www.pwc.com/hu IFRS konszolidált illusztratív pénzügyi kimutatások a 2013-ban kezdődő üzleti évekre
Tartalom Konszolidált eredménykimutatás... 4 Konszolidált átfogó eredménykimutatás... 5 Konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg)... 13 Konszolidált saját tőke változás kimutatása... 17 Konszolidált cash flow kimutatás... 21 Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz... 24 1 Általános háttér... 24 2 Jelentős számviteli politikák összefoglalója... 24 3 Pénzügyi kockázatkezelés... 46 4 Kritikus számviteli becslések és megítélések... 64 5 Szegmensinformációk... 66 6 Egyéb bevételek... 71 7 Egyéb nettó (veszteségek)/nyereségek... 71 8 Költségnem szerinti bontás... 72 9 (a) Munkavállalói juttatások ráfordításai... 72 9 (b) Átlagos dolgozói létszám... 72 10 Pénzügyi tevékenység bevétele és (ráfordítása)... 73 11 Equity módszerrel elszámolt befektetések... 73 11(a) Társult vállalkozásokban levő befektetések... 74 11(b) Befektetések közös vállalkozásokban... 76 11(c) Leányvállalatok... 79 12 Nyereségadó... 81 13 Egy részvényre jutó eredmény... 84 14 Nettó devizás árfolyamnyereség/(veszteség)... 85 15 Ingatlanok, gépek és berendezések... 85 16 Immateriális javak... 89 17 Pénzügyi instrumentumok... 93 18 Értékesíthető pénzügyi eszközök... 96 19 Származékos pénzügyi instrumentumok... 97 20 Vevő- és egyéb követelések... 98 21 Készletek... 100 22 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök... 100 23 Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek... 101 24 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek... 102 25 Jegyzett tőke és ázsió... 104 26 Eredménytartalék... 105 27 Egyéb tartalékok... 106 28 Szállítói és egyéb kötelezettségek... 109 29 Hitelek, kölcsönök... 110 30 Halasztott nyereségadó... 113 31 Munkaviszony megszűnése utáni juttatások... 115 32 Egy részvényre jutó osztalék... 123 33 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalék... 124 34 Szokásos tevékenységből származó pénzáramlás... 126 35 Függő kötelezettségek... 127 36 Kötelezettség vállalások... 128 37 Üzleti kombinációk... 129 38 Nem ellenőrző részesedésekkel folytatott tranzakciók... 131 39 Kapcsolt felek... 132 40 Fordulónap utáni események... 135 41 Számviteli politikák változásai... 137 I. melléklet Új standardok és módosítások... 147 II. melléklet IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok... 150 2
Előszó A kiadvány egy kitalált, termeléssel, illetve kereskedelemmel foglalkozó magyar cég ( IFRS GAAP Nyrt. ) példáján keresztül mutat be egy mintát a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek szerint (továbbiakban: IFRS ) készített számviteli beszámolókról. A kiadvány célja, hogy egy életszerű magyar vállalat példáján keresztül mutassa be az IFRS szerint készített pénzügyi kimutatások főbb elemeit, jellemzőit és ezáltal segítséget nyújtson mind a beszámolót készítők, mind felhasználóik számára. A pénzügyi kimutatások elemeinek bemutatásán túl az illusztratív beszámoló számos magyarázatot is tartalmaz, amelyek keretében a PwC nemzetközileg elismert számviteli szakemberei segítik a közzétételi szabályok értelmezését. Az IFRS GAAP Nyrt. olyan magyar cégcsport, amely már a korábbi években is készített IFRS szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokat, ebből adódóan nem vonatkozik rá az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása című sztenderd. Az IFRS-ek első alkalmazásával kapcsolatos speciális beszámolási, közzétételi szabályokkal az ezt az illusztratív beszámolót kiegészítő külön kiadványunkban foglalkozunk részletesen. Jelen minta beszámoló a 2013. január 1-jén vagy azután kezdődő üzleti évekre alkalmazandó IFRS-ek szerint készült. Mivel az IFRS-ek folyamatosan változó szabványrendszert alkotnak, így javasoljuk, hogy a társaságok vezetése kísérje figyelemmel évről-évre a módosításokat. (A 2013-tól hatályos új szabványok leírását az I. melléklet tartalmazza.) Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kiadványban szereplő közzétételek célja az volt, hogy minél teljesebb képet adjanak az IFRS beszámolók lehetséges elemeiről. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy a magyar társaságok számára számos közzététel várhatóan nem lesz releváns. Így ezeket a részeket, melyek jellemzően a társaságok többségére nem vonatkoznak, szürke háttérrel jelöltük meg, ezzel is segítve, hogy minél inkább a számára releváns részekre tudjon koncentrálni az olvasó. Mivel egyetlen vállalatcsoport példáján keresztül életszerűen nem mutatható be valamennyi IFRS szabvány, ezért vannak területek, melyekhez kapcsolódó tételek, közzétételek nem szerepelnek a bemutatott beszámolóban. Ilyenek például a biztosítási szerződések, vagy például az ásványianyag kitermelési tevékenységek. A kiadványban nem szereplő közzétételek tételes listája a magyarázatok részben megtalálható. Fontos megemlíteni, hogy a kiadványban szereplő beszámoló csupán minta és nem jelenti azt, hogy a társaságok vezetése ne választhatna ettől eltérő, az IFRS-ek előírásaival összhangban lévő egyéb bemutatási módszert. A megfelelő közzétételek kiválasztása minden esetben jelentős szakmai megítélést követel meg, mely a társaságok vezetőségének a feladata. A közzéteendő információk mennyisége adott esetben jelentősen eltérhet az itt bemutatottaktól. Ezen illusztratív beszámoló elolvasása nem helyettesítheti a hivatalos szabványok, értelmezések megismerését és az adott szituációra vonatkozó körültekintő alkalmazását. Az IFRS konszolidált illusztratív pénzügyi kimutatásunkon felül örömmel ajánljuk figyelmébe a PwC IFRS szakértői által készített többi kiadványt, publikációt is, melyekről bővebb információt a http://www.pwc.com/hu/ifrs címen talál. Bízom benne, hogy kiadványunk segít Önnek és Társaságának eligazodni az IFRS beszámolók világában. Üdvözlettel, Balázs Gábor Cégtárs IFRS szakértő 3
Konszolidált eredménykimutatás 1p10(b) Adatok C-ben 1 1p113, 1p38 Megj. IFRS GAAP Csoport 2013. dec. 31-én végződő üzleti év 2012. dec. 31-én végződő üzleti év Módosított Folytatódó tevékenységek 1p82(a) Árbevétel 5 211 034 112 360 1p99, 1p103 Értékesítés költségei 5 (77 366) (46 682) 1p103 Bruttó fedezet[2] 133 668 65 678 1p99, 1p103 Forgalmazási költségek (52 529) (21 213) 1p99, 1p103 Igazgatási költségek (30 105) (10 511) 1p99, 1p103 Egyéb bevételek 6 2 750 1 259 1p85 Egyéb nettó (veszteségek)/nyereségek 7 (90) 63 1p85 Üzleti tevékenység eredménye [2] 53 694 35 276 1p85 Pénzügyi tevékenység bevétele 10 1 730 1 609 1p82(b) Pénzügyi tevékenység ráfordítása 10 (8 173) (12 197) 1p85 Pénzügyi tevékenység ráfordítása - nettó 10 (6 443) (10 588) 1p82(c) Részesedés equity 2 módszerrel elszámolt befektetések eredményéből 11 1 682 1 022 1p85 Adózás előtti eredmény 48 933 25 710 1p82(d),12p77 Nyereségadó 12 (14 611) (8 670) 1p85 Folytatódó tevékenységekből származó tárgyévi eredmény 34 322 17 040 IFRS5p33(a) Megszűnt tevékenységek Megszűnt tevékenységekből származó (az anyavállalat 24 100 120 tulajdonosaira jutó) tárgyévi eredmény 1p81A(a) Tárgyévi eredmény 34 422 17 160 Az eredményből: 1p81B(a)(ii) - az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész 31 874 16 304 1p81B(a)(i), - nem ellenőrző részesedésekre jutó rész 11 2 548 856 IFRS12p12(e) 34 422 17 160 Folytatódó és megszűnt tevékenységekből származó, egy részvényre jutó tárgyévi eredményből az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész (cent/részvény) Egy részvényre jutó eredmény alapértéke 33p66 Folytatódó tevékenységekből 13 1,35 0,79 33p68 Megszűnt tevékenységekből [3] 0,01 0,01 33p66 Tárgyévi eredményből 1,36 0,80 Egy részvényre jutó eredmény hígított értéke 33p66 Folytatódó tevékenységekből 13 1,21 0,74 33p68 Megszűnt tevékenységekből 0,01 0,01 33p66 Tárgyévi eredményből 1,22 0,75 A 24-146. oldalakon található kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló elválaszthatatlan részét képezi. 4 1 A C egy fiktív, valóságban nem létező devizát jelöl, mely az IFRS GAAP Csoport által használt (funkcionális) pénznem. 2 Az IAS 28 ún. equity method -ként említi ezt az elszámolási módszert, amelyet a szakirodalom tőkemódszerként is ismer. Mi ebben a kiadványban következetesen az equity módszer kifejezést használjuk. [1] Az eredménykimutatás forgalmi költség eljárással készült. Lásd a Magyarázatok 12. és 13. bekezdéseit. [2] Az IAS 1 standard nem írja elő az üzleti tevékenység eredményének és a bruttó fedezetnek magában az eredménykimutatásban történő közzétételét, de nem is tiltja, hogy a társaságok ezt vagy egy hasonló sort közzétegyenek. [3] A társaságok a megszűnt tevékenységek egy részvényre jutó eredményét vagy az eredménykimutatásban külön soron vagy a kiegészítő mellékletben is bemutathatják.
Konszolidált átfogó eredménykimutatás Megj. 2013. dec. 31-én végződő üzleti év 2012. dec. 31-én végződő üzleti év Módosított Adatok C-ben Tárgyévi eredmény 34 422 17 160 Egyéb átfogó eredmény: 1p82A Az eredménybe utólagosan átsorolásra nem kerülő tételek 16p39 Ingatlanok átértékeléséből származó nyereség 27 755 759 19p93B Munkaviszony megszűnése utáni juttatásokkal kapcsolatos 27,31 83 (637) kötelezettségek átértékelésének eredménye 838 122 1p82A IFRS 7p20(a)(ii) IFRS3p59 1p85 IFR- S7p23(c) Az eredménybe utólagosan átsorolandó tételek Értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változása 27 362 912 Az ABC Csoportban lévő befektetéshez kapcsolódó átértékelési különbözet átsorolása értékesítés miatt 7, 27,37 (850) - Nyereségadókulcs változásának halasztott adóra gyakorolt 26,30 (10) - hatása Cash flow fedezeti ügyletek 27 64 (3) 1p85 Nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet eredménye 27 (45) 40 21p52(b) Külföldi tevékenységek devizaátszámítási különbözete 27 2 401 (922) 1p82A Részesedés equity módszerrel elszámolt befektetések 27 (86) 91 egyéb átfogó eredményéből 1 836 118 Tárgyévi egyéb átfogó eredmény, adózás után 11 2 674 240 1p81A(c) Tárgyévi teljes átfogó eredmény 37 096 17 400 Ebből: 1p81B(b) - az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész 34 296 16 584 (ii) 1p81B(b) - nem ellenőrző részesedésekre jutó rész 11 2 800 816 (i) Tárgyévi teljes átfogó eredmény 37 096 17 400 A tulajdonosokra jutó teljes átfogó eredmény: - folytatódó tevékenységekből 34 196 16 464 IFRS - megszűnt tevékenységekből 24 100 120 5p33(d) 34 296 16 584 A fenti eredménykimutatásban szereplő tételek adózás után értendők. Az egyéb átfogó eredmény egyes elemeihez kapcsolódó nyereségadót a 12. megjegyzés tartalmazza. A 24-146. oldalakon található kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló elválaszthatatlan részét képezi. 5
Magyarázatok Eredménykimutatás és átfogó eredménykimutatás Az alábbi magyarázatok az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása című standard néhány alapvető előírásához és az eredménykimutatást/átfogó eredménykimutatást érintő egyéb előírásokhoz kapcsolódnak. 1p10A 1p81A 1p81B IFRS5p33(d) 1p82 1p82A 1. A társaságok az eredménykimutatás és az egyéb átfogó eredmény bemutatásával kapcsolatban az alábbi lehetőségek közül választhatnak: (a) Egyetlen eredménykimutatást készítenek, amely két külön részben mutatja be a tárgyévi eredményt és az egyéb átfogó eredményt. Ebben az esetben a két szekciót úgy kell bemutatni, hogy a tárgyévi eredmény az első részben, az egyéb átfogó eredmény pedig közvetlenül az ezt követő részben szerepeljen; vagy (b) A társaságok a tárgyévi eredmény levezetését különálló eredménykimutatásban is bemutathatják. Ebben az esetben a különálló eredménykimutatást közvetlenül az átfogó eredménykimutatás előtt kell bemutatni. Az átfogó eredménykimutatás levezetését a tárgyévi eredményével kell kezdeni. A két lehetőség közötti fő különbség az, hogy az (a) lehetőségnél a tárgyévi eredmény inkább részösszegként, mint végösszegként jelenik meg és a kimutatás a tárgyévi teljes átfogó eredmény levezetéséig folytatódik. 2. Az eredménykimutatásnak és az egyéb átfogó eredménykimutatásnak az alábbi sorokat kell tartalmaznia: (a) tárgyévi eredmény (b) tárgyévi egyéb átfogó eredmény (c) tárgyévi teljes átfogó eredmény, amely az (a) és a (b) pontok összege 3. A társaságoknak az alábbi, adott időszakra jutó tételeket kell közzétenniük: (a) a tárgyévi eredményből: (i) a nem ellenőrző részesedésekre jutó rész; és (ii) az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész (b) a tárgyévi teljes átfogó eredményből: (i) a nem ellenőrző részesedésekre jutó rész; és (ii) az anyavállalat tulajdonosaira jutó rész (c) az anyavállalat tulajdonosaira jutó eredmény: (i) folytatódó tevékenységekből; és (ii) megszűnt tevékenységekből. 4. Az eredményt bemutató résznek vagy az eredménykimutatásnak legalább az alábbi sorokat kell tartalmaznia: (a) árbevétel; (b) pénzügyi tevékenység ráfordítása; (c) részesedés equity módszerrel elszámolt társult és közös vállalkozások eredményéből; (d) nyereségadó; (e) a megszűnt tevékenységek nettó eredménye. 5. Az egyéb átfogó eredményt bemutató résznek a tételeket azok jellege szerint (az equity módszerrel elszámolt társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedést beleértve) és az alábbi, az IAS 1 által megkövetelt csoportosításban kell bemutatnia: (a) az eredménybe utólagosan átsorolásra nem kerülő tételek; és (b) bizonyos feltételek teljesülés esetén az eredménybe utólagosan átsorolásra kerülő tételek. 6
1p85 6. Az átfogó eredménykimutatásban illetve az eredménykimutatásban (ha készül) abban az esetben lehet további sorokat, összesítő sorokat és részöszszegeket bemutatni, ha azok bemutatása a társaság pénzügyi teljesítményének megértése szempontjából lényeges. 7. További alkategóriák használata során fokozott figyelemmel kell eljárni a társaságoknak. Az IAS 1 e téren tanúsított rugalmassága azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók jobban megérthessék a nemzetközi számviteli szabályozás alapján bemutatott adatokat és nem használható arra, hogy az IFRS éves beszámoló minőségét rontsa. A társaságoknak az alábbi alapelveket kell szem előtt tartaniuk további sorok, összesítő sorok, részösszegek és alternatív teljesítménymérők bemutatása esetén: (a) A számviteli szabályozás szerint kötelezően közzétett adatokat az egyéb közzétett adatokkal legalább megegyező fontossággal kell kezelni. (b) További sorok, részösszegek és oszlopok használhatók, de csak abban az esetben, ha a beszámoló a számviteli szabályozás szerint kötelezően közzétett információk tartalmát nem rontja azzal, hogy torzítja azokat vagy túl sok adatot zsúfol az eredménykimutatásba. (c) Minden további sornak, illetve oszlopnak tartalmaznia kell az adott sorhoz vagy oszlophoz tartozó összes árbevételt, illetve költséget. (d) A további sorok vagy oszlopok csak az adott társaság (/csoport) által termelt árbevételt vagy költséget tartalmazhatják. (e) Ha a tételek jellegükben vagy funkciójukban eltérnek az eredménykimutatásban szereplő egyéb tételektől, azoktól (pl. oszlopok vagy részösszegek használatával) elkülöníthetők legyenek. (f) A költségnemek és a költséghelyek szerinti besorolás vegyítése alapvetően nem megengedett, amennyiben ezen kategóriák között átfedések vannak. (g) Amennyiben olyan sorokat jelenít meg a társaság, melyek elnevezése nem szerepel az IFRS-ekben, azokat definiálni szükséges. (h) További sorok, oszlopok és részösszegek csak abban az esetben szerepeltethetők, ha azokat a társaság vezetése is használja. (i) A bemutatás során egyedi, társaságra jellemző tételeket fel lehet venni, de figyelembe kell venni ezek összhatását annak érdekében, hogy az eredménykimutatás által közvetített összkép ne torzuljon, vagy ne váljon áttekinthetetlenné. (j) Az egyes években a bemutatás során használt módszereknek konzisztenseknek kell lenniük. (k) A bemutatási módszer meg kell, hogy feleljen a helyi jogszabályok előírásainak. 3 8. A kamatok és adófizetés előtti eredmény (EBIT) feltüntethető alkategóriaként az eredménykimutatásban. Ennél a sornál általában külön jelenik meg az üzleti tevékenységből és a pénzügyi tevékenységből származó adózás előtti eredmény. 9. Ezzel szemben a kamatok, adófizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) csak akkor szerepeltethető részösszegként, ha a társaság a költségeit költségnemek szerint mutatja be és ha ez a részösszeg a számviteli szabályozás szerint kötelezően közzétett adatok információtartalmát nem rontja azáltal, hogy az EBITDA-t tényleges eredménykategóriaként tünteti fel vagy túlzsúfolja az eredménykimutatást és így annak olvasója nem tudja egyértelműen megállapítani a társaság számviteli szabályozás szerint bemutatott eredményét. Ha a társaság a költségeit költséghelyek szerint mutatja be, az üzleti tevékenység eredményének levezetése nem tartalmazhatja külön sorban az értékcsökkenést és az amortizációt, mivel az értékcsökkenés és az amortizáció költségnemek és nem üzleti költséghelyek. Ebben az esetben az EBITDA csak kiegészítő információként, szövegdobozban, lábjegyzetben, a kiegészítő mellékletben vagy az üzleti tevékenység elemzésében tehető közzé. 3 Például az egyes helyi jogszabályok előírhatnak kötelező beszámoló formátumot, vagy meghatározhatják a kötelezően bemutatandó időszakok számát. 7
Lényeges bevétel- és költségtételek 1p97 10. Ha a bevétel- és költségtételek lényegesek, a társaságoknak azok jellegét és összegét külön, az eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben be kell mutatniuk. Egyes társaságok ezt az információt az eredménykimutatásban, további részletező szövegdobozok vagy oszlopok hozzáadásával mutatják be. Itt jegyezzük meg, hogy a témában további útmutatással szolgál a PwC IFRS Manual of Accounting című kiadványa. 1p85,97 11. Az IAS 1 standard nem nevezi meg konkrétan azokat a tételeket, amelyeket a társaságoknak külön kell közzétenniük. Ha egy társaság külön soron kivételes, jelentős vagy egyedi tételeket tesz közzé az eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben, a számviteli politika bemutatásának tartalmaznia kell a választott megnevezés definícióját. Ezeket a tételeket az egyes években konzisztensen kell bemutatni és definiálni. Fontos megjegyezni, hogy a magyar számviteli szabályokkal ellentétben az IFRS-ek nem engedik, hogy bármely tételt akár az eredménykimutatásban, akár a kiegészítő mellékletben rendkívüli kategóriába tegyen a társaság. Így sem rendkívüli bevétel, sem rendkívül ráfordítás sor nem lehet az IFRS beszámolóban. Költségnem vagy költséghely szerinti elemzés 1p99 12. Ha a társaság a költségeit költségnem szerint osztályozza, biztosítania kell, hogy az egyes költségnemek alatt minden adott kategóriába tartozó tétel megjelenjen. A lényeges átszervezési költségek között megjelenhetnek például a végkielégítések (dolgozói juttatások), a készletek értékvesztései (saját termelésű készletek változásai) és az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre elszámolt értékvesztések. Általánosságban nem elfogadható, hogy a társaság az átszervezéshez kapcsolódó tételeket a költségnem szerinti bemutatásban egyetlen külön soron jelenítse meg, ha más sorokkal is átfedés van. 13. A költségeket költséghelyek szerint osztályozó társaságoknak a lényeges tételeket a megfelelő funkciókon belül kell bemutatniuk. Ebben az esetben a lényeges tételeket lábjegyzetként vagy a kiegészítő mellékletben lehet bemutatni. Üzleti tevékenység eredménye 1BC56 Sorok átrendezése 1p86 14. A költségek költségnem szerinti bemutatása esetén az IFRS szerinti beszámolóban is külön soron szerepel(het) a saját termelésű készletek állományváltozása. A beszámolóban a társaságnak javasolt definiálnia, hogy milyen tételeket mutat be ebben a kategóriában, illetve az hogyan egyeztethető a beszámoló többi részével (ld. készletek). 15. A társaságok dönthetnek úgy, hogy részösszegként feltüntetik az üzleti tevékenység eredményét. Ez megengedett, a vezetésnek azonban biztosítania kell, hogy a közzétett összeg valóban az üzleti tevékenységbe tartozó tételeket tükrözze. Az egyértelműen üzleti jellegű tételeket (pl. készletek értékvesztései, átszervezési és áttelepülési költségek) akkor is szerepeltetni kell, ha azok ritkán vagy szokatlan összegben merülnek fel. Be kell mutatni a pénzmozgással nem járó költségeket is (pl. az értékvesztést vagy az amortizációt). Általános szabály, hogy az üzleti tevékenység eredménye az egyéb költségek után szereplő részösszeg vagyis nem tartalmazza a pénzügyi tevékenység ráfordítását és az equity módszerrel elszámolt befektetések eredményéből való részesedést, bár bizonyos körülmények között indokolt lehet az equity módszerrel elszámolt befektetések eredményéből való részesedés üzleti tevékenység eredményében történő szerepeltetése (lásd a lenti 17. bekezdést). 16. A sorok sorrendje és azok megnevezése abban az esetben változtatható meg, ha ez szükséges a teljesítmény elemeinek magyarázatához. A társaságok számára azonban előírás a valós bemutatás és módosításokat csak indokolt esetekben alkalmazhatnak. 8
Megszűnt tevékenységek 1p82(ea), IFRS 5p33(a)(b) 17. A társult vállalkozások eredményéből való részesedés általában a pénzügyi tevékenység ráfordítása után szerepel; ez arra utal, hogy a társult vállalkozások eredményéből való részesedés alapjában véve befektetési tevékenységből, nem pedig a csoport üzleti tevékenységéből származik. Ha azonban a társult (és közös) vállalkozások a csoport üzleti tevékenységének és stratégiája megvalósításának szerves eszközei, helyesebb lehet a pénzügyi tevékenység ráfordítását a társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedés után bemutatni. Ilyen esetekben helyénvaló lehet a pénzügyi tevékenység ráfordítása nélküli eredményt részösszegként bemutatni vagy az üzleti tevékenység eredményének levezetésénél (,amennyiben ezt a társaság közzéteszi) a társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedést is figyelembe venni. A társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedést nem helyes az árbevételeken (és így a bruttó fedezeten) belül bemutatni. 18. A pénzügyi tevékenység bevétele nem nettósítható a pénzügyi tevékenység ráfordításával szemben; azokat az egyéb bevételek soron belül vagy az eredménykimutatásban elkülönítve kell bemutatni. Ha a pénzügyi tevékenység bevétele nem a társaság főtevékenységének eredménye, akkor elfogadható, ha a társaság a pénzügyi tevékenység bevételét közvetlenül a pénzügyi tevékenység ráfordítása előtt mutatja be és az eredménykimutatásban pénzügyi tevékenység nettó ráfordítása részösszeget szerepeltet. Ha a kamatbevétel szerzése a társaság fő tevékenységei közé tartozik (például pénzintézetek), azt az árbevétel soron kell bemutatni. 19. A fenti 4(e) bekezdésben foglaltak szerint a társaságoknak az átfogó eredménykimutatásban (vagy különálló eredménykimutatásban) a megszűnt tevékenységek eredményét egyetlen soron kell közzétenniük. Az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek című standard 33. bekezdése előírja ennek az összegnek a részletes bontását. A társaságok ezt a bontást a kiegészítő mellékletben vagy az átfogó eredménykimutatásban (különálló eredménykimutatásban) mutathatják be. Az eredménykimutatásban történő bemutatás esetén a bontást a megszűnt tevékenységekre vonatkozó részben - vagyis a folytatódó tevékenységektől elkülönítve - kell bemutatni. A bontás nem kötelező olyan újonnan felvásárolt leányvállalatok által alkotott elidegenítési csoportok 4 esetében, amelyek a felvásárláskor teljesítik az értékesítésre tartottnak történő minősítés feltételeit. 4 IFRS 5 szerint disposal group -ként definiált fogalom, melyet a standard hivatalos magyar fordításának megfelelően elidegenítési csoportként hívunk mi is jelen illusztratív beszámolóban. 9
Egy részvényre jutó eredmény 33p66 33p67A 33p73 33p67 33p68 33p69, 41, 43 33p4 20. Először is megjegyezzük, hogy az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény című standard értelmében az EPS bemutatása csak akkor kötelező, amennyiben a társaság részvényeit nyilvános piacon (tőzsdén) forgalmazzák, vagy a bevezetési folyamatot már elkezdte. Önként természetesen bármely részvénytársaság bemutathatja ezt az értéket. Az IAS 33 azt írja elő, hogy a fenti társaságoknak az átfogó eredménykimutatásban minden törzsrészvény-kategóriára be kell mutatniuk az egy részvényre jutó eredmény (EPS) alap és hígított értékét az anyavállalat tulajdonosaira jutó, folytatódó tevékenységekből származó és az az anyavállalat tulajdonosaira jutó teljes átfogó eredmény bontásban. Az EPS alap és hígított értékét minden közzétett időszakra azonos fontossággal kell bemutatni. 21. Különálló eredménykimutatás készítése esetén a társaságoknak az egy részvényre jutó eredmény alap és hígított értékét ezen eredménykimutatás végén kell bemutatniuk 22. Szükség esetén közzétehető egyéb eredményszámításon alapuló egy részvényre jutó eredmény is, de csak a kiegészítő melléklet részeként 23. Ha a társaság az EPS hígított értékét bármely időszakra bemutatja, akkor azt valamennyi megjelenített időszakra közzé kell tennie, akkor is, ha az az EPS alapértékével megegyezik. Ha az EPS alap és hígított értéke megegyezik, a társaság a két tételt az átfogó eredménykimutatásban egyetlen soron is bemutathatja. 24. Azoknak a társaságoknak, amelyek beszámolói megszűnt tevékenység adatait tartalmazzák, a megszűnt tevékenységre vonatkozó egy részvényre jutó eredmény alap és hígított értékét az átfogó eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenniük. 25. Az EPS alap és hígított értékét a társaságoknak abban az esetben is közzé kell tenniük, ha az összegek negatívak (vagyis egy részvényre jutó veszteséget jelölnek). A potenciális törzsrészvények azonban csak akkor hígító hatásúak, ha átváltásuk az egy részvényre jutó veszteséget növelné. Ha a veszteség csökken, a potenciális részvények nem hígító hatásúak. 26. Ha a társaság az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások című standard előírásai szerint elkészített konszolidált és egyedi éves beszámolót is készít, az IAS 33 szerint előírt közzétételeket csak a konszolidált adatok alapján kell teljesíteni. Ha a társaság azt választja, hogy az EPS-t az egyedi éves beszámolója alapján is közzéteszi, az EPS-t az átfogó eredménykimutatásában kell bemutatnia. Az egyéb átfogó eredmény elemei 1p7 27. Az egyéb átfogó eredmény azokat a bevétel- és költségtételeket tartalmazza (az átsorolás miatti módosításokat beleértve), amelyek más IFRS-ekben előírtak vagy megengedettek szerint az eredményben nem kerülnek megjelenítésre. Ide tartoznak az ingatlanokkal, gépekkel és berendezésekkel vagy immateriális javakkal kapcsolatos átértékelési többlet változásai, a munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatásokból származó kötelezettségek átértékelése, a külföldi tevékenységek éves beszámolóinak devizaátszámításából származó nyereségek és veszteségek, az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelésén elért nyereségek és veszteségek, valamint a cash-flow fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumokon elért nyereségek és veszteségek hatékony része. 1p91,1p90 28. A társaságok az egyéb átfogó eredmény elemeit bemutathatják a vonatkozó adóhatással együtt, vagy attól elkülönülten. Ha a társaság a tételek adózás utáni (adóhatással együtt történő) bemutatását választja, az egyéb átfogó eredmény egyes elemeihez kapcsolódó nyereségadó összegét, az átsorolás miatti módosításokat beleértve, a kiegészítő mellékletben közzé kell tennie. 1p92, 94 29. A társaságoknak az egyéb átfogó eredmény elemeihez kapcsolódó átsorolás miatti módosításokat elkülönítve az átfogó eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben kell közzétenniük. 10
Következetesség 1p7, 95 30. Az átsorolás miatti módosítások azokat a tárgyidőszakban az eredménybe átsorolt összegeket jelentik, amelyeket a tárgyidőszakban vagy előző időszakokban az egyéb átfogó eredményben jelenített meg a társaság. Ezek a módosítások például külföldi tevékenységek értékesítésekor, értékesíthető pénzügyi eszköz kivezetésekor és fedezett előrejelzett ügylet eredményre gyakorolt hatása esetén merülnek fel. 1p82A 31. Az IAS 1 standard módosításai a 2012. július 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre vonatkozóan hatályosak. A módosítás értelmében az egyéb átfogó eredmény eddig pusztán jellegük alapján osztályozott tételeit (az equity módszerrel elszámolt társult és közös vállalkozások egyéb átfogó eredményéből való részesedést beleértve) meg kell bontani aszerint, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az eredménybe utólagosan átsorolásra kerülnek-e. A módosítás azt is előírja, hogy az egyéb átfogó eredményt a kapcsolódó adóhatásoktól elkülönítve bemutató társaságoknak az adót is meg kell osztani az eredményt bemutató részbe utólagosan átsorolható és az át nem sorolható tételek között. 1p107 32. A tárgyidőszakban a tulajdonosok részére fizetett osztalékokat és az ehhez kapcsolódó egy részvényre jutó értéket a saját tőke változás kimutatásában vagy a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. A társaság által fizetett osztalékok sem az átfogó eredménykimutatásban, sem az eredménykimutatásban nem jeleníthetők meg. 1p45 Lényegesség és összevonás 1p29 Nettósítás 1p32 1p34(a ) 1p34(b ) 1p35 33. Az éves beszámolóban szereplő tételek bemutatása és besorolása az egyes időszakok között nem változhat, kivéve, ha: (a) a társaság tevékenységeinek jellegében bekövetkezett jelentős változást vagy az éves beszámolójának felülvizsgálatát követően nyilvánvalóvá válik, hogy az IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák című standardban a számviteli politikák kiválasztására és alkalmazására előírt kritériumok teljesítéséhez más bemutatás vagy besorolás megfelelőbb lenne; vagy (b) az IFRS ír elő eltérő bemutatást. 34. A hasonló tételek minden lényeges kategóriáját az éves beszámolóban elkülönítve kell bemutatni. A jellegükben vagy funkciójukban egymástól eltérő tételeket, ha azok nem lényegtelenek, elkülönítve kell bemutatni. 35. Az eszközök és a kötelezettségek, valamint a bevételek és a költségek egymással szemben nem nettósíthatók, kivéve, ha ezt valamely IFRS írja elő vagy engedi meg. Példák bevétel- és költségtételekre, amelyek nettósítása előírt vagy megengedett: (a) A befektetett eszközök (a befektetéseket és működés során használt eszközöket is beleértve) értékesítésén elért nyereségek vagy veszteségek megjelenítésekor az értékesítésből származó bevételből le kell vonni az eszköz könyv szerint értékét és a kapcsolódó értékesítési költségeket. (b) Az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések című standarddal összhangban megjelenített céltartalékhoz kapcsolódó és harmadik féllel kötött szerződéses megállapodás (pl. szállítói garanciaszerződés) alapján megtérített költség a kapcsolódó térítéssel szemben nettósítható. (c) A hasonló tranzakciókból származó nyereségeket és veszteségeket (pl. az árfolyamnyereségeket és -veszteségeket vagy a kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumokon elért nyereségeket vagy veszteségeket) nettósítva kell megjeleníteni. Ha azonban ezek a nyereségek és veszteségek lényegesek, azokat elkülönítve kell megjeleníteni. 11
Összefoglalás 36. Az egyéb átfogó eredmény elemeire vonatkozó közzétételi követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Tétel Hivatkozás Hol lehet bemutatni a tételt az IFRS-ek szerint? Az időszak alatt megjelenített egyéb átfogó eredmény minden eleme, jelleg szerint osztályozva és az alábbi csoportokra bontva: - az eredménybe utólagosan át nem sorolandó; és - az eredménybe utólagosan átsorolandó elemek. IAS 1p82A Átfogó eredménykimutatás Bemutatás helye az IFRS GAAP Nyrt. esetén Átfogó eredménykimutatás Az egyéb átfogó eredmény elemeihez kapcsolódó, átsorolás miatti tárgyidőszaki módosítások IAS 1p92 Átfogó eredménykimutatás vagy kiegészítő melléklet 27. megjegyzés Az egyéb átfogó eredmény egyes elemeihez (átsorolás miatti módosításokat beleértve) kapcsolódó nyereségadó IAS 1p90 Átfogó eredménykimutatás vagy kiegészítő melléklet 12. megjegyzés A saját tőke minden elemének egyeztetése, amelyben az alábbiak elkülönítve jelennek meg: IAS 1p106(d) Saját tőke változás kimutatása Saját tőke változás kimutatása - Tárgyidőszaki eredmény - Egyéb átfogó eredmény - Tulajdonosokkal folytatott tranzakciók A saját tőke minden elemére az egyéb átfogó eredmény tételes bontása IAS 1p106A Saját tőke változás kimutatása vagy kiegészítő melléklet 27. megjegyzés 12
Konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása (mérleg) Megj. 2013. dec. 31-én 2012. dec. 31-én Módosított 2012. január 1-jén Módosított 1p10(a), 1p38 Eszközök 1p113 1p60, 1p66 Befektetett eszközök 1p54(a) Ingatlanok, gépek és 15 155 341 100 233 107 214 berendezések 1p54(c) Immateriális javak 16 26 272 20 700 21 462 1p54(e), 28p38 Equity módszerrel elszámolt 11 18 649 17 053 15 940 befektetések 1p54(o), 1p56 Halasztott adóeszközök 30 3 546 3 383 2 879 1p54(d), IFRS7p8(d) Értékesíthető pénzügyi eszközök 18 17 420 14 910 13 222 1p54(d), IFRS7p8(a) 1p54(h), IFRS7p8(c) Származékos pénzügyi 19 395 245 187 instrumentumok Vevő- és egyéb követelések 20 2 322 1 352 1 106 223 945 157 876 162 010 1p60, 1p66 Forgóeszközök 1p54(g) Készletek 21 24 700 18 182 17 273 1p54(h), IFRS7p8(c) Vevő- és egyéb követelések 20 19 765 18 330 16 599 1p54(d), IFRS7p8(d) 1p54(d), IFRS7p8(a) 1p54(d), IFRS7p8(a) 1p54(i), IFRS7p8 IFRS 5p38,1p54(p) Értékesíthető pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi instrumentumok Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek (folyószámlahitelek nélkül) Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó eszközök 18 1 950 - - 19 1 069 951 980 22 11 820 7 972 7 342 23 17 928 34 062 22 132 77 232 79 497 64 326 24 3 333 - - 80 565 79 497 64 326 Eszközök összesen 304 510 237 373 226 336 Saját tőke és kötelezettségek 13
1p54(r) Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke 1p78(e), 1p54(r) Jegyzett tőke 25 25 300 21 000 20 000 1p78(e), 1p55 Tőketartalék (ázsió) 25 17 144 10 494 10 424 1p78(e), 1p55 Egyéb tartalékok 27 11 612 7 194 6 364 1p78(e), 1p55 Eredménytartalék 5 26 74 650 51 985 51 125 128 706 90 673 87 913 1p54(q) Nem ellenőrző részesedések 11 7 888 1 766 1 500 Saját tőke összesen 136 594 92 439 89 413 Kötelezettségek 1p60, 1p69 Hosszú lejáratú kötelezettségek 1p54(m), IFRS 7p8(f), (g) Felvett kölcsönök 29 115 121 96 346 65 784 1p54(m), IFR- S7p8(e) Származékos pénzügyi instrumentumok 18 135 129 130 1p54(o), 1p56 Halasztott adókötelezettség 30 12 370 9 053 5 926 1p78(d) Munkaviszony megszűnése 31 5 116 2 611 1 836 utáni juttatások 1p54(l), 1p78(d) Egyéb hosszú lejáratú 33 316 274 250 céltartalék 133 058 108 413 73 926 1p60, 1p69 Rövid lejáratú kötelezettségek 1p54(k), IFR- Szállítói és egyéb kötelezettségek 28 16 670 12 478 11 031 S7p8(f) 1p54(n) Tényleges nyereségadó-kötelezettség 2 566 2 771 7 219 1p54(m), IFR- S7p8(f) Felvett kölcsönök 29 11 716 18 258 42 356 1p54(m), IFR- S7p8(e) 1p54(l) IFRS5p38, 1p54(p) Származékos pénzügyi instrumentumok 18 460 618 520 Egyéb rövid lejáratú 33 3 226 2 396 1 871 céltartalék 34 638 36 521 62 997 Értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek 24 220 - - 34 858 36 521 62 997 Kötelezettségek összesen 167 916 144 934 136 923 Saját tőke és kötelezettségek 304 510 237 373 226 336 összesen A 24-135. oldalakon található kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló elválaszthatatlan részét képezi. 10p17 Minta Péter Vezérigazgató Számos János Pénzügyi igazgató IFRS GAAP NYRT. Cégjegyzékszám xxyyzz 5 Az IFRS-ekkel összhangban az eredménytartalék sor a tárgyévi mérleg szerinti eredményt is tartalmazza. 14
Magyarázatok Mérleg Az alábbi magyarázatok az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása című standard néhány alapvető, a mérleget (a pénzügyi helyzet kimutatását) érintő előírásához kapcsolódnak. 1p10 1. Az IAS 1 standard pénzügyi helyzet kimutatása -ként hivatkozik a mérlegre. Az elnevezés nem kötelező, ezért az IFRS GAAP Nyrt. úgy döntött, hogy az ismertebb mérleg megnevezést tartja meg. 1p54, 55 2. Az IAS 1 standard 54. bekezdése felsorolja azokat a sorokat, amelyeket a mérlegnek minimálisan tartalmaznia kell. A mérleg további sorokat, összesítő sorokat és részösszegeket abban az esetben tartalmazhat, ha azok bemutatása lényeges a társaság pénzügyi helyzetének megértése szempontjából. 1p77, 78 3. A társaságoknak a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben a társaság tevékenységeinek megfelelő bontásban közzé kell tenniük a bemutatott sorok további alábontásait. Az alábontás tartalma az IFRS előírásoktól, valamint az adott összegek nagyságától, jellegétől és funkciójától függ. A rövid lejárat/hosszú lejárat megkülönböztetése 1p60 4. A társaságoknak a mérlegben elkülönítve kell bemutatniuk a forgóeszközöket és a befektetett eszközöket, illetve a rövid lejáratú és a hosszú lejáratú kötelezettségeket, kivéve, ha a likviditás alapú bemutatás megbízhatóbb és relevánsabb információt nyújt. E kivétel alkalmazásakor a társaságoknak az eszközöket és kötelezettségeket általánosságban véve a likviditás sorrendjében kell bemutatniuk. 1p61 5. A társaságoknak, függetlenül attól, hogy melyik bemutatási módszert választják, minden olyan eszköz és kötelezettség sorra, amely egyaránt tartalmaz (a) várhatóan a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül és (b) várhatóan a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon túl megtérülő vagy kiegyenlítésre kerülő összegeket, közzé kell tenniük a várhatóan tizenkét hónapon túl megtérülő vagy kiegyenlítésre kerülő összegeket. 1p66-70 6. A forgóeszközök közé kell sorolni a szokásos működési ciklus során értékesítésre, felhasználásra vagy realizálásra kerülő eszközöket (mint pl. a készleteket és a vevőköveteléseket), akkor is, ha azok a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül várhatóan nem realizálódnak. Egyes kötelezettségek, mint pl. a szállítói kötelezettségek, valamint a személyi jellegű és egyéb működési költségek egyes elhatárolásai a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa során használt működő tőke elemeit képezik. Ezeket a működéssel kapcsolatos tételeket a rövid lejáratú kötelezettségek közé kell besorolni akkor is, ha azok kiegyenlítése a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túl esedékes. A fenti szabályból adódik az a magyar számviteltől különböző megközelítés, hogy a céltartalékok, elhatárolások elsődlegesen nem jellegük, hanem lejáratuk szerint kerülnek besorolásra. Ebből adóan például céltartalék sor megjelenhet mind a rövid-, mind a hosszú lejáratú kötelezettségek között a mérlegben. 1p68 7. A társaságok működési ciklusa alatt az eszközök feldolgozásra történő/ működési célú beszerzése, valamint azok pénz vagy pénzeszköz-egyenértékesek formájában történő realizálása között eltelt időszakot kell érteni. Ha egy társaság szokásos működési ciklusát egyértelműen nem lehet meghatározni, azt 12 hónap hosszúságúnak kell tekinteni. 15
Következetesség 1p45 8. Az éves beszámolóban szereplő tételek bemutatása és besorolása az egyes időszakok között nem változhat, kivéve, ha: (a) a társaság tevékenységeinek jellegében bekövetkezett jelentős változást vagy az éves beszámolójának felülvizsgálatát követően nyilvánvalóvá válik, hogy az IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák című standardban a számviteli politikák kiválasztására és alkalmazására előírt kritériumok alapján más bemutatás vagy besorolás megfelelőbb lenne; vagy (b) valamely IFRS ír elő eltérő bemutatást. Lényegesség és összevonás 1p29 9. A hasonló tételek minden lényeges kategóriáját az éves beszámolóban elkülönítve kell bemutatni. A jellegükben vagy funkciójukban egymástól eltérő tételeket, ha azok nem lényegtelenek, elkülönítve kell bemutatni. Itt jegyezzük meg, hogy az IFRS-ben jellemzően a fentiekből adódóan nem jelennek meg külön soron az elhatárolások. Azok a vevői követelésekkel, illetve a szállítói kötelezettségekkel egy mérlegsoron kerülnek bemutatásra és a kiegészítő melléklet részletezi az egyes sorok tartalmát, jelentős elemeit. Tényleges és halasztott adóeszközök és -kötelezettségek 1p54, 56 10. A tényleges és halasztott adóeszközöket és -kötelezettségeket egymástól illetve az egyéb eszközöktől és kötelezettségektől elkülönítve kell bemutatni. Ha a mérleg külön tartalmazza a forgóeszközöket és a befektetett eszközöket valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségeket, a halasztott adóeszközöket és -kötelezettségeket a befektetett eszközök illetve a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell bemutatni. Nettósítás 1p32 11. A társaságok vezetése az eszközöket és a kötelezettségeket nem nettósíthatja, kivéve, ha ezt valamely standard/értelmezés írja elő vagy engedi meg. Az eszközök értékvesztéssel pl. a készletekre képzett értékvesztéssel vagy a követelésekre képzett kétes kinnlévőség miatti értékvesztéssel csökkentett értéken történő bemutatása nem minősül nettósításnak. Bizonyos körülmények között három mérlegoszlop szükségessége 1p40A-40D 12. A társaságoknak számviteli politika visszamenőleges alkalmazása, tételek visszamenőleges módosítása vagy tételek éves beszámolóban történő átsorolása esetén a bemutatott összehasonlító időszak kezdetére harmadik mérleget kell készíteniük. Ha azonban a számviteli politika visszamenőleges változása vagy a tétel módosítása nincs hatással a legkorábbi megjelenített összehasonlító időszak mérlegre, úgy véleményünk szerint elegendő, ha a társaság csupán ezt a tényt teszi közzé. Megjegyezzük, hogy az IFRS szerinti három mérleget tartalmazó beszámoló természetesen nem azonos a magyar számviteli szabályok által adott esetekben megkövetelt háromoszlopos beszámolóval. Erről, illetve az egyéb, a magyar számviteli szabályok és az IFRS-ek közötti különbségről a PwC IFRS- U.S.GAAP- magyar számviteli különbségek c. kiadványban olvashat részletesen. 16
Konszolidált saját tőke változás kimutatása 1p109(c), 1p108, 1p109, 1p113 1p106(b) 1p106(d) (i) 1p106(d) (ii) 1p106(a) IFRS2p50 1p106(d) (iii) 1p106(d) (iii) 1p106(d) (i) 1p106(d) (ii) Egyenleg 2012. január 1-jén (a korábbi beszámoló alapján) A számviteli politika változásainak hatása Egyenleg 2012. január 1-jén (módosított) Tárgyévi eredmény Tárgyévi egyéb átfogó eredmény Tárgyévi teljes átfogó eredmény Munkavállalói szolgáltatások értéke Részvényopciós programhoz kapcsolódó adójóváírás Részvénykibocsátás miatti növekedés Megj. Anyavállalat tulajdonosaira jutó saját tőke Jegyzett tőke Tőke -tartalék Egyéb tartalékok(1) Eredménytartalék Összesen Nem ellenőrző részesedések Saját tőke öszszesen (ázsió) 10 424 6 263 51 456 88 143 1 263 89 406 - - 101 (331) (230) 237 7 20 000 10 424 6 364 51 125 87 913 1 500 89 413 - - - 16 304 16 304 856 17 160 - - 830 (550) 280 (40) 240 - - 830 15 754 16 584 816 17 400 26 - - - 822 822-822 26 - - - 20 20-20 25 1 000 70 - - 1 070-1 070 Osztalékok 32 - - - (15 736) (15 736) (550) (16 286) Tulajdonosokkal folytatott, közvetlenül a saját tőkében megjelenített tranzakciók összesen Egyenleg 2012. december 31-én (módosított) Egyenleg 2013. január 1-jén (módosított) Tárgyévi eredmény Tárgyévi egyéb átfogó eredmény(2) 1 000 70 - (14 894) (13 824) (550) (14 374) 21 000 10 494 7 194 51 985 90 673 1 766 92 439 21 000 10 494 7 194 51 985 90 673 1 766 92 439 - - - 31 874 31 874 2 548 34 422 - - 2 249 173 2 422 252 2 674 17
1p106(a) IFRS2p50 1p106(d) (iii) 1p106(d) (iii) 1p106(d) (iii) 1p106(d) (iii) 1p106(d) (iii) Tárgyévi teljes átfogó eredmény Munkavállalói szolgáltatások értéke Részvényopciós programhoz kapcsolódó adójóváírás Részvénykibocsátásból származó bevétel Saját részvények vásárlása Törzsrészvények kibocsátása üzleti kombináció kapcsán Átváltható kötvény kibocsátása Osztalékok Közvetlenül a saját tőkében megjelenített, az anyavállalat tulajdonosai által teljesített hozzájárulások és a részükre kifizetett osztalékok Üzleti kombinációból származó nem ellenőrző részesedés növekedése Nem ellenőrző részesedés megszerzése az XYZ Csoportban Részesedés értékesítése a Red Limited társaságban nem ellenőrző részesedéssel rendelkező tulajdonosnak Megj. Jegyzett tőke Tőke -tartalék Egyéb tartalékok(1) Eredménytartalék Összesen Nem ellenőrző részesedések Saját tőke öszszesen - - 2 249 32 047 34 296 2 800 37 096 26 - - - 690 690-690 26 - - - 30 30-25 750 200 - - 950-27 - - (2 564) - (2 564) - 30 950 (2 564) 25 3 550 6 450 - - 10 000-10 000 27 - - 5 433-5 433-5 433 32 - - - (10 102) (10 102) (1 920) (12 022) 4 300 6 650 2 869 (9 382) 4 437 (1 920) 2 517 37 - - - - - 4 542 4 542 38 - - (800) (800) (300) (1 100) 38 - - 100-100 1 000 1 100 18
1p106(d) (iii) 1p106(d) (iii) Saját tőke öszszesen Leányvállalatokban fennálló tulajdoni részesedéseknek az ellenőrzés elvesztésével nem járó összes változása Tulajdonosokkal folytatott, közvetlenül a saját tőkében megjelenített tranzakciók összesen Egyenleg 2013. december 31-én Megj. Jegyzett tőke Tőke -tartalék Egyéb tartalékok(1) Eredménytartalék Összesen Nem ellenőrző részesedések - - (700) - (700) 5 242 4 542 4 300 6 650 2 169 (9 382) 3 737 3 322 7 059 25 300 17 144 11 612 74 650 128 706 7 888 136 594 Az 24-146. oldalakon közölt mellékletek a konszolidált éves beszámoló elválaszthatatlan részét képezik. (1) A társaságok az egyedi tartalékokat a saját tőke változás kimutatásában az Egyéb tartalék sorban szerepeltethetik, ha azok jellegükben hasonlóak és a saját tőke komponensének tekinthetők. Ha az egyedi tartalékok a saját tőke változás kimutatásában külön soron nem jelennek meg, azokat a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. (2) A társaságoknak az alábbi lehetőségeik vannak erre (a) a fenti kimutatásban az egyéb átfogó eredmény minden sorát elkülönítve mutatják be; vagy (b) az egyéb átfogó eredményt egyetlen sorban mutatják be (a fent leírtak szerint) és külön megjegyzésben minden saját tőke komponensre bemutatják az egyéb átfogó eredmény egyes sorainak bontását. 19
Magyarázatok Saját tőke változás kimutatása Az alábbi magyarázatok az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása című standard néhány alapvető előírásához és a saját tőke változás kimutatását érintő egyéb szempontokhoz kapcsolódnak. Osztalékok 1p107 Nem ellenőrző részesedések 1p106 1. A tárgyidőszakban a tulajdonosok felé teljesített kifizetésként megjelenített osztalékokat és az ehhez kapcsolódó egy részvényre jutó értéket a saját tőke változás kimutatásában vagy a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Az osztalékok az átfogó eredménykimutatásban vagy az eredménykimutatásban nem jeleníthetők meg. 2. A saját tőke változás kimutatásának az alábbi információkat kell tartalmaznia: (a) Tárgyidőszaki teljes átfogó eredmény, külön feltüntetve a társaság tulajdonosaira és a nem ellenőrző részesedésekre jutó összegeket. (b) A saját tőke minden komponensére vonatkozóan a visszamenőleges alkalmazás vagy visszamenőleges módosítás hatásait az IAS 8 standarddal összhangban megjelenítve. (c) A saját tőke minden komponensére vonatkozóan az időszak elején és végén fennálló könyv szerinti értékek egyeztetését, külön közzétéve az alábbiakból származó változásokat: (i) tárgyévi eredmény; (ii) egyéb átfogó eredmény; és (iii) a tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben folytatott tranzakciók, külön feltüntetve az anyavállalat tulajdonosai által teljesített hozzájárulásokat és a feléjük kifizetett osztalékokat valamint a leányvállalatokban fennálló tulajdoni részesedéseknek az ellenőrzés elvesztésével nem járó összes változását. 3. A társaságok a saját tőke egyes komponenseire vonatkozóan az egyéb átfogó eredmény tételes bontását a saját tőke változás kimutatásában mutathatják be vagy a kiegészítő mellékletben tehetik közzé. 20
Konszolidált cash flow kimutatás 1p10(d), 7p10,18(b), 1p38,1p113 Megjegyzés 2013. dec. 31-én végződő év 2012. dec. 31-én végződő év Módosított Működési tevékenységből származó cash flow Szokásos tevékenységből származó pénzáramlás 34 74 751 41 703 7p31 Fizetett kamat (7 835) (14 773) 7p35 Fizetett nyereségadó (14 909) (10 526) Működési tevékenységből származó nettó cash flow 52 007 16 404 7p21, Befektetési tevékenységből származó cash flow 7p10 7p39 Leányvállalat megszerzésére fordított pénzösszeg, a megszerzett 37 (3 750) - pénzeszközökkel csökkentve 7p16(a) Ingatlanok, gépek és berendezések beszerzése 15 (9 505) (6 042) 7p16(b) Ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó 34 6 354 2 979 pénzeszközök 7p16(a) Immateriális javak beszerzése 16 (3 050) (700) 7p16(c) Értékesíthető pénzügyi eszközök beszerzése 18 (4 887) (1 150) Értékesíthető pénzügyi eszközök értékesítéséből származó pénzeszközök 151-7p16(e) Kapcsolt feleknek adott kölcsönök 39 (1 343) (112) 7p16(f) Kapcsolt felektől kapott kölcsöntörlesztések 39 63 98 7p31 Kapott kamat 1 054 1 193 7p31 Kapott osztalék 1 130 1 120 Befektetési tevékenységre felhasznált nettó cash flow (13 783) (2 614) 7p21, 7p10 Pénzügyi tevékenységből származó cash flow 7p17(a) Törzsrészvények kibocsátásából származó pénzeszközök 25 950 1 070 7p17(b) Saját részvények vásárlása (2 564) - 7p17(c) Átváltható kötvények kibocsátásából származó pénzeszközök 29 50 000-7p17(c) Visszaváltható elsőbbségi részvények kibocsátásából származó pénzeszközök 29-30 000 7p17(c) Hitelek/kölcsönök felvétele 8 500 18 000 7p17(d) Hitel/kölcsön visszafizetése (93 993) (34 674) 7p31 Anyavállalat tulajdonosainak fizetett osztalék 28 (10 102) (15 736) 7p31 Visszaváltható elsőbbségi részvények tulajdonosainak fizetett osztalék (1 950) (1 950) Meglévő leányvállalatban levő további részesedés megszerzése (1 100) - Leányvállalatban levő részesedés értékesítése 1 100-7p31 Nem ellenőrző részesedések után fizetett osztalék (1 920) (550) Pénzügyi tevékenységre felhasznált nettó cash flow (51 079) (3 840) Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek nettó (csökkenése)/ növekedése (12 855) 9 950 7p28 Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek év elején 23 27 598 17 587 Pénz és pénzeszköz-egyenértékeseken elért árfolyamnyereség/(veszteség) 535 61 7p28 Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek év végén 23 15 278 27 598 21
Magyarázatok Cash flow kimutatás Az alábbi magyarázatok az IAS 7 Cash flow kimutatások című standard néhány alapvető előírásához kapcsolódnak. Cash flow-k bemutatása Működési tevékenységből származó cash flow 7p18 1. A társaságok a működési tevékenységből származó cash flow-kat az alábbi módszerekkel mutathatják be: (a) direkt módszer, amelynél a bruttó pénzbevételek és a bruttó pénzkifizetések főbb kategóriáit mutatják be; vagy (b) indirekt módszer, amelynél a tárgyévi eredményt a pénzmozgással nem járó tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeni üzleti tevékenységből származó pénzbevételekre vagy kifizetésekre képzett időbeli elhatárolásokkal, illetve a befektetési és pénzügyi cash flow-kal kapcsolatos tételekkel helyesbíti a társaság. 7p20 2. A direkt módszerrel elkészített cash flow kimutatásra az PwC IFRS Manual of Accounting című kiadványa tartalmaz példákat. Befektetési és pénzügyi tevékenységből származó cash flow 7p21 3. A befektetési és pénzügyi tevékenységekből származó bruttó pénzbevételek és a bruttó pénzkifizetések főbb kategóriáit elkülönítve kell bemutatni, kivéve, ha az IAS 7 standard 22. és 24. bekezdéseiben meghatározott cash flow-k nettó módon kerülnek bemutatásra (lásd nettó módon történő bemutatás bekezdéseket itt lent). Befektetési célú ingatlanok, gépek és berendezések értékesítése 7p14 4. Az ingatlanok, gépek és berendezések értékesítéséből származó cash flowkat általánosságban befektetési tevékenységből származó cash flow-ként kell bemutatni. A befektetési célú és a későbbiekben értékesítendő eszközök előállítását vagy megvásárlását szolgáló pénzkifizetéseket azonban működési tevékenységből származó cash flow részeként kell bemutatni. Az ezen eszközök bérbeadásából és későbbi értékesítéséből származó pénzbevételeket ezért szintén a működési tevékenységből származó cash flow-ként kell bemutatni. Nettó módon történő bemutatás 7p22, 23 5. A társaságok az alábbi üzleti, befektetési vagy pénzügyi tevékenységekből származó cash flow-kat mutathatják be nettó módon: (a) a társaság vevői/szállító nevében kapott pénzbevételek és teljesített pénzkifizetések, ha a cash flow-k inkább a másik fél és nem a társaság tevékenységeit tükrözik (pl. ingatlantulajdonosok nevében beszedett és azok felé továbbutalt bérleti díjak); és (b) a gyors forgási sebességű, nagy összegű és rövid lejárati idejű tételekkel kapcsolatos pénzbevételek és -kifizetések (pl. hitelkártya-ügyfelekkel kapcsolatosan a nyújtott előlegek és azok visszafizetése). 7p24 6. A pénzügyi intézmények az alábbi tevékenységből származó cash flow-kat mutathatják be nettó módon: (a) fix lejáratú betétek elfogadásával és visszafizetésével kapcsolatos pénzbevételek és -kifizetések; (b) betétek elhelyezése és megszüntetése egyéb pénzintézeteknél; és (c) ügyfeleknek nyújtott pénzelőlegek és -kölcsönök valamint ezen előlegek és kölcsönök visszafizetése. 22