Hibridlevél Tájékoztató számlázási szabályokról
Tartalomjegyzék 1. Alkalmazandó jogszabályok... 3 2. Számlákkal kapcsolatos előírások... 4 2.1. Számlaadási kötelezettség... 4 2.2. A számla kötelező adattartalma... 4 2.3. Számla megjelenési formái... 5 2.3.1. A papíron kibocsátott számla... 5 2.3.2. Elektronikus úton kibocsátott számla... 6 2 / 8
1. Alkalmazandó jogszabályok i. közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázási szabályai tekintetében történő módosításáról szóló 2010/45/EK tanácsi irányelv ii. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ( Áfa tv ) iii. az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény ( Eat tv ) iv. az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet v. a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3 / 8
2. Számlákkal kapcsolatos előírások 2.1. Számlaadási kötelezettség Az áfa adóalany az Áfa tv. számlázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére. A számla minden olyan okirat, amely megfelel az Áfa tv. ben meghatározott feltételeknek. 2.2. A számla kötelező adattartalma A számla olyan bizonylat, amely adóigazgatási azonosításra alkalmas és kötelezően tartalmazza az Áfa tv-ben taxatíve felsorolt adatokat: a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy db) adószáma, amely alatt a 89. -ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön; e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; 4 / 8
h) a pénzforgalmi elszámolás kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az önszámlázás kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a fordított adózás kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. -ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. 25. pontjában meghatározott adatok; p) a különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek vagy a különbözet szerinti szabályozás - műalkotások, vagy a különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma. FONTOS kiemelni, hogy az Áfa tv a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus számla esetének kivételével a számla aláírását nem teheti kötelezővé. 2.3. Számla megjelenési formái A számla megjelenési formáját tekintve lehet elektronikus vagy papíralapú számla. 2.3.1. A papíron kibocsátott számla 5 / 8
Ebben az esetben figyelemmel kell lenni a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításának, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet előírásaira is. A papíron kibocsátott számlának két fajtája létezik: nyomtatványként nyomdai úton előállított számla számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla. Nyomtatványként nyomdai úton előállított számla esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számla kerülhet alkalmazásra (a kiadott sorszámtartományok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megtalálhatóak). A nyomtatvány előállítója illetve forgalmazója a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlájában fel kell tüntetnie az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is, valamint a nyomtatvány beszerzőjének az adószámát. A nyomtatványt számlaként felhasználó adóalanynak a nyomtatványt szigorú számadás alá kell vonnia. Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást. Továbbá megjegyezzük, hogy 2010. szeptember 27. napjától a számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példány. Ilyen esetben a számla kibocsátójának olyan dokumentációval kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője (vagy jogutódja) által, a számla kibocsátójának (a program használójának) címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy a program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 2.3.2. Elektronikus úton kibocsátott számla Az elektronikus úton történő számlázás tekintetében az Áfa-törvény előírásai mellett az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet előírásai is figyelembe veendőek. Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen módon rendelkezésre álló számlára adólevonási jogot alapítani kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. 6 / 8
Elektronikus úton kibocsátott számlának minősül a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok vagy digitális tömörítés felhasználásával adatállományok elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára. Az elektronikus számlának két fajtája van: a) az Eatv törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátott számla, b) az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla. Az elektronikus számlakibocsátás törvényi feltétele mind az a) mind pedig a b) pont szerinti elektronikus számla esetében, hogy annak alkalmazásáról a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. [Az a) pont szerinti esetben jogszabály ettől eltérő rendelkezést tartalmazhat.] Az EDI-rendszer alkalmazása esetén az előzetes megállapodást írásba kell foglalni, ellentétben az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla kiállításával, ugyanis ez esetben elegendő a számlabefogadó előzetes szóbeli beleegyezése. Az elektronikus számlázás számlakibocsátónál történő bevezetése nincs hatósági engedélyhez kötve, FONTOS, hogy az adóalany maga választja meg (akár számlánként) az általa alkalmazott számlázási módot, vagyis hogy papíralapon vagy elektronikus úton bocsát e ki számlát. 3. Gyakran Ismétlődő Kérdések 3.1. "A számlázó programmal kiállított számlákat kötelezően alá kell írni és le kell pecsételni. A számlázó programmal kinyomtatott számlák aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, hitelesek! A fenti tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően, nincsen olyan jogszabály, amely előírná, hogy a gépi úton kinyomtatott számlákat alá kell írni és le kell pecsételni. A számlák egyenként történő aláírása és pecsételése eleve lehetetlen lenne az olyan szolgáltatóknál, ahol havi több ezer számlát állítanak ki, többek között ezért sem létezik ilyen szabály. 7 / 8
3.2. A számlát elég PDF-ben átküldeni a vevő részére, nem kell külön kinyomtatni azt. A számlát mindig ki kell nyomtatni (kivéve elektronikus számla esetén)! A számlázó programmal kiállított számla ugyan aláírás és pecsét nélkül is érvényes, azonban nem elég ha a vevő PDF-ben megkapja, mindenképp szükséges kinyomtatni azt. Ugyanez vonatkozik a számlakiállítónál maradó példányra is, amit szintén kötelező kinyomtatni. A számla kinyomtatását csak elektronikus számlázással lehet elkerülni, ekkor egy internetes tárhelyen tárolódnak a számlák és minden egyes számlát digitális aláírással kell ellátni. 8 / 8