialakítása során - a Győr városi, beépített szakaszokon kívül - valamennyi belterületi mederszakaszon a vezetőművek és terelőművek a kotrás során kitermelt anyagból kerültek megépítésre. A Mosoni-Duna Győr belterületi szakaszán a mederszűkítés mértéke a kitermelendő és beépítendő anyagmennyiség egyensúlyát figyelembe véve történik. A B változat értelmében a megfelelő szabályozási szélesség kialakítása során - a Győr városi, beépített szakaszokon kívül - valamennyi belterületi mederszakaszon a vezetőművek és terelőművek vízépítési terméskőből létesülnek. A kitermelt anyag elszállításra kerül. A Mosoni-Duna Győr belterületi szakaszán a feliszapolódás kezelése egyszeri nagymértékű kotrással valósul meg, majd rendszeresen ismétlődő kotrások következnek. Ez esetben vezetőművek, terelőművek építésére nem kerül sor. A megvalósítandó változat több szempontú értékelés és költséghatékonysági elemzés kombinációjának segítségével került kiválasztásra. A több szempontú értékelés alapján megállapíthatjuk, hogy komplex vízvédelemi és műszaki szempontból az A változat megvalósítása a kedvezőbb, melyet a költséghatékonysági vizsgálat végeredménye is megerősített. Az A változat esetében érhető el ugyanis alacsonyabb befektetéssel magasabb fajlagos társadalmi-gazdasági haszon. 2.3. Geodéziai felmérés A rövid tervezési idő, a projektelemek tagoltsága és nehéz megközelítése, valamint a kedvező téli időjárás miatt a tervező az akkor még Magyarországon széles körben nem elterjedt megoldást, a légi szkennelést választotta a hagyományos földi geodéziai felmérés helyett. Ehhez természetesen ellenőrző és kiegészítő földi felmérések is készültek. Mederfelvételek csak a beavatkozással érintett szakaszokra terjedtek ki. A légi szkennelés a teljes Mosoni- Dunára és a tervezéssel érintett Lajta szakaszra készült el ortofotóval együtt. Az új technológia választásának a későbbiekben további eredménye is volt. Ezzel az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság olyan - a projektet nem érintő - adatokhoz jutott, amelyek 6 / 18

később a 2013-as rendkívüli Duna és ennek következtében a Mosoni-Duna árvízvédekezésekor a szükséges gyors döntésekhez rendkívül hasznosak voltak. 3. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ISMERTETÉSE A projekt a Lajta és Mosoni-Duna menti településeket érintve Magyarország ÉNy-i részén, a Nyugat-dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megye területén, a Győri és a Mosonmagyaróvári kistérségben került megvalósításra. A Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja területileg a két kistérség mintegy 40 %-át, valamint a lakosság közel 80 %-át érintette. A Mosoni-Duna 16 települést érintő, cca. 29 km hosszú belterületi szakaszának rendezése az árvízi-, hordalék- és jéglevezetési feltételek javítása érdekében készült el. A projekt keretein belül valósult meg 4 holtág, 5 vizes élőhely valamint 13 sziget mellékágának rehabilitációja is mintegy 35 km hosszan, sor került a Lajta folyó alsó 4 km hosszú szakaszának mederrendezésére, és két duzzasztó, a Lajta mosonmagyaróvári és a Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztójának rekonstrukciója is. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy a projekt mind méreteit, mind összetettségét tekintve is figyelemre méltó beruházásnak tekinthető. 3.1. Belterületi szakaszok rendezése A projekt keretein belül megvalósuló beavatkozások célkitűzése vízvédelmi tevékenységek végrehajtása partrendezési munkák és mederszűkítések végzésével, ezzel javítva a belterületi mederszakaszokon az árvíz- és jéglevezetési, valamint hordalék viszonyokat. A Mosoni-Duna alsó szakaszán az árvízvédelmi problémát alapvetően a dunai árhullámok visszaduzzasztása, a rábai és rábcai árhullámokkal való egybeesése okozza. A Duna árvizeinek a múlt század elején, a Rajkai zsilip megépítésével történő kizárása óta a Mosoni- Duna felső, visszaduzzasztással nem érintett szakaszain árvízveszélyt csak a Lajta árhullámai jelentenek. A jelenlegi üzemrendnek megfelelően árvíz idején csak az ökológiai minimumnak számító 5,0 m³/s vízhozam kerül betáplálásra, ezért a Lajta torkolata feletti szakaszon közvetlen árvízveszéllyel nem kell számolni. A Mosoni-Dunán a partok dinamikus terhelése lényegesen csökkent. Több belterületi szakaszon a vízi növényzet elburjánzása zavarja a strandolást, valamint nehezíti a Mosoni-Duna teljes szakaszán kedvelt vízi sportolást, csónakkal való közlekedést, kikötést. Ezek kezelésére is több szakaszon partrendezésre került sor. Egyes helyeken a túlszélesedett meder miatt a parti feliszapolódás olyan mértékű volt, hogy kisvizes időszakban a kikötött csónakok megfeneklettek, a vízpartot csak az iszapon keresztül tudták megközelíteni. A belterületeken elvégzett beavatkozások két fő típusra oszthatók: Egységes vonalvezetésű part kialakítása (partrendezés) Vezetőmű építése (mederszűkítés) Egységes vonalvezetésű part kialakítása A Mosoni-Duna belterületi szakaszai nem mutattak egységes képet, ezért a rendezésük esztétikai szempontból is indokolttá vált. A beavatkozás 1:2-1:12 közötti rézsűhajlással 7 / 18

készült. A lankásabb partokat 20 cm vastag homokos kavics terítéssel terveztük. Az 1:2-es rézsűszakaszokon a KÖV feletti felületek füvesítésére került sor. Azokon a helyeken, ahol állékonysági vagy egyéb problémák miatt a part erodálódott, lábazati kőszórásra támaszkodó terméskő rézsűbiztosítás készült. Vezetőmű építése Számos szakaszra jellemző, hogy a meder a megváltozott vízhozamokhoz képest túl szélesnek bizonyult, ezért feliszapolódott, elhínárosodott. A feliszapolódásra hajlamos mederszakaszok szűkítése érdekében a szabályozási szélességnek megfelelő helyen a 2. ábra és az 1-2. kép szerint természetközeli vezetőmű kialakítására került sor. A vezetőmű megépítése után a meder főágra és vizes élőhelyre válik szét. A leggazdaságosabb építőanyag a mederből kitermelt homokos kavics. Az ebből kialakított földművet az elhabolás ellen rőzsemű védi. A fűzvesszőből készült védelem a növényzet kihajtása után biztosítja a vezetőmű hosszú távú állékonyságát. 2. ábra: Vezetőmű mintaszelvénye (torzított lépték) 1. kép: Készülő vezetőmű főág felőli oldala Kimlén 8 / 18

2. kép: Készülő vezetőmű vizes élőhely felőli oldala Kimlén Vezetőmű építésére korábbi mederrendezési munkálatok során már sor került (pl. Halászi és Máriakálnok térségében). A tervezett beavatkozások így az akkor bevált építési gyakorlat szerint terméskő helyett helyi anyagból készültek. Ez a megoldás gazdaságosabb, és a kitermelt anyag elhelyezésére is megoldást jelentett. A projekt összes érintett helyszínének bemutatására a dolgozat kerete nem ad lehetőséget. Ezért a tervezés és kivitelezés szempontjából érdekesebbnek ítélt mosonmagyaróvári és győri belterületi beavatkozásokat ismertetjük a továbbiakban. 3.1.1. Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár belterületi szakasza több, fizikailag részben különálló, de összességében (és a kívánt eredmények elérése érdekében) összefüggő beavatkozásból áll. Ezek közül összetettségét tekintve egyedinek mondható a mosonmagyaróvári duzzasztó térségének rendezése. Ennek fő célja, hogy a szivárgó csatorna rehabilitációjával a duzzasztó ökológiai átjárhatóságát megteremtsük. A többcélú rehabilitáció az alábbi létesítmények, beavatkozások megvalósításával (3. ábra) járt: A terelőtöltés felújítása, vezetőmű kialakítása. A szivárgó csatorna természetközeli felújítása, a felső szakaszán a Mosoni-Dunával történő összeköttetés megteremtése úgy, hogy az ökológiai folyosót és a szélsőséges hidrológiai helyzetek kivételével a csónakok áthaladását is biztosítsa. Ezeket a célokat 2 db fenékküszöb, 1 db áteresz és 1 db híd építésével értük el. A terelőtöltés és a Mosoni-Duna bal parti sétánya között a szivárgó csatornából kiágazva és oda visszatorkollva természetközeli módon kialakított jobb parti mellékág (vizes élőhely), a terelőtöltés keresztezésénél 2 db áteresz építésével. A terelőtöltés és a Mosoni-Duna 83+338-83+056 fkm szakasza közötti szúnyogtanyának minősíthető mélyterület rehabilitációja kotrással (vizes élőhely kialakítása). A Mosoni-Dunával az élő kapcsolat megteremtése 2 db áteresz építésével. Az Aranyos-szigeti mellékág összekötése a Mosoni-Dunával és a szivárgó csatornával. A meder kotrása természetközeli kialakítással. Csónakátemelő rámpa kialakítása a meglévő árapasztó bukóban a kis hajók átjutásának biztosítása céljából. 9 / 18

3. ábra: A Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztójának térségében tervezett beavatkozások 10 / 18

A rehabilitáció mellett felújításra kerültek a duzzasztómű villamos- és gépészeti berendezései. Ezzel olyan duzzasztott vízszint állítható elő, mellyel a turisztikai szezon a jelenlegi időtartamához képest meghosszabbítható. A beavatkozások eredményeképpen a szakasz a lakosság számára megközelíthetővé vált. A térség rekonstrukciójával a műtárgy ökológiai és turisztikai átjárhatóságát biztosítottuk. 3.1.2. Győr Győrt a folyók városának nevezik. Az elnevezés találó, mivel a városon több folyó halad keresztül, és a környezetében is több vízfolyás található. Ehhez képest sajnálatos, hogy a vizek kihasználtsága a lehetőségekhez képest rosszabbodott. Győr belvárosában a Mosoni-Duna, sőt a Rába vízszintjeit is alapvetően a Dunán, a Mosoni- Duna torkolatánál kialakuló vízállások határozzák meg. A Duna vízjárásában az utóbbi évtizedekben bekövetkező negatív változások kedvezőtlen hatással voltak a város vízszintjeire is. Az utóbbi 30 évben a Mosoni-Duna és a Rába torkolati szakaszán a kis- és középvízszintek süllyedése figyelhető meg. Ez a burkolatok állékonysága valamint városképi szempontból is egyaránt kedvezőtlen. A szűk vízfelület és az év nagy részében láthatóan iszappal borított, rendezetlen kőfelület (3. kép) rontja a vízpartok esztétikai hatását, megnehezíti annak megközelíthetőségét, a stégek biztonságos elhelyezését. 3. kép: A Mosoni-Duna Rába torkolat feletti szakasza Győrben (feliszapolódott meder és a távlati cél) Célunk volt, hogy a meglévő lábazati- és rézsűbiztosítás, valamint a parti burkolatok átalakítása illetve újak tervezése során a vízpart esztétikai hatása mind a jelenlegi hidrológiai helyzetben, mind pedig a torkolati vízszintemelést követően kedvezőbben alakuljon. A tervezés során szempont volt, hogy lehetőségek szerint csökkenjen a feliszapolódás és javuljon a vízpartok megközelíthetősége. Fontosnak tartottuk a tervezés során, hogy azokon a részeken, ahol árvízvédelmi szempontok, a hidak állékonysága vagy egyéb okok miatt nem indokolt a burkolt felület, azok részleges visszabontásával minél nagyobb vízparti zöldterület alakuljon ki a 3. képnek megfelelően. Különleges kihívást jelentett Győr belterületén (a Kettős-híd és a Kossuth-híd közötti folyószakaszon), hogy a vízgazdálkodási célok elérése mellett egy esztétikus, a lakossági igényeket és a városképbe való illeszkedést is kielégítő beavatkozás valósuljon meg. Ennek 11 / 18

érdekében több a város vezetőségének bevonásával tartott egyeztetésre került sor, melyre látványtervek is készültek. Ezen a szakaszon található a győriek szóhasználata szerinti ún. "Vársarok", a Püspökvár várfalának kiugró része, ami 80 cm-re közelíti meg a Rába partvonalát. Közvetlenül felette az áramlási viszonyok szempontjából kedvezőtlen kis "öböl" található (4. kép). A híd és a vársarok között az áramlási viszonyok javítására már korábbi vizsgálatok is a meder betöltését javasolták, amely a tervezett beavatkozással megvalósult. Emellett, illetve erre támaszkodva a várfal állékonyságát biztosító lábazati kőszórás és a korábban már kiépült "Kastély-Bástya sétányok" mai igényeket is kielégítő átalakítására is sor került. Ahogy az a látványterven (4. ábra) is jól látható a sétány többszintű, az 5. ábrán látható kialakítás szerint készült, legalsó része így közelebb került a vízhez, a parton "lépcsős teraszok" épültek, és a sétány mozgáskorlátozottak számára is használhatóvá válik. 4. kép és ábra: Vársarok kilátó a Rába Kettős-híd alatt (beavatkozás előtt és tervezett állapot) 12 / 18

5. ábra: Vársarok mintakeresztszelvényei A Mosoni-Duna győri szakaszára hosszú távú megoldást a Mosoni-Duna torkolatában kialakítandó torkolati műtárggyal megvalósítható vízszintemelés jelenthet, melyre koncepciótervek már készültek. 3.2. A Mosoni-Duna ökológiai rehabilitációja A holtágak, mellékágak és vizes élőhelyek rehabilitációja ökológiai, tájképi és öntözésfejlesztési szempontból kiemelten fontos feladat. Elsősorban azok vízellátását és vízpótlását javasoltuk megvalósítani. A beavatkozások tervezésénél a legkritikusabb feladat a kitermelt anyag elhelyezésének megtervezése volt, erre vonatkozóan ismertetjük az alábbi projektelemeket. 3.2.1. Holtágak rehabilitációja Püspökerdei holtág A "Mosoni-Duna és a Rábca menti védvonalak fejlesztése Győr térségében" tárgyú beruházási program keretében került sor a Mosoni-Duna ún. Püspökerdei átmetszésére, 13 / 18

melynek megvalósításával kialakult a Püspökerdei-holtág. Ez Győr belterületi részén, üzemelő vízbázis területén helyezkedik el. Mivel a kitermelt anyag elhelyezését csak rendkívül költségesen lehetett volna megvalósítani, így deponálását csak helyben, a vízbázis védőidom területén végezhették volna el, ami nem kivitelezhető, így a holtág rehabilitációjára a projekt keretein belül sajnos nem került sor. Iparcsatorna Az első világháború végén (1915-18 között) a Győrött létesítendő ágyúgyár számára épült Iparcsatorna a 11+495 fkm szelvényben ágazik ki a Mosoni-Dunából. A 4 km hosszú hajózó csatorna és a végén kétágú kikötőmedence építését végül 1924-ben fejezték be, melyet azonban az ipartelepítés tervének megváltozása miatt eredeti céljára nem használták. A csatorna napjainkra jelentősen feliszapolódott, kotrása, rehabilitációja szükségessé vált. Az Iparcsatorna beavatkozását több alkalommal módosítani kellett, mivel a belterületi adottságok rendkívül szűkös területet biztosítottak a kitermelt anyag elhelyezésére. Jónási-ágrendszer A Jónási mellékág a Duna egy elöregedett mellékága, amelyből ágazott ki korábban a Mosoni-Duna. A mellékág korábbi kiágazása a főmederből a dunacsúnyi duzzasztó alvizén helyezkedik el. Egy szakaszának fontos vízpótló szerepe van, a dunacsúnyi törpeerőművet köti össze az 1. számú zsilipen keresztül a magyar oldali szivárgócsatornával, amely zsiliprendszerével a Mosoni-Duna és részben a hullámtéri vízrendszerek vízpótlását biztosítja. A korábbi állapotokban is elsődleges cél volt a Mosoni-Duna vízpótlásának biztosítása (akkor szintén mesterséges medren, két az óta felhagyott zsilipen keresztül). A Mosoni-Duna vízpótlását biztosító kiágazás alatt a meder nem kapott funkciót, és vízpótlása csak árvízkor volt megoldott. Elegendő vízpótlás hiányában, és az időközben kialakult medersüllyedéssel járó vízszintsüllyedések miatt a mellékág gyakorlatilag szárazra került. Az utóbbi évtizedekben az ág már árvízi időszakban is alulról, a Duna irányából töltődött fel, ami a mellékág rendkívüli feltöltődését tovább gyorsította. Jelenlegi állapotában a vízterei egymástól, és a Dunától nagyrészt elszakadtak, a felszíni vízpótlás hiánya miatt a talajvízszint befolyásolja a kialakuló szinteket. Ugyanez igaz a területen lévő mellékág rendszerre is (Homoki mellékág és vízpótló ágak), a rehabilitáció ezekre is kiterjed. A mellékág rendszer rehabilitációjára vízpótlási és élőhely rekonstrukciós céllal került sor. A vízpótlási cél keretében olyan vezérárkot terveztünk kialakítani, amely minden irányból lehetővé teszi a mélyterületek elérését és állandó vízborítottságát. A másik cél volt, hogy a vízpótló meder önmagában is élőhelyként funkcionáljon. A meder meredek rézsűvel került kialakításra, hogy természetes folyamatként mederelfajulások alakuljanak ki, ezzel is elősegítve az önálló élőhely-jelleg kialakulását. A Jónási-ág és a Homoki mellékág rendszer rehabilitációját az nehezítette, hogy teljes területe a hullámtéren helyezkedik el, ahol az anyag elhelyezése nagy körültekintéssel, a lefolyási viszonyokat kedvezőtlenül nem befolyásoló módon történhetett. 14 / 18

5. kép: Részlet a Jónási hallépcsőről ( nyers állapot) Feketeerdei holtág rekonstrukciója Az erősen túlfejlődött kanyar átvágására a Feketeerdő-Mosonmagyaróvár közötti közúton 1964-ben épült híd építése keretében került sor. A folyóval az élő kapcsolatot a holtágon kiépített áteresz biztosította. A holtág átöblítésére azonban nem volt lehetőség, mivel a felső összeköttetésre az átvágás után nem került sor. Az beavatkozás előtt, majd a holtággá válást követő időszakban a meder a feketeerdei lakosok közkedvelt strandjaként működött. Drasztikus változást jelentett, illetve kedvezőtlen folyamatot indított el, hogy a helyi termelőszövetkezet egy intenzív tartású libatelepet létesített, és mintegy 20-25 éven keresztül üzemeltetett a parton és a vízfelületen. A vízbe jutott ürülék és takarmánymaradék hatására a vízminőség leromlott, a kavicsos aljzaton szerves iszap halmozódott fel. Több esetben libapestis és egyéb fertőző betegségek alkalmával jelentős mennyiségű állati tetem is kerülhetett a mederbe. A fenti okok miatt leromlott vízminőség javítása különösen fontos feladat volt, mivel a holtág részben a mosonmagyaróvári vízbázison helyezkedik el. Ennek érdekében a beruházó célul tűzte ki a mederben felhalmozódott szerves iszap kotrással történő eltávolítását és a vízcsere biztosítását. Ez nem volt egyszerű feladat, hiszen a kettő km hosszú holtág régi kiágazása és a visszatorkollás között a jelenlegi főág csak 220 m hosszú, tehát a vízszintkülönbség is kicsi. A probléma megoldását a felső kapcsolat megteremtése jelentette az 6. ábrán bemutatottak szerint. 15 / 18

6. ábra: A Feketeerdei holtág rehabilitációjának átnézetes helyszínrajza A holtág kotrása részben hidromechanizációs eljárással, részben a partról történő kotrással valósult meg. A hidromechanizációból származó anyag elhelyezésére az átvágás során kitermelt anyagból épített körtöltés szolgált. 3.2.2. Vizes élőhelyek rehabilitációja A lefűződött mellékágak, folyó menti laposok, kubikgödrök, vizes élőhelyek rehabilitációja során kisvizes időszakban is megteremtettük az élő kapcsolatot a legmélyebb pont és a folyó között, ami eddigi állapotában hiányzott. Ezeknél a beavatkozásoknál a fő cél a torkolatoknál megfigyelhető feliszapolódás vagy áttöltés következtében kialakult állapot (6. kép) helyreállítása. A beavatkozások során a torkolatok (a vízpótlási helyek) és a mellékágak kapcsolatát kotrással biztosították. A kitermelt anyag elhelyezésére minden esetben a parti szabad sávban volt lehetőség. Erre sok esetben rendkívül szűk terület állt a rendelkezésre, ezért több helyszínen a kotrásból származó anyagból építették meg a kotrógép számára kialakítandó sávot, a későbbi fenntartó utat. 16 / 18

6. kép: Vizes élőhely beavatkozást igénylő feliszapolódott torkolata 3.2.3. Szigetek mellékágainak rehabilitációja A lefűződési folyamatban lévő illetve a már teljesen lefűződött mellékágak az élőhelyi változatosságot növelik, a szigetek jelentős tájképi értéket képviselnek. A Mosoni-Duna összes mellékágán nem került sor beavatkozásra. Az egyedi mérlegeléssel kiválasztott mellékágak esetében az elöregedési folyamatot a medrek megtisztításával, kaszálásával állították meg, a mellékágak kotrással történő rehabilitációját elvégezték. A sziget mellékágak rehabilitációjánál általános irányelv volt, hogy a mellékág kisvízkor is funkcionáljon, és cca. 0,5 m állandó vízmélység biztosított legyen. A mellékágak kotrása során is nehézséget jelentett kivitelezéskor a terület megközelítése és a kitermelt anyag elhelyezése. A parti sávok és helyenként a szigetek is erdészeti művelés alatt állnak. Több helyszínen az erdészetekkel történt megegyezések eredményeképp sikerült területet kijelölni a kotrási anyag elhelyezésére. A fákkal borított területeken a kitermelt anyag elhelyezését így is maximum 0,5 m vastagságban lehetett előirányozni, hogy az iszappal körbevett fák a terhelés hatására ne károsodjanak. 3.3. Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja, duzzasztójának felújítása A Lajta Mosonmagyaróvár belterületén torkollik Mosoni-Dunába, annak egyik legjelentősebb jobb parti mellékfolyója. A folyó alsó, 4 km hosszú szakaszán a part rendezését terveztük lábazati és rézsűbiztosítással. Erre azért volt szükség, mivel a folyó kialakult szakadópartja helyenként már a mederhez közeli árvízvédelmi töltés állékonyságát is veszélyeztette. A Lajta 4+050 fkm szelvényébe korábban öt db elzáró szerkezettel rendelkező duzzasztóművet létesítettek. A mű építésének célja az volt, hogy közvetlenül a Malomcsatorna kiágazása alatt és a bal parti csatorna betorkollása felett a folyó vízszintjét 17 / 18

megemeljék úgy, hogy a Malom csatornába vizet lehessen vezetni. A műtárgy állapota leromlott, felújítása szükségessé vált. A Lajta folyó bal partján a bal parti csatornával történő összefolyás felett épült meg az ökológiai átjárhatóságot biztosító hallépcső. A kivitelezés során fontos feladat volt, hogy a Malom-csatorna élővíz utánpótlása biztosított legyen. A műtárgy rekonstrukciója alatt a lezárt műtárgy mellett a szükséges vízhozamot egy, a vízépítésben ismert, de ritkán alkalmazott módszerrel, ún. szivornya kialakításával biztosítottuk. 5. ÖSSZEGZÉS Magyarországon számos folyó és vízfolyás külterületi szakaszán valósultak meg rehabilitációs munkák az elmúlt években, azonban a Mosoni-Duna és Lajta folyó rehabilitációjához hasonló, teljes magyarországi szakaszt érintő, komplex, a vízfolyások medrét, a mellékágait, vizes élőhelyeket, holtágakat is érintő, a belterületi szakaszokra is kiterjedő valamint műtárgy felújításokat is magában foglaló beavatkozásra - tudomásunk szerint - nem volt példa. A beruházás során a két folyó ÉDUVIZIG kezelésében lévő duzzasztónál a hallépcsőkkel biztosítottuk az ökológiai átjárhatóságot. A beruházás két megyei jogú város belterületi mederszakaszát is magában foglalta, melyeknél a frekventáltságot is figyelembe véve, nem csupán a vízgazdálkodási szempontokat kellett figyelembe venni, de esztétikai, a városképet befolyásoló elemek megfelelő alkalmazására is nagy hangsúlyt kellett fektetni. Mind a tervezés folyamán, mind a kivitelezésnél tapasztalható volt, hogy a kitermelt anyagok elhelyezése nehézséget jelentett. A tervező törekedett arra, hogy a keletkező mederanyag lehetőség szerint építőanyagként felhasználásra kerüljön. Amennyiben erre a célra nem volt alkalmazható, úgy nehezen volt megoldható a kitermelt anyagok elhelyezése. Véleményünk szerint ez nem helyi probléma, a mederanyag elhelyezésére és felhasználására több - lehetőleg már az előkészítő munkák során - figyelmet kell fordítani. A megvalósult beavatkozások további fejlesztési lehetőségeket biztosítanak az önkormányzati területeken. Az elsősorban vízgazdálkodási beruházás a későbbiekben a települések igényei szerint továbbfejleszthető. FELHASZNÁLT IRODALOM VTK Innosystem Kft. 2010. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja, Részletes megvalósíthatósági tanulmány SOLVEX Kft. 2010. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitáció. (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) Engedélyezési tervdokumentáció. SOLVEX Kft. 2013. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitáció. (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) Kiviteli tervdokumentáció. http://www.keopmosoniduna.hu/ 2015.05.15. 18 / 18