... 1)... V-modell: érdekelt felek: felhasználók, üzemeltetők, minden érintett, a termékkel kapcsolatban álló fél követelmények: a tervezés, kivitelezés és működtetés során biztosítandó szükséges funkciók és jellemzők rendszer felépítése: Egy termék, vagy rendszer elképzelése, ötlet, szándék vagy gondolati elképzelés architektúra: jónak tartott elképzelés kiválasztása verifikáció: azt terveztük-e, amit elképzeltünk, ellenőrző funkció validáció: megfelel-e az elvárásoknak
... 2)... Folyamat: bemeneteket kimenetekké alakítja át, rendszer: amiben megvalósítjuk a folyamatokat, a rendszerekkel kapcsolatos alapvető mérnöki feladatok: analízis, tervezés, irányítás (szabályozás) Egy rendszerrel kapcsolatos feladatok: 1) Adottak: Bemenet és Rendszer Meghatározandó: Kimenet rendszerelemzés (direkt feladat) 2) Adottak: Bemenet és Kimenet Meghatározandó: Rendszer rendszertervezés, rendszerszervezés (1. inverz feladat) 3) Adottak: Rendszer és Kimenet Meghatározandó: Bemenet rendszerirányítás (2. inverz feladat) Szabályozás, visszacsatolás: ha van visszacsatolás a rendszerben, akkor azt szabályozásnak nevezzük, nem irányításnak.
... 3)... Kik a steakholderek? felhasználók, üzemeltetők, minden érintett, a termékkel kapcsolatban álló fél. Elvárások Műszaki rendszer tulajdonságai:
... 4)... Követelményekkel kapcsolatos elvárások: követelmények (szükséges) jellemzői világos és konzisztens érthető pontos téves tényt nem tartalmat kivitelezhető (feasible) elérhető cél (fizikai, gazdasági, stb korlátokon belül) rugalmas a hogyant nem definiálja konkrét nem tartalmaz bizonytalan, többféle módon értelmezhető elemet a követelmény rendszer nem redundáns egy követelmény csak egyszer definiált ellentmondásmentes nincs ellentmondó követelmény konzisztens egységes terminológia teljes a tervezés alapjául szolgálhat követelmény = mérték + érték + célérték -> mérthetőnek (és a terméktől/folyamattól függőnek) kell lennie lehet folytonos, disztkrét/logikai, kvalitatív mérték: arányos, abszolút, valószínűségi X% fejlődés a X érétke a X éréke a -nek 90% megbízhatósággal a klasszikus az előnyöket/teljesítsényt mér (a költség, kockázat később jön)
A követelmények feltárásának javasolt folyamata: INPUT TEVÉKENYSÉGEK OUTPUT Alap elvárás az érintett felek részéről Validált technikai követlméyek A művelet alap fogalma A stratégiák engedélyezett támogatása A teljesítmény mérése Hatékonyság mérése Technikai teljesítmény mérése
... 5)...... 6)... Követelmények allokálása : a rendszer (modelljének) hierarchia szintjeire funkciók az alacsonyabb szinten (componens aminek funkciója van) lefele propagáljuk interfész (elemek közti kapcsolatok) definiálása verifikálás (a követelményeké) hogy majd biztosítsuk, hogy a tervezett termék/szolgáltatás tényleg az érdekelt felek igényeit elégíti-e ki - vizsgálat, - kérdőív, - demonstráció, - elemzés a követelményi dokumentáció a verifikálás módját is leírja
QFD diasor!!!!!
... 7)... Ambiguity Bizonytalanság Creativity Kreativitás Complexity Komplexitás Conceive kigondol Design tervez Implement végrehajt Operate - működtet
... 9a)... Forma definíció Az elemek összessége (feladatok) A fizikai/logikai valóság struktúrája vagy tagoltsága Alak vagy konfiguráció (gyakran de nem mindig) - ami látható Ami megvalósított (formázott, gyártott, fordított, írott, faragott vagy rajzolt) Ami van. Funkció Tevékenység, ami létrehoz vagy alkalmaz egy dolgot Amit a termék/rendszer csinál, Lebontható Tudjuk bemutatni a kapcsolatot a funkció és forma között, momentum (erő), energia (teljesítmény), információ (adat), információ (utasítások) Sokkal bonyolultabb bemutatni, mint a formát (mert láthatatlan ) Koncepció Informális Definíció Egy termék, vagy rendszer elképzelése, ötlet, szándék vagy gondolati elképzelés A forma egy absztrakciója Ez nem maga a termék/rendszer (tulajdonsága), hanem egy leképezése a leképezés specifikációja - miként valósul meg a forma fizikai kialakítása A tervezési változók specifikációja definiálja a tervezési feladatot A termékek ugyanazon a koncepción alapulnak összefüggők A termékek különböző koncepción alapulnak ( függetlenek )
Általában 5-9 rész (7+/-2) szintenként A -1-es szinten valós vagy atomi (bonthatatlan) részek vannak Egy rész nem nevezhető résznek anélkül, hogy ne határoznánk meg a funkcionalitását vagy egységét Az egység (unit) definíciója nem mindig egyértelmű
... 10)... Mire jó a phug mátrix? Mi az amire való: o Szerkeszteni és ábrázolni egy kiértékelő eljárást o általános szemléltetésként szolgál o tudományi hátteret teremt o segít csökkenteni az ön-hitelesítő viselkedést o Erősítí a valós csapatmunkát o Összetartás o Kiiktatja a gyenge ötleteket o Megőrzi az erős elképzeléseket o Széttartások o Segít megtalálni a lehetőségeket a kombinációkra Mi az amire nem való: o Automatikus döntéshozatal o az értékek és számok csak segédként vannak és nem muszáj őket algebrailag összegezni o tartózkodik a merevség és a hamis magabiztosság kialakulásától az osztályozás/súlyozás mátrixok miatt o Teljes mértékben szabályozza a folyamatot o serkenti a kreatív meggondolatlan gondolkodást mivel hiányzik belőle a merev szerkezet o Összekapcsol tanulmányokat o Manapság többet Pugh Matrix lépései 1.Jellegzetességet választ vagy fejleszt az összehasonlításhoz. Követelmények és célok együttesén alapszik. 2.Az alternatívák kiválasztása az összehasonlításhoz. Az alternatívák a különböző ötletekből fejlődtek ki a koncepció alkotás alatt.
Az összes koncepciót ugyanazon az általánosítási szinten és azonos nyelven kellene összehasonlítani. 3.Értékek meghatározása. Használjuk a legjobb koncepciót alapként, majd az összes többit ehhez hasonlítva, minden kritérium alapján. Ha újratervezünk egy létező terméket, akkor ez a létező termék használható alapként. Értékeljünk ki minden kritériumot, jobb (+), ugyanolyan (S,o), rosszabb (-) az alaphoz viszonyítva. Ha a mátrix egy adatbázis kezelővel, mint az Excel lett felépítve, használjuk a +1,0,-1 jeleket. Ha lehetetlen az összehasonlítás, több információra van szükség. 4. Végeredmény kiszámítása. Három pontszámot generálunk, az összes (+), az összes (-), és a teljes összeget. A teljes össze a (+)-ok száma-a (-)-ok száma. Az összesített adatokat, nem úgy kell kezelni mint döntéshozatali folyamatot, hanem csak iránymutatásként. 5. Pontozás variációk Például egy hét szintes skálán lehetne finomabb pontozási rendszert használni: ahol a +3 kritérium rendkívül jobb, mint az alap. (+2,+1,0,-1,-2,-3)
Költség-haszon elemzés (B/C) Alkalmazás szelekció Eljárás: 1. követelmények (mérhető) 2. potenciális megoldások 3. Kiválasztási kritériumok 4. Költségtényezők definiálása 5. Előnyök definiálása Kockázati szorzó f=0.5-1 6. Időintervallum specifikálása 7. Költség és előny pontos, megoldásonkénti becslése 8. Kamat, jelenérték 9. B/C 10. Rangsor,. Feltétel vagy körülmény C költség fix kívánt eredmény B fix Két alternatíva figyelembe vétele sem C sem B nincs fixálva Kettőnél több alternatíva figyelembe vétele, sem C sem B nincs fixálva. Választott jellegzetesség maximum B/C arány maximum B/C arány ΔB és ΔC arányát kiszámolni az alternatívák között. Válasszuk a kisebb költségű alternatívát, kivéve ha ΔB és ΔC aránya 1. Utána válasszuk a nagyobb költségű alternatívát. Alternatíva választása a haszon-költség arány hozamának elemzésével. Előny: Teljes életciklus Dokumentált Korlát: Információk megbízhatósága forinthatóság problémája
... 12)... Mi a kockázat? - A kockázat a bizonytalanság mértéke a jövőben megvalósuló programcéloknak, amiben definiálva vannak a költség és ütemterv előírások - A kockázatnak három komponense van: 1. Jövőbeli forrás okok 2. A jövőbeli forrás okok bekövetkezésének valószínűsége 3. A jövőbeli események következményei (vagy hatásai) Kockázati rétegek: Magas befolyás Technikai/Project kockázat Ipar/Verseny Ország/Főállamügyész Piaci kockázat Természetes kockázat Alacsony befolyás
Limitált tőke Technikai kockázat Sűrített ütemterv Technikai problémák Technikai problémák Elvi kockázat Költség kockázat Kiírt költségvetés Ütemterv csúszás Kereslet ütemterv Ütemterv kockázat
... 14)...