2013/2014.tanév TANMENET a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01.
Heti 1 óra, évi 36 óra Összeállította: Mácsadi László tanár ESTI GIMNÁZIUM BIOLÓGIA 9-10. 36 óra Óraszám Tananyag Fejlesztési cél Tanulói tevékenység, munkaformák 1. Az élőlények A prokarióta és az eukarióta fogalma. Az Frontális, csoport, rendszerezése evolúció szerepe a rendszerezésben. A projektmunka, faj mint a rendszerezés alapja kiselőadás 2. A vírusok és a prokarióta egysejtűek A vírusok felépítése. Életmódjuk és néhány jellemző típusuk. A baktériumok általános felépítése és életmódja. A heterotróf és az autotróf életmód közötti különbség. A kékbaktériumok jellemzői. A kemoszintézis és a fotoszintézis különbsége az energiafelhasználásban 3. Eukarióta egysejtűek. A gombák 14-19. oldal A valódi gombák testfelépítése és életmódja. Jellemző típusaik. A zuzmók felépítése és életmódja. Az egysejtű zöldmoszatok. A kovamoszatok. Az ostoros moszatok. A gyökérlábúak. A csillósok. Jellemző felépítésük és életmódjuk. A valódi gombák testfelépítése és életmódja. Jellemző típusaik. A zuzmók felépítése és életmódja. 4. A többsejtű moszatok. A mohák. A harasztok 24-27. oldal A többsejtű növények kialakulása. A telepes növények testszerveződése. A többsejtű zöldmoszatok, a csoportos Frontális Egyéni önálló feldolgozás Felhasznált eszközök Digitális tábla Mikroszkópi felvételek, digitális tábla Faliképek Faliképek
5. A nyitvatermők. A zárvatermők. 27-37. oldal 6. Összefoglalás A tanultak áttekintése, rendszerezése. 7. A szivacsok. A csalánozók. A férgek 38-41. oldal 8. A puhatestűek. Az ízeltlábúak 42-46. oldal 9. A tüskésbőrűek. A gerinchúrosok. A. barnamoszatok és a vörösmoszatok fontosabb jellemzői. A mohák testfelépítése és életmódja. A hajtásos növény fogalma. A harasztok testfelépítése és életmódja. A zsurlók és a páfrányok jellemző tulajdonságai gerincesek. A halak 46-48. oldal A magvas növény fogalma. A virág fogalma. A nyitvatermők közös jellemzője. A fenyők jellemző tulajdonságai. A zárvatermők általános testfelépítése. A gyökér, a szár, a levél, a virág és a termés fogalma Testfelépítésük és életmódjuk. Néhány jellemző típusuk. Az állati testszerveződés általános jellemzői. A laposférgek testfelépítése és életmódja. A fonálférgek testfelépítése. A gyűrűsférgek testfelépítése Testfelépítésük, életmódjuk, jellemző típusaik. Általános testfelépítésük. A rákok, a rovarok és a pókszabásúak főbb jellemzői. A tüskésbőrűek általános testfelépítése és életmódja. Az előgerinchúrosok jellemzői. A fejgerinchúrosok testfelépítése. A gerincesek általános jellemzése. A porcos halak testfelépítése, jellemző típusaik. A csontos halak testfelépítése, jellemző típusaik Falikép, digitális tábla 10. A gerincesek. A halak. A A gerincesek általános jellemzése. A
kétéltűek. A hüllők porcos halak testfelépítése, jellemző típusaik. A csontos halak testfelépítése, 48-62. oldal jellemző típusaik.. A kétéltűek testfelépítése, életmódja, jellemző típusaik. A hüllők testfelépítése, életmódja, jellemző típusaik. 11. A madarak. Az emlősök A madarak általános tulajdonságai. Néhány főbb típusuk és jellemzőik.. Az emlősök általános tulajdonságai. A tojásrakó, az erszényes és a méhlepényes emlősök közötti különbségek. Az emlősök néhány 12. A növényi szövetek és az állati szövetek 65. oldal és 91. oldal 13. A növények ásványianyag-felvétele. A növények gázcseréje. A növények anyagszállítása 70-79. oldal 14. A növényi hormonok... A növények szaporodása és a növények egyedfejlődése 79-89. oldal jellemző típusa és tulajdonságaik. A szövet fogalma. A növényi osztódószövet, a bőrszövet, a szállítószövet és az alapszövet jellemző A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek jellemző tulajdontulajdonságai A gyökér felépítése. Az ásványi anyagok felszívása. A nitrogén, a foszfor és a kálium felvétele.. A levél felépítése. A gázcserenyílások szerkezete. A növényi légzés folyamata. Az anyagszállító rendszer felépítése és működése. A gyökérnyomás, a párologtatás és a szívóhatás A szabályozás általános fogalma. A növényi hormonok fogalma. Az auxin hormonális hatásaia magvas növények egyedfejlődése. A csírázás folyamata. Az egyedfejlődés vegetatív és reproduktív szakasza. A növények ivartalan szaporodásának formái. A növények ivaros szaporodásának jellemzői 15. A kültakaró és a mozgás. A férgek, az ízeltlábúak és a gerincesek
Az állatok táplálkozása. Az állatok légzése. Az állatok anyagszállítása. Az állatok kiválasztása 96-112. oldal 16. Az állatok szaporodása és az állatok egyedfejlődése Az állatok hormonális szabályozása Az állatok idegi szabályozása 123-130. oldal 17. Az öröklött magatartásformák és a tanult magatartásformák Az állatok létfenntartási viselkedése és kültakarójának főbb jellemzői. Helyváltoztató mozgás az izomszövet különböző mozgástípusaival. A laposférgek, a fonálférgek, a gyűrűsférgek bélrendszerének felépítése. Az ízeltlábúak bélcsatornája. A gerincesek bélcsatornájának jellemzői.. A légzés fogalma. Az ízeltlábúak légzése. A rákok kopoltyúja és a rovarok légcsövei. A gerincesek légzése kopoltyúval és tüdővel. Az ízeltlábúak nyitott anyagszállítási rendszere. A gerincesek vére és zárt vérkeringési rendszere. A férgek és az ízeltlábúak kiválasztása. A gerincesek kiválasztószerve Az embrionális szakasz folyamatának főbb jellemzői. Az egyedfejlődés posztembrionális szakasza Az ivartalan és az ivaros szaporodás. A váltivarúság és a hímnősség fogalma. Példák a gerinctelen állatok szaporodási módjaira. A gerincesek szaporodásának jellemzői. A belső elválasztású rendszer fogalma. Az ízeltlábúak hormonális szabályozása. A gerincesek neuroendokrin rendszerének fogalma. Az inger és az ingerület. A neuron és típusai. A reflex fogalma. A diffúz idegrendszer és a dúcidegrendszer. A férgek és az ízeltlábúak idegrendszerének jellemzői. A csőidegrendszer fogalma A bevésődés, a megszokás, a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás jelensége A viselkedés fogalma. A feltétlen reflex, a taxis, az öröklött mozgáskombináció.
szaporodási viselkedése A társas viselkedés alapjai. Az állatok kommunikációja 130-148.oldal A kulcsinger és a motiváció szerepe. A párválasztás, az udvarlás és nászjáték, a párzás és az ivadékgondozás. Az állatok tájékozódó magatartása. A táplálkozási viselkedés. Támadó és menekülő magatartások. A kémiai kommunikáció. A vizuális és az akusztikus kommunikáció ismertebb formái. A szociális kapcsolatok típusai. A rangsor. A személyes tér. Az agresszió. A területvédő magatartás 18. Az eddig tanultak összefoglalása, rendszerezése. 19. A biogén elemek A víz néhány tulajdonsága A lipidek 20. A szénhidrátok A monoszacharidok, Rendszerezés, egysejtűek, többsejtűek, gombák, növények, állatok. Az élőlények számára nagy mennyiségben szükséges elemek. A szén központi szerepe. A kis mennyiségben szükséges elemek. A víz poláros jellege. A hidrogénkötés a biológiai szempontból fontos molekulákban. A víz mint oldószer. A diffúzió és az ozmózis jelensége. A neutrális zsírok. A foszfatidok és a karotinoidok. Jellemző kémiai tulajdonságaik biológiai szempontból. Biológiai szempontból fontosabb típusaik és jellemző kémiai
a diszacharidok és a poliszacharidok. A fehérjék 21. Az anyagcsere általános jellemzői tulajdonságaik. A fehérjék Jellemző kémiai tulajdonságaik biológiai szempontból. A fehérjék szerkezete. Az egyszerű és az összetett fehérjék. A denaturáció jelensége. A nukleotidok A nukleotidok felépítése. Az ATP-molekula jelentősége a kémiai energia szempontjából. A KoA-molekula és a NADmolekula szállítószerepe. A nukleinsavak A nukleinsavak általános jellemzői. A DNS-molekula szerkezete. Az RNS-molekulák felépítése. A sejtanyagcsere fogalma. Az energiaigényes és az energiatermelő folyamatok jellemzői. Az enzim fogalma és általános jellemzői. A szénhidrátok felépítése energiát igényel I. A fényenergia megkötése. A fényelnyelő pigmentek, a fotoszintézis pigmentrendszerének jellemzői. A fotoszintézis A fényenergia átalakítása. A redukciós ciklus. A fotoszintézis első és második szakaszának összehasonlítása. A szénhidrátok
22. A nukleinsavak információhordozók A fehérjeszintézis lebontása energiatermelő folyamat I. A glikolízis folyamata. A citromsavciklus és a terminális oxidáció. A biológiai oxidáció folyamatainak áttekintése. Az erjedés fogalma. A biológiai információ fogalma. A DNS-molekula, mint az információ hordozója. A DNSmolekula megkettőződése. Az információ átírása. Az aminosavak felvétele és szállítása. A polipeptidlánc kialakulása. Az aminosav kódszótár. 23. A sejt fogalma. A sejtplazma és a biológiai membránok A prokarióta és az eukarióta sejt összehasonlítása. A biológiai membránok felépítése. A sejthártya és az endoplazmatikus membránrendszer 24. Anyagforgalom a membránon keresztül A passzív és az aktív transzport jellemzői. Az endocitózis és a exocitózis fogalma. A színtest és a mitokondrium A színtest felépítése. A fotoszintézis helye a membránokban. A mitokondrium felépítése. Az energiatermelő folyamatok kötődése a membránokhoz. A sejtmag és a sejtosztódás A sejtmag felépítése. A kromoszóma
25. A kültakaró és a mozgás Az emberi bőr felépítése. Az ember vázrendszere. A táplálkozás I.-II A légzés fogalma. A sejtciklus folyamata. A mitózis folyamata A csontok szerkezete és kapcsolódási típusai. A vázizmok jellemzői. A szájüreg, a nyelőcső és a gyomor. A felépítés és a működés közötti szoros kapcsolat. Az emésztőenzimek működése. A vékonybél és a vastagbél. Az epe szerepe. A hasnyál és a bélnedv emésztő működése. A felszívódási folyamatok. A felső és az alsó légutak felépítése és működése. A légzőmozgások folyamata. A tüdő levegőbefogadó képessége 26. Az emberi vér Az ember immunrendszere I. Az emberi vércsoportok. Az anyagszállítás I.-II. Az emberi szív felépítése. A szív működése. A kiválasztás. 27. A hormonális szabályozás központja A vérplazma összetétele. A vér sejtes elemei. A vörös-vérsejtek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék. A légzési gázok kötődése a vörösvérsejtekhez Az immunogén anyagok fogalma. Az immunrendszer felépítése, a nyirokszervek. Az immunrendszer működése. A sejthez és az ellenanyaghoz kötődő immunválasz A vese felépítése és működése. A vizelet kiválasztása A camp-molekula szerepe a hormonhatás közvetítésében. Az agyalapi mirigy felépítése. A
Az ember hormonális rendszere. A többi belső elválasztású mirigy II. A nemi működésre ható hormonok termelődési helyei. A here felépítése és működése. A petefészek felépítése és hormonjai. Az ovuláció és a menstruáció folyamata. 28. A sejtek osztódása meiózissal A szülés folyamata. A terhesség alatti hormonális változások 29. Az idegszövet felépítése Az ember központi idegrendszere I. A gerincvelő hátsó és az elülső lebeny hormonális működésének hatása.a többi belső elválasztású mirigy I. A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy felépítése és hormonális hatása. A mellékvese felépítése. A kéreg és a velő hormonjainak hatása. A hasnyálmirigy szigeteinek működése. A haploid és a diploid kromoszómaszám. A meiózis folyamata.a szaporodás A férfi nemi szervek felépítése és működése. A női nemi szervek felépítése és működése. Az egyedfejlődés A barázdálódás folyamata. Az embrió kialakulása. A méhlepény kialakulása. A magzat növekedése A neuronok és a támasztósejtek szerkezete. A szinapszis felépítése. Az elemi idegjelenségek A nyugalmi potenciál jelensége.
szerkezete. A szürkeállomány és a fehérállomány. Az agyvelő szerkezete. Az agytörzs felépítése. Az akciós potenciál folyamata. Az ingerület vezetése. Az ingerület átadása. 30. Az ember központi idegrendszere II. 31. Az idegrendszer mozgató működése A kisagy, a köztiagy és a nagyagy. A nagyagy fehérállományának jellemzői. Az agykéreg felépítése Az izom összehúzódásának folyamata és típusai. A gerincvelői reflex. A piramisrendszer és az extrapiramidális rendszer főb jellemzői. A bszívizom összehúzódásának specialitása. Csontváz, torzó Csontváz, torzó 32. Az idegrendszer érző működése 33. Az ember környéki idegrendszere A bőr és az izom felépítése és a látás folyamata. A fül felépítése. A hallás és az egyensúlyozás érzékelése.receptorainak működése. A szem A gerincvelői idegek. Az agyidegek. A vegetatív idegrendszer. A szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer működésének jellemzői. A Csontváz, torzó
vegetatív központok. Csontváz, torzó 34. Összefoglalás A tanultak áttekintése, rendszerezése. 35. Összefoglalás A tanultak áttekintése, rendszerezés 36. Az éves munka értékelése Biogén elemek, anyagcsere folyamatok, fotoszintézis, fehérjeszintézis. Az emberi test felépítése, működése. Csontváz, torzó Csontváz, torzó Ellenőrzés, értékelés: Negyedéves beszámolók formájában, írásban, vagy szóban. Eszközök: Tankönyv: Dr. Lénárd Gábor Biológia I.-II.-III. Kis növényhatározó, állathatározó. Kiegészítő: Biológiai Album