Városvezetési és AM/FM rendszerek

Térinformatikai rendszerek: GIS.. LIS (Land Information System) Földmérési/kataszteri információs rendszer, Nemzetközi szövetsége a FIG UMS (Urban Management System) Településtervezés, településirányítás rendszerei Nemzetközi szervezete az UDMS AM/FM (Automated Mapping/Facilities Management) gita (Geospatial Information and Technology Association) Komplex műszaki térinformatikai rendszerek Magyar szervezete: gita Műszaki Térinformatika Egyesület DA/DSM & Power Delivery SAP (CAD) Elektromos és telekom szolgáltatók technológiái

Legfontosabb műszaki térinformatikát alkalmazó szakterületek Földmérés geodézia Közműnyilvántartás Közműszolgáltatás, energiaellátás Településirányítás Környezetvédelem Vízgazdálkodás Földügy, erdőgazdálkodás

Földmérési alapok

ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY FÖLDMÉRÉSI TÖRVÉNY MŰSZAKI NYILVÁNTARTÁSOK KÖTELEZŐ ALAPJA A FÖLDMÉRÉSI ALAPTÉRKÉP (Ingatlan-nyilvántartási térkép) Az ország teljes területét lefedi, méretaránya: belterületen városokban 1:1000, kis településeken 1:2000 külterületen 1:4000 Vetületi rendszere: EOV (Egységes Országos Vetület) Magassági rendszer: Balti 2008. január 1-től az ország teljes bel- és külterületén digitális formában rendelkezésre áll!

Komplex ingatlankataszter: egységes, számítástechnikával támogatott rendszer Tartalma: ingatlanok birtokjogi (szöveges) adatai tulajdoni lapok rendszere ingatlanok használata, értékmeghatározása ingatlanok földrajzi elhelyezkedését, méreteit leíró geometriai és műszaki adatok FÖLDMÉRÉSI ALAPTÉRKÉP

Nemzeti Kataszteri Program (NKP) koncepciója Digitális földmérési alaptérkép rendszer létrehozása (DAT állományok készítése) > 1997-ben kezdődött és 2007. december 31-ig befejeződött az ország vektoros digitális földmérési alaptérképeinek előállítása (állami kezességvállalással felvett hitelből) KÜVET (külterületi vektoros feldolgozás) BEVET (belterületi vektoros feldolgozás) > remélhető, hogy elindul a Földmérési Törvénynek megfelelő, DAT szabályzat szerinti digitális földmérési alaptérképek elkészítése folyamatosan az egész ország területén amelyre évente az állami alapadatok karbantartására tervezett 3 milliárd forintból juthat szerény összeg és amelynek célja a digitalizált, de rossz minőségű (pl. 1:2880-as méretarányú szelvényekről digitalizált) bel- és külterületi alaptérkép állományok cserélése új felméréssel. {a jelenleg ismert elképzelés szerint az utóbbi feladatot is a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. bonyolítja az osztatlan közös tulajdon (kb. 1,5 millió hektár) állapot felszámolásával együtt} > Sorrendiséget meghatározó tényezők nemzetgazdasági érdekek, vidék- és területfejlesztési érdekek, települési önkormányzati igények.

> Sorrendiség megváltoztatására lehetőség Térképellátási Koordinációs Bizottság (minisztériumok, országos hatáskörű szervek kezdeményezésére vagy települési önkormányzatok kezdeményezésére költségátvállalással) > Eredmény: vektoros digitális földmérési alaptérkép az ország egész területére (minden fekvés területére) EOV vetületi rendszerben, lehetőség, hogy TAKARNET hozzáféréssel rendelkező ügyfelek hálózaton keresztül jussanak adatokhoz. Digitális Földhivatal Az NFÜ (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) és az EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program) kiemelt projektje a már működő TakarNet24 példa projekt, amely az Ügyfélkapun belépve teszi lehetővé az elektronikus földhivatali termékek elérését A földhivatalok 2010. szeptembertől a kormányhivatalok alá tagozódtak, funkcionális irányításukat jelenleg a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, szakmai felügyeletüket a FM látja el.

Közművek

Közmű alapfogalmak KÖZMŰVEK a települések központi, elosztó vagy gyűjtő és szabályozó létesítményeinek összessége, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetek. KÖZMŰ LÉTESÍTMÉNYEK a lakosság és egyéb fogyasztók szükségleteit kielégítő termelő, ellátó és/vagy előkészítő berendezések, amelyek általában országos vagy regionális hálózathoz csatlakoznak. KÖZTERÜLETEK az ingatlan-nyilvántartásban közterületnek (közút, járda, tér, közpark) nyilvánított belterület részek, továbbá építmények közhasználatra átadott részei. BELTERÜLETEK a települések igazgatási területeinek azon részei, amelyek határvonalát országosan egységes előírásoknak megfelelő szabályozási tervek (korábban rendezési tervek) állapítják meg. KÜLTERÜLETEK a települések igazgatási területének a belterületen kívüli részei. KÖZMŰNYILVÁNTARTÁS alatt a belterületek közmű ellátó rendszerének nyilvántartását értjük. Külterületeken a közműhálózatokat (távvezeték rendszereket) a jelenlegi előírások szerint az E-KÖZMŰ rendszer kezeli, korábban a KÜLTERÜLETI NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNY NYILVÁNTARTÁS kezelte (a távvezetékek mellett minden más nyomvonalas létesítmény is a részét képezi)

Közművek csoportosítása Vízgazdálkodás közművei: vízellátás - VÍZ, vízelvezetés - CSATORNA. Energia-ellátó közművek villamos energia ellátás és közvilágítás - ELEKTROMOS, vezetékes gázellátás - GÁZ, hőenergia ellátás (távhő, használati melegvíz) - TÁVHŐ. Távközlési közművek távbeszélő szolgálatok - TELEFON, vezeték nélküli távközlés.

Közművek szervezetei Közműszolgáltatók - elektromos szolgáltatók (E.ON, ELMŰ-ÉMÁSZ, DÉMÁSZ), - víz- és csatorna szolgáltatók (regionális és települési víz- és csatornaművek), - regionális gázszolgáltatók, - települési távhőszolgáltatók, - távközlési szolgáltatók (nem közművek, de oda soroljuk). Szakági szervezetek (Pl. MEE Magyar Elektrotechnikai Egyesület, MAVÍZ Víziközmű Szövetség stb.) Szakági munkát segítő szervezetek (Pl. gita Műszaki Térinformatika Egyesület HUNAGI magyar térinformatikai ernyőszervezet)

KÖZMŰNYILVÁNTARTÁS Települések közmű és közműjellegű vezetékhálózatának egységes rendszerben történő rögzítése, mely kiterjed a térbeli és fontosabb műszaki adatokra. Jelentőségének szemléltetése (Budapest): 5300 db közmű alaptérkép szelvény (1:500), közel 30000 db szakági részletes helyszínrajz szelvény (1:500), 5300 db egyesített közműtérkép szelvény (1:500) több ezer 1:4000 ma. szakági áttekintő helyszínrajz és egyéb grafikus munkarészek 1979-től a 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás-rendszer szabályozta, amelyet egy kormányrendelet 1997-ben hatályon kívül helyezett.

Rendeltetése Közművekkel kapcsolatos adatok szolgáltatása az alábbiak részére építésügyi igazgatás - városfejlesztés, - közműfejlesztés, - közmű egyeztetés, - építési engedélyek elbírálása, - statisztika, stb. közmű üzemeltetők - üzemeltetés, karbantartás, - hibaelhárítás, - tervezés, fejlesztés, - kivitelezés, - állagnyilvántartás, leltár, stb. statisztikai szolgálat, közmű szakhatóságok.

Közművek kutatása

Vezetékkutatás tárgya Vezeték Szerelvény Fémanyagú Nem fémanyagú Fémanyagú Nem fémanyagú Indukciós módszer Vezetővé tesszük Fémtárgyak indukciós kutatási módszere Galvanikus módszer Geoelektromos módszer Ultrahangos módszer Földmágneses módszer (egyéb módszerek)

Mélységi zónák közművezetékek építésekor Erősáram kábelek... Távközlő kábelek... Távhővezetékek... Gázvezetékek... Vízvezetékek... Vízelvezetés vezetékei 0,4 0,5 m 0,6 1,0 m 1,0 1,5 m 1,5 1,7 m 1,7 2,0 m 2,0 m alatt

Vezetékkutatás elve

Adó (hangfrekvenciás generátor)

Vevőberendezés (hangfrekvenciás vevő a vevőantennával)

Nyomvonalkereső (hangfrekvenciás adó és vevő)

Galvanikus csatolás Fémes vezetékek kutatására alkalmas. Áramvezetés az adó és a vezeték között fémes jellegű. Az adó kimeneti kapcsai fémhuzalok segítségével, közvetlenül a vezeték két ismert pontjához csatlakoznak (fémes kapcsolat) vagy ha csak a vezeték egy ismert pontjához tudunk csatlakozni, a másik kimeneti kapcsot fémhuzallal földelő szondához csatlakoztatjuk. Kutatás előtt az adó illesztése szükséges. A kimenő teljesítmény maximumát juttatjuk ezáltal a felkutatandó vezetékbe, ha az adó belső impedanciája és a terhelőkör impedanciája (látszólagos ellenállása) egyenlő.

Galvanikus csatolás

Induktív csatolás Az adó kimenetére adóantennát csatlakoztatunk és ezen át indukálunk áramot a fémes vezetékbe Az adóantenna körül mágneses tér alakul ki (primer erőtér), amely a vezetékben vezetékáramot hoz létre és a vezeték körül szekunder tér alakul ki. Egymás mellett fekvő fémes vezetékek kutatására nem alkalmas. Ilyen esetben indukciós fogó alkalmazása célszerű.

Kapacitív csatolás Elsősorban villamos kábelek esetén alkalmazzuk Az adó kimenetét kondenzátor terheli, amelyen keresztül kapacitív áram folyik. A kábel fémből készült köpenyét, illetve erét (vagy ereit) kondenzátor fegyverzeteinek tekintjük (a dielektrikumát a közöttük lévő szigetelőanyag képezi). A mágneses teret a kábel fémrészeiben folyó áram hozza létre.

Nyomvonal és térszint alatti mélység meghatározása Minimum eljárás Feltételezés: a mágneses erővonalak a vezeték körül koncentrikus körök, ha a vezetékben áram folyik. Ferritantennás vevő esetén, az antennát függőlegesen tartva haladunk a vezeték felett. A vevő fejhallgatójában folyamatosan hallható búgó vagy sípoló hang a vezeték felett halkul el. A vevő mutatós műszerrel, újabban digitális kijelzővel is el van látva. Maximum eljárás, ha a forgatható ferritantennát vízszintesre állítjuk. A nyomvonal felett nagyobb erősségű hang keletkezik, ezért ez a módszer is hasznos lehet egyes esetekben, így mindkettőt alkalmazzuk.

Minimum eljárás Hangerősség ábra Térszint alatti mélység meghatározása

3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás (hatályon kívül) Előzmények, 1970-75 közműszolgáltatók heterogén térképi nyilvántartásai közműegyeztetés ellehetetlenülése, üzemi vezetékhálózat felmérések (Csanda F.), Balassagyarmat, Szombathely, Veszprém közműfelmérése Fővárosi Közműhálózatok Egységes Nyilvántartása c. utasításrendszer, a 3/1979 elődje (FŐMTERV > Kartográfia).

3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás Előnyök egységes térkép- és jelkulcsrendszer, egységes geodéziai mérési és feldolgozási technológia, egységes változásvezetés (?) Hátrányok 1990 után az új jogi és gazdasági környezethez alkalmatlan, digitális átalakításhoz csak korlátozottan alkalmas, alaptérképi alapja a korszerű digitális földmérési alaptérképtől eltérő koordináta mező, egyes, előírt munkarészei ma már korszerűtlenek, esetleg feleslegesek.

Település központi közműnyilvántartója (KKN) a területileg illetékes építésügyi hatóság keretében vagy megbízása alapján működő szervezet, amely a település központi közműnyilvántartásának eredeti munkarészeit vezeti (nem feltétlenül azonos a munkarészek elkészítőjével) Szakmagyakorlási jogosultság - minősítések Települések közműnyilvántartásával kapcsolatos VEZETÉKKUTATÁS, FELMÉRÉS és TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁS teljes körű elvégzésére a geodéziai vállalkozások jogosultak. A felsorolt közműnyilvántartással kapcsolatos tevékenységek MINŐSÉGTANÚSÍTÁSÁRA geodéziai tervezői minősítéssel rendelkező mérnökök jogosultak (GD-T tervezői minősítés). A kapcsolatos szakértői tevékenységet GD-Sz geodéziai szakértői minősítéssel lehet végezni. A minősítéseket a 327/2015 (XI.10.) Korm. rendelet értelmében a Magyar Mérnöki Kamara területileg illetékes területi kamarája adja szakirányú mérnöki végzettség, jogszabályban előírt számú gyakorlati évek és megfelelő referenciamunkák igazolása esetén.

327/2015 (XI.10.) Korm. rendelet szerint GD-T szükséges az alábbiak minőségtanúsításához: - tervezési alaptérkép készítése - építmények geodéziai kitűzése, geodéziai művezetése, - geodéziai építésirányítás és ellenőrzés, - megvalósult állapot geod. dokumentációjának készítése, - közművezetékek geod. bemérése, térképezése, digitális átalakítása, - műszaki térinformatikai rendszerek létrehozása, változásvezetése, - településtervezési, területrendezési, településfejlesztési térképek készítése GD-T, GD-Sz tevékenység feltételei - földmérő igazolvány, - felsőfokú szakirányú végzettség, - szakmai önéletrajz, - 5 év szakmai gyakorlat, - geodéziai referenciamunkák (min. 10 db) - szakmai minősítő vizsga (írásbeli és szóbeli vizsga a Földmérő Minősítő Bizottság előtt) Vizsgakövetelményeket a Földmérő Minősítő Bizottság határozza meg, az MMK honlapon ezt közzéteszik Szakmagyakorlást végző vállalkozások névjegyzéke - tevékenységet be kell jelenteni az MMK területi kamarának. A minőségtanúsításhoz kötött munkák tanúsításához és leadásához a vállalkozásnak legalább egy GD-T minősítésű szakemberrel kell rendelkezni.

Az Egységes Közműnyilvántartás közmű alaptérképen alapuló, (1:500/1:1000 méretarányú) térképi munkarészei: szakági részletes helyszínrajzok közműtérképek (egyesített közműtérképek, össz-közműtérképek) További térképi munkarészek: szakági áttekintő helyszínrajzok (1:4000) egyéb szakági térképi munkarészek (régi nyilvántartási szelvények) Az Egységes Közműnyilvántartás szöveges/alfanumerikus munkarészei: közmű adattár (összesített műszaki adatok önkormányzatok részére) nem jött létre szakági műszaki adatok, eszközleltárak, munkanaplók, nyilvántartókönyvek, hossz- és keresztszelvények, ellenőrzési munkarészek, aknarajzok stb.

Közmű alaptérkép készítése, hagyományos módon 1979-től 1:1000 földmérési alaptérkép film negatív 1:500 munkaközi fénymásolat 1:500 Film pozitív 1:500 munkaközi fólia közmű alaptérkép térképezés földmérési alaptérkép helyszíni ellenőrzése többlettartalom bemérése víz 1:500 műanyag fólia gáz elektromos szennyvíz távhő távközlés

Közmű alaptérkép

Közmű szakági részletes helyszínrajzok készítése 1:500 munkaközi fénymásolat 1:500 adatgyűjtés terepbejárás szerelvények műtárgyak bemérése közmű alaptérkép térképezés irodai munkák nyomvonalkutatás bemérés egyéb terepmunka (szintezés, aknarajzok) tisztázati rajz VÉGTERMÉK szakági lektorálás

Egyesített közműtérkép készítése 1:500 1:500 munkaközi fólia víz gáz átszerkesztés másolás 1:500 munkaközi fénymásolat elektromos szennyvíz távhő távközlés terepbejárás korrekciók Szakági részletes helyszínrajzok tisztázati rajz VÉGTERMÉK

Változásvezetés FÖLDHIVATAL Vázrajzok (épületfeltüntetés, megosztás, egyesítés, határrendezés stb.) BERUHÁZÓ/KIVITELEZŐ Megvalósulási térképek síkrajzi és szakági mérési vázlatai nyíltárkos bemérések tervezési térképek KKN Szakági nyilvántartók

A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás szerint Az önkormányzatoknál működő építési hatóságok Központi Közműnyilvántartót (KKN) kell, hogy létrehozzanak, amely kezeli, szolgáltatja és továbbvezeti -a közmű alaptérképeket -az eredeti áttekintő helyszínrajzokat -az egyesített közműtérképeket és -a közmű adattárat A szakági nyilvántartók kezelik, szolgáltatják és továbbvezetik - a szakági részletes helyszínrajzokat - a szakági áttekintő helyszínrajzokat - az egyéb szakági munkarészeket A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás korszerűsítése megtörtént. Új, komplex jogszabályi környezet jött létre, a projekt neve e-közmű

Külterületi nyomvonalas létesítmények nyilvántartása A belterületi közműnyilvántartáshoz hasonlóan a szabályozása hatályát veszítette (ez a 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet volt) Szerepe a belterületi közműnyilvántartás KKN (központi közműnyilvántartó) szerepével azonos volt, tehát csak összesített adatokat és kisebb (topográfiai méretarányú) térképi munkarészeket vezetett, részletes ágazati nyilvántartás az egyes ágazatoknál folyt és folyik jelenleg is. Érintett ágazatok: villamosenergia, vízgazdálkodás, szénhidrogén, távközlés, közút, vasút, természetvédelem, területfelhasználás, bányászat

A jogszabály alapján a VÁTI KHT hozta létre és vezette 2010-ig. Alapját az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) 1: 100 000 méretarányú topográfiai térképszelvényei képezték. A hagyományos nyilvántartásban az ágazatok adatait 10 fedvénylap (rajzfólia) tartalmazta szelvényenként Az alfanumerikus adatokat az ágazatok adatlapokon továbbították a VÁTI felé. Az informatikai megoldásra történő átállást követően a nyilvántartás alaptérképe az egész ország területét lefedő DTA-50 digitalizált topográfiai térkép lett, kiegészítve a települések közigazgatási- és belterületi határával, valamint a természetvédelem területeivel. Az adatfelvételhez, és megjelenítéshez az ESRI cég ArcGIS szoftverét használták (az állományok a VÁTI jogutódánál, a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft-nél találhatók). Az e-közmű projekt együtt kezeli a belterületi és külterületi közműnyilvántartást.

Az e-közmű projekt indításának alapja az 1997. évi LXXVIII. Törvény (Építési Törvény, rövidítése: Étv.) 2010. évi módosítása Ebben az Étv. 2. az alábbi ponttal egészül ki: 38. Egységes elektronikus közmű- és nyomvonalas építmény nyilvántartás (a továbbiakban:e-közmű): osztott relációs adatbázisokon megvalósuló internetes lekérdezési rendszer, amely a szolgáltató, kezelő, vagy tulajdonos nyilvántartásaira építve meghatározott struktúrájú (interfész) felületen a közmű- és nyomvonalas építmények adatai hozzáférését biztosítja e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogosultságok szerint - a felhasználók számára, valamint támogatja az egykapus elektronikus közműegyeztetési folyamatot

Étv. 4. (3) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki: A Kormány az építésügy... központi feladatának ellátása körében gondoskodik: f) az e-közmű nyilvántartása létrehozásáról és működtetéséről. Az Étv. 58. -a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki: (9) Az e-közmű adatot szolgáltat a minisztériumok, a minisztériumok felügyelete alá tartozó háttérintézmények és hatóságok, építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok, szakági közműszolgáltatók, építészeti-műszaki tervezők, építési beruházók, kivitelezők és a lakosság számára. Az e-közmű közérdekű nyilvános adatként tartja nyilván a településeken élő lakosság és egyéb felhasználók folyamatosan vagy időszakosan jelentkező alapvető szükségleteit (ivóvíz, energia, szennyvíz, kommunikáció, közlekedés) kielégítő építmények összességét, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetek nevét és székhelyét. Közérdekű nyilvános adat a vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlési-, szénhidrogén-, távhő-, villamos-, vízellátási-, vízelvezetési és közlekedési hálózatok és építményeinek közterületi vagy közcélú szolgáltatáshoz kapcsolódó, térbeli beazonosítását, valamint alapvető műszaki jellemzőit leíró adat.

(10) Az e-közműhöz e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - adatot szolgáltat a) a közműszolgáltató, aa) a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat üzemeltetője, ab) a szénhidrogén hálózat üzemeltetője, ac) a vízellátási és vízelvezetési közműszolgáltató, ad) a villamoshálózat üzemeltetője, b) a nyomvonalas építmények kezelője ba) a közút és vasúthálózat tulajdonosa, fenntartója, bb) a vízi létesítmény tulajdonosa, c) az önkormányzat d) az ingatlan-nyilvántartás vezetője, valamint e) a felügyeleti hatóságnak

A 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet és 369/2016 (XI.29.) mód.korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról (e-közmű jogszabály) fő szempontjai Technológiai szempontok: a belterületi és külterületi nyilvántartások egységes rendszerbe integrálása egységes, térinformatikai alapú nyilvántartás - nyílt forráskódú szoftverek használatának lehetősége - OGC szabványok alkalmazása - új technológiák alkalmazása (WMS, WFS) Szabályozási szempontok: a szabályozás új, teljes hierarchiájának létrehozása (törvény > kormányrendelet > szakminiszteri rendeletek) egységes műszaki és jogi szabályozás szakági (szakminiszteri) rendeletek egyeztetése - nyilvántartások egymáshoz kapcsolódása - duplikált nyilvántartások kiküszöbölése - adatszolgáltatások, közműegyeztetés egységes szabályozásának kialakítása

Műszaki szempontok: a szakágak feladata az elkülönült szakági adatbázisok feltöltése és vezetése a szakági adatbázisok térképi alapja az aktuális digitális földmérési alaptérkép belterületi közmű és külterületi nyomvonalas létesítmény nyilvántartás egységes rendszerének kidolgozása szakszerűség biztosítása a tervezői jogosultság és a szakági lektorálás előírásával

Az e-közmű szervezet működése - fenntartásáért és fejlesztéséért az építésügyért felelős miniszter felel (jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter) - szolgáltató: az e-közművet működtető szervezet, ez a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. - a szakági, szakágazati adatállományok létrehozása, vezetése, adatszolgáltatása: továbbra is az egyes szakágaknál - adatállomány feltöltése az e-közmű rendszerbe: a szakágak, szakágazatok töltik fel ingatlan-nyilvántartást: földügyi szervek közterületi tartalmat: önkormányzatok szakági közműhálózatot: közműszolgáltatók nyomvonalas létesítményeket: üzemeltetők - digitális műszaki térkép vetületi rendszere: EOV (térképrendszere EOTR) - mindenki a saját adatáért felelős - metaadat szolgáltatás kötelező - adatokat pontosság szempontjából minősíteni kell - felügyeleti hatóság: - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Geodéziai szakmai szempontból legfontosabb szabályozás: Az újonnan létesült közművezeték csak a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy által elvégzett geodéziai bemérést követően kerülhet be a szakági nyilvántartásba!!! A térszín alatt elhelyezett közművezeték geodéziai bemérését a vezeték elfedése előtt, nyílt munkaárokban kell végezni!!! Az újonnan létesült közművezeték használatbavételi engedélyének kérelmezője a geodéziai bemérést végző személy által elkészített bemérési dokumentációt köteles megküldeni a közművezeték üzemeltető részére (amely ezt követően 15 napon belül ellenőrzi, minősíti és szakági nyilvántartásba veszi a nyomvonalat) Az üzemeltető ezt követően küldi a geodéziai bemérés digitális anyagát az e-közmű üzemeltetőjének. A térképi adatbázist szolgáltató szerv a földmérési alaptérképi adatbázist WMS szolgáltatás keretében biztosítja az e-közmű részére

Információszolgáltatás az e-közmű-ből Ügyfélkapus azonosítással történik Az e-közmű által szolgáltatott adat a közművezeték - nyomvonala - elhelyezkedésének módja - közműhálózati hierarchiában betöltött funkciója - szakági típusa - által szállított közeg, valamint a szállítás módja. Az e-közmű kormányrendelet hatályba lépésének időpontja: 2013. november 1 A módosított rendelet hat. lép. időp.: 2017. április 1.

Határidők 2017. június 1-ig -az e-közműben csak regisztrálni kötelezetteknek a regisztrációjukat meg kell újítaniuk -az eddig nem regisztrált közművezeték-üzemeltetőnek regisztrálniuk kell 2017. június 1-től az eddig adatokat szolgáltató közművezetéküzemeltetőnek a módosított előírás szerint naprakész adatokat kell szolgáltatnia 2017. július 1-től akik eddig nem alakítottak ki adatszolgáltatást, azoknak naprakész adatokat kell szolgáltatniuk, kivéve: -500 km hálózati hosszat meg nem haladó elelktr. hírközlő hálózat üzemeltetők, akik eddig nem szolgáltattak, de nekik 2017. december 31-igregisztrálniuk kell és 2018. január 1-től naprakész adatokat kell szolgáltatni 2017. Július 1-től a közműegyeztető rendszert kell alkalmazni (az ehhez szükséges regisztrációk és rendszerhasználati díj megfizetése mellett) A kormányrendeletet az egyes közműszolgáltatókra vonatkozó jogszabály módosító rendelkezések zárják.

Az e-közmű szabályozás nem terjed ki az alábbiakra, de regisztrálniuk kell: - honvédelmi és katonai célú közművezetékekre, - bányászattal kapcsolatos közmű vezetékrendszerekre, - nukleáris létesítményekkel kapcsolatos létesítményekre, - villamos energia hálózat 220, 400 és 750 kv-os hálózatára, - nagynyomású szénhidrogén vezetékekre, - nagysebességű országos elektronikus hírközlési vezetékekre - kormányzati célú hálózatokra, - nemzetbiztonsági célú létesítményekre, - közlekedési hálózatok biztosító és távközlési vezetékei, -mobil távközlési létesítmények. Finanszírozás - közterületi tartalom (műszaki térkép): önkormányzat - e-közmű: költségvetés + rendszerhasználati díj (közműegyeztetéshez) - szakági nyilvántartások: szakágak kezelői Felhasználói kör: tervezők, építtetők engedélyező hatóságok, építésügyi hatóságok, katasztrófavédelem, lakosság

Műszaki térkép