1. A Településszerkezeti tervlap hatálya területi értelemben Gyál Város egész közigazgatási területére kiterjed.

Gyál Város Önkormányzat Képviselő Testületének./2014. (.) számú határozata Gyál Város Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról szóló 173/2009. (IX.10.) számú Képviselőtestületi határozat módosításáról Gyál Város Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, hogy a 173/2009. (IX.10.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott Gyál Város Településszerkezeti Tervét a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 2011. évi CLXXXIX. tv.13.. (1) bek.1. pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. -ának (2) bekezdés a) pontjára tekintettel módosítja a TSZT-2009 jelű (M=1:10.000 méretarányú) Településszerkezeti tervét (továbbiakban TSZT) valamint az M-1. jelű mellékletében rögzített Településszerkezeti tervről szóló melléklet szerinti leírását: 1. A Településszerkezeti tervlap hatálya területi értelemben Gyál Város egész közigazgatási területére kiterjed. 2. Biológiai aktivitásérték kompenzáció A területek biológiai aktivitásértékének számításról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet értelmében a tervmódosítás műleírásában kiszámított biológiai aktivitásérték egyenleg pozitív, ezért a törvényi előírásnak megfelel, kompenzációt nem igényel. 3. A Településszerkezeti terven jelölt, településszerkezeti és szabályozási tervi módosítások tervbe való illesztése egységes szerkezetben: az M-1 melléklet 2.1.sz. táblázata szerint 4. A Településszerkezeti tervet érintő, területfelhasználás változással érintett beépítésre szánt fejlesztési területek változásai: az M-1 melléklet 2.1.sz. táblázata szerint. 5. A Településszerkezeti tervet érintő, területfelhasználás változással érintett beépítésre nem szánt fejlesztési területek változásai: az M-1 melléklet 2.1.sz. táblázata szerint. 6. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv Szerkezeti Terve és a 2012. évi TRT módosítás területi mérlege: az M-1 melléklet 2.2.sz. táblázata szerint. Ez a határozat és a mellékletét képező leírás és településszerkezeti tervlap év hó..nap.(megállapításuktól számított 30. napon) lép hatályba. Határidő: azonnal Felelős: Jegyző Kelt: Gyál, 2014. év.. hó nap.. Polgármester.. Jegyző

M-1 melléklet Gyál településszerkezeti és területfelhasználási rendszerének részletes leírását az alátámasztó munkarészek fejezetei tartalmazzák. Az alábbiakban a településszerkezet és területfelhasználás módosításának rövid leírásáról, indoklásáról és kategóriáik egymáshoz való viszonyáról esik szó. 1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1. A területfelhasználás 1.1.1. A település területfelhasználási egységei 1. A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik. A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek. A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek. 2. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Lakóterületek, b) Vegyes területek, c) Gazdasági területek, d) Különleges területek. 3. A beépítésre szánt területek, beépítésre szánt módosítási területek építési használatának megengedett felső határa (legnagyobb szintterület-sűrűsége) a következő: Területfelhasználási egységek Tervi jele Legnagyobb szintterület-sűrűség Falusias lakóterületek Lf 0,6 Kertvárosias lakóterületek Lke 0,8 Kisvárosias lakóterületek Lk 1,0 ek 2,0 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz 2,5 Ipari gazdasági terület Gip 0,8 Különleges területek Sportpálya területe Ksp 1,0 Különleges területek Oktatási terület Ko 1,0 Különleges területek Temető területe Kt 0,5 Különleges területek Közmű területe K-km 0,5 Különleges területek Közlekedési szolgáltató terület K-ksz 0,5 Különleges területek Rekreációs területek Kre 1,0 Különleges területek Hulladéklerakó területe Kh 1,0 4. Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A HÉSZ kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő előírásokat kell alkalmazni. A kötelező minimális közüzemi Terület-felhasználási egység neve közművesítettség mértéke BELTERÜLETEN: Falusias lakóterületek Kertvárosias lakóterületek 1

Kisvárosias lakóterületek ek Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek Ipari gazdasági területek Különleges területek Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Zöldterületek Vízgazdálkodási területek Beépítésre nem szánt különleges területek KÜLTERÜLETEN: Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek Ipari gazdasági területek Különleges területek Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési területek Erdőterületek Általános mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Beépítésre nem szánt különleges területek A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Közművesítetlen Közművesítetlen Részleges közművesítettség A feltárt terület közművesítettségi mértékével azonos Közművesítetlen Közművesítetlen Közművesítetlen Részleges közművesítettség 5. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: a) Közlekedési területek (KÖu. KÖk) b) Közműelhelyezési, hírközlési területek c) Zöldterületek, (Zkp, Zke) d) Erdőterületek (Ev, Eg) e) Mezőgazdasági területek /általános mezőgazdasági területek Má/: (M) f) Vízgazdálkodási területek (V) g) Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb). 1.1.2. Beépítésre szánt területek Az alábbi fejezetekben területfelhasználási kategóriánként ismertetjük a területfelhasználási javaslatokat. 1.1.2. a. Lakóterületek (L) A jelenlegi lakáslétesítési igényeknek a település területén a telkes családiházas beépítési forma felel meg. A település egyes lakóterületi részeinek beépítési lehetőségei közötti különbségek igazán az építési előírásokban lesznek érzékelhetők. Az önkormányzati szándéka a település népességmegtartó képességének növelése. Ennek érdekében a beépíthető lakóterületek telekkínálatát és beépítési lehetőségeit szeretné biztosítani. Ezért támogatja családiházas beépítések kialakítását rövidtávon az arra alkalmas területeken, továbbá lakóterületek tömbbelsőinek feltárását és hosszútávon a belterülethez közvetlenül csatlakozó kertes mezőgazdasági területek szabályozás szerint tervezett lakóterületi hasznosítását. Lakó funkciójú fejlesztésre tervezett területek: A 7. számú módosítással érintett területen a Településszerkezeti terven a már beépült jelenlegi falusias lakóterület Kertvárosias területfelhasználásba kerül. A módosítás a hatályos SZT-18 jelű szabályozási tervhez illeszkedik. A tervmódosítás során új lakóterület-fejlesztés (kijelölés) nem történik. 2

1.1.2. b. ek () Az intézményellátás jelenlegi rendszeréről a tervelőzményben elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a jelenlegi népességszámhoz képest a közintézmények a normatív számítások szerint bővítésre szorulnak. A növekvő lakóterületi fejlesztések következtében megjelenő igények minden bizonnyal további mennyiségi és minőségi fejlesztést tesznek szükségessé. A tervmódosítás keretében megállapítható, hogy a Város rendelkezik a főbb településközponti funkciókat magába foglaló településközponttal, de továbbfejlesztésre szorul és a további intézményfejlesztési lehetőségek kielégítése a mai intézményterületeken és azok környezetében megoldhatók. A tervmódosítás további már beépítésre szánt oktatási és kertvárosias lakó területeket minősít át településközponti területek céljára és az intézmények telkén további bővítési lehetőségeket is biztosit a Helyi építési szabályozásban előírásain keresztül. A tervezett területhasználati és övezeti besorolások iránymutató jellegűek lehetnek az Önkormányzat részére. vegyes funkciójú fejlesztésre tervezett területek - 3-es számú módosítással érintett terület (1+0,6 ha): Tartalék különleges terület T-KÜ (1 ha) és KP (0,6 ha) terület településközpont be () sorolása. - 4-es számú módosítással érintett terület (1,5 ha): A József A. Károlyi Mihály utca közötti tömbben jelenlegi Különleges Oktatási és sportterületből, valamint közpark területből településközpont be () sorolása - 5-ös számú módosítással érintett terület (2,5 ha): A Heltai- Erdősor utca közötti tömbben jelenlegi Kertvárosias lakóterületből településközpont be () sorolása a hatályos SZT-16-os jelű szabályozás figyelembevételével. - 6-os számú módosítással érintett terület (0,2 ha): A Bocskai- Bercsényi utca közötti tömbben Kertvárosias lakóterületből településközpont vegyes területbe () sorolása a hatályos SZT-17-es jelű szabályozás figyelembevételével. - 8-as számú módosítással érintett terület (8,5 ha): Városkapu terület (Gksz) gazdasági területének településközpont be sorolása. - 14-es számú módosítással érintett terület (1,6+0,5 ha): A tartalék oktatási terület településközpont be, az oktatási terület egy része telekosztás után településközponti be () sorolása. - 15-ös számú módosítással érintett terület (0,7 ha): Az oktatási terület egy része telekosztás után településközponti be () sorolása. - 16-os számú módosítással érintett terület (3,3 ha): A Báthory - Erdősor utca közötti tömbben tervezett Kertvárosias lakóterületből településközpont be () sorolása. - 17-es számú módosítással érintett terület (0,48 ha): 5948 hrsz. telek Kertvárosias lakóterületből i be sorolása. - 18-as számú módosítással érintett terület (0,6 ha) Különleges oktatási területből i be sorolása. - 19-es számú módosítással érintett terület (0,16 ha): A 2611, 2612 hrsz. telek kertvárosias lakóterületből i be sorolása. - 20-as számú módosítással érintett terület (0,2 ha): A 1015/1, 1015/2 hrsz. telek kertvárosias lakóterületből i be sorolása. - 21-es számú módosítással érintett terület (0,28 ha): A 4614/2-4,4615/2 hrsz. telek kertvárosias lakóterületből i be sorolása. 1.1.2. c. Gazdasági területek (Gksz, Gip) A hatályos terv a szolgáltató funkciójú telkek iránt jelentkező igények színvonalas kielégítését irányozza elő a meglevő lehetőségeket és szolgáltatói helyigényeket figyelembe véve. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató és ipari gazdasági fejlesztések helye a táji- és építészeti szempontból is megfelelő a település környezeti adottságaihoz. 3

Gazdasági funkciójú fejlesztésre tervezett területek A tervmódosítás során új gazdasági területfejlesztés (kijelölés) nem történik. 1.1.2.d. Különleges területek (K) A település igazgatási területén több olyan területhasználat található, mely az OTÉK-nak megfelelően a különleges területek közé sorolható. A különleges területek közös és lényeges jellemzője, hogy a környezetükre gyakorolt hatásuk jelentős, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek. Ezeket a különleges területhasználatokat eltérő beépítési és területhasználati (környezeti) igényeik miatt a szerkezeti és a szabályozási terven is eltérő területfelhasználási kategóriákba és építési övezetekbe is soroltuk. A hatályos terv az alábbi különleges területfelhasználású területeket tartalmazza: Temető terület (Kt) A temető a belterülten, a Bem József utca mentén a 0177/2 hrsz-on található mintegy 10 ha-on. A Némediszőlők temetője a 0107/57 hrsz-on mintegy 0,06 ha-on ad lehetőséget a temetkezésre. A temető elegendő területi tartalékkal rendelkezik, így hosszú távon is megfelelő helyet biztosít a temetkezésre. A területen alacsony a fás növényekkel való borítottság, ezért növelni kell a rendezett zöldfelületek mértékét és emelni kell ezek minőségét. A tervmódosítás keretében új temető helykijelölés nem történik. Oktatási terület (Ko) A település területén különleges oktatási célú területek közül néhány a településközponti vegyes területfelhasználásba és/vagy övezetbe kerül. A megmaradó oktatási funkciójú területek továbbra is az eredeti funkciót látják el a (Ko) övezet paramétereinek módosítása nélkül. A tervmódosítás keretében új oktatási területet nem jelöl ki a terv. Közmű terület (Kkm) Közmű létesítmények elhelyezésére szolgáló területek az Arany János és a Dobó katica utca találkozásánál a 3707/1-hrsz-on, valamint a Nagykőrösi út menti 03 hrsz-ú területen található. A tervmódosítás keretében új közmű területet nem jelöl ki a terv. Különleges hulladéklerakó terület: (Kh) A 044/11 hrsz-on működő hulladéklerakó telep bővítési szándékát az önkormányzat a TRT módosítás munkaindító levelében 1. számú módosítási terület néven jelezte, de az érkezett véleményeket figyelembe véle, ezen fejlesztési szándékától visszalépett. A tervmódosítás keretében új hulladéklerakó területet nem jelöl ki a terv. Különleges sportpálya területek: (Ksp) Ksp-1 Ksp-2 A sportpálya területe a Síp és Késmárki út találkozásánál a 1878/13 hrsz területen lakóterületek közötti tömbben került kialakításra. Az É-D tengelyű, jól tájolt labdarúgópályát lelátók és kiegészítő létesítmények egészítik ki. A terület hosszú távon alkalmas a funkció ellátására. Területe: 2 hektár. További sportpálya terület a Mezsgye utca és a belterület által határolt területen fekszik, mintegy 1,1 ha-on. A tervmódosítás keretében új sportpálya területet nem jelöl ki a terv. Különleges rekreációs területek: (Kre) A 2007 évi tervezett termálfürdő és hotel területe az alábbi övezeteket hozta léte a leírásnak megfelelő tervezett céllal (megjegyzendő, hogy a terv megvalósítása, előkészítése ezidáig nincs folyamatban, de módosítása nem merült fel igényként): Kre-Tf (termálfürdő területe) Kre-Th (termálhotel területe) Kre-Ap (apartmanházas szállás) Kre-Üd (üdülőházas szállás) Kre-Vsp (vizisport telep) 4

Kre-Sp (sport központ-sporttelep) - (továbbá 3, tartalmában beépítésre nem szánt különleges területi kategória: Kbre-kk, Kbre-Vz, Kbre-V,- amelyeket a beépítésre nem szánt területek közt ismertetünk). Különleges beépítésre szánt fejlesztésre tervezett területek: - A 11. számú módosítási terület: A tervmódosítás keretében a jelenlegi erdő terüleltfelhasználású, de kivett terület K-ksz különleges közlekedési szolgáltató területfelhasználásba kerül a 0143/56 hrsz. területen mintegy 0,5 ha-on. A tervmódosítás keretében további beépítésre szánt különleges területi kijelölés nem történik. 1.1.3. Beépítésre nem szánt területek (jellemzően külterületek) 1.1.3. a. Zöldterületek (Zkp) A 3. és 4. sz. módosítások az előzetesen kijelölt közpark területek csökkentését eredményezik, összesen 1,1 ha-on, a 499/2 ill. a 3407/2, 3408 hrsz. területeken. A zöldterületi veszteség nem meglévő, hanem tervezett területeket érint, azonban így is biológiai aktivitásérték veszteséget eredményez. Ennek pótlására nem új közparkot, hanem beépítésre nem szánt különleges szabadidő-területet jelöl ki a terv. A tervmódosítás keretében új zöldterületi kijelölés, illetve további zöldterület igénybevétel nem történik. 1.1.3. b. Erdőterületek (E) A 11. sz. módosítás az előzetesen kijelölt erdőterület csökkentését eredményezi, összesen 0,5 ha-on, a 0143/56 hrsz. területen. Az erdőterületi veszteség meglévő területet érint, és biológiai aktivitásérték veszteséget eredményez. Ennek pótlására nem új erdőt, hanem beépítésre nem szánt különleges szabadidő-területet jelöl ki a terv (a csereerdősítésre alkalmas területek a tervelőzmény alapján rendelkezésre állnak). A tervmódosítás keretében új erdőterületi kijelölés illetve erdőgazdasági terület-igénybevétel nem történik, - de több-tíz hektáros nagyságrendben átvezetésre kerülnek az országos erdőállomány adattár szerint meglévő, eddig a terven nem lehatárolt erdőterületek (ezért a területi mérleg szerinti erdőterület nő). 1.1.3. c. Mezőgazdasági területek (M) A mezőgazdasági területfelhasználási egységet a tervmódosítási akcióterületek nem érintik. (Az országos erdőállomány adattár szerint meglévő, eddig a terven nem lehatárolt erdőterületek átvezetése azonban jellemzően mezőgazdasági besorolású területeket érintenek, így a területi mérlegben a mezőgazdasági terület csökken, de ez valós területhasználati változásokat nem eredményez, mivel ezek a természetben sem mezőgazdasági, hanem meglévő erdőterületek.) A tervmódosítás keretében új mezőgazdasági területi kijelölés, illetve mezőgazdasági területigénybevétel nem történik. 1.1.3.d. Vízgazdálkodási (V) területek A vízgazdálkodási területfelhasználási egységet a tervmódosítás nem érinti. A tervmódosítás keretében új vízgazdálkodási területi kijelölés nem történik. 1.1.3.e. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb) - A 12. számú módosítási terület: A tervmódosítás keretében a jelenlegi különleges szabadidőközpont terüleltfelhasználású terület (rekultivált bányaterület, horgásztó és környéke: K-szk) beépítésre nem szánt különleges szabadidő terület (Kb-szk) területfelhasználási kategóriába kerül, a 0123, 0131 hrsz. területeken mintegy 40 ha-on. (A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem régészeti, sem építészeti, sem ökológiai értékeket, részben kialakult területhasználattal.) - Sorszám nélkül: A Gyáli termálfürdő és tematikus park területén tervezett, 0-2% beépítettség között meghatározott zöld- és vízfelületek: 5

Kbre-kk (közösségi kertek), Kbre-Vz (védő zöldfelület), Kbre-V (vízfelület), (- - amelyek nem új módosításként, hanem a tartalmuk szerinti formális átsorolásként részei a tervnek. A területegységek csak a területileg hozzájuk kapcsolódó különleges rekreációs területekkel együtt fejleszthetők, az elfogadott szabályozási terv szerint, vagy annak módosítása alapján.) A tervmódosítás keretében további beépítésre nem szánt különleges területi kijelölés nem történik. 1.2. Tájrendezés és természetvédelem A tervmódosítások alakítása és szabályozása során maradéktalanul érvényre kell juttatni a táj- és természetvédelem szempontjait, valamint biztosítani kell a település kialakult értékes táji zöldfelületi rendszerének fenntartását, az ökológiai elemek és hálózatok védelmét. A módosítások táji léptékben kis területekre terjednek ki, viszonylag elenyésző hatással járnak, - de ennek ellenére a kellő gondossággal kell eljárni a táji természeti adottságok változtatása során. A módosítások védett tájelemeket nem érintenek. 1.2.1. Táj- és természetvédelem Az ökológiai hálózat tervi lehatárolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően változott. A tervmódosítás az országos ökológiai hálózat övezeteit az aktuális területrendezési terv (BATrT) alapján határolja le. Emellett tartalmazza az ex lege védett természeti területeket is ( Bitóhegy alatti lápok). A tervmódosítások a táji természeti értékvédelem alatt álló területeket nem érintik, a területek védelme biztosított. 1.3. A zöldfelületi rendszer A módosítással érintett területek közül tájrendezési, zöldfelületi, környezetalakítási vonatkozással is bírnak a 3, 4, 11. és 12. sz. módosítások, a továbbiak jellemzően a beépítésre szánt területi kategórián belüli övezeti átsorolások, amelyek számottevő táji környezeti hatással nem járnak. A 3, 4. és 11. sz. módosítások táji környezeti, zöldfelületi szempontból kedvezőtlenek, mivel kijelölt zöld- és erdőterületeket vesznek igénybe, beépítésre szánt területek kijelölése céljából, ugyanakkor a módosítás keretében új zöldterület kijelölésére nincs lehetőség. E kedvezőtlen környezeti hatásokat ellensúlyozza a 12.sz. módosítás, a horgász-tóként hasznosított felhagyott kavicsbánya tavak beépítésre nem szánt különleges területi átsorolása, amely az alacsonyszintű beépítés mellett - legalább 80%-os zöldfelületi arány biztosítását feltételezi. A terv területi mérlegét ez utóbbin túl pozitív irányban befolyásolja a tervlapról hiányzó erdőterületek lehatárolása, az országos erdőállomány adattár alapján. Ez meglévő, de a tervelőzmény alaptérképéről hiányzó erdőterületek TSZT szinten való legalizálását teszi lehetővé, egyúttal közelítve a valós és a nyilvántartási állapot paramétereit. A hiányzó erdőterületek ábrázolása mezőgazdasági területként besorolt területeket vesz igénybe. A tervmódosítás várható környezeti hatásait a terv környezetalakítási munkarésze a környezeti értékelés szempontrendszere szerint is értékeli. Ennek eredményeképpen összefoglalóan megállapítható, hogy a tervmódosításnak nincs jelentős környezeti hatása. 1.4. Az örökségvédelem 1.4.1. A település védendő épített értékei A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki nyilvántartása szerint Gyál Város területén nem található műemlék épület. A településnek jelenleg nincs helyi értékvédelmi rendelete, így sem a településszerkezet, sem az értékesebb épületek nem élveznek védelmet. A Településszerkezeti terven a művi értékek megfelelő védelme érdekében a HÉSZ-ben az értékvédelmet elősegítő előírások szerepelnek. A Településszerkezeti és Szabályozási tervlapokon ábrázolásra kerültek a nyilvántartott régészeti lelőhelyek. 6

1.5. A közlekedés Gyál kedvező közlekedés-földrajzi fekvése (M0-M5 csomópont, vasúti tranzit) folytán a közlekedésben kiemelkedő szerepet tölt be mind a tranzitforgalom (közúton É-D és K-Ny, vasúton É-D irányban), mind a raktározás és szállítmányozás területén. A térség a budapesti központú, sugaras szerkezetű úthálózatra fűződött fel. A rendszerváltás után felgyorsult autópálya építések (pl. M5) és az M0-ás körgyűrű keleti szektorának átadását követően, a javuló közlekedési potenciál a nagyhatárú alföldi települések számára kedvező lehetőséget teremtett a gazdasági funkciók letelepítésére, ennek nyomán Gyál és a környező kistérség is a gazdasági szuburbanizáció terepévé vált. Az M0 körgyűrű jelenleg folyó fejlesztése közvetve érinti a várost. A Déli szektor kapacitás bővítésével egy időben folyik az 51. sz., főút M5 autópálya közötti összekötő szakasz megvalósítása. Javasolt elkerülő utak: Az M0 autópályával párhuzamosan javasolt agglomerációs útvonal a 4602 j. út Gyál szempontjából átmenő forgalmának külterületen való elvezetését biztosítja. Keleti tervezett elkerülő út: A 4602. j. országos közút (Vecsési út-bem J. utca) kiváltására szolgáló útszakasz javaslat a Gyáli-patak medrét követi. A nyomvonal a patak mellett éri el a 4601. j. utat (Nagykőrösi út). Az elkerülő útnak új csomópontot kell létesíteni a 4601. j. úttal, ami kiváltja a belterületi eltolt rendszerű Kőrösi út-vecsési út-bem J. utca csomópontot. A 4601. j. út keresztezése után egy lehetséges alternatíva létezik, mely tovább is a patak medrét követve külön szinten keresztezi a Bp.-Lajosmizse vasútvonalat, és csatlakozik a már meglévő ipari területeket kiszolgáló úthoz. A meglévő útpálya a patak parton létesült, az ipari üzemek feltárására, kapacitív körforgalmú csomóponttal a 4602. j. úton. Északi tervezett elkerülő út: gyakorlatilag Gyál városától független Vecsés város területén épülhet ki a város északi oldalán, Vecsés területén egy elkerülésre alkalmas nyomvonal. Az M0 autóút 36 kmnél lévő csomópontja és a 4602. j. út (Vecsési út) között jelenleg üzemel egy útpálya, mely kiinduló pontja a fent említett elkerülő nyomvonalnak is. Vecsés szabályozási tervében szerepel ennek az útpályának a meghosszabbítása Gyál városhatárával párhuzamosan a Mátyás király utcáig, ahol körforgalmú csomóponttal csatlakozna a meglévő úthoz. Mindez külterületi jelleggel, a városhatártól mintegy 150-200 méterre vezet. A városközponton keresztül haladó vasútvonal nehezíti a központi funkciók kiteljesedését és a közúti forgalmat. A városközpontra vonatkozó szabályozási terv tartalmazza a 4601 j. ök. út és a vasútvonal külön szintű keresztezésének helybiztosítását. 1.5.1. Közúti közlekedés A város gyűjtőúthálózata a már beépített területeken döntően kialakult. A fejlesztési területeken egyrészt ehhez a belső rendszerhez kapcsolódva kerültek kialakításra az új hálózati elemek, másrészt a korábban ismertetett magasabb rendű hálózati elemekhez és csomópontjaihoz illeszkedik a gazdasági területek új feltáró rendszere, hogy a teherforgalom a belső (lakó és intézmény) területek zavarása nélkül lebonyolódhasson. A Zrínyi Miklós utca gyűjtőútként a ma ezt a funkciót ellátó Károlyi Mihály utcát váltja fel, az épülő Városközpont beruházás miatt. A Károlyi M. utca-kőrösi út csomópontja átalakul, az új útcsatlakozásban a megváltozó forgalmi rend szerint csak a jobbra kisíves mozgások lesznek megengedettek. Ezért a továbbiakban teljes értékű forgalmi kapcsolatok nélkül nem működhet gyűjtő útként ez az utca. Erre a vele párhuzamos vonalvezetésű Zrínyi M. utca válik alkalmassá. Az új gyűjtő utat forgalomtechnikai jelzésekkel mielőbb ki kell jelölni, a Károlyi M. utca csomópontjait pedig javasolt egyenrangú utak keresztezésévé átalakítani. A közúti forgalom mellett egyéb közlekedési módok (pl.: kerékpáros és gyalogos forgalom, parkolóhelyek kialakítása), továbbá az álló gépjármű forgalom számára is elfogadható színvonalú szolgáltatási szint kialakítása elsősorban a Vecsési út és Bem J. utca mentén reális. 7

5.1.2. Közösségi közlekedés A város közösségi közlekedési ellátottsága megfelelő színvonalú, és az elmúlt nagyjából 10 évben jelentősen javult. Azonnali beavatkozás ily módon nem javasolható, fejlesztési lehetőségek azonban adódnak. Egyes területeken a járatsűrűség, az egyirányú járat útvonal míg máshol az ellátás hiánya okoz problémákat. Ellátatlan területnek jelenleg a vasúttól délre eső területrész alsó harmada mondható, melynek gyűjtő útja a közelmúltban kiépült Szélső utca. Szintén a déli területrész tömegközlekedési problémája a 89E jelzési BKV autóbusz járat egyirányú útvonala. Ennek eredményeként a helyi közlekedésre használt járat segíti a városközpontba bejutást, de nem teszi lehetővé az onnan haza közlekedést. Javasolható, hogy az esetleg jövőben üzembe állított Szélső utcai járat egyirányú rendszere fordított legyen, így kiszolgálhatná ezt a hiányosságot is egyben. A Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal az elővárosi közlekedés színvonalának emelése érdekében szerepel a fejlesztendő vasútvonalak sorában. A tervezett villamosítás és a kétvágányúsítás lehetővé teszi a sűrűbb, ütemes menetrend szerinti közlekedést, a színvonalasabb pályával és kocsiparkkal együtt e tényezők már vonzóvá tehetik a vasúti ingázást az autóbusszal szemben. 1.6. A közműellátás Gyál város fejlődésében az elmúlt időszakban a közlekedési és közmű infrastruktúra mutatta a legintenzívebb és leglátványosabb fejlesztéseket. Elmondható, hogy a város összközműves ellátása befejeződött az alapközművek a vízellátás villamosenergia-ellátás mellé a város teljes szennyvízcsatornázottsága is megvalósult. Az energiaközművek és a hírközlés tekintetében a város ellátottsága szintén teljesnek tekinthető. A szerkezeti és szabályozási terv felülvizsgálata elsősorban az övezeti besorolások kisebb módosítását jelenti, mely közművesítés szempontjából jelentősebb fejlesztéseket változtatásokat nem igényel. Ez annak tudható be, hogy 2003. évben elkészült, majd többszörösen - a két legutóbbi 2008, 2009-ben módosított, érvénybe lévő településrendezési tervben megfelelően meghatározásra kerültek Gyál város közművesítésével kapcsolatos fejlesztési irányelvek, mind a meglévő, mind az új beépítési területeknél. A jelen 2012. évi területrendezési terv felülvizsgálata részleges módosítása, több helyen, de kis mértékben befolyásolja a közművesítés feladatait. A városban továbbra is a lakóterületi, és főleg logisztikai jellegű gazdasági területi fejlesztések vannak jelen, de jelentősen megnövekedett és került előtérbe a település felhasználás igénye. Közművesítésnél az új beépítés-fejlesztések mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, a régi közművezetékek főleg a vízellátás rekonstrukcióját, valamint a település vegyes () területfelhasználási területeken a zárt felszín-közeli csapadékcsatornázás előtérbe helyezését. A városban a közművek kiépítettségénél továbbra is a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a gázellátás, és a hírközlés /90-95 %/, illetve a villamosenergia-ellátás hálózatai /100 %-os/ jelenti az európai szintűnek tekinthető mennyiségi kiépítettséget. A városban, a közműellátásnál a következő évtizedben a minőségi követelmények teljesítésére kell törekedni. A minőségi követelményeket a rekonstrukciók során lehet gazdaságosan megoldani, végrehajtani az útrekonstrukciókkal összekötve. A városban továbbra is a csapadék-vízelvezetés tartozik azon feladatok közé, melyet a burkolt utak kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén ahol nem került megvalósításra, meg kell oldani. A többi közművezeték, a szennyvízcsatornázással együtt megfelelő alapkapacitásokkal rendelkeznek, de a település intenzív fejlődése az új beépítésekhez a közművek további fejlesztését is maga után kell, hogy vonja. Kiemelendő, hogy a közműveket lehetőleg közterületeken kell elhelyezni. A jelenleg magánterületen húzódó vezetékeket közterületre kell kiváltani. 8

A város összközműves ellátottsága a területfelhasználás módosításaira kedvezően hathatnak, mivel az átsorolások kisebb közműigényekkel kerülhetnek megvalósításra. A vízi-közművek közül a vízellátás a 90-es évek kommunális - fajlagos 200-300 l/fő,d vízigények - fogyasztásának megfelelő kapacitásokkal valósultak meg. Ennek megfelelően a fővezeték rendszer a jelenlegi és várható lakossági 100 150 l/fő,d fajlagos vízigények fogyasztása mellett többlet kapacitásokkal rendelkeznek. A szennyvíz-csatornázás is teljes körűnek mondható, mely elválasztott rendszerű. Az energia közművek közül mind a villamosenergia-ellátás, mind a gázellátás teljes ki építettségűnek tekinthető a városban. A villamosenergia-ellátásnál korszerűsítési igények kerültek előtérbe az elmúlt időszakban. A tervezett új beépítésekhez a már meglévő, illetve tervezett hálózatokat a várható közműigények alapján kell továbbfejleszteni. A város az új fejlesztési területein a közművek kiépítését csak egységes rendszerben előközművesítéssel, összközműves ellátással javasoljuk megvalósítani. A fejlesztések megvalósításához közművesítés kedvezőnek mondható, mivel mind a vízi-közművek - a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, és részben a csapadékvíz-elvezetés - mind az energiaközművek - gázellátás, villamosenergia-ellátás - megfelelő kapacitással, egységes rendszerben épültek ki. 1.7. A Környezetvédelem A tervmódosítások környezetvédelmi szempontból releváns hatással nem járnak. A tervmódosításokkal érintett területek többsége belterület, művelés alól kivett terület. Mezőgazdasági termőföld igénybevétellel járó módosítás nem tervezett, kismértékű (0,5 ha) erdőterület igénybe vétellel jár a 11.sz. módosítás, amelynek csereerdősítési előírásai rendezettek. További termőföldvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási vonzata a tervmódosításnak nem jelentős, környezeti vizsgálat a tervhez nem került lefolytatására. 1.8. A védőterületek és védőtávolságok, korlátozások A védőterületek és védőtávolságok lehetnek: - műszaki biztonsági (közlekedési- és közmű- )védőterületek, korlátozások - környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok - táj- és természetvédelmi védőterületek és védőtávolságok - örökségvédelmi korlátozások - egyéb korlátozó tényezők - egyes sajátos jogintézmények korlátozásai 1.8.1. Műszaki biztonsági (közlekedési- és közmű nyomvonalak)védőövezetek - országos közutak védőtávolsága: 4601 j. ök. jelű IV o. összekötőút, védőtávolsága a tengelytől mért 50-50 m - vasút (Budapest-Lajosmizse vasútvonala) védőtávolsága a tengelytől mért 50-50 m - M0-M5 autópálya védőtávolsága a tengelytől mért 100-100 m - DN 400 mm-es barátság I.: 10-10 m szénhidrogén szállító vezeték - DN 600 mm-es barátság II.: 18-18 m szénhidrogén szállító vezeték - DN 200 mm-es Százhalombatta-Tiszaújváros: 13-13 m szénhidrogén szállító vezeték - Százhalombatta -Ferihegy: 7-7 m szénhidrogén szállító vezeték - 20 kv-os szabadvezetékes hálózatok külterületen 5,0-5,0 m, - 120 kv-os hálózat 13-13 m - nagynyomású gázvezeték 23-23 m - nagyközép-nyomású gázvezeték 5-5 m 1.8.2. Környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok - hulladéklerakó 500 m-es védőtávolsága - A katasztrófavédelmi hatóság adatszolgáltatása alapján feltüntetett veszélyességi övezet határa (Alk Kft.) - Vecsés: reptéri légiirányító távközlési adóállomások..300 m-es védőtávolsága 9

1.8.3. Táj- és természetvédelmi védőterületek és védőtávolságok - A táj- és természetvédelmi célú területek (Országos Ökológia Hálózat területei) körül nincsenek kijelölve egyedi határozattal és egyéb jogszabállyal megállapított védőterületek - Az Országos Ökológia Hálózat (OÖH) pufferterületi övezete az OÖH egyfajta védőzónájának tekinthető, amelyet az OTrT alapján kijelölt és lehatárolt a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve, amelyet a TSZT feltüntet és a rá vonatkozó szabályokat alkalmazza. A pufferterületi övezetet sem érinti tervmódosítás. 1.8.4. Örökségvédelmi védőterületek, korlátozások - Régészeti lelőhelyek vonatkozó egyéb magasabbrendű előírásai és korlátozásai 1.8.5. Egyéb korlátozó tényezők - az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 m szélességű sáv szabadon kell hagyni. - Gyáli patak védőtávolsága - Az Agglomerációs törvény szerinti új beépítésre szánt 200 m-es területi korlátozás határa 1.8.6. Egyes sajátos jogintézmények korlátozásai Településrendezési szerződés: Gyál város Önkormányzata a településfejlesztési célok megvalósítására az érintett területek tulajdonosaival illetve a területek beruházójával Településrendezési szerződés keretében kíván megállapodni. Ennek lebonyolítása a mindenkori hatályos jogszabályok szerint történhet. A Településrendezési szerződés megkötését megelőző képviselőtestületi döntés feltételéről és a szerződés tárgyáról a jelenleg hatályos jogszabályok szerit- az Építési Törvény 30/A. a rendelkezik. Elővásárlási jog: Gyál város Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott településrendezési célok magvalósításához szükséges ingatlanokra elővásárlási jogot jegyezhet be. Ennek lebonyolítása a mindenkori hatályos jogszabályok szerint történhet. Az Elővásárlási jog bejegyzésének szabályait a jelenleg hatályos jogszabályok szerit- az Építési Törvény 25. a rögzíti. 10

2. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) 2.1. Területfelhasználási változások adatai és mutatói VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS -ELSŐ MEGKERESÉS EREDMÉNYE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI MÓDOSÍTÁST IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 1. Beépítésre szánt területi növekménnyel járó változás sorszám Terület (ha) Helyrajzi szám (hrsz) 3. 0,6 ha 499/2 4. 0,5 ha Összesen: - 1,6 ha 2. Beépítésre szánt területen belüli területfelhasználás változás 3407/2 3408 11. 0,5 ha 0143/56 3. 1 ha 499/3 4. 0,5 ha 3414 4. 0,5 ha 3373 5. 2,5 ha 4382-4388 4393,4394 4397, 4399 4400. 4403, 4404, 4407-4409, 4412-4413,4415, 4416, 4419 6. 0,2 ha 2436-2439 7. 1,4 ha 2223, 2224, 2227, 2228, 2231, 2232, 2235, 2236, 2239, 2240, 2243-2246 8. 8,5 ha 037/63, 037/8 14. 2,1 ha 6474, 6473/9 15. 0,7 ha 4856/1 16. 3,3 ha 4856/6 17. 0,48 ha 5948 18. 0,6 ha 3386 19. 0,16 ha 2611, 2612 20. 0,2 ha 1015/1, 1015/2 21. 0,28 ha 4614/2-4, 4615/2 TSZT: Terület-felhasználás módosítás hatályos tervezett Zkp közpark Zkp közpark Ev Erdőterület TKü Tartalék különleges terület Ksp Különleges sportterület Ko Különleges oktatási terület Lke kertvárosias lakóterület Lke kertvárosias lakóterület Lf Falusias lakóterület Gksz Kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület Ko Különleges oktatási terület Ko Különleges oktatási terület Lke kertvárosias lakóterület Lke kertvárosias lakóterület Ko Különleges oktatási terület Lke kertvárosias lakóterület Lke kertvárosias lakóterület Lke kertvárosias lakóterület K-ksz Különleges közlekedési szolgáltató terület Lke kertvárosias lakóterület 11

22,42 2.Összesen ha 24,02 1+2.Összesen: ha 3. Beépítésre szánt terület visszaminősítése 12. 40 ha beépítésre nem szánt területté 2. --- 0123 0131 K-szk Különleges tervezett szabadidőközpont Kb-szk Beépítésre nem szánt szabadidős terület 3. Összesen: 40 ha 4. Beépítésre nem szánt területen belüli területfelhasználás változás Mindösszesen: 24. 59,59 ha 123,61 ha Má Mezőgazdasági terület E Erdő terület 12

3. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE 3.1. A Település közigazgatási területének területi mérlege: Területfelhasználás 2009 évi hatályos TSZT területfelhasználás nagysága (ha) 2013-14. évi módosítás változásai (ha) 2014 évi elfogadott TSZT területfelhasználás (ha) Falusias lakóterületek 43,97-1,4 42,57 Kertvárosias lakóterületek 697,82 +1,4-2,5-0,2-3,3-0,48-0,16-0,2-0,28 692,3 Kisvárosias lakóterületek 0,55 --- 0,55 területek 36,8 +0,5 +0,6 +1 +0,5 +0,5 +2,5 +0,2 +8,5 +2,1 +0,7 +3,3 +0,48 +0,6 +0,16 +0,2 +0,28 58,72 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület 419,97-8,5 411,47 Ipari gazdasági terület 4,07 --- 4,07 +0,5-1 -0,5 Különleges beépítésre szánt -0,5 173,78 területek -2,1 128,88-0,7-0,6-40 Zöldterületek (közpark) 14,8-0,6-0,5 13,7 Védelmi erdőterületek 69,21 +4,3 74,51 Gazdasági erdőterületek* 252,29 +55,29 307,58 Általános mezőgazdasági -4,3 470,21 területek -55,29 409,32 Vízgazdálkodási területek 56,26 --- 56,26 Különleges beépítésre nem szánt terület 27,98 +40 67,98 Közúti Közlekedési terület 214,19 --- 214,19 Kötöttpályás közlekedési terület 10,94 --- 10,94 ÖSSZESEN: 2492,84 ha 74,72 ha + az erdőtérkép alapján feltüntetett erdők*: 59,59 ha 2492,84 ha */a TSZT tervlapnak terv módosítási programjától független, Országos Erdőterületi Adattár térképi adatbázisa alapján történt javítása 1 / 1 Forrás: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/ 13

4. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 4.1. A BATrT Szerkezeti terv és a 2013 évi TRT módosítás területi mérlege: PMTrT Térségi szerkezeti terv alapján megállapítható hogy a módosítással érintett területek jelentős része a városias települési térség területfelhasználási kategóriájába tartozik, és a beépítésre nem szánt területfelhasználási igények az előírt határértékeket nem haladják meg. A fentiek alapján e tervdokumentációban rögzített módosítási javaslatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok a Pest megye 5/2012. (V.10.). sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott PMTrT tervlap előírásaival összhangban vannak. 4.2. A BATrT és az OTrT térségi övezeteinek való megfelelés: Kiemelt térségi övezetek Közig. Tervezési Melléklet ter. ter. sz.: X/- Magterület övezete X --- 3.01. Ökológiai folyosó övezete X --- 3.02. Puffer terület övezete X --- 3.03. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete --- --- 3.04 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, --- --- 3.05 Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete --- --- 3.06 Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete --- --- 3.07 Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete --- --- 3.08 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete --- --- 3.09 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete X --- 3.10 Világörökség és világörökség-várományos terület övezete --- --- 3.11 Történeti települési terület övezete --- --- 3.12 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi X --- 3.13 terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének X --- 3.14 övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete X --- 3.15 Rendszeresen belvízjárta terület övezete --- --- 3.16 Nagyvízi meder övezete --- --- 3.17 Földtani veszélyforrás területének övezete --- --- 3.18 Vízeróziónak kitett terület övezete --- --- 3.19 Széleróziónak kitett terület övezete X --- 3.20. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete --- --- 3.21 Honvédelmi terület övezete --- --- 3.22 14

Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy Gyál közigazgatási területét a BATrT és OTrT alapján hat térségi övezet érinti, de a tervmódosítás területeit közvetlenül nem érintik. Ezekre az övezetre vonatkozó előírásokat az OTrT és a BATrT tartalmaz. 5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE A módosítások települési biológiai aktivitásérték egyenlegre való hatása összességében pozitív, miután a kis területeket érintő negatív hatású módosításokkal (3, 4, 11. sz.) szembe állítható a nagy területet érintő pozitív hatású tervmódosítás (beépítésre szánt különleges területi besorolás átminősítése beépítésre nem szánt különleges területbe: 12.sz. módosítás, továbbá az erdészeti nyilvántartás szerinti erdők átvezetése a TSZT-re. A TSZT módosítás egyenlege +413,483 BAé pont, kompenzációs intézkedéseket nem igényel. Kelt: Gyál, 2014... 15