Civil hetilap 2008. 3. szám Civil Nemzeti Csúcs Mit akar a magyar társadalom? A Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztal felhívása országos fórum megtartásáról Magyarországot súlyos gazdasági visszafejlődés fenyegeti a nemzetközi pénzügyi válsággal tetézett hazai válság miatt. Elakadt a társadalmi haladás és a nemzeti felemelkedés folyamata. A recesszió a leggyengébbeket, a bérből és fizetésből élőket, a nélkülözőket sújtja a legsúlyosabban. Kis- és közepes vállalkozók ezrei juthatnak csődbe. Növekszik a munkanélküliség, drasztikusan emelkednek a megélhetési költségek, nő az infláció, gyengül a forint, a keresetek vásárlóereje viszont rohamosan csökken. Mind többen kerülnek szembe mindennapi megélhetésüket érintő alapvető gondokkal. Az uralkodó politika a tőke érvényesülését, a pénzügyi egyensúly megteremtését tartja céljának - összhangban az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott konvergencia programmal - és ennek rendeli alá a gazdasági növekedést, a megélhetést, a társadalmi egyensúlyt, és a társadalmi összefogást a válság leküzdésére. A miniszterelnök által összehívott nemzeti csúcs nem hozott eredményt, mert nem tartottak igényt a társadalom véleményére, és a kormány kitart neoliberális, antiszociális politikája mellett, a társadalom érdekét az euró bevezetésének rendeli alá. A civil társadalom nem hagyja, hogy megint a feje fölött döntsenek sorsáról és jövőjéről! Saját maga kívánja megmondani, milyen jövőt és sorsot képzel el magának és gyermekeinek! Élni akar a közvetlen demokrácia lehetőségével. Ezért a Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztala Civil Nemzeti Csúcsot kezdeményez november első felére Budapesten. A csúcsra várunk minden olyan társadalmi szervezetet, szakszervezetet és szakembert, aki és amely szabadon, közvetlenül és építő szellemben akar és tud konkrét kiutat mutatni a válságból a dolgozó társadalom javára, a nemzet érdekében, és kész ennek érdekében cselekedni is! Kérjük, terjessze jelen felhívásunkat, jelezze vissza részvételi szándékát, és másokét az alábbi címre: szocialisforum@gmail.com A helyi időket a Nap járásához kötve a XIX. sz. végén bevezették a zónaidőket. A nyári időszámítás október utolsó vasárnapján zárult. A számítógépek, mobiltelefonok, digitális órák nagy többsége automatikusan átállt. Az internet kora viszont új időszámítást kényszerít a világra. Svájci informatikusok bevezették az abszolút világidőt. A napot 24 óra helyett 1000 részre osztották. Az új időegységnek beat" a neve, s @ karakterrel jelölik. Az e szerint járó óra a világon mindenütt ugyanúgy ketyeg". A nagy nemzetközi cégek telephelyei ill. menedzserei szétszóródva a nagyvilágban telekonferencia segítségével egy virtuális tanácsteremben" tárgyalnak. (He) Felföldi Polgár Info Abszolút világidő Az újság ingyenesen letölthető a címről a Letöltések/Hírmondó menüből. Kérjük, hogy a letöltött kiadványt nyomtassák ki több példányban, és terjesszék közösségeikben is! Kiadja: Tatabányai Polgár Info szerkesztősége Felelős: Törőcsik Attila E-mail: tatabanya@polgarinfo.hu
Javaslatok a magyar termékek civil megmentésére Van a világon egy ország, mely rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy szinte önellátó legyen, ám valami oknál fogva lenullázza saját termékeit, hogy külföldi eredetű árukkal pótolja. Ez az ország Magyarország. Milyen ország az, amely tudatosan leépíti világszerte elismert értékeit, hogy azokat bizonytalan eredetű, rossz minőségű árukra cserélje? A kérdést nem mi tettük fel, hanem azok a külföldi szakemberek, akik döbbenten állnak e gazdasági harakiri előtt. Pontosítsunk: milyen a vezetése és a társadalma annak az országnak, mely önként lemond javairól? A vezetést ismerjük, a társadalom mi magunk vagyunk. Az elmúlt évtizedek, évszázadok során sorsunk jobbra fordulását mindig felülről vártuk, mert nem hittünk benne, hogy egységes társadalom, nemzet lennénk, az ebbéli állapotunkat pedig pont felülről konzerválták. Azt hittük, hogy törvényekkel, rendeletekkel lehet csak igazgatni egy országot, ezért ki voltunk (vagyunk) szolgáltatva előírásoknak, értelmetlen, sőt rosszakaratú szabályoknak, megállapodásoknak, ezt pedig az élet minden területére vonatkoztattuk a családtól a napi bevásárlásig. Törvények szabályozzák, hogyan nevelhetjük gyermekeinket, normák írják elő gazdasági lehetőségeinket. Ez oda vezetett, hogy annyira legyengült társadalmunk immunrendszere, hogy a megfelelő jogszabály hiánya nélkül tanácstalanok vagyunk alapvető kérdésekben is. Régen Magyarország Európa éléskamrája volt, majd a rosszemlékű KGST piacon is (az erőltetett iparosítás ellenére) rangos helyen szerepeltünk az élelmiszeripari termékeinkkel, ma azonban ott tartunk, hogy a tejet külföldről hozzuk be, miközben leöljük marháinkat, import cukorral ízesítjük ételeinket, miközben felszámoljuk cukoriparunkat, eladjuk cukorrépa földjeinket, ázsiai eredetű nálunk is honos termékeket vásárolunk, miközben termelőinket munkanélküli segélyre ítéljük és még sorolhatnánk a feje tetejére állított magyar valóságot. Egyről azonban megfeledkezünk, mi is tehetünk róla, hogy idáig jutottunk. Persze hallom a hangokat: nem tehetünk semmit, ki vagyunk szolgáltatva, lehúzhatjuk a rolót, regényt lehetne írni a siránkozásból és a felelősség áthárításából a politikusok, az EU, a Világbank stb. irányába. Az azonban józan paraszti ésszel is megérthető, ha az előállító ország lakossága arra sem képes, hogy a sajátjait segítse, a termelő képtelen csak exportból megélni, fejleszteni, munkát adni. Rajtunk a sor Megoldás azonban mindig van, különben már valamely szomszéd ország nyelvén beszélnénk, beolvadván egy idegen testbe. A kormányzat nem tesz semmit a magyar áruk védelmében, megváltást tehát onnan ne várjunk, rajtunk a sor. A magyar termék komplex, ezért nem egy nagy tömbként kell értelmezni, hanem helyi szintekre lebontani, a helyi termelők, előállítók, kereskedők régiójára. Ez már kezelhető, mitöbb, egy jól megszervezett közösség helyi szinten kezelni is képes. A településeken olyan aktivistákból kell szervezetet építeni, akik képesek koordinálni a helyi termelők, vállalkozók és a kereskedelem közötti kapcsolatokat, valamint eljuttatni a termékeket a helyi vásárlókhoz is. Az önkormányzatok is bevethetők, mégpedig helyet kell biztosítaniuk az árusoknak, mindezt ellenszolgáltatás nélkül, az önkormányzat terhére. Heti egy (pl. a hétfő amúgy sem piacnap) napon csak a helybeli termelők, feldolgozók, előállítók kaphatnának helyet ezeken a piacokon, ezzel nem csak a termékeiket adhatják el, hanem reklámozhatják is magukat. Uniós tagságunk óta a kormányzat gyakori hivatkozási alapja, hogy nem támogathatja az uniós normán felül gazdálkodóit, vállalkozásait, és ezt be is tartja. Két lehetőség van erre a problémára: egyrészt kilépünk az EU-ból, de lássuk be, ez megint csak a kormányzat hatásköre, a közeljövőben ilyen irányú lépések szentségtörésnek számítanak, mind a bal-, mind a jobboldalon. Megint csak magunkra számíthatunk. Erre is van javaslat, mégpedig az, hogy magunkat segélyezzük. Hogyan lehetséges ez? A helyi termelők, vállalkozók (jó esetben az önkormányzat) alapítványt hoznak létre, mely arra született, hogy támogassa a helyi előállítókat, feldolgozókat, kereskedőket. A kedvezményezettek persze csak abban az esetben juthatnak ebből az alapítványból forráshoz, ha a lefektetett céloknak megfelelnek, történetesen helyben értékesítik áruikat. A támogatás az alapítvány vagyonától függően lehet anyagi, de kapcsolati tőke is, esetleg reklámozási lehetőség. Hogy tovább menjünk, védjegyet is alkalmazhatnak abból a célból, hogy megőrizzék hitelességüket a bevont tagok, de felmerülhet egy helyi pénz bevezetése is, mely ellenáll a spekulációknak. Felmerül a kérdés, hogy ezzel kizárják-e például a szomszéd településeket vagy inkább közösen, összekapcsolódva oldják meg az értékesítést? Nos, ezt már helyi szinten kell eldönteni, mivel minden közösségnek mások az elvárásai, igényei, kapcsolatai. Bizalom, megtakarítás, egészség A nagy áruházláncok előszeretettel írják ki az áruk mellé, hogy előállítója magyar, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez is csak olcsó PR fogás, mivel ellenőrizhetetlen az eredetisége az adott terméknek. A helyi piacon viszont az őstermelő nem kockáztatná renuméját, hogy a nagybanin beszerzett terméket (ami valójában mondjuk spanyol paradicsom) sajátjaként állítja be, miközben a szomszéd árus ismerheti az általa termelt élelmiszert. 2008/03 2.
Mivel nem kell az árut utaztatni, így az friss marad, nem beszélve a megtakarított üzemanyag költségekről, amit nem a vásárlóval fizettet meg az eladó. A helybeli vásárló kapcsolatban van az előállítóval, így igényeit közvetlen tudtára adhatja a termelőnek (kedveském, a piros szegfű helyett, mást vinnék az uram sírjára). Ez lehet igény a minőségbeli változáshoz is, de javaslat a bioélelmiszer folyamatos vásárlókörének kiépítéséhez is. A Magyar Termék Miután helyi szinteken sikerül (magyar) kézben tartani a termelői, előállítói érdekeket, a következő feladat a komplex magyar áruk iránti kereslet fellendítése. Ekkorra már nagy valószínűséggel helyreáll a bizalom a helyi, honi termékekkel szemben, tehát az ország másik végéből származó (esetleg nálunk nem termelt, előállított) árukat is nagyobb bátorsággal vásárolhatjuk, mivel inkább megbízunk azokban, mint a nagykereskedések polcain lévő árukban. A termékek így megőrizhetik helyi sajátosságukat, de megmaradnak magyarnak, a magyar elvárásoknak. A kezdeményezésről A Polgár Info ősz elején elindított egy felhívást, melyben célul tűztük ki, hogy szeptember 21-ét (Széchenyi születésnapját) nyilvánítsuk a Magyar Termék Napjává. Ez azonban kevés, inkább egy felütés egy hosszú folyamatnak, melynek még az elején vagyunk. A fenti javaslat is csupán egy ötlet, mely megvalósítható, de nem recept hazánk megmentésére, felvirágoztatására. A feladathoz várjuk azokat a szervezeteket, ötletgazdákat, akik ez ügyben képesek tenni. Az ötleteket be kell gyűjteni, azokat záros határidőn belül kiértékelni és a megfelelő körülményeket megteremteni ahhoz, hogy realizálódjanak is, ne csupán ábrándok maradjanak. Elérkezett tehát a tettek órája, halogatásra már nincs idő, mert a kivágott almafa évekig nem hoz termést, egy letűnt iparágat feléleszteni nagyobb energiákat emészt fel, mint megmenteni. Siránkozás helyett tehát tenni kell, ehhez pedig mindenkire szükség van! Most! Törőcsik Attila Polgár Info Népi rigmusok Nézz fel az égre A végtelen magasságra mélyre, galaxismilliárdok távoli szemére, az univerzum fényözönére, csillagok foton üzenetére. Az őstűz hevében lángoló szüntelen izzó magfúzió, energia teremtő áramoltató számolhatatlan nukleáris óriáskohó: átívelve időt s teret a kozmosz mélyéről regél a mindenség titkairól mesél felmérhetetlen messzeségről beszél. Nézz fel az égre tekintvén a csillagvilágokat érzed az irdatlan arányokat? Megfejthetjük-e, a talányokat? Merengni-gondolkodni szüntelen, űz, hajt az értelem, rájövünk-e, nagyhirtelen, mit rejt a végtelen? Nézzünk fel együtt az égre az elérhetetlen óriásmű bársonyára az ívelő égi architektura fenséges rendjére, nyugalmára. Ráérezvén az élet csodájára felfoghatatlan rejtélyes voltára s meglátjuk egyben eképp az élet mindenekfelettien szép Somogyi Lajos amatőrcsillagász Emléktábla avatás Krajcsirovits Henrik emlékére Október 29-én, szerdán 15.00 órakor avatják Krajcsirovits Henrik, Tatabánya díszpolgárának emléktábláját. Az avatóbeszédet Bencsik János polgármester tartja. Az emléktábla avatását követően 16.00 órákor kerül sor az újtelepi temető régi ravatalozójához közeli síremlékének felszentelésére, melyet Nagy László plébános szentel fel. Tatabányai Polgár Info 2008/03 3.
G. B. Shaw: Szent Johanna - színmű két részben Szereposztás: A Jászai Mari Színház, a Nézőpont Színház és a Merlin Színház közös előadása Jeanne: Bartsch Kata Robert de Baudricourt, várkapitány / Gilles de Rais, Kékszakáll főnemes / Warwick, angol főnemes / hóhér: Kroó Ádám Johanna természeti csapás. Földrengés az angoloknak tornádó a franciáknak. Általa fölragadva, mintegy véletlenül épp oda jutnak, ahová már nem is álmodták, a győzelembe. Győzni jó. Kábítóan jó. Aztán viszont jöhetnének a hétköznapok. Dunois, a fattyú, az Orléans-i sereg parancsnoka / Cauchon, Csakhogy a tornádót kellemetlenül lehetetlen visszazárni a Beauvais püspöke / hóhér: Viola Gábor palackba. Milyen kívülről nézni, és milyen lehet benne lenni a Bertrand de Poulengery, fegyverviselő nemes / a dauphin, a tornádóban? leendő VII. Károly / Ladvenu, domonkos rendi szerzetes: Elek Elég volt már csak kimondani a nevét Jehanne és dőlt az ellen és Ányos rajongott a népe mint egy mai Megasztárért, ő volt a Hang. Az egyetlen hiteles beszélő.a hang nem önmagát jelentette, hanem a La Trémouille, apród, a francia hadsereg főparancsnoka / kinyilatkoztatást. Dunois apródja / a káplán, angol katonai pap: Tamás Kinga egy francia érsek, a meg nem szállt területről / Jean d'estivet, a bayeux-i káptalan kanonokja, Johanna perében az egyházi bíróság ügyésze: Magyari Tekla az intéző (katona) Baudricaurt kapitánynál / La Hire kapitány / az Inkivizítor, az egyházi bíróság elnöke / egy úr a XX. Sz- ból: Bacskó Tünde Sok szándék és ok vezette el a máglyáig. Bosszú, ressentiment, hanyagság, hallgatás, meg saját önpusztító késztetése, nem bírt nem-igazat mondani a szerencsétlen. 1920-ban avatták szentté, amikor már vagy ötszáz éve mindegy volt neki. Johanna történetét, mint egy passiójátékot, újra és újra játszani kell, hogy az emberi silányság, a megalkuvás, a hataloméhség ne válhasson természetessé. Bartsch Kata a 2008-as POSZT-on elnyerte a Legjobb harminc Az előadások időpontja: 2008. november 1. 19:00 és november éven aluli színésznő díját. 3. 15:00 Helyszín: Tatabánya, A Közművelődés Háza, színházterem Jegyek ára: 1700-2200 Ft Elhízást okozhat, ha gyorsan eszünk Az étel gyors felfalása jelentősen növeli az elhízás kockázatát - derül ki egy japán kutatásból. Az Oszakai Egyetem kutatói háromezer ember étkezési szokásait vizsgálták meg, és arra keresték a választ, hogy van-e összefüggés az étkezés sebessége, a telítettség érzése és a túlsúlyosság között. A megkérdezettek csaknem fele vallotta be, hogy hajlamos a mohóságra. A kutatásból kiderült, hogy a gyorsan étkező férfiaknak 84 százalékkal nagyobb az esélyük az elhízásra, mint a nem falánk társaiknak. A British Medical Journal szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint azok, akik mohón falják fel az ételt, gyakran addig esznek, amíg telítve érzik magukat - nekik a kutatók szerint háromszor nagyobb az esélyük az elhízásra. A Nottinghami Egyetem professzora a kutatásra reagálva elmondta: a mohóság zavart okozhat a szervezet jelzőrendszerében, amely jelzi az agynak, ha már eleget ettünk és tele vagyunk. Ian McDonald szerint a "gyorsevés" magatartása már gyermekkorban kialakul, de kezelhető. Úgy véli, hogy a jó öreg tanács, miszerint minden falatot húszszor rágjunk meg, még ma is alkalmazható. Partnereink 2008/03 4.
Kifestő 2008/03 5.