Távközlési hálózatépítő technikus A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A távközlési hálózatépítő technikusok a műszeripari jellegű szakmák körébe, azon belül az elektrotechnikusok foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. 2005-ben a szakmacsoportban dolgozók száma 27 000 fő körül mozgott. Munkahely jellege Állami és multinacionális nagyvállalatok és közepes méretű piaci szereplőknél technikai alkalmazottként dolgoznak ezen szakmák képviselői, ahol az elektronikus hálózatok építése, üzemeltetése, szervizelése során fellépő problémák megoldását végzik. Döntően két fős csapatokban végezik a tevékenységüket. A gyakorlott szakemberek körében jellemző az egyéni vállalkozás/cég alapítása, akár az alkalmazotti jogviszonnyal párhuzamosan. Az elektrotechnikai technikusok (köztük a távközlési hálózatépítő technikusok) egyharmadát mikro-, kétharmadukat pedig nagyobb szervezetek foglalkoztatják. Az elektrotechnikusok a középfokú műszaki foglalkozásúakon belül a harmadik legnagyobb létszámú foglalkozáscsoportot alkotják. A szakmacsoportban foglalkoztatottak aránya szakmánként, 2005 (%) Középfokú műszakiak Földmérő-, és bánya technikus Gépész technikus Elektro technikus Építésztechnikus Mezőgazdasági technikus Vegyész technikus Közlekedési technikus Környezetvédelmi technikus Fa- és könnyűipari technikus Élelmiszeripari technikus 0% 5% %15%20%25%30%35%40% mikroszervezetek dolgozói nagyobb szerv ezetek dolgozói A szakmacsoport teljes létszáma: 145 ezer fő 3K Consens Iroda 2007 Az iroda és számítógép, villamos gép-, műszergyártás négy magyarországi régióban koncentrálódik: Észak-Magyarország, Közép Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat- Dunántúl.
3K Consens Iroda 2007 Munkarend, bérezés A szakma esetében a hétköznapi munkarend jellemző, mely hétfőtől péntekig, 8-15 óráig, illetve 9-17 óráig tart, 40 óra per munkahét, de hétvégi ügyelet is lehet. Cégenként és beosztásokként változó a fix bérezési alap, plusz juttatások (étkeztetés, képzési támogatás, üdülési csekk) gyakoriak, de a nagyobb cégeknél órabér és túlóra is van. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a szakmában pályakezdőként 190 ezer forint körül, átlagosan 205 ezer forint körül lehet keresni. A legmagasabb munkabérek a híradástechnikai termékek gyártása, forgalmazása, illetve a nagyvállalati telekommunikációs szolgáltatóknál érhetőek el. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet Az új technológiák megjelenése, a bővülő kereslet a széles sávú Internet technológia iránt és a digitális TV-re való átállás a jövőben igényt teremt a szakma iránt, de egyre több a piaci résztvevő és nagy a verseny a fogyasztókért. A fenti pozitív tendencia ellenére a szakmában várhatóan nem nagymértékben csökkeni fog a foglalkoztatottak száma, főként a technikus végzettség iránti keresletcsökkenés miatt. A jövőben várhatóan nagyobb kereslet jelentkezik a szakmunkás és a felsőfokú iskolai végzettség iránt. Ennek legfőbb okai az automata technológiák terjedésében és a munkaerőköltségek csökkentésének tendenciájában keresendő. A piaci versenyben a termelő/szolgáltató cégeknek hogy versenyképes áron tudják termékeiket értékesíteni a fogyasztók felé egyrészt modern, automatikus, gyakran önszabályzó technológiai rendszereket kell kiépíteniük, másrészt le kell szorítaniuk a termelés, üzemeltetés költségeit. Utóbbi egyik legbevettebb módja a humán költségek csökkentése. Az új automata rendszerek meghibásodási valószínűsége jóval alacsonyabb az elavultabb rendszereknél, működtetésükhöz kevesebb emberre van szükség, tehát a szakmabelieket csupán karbantartói/fejlesztői illetve egyéb releváns munkakörökben szükséges alkalmazni. Az új technológiai, szoftverszaki megoldások ugyanakkor gyakran felsőfokú végzetséget követelnek meg. További fontos szempont, hogy számos szakma tartalmát tekintve nagymértékű átfedésben van egymással, így ugyanazt a munkakört több nem diplomás szakmai végzettséggel is be lehet tölteni.
A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 8%-al fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 520 fő új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015- ig. Legnagyobb arányban Budapesten és Pest megyében, főként fő felett foglalkoztató szervezetekben merül fel igény a szakma iránt, de Komárom-Esztergom és Fejér megyékben is magas kereslet várható. A műszeripari középfokú szakmák iránti évi kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 3 4 9 15 8 11 9 5 12 15 36 36 18 6 43 187 196 73 130 115 127 79 42 64 137 91 72 86 76 84 49 39 mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói 3K Consens Iroda 12007 0 00 263 371 Életkormegoszlás A szakma életkoreloszlása kiegyenlítetlen. A 20-24 és a 45-54 éves korcsoportok a legjellemzőbbek a szakmára. A huszonévesek viszonylag magas aránya azt mutatja, hogy a szakma még napjainkban is vonzó maradt a fiatalok körében. Magyarországon a telefonhálózat kiépítése óta vannak jelen a szakma művelői, vegyes a korösszetétel, de középkorú többlet tapasztalható. A nagy cégeknél állandó a felvétel, de átlagosnál nagyobb cserélődés is jellemző.
Távközlési hálózatépítő technikus 20,0 15,0 %,0 5,0 0,0 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X korcsoport (év) Fő feladatok és munkakörülmények A távközlési hálózatépítő technikus részben önálló munkatevékenység keretei között a vonatkozó munkaköri utasításokat és előírásokat betartva a következő tevékenységeket végzi: földalatti és felszín feletti hálózatépítés, egyéb hálózat építése (LAN, KTV stb.). Szerelési és mérési tevékenységet is végez: kábelkötések, kábelelosztók, végelzárók szerelése, végberendezések felszerelése, ellenőrző mérések elvégzése. Fenntartási tevékenység végezése: preventív vizsgálatok, hibakeresés, hiba elhárítása, ellenőrzés, minősítés, üzemen kívüli hálózatok bontása. Szolgáltatási tevékenység keretében: ügyfeleknek tájékoztatást nyújt, szolgáltatásokat ajánl, végponti berendezések jellemzőit és működését ismerteti. Jellemző munkaruházat: kezeslábas vagy köpeny, kesztyű. Fontos kompetencia a két kéz összehangolt mozgása, a pontosság, és a problémamegoldásra való képesség. A szakmabeli adminisztrációs feladatokat is végez, észrevételeit jegyzőkönyvben rögzíti. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Az állami OKJ-s képzésen elsajátítható szakiskolai érettségi vagy érettségi utáni 2 éves technikusi végzettség szükséges a szakmához. Az adminisztráció egyre inkább digitális formát ölt, az alapfokú Word és Excel ismeretek alapkövetelményként jelennek meg, ezenfelül előnyt jelent a "B" kategóriás jogosítvány, ami a helyszíni munkálatokhoz szükséges. A cégek jelenleg/közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a szakemberekkel szemben: - fizikai teherbírás, - szín-, térlátás, - műszaki érzék, - üzleti érzék önálló munkáknál, - műszaki angol nyelv, - aktív eszközök programozása (cisco-ios). Karrier Egy távközlési hálózatépítő technikus karrier pályáját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet humánpolitikája és mérete szabja meg. Mikro-, és kisvállalkozások esetében többnyire nincsen lehetőség a pozícióbeli előrelépésre, de az anyagi megbecsülés növekedése kompenzálja ennek a lehetőségnek a hiányát. A nagyvállalatok területén kiemelkedő lehetőség nyílik a hagyományos értelemben vett karrierre, amely emelkedést jelet egy meghatározott hierarchiában. Általánosságban elmondható, hogy a munkahelyi előrelépés ebben a szakmában a középvezetői státuszig bezárólag jellemző, ha ennél feljebb akar kerülni a munkavállaló, akkor gyakran szükséges az iskolai végzettségét növelnie (tehát diplomát szereznie). Az anyagi megbecsülés minden vállalati
méretkategóriában az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb munkavállalók cég iránti elkötelezettségét a vállalatok vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni. A gyakorlott szakember önálló vállalkozóként is megállhatja helyét a munkaerőpiacon.