CCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április)



Hasonló dokumentumok
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika

CCNA Discovery Scope and Sequence

A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok

6. Forgalomirányítás

Forgalomirányítás (Routing)

Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ

4. Vállalati hálózatok címzése

Hálózati alapismeretek

Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt

Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

Statikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban

Cisco Hálózati Akadémia Új CCNA tananyag

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

Cisco Networking Academy Program CISCO tanfolyam HBONE rendszergazdák számára

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

Beállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGE- DIENSIS

Cisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)

2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Hálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Internet használata (internetworking) Készítette: Schubert Tamás

Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

Dinamikus routing - alapismeretek -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Gyakorlati vizsgatevékenység

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék tanév 1.

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Szakmai továbbképzési nap akadémiai oktatóknak

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -


HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

III. előadás. Kovács Róbert

Foglalkozási napló. Informatikai rendszergazda 14. évfolyam

Képességeken alapuló felmérés. Akadémiai hallgatói változat

6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben

1. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend?

Routing IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Szakmai továbbképzési nap akadémiai oktatóknak

FOKSZ Mérnökinformatikus záróvizsga szóbeli tételsor

IT Essentials v5.0. Informatikai Szakképzési Konferencia január 26. Radics Tamás HTTP Alapítvány

2. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend?

routing packet forwarding node routerek routing table

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Routing. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék

Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

CISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán

Department of Software Engineering

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati alapismeretek

az egyik helyes választ megjelölte, és egyéb hibás választ nem jelölt.

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

WorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer

A 7. sorszámú Hálózati operációsrendszer-üzemeltető megnevezésű részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola

Használható segédeszköz: - Útmutató: - A feladatlap tesztkérdéseket tartalmaz. jelölni. utalunk.

A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)

FORGALOMIRÁNYÍTÁS TÁVOLSÁGALAPÚ IRÁNYÍTÓ PROTOKOLLAL. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka

Minőségbiztosítás IP hálózatokon (vitt9181)

FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 7. Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA

Gyakorlati vizsgatevékenység. Graf Iskola

Hálózati architektúrák és Protokollok GI 8. Kocsis Gergely

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama. 10. évfolyam Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 50 óra

Foglalkozási napló. Informatikai rendszerüzemeltető

Mindent egybevetve CCNA Discovery II. szemeszter Hálózati feladatok kis- és középvállalatoknál vagy internetszolgáltatóknál Case Study

Address Resolution Protocol (ARP)

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

IT Essentials v március 14. Reményi Zoltán HTTP Alapítvány

A felkészülés ideje alatt segédeszköz nem használható!

1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása

Felkészülés a 2020-as érettségire. Sisák Zoltán HTTP Alapítvány

TANMENET 2018/2019. tanév

Felhő alapú hálózatok (VITMMA02) Hálózati megoldások a felhőben

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék tanév 1.

IT Essentials v5.0. ASC Workshop és továbbképzési nap március 22. Radics Tamás HTTP Alapítvány

Szakmai továbbképzési nap akadémiai oktatóknak április 19. HTTP Alapítvány, Óbudai Egyetem / WebEx

Átírás:

CCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április) Ez egy előzetes áttekintés a még fejlesztés alatt álló új Cisco CCNA Exploration tananyagról. Az első és második szemeszter anyagának angol nyelvű változata 2007 júniusa és augusztusa között lesz elérhető, míg a harmadik és negyedik szemeszter angol nyelvű tananyaga előreláthatólag 2007 november-december táján kerül végleges állapotba. Célközönség A CCNA Exploration tananyag a Cisco Hálózati Akadémia azon hallgatóinak készült, akik jó problémamegoldó és analitikai képességekkel rendelkeznek valamint mérnöki, matematikai vagy más természettudományos felsőfokú képzésben vesznek részt. Előfeltételek A CCNA Exploration 4 szemeszterből áll: Hálózati alapismeretek, Irányítóprotokollok és forgalomirányítási alapismeretek, LAN-kapcsolás és vezeték nélküli hálózatok, valamint a WAN-ok elérése. A Hálózati alapismeretek az első szemeszter és nincs semmilyen előfeltétele. A másik 3 szemeszter csak a Hálózati alapismeretek sikeres teljesítése esetén végezhető el. Az Irányítóprotokollok és forgalomirányítási alapismeretek az ajánlott második szemeszter, de amint az 1. ábra is mutatja a képzésben többféle variáció is létezik. 1. ábra CCNA Exploration szemeszterek lehetséges sorrendjei

Képesítés A CCNA Exploration 4 szemesztere felkészíti a hallgatókat a CCNA minősítő (CCNA Certification exam) vizsgára. A tananyag ismertetése A tananyag egy átfogó áttekintést ad a hálózatokról, az alapoktól kezdve egészen a magasabb szintű alkalmazások és szolgáltatásokig. Sok egyetem és főiskola számára is már jól ismert felülről lefelé történő megközelítésen alapszik, nagy hangsúlyt fektetve a hálózatok tervezéséhez szükséges alapismeretek és képességek gyakorlati elsajátítására. (Installálás, működtetés, karbantartás) A CCNA Exploration tananyag az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: tanítható felsőfokú, illetve szakközépiskola utáni tanfolyamok és szakképzések részeként diákok számára lehetővé teszi, hogy mérnöki megközelítésben, a felsőoktatásban is megszokott, mélyen megalapozott elméleti és gyakorlati síkon sajátíthassák el a számítógép-hálózatok témakörét. átfogó áttekintést ad a hálózati ismeretekről az alapoktól kezdve egészen a magasabb szintű alkalmazások és szolgáltatásokig. összetett és kihívást jelentő laborgyakorlatokat is tartalmaz. nagy rugalmasságot engedélyez a tananyag tanításában, és az időtartam rövidségében. támogatja a hallgatókat további számítástechnikai kurzusok elvégzésében, valamint professzionális informatikai állások betöltésében Tananyag célkitűzései A tananyag felkészíti a hallgatókat a CCNA minősítő vizsgára és megkönnyíti számukra más számítógép-hálózatokkal kapcsolatos felsőfokú képzések elvégzését. Olyan ismeretek megszerzésében segíti a diákokat, amelyek alkalmassá teszik őket hálózat technikusi, rendszergazdai és mérnöki állások betöltésére. Egy elméletekben gazdag, gyakorlati bevezetőt nyújt a hálózatok és az Internet világába. A hálózati alapismeretek szemeszter sikeres elvégzése után a hallgatók képesek lesznek a következő feladatok végrehajtására:

ismertetni az adathálózatoknak a mindennapi életünkben és az üzleti kommunikációban kialakult szerepét adathálózatokon és az Interneten történő kommunikáció folyamatának leírása a hálózatok közötti kommunikációt támogató eszközök és szolgáltatások felismerése a kommunikáció menetének ismertetése a hálózati rétegmodellek segítségével bemutatni az adathálózatokban a protokollok szerepét ismertetni a különböző rétegek címzési rendszerének fontosságát az OSI modell alkalmazási rétegében lévő protokollok és szolgáltatások felsorolása valamint működésének bemutatása minta hálózatokban a szállítási rétegben lévő protokollok és szolgáltatások működésének és tulajdonságainak elemzése a hálózati rétegben lévő protokollok és szolgáltatások működésének és tulajdonságainak elemzése, valamint a forgalomirányítás alapjainak ismertetése adott hálózati igényeket kielégítő címzés tervezése és számolása és az alhálózati maszk használata az OSI modell adatkapcsolati rétegében lévő protokollok működésének és a kommunikáció támogatásában betöltött szerepének ismertetése a fizikai rétegben lévő protokollok adathálózatokon történő kommunikáció támogatásában betöltött szerepének ismertetése az Ethernet technológia alapjainak ismertetése, kezdve az átviteli közegektől a szolgáltatásokig valamint az Ethernet működéséig kábelezési és hálózattervezési alapelvek követelményeknek megfelelő alkalmazása egyszerű Ethernet hálózat megépítése forgalomirányítók és kapcsolók segítségével A Cisco parancssoros felületének utasításaival alapvető funkciók konfigurálása és ellenőrzése forgalomirányítókon és kapcsolókon Az Irányítóprotokollok és forgalomirányítási alapismeretek szemeszter sikeres elvégzése után a hallgatók képesek lesznek a következő feladatok végrehajtására: a forgalomirányító feladatának, tulajdonságának és működésének bemutatása a forgalomirányítók több hálózaton keresztül történő kommunikációban betöltött szerepének ismertetése irányítótáblák szerepének és tulajdonságának leírása a forgalomirányító útvonal-választási és csomagkapcsolási feladatának bemutatása

a forgalomirányító interfészeinek konfigurálása és ellenőrzése statikus útvonalak konfigurálása és szerepüknek ismertetése a dinamikus irányító protokollok jellemzése és a modern hálózattervezés folyamatába történő beillesztése az irányító protokollok által használt mértékek szerepének és típusának leírása távolságvektor alapú irányító protokollok tulajdonságainak felsorolása a távolságvektor alapú irányító protokollok hálózat felderítő mechanizmusának bemutatása a RIP (Routing Information Protocol) kapcsán a RIPv1 protokoll funkciójának, tulajdonságainak és működésének ismertetése az osztályos és osztály nélküli IP címzési rendszer összehasonlítása irányított hálózatokban az osztályos és osztály nélküli forgalomirányítás működésének bemutatása adott hálózat osztály nélküli IP címzési rendszerének elkészítése RIPv1 konfigurálása alapvető RIPv2 parancsok konfigurálása és az osztály nélküli RIPv2 útvonal frissítések kiértékelése az EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol) fő tulajdonságainak és működésének ismertetése EIGRP haladó szintű konfigurálása a kapcsolat állapot alapú irányító protokollok jellemzőinek bemutatása az OSPF (Open Shortest Path First) irányító protokoll működésének, céljának és tulajdonságainak ismertetése Minimális rendszer követelmények Tananyag hozzáféréséhez szükséges: Tanulónként egy PC; 1 helyi tananyag szerver Labor követelmények: 3 db Cisco 1841 forgalomirányító (Base IP IOS, 128MB DRAM, 32 MB Flash) 3 db 2960-as kapcsoló 2 db Linksys vezeték nélküli forgalomirányító (ajánlott: Linksys 300N; választható: 54G) vagy SOHO megfelelője 1 db PC Microsoft (Windows 2000 Server)

3 db PC vagy laptop (Microsoft Windows 2000 vagy Windows XP) Válogatott Ethernet és soros kábelek és hub-ok A tananyag vázlata Hálózati alapismeretek Ez a szemeszter bemutatja az Internet és más számítógép-hálózatok felépítését, funkcióját, elemeit, és modelljeit. Az OSI és TCP rétegmodelljét használja az alkalmazási, a hálózati, az adatkapcsolati valamint a fizikai réteg szolgáltatásainak és protokolljainak vizsgálatára. Az IP címzési rendszer alapelvei, struktúrája valamint az Ethernet alapismeretek, átviteli közegek és Ethernet működés az egész tananyag alapját képezik. A laborgyakorlatokon a diákok a szolgáltatói hálózatok zavarása nélkül, modellezett Internet segítségével vizsgálhatják a protokollok és a hálózat működését. Packet Tracer (PT) feladatok abban segítik a tanulókat, hogy a protokollok és a hálózat működésének elemzését, valamint kis hálózatok építését szimulációs környezetben gyakorolhassák. A szemeszter végére a diákok képesek lesznek alapvető kábelezési szabályok alkalmazásával egy egyszerű LAN topológia megépítésére, a hálózati eszközök, mint pl. forgalomirányítók és kapcsolók alapszintű felkonfigurálására és a különböző IP címzési rendszerek megvalósítására. Előfeltétel: nincs 1. Élni, tanulni, dolgozni és játszani egy hálózatközpontú világban 1.0. Bevezetés 1.1. Kommunikáció életünk nélkülözhetetlen része 1.2. Hálózatközpontú világ amely támogatja a kommunikációnkat 1.3. Hálózat fogalma 1.4. Minőségi adatátviteli szolgáltatás (QoS) kommunikációnk szabályozása 1.5. Biztonság kommunikációnk védelme 1.6. Összefoglalás 2. Kommunikáció az Interneten és adathálózatokon 2.0. Bevezetés 2.1. Hogyan támogatják az adathálózatok emberi kapcsolatainkat? 2.2. Hálózati modellek a kommunikáció réteges megközelítése 2.3. Protokollok a kommunikáció szabályai 2.4. Adategységek címzése

2.5. Összefoglalás 3. OSI alkalmazási réteg 3.0. Bevezetés 3.1. Alkalmazások a hálózat és az emberek közötti kapcsolódási felülete? 3.2. Alkalmazási réteg protokolljai betekintés az alkalmazásokba és szolgáltatásokba 3.3. Példák alkalmazási rétegbeli protokollokra 3.4. Kommunikációnkat támogató alkalmazások és szolgáltatások 3.5. Összefoglalás 4. OSI szállítási réteg 4.0. Bevezetés 4.1. A szállítási réteg feladata kommunikációnk adategységeinek vezérlése 4.2. UDP (User Datagram Protocol, felhasználói datagram protokoll) kommunikáció kis többletterheléssel 4.3. TCP (Transmission Control Protocol, átvitelvezérlő protocol) megbízható kommunikáció 4.4. TCP adatszegmensek összeállítása és az adatvesztés kezelése 4.5. Összefoglalás 5. OSI hálózati réteg és forgalomirányítás 5.0. Bevezetés 5.1. A hálózati réteg feladata eszközök közötti adatátvitel 5.2. Hálózatok hálózati eszközök csoportosítása 5.3. Forgalomirányítás hálózatok közötti kommunikáció megteremtése 5.4. Összefoglalás 6. Hálózatok címzése Ipv4 6.0. Bevezetés 6.1. Internet Protokoll v4 (IPv4) címzés 6.2. Különböző célokat szolgáló címek 6.3. Az IPv6 áttekintése 6.4. Alhálózatok hálózatok felosztása 6.5. A hálózat tesztelése a ping és a traceroute parancs segítségével 6.6. Összefoglalás 7. OSI adatkapcsolati réteg 7.0. Bevezetés 7.1. Adatkapcsolati réteg - adategységek vezérlése az átviteli közegen

7.2. Közeghozzáférés vezérlés (Media Access Control) 7.3. Közeghozzáférés vezérlés (Media Access Control) adatcsomagok keretezése és címzése 7.4. Összefoglalás 8. OSI fizikai réteg 8.0. Bevezetés 8.1. Fizikai réteg információ bitjeinek szállítása 8.2. Jelzési rendszer bitek átviteli közegre ültetése 8.3. Átviteli közeg kommunikációnkhoz szükséges kapcsolatok 8.4. Összefoglalás 9. Egy példa LAN-okban használt technológiákra Ethernet 9.0. Bevezetés 9.1. Ethernet átviteli közege kommunikáció a LAN-on 9.2. Ethernet áttekintés 9.3. Ethernet Közeghozzáférési (MAC) technológia 9.4. Ethernet Közeghozzáférési (MAC) címzés 9.5. Címfeloldási (Address Resolution Protocol, ARP) a két réteg címeinek párosítása 9.6. Osztott közegű és dedikált Ethernet kapcsolók és hub-ok 9.7. Összefoglalás 10. Hálózatunk megtervezése és kábelezése 10.0. Bevezetés 10.1. Hálózati eszközök közötti kapcsolat létrehozása 10.2. Címzési rendszer megtervezése 10.3. Hálózati térképek szerepe 10.4. Egyszerű hálózati térképek létrehozása 10.5. Összefoglalás 11. Hálózatunk konfigurálása és tesztelése 11.0. Bevezetés 11.1. Cisco eszközök konfigurálása Cisco IOS alapok 11.2. Cisco IOS használatával alapszintű konfiguráció elkészítése 11.3. Végberendezések konfigurálása 11.4. Az összeköttetés ellenőrzése 11.5. A hálózat felügyelete és dokumentálása

Irányítóprotokollok és forgalomirányítási alapismeretek Ez a szemeszter bemutatja a forgalomirányítók felépítését, alkotóelemeit, működését valamint a forgalomirányítás és az irányító protokollok alapelveit. Diákok megtanulják konfigurálni, ellenőrizni, tesztelni valamint elemezni az egyes irányító protokollokat mint RIPv1, RIPv2, EIGRP és OSPF, valamint a szemeszter végére képesek lesznek felismerni és kijavítani a forgalomirányítással kapcsolatos problémákat. A tananyag minden fejezete végigvezeti a tanulókat egy mintafeladaton, majd további laborgyakorlatok keretein belül kerül sor az önálló konfigurálásra és hibakeresésre. Packet Tracer (PT) szimulációs feladatok segítik a hallgatókat az új fogalmak elmélyítésében, valamint a nehezen elképzelhető és megérthető irányítási folyamatok modellezésében és elemzésében. Előfeltétel: Hálózati alapismeretek 1. Bevezetés a forgalomirányításba és a csomagtovábbításba 1.0. Bevezetés 1.1. A forgalomirányító belseje 1.2. A parancssoros konfiguráció és a címzés ismétlése 1.3. Az irányítótáblák áttekintése 1.4. Útvonal meghatározás és csomagkapcsolás 1.5. Forgalomirányítók konfigurációs laborfeladatai 1.6. Összefoglalás 2. Statikus útvonalak 2.0. Bevezetés 2.1. Forgalomirányítók a hálózatokban 2.2. Közvetlenül kapcsolódó hálózatok 2.3. Statikus útvonalak konfigurálása következő ugrás (next hop) megadásával 2.4. Statikus útvonalak konfigurálása kimenő interfész megadásával 2.5. Összefoglalás és alapértelmezett útvonalak 2.6. Topológiák ismétlése 2.7. Statikus útvonalak karbantartása és hibaelhárítás 2.8. Statikus útvonal konfigurációs laborgyakorlatok 2.9. Összefoglalás 3. Bevezetés a dinamikus forgalomirányításba 3.0. Bevezetés

3.1. Előnyök 3.2. A dinamikus irányító protokollok osztályozása 3.3. Forgalomirányítási tartományok, folyamatazonosítók és autonóm rendszerek 3.4. Mértékek 3.5. Adminisztratív távolság 3.6. Irányító protokollok konfigurációs és alhálózat számítási laborgyakorlatok 3.7. Összefoglalás 4. Távolságvektor alapú irányító protokollok 4.0. Bevezetés 4.1. Távolságvektor alapú protokollok áttekintése 4.2. Hálózat felderítés 4.3. Irányítótáblák karbantartása 4.4. Irányítási hurkok 4.5. Napjaink távolságvektor alapú protokolljai 4.6. Összefoglalás 5. RIPv1 (Routing Information Protocol, forgalomirányítási információs protokoll) 5.0. Bevezetés 5.1. RIPv1: egy távolságvektor alapú, osztályos irányító protokoll 5.2. RIPv1 alapszintű konfigurálása 5.3. Ellenőrzés és hibaelhárítás 5.4. Automatikus összegzés 5.5. Az alapértelmezett útvonal és a RIPv1 5.6. Hibaelhárítás 5.7. RIPv1 konfigurációs laborgyakorlatok 5.8. Összefoglalás 6. Osztály nélküli irányító protokollok, változó hosszúságú alhálózati maszkok, és osztálynélküli forgalomirányítás 6.0. Bevezetés 6.1. IP címzés 6.2. IPv4 továbbfejlesztései 6.3. Változó hosszúságú alhálózati maszkok (Variable Length Subnet Masking, VLSM) 6.4. Osztálynélküli forgalomirányítás (Classles Interdomain Routing, CIDR) 6.5. VLSM és osztálynélküli forgalomirányítási laborfeladatok

6.6. Összefoglalás 7. RIPv2 7.0. Bevezetés 7.1. RIPv1 korlátjai és konfigurálása 7.2. RIPv2 konfigurálása 7.3. VLSM és CIDR használata RIPv2-vel 7.4. RIPv2 működésének ellenőrzése és hibaelhárítás 7.5. RIPv2 konfigurációs laborfeladatok 7.6. Összefoglalás 8. Irányítótáblák közelebbről 8.0. Bevezetés 8.1. Az irányítótáblák szerkezete 8.2. Keresés az irányítótáblában 8.3. Osztályos irányítás 8.4. Osztály nélküli irányítás 8.5. Egyenlő költségű terhelés elosztás 8.6. Laborfeladatok 8.7. Összefoglalás 9. EIGRP (Enhanced Interior Gateway Routing Protocol, továbbfejlesztett belső átjáróirányító protokoll) 9.0. Bevezetés 9.1. Az EIGRP alapszintű konfigurálása 9.2. EIGRP mértékek számítása 9.3. Az EIGRP tulajdonságai 9.4. Szomszédsági viszonyok kialakítása 9.5. DUAL véges állapotú automata algoritmus 9.6. Az EIGRP magasabb szintű konfigurálása 9.7. Az EIGRP működésének ellenőrzése és hibaelhárítás 9.8. EIGRP konfigurációs laborfeladatok 9.9. Összefoglalás 10. Kapcsolat-állapot alapú irányító protokollok 10.0. Bevezetés 10.1. A kapcsolat-állapot alapú irányító protokollok alapelvei 10.2. Kapcsolat állapot forgalomirányító algoritmusok

10.3. Összefoglalás 11. OSPF (Open Shortes Path First, legrövidebb út protokoll) 11.0. Bevezetés 11.1. Az OSPF alapszintű konfigurálása 11.2. OSPF forgalomirányító azonosító 11.3. OSPF mértékek számítása 11.4. Szomszédsági viszonyok kialakítása 11.5. OSPF és többes hozzáférésű hálózatok 11.6. Az OSPF magasabb szintű konfigurálása 11.7. Az EIGRP működésének ellenőrzése és hibaelhárítás 11.8. OSPF konfigurációs laborfeladatok 11.9. Összefoglalás LAN-kapcsolás és vezeték nélküli hálózatok Ez a szemeszter elősegíti a kapcsolók működésének valamint kis és nagy hálózatok LAN környezetében történő használatának alapos megértését. A tananyag az Ethernet alapok áttekintésével kezdődik, majd részletes leírást ad a LAN-okban használt kapcsolók működéséről, virtuális LAN-ok (VLAN) használatáról és implementálásáról, VLAN-ok közötti forgalomirányításról, VLAN trunking Protokollról, a gyors feszítőfa protokollról (RSTP), valamint a vezeték-nélküli hálózatokról. Diákok megtanulnak konfigurálni, ellenőrizni és elemezni VLAN-okat, RSTP-t, VTP-t, valamint vezeték nélküli hálózatokat. A tananyag betekintést nyújt a Campus hálózatának megtervezése és a 3. rétegbeli kapcsolás témakörébe is. Előfeltétel: Hálózati alapismeretek Fejezetek előzetes vázlata: 1. Ethernet ismétlés 2. Kapcsolás alapjai - Cisco IOS Software and Cisco Szomszédság felderítő protokollja (Cisco Discovery Protocol, CDP) 3. A kapcsoló belseje 4. Campus hálózatának tervezése 5. Kapcsolók alapszintű konfigurációja 6. Virtuális LAN-ok (VLAN) és az IP telefónia alapjai 7. Gyors feszítőfa protokoll (RSTP)

8. Trönkölés és VLAN trönkprotokoll 9. VLAN-ok közötti forgalomirányítás 10. Vezetéknélküli hálózatok és a mobilitás 11. Campus LAN-ok Wan-ok elérése Ez a szemeszter a forgalomszabályozás és a hozzáférési listák alapelveit tárgyalja valamint betekintést nyújt a nagytávolságú hálózatok adatkapcsolati rétegének szolgáltatásaiba és protokolljaiba. A diákok megismerik a felhasználók hozzáférési technológiáit és megtanulják hogyan kell Pont-pont protokoll-t (PPP), Ethernet feletti Pont-pont protokollt, DSL-t (digitális előfizetői vonal), valamint Frame Relay-t konfigurálni. A tanuló betekintést kap olyan témakörök alapjaiba is mint Wan-ok biztonsági kérdései, beágyazás és a virtuális magánhálózatok. A szemeszter a speciális szolgáltatást igénylő konvergens alkalmazások tárgyalásával valamint egy minőségi adatátviteli szolgáltatásról (QoS) szóló bevezetővel zárul. Előfeltétel: Irányítóprotokollok és forgalomirányítási alapismeretek A fejezetek előzetes vázlata: 1. Forgalomszabályozás: Hozzáférési listák 2. Munkaállomások címzése: Címfordítás (NAT), Dinamikus állomáskonfiguráló protokoll (DHCP), és IPv6 alapok 3. Biztonság 4. Bevezetés a WAN technológiákba 5. WAN eszközök és kapcsolatok: CSU, kábelmodem, DSL modem 6. Kapcsolódás a WAN-okhoz: Bérelt vonal, kábelmodem és DSL 7. Pont-pont Protokoll (PPP) és Ethernet feletti Pont-pont protokoll 8. Frame Relay 9. QoS megfontolások 10. Beágyazási alapelvek és VPN alapok 11. Konvergált hálózatok