Tájékoztatója és Kezelési szabályzata

CIB TŐKEGARANTÁLT SZÁRMAZTATOTT ZÁRTVÉGŰ ALAP Tájékoztatója és Kezelési szabályzata Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyta határozat szám és dátum: E-III/110.244/2005. számú 2005. február 21-én kelt határozat Alapkezelő: CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő, Garanciavállaló: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2005 1/51

BEVEZETŐ Tisztelt Befektető! Ezúton kívánjuk figyelmébe ajánlani a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. által kibocsátott legújabb befektetési alapot a CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alapot, amely hatékonyan ötvözi a biztonságos megtakarítás és a nyereségorientált befektetés előnyeit, ezáltal Önnek a biztonság mellett kényelmet, és magas hozam elérésének lehetőségét adja. A CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap egy olyan befektetési konstrukciót nyújt Önnek, ahol a 3 éves futamidő alatt Ön egyszerre kap lehetőséget (A) részvény-; (B) árutőzsdei; (C) deviza-árfolyamnyereség elérésére anélkül, hogy a befektetett tőkéjét kockáztatnia kellene. További előny az Ön számára, hogy befektetésének hozamát a 3 befektetési ág közül azok befolyásolják a legnagyobb mértékben, amelyeknek a teljesítménye a legkedvezőbben alakul. A részletek a Tájékoztatóban és a Kezelési szabályzatban olvashatók. A CIB Befektetési Alapkezelő Rt. 1997-es alapítása óta sok sikert ért el, 2005. február közepén 7 befektetési alapunk (CIB Pénzpiaci Alap, CIB Konvergencia Kötvény Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Ingatlan Alapok Alapja, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Részvény Alap, CIB Európai Részvény Alap) 30 milliárdos vagyonát kezeljük. Amennyiben bármilyen információra van szüksége: készséggel áll az Ön rendelkezésére a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. országos fiókhálózatának bármely egysége (4. sz. melléklet); bármikor hívhatja a CIB24 előhangos nonstop telefonos ügyfélszolgálatot az alábbi kék számon: látogasson el a www.cibalap.hu oldalra. Szeretnénk Önt döntésében támogatni, így kérjük, tekintse át az új alapunkat bemutató jelen dokumentációt, amely tartalma, szerkezete a vonatkozó jogszabályok * alapján került összeállításra. Bízunk benne, hogy termékünk elnyeri az Ön tetszését, és megtakarításait sikerrel tudja gyarapítani. Reméljük, hogy munkánk eredményeként hosszú távon is befektetőink között üdvözölhetjük. * 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 2/51

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...2 ÖSSZEFOGLALÓ...6 FOGALMAK...7 1. ELADÁSI AJÁNLAT...9 1.1. AZ ALAP ÁLTALÁNOS ADATAI... 9 1.2. A JEGYZÉS... 9 1.2.1 Jegyzési ár... 9 1.2.2 Jegyzési helyek... 9 1.2.3 Jegyzési időszak... 9 1.2.4 A kibocsátásra felkínált Befektetési jegyek mennyisége... 9 1.2.5 Jegyzés módja... 9 1.2.6 Jegyzési garancia... 10 1.2.7 Aluljegyzés... 10 1.2.8 Túljegyzés... 10 1.3. ALLOKÁCIÓ...10 1.4. HOZAMFIZETÉS...10 1.5. GARANCIA...10 1.6. KOCKÁZATOK...11 1.7. ADÓZÁS... 12 1.7.1 Az Alap adózása... 12 1.7.2 Devizabelföldi magánszemélyek adózása... 12 1.7.3 Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása... 12 1.7.4 Devizakülföldiek adózása... 12 2. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI... 13 2.1. A BEFEKTETŐK LEHETSÉGES KÖRE...13 2.2. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FAJTÁJA, TÍPUSA...13 2.3. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSA, NYILVÁNTARTÁSA... 13 3. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐI... 14 3.1. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA... 14 3.1.1 Általános adatok... 14 3.1.2 Vezető tisztségviselők... 14 3.1.3 Az Alapkezelő által kezelt más Alapok... 15 3.1.4 Az Alapkezelő feladata... 15 3.1.5 Az Alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai... 15 3.1.6 Egyéb információk... 16 3.2. A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA... 16 3.2.1 Általános adatok... 16 3.2.2 Vezető tisztségviselők... 16 3.2.3 A Letétkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai... 18 3.2.4 A Letétkezelő feladata... 18 3.3. A FORGALMAZÓ BEMUTATÁSA...18 3.4. A GARANCIAVÁLLALÓ BEMUTATÁSA...18 3.5. A KÖNYVVIZSGÁLÓ BEMUTATÁSA... 19 3.5.1 A könyvvizsgáló adatai... 19 3.5.2 A könyvvizsgálóval szembeni követelmények... 19 3.5.3 A könyvvizsgáló feladata... 19 4. JOGI KÉRDÉSEK... 20 4.1. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG...20 4.2. ÉRDEKÜTKÖZÉS...20 4.3. JOGHATÓSÁG...20 4.4. HÁTTÉRSZABÁLYOK... 20 FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT... 21 1. AZ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA... 23 2. AZ ALAPKEZELŐ ÉS A LETÉTKEZELŐ RÖVID BEMUTATÁSA... 23 3. A BEFEKTETÉSI POLITIKA... 24 3.1. A BEFEKTETÉSI STRATÉGIA...24 3.2. A BEFEKTETÉSI STRATÉGIA MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYÉT BEMUTATÓ LEGFONTOSABB ADATOK:...28 3.3. A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI...29 3.4. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK...29 3.5. A TŐKE VISSZAFIZETÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA...29 3.6. AZ EGYES BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK ARÁNYAI...30 3.7. LIKVID ESZKÖZÖK ÉS HITELKERET...30 3.8. BEFEKTETÉSI KORLÁTOK...30 3.9. ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS, BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK TERHELHETŐSÉGE... 31 4. A HOZAM... 32 4.1. A HOZAM...32 4.2. A HOZAM SZÁMÍTÁSA... 32 3/51

4.3. A HOZAM KIFIZETÉSE... 33 5. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK... 34 5.1. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK GYAKORISÁGA, IDŐPONTJA...34 5.2. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA...34 5.3. A PORTFOLIÓ EGYES ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYAI...34 5.4. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK KÖZZÉTÉTELE... 34 6. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK... 35 6.1. AZ ALAPOT TERHELŐ KÖLTSÉGEK... 35 6.1.1 Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek... 35 6.1.2 Az Alap működésével kapcsolatos költségek...35 6.2. A BEFEKTETŐT KÖZVETLENÜL TERHELŐ KÖLTSÉGEK... 35 7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK MÁSODLAGOS FORGALMAZÁSA... 36 8. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZÖDŐ JOGOK... 36 9. A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA... 37 9.1. KÖZZÉTÉTELI HELYEK...37 9.2. RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG...37 9.3. RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG... 37 10. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA, BEOLVADÁSA... 38 10.1. AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK...38 10.2. AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK...38 10.3. AZ ALAP BEOLVADÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK... 38 11. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 39 12. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA, MÓDOSÍTÁSA... 39 13. MELLÉKLETEK... 39 1. SZ. MELLÉKLET: A GARANCIAVÁLLALÁSI NYILATKOZAT...39 2. SZ. MELLÉKLET: A KIBOCSÁTÓ TŐZSDEI BEVEZETÉSI KÉRELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILATKOZATAI...39 3. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ GAZDÁLKODÁSÁNAK ADATAI (2001., 2002., 2003. ÉV) ILL. A VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK...39 4. SZ. MELLÉKLET: A LETÉTKEZELŐ GAZDÁLKODÁSÁNAK ADATAI (2001., 2002., 2003. ÉV) ILL. A VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK...39 5. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT MÁS ALAPOK...39 6. SZ. MELLÉKLET: FORGALMAZÁSI HELYEK... 39 1. SZ. MELLÉKLET: A GARANCIAVÁLLALÁSI NYILATKOZAT... 40 2. SZ. MELLÉKLET: A KIBOCSÁTÓ TŐZSDEI BEVEZETÉSI KÉRELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILATKOZATAI... 41 3. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ GAZDÁLKODÁSÁNAK ADATAI (2002., 2003., 2004. ÉV) ILL. A VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK... 42 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: A LETÉTKEZELŐ GAZDÁLKODÁSÁNAK ADATAI (2002., 2003., 2004. ÉV) ILL. A VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK... 45 5. SZ. MELLÉKLET AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT MÁS ALAPOK... 48 6. SZ. MELLÉKLET: FORGALMAZÁSI HELYEK... 49 4/51

TÁJÉKOZTATÓ 5/51

ÖSSZEFOGLALÓ A CIB Befektetési Alapkezelő Rt. (a továbbiakban: Alapkezelő) tevékenységét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény előírásai szerint, a Felügyelet III/100.036-4/2002 számú határozata alapján végzi, továbbá birtokában van minden olyan hatósági engedélynek, amelyet jogszabály előír az alábbi befektetési alap létrehozásához és kezeléséhez. Jelen Tájékoztató egységes szerkezetben tartalmazza az Alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alap nyilvános Tájékoztatóját és Kezelési Szabályzatát. a CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap Az Alapkezelő, továbbá a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt., mint forgalmazó, jelen dokumentumban szereplő adatok valódiságáért egyetemleges felelősséget vállalnak, amit a Tájékoztató végén aláírásukkal igazolnak. Az Alap könyvvizsgálója a TÉZISEK Könyvszakértő és Vezetési Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (1121 Budapest, Rácz Aladár u. 33., cg. 01-09-468410) könyvvizsgálója, dr. Csemniczky Jánosné 1121 Budapest, Rácz Aladár u. 33., kamarai igazolvány száma: MKVK-005253) (a továbbiakban Könyvvizsgáló) rendelkezik a Tpt. által előírt jogosítvánnyal, szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással. A Felügyelet a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, azokért felelősséget nem vállal. A Tpt. "Az Értékpapírok forgalomba hozatala" című részben következőképpen rendelkezik: 27. (1) A Tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. 27. (3) A Tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti. A Tpt. "A tájékoztatóhoz kapcsolódó felelősségi szabályok " című részben következőképpen rendelkezik: 40. (1) Az értékpapír tulajdonosának a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó) egyetemlegesen felel. Ezt a körülményt a Tájékoztatónak tartalmaznia kell. 43. A kibocsátót és a forgalmazót (vezető forgalmazót) a nyilvános ajánlattétel megjelentetésétől számított öt évig terheli a 40-42. -ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. A Tpt. "A befektetők védelmének egyes szabályai" című részben következőképpen rendelkezik: 207. (1) Az ügyész az 55. (1) bekezdésében és a 203. (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed. 207. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik. Jelen Tájékoztató önmagában nem tekinthető a befektetési alap jegyeinek jegyzésére vagy megvásárlására felhívó ajánlatnak. A Tájékoztató magyar nyelven készül, az Alapkezelő, mint kibocsátó a Tájékoztató magyar nyelvű változatát tekinti hivatalosnak és kötelezőnek. Az eladási ajánlat során senki nem jogosult más információkat továbbadni, mint amelyeket jelen Tájékoztató tartalmaz. Minden olyan információ, amelyet az Alapkezelő, illetve a Forgalmazó nem erősített meg, nem tekinthető hitelesnek. 6/51

FOGALMAK Alap: ÁKK Rt.: Alapkezelő: Alapok: Állampapír: Befektetési alap letétkezelési tevékenység: Befektetési alap letétkezelő: Befektetési alap saját tőkéje: Befektetési alap: Befektetési alapkezelési tevékenység: Befektetési alapkezelő: a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. által kezelt nyilvános befektetési alap, a CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap; az Államadósság Kezelő Központ Rt.; a CIB Befektetési Alapkezelő Rt.; a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. által kezelt nyilvános befektetési alapok: CIB Betét Alap, CIB Pénzpiaci Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Részvény Alap, CIB Európai Részvény Alap, CIB Ingatlan Alapok Alapja, CIB Konvergencia Kötvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap; a magyar vagy külföldi állam, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; az a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszaváltásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi; a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet; a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos; befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel; a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele; befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, vagy fióktelep; Befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) a Tpt.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; Befektető: Cstv: Dematerializált értékpapír: Értékpapírkölcsönzés: Értékpapírletétkezelés: Értékpapírszámla: Forgalmazó üzletszabályzata: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. Törvény; a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére; értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása; a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás; a forgalmazó tevékenységét szabályozó, szerződési feltételeit rögzítő PSZÁF által jóváhagyott szabályzat; Forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató, jelen Tájékoztató vonatkozásában a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt.; Garancia: Hátralévő átlagos futamidő: Hitelviszonyt megtest esítő értékpapír: a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. által vállalt bankgarancia az Alap futamidejének lejáratakor a jegyzéskori tőkeösszeg visszafizetésére; fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration); minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), ő á á é á á é é í á ő ő 7/51

Hivatalos lap: Hosszú pozíció: Hozam: Hpt.: illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti; a Felügyelet által kiadott vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tőkepiac szereplőitől származó hivatalos információk megjelentetését végző nyomtatott napilap (Magyar Tőkepiac); minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg; Az Alap futamidejének lejárata után kifizetésre kerülő hozam, amely az Opció alapjául szolgáló befektetési eszközöknek az Alap futamidején belül elért teljesítményének meghatározott hányada, az Alap nem ígért fix hozamot, és nem tartalmaz hozamgaranciát 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról; KELER Rt.: Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.; Kezelési szabályzat: Kibocsátó: Közzétételi hely: Likvid eszköz: MNB: jelen tájékoztató részét képező, az egyes befektetési alap működésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó dokumentum; CIB Befektetési Alapkezelő Rt. a Hivatalos lap (Magyar Tőkepiac), és annak elektronikus felülete, mely jelenleg a Magyar Tőkepiac honlapja; a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét; a Magyar Nemzeti Bank; Nettó eszközérték: befektetési alap portfoliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfoliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; Nyitott pozíció: Opció: Portfolió: Felügyelet: Ptk.: Repó- és fordított repóügylet: Rövid pozíció: Saját tőke: Számlavezető Származtatott ügylet: Szja: Tájékoztató: a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke; az Alap nevében kötött olyan vételi opciós ügylet(ek), amelyek a Befektető számára jogot biztosítanak arra, hogy a vételi opciós ügylet(ek) alapjául szolgáló befektetési eszközök saját devizában számított árfolyamnövekményét egy meghatározott részesedés arányában a Befektető megkapja; jelen Tájékoztató vonatkozásában a befektetési alap, mint vagyontömeg részét képező eszközelemek összessége, melyet az Alapkezelő saját döntése alapján, az Alap meghirdetett befektetési elveinek megfelelően alakít ki; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről. minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repó ügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repó ügylet). Óvadéki repo ügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repó ügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repó ügyletnek tekintendő. Az óvadéki repó ügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg; minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg; az Alap indulásakor a Befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatát, az Alap futamideje alatt az Alap összesített nettó eszközértékét jelenti; Bármely befektetési szolgáltató, aki jogosult dematerializált értékpapírok nyilvántartására is alkalmas ügyfélszámla vezetésre, illetve ahol biztosított az ügyfelek állományainak elkülönített nyilvántartása. olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva); 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról; jelen dokumentum, amely az Alapra vonatkozóan a Tpt. előírásainak megfelelő információkat tartalmazza, melynek része a Kezelési Szabályzat; Tőzsde: Budapesti Értéktőzsde Rt. (H - 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5.) Tpt.: 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról; Ügyfél: Zártvégű befektetési alap: az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi; az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra; 8/51

1. ELADÁSI AJÁNLAT 1.1. Az Alap általános adatai Az Alap teljes neve: Az Alap rövid neve: ISIN azonosítója: Az Alap típusa: Az Alap fajtája: Az Alap futamideje: Az Alap formája: CIB Tőkegarantált Származtatott Zártvégű Alap CIB Tőkegarantált Alap HU0000703616 nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott zártvégű, azaz a futamidő lejárata előtt nem visszaváltható, a Tőzsdén értékesíthető a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételt követően 2005. április 11. - 2008. április 10. Származtatott ügyletekbe fektető értékpapír befektetési alap Az Alap Saját tőkéje: induláskor a Befektetők által lejegyzett Befektetési jegyek össznévértéke, azaz a Befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzata Az Alap célja: 1.2. A jegyzés 1.2.1 Jegyzési ár a Befektető számára lehetőséget nyújtani arra, hogy a hagyományos megtakarítások biztonságának megtartása mellett, - leginkább csak kockázatos ügyletekkel elérhető - jelentős árfolyamnyereségre tegyen szert. A világgazdaságban zajló folyamatokat gyakran kedvezőtlen körülmények befolyásolják, jövőbeni alakulásuk nehezen kiszámítható. Azt, hogy ezen bizonytalansági tényezők léte ellenére az árfolyamnyereség minél biztosabb lehessen: (1.) az Alap többirányú, globális befektetési ágai jól szolgálják, kihasználva (a) deviza-, (b) részvény-, és (c) nyersanyagpiacok pozitív emelkedését; (2.) valamint a több lábon állás előnyeit tovább erősíti az, hogy az Alap a jobban teljesítő befektetési ágakról nagyobb arányban (50-30-20%) részesedik. A Befektetési jegyek a névértéken, azaz 10.000,- Ft áron jegyezhetők. 1.2.2 Jegyzési helyek A Forgalmazó országos fiókhálózata a jegyzési helyek listája a 4. sz. mellékletben található. 1.2.3 Jegyzési időszak A Befektetési jegyek a jegyzési időszak alatt jegyezhetők: Kezdőnap: 2005. március 1. Zárónap: 2005. március 31. A Befektetési jegyek jegyzése a Forgalmazó hivatalos pénztári órái alatt lehetséges. 1.2.4 A kibocsátásra felkínált Befektetési jegyek mennyisége A jegyzési időszak során forgalomba hozható Befektetési jegyek összmennyisége: Minimum: Maximum: 1.2.5 Jegyzés módja 1.000.000.000,- Ft 5.000.000.000,- Ft Az egy Befektető által minimálisan jegyezhető mennyiség: 100.000,- Ft. A Befektetők személyesen, meghatalmazottjuk útján vagy - amennyiben a Forgalmazóval kötött értékpapír-számlaszerződés erre lehetőséget biztosít - telefaxon keresztül jegyezhetik a Befektetési jegyeket a jegyzési helyeken. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a Befektető ügyfélszámlája felett rendelkezésre jogosult(ak) aláírásával ellátva kell megadni, és abban részletesen meg kell határozni a meghatalmazás tartalmát, időbeli hatályát. 9/51

A jegyzés a jegyzési ív kitöltésével és aláírásával történik. A nyilatkozat aláírását követően a jegyzési nyilatkozat nem vonható vissza. A jegyzési ív aláírásával a Befektető feltétlen kötelezettséget vállal a lejegyzett befektetési jegyek megvásárlására. A jegyzési ív aláírásával egy időben a Befektetőnek meg kell fizetnie a befektetési jegyek jegyzési árát. Mivel a Befektetési jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során jegyzés csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír-számlavezetésre szerződést kötött és a jegyzés során a értékpapírszámlája számát megadta. Az ügyfélszámla, illetve értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez valamint az egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjakról a Forgalmazó az Üzletszabályzata és vonatkozó Kondíciós listája ad tájékoztatást. A jegyzési ív aláírásával egy időben a Befektető a jegyzett mennyiségű Befektetési jegyek ellenértékét a Forgalmazónál vagy készpénzben fizeti be, vagy átutalja a Forgalmazónál vezetett ügyfélszámlájára. A jegyzés akkor minősül érvényesnek, ha a jegyzett Befektetési jegyek jegyzési ára a jegyzési ív aláírásával egy időben a Befektető ügyfélszámláján rendelkezésre áll. A Befektető a jegyzési ív aláírásával hozzájárul ügyfélszámlájának a jegyzett Befektetési jegyek ellenértékével történő megterheléséhez. A jegyzett Befektetési jegyek ellenértékét a Forgalmazó haladéktalanul az Alapnak a Letétkezelőnél vezetett 10700017-42408305-59600004 számú elkülönített letéti számlájára helyezi. A Letétkezelő a jegyzés folyamán az Alap indulásának napjáig a jegyzésre befolyt összeget a fenti elkülönített letéti számlán tartja, amely számlára az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéig a Letétkezelő az Alapkezelőtől terhelésre szóló megbízást nem fogad el. Az Alap indulásának napján a Befektetők értékpapírszámlájára a jegyzett Befektetési jegyek névértéken kerülnek jóváírásra. Sikeres jegyzés esetén a Forgalmazó az Alap indulását követő 5 napon belül postai úton, írásban teljesítési igazolást küld a Befektetőknek. 1.2.6 Jegyzési garancia A kibocsátásra felkínált Befektetési jegy minimum mennyiségének lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. 1.2.7 Aluljegyzés Amennyiben a Jegyzési időszak során legalább az 1.000.000.000,- Ft összeget a Befektetők nem jegyzik le, a jegyzés sikertelennek minősül és a Letétkezelő a Jegyzési időszak lezárását követő 5 napon belül köteles a Befektetők által jegyezni kívánt Befektetési jegyek ellenértékét a Befektető ügyfélszámláján jóváírni. 1.2.8 Túljegyzés 1.3. Allokáció A Befektetési jegyek jegyzése során az Alapkezelő legfeljebb 5.000.000.000,- Ft összegig fogad el jegyzést, az ezen összeghatár feletti jegyzés túljegyzésnek minősül. Az Alapkezelő a Tpt. 48. (4) bekezdése alapján a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja a jegyzési időszakot, ha a kibocsátásra felkínált maximális mennyiséget a Befektetők lejegyezték. A kitűzött zárónap előtti lezárásról az Alapkezelő egy nappal a lezárás előtt hirdetményt tesz közzé. Az Alapkezelő a jegyzés sikeres lezárását követő Felügyelet általi nyilvántartásba vétel után haladéktalanul kezdeményezi az Alap elindítását. A túljegyzés során követendő eljárást a következő pont tartalmazza. Abban az esetben, ha a Befektetők a jegyzési időszakban az 5.000.000.000,- Ft-ot meghaladó jegyzési igényt adtak le, a jegyzés lezárását követő napon allokációra kerül sor. Az allokációban valamennyi Befektető részt vesz. A szétosztás a kártyaleosztás szabályai szerint történik, a szétosztás során nem meghaladva az egyes Befektetők által ténylegesen jegyezni kívánt mennyiséget. Az utolsó osztási sorozatban megmaradó befektetési jegyek szétosztása véletlenszerűen történik. Az allokáció eredményéről a Forgalmazó a jegyzés lezárását követő 5 napon belül a Letéti igazolás postai úton történő eljuttatásával tájékoztatja a Befektetőket. 1.4. Hozamfizetés Az Alap a futamidő alatt tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot. A Befektetők az Alap teljes hozamát a futamidő végén a Befektetési jegyek visszaváltásakor realizálhatják. A hozam kifizetésének részletes szabályai a Kezelési Szabályzatban találhatók. 1.5. Garancia Az CIB Bank Rt., mint Garanciavállaló a Garanciavállalási nyilatkozat (5. sz. melléklet) aláírásával visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy a Saját tőkének Befektetők által a Befektetési jegyek jegyzésével összegyűjtött induló összege visszafizetésre kerül az Alap lejáratakor a Befektetési jegy tulajdonosok számára. A Garancia csak az Alap lejáratakor illeti meg azon Befektetőket, akik az Alap futamideje lejártakor Befektetési jeggyel rendelkeznek, tehát azon Befektető esetében nem érvényesíthető a Garancia, 10/51

aki az Alap futamideje alatt a Befektetési jegyet másodlagos forgalmazás során értékesítette, ekkor a Befektetőt a Garancia nélkül kizárólag az értékesítés során elért vételár összege illeti meg. A Garanciavállaló által nyújtott Garancia teljes összege megegyezik az Alap induló Saját tőkéjével. A Garanciavállaló által garantált teljes összegből az egyes Befektetési jegy tulajdonosok a tulajdonukban lévő Befektetési jegyek darabszámának az Alap összes Befektetési jegy darabszámához viszonyított arányának megfelelő összegre jogosultak. A Garancia érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha az Alap futamidejének lejáratakor a Befektetési jegy tulajdonosoknak az Alap felosztható vagyona terhére fizetendő összeg nagysága kevesebb az Alap induláskori Saját tőkéjénél. Ebben az esetben a Befektetési jegy tulajdonosok jogosulttá válnak a Garanciavállalótól az Alap induló Saját tőkéjének megfelelő összeg követelésére. A Garanciavállaló a Garancia alapján a Befektetők javára teljesítendő összeget az Alap Letétkezelőnél vezetett pénzforgalmi számlájára utalja, amely összeg a Garancia alapján történő kifizetések fedezetéül szolgál. A Garancia az Alap futamideje lejáratától számított 30 napig marad érvényben. A Garanciavállaló a Garanciára jogosult Befektetők ezen határidőn belül írásban benyújtott igényre teljesít a Garancia alapján fizetést. A teljesített kifizetéssel egyidejűleg megszűnik a Garanciavállaló Garancián alapuló fizetési kötelezettsége. A Garanciavállaló CIB Bank Rt. fizetési kötelezettségeire vonatkozó teljesítőképességének megítéléséhez az alábbi minősítésekkel rendelkezik: Amennyiben a Garanciavállalót jogszabály vagy hatósági rendelkezés folytán a Garancia alapján felmerülő fizetési kötelezettsége miatt adó-, adóelőleg-levonási vagy visszatartási kötelezettség terhelné, akkor ezen kötelezettség értékével a Garancia összege csökken. 1.6. Kockázatok Az Alap induló Saját tőkéjének Befektetők részére történő visszafizetését Garancia biztosítja, így a következőkben feltüntetett kockázati tényezők csak korlátozottan állnak fenn. A kockázatok az Alap portfoliójában található eszközöktől függenek, ez határozza meg a Befektetési jegyek árfolyam-ingadozásának mértékét és irányát. Az Alap portfoliójában található befektetési eszközök árfolyamának változékonysága miatt elengedhetetlen a Befektetők számára befektetési döntésük meghozatala előtt a kockázati tényezők áttanulmányozása. Részesedés számításának kockázata A mögöttes eszközkosár időközi teljesítményéből való részesedés számításának szabályait részletesen szabályozottak, azonban az eszközkosár elemeinek számítási szabályai időközben megváltozhatnak. Ez az elérhető hozamra bármely irányú hatás gyakorolhat. Habár a bekövetkeztés valószínűsége rendkívül alacsony, és az esetleges bekövetkezés várható hatása elhanyagolható, de létező kockázati tényezőt jelent. Likviditási kockázat (1) Az értékpapírpiacokon kialakulhat olyan kedvezőtlen környezet, amelyben nagymértékben csökkenhet a befektetők érdeklődése és aktivitása. Az így kialakuló alacsony forgalmú piacokon nehezebbé válik az Alap portfoliójában lévő eszközökhöz kapcsolódó jogokból származó árfolyamnyereség realizálása. (2) Az Nettó eszközérték megállapításánál alkalmazott értékelési szabályok az Alap eszközeinek piaci értékét a lehető legpontosabban hivatottak tükrözni. A Tőzsde esetlegesen alacsony likviditása miatt előfordulhat, hogy az Alap Befektetési jegyeinek tőzsdei árfolyama nem tükrözi objektíven annak valódi piaci értékét. A felülértékelt tőzsdei árfolyamon történő vásárlás, vagy az alulértékelt tőzsdei árfolyamon történő eladás a Befektető által realizálható hozam csökkenését okozhatják. Ennek valószínűsége az átlagosnál nagyobb összegű Befektetési jegy eladások és vételek esetében nő, mert azok nagyobb változásokat idézhetnek elő a Befektetési jegyek árfolyamában. 11/51

Részvénykockázat: A mögöttes részvény indexbe történő befektetés azzal a veszéllyel járhat, hogy a részvényindexben található részvénytársaságok csőd- vagy felszámolási eljárás alá kerülnek, ez az opciós ügyletek által elérhető pozitív hozam nagyságát csökkentheti. Devizaárfolyam kockázat Az Alap többlethozamát biztosító opciós eszköz egyik eleme az USD/EUR keresztárfolyam alakulása, ha az Alap lejáratáig az USD gyengül az EUR-val szemben, akkor az USD erősödés hozama negatív lesz, azaz ez az összetevő az eszközkosár teljesítményét gyengíteni fogja. Az USD árfolyama az EUR-val szembeni jelentősen gyengült utóbbi években, ezért az Alap futamideje alatt nagyobb az esélye egy USD visszaerősödésének. A devizában keletkező hozamokat az Alap magyar forintban fizeti meg, ezért itt devizaárfolyam kockázat nincsen. Adókockázat A Befektetési jegyekre, Befektetési Alapokra vonatkozó adózási szabályok a jövőben esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak. Partnerkockázatok (1) A Saját tőke jelentős részét adó bankbetét a CIB Bank Rt.-nél kerül lekötésre. A betét lejáratkori visszafizetése, és a Saját tőke lejáratkori visszafizetését ígérő Garancia a CIB Bank Rt. fizetőképességét feltételezi, a CIB Bank Rt. a nemzetközi Banca Intesa csoport tagja (a hosszú lejáratú kötelezettségek minősítései: MOODY S: A1, STANDARD&POOR'S: A, FITCH: A+), 2800 milliárd EUR-t meghaladó mérlegfőösszege alapján Olaszország legtőkeerősebb pénzintézete. Ebből következően a nemfizetés kockázata rendkívül csekély, de létező kockázati tényezőt jelent. (2) Az Alap portfoliójában található opció kiírója egy patinás nemzetközi befektetési bank, amely fenti szolgáltatását évtizedek óta nyújtja ügyfeleinek. Mindazonáltal az opció kiírójának fizetőképessége a lejárati időpontban létező bizonytalansági tényezőt jelent, amellyel az Alap várható kifizetési szintjének megítélése során számolni kell. Aluljegyzés kockázata A Befektetési jegyek kibocsátása meghiúsul abban az esetben, amennyiben az Alap jelen Tájékoztatóban előírt minimális induló saját tőkéje (1.000.000.000 forint) a jegyzési időszak záró napjáig nem kerül lejegyzésre. 1.7. Adózás A jelen fejezetnek nem célja a Befektetési jegyekkel kapcsolatos adókövetkezmények teljes körű tárgyalása, teljesnek csak a Tájékoztató kiadásának időpontjában alkalmazandó hatályos jogszabályok való hivatkozás tekinthető. 1.7.1 Az Alap adózása Az Alapnak eredménye tekintetében nincs adófizetési kötelezettsége (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseit kivéve). Az Alap külföldi befektetésein keletkező jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a keletkezés helyét jelentő országban adó terheli. Ebben az esetben az adott ország jogszabályai, és az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg (ha ez utóbbi létezik). 1.7.2 Devizabelföldi magánszemélyek adózása Amennyiben a Befektetési jegyeket nyilvános jegyzés vagy tőzsdei forgalomba hozatal során szerezték meg a Befektetési jegyek lejáratkori visszaváltásából vagy a tőzsdei értékesítésből származó árfolyamnyereség után forrásadót kell fizetni. Az adó alapja a visszaváltási/eladási ár és az igazolt vételár különbsége, amely kamatnak minősül. Az Szja alkalmazásában a kamat adókulcsa a Tájékoztató jóváhagyásának időpontjában 0%. 1.7.3 Devizabelföld i jog i személyek, jog i személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása Esetükben nincs árfolyamnnyereségadó, a Befektetési jegyek a Befektetési jegyek lejáratkori visszaváltásából vagy a tőzsdei értékesítésből származó árfolyamnyeresége a társasági adóalap része. Ez után a mindenkor érvényes adójogszabályok szerint (így különösen a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény) kell az adót megfizetni. 1.7.4 Devizakülföldiek adózása Ha Magyarország és a Befektetési jegy tulajdonos adózás szerinti saját országa között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a saját döntése alapján vagy a hazai vagy saját országa jogszabályainak hatálya alá tartozik. Az egyezmény hiányában a devizakülföldiekre ugyanúgy a devizabelföldiekre vonatkozó adójogszabályok vonatkoznak. 12/51

2. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI 2.1. A Befektetők lehetséges köre A Befektetési jegyek vásárlói - a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint - devizabelföldi- és devizakülföldi természetes-, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek. 2.2. A Befektetési jegyek fajtája, típusa Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektető számára, egy sorozatban, határozott időre az Alap futamidejének lejártakor visszaváltható, egyenként 10.000,- Ft névértékű, 10.000 forint jegyzési árfolyamú zártvégű, nyilvános, névre szóló Befektetési jegyet bocsát ki. Az Alap futamidejének első napján (2005. április 11.) a Befektetők értékpapírszámlájára a jegyzett befektetési jegyek névértéken kerülnek jóváírásra. A jegyzési időszak során a forgalomba hozandó Befektetési jegyek összmennyisége minimum 1.000.000.000,- forint, de legfeljebb 5.000.000.000,- forint. 2.3. A Befektetési jegyek előállítása, nyilvántartása A Befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek kinyomtatásra. Amennyiben az Alap Befektetési jegyeinek jegyzése sikeres volt és a Felügyelet az Alapot nyilvántartásba vette, az Alapkezelő utasítása alapján a KELER Rt. keletkezteti. A nyilvántartásba vételt követően az Alapkezelő haladéktalanul értesíti a KELER Rt.-t a Befektetők Számlavezetőinek személyéről és a Számlavezetők központi értékpapír-számláin jóváírandó értékpapír darabszámról. A KELER Rt. az értesítés alapján a Befektetési jegyeket a Számlavezetők értékpapír-számláin haladéktalanul jóváírja. A Számlavezetők ezt követően egyenként jóváírják a Befektetők számláin a lejegyzett mennyiségű Befektetési jegyeket, amelyek tulajdonjogát a Számlavezető által kiállított számlakivonat igazolja. A Befektető értékpapír-számláján végrehajtott műveletről a Számlavezető számlakivonatot állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a Befektetőnek. A Számlavezető az értékpapír-számla forgalmáról és egyenlegéről a Befektető kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad. A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. 13/51

3. A FORGALOMBA HOZATAL SZEREPLŐI 3.1. Az Alapkezelő bemutatása 3.1.1 Általános adatok Cégnév CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Levelezési cím: H-1027 Budapest, Medve utca 4-14. Alapításának időpontja: A cégbejegyzés helye: A cégbejegyzés ideje: 2000. április 3. Tevékenységi köre: Cégbírósági végzés száma: Cg. 01-10-044283 Működésének időtartama: Üzleti éve: Tulajdonosai: 1999. december 31. (jogelődje a CIB Befektetési Alapkezelő Kft., alapítva 1997. április 1-én) Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest 65.23 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 67.12 03 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 67.13 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 74.14 03 Üzletviteli tanácsadás a társaság határozatlan időre alakult megegyezik a naptári évvel 93,3333%-ban 6,6633%-ban 0,0033%-ban a CIB Bank Rt., a CIB Reál Rt., a CIB Service Rt. Megjegyzés: a szavazati arányok megegyeznek a tulajdoni arányokkal. Alaptőke: 300.000.000.- Ft (2003. február 25.) Felügyeleti engedélye: III/100.036-4/2002 sz. határozat (2002. október 25.) Alkalmazottainak száma: 13 fő Az Alapkezelő szervezeti felépítése úgy került kialakításra, hogy elkülönített szervezeti egységek foglalkoznak a portfoliók kezelésével, az értékesítés és marketing tevékenységgel, valamint a back office teendők ellátásával. Mindegyik szervezeti egység az Alapkezelő vezérigazgatójának jelent. 3.1.2 Vezető tisztségviselők Igazgatóság: Vargáné Konyáry Hedda, az Igazgatóság elnöke 1986-ban szerezte okleveles gépészmérnök diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1989-ben, szintén a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Társadalomtudományi Karon mérnök-tanári diplomát kapott. 1993-ban az ELTE Természettudományi Karán középiskolai matematika tanár oklevelet szerzett. 2001-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, Posztgraduális Karon, Bankmenedzser szakon. Tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. 1995-től dolgozik a CIB Közép-európai Nemzetközi Banknál, kezdetben a Bank Lakossági Központjában, majd 1999-től az akkor megalakuló Private Banking Osztály vezetésével bízták meg. Dr. Cseh György, az Igazgatóság tagja, vezérigazgató 1992-ben végzett közgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1998-ban jogász diplomát szerzett a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2000-ben diplomát szerezett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) Nemzetközi Befektetés-elemzői kurzusán. Tőzsdei szakvizsgával, opciós szakvizsgával és befektetés-kezelői szakvizsgával rendelkezik. 1996-tól 1998-ig a Ford Motor Company / Ford Credit régió igazgatója. 1998-tól 2001-ig a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese. 2001-től a CIB Értékpapír Rt. vagyonkezelési üzletágának vezetője, 2002. márciusától pedig a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója. 14/51

Kállai Zoltán, az Igazgatóság tagja 1995-ben végzett közgazdászként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és vezetés-szervezés szakain. 2002-ben diplomát szerzett az EFFAS (European Federation for Financial Analyst Societies) Nemzetközi Befektetés-elemzői kurzusán. 1995-től 1996-ig auditor az Arthur Andersen Kft.-nél. 1996-tól a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. munkatársa, ahol 1998-tól 2001 májusáig a Piaci Kockázatkezelési Osztályvezetője, 2001 májusától a Kockázatkezelési Főosztályon főosztályvezető-helyettes. Felügyelő Bizottság: Dóka Tibor, Felügyelő Bizottsági tag 1991-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetemen, majd később a Pénzügyi és Számviteli Főiskola szaküzemgazdászi szakát is elvégezte, bejegyzett adószakértő. 1992-ig a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cégnél dolgozott, majd 1992-től 1997-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. pénzügyi-számviteli vezetője. 1997-től a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. pénzügyi igazgatója. Gyebnár Bernadett, Felügyelő Bizottsági tag 1997-ben végzett közgazdászként a Külkereskedelmi Főiskola tőzsde - pénzintézetek szakirányán. 2000-ben okleveles közgazdász diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetem pénzügy szakán, valamint jogi szakokleveles közgazdász másoddiplomát az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézetében. Tőzsdei szakvizsgával és határidős szakvizsgával rendelkezik. 1997-1998- ig a Dunainvest Tőzsdeügynökség befektetési tanácsadója. 1998-tól a CIB Értékpapír Rt. értékesítési munkatársa, majd hálózatkoordinációs vezetője. 2001. júliusától a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. Belső Ellenőrzési és Hitelvizsgálati Főosztályának tanácsosa. Dr. Borsányi Gábor, Felügyelő Bizottsági elnök 2000-ben jogi diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1998 és 2000 között a DH Dunaholding Brokerház Rt. jogi osztályának, 2000-től a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. Jogi és Compliance Főosztályának munkatársa, 2001-től a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. Compliance Officere. 1999 és 2000 között az Univerzum Befektetési Alapkezelő Rt. Felügyelő bizottságának, 2001 óta a CIB Értékpapír Rt. Felügyelő bizottságának tagja. 3.1.3 Az Alapkezelő által kezelt más Alapok Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 3. számú mellékletét. 3.1.4 Az Alapkezelő feladata (3) meghatározza az Alap működésének feltételeit és részletes befektetési politikáját; (4) kialakítja az Alap portfolióját és megvalósítja az Alap befektetési politikáját; (5) elkészíti és a mindenkori jogszabályi környezetnek megfelelően módosítja az Alap Kezelési szabályzatát, valamint Tájékoztatóját; (6) előkészíti és megköti a forgalmazói, letétkezelői és könyvvizsgálói szerződéseket; (7) beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket; (8) biztosítja az Alap folyamatos működését; (9) a jogszabályokban előírt havi, féléves és éves jelentést készít; (10) teljesíti az Alappal kapcsolatos jelentési és információszolgáltatási kötelezettségeket; (11) kialakítja az Alap megfelelő nyilvántartási és számviteli rendjét; (12) ellátja az Alappal kapcsolatos ügyviteli és kapcsolattartási teendőket, továbbá minden olyan feladatot, amelyet jogszabály számára előír. 3.1.5 Az Alapkezelő gazdálkodásának fontosabb adatai Az Alapkezelő árbevétele a 2002. évi 348,6 millió Ft-ról 423,9 millió Ft-ra nőtt. A kezelt vagyon növekedési ütemét felülmúló árbevétel növekedést a kezelt átlagos vagyon növekedése magyarázza. Az alapkezelési díjbevétel dinamikus bővülése legnagyobb mértékben a CIB Pénzpiaci Alap átlagos nettó eszközértékének növekedésének köszönhető. A CIB Befektetési Alapkezelő Rt. a 2003. üzleti évben 800 millió Ft mérlegfőösszeg mellett 222,6 millió Ft mérleg szerinti eredményt ért el. Az 2001., 2002., 2003. év mérlegeinek, eredménykimutatásainak összehasonlító adatai: Kérjük, tekintse meg a Tájékoztató 1. számú mellékletét. A piaci helyzet bemutatása: 2004. májusában Magyarországon hozzávetőleg 850 milliárd forintot tesz ki a befektetési alapokba fektetett tőke, melynek 1/2-e kötvényalapokba, további 1/4-e pénzpiaci alapokban került elhelyezésre. Dinamikusan nőtt az elmúlt évben az ingatlanalapok aránya, amely jelenleg már a 8%-ot is meghaladta. A CIB Befektetési Alapkezelő Rt. a hazai alapkezelők között a 7. helyet foglalja el a befektetési alapokban kezelt vagyon alapján, amely kb. 2,7 %-os piaci részesedést jelent. 15/51

3.1.6 Egyéb információk A Tájékoztató elfogadásának időpontjában az Alapkezelő nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, továbbá a Tájékoztató elfogadásakor az Alapkezelővel szemben nincs folyamatban peres eljárás, illetőleg az Alapkezelő nem indított harmadik személlyel szemben peres eljárást. 3.2. A Letétkezelő bemutatása 3.2.1 Általános adatok Cégnév CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. Székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Levelezési cím: H-1027 Budapest, Medve utca 4-14. Alapításának időpontja: 1979. november 9. A cégbejegyzés helye: A cégbejegyzés ideje: 1979. november 19. Tevékenységi köre: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság, Budapest 65.12 03 Egyéb monetáris közvetítés 65.21 03 Pénzügyi lízing Cégbírósági végzés száma: Cg. 01-10-041004 Működésének időtartama: Üzleti éve: Tulajdonosai: 65.23 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 67.12 03 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 67.13 03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 67.20 03 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység 74.14 03 Üzletviteli tanácsadás a társaság határozatlan időre alakult megegyezik a naptári évvel 91,36% Intesa Holding International S.A.; 8,64% Dolgozói részvényesek Alaptőke: 25.722.639.000,- Ft (2004. december 9.) Felügyeleti engedélye: III/41. 044-10/2002 957/1997/F Alkalmazottainak száma: 1697 fő (2004. december 31.) 3.2.2 Vezető tisztségviselők Igazgatóság: Dr. Surányi György. az Igazgatóság elnöke Surányi György a Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán végzett 1977-ben, majd ugyanitt doktori címet szerzett 1979- ben. Tudományos és szakmai munkássága alapján 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémián Ph.D. fokozatot, 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen nagydoktori címet (Dr. Habil) kapott. Szakmai pályafutását a Pénzügykutató Intézetben kezdte, majd 1986-87-ben a Világbank washingtoni központjában konzulensként dolgozott. A 80-as évek végén a Miniszterelnök helyettesének tanácsadója, ezt követően, államtitkári rangban az Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt. Két ízben, 1990 és 1991 között, majd 1995-től 2001. március végéig volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Surányi György 1992 és 1995 között a CIB Bank Rt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja volt. 2001. május 4-étől kezdődően az Gruppo Banca Intesa olasz bankcsoport Közép-európai regionális igazgatója, a CIB Bank Rt. Igazgatóságának tagja és egyben elnöke. dr. Farkas Ádám, vezérigazgató Farkas Ádám a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán végzett 1991-ben, majd a Sunderland Egyetemen (Nagy-Britannia) a számítógépes szimuláció és modellezés területén szerzett M.Sc. diplomát. 1991-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa és oktat a Nemzetközi Bankárképző Központban is. 1995-ben a BKE-n védte meg doktori disszertációját. Farkas Ádám 1991 és 1995 között az EBRD pénzügyi tanácsadójaként dolgozott, 1997-től 2001-ig a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, az Igazgatóság tagja volt. Irányítása alá tartozott az MNB devizatartalékainak kezelése, az MNB nyíltpiaci, valamint egyéb pénz- és devizapiaci műveletei, az állam számára végzett bankári szolgáltatások mellett a befektetői kapcsolattartás és a kockázatkezelés is. 1999-2001. között tagja volt a KELER Rt. Igazgatóságának, valamint a Budapesti Értéktőzsde Tőzsdetanácsának. Farkas Ádám 2001. szeptemberétől - vezérigazgatói kinevezéséig - a CIB Bank Rt. ügyvezető igazgatójaként dolgozott, irányította a treasury és értékpapír-kereskedelmi tevékenységet.2002. április 2. óta a CIB Bank Rt. vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja. 16/51

Karvalits Ferenc, vezérigazgató Karvalits Ferenc 1988-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1992-ben a Columbia Egyetemen (New York) szerzett diplomát. Szakmai pályafutása 1990-91-ben a Magyar Hitelbank Rt.-ben vette kezdetét, ahol utóbb, 1994-1996 között igazgatóként, majd ügyvezető igazgatóként dolgozott. Irányítása alá tartozott a stratégiai és üzleti tervezés, a kontrolling és a vezetői információs rendszer fejlesztése is. 1996-1997. között a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, 1997-2001. között ügyvezető igazgatója, az Igazgatóság tagja volt. Felügyelete és irányítása alá tartozott a bankszektor elemzése, a szabályozás és a jegybanki ellenőrzés. A CIB Bank Rt.-hez történt kinevezését megelőzően egy évig a Wallis Rt. vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. 2002. április 2. óta a CIB Bank Rt. vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja. A Tájékoztató időpontjában Karvalits Ferenc a CIB Service Rt. felügyelő bizottságának, valamint a Wallis Rt. igazgatóságának tagja. Giovanni Boccolini, Igazgatósági tag Giovanni Boccolini a Római Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, pályafutását kutatóként kezdte. 1982-ben gazdaság és menedzsment szakon szerzett master fokozatot. Ezt követően a Banque Société Generale párizsi és milánói irodájában rendszerszervezési területen dolgozott. 1985-től a Barclays Bank Menedzsment Információs Rendszer osztályát vezette, a következő évtől az Amboveneto Csoporthoz tartozó vállalat informatikai vezetője, majd az Itaservice ügyvezető igazgatóhelyettese, utóbb ügyvezető igazgatója volt. 1995-ben csatlakozott a Banco Ambrosiano Veneto-hoz, ahol a Szervezés és Rendszerek Igazgatóság vezetőjévé nevezték ki. 1998 júniusától 2001 májusáig a Banca Carime, majd az IntesaBci Italia Sim (később Banca Primavera) ügyvezető igazgatója volt. 2002 augusztusában került kinevezésre az IntesaBci (jelenleg Banca Intesa) Banki Hálózati Igazgatóságának vezetőjévé. Jelenleg a Külföldi Bankok Igazgatóságának vezetője. Gianfranco Mandelli, Igazgatósági tag Gianfranco Mandelli 1972-ben lépett be a Banca Commerciale Italiana-hoz (jelenleg Banca Intesa) és az 1997-ig terjedő időszakban a Bank nemzetközi hálózatában töltött be különböző beosztásokat. 1997 után két évig a BCI központjában a nemzetközi kapcsolatokért felelős főosztályt vezette, majd 1999 közepétől 2000 márciusáig a vállalati üzletág vezetője volt. Jelenleg a Nemzetközi Leányvállalatok Divízió Közép-Kelet Európai Főosztályának vezetője. Gianfranco Mandelli 2000. július 28-tól tagja a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Igazgatóságának. Massimo Pierdicchi, Igazgatósági tag Massimo Pierdicchi a Siena-i Egyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányait követően a Boccoli Egyetemen (Milánó) szerzett MBA diplomát. 1980-tól a Banca Commerciale Italiana-nál töltött be különböző pozíciókat: 1985-89 között a központi tervezés és ellenőrzés területén, 1990-től a nemzetközi területen, majd 1993-tól a BCI London-nál. Ezt követően, 1994-től menedzseri pozíciót tölt be a BCI külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos feladatokat ellátó központi egységében. Massimo Pierdicchi 1998. januárjától a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. felügyelő bizottságának tagja volt, majd 2002. május 22-én a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. igazgatósági tagjává választották. Carlo Alberto Vodret, Igazgatósági tag Carlo Alberto Vodret 1972-ben a milánói Állami Egyetemen politikatudományokból szerzett diplomát. 1972-től a Rank Xerox munkatársa volt, majd 1973-ban csatlakozott a Banca Commerciale Italiana-hoz (BCI), amelynek különböző olaszországi fiókjaiban, valamint moszkvai képviseletén a banki tevékenység területén széleskörű gyakorlatot szerzett. 1980 januárjától 1983 októberéig a BCI képviselőjeként Tokióban és Pekingben dolgozott, majd 1983-tól a CIB Bank Rt. Hitel osztályának, utóbb a Hitelellenőrzési osztálynak a helyettes vezetője volt. 1992-től a Banca Commerciale Italiana munkatársaként kezdetben külföldi tevékenységekkel kapcsolatos tanácsadó, később a bank vezető képviselője Kínában. 1995-től Oroszországban dolgozott, a Moszkvai Nemzetközi Bank igazgatóságának tagja és az IBM Leasing leányvállalat igazgatótanácsának elnöke volt. 1998-tól a Banca Commericale Italiana-n belül (jelenleg Banca Intesa) a kelet-európai leányvállalatokat felügyeli. Carlo Vodret 2003. április 1-től a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. Igazgatóságának tagja. Felügyelő Bizottság: dr. Török László, a Felügyelő Bizottság elnöke Török László a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1981-ben, majd egyetemi doktori címet 1994-ben. Szakmai pályafutását a Központi Statisztikai Hivatalban kezdte, majd 1983-tól a Pénzügyminisztériumban, előbb a Nemzetközi pénzügyek főosztályának munkatársaként, utóbb a miniszterhelyettes szakmai titkáraként dolgozott. 1989-90-ben a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza volt, amelyet követően, 1990-től a Magyar Nemzeti Bankban az elnök szakmai titkára volt, majd a Bankfőosztály főosztályvezető-helyettesi posztját töltötte be. Az 1992-től 1995-ig terjedő időszakban az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese volt, felügyelete alá tartoztak a stratégiai, az üzletpolitikai, a kontrolling és a marketing területek. 1996-2001. között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként dolgozott, irányítása alá tartozott a készpénz nélküli fizetési rendszerek-, a készpénzkibocsátás, a készpénzforgalom szabályozása (emisszió), felügyelte a területi hálózatot. Tagja volt az MNB Igazgatóságának. A CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt.-hez 2001-ben csatlakozott, mint az Igazgatóság elnökének, az IntesaBci regionális igazgatójának tanácsadója. Török László 2002. április 1-je óta a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. felügyelő bizottságának tagja (elnöke). 17/51