Magyar Informatikai Monitor

Magyar Informatikai Monitor Koncepció és előtanulmányok Informatikai Vállalkozások Szövetsége 2001 március Bagolyvár Kiadó

Magyar Informatikai Monitor Az IVSZ kutatási és kiadói programja az ICT-szektor alap-adatszolgáltatásának megteremtéséért Szerkesztő Kolossa Tamás Szerzők Borovitz Tamás Fülöp Melinda Kolossa Tamás Máth András Mészáros Anikó Molnár Szilárd Veroszta Zsuzsa Z. Karvalics László ISBN (Kiadói rész) 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezető. Az IVSZ és a Magyar Informatikai Monitor (INFOMONITOR) 2. Az INFOMONITOR-alaprendszer létrehozásának keretei és stratégiája 3. INFOMONITOR Fogalomjegyzék és adatgyűjtő mátrix 4. INFOMONITOR Európában. Az EITO kategóriarendszer bemutatása és értékelése 5. Az IVSZ próbafelmérésének gyorseredményei (2001 január) 6. Függelék. Honnan indult, hol tart? Az IVSZ-ről röviden 3

I. Bevezető. Az IVSZ és a Magyar Informatikai Monitor (INFOMONITOR) Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége néhány éve aktív tevékenységbe kezdett annak érdekében, hogy megalapozza a saját tagsága, a magyar informatikai szakma vezető képviselői, illetve az egyéb szakmai, politikai és társadalmi közösségek igényeinek megfelelő informatikai adatszolgáltató rendszert, amely a számítástechnika, a telekommunikáció, a média és a korszerű digitális technológiák konvergenciájából születő iparág statisztikai információira épít. 1. Az informatika statisztika helyzete Mint ismeretes, a magyarországi informatikai piacról szóló legfontosabb adatok - számítógép-penetráció, az internet elterjedtsége, az informatika éves teljesítmény- és fejlődési adatai stb. - jelenleg csak rendszertelenül, szétszórt, alkalmilag megjelenő ismertetésekben érhetők el. Ennek csak egyik oka a magyar mikro- és makro-statisztikai rendszer kevéssé kiterjedt volta, a fő okok elsősorban az informatika robbanásszerű fejlődésében rejlenek, amikor az adatok megfelelő gyűjtéséhez és elemzéséhez is rendszeresen új és új definíciókkal kell megbirkózni. Az IVSZ keretein belül a szervezet erősödő szerepénél fogva és növekvő taglétszámának köszönhetően mind nagyobb mennyiségű adat hal- 4

mozódik fel, amely azonban a megfelelő szintű elemzések elvégzéséhez nem elegendő, jelentős kiegészítésre szorul. Ugyanakkor a tagság igénye egyre erőteljesebb a hiteles, jól hasznosítható alapadatok, felmérések iránt. Mindezért az IVSZ Elnöksége 1997. december 2-án elhatározta, hogy projektet indít az informatikai piac felmérésére. Ennek megfelelően megalakította a Statisztikai Szakértői Bizottságot, amely arra hivatott, hogy a felméréshez szükséges struktúrát áttekintse és azt szakmai szempontból kiegészítse. A Bizottság első találkozóin igyekezett körülírni a feladat- és felelősségi mezőt. Kezdetben a következő főbb pontok váltak világossá: -- az informatikai felmérésben kiemelt cél az IVSZ-t elsősorban érdeklő statisztikai információhalmaz kidolgozása és folyamatos működtetése; -- az IVSZ-t elsősorban a tagjai által képviselt keresleti, illetve az őket érintő kínálati piac érdekli; -- ezek az információk nem gyűjthetők ki valamilyen országos felmérésből, mert ilyen nem létezik; -- ugyanakkor az IVSZ-nek nem feladata az országos, makro ökonómiai adatgyűjtés, s ahhoz ereje sincs; -- az általános igény alapján megindult egy folyamat, amelyből kialakulhat a KSH által előkészített és üzemeltett országos statisztikai adatszolgáltatás. A KSH-ban erre alakult egy részleg Információstatisztikai osztály néven (1998- as állapot); -- az országos felméréshez az IVSZ-nek csatlakoznia kell, nem csak azért, hogy megfelelő adatokhoz jusson, hanem főleg azért, hogy szakértői közreműködésével segítse a 5

helyes definíciók megalkotását, új statisztikai kategóriák felállítását, a korszerű országos makro ökonómiai adatgyűjtés megindítását; -- akárcsak országosan méretekben, a tagságon belül is kérdéses a cégek adatszolgáltatási hajlandósága. Kötelező adatszolgáltatást csak a KSH szervezhet, ám a megtagadott vagy elmaradt adatszolgáltatás szankciója elhanyagolható. Az IVSZ csak önkéntes adatszolgáltatás szervezhet, bejelentési kötelezettség mellett. Felvetődött az alapszabály módosításának lehetősége, de jogi állásfoglalást igényel, vajon az alapszabályban rögzített adatgyűjtés vállalása önkéntesnek tekinthető-e? A Bizottság a fenti elvek alapján felvette a kapcsolatot a KSH szakértőivel annak érdekében, hogy szakmai részvétellel segítse az ott megindult makro-statisztikai fejlesztést. A KSH-val való megbeszélések során kiderült, hogy az új SZJ és TEÁOR csak egyféle korszerűsített besorolást tartalmaz, és nem foglalkozik a legújabb szakágak beemelésével (pl. rendszerintegráció, outsourcing, help-desk stb.) vagy számos, a hálózatos technológiák (LAN, WAN, Internet) nyomán kifejlődött új alapdefinícióval. A jelenlegi gyakorlatban csak azokat a cégeket mérik fel, ahol fő tevékenységként a számítástechnikát jelölik meg - így kimaradnak az információs körből jelentős szervezetek. A távközlésről mind a KSH, mind a KHVM megjelentetett egy felmérést, de nincsenek még előkészületek, például az e-commerce, az interaktív televíziózás tárgyában. A KSH a számítástechnikai szolgáltatásokra vonatkozó felmérése mellett törekszik 6 egy európai standardoknak megfelelő információs társadalom adatfelvétel kereteinek

lom adatfelvétel kereteinek kialakítására, de törekvései nagyjából abban a fázisban vannak, mint az IVSZ-éi a saját monitorával: az előkészület és a koncepcióalkotás időszakában. A nemzetközi tapasztalatok egyébként is azt mutatják, hogy a szükségszerűen merevebb (az évek során is stabil, összehasonlításra alkalmas adathalmazra támaszkodó) állami statisztikai rendszerek nem képesek rugalmasan követni az informatika fejlődési sebességét. Ezért a fejlett ipari országokban elterjedt megoldás szerint központi támogatással, a statisztikai felmérésben érdekelt szakmai szervezetek és tőkeerős vállalkozások összefogásával alakulnak a feladat megoldására szervezetek. Ilyen például az European Information Technology Observatory (EITO). 2. Az informatika definiálásának problémaköre De egyáltalán mi az informatika, hogyan határolható be az a kör, amit mérni akarunk? A konvergencia elve alapján sokat hangoztatjuk, hogy a távközlés és a számítástechnika közeledik egymáshoz. Legtöbbször lényegében e két iparágat soroljuk az informatikába. Csakhogy a statisztikai nómenklatúrákban a távközlést önállóan a postai szolgáltatások alá sorolják. S ma még nem látni törekvést arra, hogy ez ne így legyen. (Pontosabban a KSH-projekt még nem jutott abba a stádiumba, hogy ebben állást lehetne foglalni, s megoldást lehetne mutatni). De nehéz is a megoldást elképzelni, hiszen az informatika fogalma nem szerepel a jegyzékekben. A 7

számítástechnikába pedig senki nem sorolja a távközlést. A korszerűbb - pl. az Európai Közösség projektjeiben is szereplő - elvek szerint az információs társadalom egyik alappillére az interaktív multimédia (ennek szerteágazó szabványosításával foglalkozik az EU). Az interaktív multimédia három - a mi esetünkben iparági - halmaz metszete. Ez a három halmaz a távközlés, az információtechnológia és a tartalomipar. Az első kettő ágazat metszete adja a multimédia hálózati eszközeit. A távközlés és a tartalomipar metszete adja az online multimédiaipart (pl. Internet). Az informatika és a tartalomipar metszete adja az offline multimédiaipart (pl. CD-ROM vagy DTP). Ez az értelmezés statisztikai szempontból rendkívül tág (bár az Európai Közösség több tucat projektet indított el ezen elvek alapján). Elvileg mondhatjuk, hogy ezen értelmezés alapján hozunk létre egy informatika statisztikai kategóriát, ám könnyű belátni, hogy egy ilyen kategória hamarosan ellepné a statisztika legnagyobb részét - hiszen az informatika penetrációja miatt különböző mértékben, de gyakorlatilag minden gazdasági ágazat érintett. Ezzel a megközelítéssel az informatika statisztikája könnyen kezelhetetlenné válik. Kérdés például, hová soroljunk olyan új kínálatot, mint pl. az Internet-elérési szolgáltatást. Különösen, ha az különböző eszközökön történik. Hagyományos értelemben a telefonszolgáltatók távközlési adatszolgáltatók. De - amellett hogy az adat nem távközlési, hanem informatikai vagy akár számítástechnikai fogalom - vannak más szolgáltatók is; például műholdas eszközökkel. Informatikai eszköz-e a televízió? Távközlési eszköz-e a modem? Hová sorolandó a 8

kábeltévés Internet-szolgáltató? Avagy hová kell sorolni egy olyan egyszerű szolgáltatást, mint például a DTP (DeskTop Publishing)? Számos grafikai stúdió már kizárólag számítógépekkel dolgozik, s termékeiket adathordozókon viszik el a levilágítóhoz, ahonnan a nyomdába csupán a film kerül. Mi az elvi alapja annak, ha a számítástechnikába soroljuk - ma nem ott van, hanem a kiadói-nyomdai-grafikai szolgáltatások között, holott a termék előállítása tisztán digitális úton történik -, s mi, ha a nyomdai szolgáltatásokhoz, hiszen az eljárást ma is joggal nevezzük nyomdai előkészítésnek, csak éppen ma már nem a nyomdában történik, mint régebben. Ilyen példát még nagyon sokat lehet találni. A fenti tartalomipar fogalom lefedi a társadalom összes olyan forrását, ahol információ keletkezik. Az EITO évente megismételt nagyszabású felmérésében az EU adatok mellett több definíció is szerepel. A kötet minden évben tartalmaz a definíciók és a felmérési metódusok összehasonlításáról és változásáról szóló fejezetet. Az anyagban a hagyományos IT rendszerek körét a hardverek kategóriájában kibővítették a hivatali eszközökkel (író- és számológépek, másolók, tele- és adatkommunikációs eszközök). Az új IT szolgáltatások körébe a következőket sorolják: tanácsadás (consulting), megvalósítás (implementation) -- azaz beszerzés, üzembehelyezés, helyi fejlesztés, tesztelés, menedzselés --, operáció menedzsment (operation management) - azaz üzemeltetés, rendszermenedzsment, help-desk, hálózatmenedzsment, szoftverfrissítés, háttérmentés, biztonságkezelés stb. stb. --, s végül az üzemeltetés támogatással (support services) - azaz pl. karban- 9

karbantartási szerződés, telefonos hotline stb. Ez utóbbiak a magyar nomenklatúrákban még nem szerepelnek. Ezért szerkesztettünk kötetünkbe egy olyan tanulmányt, amelyik részletesen bemutatja az EITO módszerét és megoldásait. A hiteles statisztikai elemzésnek pontosan meg kell tudnia mondani, mire vonatkozik, mit milyen körben mér. Ilyen alapon tehát nagyon sokféle informatikai felmérés alakítható ki. Egészen más igényű egy felmérés az IVSZ tagsága körében, mint pl. az összes olyan vállalkozás körében, ahol a számítástechnikát főfoglalkozásként jelölték meg, avagy az összes olyan vállalkozás keretében, ahol forgalmaznak számítástechnikai terméket vagy szolgáltatást. Megint más kört kell felmérni, ha a piac működésének egy speciális körére vagyunk kíváncsiak, s mindettől gyökeresen különbözik a kereslet -- vagyis a potenciális piac felmérése. Ebből a szempontból tehát fontos különbségtételt jelent az IVSZ kínálati, illetve keresleti piaci megközelítése. 3. A Magyar Informatikai Monitor megvalósítására vonatkozó elvárások Az előkészítő munkálatok nyomán az IVSZ meghívásos pályázatot hirdetett a Magyar Informatikai Monitor előkészítése, fejlesztése és üzemeltetése tárgyában. A MIM fejlesztésének, üzemeltetésének finanszírozását az IVSZ részben a saját tagsági köréből eredő szponzori megoldásokra, részben a központi, ágazati, illetve szakmai fejlesztési feladatokra fordítható összegek megpályázására alapozza. Az IVSZ álláspontja szerint az új informatikai alapdefiníciók 10

szakmai vitájával, a korszerű felmérések előkészítésével, az elemzések meghatározott körű publikálásával jelentős részben olyan közfeladatot vállal fel, amelyekre szakmai pozíciói miatt ugyanakkor nemcsak elhivatottságot, hanem elkötelezettséget is érez. Tekintettel arra, hogy az IVSZ piacát az informatikai piacon működő vállalkozások összessége képezi, célunk az, hogy: a definíciós nehézségek dacára állítsunk fel egyértelmű kategória- és értelmezési rendszert az informatika értelmezésére, úgy, hogy az az Európai Közösség normáival is kompatíbilis legyen. (A szerkezet mélységére és szellemiségére vonatkozóan az EITO az irányadó!) a fent specifikált kategória- és értelmezési rendszernek megfelelően adatokat gyűjtsünk az informatikai (kereslet, kínálat) piacról. a fenti felmérést félévente naprakésszé tegyük és rendszeresen megjelentessük. Az IVSZ-en belül végzett felmérés kérdéseire adott válaszok azt igazolják, hogy az IVSZ tagjai a rendszeres piaci elemzést szolgáló adatbázis speciális előnyeit abban látják, hogy az rendszeresen, meghatározott időközönként és azonos szerkezetben készül. Ez lehetővé teszi, hogy az adatokból a felhasználók trendeket ismerjenek fel, és a piac változásait folyamatként érzékelhessék. Lehetővé teszi azt is, hogy az adatok egymással való összefüggéseit is vizsgálják, új jelenségek felbukkanását észlel- észleljék, és egyéni 11

szükségleteiknek megfelelően trend-extrapolációkat készítsenek. Miután a források ugyanazok maradnak, az adatok azonos értelmezése hosszabb időn át is biztosítható. Olyan adatbázis készül tehát, amelyben nagy szerepet kap az érintettek (jövendő felhasználók) munkája. Az adatok egy részét ugyanis saját vállalatukra vonatkozóan éppen a felhasználók szolgáltatnák (természetesen szigorúan őrizve üzleti titkaikat), és így noha mindenki csak aggregált adatokat kapna kézhez, azok mégis az egyes vállalatoknál jelentkező tényeken alapulnának. Mivel az időszakonként szolgáltatott eredmények a vállalatok számára külön-külön óriási piackutatási költségeket jelentenének, a költségek felosztása lehetővé tenné, hogy az összegeknek csak a töredékét áldozzák fel. Az adatbázis célja, hogy: az informatikai piacról nyújtsunk információt (Magyar Informatikai Monitor, CD-ROM, Internet stb.) tagjaink, potenciális tagjaink, a hazai és most már a számos külföldi érdeklődő számára; a potenciális és valóságos tagokról a mindenkor aktuális információkat tároljuk. Az adatszolgáltatást gyakorisága: félévente szükséges az adatokat felújítani. Az adatszolgáltatás tartalma, az adatbázis felépülése: Hazai információs bázis piaci információk megszervezése (pl. PC index), 12

az IVSZ-t és a tagokat érintő gazdasági és ipari információk. Nemzetközi információs bázis ami az informatika területén a világban történik; piaci információk megszervezése (PC index). Közvetítő, piacszerzési funkció - tagok tájékoztatása közhasznú információk (pl. PHARE programok, állami megrendelések, pályázatok); a tagok részére folytatott marketingtevékenység (pl. ha a külvilágból hozzánk fordul valaki valamilyen kéréssel, akkor fel tudjuk sorolni azokat a vállalatokat, amelyek ezzel foglalkoznak); a tagok egymás közötti tájékoztatása (pl. ha egy hardveres cég keres valamilyen típusú alkalmazást, akkor az IVSZ tudja megmondani, melyik cég foglalkozik ilyennel). IVSZ-tagok közötti termékforgalom 4. A hazai információs bázis felépülése Makrogazdasági információk [a gazdaságban, iparban várható: növekedés, inflációs ráta, kamatláb, fizetési mérleg együttesen és országrelációként, munkanélküliség régiónként, konjunktúramutatók (cégek rendelésállománya stb.) ágazatonként]. Ipari információk (a gazdaságban hol van növekedés, hol van zsugorodás? Pl. ha az építőiparban, mezőgazdaságban stb. növekedés figyelhető meg, akkor várhatóan nőni fognak az informatikai klien- 13

sek ezen a területen. Zsugorodás esetén ellenkező hatás). Információ az informatikai cégekről (ami Magyarországon történik az informatika területén, pl. hazai szoftver-, hardvergyártás, mi készült el és mi nem, változások stb.). Az informatikai piac volumene, az informatikai piac megoszlása Alkalmazási rendszerek Hardver (mainframe, középgép, PC stb.) Szoftver Fejlesztés, kereskedelem, export stb. Hálózatok Rendszerintegrálás Oktatás Szolgáltatás Szoftverek adaptálása, tanácsadás Távközlés stb. Vevők Kilátások, tendenciák Az emberi tényező Finanszírozás, tulajdonosi kör Műszaki tendenciák A versenyszabályozás stb. Információ az informatikai ellátottságról (ágazatonként, államigazgatás) Alkalmazási rendszerek Hardver (mainframe, középgép, munkaállomás és PC stb.) Installált hálózatok 14

Alkalmazott és használt alkalmazások helyzete Szoftver Fejlesztés, kereskedelem, export stb. Hálózatok Rendszerintegrálás Oktatás Szolgáltatás Szoftverek adaptálása, tanácsadás Távközlés stb. 5. Előkészítő lépések, aktuális feladatok Az előkészítő munkálatok nyomán az IVSZ meghívásos pályázatot hirdetett a Magyar Informatikai Monitor előkészítése, fejlesztése és üzemeltetése tárgyában. A Szakértői Bizottság véleménye alapján a feladat megvalósításának lehetőségét a BME Információs Társadalom és Trendkutató Központ, a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Netsurvey Internet Kutató Intézet által alakított konzorcium nyerte el. Kötetünk a konzorcium első eredményeit tartalmazza. Időközben az IVSZ a fenti célokhoz igazodóan megpályázott és elnyert több központi támogatást: A Magyar Informatikai Monitor tezauruszának elkészítése és elméleti alapjai Megbízó: KHVM -- 5 mft. Projektindítás: 2000 november Projekthatáridő:2001 március A MIM irányelveinek kidolgozása 15

Megbízó: Gazdasági Minisztérium - Oktatási Minisztérium - 2 mft. o Projektindítás: 2000 november 27. o Projekthatáridő: 2001 június A MIM megvalósításának alapjai o Megbízó: Informatikai Kormánybiztosság - 10 mft. o Projektindítás: 2001 február o Projekthatáridő: 2002 február A kötetben megjelenő munkálatok finanszírozását az IVSZ részben saját forrásokból, részben a fenti forrásokból kezdte meg. Az itt bemutatott eredményekkel természetesen még csak részfeladatok teljesültek, a projektek a szerződések szerint tovább folynak. A feladattervek annak figyelembe vételével készültek és készülnek el, hogy a továbblépéshez máris rendelkezésünkre állnak újabb források (lásd IKB támogatás). Az eredeti terveknek megfelelően tehát immár valódi lehetőség nyílik arra, hogy az év végéig kidolgozzuk a Magyar Informatikai Monitor stratégiai alapelveit, s megteremtsük a folyamatos piacfigyelés és -elemzés feltételeit. Fülöp Melinda Ügyvezető Kolossa Tamás projektvezető 16

2. Az INFOMONITOR-alaprendszer létre- hozásának keretei és stratégiája Az elmúlt években mind tarthatatlanabbá vált az az alaphelyzet, hogy a piacon rendelkezésre álló információk látszólagos bősége ellenére a tájékozódást, az üzleti tervezést, a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tévő, megbízható adatok és rendszeresen ismétlődő adatfelvételek nem álltak rendelkezésre. Mivel ez a helyzet szinte minden tagszervezetet hátrányosan érintett, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) számára a tagság ill. a teljes informatikai ágazat folyamatos, tendenciák kimutatására alkalmas információs rendszerének kialakítása kiemelt céllá vált. Ezt a célt nem lehet másképpen megfogalmazni, mint hogy égető szükség van arra, hogy a hazai de ide sorolható a nemzetközi - intézmények egyforma, teljes körű és folyamatos adatszolgáltatás előnyeit élvezzék. Ez a feladat már középtávon is azt célozza meg, hogy a jelenlegi meglehetősen esetleges, több forrásból érkező adatsorokat kiegészítse, majd felváltsa az IVSZ által szervezett és kontrollált adattermelés. Az alábbiakban vázolt rendszer a Magyar Informatikai Monitornak elnevezett teljes kutatási rendszer kifejlett, működő állapotát írja le, amelyben minden olyan adatforrás és eredmény, tanulmány feltüntetésre kerül, ami a rendszerbe illeszkedik. Részben anyagi, részben szervezeti okok miatt ez a teljes modell természetesen nem képes azonnal életbe lépni, így csakis a lépcsőzetes bevezetés lehet a megoldás. A lép- 17

csőfokok (modulok) helyes kiválasztásában az elsődleges szempont a szükségesség, és a részbeni felhasználhatóság, melyet kiegészít a finanszírozási módok iránya is. Éppen ezért az IVSZ Elnöksége, szakcsoportjai, szakértői abban érdekeltek, hogy minden tagvállalat ill. érintett szereplő fejtse ki véleményét az itt leírt megoldásokkal kapcsolatban. Az adatok feldolgozására, kiértékelésére felépített rendszer moduláris jellegű, tehát az egyes megoldástípusok együtt és külön-külön is életbe léptethetőek, a program finanszírozására rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével. Az adatgyűjtés elméleti alapjai Mivel korábban az elmúlt években az információs iparral kapcsolatos mérések, eredmények, adatok nem voltak egységes rendszerbe foglalva és az eredmények nagyon nagy szórást mutattak az egyes adatközlők definíciós listáinak sokfélesége miatt, így óhatatlanul felmerült annak az igénye, hogy egy mérési rendszer kialakítását megelőzően olyan alapokat tegyünk le, amelyek biztosítják az eredmények egységes és nemzetközi összehasonlításban is értelmezhető rendszerét. Több szempontot is figyelembe véve elkészültek/elkészülnek azok a dokumentumok, amelyek meghatározzák a kiindulópontokat: A, Az informatikához kapcsolódó tevékenységek/szolgáltatások/eszközök leltár jellegű összegyűjtése - szójegyzék 18

B, Az Európai Unió normáival egyező (az EITO szempontrendszerét követő) kategória- és értelmezési rendszer; C, Ideális kérdésgyűjtemény az adatfeldolgozási szempontrendszer kialakítása; Az így elkészült elméleti alapok arra is szolgálnak, hogy a nemzeti statisztikai rendszer megújítását is segítsék, mert az IVSZ számára kiemelt fontosságú az általa biztosított adatszolgáltatási rend és a később kialakuló KSHstatisztikai kategória-rendszer közötti átjárhatóság biztosítása. Az adatgyűjtés forrásai Megkérdezések Az informatika hazai felhasználásával, működtetésével, iparági statisztikáival kapcsolatos adatok megszerzését nem lehet egy egyszerű, egy forrásból táplálkozó rendszerként jellemezni. A rendszernek egyszerre kell tudósítania a megrendelői és a szállítói oldal tapasztalatairól, széles értelemben véve mindezeket. Ennek a célnak a beteljesítéséhez az alábbi elemek felhasználása szükségszerű, mint adatszolgáltatók: Lakosság; Gazdasági vállalkozások; Informatikai vállalkozások; Közintézmények, non-profit szektor; HÍRFIGYELÉS, FELDOLGOZOTT ANYAGOK 19

Az adatszolgáltatók körében végzett adatgyűjtéseket megkérdezéseket feltétlenül szükséges kiegészíteni egy olyan információs szolgáltatási rendszerrel, amely folyamatos napi, heti szolgáltatásokkal egészíti ki az időszakos adatfelvételek eredményeit. Az állandó adatközlések tartalmára az alábbi területeken van részletes hírszolgáltatásokkal rovatolva szükség: Hardware; Software; Rendszerek és informatikai szolgáltatások; Internet általában; Elektronikus kereskedelem, Internet-gazdaság; Tudásipar, tudásgazdaság; Távközlés, mobil szolgáltatások; Tartalomipar, médiakonvergencia; IT-cégvilág. Vállalatok, fúziók, tőzsdei hírek; MAKROGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK Az információk megbízható forrásból, aggregáltan, rendszerbe foglalva a piac nem minden szereplője számára érhetőek el egyformán. Éppen ezért fontos a megfelelő szerkezet és forma, melyben a következő - a makrogazdasági környezet alakítását illetően lényeges - tényezők alakulását kell figyelembe venni: világgazdasági körülmények (az egyes régiók fejlődési sajátosságai); a lakosság jövedelme, fogyasztása és megtakarítása; felhalmozási folyamatok; 20

a gazdálkodó szféra versenyképessége, perspektívái, növekedési kilátásai, várakozásai, a konjunktúra várható alakulása; a gazdaság szervezeti rendszere és tulajdonviszonyai; külgazdasági (export-import) folyamatok; az államháztartás helyzete; monetáris folyamatok (infláció, kamatok, árfolyam-mozgások, pénz- és tőkepiaci fejlemények). SZEKTORIÁLIS ELEMZÉS A magyarországi informatika ágazati szintű helyzetéről készülő kutatások megkérdezések mellett hiánypótló feladat egy olyan feldolgozási mód, melyben a tulajdonosi kör, struktúra, illetve a versenyszabályozás, piacszabályozás szerepel. Ennek feldolgozása mindenképpen szükséges egy szakma önismeretéhez, alkupozíciójának javításához. Éppen ezért évente egyszer elemezni érdemes az informatikai ágazatok gazdálkodásának, helyzetének legfontosabb sajátosságait. A következő tényezők elemzését tartalmazza ez a módszer: az ágazat(ok) méretstruktúrája, koncentrációja; a tulajdonosi szerkezet, illetve ennek változása; az ágazat(ok) pénzügyi helyzete: profitabilitás és hatékonyság, tőke- és eszközellátottság, eladósodási és likviditási helyzet; az állami szabályozás jellege, a törvényi környezet, illetve ennek várható változása. 21

Megjelenítés Az előbbiekben felsorolt kutatások és elemzések elkészítését követően a legfontosabb feladat a tagvállalatoknak való eljuttatás. Az eredmények megjelenítésében számos eszközt használunk fel azért, hogy az IVSZ minden tagjához eljussanak azok az információk, melyekre jogosultak, a náluk meglévő technikai lehetőségektől függetlenül. Ennek elősegítésére úgy nyomtatott (hagyományos); mint elektronikus (Web); és interaktív (titkárság) hozzáférési módokat érdemes felhasználni. NYOMTATOTT HOZZÁFÉRÉSI LEHETŐSÉGEK Elengedhetetlen egy olyan összefoglaló tanulmánysorozatot publikálni, melynek a gyakorisága féléves. Ennek a tervezett tartalma: Kutatási riportok az egyes adatfelvétellel járó vizsgálatok eredményeiről Összefoglaló, értékelő elemzés a híradatbázisok nyomán Makrogazdasági információkat összegyűjtő tanulmány Minthogy bizonyos kutatások csupán évente szükségesek, ezért a kötetek tartalma kiegészül esetenként: Az informatikai ágazatok (számítástechnika, távközlés) gazdálkodása és a tulajdonosi kör, versenyszabályozás változásaival Az informatikai ellátottság (nemzetgazdasági szinten) kutatási jelentésével 22

Az informatikai piac tendenciáival Ennek a megjelentetése és értékesítése egyrészt reprezentációs célokat szolgál, másrészt akár kiegészítő bevételeket is generálhat az IVSZ-en kívüli érdeklődők számára amely a kutatások fenntartását segíti. WEB-OLDAL A harmadik évezredben nyilvánvaló igény az eredmények gyors, állandó elérésének szükségessége. Ehhez olyan interaktív információs felület kell az IVSZ tagvállalatok részére, amely strukturált rendszerével folyamatos adatforgalmat tesz lehetővé a tagok, a kutatók és az IVSZ között. Erre kiváló hazai és nemzetközi találati arányt biztosíthat az infomonitor.hu domain-név. Az oldal a következő témáknak adhat felületet: folyamatosan frissülő (és visszakereshető) hírlevél; folyamatosan karbantartott konferencia-, és szakmai figyelőrendszer; a megjelentetett tanulmányok olvasható formában; chat-room az IVSZ tagságán belül az ágazatot érintő kérdésekben; Az oldalak kialakításában elválasztottan kell kezelni a nyilvános és nem nyilvános oldalakat (az előbbiekben felsorolt oldalak számottevő része csupán az IVSZ-tagok számára hozzáférhető), és ez lehet a megfelelő formája a kifelé irányuló (nemzetközi) megjelenésnek is. A végleges formátumot csakis az IVSZ érintett szakcsoportjaival egyeztetetten alakíthatjuk ki, ezért számí- számítunk tevékeny 23

részvételükre ennek az oldalnak a kialakításában. Ennek az oldalnak hozzá kell járulnia a nemzetközi kommunikációhoz is. A leglényegesebb hazai információk eljuttatásához angol nyelvű verzió építése is szükséges. TITKÁRSÁG Az elkészülő jelentések mellett van létjogosultsága egy olyan titkárságnak is, mely az elvégzett kutatásokból speciális elemzéseket végez az IVSZ tagvállalatok részére. Így lehetőség adódik arra, hogy minden tagvállalat a standard jelentéseken túl minimális (csupán a kutatók rezsijét fedező) költségek mellett a saját ügyességének, szakmai hozzáértésének kamatoztatásával egyedi eredményeket nyerjen. Ezzel az IVSZ, mint szakmai szövetség egyszerre két feladatának is eleget tehet: Egyrészről előállít egy olyan adatbázist, mely kiszolgálja az informatikai ipar adatéhségét, másrészről, viszont biztosítja a versenysemlegességet, hiszen a másodelemzések megbízásai minden esetben az egyes kutatók és a megbízók üzleti titkait képezik. Ennek a titkárságnak a létrehozása biztosítja a Hírlevél eljuttatását az IVSZ tagvállalataihoz, az információkat közlő web-oldal működését és az esetlegesen felmerülő egyedi kutatási igények kiszolgálását. 24

3. INFOMONITOR Fogalomjegyzék és adatgyűjtő mátrix Az INFOMONITOR Fogalomjegyzék a hosszabb távú, stratégiai kutató-és adatgyűjtő munka része, annak egyfajta mellékterméke, ugyanakkor fontos háttéranyaga is. Amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy vajon mit is akarunk pontosan mérni, előbb-utóbb elkerülhetetlenül egzakt meghatározását kell adni az adott jelenségnek, dolognak, szolgáltatásnak, hogy alkalmas legyen kvantifikációra. Nem véletlen, hogy ezt a fajta szakmai előkészítő munkát és az általános tájékozódást megkönnyítendő az elmúlt években sorra jöttek létre nevezetes szójegyzékek, amelyek egy gyorsan változó, alapvetően az angol terminológiából építkező szakmai műnyelv legfőbb hordozóivá, gyakran etalonjává lettek. Az IVSZ INFOMONITOR programjához igazodva fél év munkájával megszületett egy olyan szójegyzék, amely már alkalmas arra, hogy alapja legyen egy további építkezést elindító közös munkának. A meghatározásgyűjtemény reményeink szerint önépítő rendszerré fejlődhet. Egyes témakörei esetében ugyanis minden lehetőség együtt áll ahhoz, hogy az IVSZ szakosztályai vagy az érdeklődő csoportok önállóan, a jelenlegi kifejtésnél sokkal szélesebben és gazdagabban gyűjtsék öszsze tématerületük kulcs-kifejezéseit. (Pl. önálló szójegyzék az elektronikus kereskedelem/e-business vagy a hálózatépítés fogalomvilágából). A Webes felület korlátlanul növelhetővé teszi az elemek számát: ne habozzunk közösen töké- 25

letesíteni a gyűjteményt! Befejezett szójegyzék ugyanis nincs: elemszámban, mélységben, pontosításban mindig lehet alakítani. Ellenben van értelme egy állandóan javuló, online gyűjteménynek, amit a szakma legkiválóbbjai formálnak és fejlesztenek tovább. A gyűjtemény tehát online (sőt hyperlinkes, a meghatározások elemei közti kapcsolatokat is mutató) változatban immár nyilvános, bárki használhatja, kiegészítheti, pontosíthatja. A gyűjtés alapja szigorúan a statisztikai igény volt -- nem informatikai fogalomkört igyekeztünk tehát összeállítani, hanem egy olyan gyűjteményt, amely a Magyar Informatikai Monitor létrehozásához szükséges. Igyekeztünk felhasználni a tárgyban ismert alapanyagokat -- statisztikai szempontból természetesen ezekben is lehetnek hibák, hiányosságok. Az INFOMONITOR Fogalomjegyzék anyagát a közeljövőben a www.ivsz.hu/tezaurusz címen lehet megtalálni. Kérjük, akinek hozzátenni vagy javítanivalója akad, észrevételét küldje meg Kolossa Tamásnak a tamas@kolossa.com címre, akik gondoskodnak arról, hogy az észrevétel átessen a szükséges szakmai szűrésen és annak eredményétől függően járulhasson hozzá a Fogalomtár fejlődéséhez. 26