A gazdasági társaság tagja korlátozott tagi felelősségének áttörése Szerző: Dr. Bori Beáta Pécs, 2013. október 5.
I. Hitelezővédelem A jelenleg hatályos 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (továbbiakban: Gt.) a magánjog részeként kezelendő, maga a Gt. 9. (2) bekezdése is rögzíti, hogy a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A társasági jog irányeszméi között fellelhetők magánjogi alapelvek (pl.: tulajdonvédelem) illetve a társasági jogi jellegéből adódó elemek is (pl.: hitelezővédelem). A különböző jogi rendszerekben a hitelezővédelem, a visszaélésszerű magatartások megakadályozása többféle módon történhet, lehet ex-ante beavatkozás, mely megoldást a magyar jogalkotó is követi. Ennek lényege, hogy előírja a társaságoknak, hogy folyamatosan rendelkezzenek egy az alapításhoz is szükséges minimális tőkével, jegyzett tőkével, melyről a hitelező is információval bír a nyilvános cégnyilvántartás adataiból (tőkevédelmi szabály). A jogalkotó a visszaélésszerű magatartások megakadályozásának választhatja az utólagos ex-post megoldást. Azaz, hogy utólag szankcionálhatók legyenek a csalárdan eljáró a társasági jog eszközét célzatosan, rosszhiszeműen felhasználó személyek. Ez esetben alapításkor nem feltétlenül követeli meg a jogalkotó a tőke nagyságát, így jelképes összeggel is alapítható társaság. 1 A jelenleg hatályos Gt. általános részében rögzített korlátlan tagi felelősségi szabályok csoportosíthatók akként, hogy a társaság felé áll fenn, avagy kifelé harmadik személyekkel 1 Szatmári István; Gondolatok a társasági törvényhez; Kommentár, Közösség, Hagyomány, Szabadság 2007/2. 47-57. oldal
szemben, továbbá, hogy az a taggal szemben, vagy a vezető tisztségviselővel szembeni felelősségi szabály. II. A jelenleg hatályos Gt. és kapcsolódó jogszabályok felelősség áttörési szabályai A címben szereplő korlátozott tagi felelősség áttörése, maga a felelősség áttörés, vagy felelősség átvitel lényege és kiindulópontja az, hogy a kft. tagja és az rt. részvényese a társaság tartozásaiért, a társaság fennállása alatt - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel. A korlátolt felelősségű társaság tagja kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétének a szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított, egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki (111. (1) bekezdés). A részvénytársaság esetén, pedig a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a törvényben meghatározott kivétellel a részvényes nem felel (171. (1) bekezdés). A fenti két társasági forma megszűnése esetén, a Gt. 68. (3) bekezdése szerinti főszabály, ha a tag (részvényes) felelőssége a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a tag (részvényes) felelőssége a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak (részvényesnek) jutó rész erejéig áll fenn, a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért. E fenti, továbbá a bt. kültagjának, a törvénysértő módon tényleges vállalatcsoportként működő, vagy uralkodó vállalkozásának a korlátozott felelősségét töri át, és teszi korlátlanná a
felelősség áttörés intézménye, azaz a hitelezők irányába a felelősségnek átfordulására, a társaságról a tagokra. Erre tekintettel elmondható, hogy a felelősség áttörési esetek tágabb értelemben vett, mögöttes felelősséget jelentenek. III. Az egyes felelősség áttörési esetek: 1. A Gt. 50. -a szerinti korlátolt felelősséggel való visszaélés esete: A kft. tagja a törzsbetét szolgáltatásán és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásán kívül további vagyoni hozzájárulás teljesítésére nem köteles, és a társaságnak a kötelezettségeiért nem felel. Ugyanígy a részvénytársaság részvényese, a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására köteles, és a részvénytársaság kötelezettségeiért ugyancsak nem terheli felelősség. A betéti társaság kültagja csak vagyoni betétjének a szolgáltatására kötelezhető, a társaság kötelezettségeiért a kültag sem felel. A felelősség áttörés lényege, hogy mindazon társaságokban, ahol a tagnak, részvényesnek a felelőssége csak korlátozott, ám e korlátozott felelősséggel visszaéltek, ez a magatartás pedig a hitelezők megkárosítására vezetett, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a jogutód nélkül megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A Gt. 50. -a szerint a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A (2) bekezdés szerint a tagok (részvényesek) (1) bekezdése szerinti felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonáról a sajátjukként rendelkeztek, a társasági
vagyon saját, vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá a 13. (4) bekezdése szerinti esetben. A (3) bekezdés szerint az (1), (2) bekezdés szabályait megfelelően kell alkalmazni a betéti társaság kültagjára is. Ez az egyedüli felelősség áttörési eset, amely bt. kültagjára is irányadó, a felelősség független a részesedés mértékétől, a szavazati jog mértékétől. Az áttörés feltétel, hogy a tag a korlátolt tagi felelősséggel visszaéljen és a társaság jogutód nélkül megszűnjön. A jogellenes tagi magatartást megvalósító tényállásokat a jogszabályhely példálózóan határozza meg (társasági vagyonnal sajátjaként történő rendelkezés, vagyoncsökkentés, ez apportálással összefüggésben is megvalósítható), de a lényeg, hogy olyan visszaélést megvalósító magatartást kell tanúsítania, amely a hitelezők rovására történt, őket megkárosította. Ha a visszaélés ellenére a hitelező követelése teljes egészében kielégítésre került, a visszaélést megvalósító tag felelőssége nem állapítható meg. A felelősség mértéke kapcsán elmondható, hogy csak a felelősség áttörésre okot adó magatartással összefüggésben keletkezett ki nem elégített társasági tartozás mértékéig kell helytállni. A Gt. 50. -a alkalmazásának feltételeként rögzített, azt megvalósító magatartások esetén felmerül a kérdés, hogy ezen felelősségi szabály, milyen viszonyban áll a Gt. 13. (4)
bekezdésben írt szabállyal. Ez utóbbi a tagok társasággal szembeni felelősségét szabályozza, így ezen magatartásra hivatkozással az 50. szerinti felelősség áttörést nem kérheti. Ezen jogszabályhely alapján a megszűnéskori tagok ellen indítható per, a megszűnéstől számított 5 évig, ez egy marasztalási per, ahol kötelezést kell kérni, ennek alapja az, hogy a tag nem hivatkozhat a korlátolt felelősségére. áttörési esetek 2. Az ellenőrzött társaság tekintetében fennálló befolyáshoz kötött felelősség Az alábbi esetekben a felelősség áttörés alapfeltétele a tag minősített, vagy többségi befolyásának fennállása. A Gt. 52. (2) bekezdése szerint minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazatok legalább 75 %-ával rendelkezik. A közvetett befolyást a Ptk. 685/B. (3) bekezdése szerint kell megállapítani. a. A Gt. 54. (2) bekezdése szerinti minősített befolyással rendelkező tag hátrányos üzletpolitikáért való felelőssége, amely a Gt. 63. (2) bekezdésben rögzített utaló szabályra figyelemmel, az ott írt tényállás esetén is alkalmazandó. Ha az ellenőrzött társaság jogutód nélkül megszüntetésre került, a minősített befolyást szerző korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését az eljárás során az adós ellenőrzött társaság vagyon nem fedezi, -ha hitelezőinek a felszámolási eljárás során, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnését követően törvényben meghatározott határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság az adós társaság felé
érvényesített, tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel megállapítja a minősített befolyást szerző korlátlan és teljes felelősségét. Az üzletpolitika fogalmát a törvény nem határozza meg, fogalmát a Fővárosi Ítélőtábla egy határozatában a következők szerint definiálta: Az üzletpolitika üzleti cselekvési program, a stratégiai, piaci műveletek hosszabb távú meghatározását, tervezését, a cégre jellemző gazdálkodási koncepció kialakítását, az üzleti célok, irányelvek megfogalmazását foglalja magában. Amennyiben ez a tevékenység, magatartás nem a társaság érdekét szolgálja, esetlegesen azzal ellentétes, például a társaságnak tartósan bevételkiesést vagy más hátrányt okoz, a hátrányos üzletpolitika megvalósul (Fővárosi Ítélőtábla 16. Gf. 40 080/2004/3.). Töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy a hátrányos üzletpolitikát az ellenőrzött társaság szempontjából kell vizsgálni, viszonylag hosszabb idejű folyamatos, szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartást tekint annak. A később hibásnak bizonyult olyan gazdaságtalan üzleti döntés, vagy döntések sorozata, ami a tag szempontjából is hátrányos, nem valósítja meg a hátrányos üzletpolitikát. Az egyszemélyes társaság tagjának felelősségét, az egyszemélyes rt. esetén a Gt. 284. (5) bekezdése kifejezetten a Gt. 54. -ra történő utalással rögzíti. Erre tekintettel, egyszemélyes kft.-nél és egyszemélyes rt.-nél is fennáll ez a felelősség áttörési szabály. A befolyásszerző ellenőrzött társaságra gyakorolt tartós, hátrányos üzletpolitikája eltérő jogkövetkezményekkel járhat attól függően, hogy az hogyan hat ki a társaság kötelezettségeinek teljesítésére. Ha a hátrányos üzletpolitika csak veszélyezteti (jelentősen veszélyezteti) a kötelezettség teljesítését, a hitelező kérelmére a cégbíróság a befolyásszerzőt biztosítékadására kötelezheti, ha pedig e kötelezettségének nem tesz eleget, törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhat.
Amennyiben a tartósan hátrányos üzletpolitika folytán a társaság felszámolás alá vagy jogutód nélküli megszüntetésre kerül, a hitelező a felszámolási eljárás során vagy a társaság jogutód nélküli megszűnését követően, törvényben meghatározott időn belül benyújtott keresete alapján a perbíróság megállapítja a befolyásszerző korlátlan és teljes felelősségét. Ilyen esetben a befolyásszerző korlátlan felelősséggel tartozik az ellenőrzött társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért. (Ilyen lehet például a Ctv. 118/A. (1) és (2) bekezdésében szabályozott, a kényszertörlési eljárás befejezésétől számított 90 napos jogvesztő határidőn belül a többségi befolyással rendelkező taggal szemben, illetve a részesedését 3 éven belül átruházó többségi befolyással rendelkező taggal szemben a hitelező(k) által indítható per. b. A kényszertörlési eljárással törölt társaság legalább többségi befolyással rendelkező tagjának felelőssége a Ctv. 118/A. (1) bekezdés alapján. A társasági törvénynek a tag, illetve a részvényes számára korlátozott felelősséget biztosító rendelkezést törte át a 2011. évi CXCVII. törvény Módtv. 133. (3) bekezdése, mely 2012. március 1-jei hatállyal kiegészítette a Ctv.-t a 118/A. rendelkezéseivel és ekként a kényszertörlési eljárás új jogintézményével összefüggésben létrehozta a megszűnt gazdasági társaságok tartozásaiért fennálló új felelősségi szabályokat. Ezen új szabály szerint felperesként megállapítási keresetet a törölt cég hitelezője indíthatja meg, a törölt cég bejegyzett székhelye szerinti törvényszék előtt. A perindítás feltétele, hogy a Cégbíróság a kényszertörlési eljárást követően a cégjegyzékből úgy törölte a céget, hogy az ki nem elégített tartozást hagyott hátra. A keresetet a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül kell előterjeszteni.
c. A vagyoni érdekeltségét részesedését átruházó többségi befolyással rendelkező tag felelőssége a Ctv. 118/A. (2) bekezdése alapján. A Ctv. 118/A. (2) bekezdése alapján annak megállapítását is kérheti a cég hitelezője kereseti kérelmében, hogy a kényszertörlési eljárás megindítását megelőzően három éven belüli részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező, volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért. A felelősség alóli kimentés csak annak bizonyítása esetén van mód, ha a vagyoni hányad átruházásának időpontjában a cég még fizetőképes volt, vagy a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetőleg a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el. Az átruházás akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. 63/A. -a alapján. d. A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása a Cstv. Az adott csődtörvényi rendelkezés a tulajdonosi felelősség kérdését szabályozza. Azt kívánja elérni, hogy azok a tulajdonosok, pontosabban volt tulajdonosok is feleljenek, a felszámolt adós tartozásaiért az ott meghatározott mértékben és feltételek mellett, akik már tulajdoni részüket korábban értékesítették. A felelősség feltétele főszabályként az, hogy a tartozás meghaladja az adós jegyzett tőkéjének 50 %-át. Vissza kívánja tartani a tulajdonosokat attól, hogy felelőtlenül növeljék az adós tartozásait. Akkor mentesülnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy a tartozás azt követően keletkezett, hogy ők tulajdoni hányadukat már eladták vagy a tulajdonátruházás részükről jóhiszemű volt. A felelősséget keresetre a bíróság állapítja meg. Amennyiben az adósnak a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint) a jegyzett
tőkéjének 50 %-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. ) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A felszámoló az ilyen jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani (Cstv. 63/A. ). IV. A jogszerűtlen gazdálkodás jogintézménye, mint a vezető tisztségviselővel szembeni felelősség által felvetett kérdések A Gt. 30. (3) szerint a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. A vezető tisztségviselők helytállási kötelezettsége a társaság tartozásaiért akkor is fennállhat, ha a társasági vagyon hiányában a bíróság nem vizsgálja külön a fizetésképtelenséget, hanem egyszerűsített eljárásban szünteti meg jogutód nélkül a társaságot. Ezen Gt. 30. (3) bekezdése előírja, hogy a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a
társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerint a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették előírhatja a vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Kérdésként tehetjük fel, hogy vajon hatékony-e a mai jogalkotásban és jogalkalmazásban a társasági pajzs áttörése?!
Tartalomjegyzék I./ Hitelezővédelem II./A jelenleg hatályos Gt. és kapcsolódó jogszabályok felelősség áttörési szabályai III. Az egyes felelősség áttörési esetek részletesen: 1. A Gt. 50. -a szerinti korlátolt felelősséggel való visszaélés esete: 2. Az ellenőrzött társaság tekintetében fennálló befolyáshoz kötött felelősség áttörési esetek a. A módosított Gt. 54. (2) bekezdése szerinti minősített befolyással rendelkező tag hátrányos üzletpolitikáért való felelőssége, amely a Gt.63. (2) bekezdésben rögzített utaló szabályra figyelemmel, az ott írt tényállás esetén is alkalmazandó. b. A kényszertörlési eljárással törölt társaság legalább többségi befolyással rendelkező tagjának felelőssége a Ctv.118/A. (1) bekezdés alapján. c. A vagyoni érdekeltségét részesedését átruházó többségi befolyással rendelkező tag felelőssége a Ctv. 118/A. (2) bekezdése alapján. d. A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása a Cstv. 63/A. -a alapján. IV. A jogszerűtlen gazdálkodás jogintézménye, mint a vezető tisztségviselővel szembeni felelősség által felvetett kérdések
Felhasznált irodalom 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény Bírák Lapja XXII. évf. 2012. 1-2. szám dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla; A jogi személy gazdasági társaságok elsősorban korlátolt felelősségű társaság tagjának felelőssége és a hitelezővédelem néhány összefüggése; Kommentár, Közösség, Hagyomány, Szabadság 2007/2.; Szatmári István; Gondolatok a társasági törvényhez