KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV 2011 2014. ÉV Hatályos: 2011. január 1-tıl. Az ellenırzés stratégiai tervezése kiterjed Keszthely Város Önkormányzatára, illetve az általa fenntartott költségvetési szervekre. Jóváhagyta: Képviselı-testülete./2011.(II.24.). számú határozata alapján Ruzsics Ferenc polgármester Dr. Markó Péter jegyzı Készítette: Szabó Béla belsı ellenırzési vezetı Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás
TARTALOM BEVEZETÉS... 4 1. A stratégiai ellenırzési terv jogszabályi alapja... 4 2. A stratégiai ellenırzési terv hatálya... 4 3. A belsı ellenırzési rendszer mőködése... 4 STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERVEZÉS... 5 1. Hosszú távú célkitőzések, stratégiai célok... 5 1.1 Az önkormányzat hosszú távú célkitőzései, stratégiai céljai... 5 1.2 A belsı ellenırzés hosszú távú célkitőzései, stratégiai céljai... 6 2. A belsı kontrollrendszer értékelése... 6 3. Kockázati tényezık és értékelésük... 7 3.1 A kockázati tényezık azonosítása... 8 3.2 Kockázatelemzés... 8 4. A belsı ellenırzésre vonatkozó fejlesztési terv... 12 5. A belsı ellenıri létszám, képzettség... 14 6. A belsı ellenır hosszú távú képzési terve... 16 7. A belsı ellenırzés tárgyi és információs igénye... 17 8. A belsı ellenırzés által vizsgálandó területek... 18 ZÁRÓ RENDELKEZÉS... 22 2
BEVEZETÉS 1. A stratégiai ellenırzési terv jogszabályi alapja Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 121/A..(1) bekezdése alapján a belsı ellenırzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az ellenırzött szervezet mőködését fejlessze, és eredményességét növelje. A belsı ellenırzés az ellenırzött szerv céljai elérése érdekében rendszerszemlélető megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenırzött szerv kockázatkezelési, ellenırzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ber.) 18. -a szerint a költségvetési szerveknél a belsı ellenırzési vezetınek belsı ellenırzési stratégiai tervet kell készítenie, melyet a költségvetési szerv vezetıje hagy jóvá. A stratégiai terv a Ber.19. -a szerint - összhangban a költségvetési szerv hosszú távú céljaival meghatározza a belsı ellenırzésre vonatkozó stratégiai jellegő feladatokat, melyek kockázatelemzésen alapuló lebontását és részletezését az éves ellenırzési tervek elkészítése és megvalósítása során kell elvégezni. A Ber.32/B..(2) bekezdése szerint a társult önkormányzatok stratégiai ellenırzési tervének és éves ellenırzési tervének összeállítása a belsı ellenırzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett önkormányzatok jegyzıje írásos véleményének figyelembevételével történik. A Ber.32/B..(3) bekezdés a) pontja pedig rögzíti, hogy a társult feladatellátás során készített stratégiai ellenırzési terv és éves ellenırzési terv magába foglalja a társulásban résztvevı önkormányzatoknak a képviselı-testület által jóváhagyott stratégiai ellenırzési terveit és éves ellenırzési terveit. 2. A stratégiai ellenırzési terv hatálya A stratégiai ellenırzési terv Keszthely Város Önkormányzatára, illetve az általa fenntartott költségvetési szervekre terjed ki 2011-2014. idıszakra vonatkozóan. Nem konkrét ellenırzési programokat, hanem a belsı ellenırzés átfogó céljaira, a folyamatok kockázataira és a belsı ellenırzés fejlesztésének irányára vonatkozó megállapításokat tartalmaz. 3. A belsı ellenırzési rendszer mőködése A 2005. május 13-án fogadták el Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás társulási megállapodását. Képviselı-testülete 112/2005.(V.12.). számú határozatával hagyta ezt jóvá. Ebben került rögzítésre, hogy a társulás mőködési területén a belsı ellenırzési feladatokat munkaszervezetének keretén belül látja el. Ezzel kistérségi szinten, egységes belsı ellenırzési rendszer kialakításáról, mőködtetésérıl, a szükséges források társulás keretében történı biztosításáról, a belsı ellenırzési feladat közös ellátásáról gondoskodtak. A társulási megállapodás szerint a munkaszervezet belsı ellenırének hatóköre a belsı ellenırzési feladat ellátásban részt vevı települési önkormányzatokra, azok polgármesteri hivatalaira, körjegyzıségeire, intézményeire, önmaga és munkaszervezetének belsı ellenırzésére, valamint az intézményi társulásokra és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre terjed ki. 3
STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERVEZÉS 1. HOSSZÚ TÁVÚ CÉLKITŐZÉSEK, STRATÉGIAI CÉLOK 1.1 Az önkormányzat hosszú távú célkitőzései, stratégiai céljai A jogszabályok által elıírt kötelezıen ellátandó, a helyi közszolgáltatások körében teljesítendı, és az önként vállalt feladatok, illetve az önkormányzat gazdasági programjával összefüggésben: - A képviselı-testület tevékenységét a törvényesség, hatékonyság és eredményesség szempontjainak szem elıtt tartásával végezze. - A városi civil szervezetekkel, pártokkal, egyházakkal történı együttmőködés. - A kistérségi, regionális és nemzetközi együttmőködés erısítése. - Szolgáltató közigazgatás fejlesztése. - Lakossággal való kapcsolattartás. - Oktatásba, nevelésbe történı befektetés. - A sport, mint az egészséges életmód és életminıséget meghatározó tényezı biztosítása. - Közmővelıdés elérhetı minıséggel. - A szociális ellátásoknál a rászorultság és az emberközpontúság elvének érvényesítése. - Városüzemeltetési feladatok ellátása. - Vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, növényvédelem biztosítása. - Járdák, úthálózat fejlesztése. - Környezetvédelem, közterület- és parkgondozás gondozottabb, rendezettebb ellátása. - Településfejlesztési célok, városközpont revitalizációja, az egyéb városrészek fejlesztése, városkép javítása. - Intézményfejlesztési célok megvalósítása, mőemlékvédelem biztosítása. - Akadálymentesítés továbbfejlesztése, ipari park, az egészségügy lehetıségeinek fejlesztése. - Pénzügyi- és vagyongazdálkodás, továbbá a költségvetési politika stabilitása, illetve az önerıképesség növelése. Egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a gazdálkodás átláthatóságának és racionalizálásának, ennek érdekében: - A városüzemeltetési feladatok tervezésénél és ütemezésénél fontos követelmény a pontos költségkalkulációs rendszer bevezetése, mellyel elkerülhetı az alul-, illetve felültervezés. - Meg kell teremteni az egyre bıvülı Európai Uniós pályázatok önrészének fedezetét, és ösztönözni kell az önkormányzat szervezeteit ezen pályázatok felkutatására. - Az önkormányzatnak elsıdleges célként kell kitőznie a hitelállomány növekedésének megállítását, illetve szinten tartását, gondoskodni kell a jelenlegi hitelállomány idıben történı törlesztésérıl és lehetıség szerinti csökkentésérıl. - Nagyobb súlyt kell fektetni az elıkészítésre, a szabályozási tervek felülvizsgálatára, hogy az ingatlanok hasznosítási feltételei kedvezıbbek legyenek. - A helyi jogi szabályozásra irányuló célok összeállítása mellett az adópolitika meghatározásánál a hatósági feladatellátás kötöttségeire is figyelemmel törekedni kell a nyilvánosság, átláthatóság, elszámoltathatóság, elszámolás elveinek az érvényesítésére is. 4
1.2 A belsı ellenırzés hosszú távú célkitőzései, stratégiai céljai Az önkormányzat hosszú távú célkitőzéseit elısegítı belsı ellenırzési hosszú távú célkitőzések és stratégiai célok az alábbiak: - Figyelembe kell venni a politikai, gazdasági, jogszabályi környezet változásait. - Az önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatai gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtásának, a pénzeszközök takarékos felhasználásának elısegítése, a rendelkezésre álló erıforrásokkal való gazdálkodás vizsgálata. - Az önkormányzat intézményei mőködésének folyamatos, az intézményrendszer gazdálkodásának helyzetérıl megfelelı áttekintés nyújtása, az adott szervezet keretein belül racionális feladatellátás szorgalmazása. - A ban és az önkormányzat fenntartásában mőködı intézményekben a hatályos jogszabályok, önkormányzati rendeletek és belsı szabályzatok maradéktalan betartatása. - Bevételek elıírásának, beszedésének nyomon követése, a bevételek maximalizálása. - Segítse a szervezet mőködésébıl adódó veszteségforrások, kockázatok feltárását a racionálisabb mőködés biztosítása érdekében. - Vagyonkezelés szabályszerőségének biztosítása, a vagyon hasznosítása, védelme. - Számviteli és bizonylati rend betartatása. - Európai uniós pályázati források felhasználásának szabályszerősége. - Közbeszerzések, illetıleg közbeszerzési eljárások szabályszerősége. - Önkormányzat költségvetésébıl céljelleggel nyújtott támogatásoknak a kedvezményezett szervezetek általi rendeltetésszerő felhasználása. - A normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylése és elszámolása, jogszabályi elıírásoknak való megfelelése. - A belsı kontrollrendszerek kiépítésének, mőködésének szabályszerősége. - Ajánlások és javaslatok megfogalmazása a kockázati tényezık, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelızése, feltárása érdekében. - Személyi felelısségre vonás kezdeményezése szükség esetén. - Biztosítsa a vezetés számára a mőködéssel kapcsolatos információkat (kedvezı és kedvezıtlen tendenciákat egyaránt), jelezzen vissza a döntések végrehajtásáról. - Elemzı, és összefüggéseket feltáró munkával segítse elı a helyes döntések meghozatalát, a minél eredményesebb mőködést. - A külsı és belsı k javaslatai alapján megtett intézkedések nyomon követése. - A belsı ellenırzési tevékenység minıségértékelésének elvégzése. - A költségvetési szerven belül a nemzetközi belsı ellenırzési standardok, és a belsı ellenırzési kézikönyvben foglaltak szerint tanácsadási tevékenység végzése. - A magas kockázatú rendszerek, illetve folyamatok gyakoribb (1-2 évente), míg az alacsony kockázatú rendszerek, illetve folyamatok ritkább (4 évente). - Kockázatelemzésen alapuló éves ellenırzési terv kidolgozása. 2. A BELSİ KONTROLLRENDSZER ÉRTÉKELÉSE Az önkormányzat költségvetési szervei kialakították, és folyamatosan mőködtetik a szervezet belsı kontrollrendszerét, azon belül a folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ket (továbbiakban: FEUVE). A és az önállóan 5
mőködı és gazdálkodó intézmények FEUVE szabályzatot hagytak jóvá, mellyel teljesült az Áht.121. -ában felvázolt kötelezettség a költségvetési szervek vezetıinek számára. A szabályzatok tartalmazzák a folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzésre vonatkozó általános szabályokat, a szabálytalanságok kezelésének eljárás rendjét, az ellenırzési nyomvonalakat és a kockázatkezelés szabályozását. A belsı kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következı fı célokat: - a tevékenységeket (mőveleteket) szabályszerően, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre; - teljesítse az elszámolási kötelezettségeket; - megvédje a szervezet erıforrásait a veszteségektıl (károktól) és a nem rendeltetésszerő használattól. A belsı ellenırzés a Ber.8. -sában foglalt elıírásoknak megfelelıen vizsgálja, elemzi és értékeli a belsı kontrollrendszerek jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelı kiépítését, gazdaságos, hatékony és eredményes mőködését. A belsı ellenırzés az elemzı, vizsgáló, értékelı tevékenységet rendszerszemlélető megközelítéssel és módszeresen végzi. Nagy hangsúlyt helyez a gazdasági, pénzügyi döntések szabályozott, szabályszerő jóváhagyására, illetve az ellenjegyzésre, a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítésére, a kötelezettségvállalások nyilvántartására, a szerzıdések, valamint a kifizetések dokumentumaira. A belsı ellenırzés az önkormányzat minden intézményénél vizsgálja, hogy egy adott hiba hol, miért következhetett be, a rendszerben hol vannak a gyenge pontok. Tanácsadási jelleggel segítséget nyújt. A hibák felfedésével a cél elsısorban a további hibák kiküszöbölése, a rossz gyakorlat megszüntetése. A FEUVE rendszer mőködését az önkormányzat költségvetési szerveinek minden évben felül kell vizsgálni, értékelni kell, és ha szükséges változtatásokat kell végrehajtani rajta. Igazodni kell a szabályosság és a szabályozottság fenntartásának érdekében a változó jogszabályi elıírásokhoz, ezeket be kell építeni az ellenırzési rendszerbe. Az Áht.49..(5) bekezdése t.) pontjának megfelelıen a költségvetési szerv vezetıje az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzésének, valamint belsı ellenırzésének mőködtetésérıl. Az Ámr.217.. c.) pontja értelmében pedig, az elıbbi kötelezettségnek megfelelıen a Kormányrendelet 21. számú melléklete szerinti nyilatkozatban értékeli a belsı kontrollok mőködését. Az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.). számú Kormányrendelet (továbbiakban: Ámr.) 17..(11) bekezdésének értelmében a stratégiai tervezés idıszakában figyelemmel kell lenni arra, illetve teljesíteni kell, hogy az önkormányzat költségvetési szerveinél a gazdasági vezetı kétévente köteles a belsı kontroll rendszerek témakörben az államháztartásért felelıs miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. 3. KOCKÁZATI TÉNYEZİK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A vonatkozó jogszabályi elıírások alapján a Jegyzı felel a kockázatok kezeléséért. A belsı ellenırzési vezetı évente az éves tervezési idıszakban a és az önkormányzati intézmények valamennyi folyamatára és tevékenységére kiterjedı kockázatelemzést végez, melynek eredményeire alapozva készíti el, illetve évente aktualizálja a belsı ellenırzési stratégiai tervet és az éves belsı ellenırzési tervet. 6
3.1 A kockázati tényezık azonosítása A kockázat: STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV Az önkormányzat költségvetési szerveit az alapító okiratokban meghatározott célok érdekében hozták létre, illetve mőködésükkel meghatározott célokat szolgálnak. Ezek megvalósítása vagy teljesítése során azonban olyan tényezık is szerepet játszanak, amelyek bekövetkezése és hatása bizonytalan. Bizonytalanságuk az intézmények mőködésének, felépítésének összetettségébıl, illetve a gazdasági, társadalmi, politikai, természeti környezet összetettségébıl, és kiszámíthatatlan változásaiból fakad. Ezeket a bizonytalan tényezıket nevezzük kockázatnak. Az alapvetı kockázat az önkormányzat költségvetési szerveinek gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínősége, amelyek hátrányosan érinthetik a szervek mőködését. A kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet az intézmények által kitőzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, azt definiálható úgy is, mint lehetıség. A kockázat tehát elsısorban negatívan hathat az intézmények mőködésére, és ezen keresztül a célkitőzéseikre is. Megnehezíti, hátráltatja, vagy legrosszabb esetben meg is akadályozhatja bizonyos funkciók ellátását, illetve célok teljesülését. Ezért mindenképpen szükséges, hogy az önkormányzat belsı ellenırzési rendszere foglalkozzon ezzel a problémával. A kockázati tényezık: A belsı ellenırzés stratégiai szemlélető megközelítésének kulcsa a kockázati tényezık beazonosítása az intézmények fı célkitőzéseinek tükrében. A beazonosított egyes kockázati tényezık nem függetlenek egymástól. A kockázatok forrása lehet az intézményekre nézve külsı eredető kockázat, vagy az intézmények saját tevékenysége (vagy annak hiánya) hatására kialakuló kockázat. Az önkormányzat költségvetési szervei szempontjából releváns külsı és belsı kockázatok a következık: Külsı kockázatok, és lehetséges megnyilvánulásai, hatásai: Infrastrukturális Gazdasági Jogi és szabályozási Belsı kockázatok, és lehetséges megnyilvánulásai, hatásai: Pénzügyi kockázatok: Költségvetési Csalás vagy lopás Tıke beruházási Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális mőködést. Kamatláb-változások, árfolyam-változások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre. A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelı megkötéseket tartalmazhatnak. A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenırizhetı közvetlenül. Eszközvesztés. A források nem elegendıek a kívánt megelızı intézkedésre. Nem megfelelı beruházási döntések meghozatala. 7
Tevékenységi kockázatok: Mőködés-stratégiai Mőködési Információs Projekt Emberi erıforrás kockázatok: Személyzeti Egészség és biztonsági STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV Nem megfelelı stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitőzések. A célok csak részben valósulnak meg. A döntéshozatalhoz nem megfelelı információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. A megfelelı elızetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidıre. A hatékony mőködést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelı képesítéső személyi állomány hiánya. Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. Végül is összegezhetı, hogy a kockázatok beazonosításának alapfeltétele az intézmények célkitőzéseinek, és mőködésének teljes körő ismerete. Az intézményeket érı kockázatok nem függetlenek egymástól, bizonyos szempontok alapján kategóriákba sorolhatók. Két fı csoportjuk a külsı és belsı kockázatok, melyek tartalma intézményenként különbözı lehet. A stratégiai ellenırzési terv kialakításakor az önkormányzat és költségvetési szervei vonatkozásában a tevékenységet befolyásoló valamennyi kockázati tényezı figyelembe vételre kerül. Ezek a következık: az általános külsı és belsı ellenırzési környezet, mőködési környezet kockázatai, szervezet, mőködés összetettsége, a számviteli rendszerek megbízhatósága, a szervezet állandósága, a dolgozói állomány gyakorlottsága és hozzáértése, az intézményre, szervezetre ható külsı nyomás. A kötelezıen ellátandó állami feladatok tekintetében a finanszírozás kedvezıtlen változásának hatását kell ellensúlyozni. Ennél figyelembe vehetı módszerek: saját bevétel növelése, illetve az intézménystruktúra, a feladatellátás módjának átalakítása. Az önkormányzat és intézményeinek tevékenysége jelentıs mértékben kötelezıen ellátandó állami feladatokra korlátozódik, ezért bevételeiket a változó piaci árviszonyok kevésbé befolyásolják. Beszerzéseknél azonban érzıdik a versenyhelyzet árakra gyakorolt hatása, amit az önkormányzat rendelete és a közbeszerzési törvény alkalmazásával bizonyos mértékig ki lehet védeni. Élni lehet a kínálati piac lehetıségeivel, árajánlatok bekérése és a közbeszerzési eljárás lefolytatása révén. Környezetvédelmi megszorítások az intézmények tevékenységét nem korlátozzák. Az infrastrukturális feltételek az intézményhálózat egészénél lehetıvé teszik a szennyvízelvezetést és a keletkezett veszélyes hulladék elhelyezésének jogszabályok szerinti végrehajtását. 8
Az önkormányzat fıbb kockázati tényezıi: STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV - A gazdasági, jogi és szabályozási, politikai környezet változása. A jogszabályi változások figyelmen kívül hagyása, a helyi szabályozások hiánya, vagy nem megfelelı naprakészsége. - Az önkormányzat feladatainak változása, strukturális átrendezıdése. A költségvetési intézményeinek, és azok mőködésének összetettsége. - A költségvetésben tervezett bevételek elmaradása, elıre nem tervezett kiadások felmerülése, forráshiányból adódó kockázat. - Az eladósodottság megfékezése érdekében a mőködési költségek szabályos, gazdaságos és hatékony felhasználása. - A meglévı bevételek és új források szabályszerő elszámolása és beszedése. - Az önkormányzat bevételeinek nagy részét állami támogatások és normatívák teszik ki. A gazdasági válság következményeként a normatív támogatások csökkenése. - Alapvetı érdek, hogy az állami támogatások és normatívák igénybevétele, felhasználása szabályszerően megtörténjék, és a pénzeszközökkel való elszámolás a megfelelı szervek felé határidıben megtörténjék. - A számviteli rendszerek megbízhatósága, a gazdálkodás tárgyi feltételeinek hiánya. - A szervezet mőködésére, gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és utasítások érvényesülése a gyakorlatban. A számviteli- és bizonylati rend betartása. - Megfelelı információáramlás és információnyújtás az intézményeken belül. A dokumentáltság megfelelı színvonala. - Kötelezettségvállalások, költségvetési elıirányzat felhasználások, szerzıdéskötések, elszámolások, pénzügyi bonyolítások, beszámolók elıírás szerinti végrehajtása. - A vagyonvédelem, vagyonnal való megfelelı gazdálkodás. Vagyonvesztés. - Humánerıforrás fluktuációja. A dolgozók képzettsége, gyakorlottsága és hozzáértése. - Európai uniós pályázati források szabálytalan felhasználása. - A legkockázatosabb területnek minısülı beruházások összhangban állnak-e az önkormányzat felhalmozási és pályázati lehetıségeivel, bevonhatók-e egyéb források a fedezet elıteremtésébe. - Közbeszerzések szabályozottsága. A közpénzek felhasználást szabályozó közbeszerzési törvény szerinti közbeszerzési eljárások. Az önkormányzat érdekeinek biztosítása, és érvényesülése az eljárásokban. - Az önkormányzat költségvetésébıl céljelleggel nyújtott támogatásoknak a kedvezményezett szervezetek általi nem rendeltetésszerő felhasználása. - Az éves elemi költségvetési beszámolók megbízhatósága, a számviteli alapelveknek való megfelelése. - Speciális területek, tevékenységek szabályos mőködése - A FEUVE rendszer hatékony mőködtetése. - Korábbi k tapasztalatainak hasznosítása. Kedvezıtlen folyamatok, jelenségek elhárítása, megszüntetése. - Külsı, szakmai és felügyeli szervek i által megállapított szabálytalanságok, kedvezıtlen jelenségek. 3.2 Kockázatelemzés Bizonyos típusú kockázatok számszerősíthetık, számszakilag értékelhetık (pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak szubjektívebb értékmérés áll 9
rendelkezésre. A kockázati kategóriák besorolási kereteinek kialakításánál biztosítani kell, hogy az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínőségét, mind azok hatását figyelembe vegye. A kockázatelemzés eredményeit olyan módon célszerő rögzíteni, hogy az megkönnyítse a kockázati prioritások meghatározását és a kockázatok folyamatos nyomon követését. Az értékelés során meg kell különböztetni a még kezdeti, nem kezelt, és a beavatkozás után visszamaradt kockázatokat. A kockázatok értékelése után az önkormányzat számára legjelentısebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfogadható egy kockázati tényezı bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A legmagasabb prioritású kockázati tényezıket szükségszerő folyamatosan figyelni, ellenırizni, és az intézmények vezetésének magasabb szintjein foglalkozni velük. Az önkormányzatra és az intézményeire ható kockázatok sorrendjének meghatározása: A stratégiai ellenırzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy a terv elkészítése elıtt kockázati szempontból rangsorolni kell a szervezet tevékenységeit, és az k súlypontját a kockázatos területekre kell összpontosítani. Kockázatnak tekintünk minden olyan eseményt, cselekményt, mulasztást, egyéb tényezıt, amely lényegi befolyással lehet a szervezet célkitőzéseinek megvalósítására. Egy kockázat minden esetben két összetevıbıl áll: az egyik a bekövetkezés valószínősége, a másik a bekövetkezése esetén kiváltott hatás, amely további súlyozásra kerül. A kockázatelemzés megfelelı módszert ad az ellenırizendı terület kiválasztásához. Kockázati sorrend felállítása Kockázat Gazdasági környezet változása 3 2 2 7 24. Gazdálkodás elemzése Jogszabályi környezet változása 8 4 4 24 7. Átfogó gazdasági ellenırzés, Gazdálkodás szabályossága Bevételi-kiadási szintek változása 5 4 5 25 6. Átfogó gazdasági ellenırzés Mőködési költségek hatékony felhasználása Szervezeti változások (feladat, létszám) 2 2 2 6 25. Gazdálkodás elemzése 5 4 4 21 10. Pénzügyi szabálytalanságok kezelése 6 4 4 22 9. Költségvetési elıirányzat felhasználások, szerzıdéskötések 6 4 5 26 5. Átfogó gazdasági ellenırzés, Gazdálkodás szabályossága Átfogó gazdasági ellenırzés, Gazdálkodás szabályossága Átfogó gazdasági ellenırzés, Gazdálkodás szabályossága Kintlévıségek, hátralékok kezelése 8 3 3 17 14. Önkormányzat saját bevételei Folyamatba épített k elmaradása 7 3 2 13 18. Gazdálkodás szabályossága Számviteli rögzítés elmaradása 3 4 5 23 8. Átfogó gazdasági ellenırzés Informatikai rendszer fejletlensége, hibája 2 4 4 18 13. Átfogó gazdasági ellenırzés Határidık be nem tartása 3 4 4 19 12. Átfogó gazdasági ellenırzés Létszámgazdálkodás, munkaerı fluktuáció Szervezet mőködésének szabályozottsága Bekövetkezés Pontszám [b+(c*d)] Sorrend Valószínősége Hatása nagyság súly a b= 1 10 c= 1 5 d= 1 5 e f g 2 3 3 11 20. Humánerıforrás gazdálkodása 2 4 3 14 17. Gazdálkodás szabályossága Szabályozás érvényesülése 8 4 3 20 11. Ellenırzésének tervezett témaköre Átfogó gazdasági ellenırzés, Gazdálkodás szabályossága, Mérleg felülvizsgálat 10
Kockázati sorrend felállítása Kockázat STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV Bekövetkezés Pontszám [b+(c*d)] Sorrend Ellenırzésének tervezett témaköre Valószínősége Hatása nagyság súly a b= 1 10 c= 1 5 d= 1 5 e f g Külsı fél által gyakorolt befolyás 2 2 1 4 27. ÁSZ k Vezetıi döntések, intézkedések 1 2 1 3 28. ÁSZ k Munkatársak hatékony szakszerő munkavégzése 1 3 3 10 21. Humánerıforrás gazdálkodása Kapcsolattartás intézményen belül 3 4 4 19 12. Átfogó gazdasági ellenırzés Kontrollok megbízhatósága 2 3 2 8 23. Belsı ellenırzés felülvizsgálata Kölcsönhatás más rendszerekkel 7 5 4 27 4. Közbeszerzési eljárás, Pályázati eljárás, Céljelleggel juttatott támogatások Szabálytalanságok valószínősége 3 3 3 12 19. Gazdálkodás szabályossága Tárgyi és informatikai ellátottság 2 4 4 18 13. Átfogó gazdasági ellenırzés Állami támogatások és normatívák szabályszerő igénybevétele Céljellegő önkormányzati támogatások felhasználása Pályázati források szabályos felhasználása 7 5 5 32 1. Normatív hozzájárulások 7 5 4 27 4. Céljelleggel juttatott támogatások 8 5 4 28 3. Pályázati eljárás Közvélemény érzékenysége 8 5 4 28 3. Pályázati eljárás Közbeszerzési eljárások szabályossága Elemi költségvetési beszámolók megbízhatósága 9 5 4 29 2. Közbeszerzési eljárás 4 4 3 16 15. Vagyonnal való megfelelı gazdálkodás 3 4 3 15 16. Speciális területek, tevékenységek szabályos mőködése 1 1 1 2 29. Mérleg felülvizsgálat, Leltározás, Vagyongazdálkodás Vagyongazdálkodás, Leltározás; Közmővagyon gazdálkodás ÁFA kezelés gyakorlata, Élelmezés gazdálkodás, Gépjármő üzemeltetés, Választások, Szervezeti egységek Belsı ellenırzés mőködése 1 4 2 9 22. Belsı ellenırzés felülvizsgálata Külsı k által megállapított szabálytalanságok Bekövetkezés valószínősége = kicsi - 1..nagy - 10; Bekövetkezés hatása = kicsi - 1..nagy - 5; Bekövetkezés hatásának súlya = kicsi - 1..nagy - 5; 3 2 1 5 26. ÁSZ k A felmért, majd kiértékelt kockázatok tulajdonképpen a kockázatok tényleges kezelésének elıkészítését jelentették. Ezekre alapozva kerül sor a belsı ellenırzés stratégiai tervezésére, a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentı kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetıségeket. Az önkormányzat és intézményeik által végrehajtott ilyen irányú intézkedés tulajdonképpen a belsı kontroll részét képezi. 4. A BELSİ ELLENİRZÉSRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI TERV A stratégiai ellenırzési tervben a fejlesztési lehetıségek kialakításánál a jelenlegi ellenırzési szervezet helyzetelemzésébıl kell kiindulni. 11
Az ellenırzési feladatokat jelenleg az alábbi szerkezetben látják el: A belsı ellenıri feladatait, valamint az önkormányzat fenntartói ellenıri feladatait az irányított intézményei tekintetében a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás munkaszervezetében foglalkoztatott független belsı ellenır látja el a társulási megállapodásban foglaltak szerint. Az önkormányzat önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervei pedig kialakították saját belsı ellenırzési rendszerüket az intézményvezetıkhöz rendelten, melyet adott esetben kiterjesztettek a hozzájuk integrált önállóan mőködı költségvetési szervekre is. A feladatot vagy független belsı ellenır alkalmazásával, vagy megbízással történı szolgáltatás igénybevételével oldják meg. Külsı szakértı bevonása a társulás belsı ellenıri szervezete mellett akkor lehetséges, ha a meglévı belsı ellenırzési erıforrások nem elegendıek az elvégzendı feladatok mennyiségéhez, és azok jellegéhez képest, vagy pedig elıre nem látható okokból az ellenırök tartós távollétre kényszerülnek, s ezért az éves ellenırzési tervben meghatározott feladatok ellátása nem megoldható. A jelenleg kialakított ellenırzési szervezeti felállás úgy biztosítja a feladatköri függetlenség és az összeférhetetlenség követelményét, hogy az ellenırök nem folynak bele operatívan az intézményirányítási feladatba, ezáltal nem ellenıriznek olyan területet, tevékenységet, amelyre közvetlen hatást gyakorolhatnának. A belsı ellenırzési tevékenységet végzıkre vonatkozó fejlesztések célja, hogy a belsı ellenırök képzettsége és szakmai gyakorlata kielégítse az ellenırzési tevékenységgel szemben támasztott szakmai követelményeket. Az ellenırökkel szemben elvárás a továbbképzéseken való részvétel, a folyamatos felkészülés, illetve a felkészültség az ellenırizendı tárgykörökben. Függetlenül a feladatellátás módjától a Hivatal belsı által alkalmazott módszertant folyamatosan fejleszteni kell a belsı ellenırzési tevékenység minıségének javítása érdekében. Ennek keretében a Ber.5..(3) bekezdésének elıírásaival összhangban a Belsı Ellenırzési Kézikönyvet legalább évente felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell a belsı ellenırzést ellátók tapasztalatainak, javaslatainak figyelembevételével. A belsı ellenırzési jelentések átfogó felmérı-elemzı munkára építı magas színvonalú értékelı és vezetıi szinten javaslattevı megvalósítása rendkívül sok munkát igényel. A vizsgálati eljárások, módszerek, a jelentéseknek a belsı ellenırzési kézikönyv módszertani követelményeinek, a nemzetközi belsı ellenırzési standardoknak és a pénzügyminiszter által kiadott útmutatók tartalmi követelményeinek meg kell felelni. A belsı ellenırzési feladat végrehajtását olyan eljárásokkal kell megvalósítani, amelyek a belsı ellenırzési tevékenység érdekeltjei számára elfogadható szintő biztosítékokat nyújtanak arra nézve, hogy az ellenırzési tevékenységet a kézikönyvben foglaltaknak megfelelıen végzik, amely összhangban van a belsı ellenırzési szakma gyakorlati standardjaival és az etikai kódexszel. Hatékonyan és eredményesen mőködik, az önkormányzat számára értéket ad és javítja a hozzá tartozó szervezetek mőködését. Az ellenırzés célja a jogszabályokban, illetve szabályzatokban elıírtaknak mind magasabb szinten történı megfelelése. Törekedni kell az k minél tökéletesebb elıkészítésére, az egységes eljárások kialakítására. Az Áht.125..(3) bekezdése rendelkezik a költségvetési szerveknél belsı ellenırzési tevékenységet végzık nyilvántartásba vételérıl, és kötelezı továbbképzésérıl. A kötelezı továbbképzésekrıl eredményes vizsgával kell számot adni. A belsı ellenırzési 12
tevékenységet végzıkre vonatkozó fejlesztések célja, hogy a belsı ellenırök képzettsége és szakmai gyakorlata kielégítse az ellenırzési tevékenységgel szemben támasztott különösen magas szakmai követelményeket. Az ellenırökkel szemben elvárás a továbbképzéseken való részvétel, a folyamatos felkészülés, illetve felkészültség az ellenırizendı tárgykörökben. A belsı ellenırzési fejlesztési terv elemei: Kistérség szintjén egységes ellenırzési rendszer kialakítása, mőködtetése, megfelelı tapasztalatok megszerzését követıen felülvizsgálata és továbbfejlesztése. Az ellenırzési irányelvek, az ellenırzési standardok, a szakmai útmutatók, módszertanok, módszertani útmutatók, folyamatos figyelemmel kísérése, megismerése, alkalmazása, jobb ellenırzési gyakorlatok átvétele. Az ellenırzési tapasztalatok, eredmények év közben rendszeres idıközönként, ill. évenként történı közreadása, bemutatása, az k tapasztalatainak hasznosulása, a szabálytalanságok megelızése érdekében. Az ellenırzés tervezésének, az ellenırzési feladatok végrehajtásának, nyilvántartási rendszerének módszertani támogatása. A belsı ellenırzés tanácsadási tevékenysége, az ellenırzés minıségbiztosítási feladatai az ellenırzési tevékenység ill. azok megbízhatósága érdekében. Az új vizsgálati eljárások, módszerek, ellenırzési technikák megismerése, fokozatos bevezetése, alkalmazásuk útján magas szakmai követelményszint elérése. A megelızést elıtérbe helyezı ellenırzési tevékenységet kell folytatni, a tevékenység hangsúlyát a szabálytalanságok megelızésére kell helyezni. Az ellenırzési tapasztalatok eredményeinek hasznosulása érdekében az eredményeket meg kell jeleníteni, közre kell adni. 5. BELSİ ELLENİRI LÉTSZÁM, KÉPZETTSÉG a megkötött társulási megállapodás alapján a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás munkaszervezeténél alkalmazott belsı ellenır foglalkoztatásával gondoskodik a belsı ellenırzési feladatainak ellátásáról. Jelenleg a Társulás a társuláshoz tartozó 16 település belsı ellenırzési feladatainak ellátására 1 fı belsı ellenırt foglalkoztat munka törvénykönyve jogviszonyban, aki a belsı ellenırzési vezetıi feladatokat is ellátja. A belsı ellenırzés személyi feltételeinek folyamatos megteremtésérıl a Társulási Tanács gondoskodik a munkaszervezetén keresztül. A Magyar Köztársaság mindenkori költségvetésérıl szóló törvénye, a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásairól rendelkezı 8. számú melléklet IV. részében, a többcélú kistérségi társulások támogatásai között szabályozza a belsı ellenırzési feladatok normatív támogatását. Ez a támogatás felhasználható a belsı ellenırzési feladat szervezése és ellátása során felmerülı mőködési és felhalmozási kiadásokhoz. Jelenleg a kapott támogatás teljes körően biztosítani tudja a foglalkoztatott 1 fı belsı ellenır éves személyi és dologi kiadásait. A vonatkozó jogszabályok alapján a és az önkormányzati intézmények számára belsı ellenırzést végzık számát kapacitás-felmérés alapján úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon a Hivatal, és az önkormányzati intézmények által ellátott szakfeladatokkal, a kezelt eszközök és források nagyságával, valamint a belsı ellenırzési stratégiai tervben és az éves belsı ellenırzési tervben meghatározott feladatokkal. Azt követıen, hogy a kockázatfelmérés eredményeinek összegzésére 13
alapozva meghatározásra kerül a következı évben ellenırzendı folyamatok köre, a belsı ellenırzési vezetı feladata meghatározni az éves belsı ellenırzési terv végrehajtásához szükséges munkaidıt és szaktudást. A kistérség 16 településén végrehajtandó belsı ellenırzési feladatok feszített munkaszervezést igényelnek, de az alábbi éves kapacitás meghatározása szemlélteti, hogy Keszthely Város Önkormányzat vonatkozásában 8 db ellenırzés, 50 munkanap terjedelemben biztosítható, illetve további 15 munkanap tartalék kapacitás áll rendelkezésre a soron kívüli khez kistérségi szinten. Az évente tervezhetı k száma arányban áll az önkormányzat szakfeladataival, a kezelt eszközök és források nagyságával, valamint a felmerülı kockázatok mértékével. Naptári napok száma: Kiesı idık: ÉVES BELSİ ELLENİRZÉSI KAPACÍTÁS MEGHATÁROZÁSA (1 fı) Ünnep és munkaszüneti napok Szabadság Szakmai továbbképzés Elızı évi belsı ellenırzési éves és idıszaki jelentések elkészítése Következı évi belsı ellenırzési éves tervek elkészítése Belsı ellenırzési kézikönyvek aktualizálása, középtávú tervek készítése Ellenırzésre fordítható munkanapok száma: Ebbıl: Tárgy évre tervezhetı k erıforrás szükséglete Tartalék kapacitás soron kívüli khez 365 nap - 110 nap - 30 nap - 3 nap - 9 nap - 5 nap - 3 nap 205 nap 190 nap 15 nap ÉVES BELSİ ELLENİRZÉSI KAPACÍTÁS KISTÉRSÉGI FELOSZTÁSA Egy Ellenőrzése ellenőrzésre Település k száma fordított munkanap Ellenőrzésre fordított összes munkanap 1. Balatongyörök 2 5 nap 10 nap 2. Bókaháza 2 5 nap 10 nap 3. Esztergályhorváti 2 5 nap 10 nap 4. Gétye 1 5 nap 5 nap 5. Gyenesdiás 2 5 nap 10 nap 6. Karmacs 2 5 nap 10 nap 1 15 nap 7. Keszthely 50 nap 7 5 nap 8. Szentgyörgyvár 2 5 nap 10 nap 9. Vállus 1 5 nap 5 nap 10. Várvölgy 2 5 nap 10 nap 11. Vindornyafok 1 5 nap 5 nap 12. Vindornyalak 1 5 nap 5 nap 13. Vonyarcvashegy 2 5 nap 10 nap 14. Zalaapáti 2 5 nap 10 nap 15. Zalaszántó 2 5 nap 10 nap 16. Zalavár 2 5 nap 10 nap 17. Társulás Munkaszervezete 2 5 nap 10 nap ÖSSZESEN: 36 190 nap 14
A belsı ellenır rendelkezik a Ber.11. -sában meghatározott általános és szakmai követelményekkel, az elıírt iskolai és szakmai végzettséggel, ellenırzési területen szerzett szakmai gyakorlattal. Az Áht.125..(3) bekezdésében foglaltaknak eleget téve, a belsı ellenırt a Pénzügyminisztérium a belsı ellenırzési tevékenységet végzık nyilvántartásába felvette. 6. BELSİ ELLENİR HOSSZÚ TÁVÚ KÉPZÉSI TERVE A feladatok elvégzéséhez szükséges a folyamatos továbbképzés, a jogszabályok és a változások ismerete. A belsı ellenır továbbképzését a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Munkaszervezete biztosítja. A belsı ellenırzés hosszú távú képzési témakörei: A belsı ellenırzés képzési rendszere a szakmai, informatikai, uniós képzési, valamint egyéb oktatási és továbbképzési formákon és önképzésen alapul. A képzési rendszer keretében élni lehet a távoktatás formáival, eszközeivel is. Szakmai képzés: az új típusúi ellenırzési rendszerrel kapcsolatos alapvetı ismereteket biztosító képzések, irányítás, felügyelet, ellenırzés rendszerismeretek, az államháztartás új belsı ellenırzési rendszere, kontrollrendszer ismeretek, az ellenırzési irányelvek, nemzetközi standardok, ellenırzési módszertanok, ellenırzési technikák, mintavételi módszerek, eljárások, helyi közszolgáltatási rendszerek, gazdálkodási rendszerek, intézményrendszer, közigazgatási, szakmai ágazati aktualitások. Informatikai képzés: alapvetı ismereteket biztosító képzés, informatikai stratégia, informatikai szabályozás, számítástechnikai alapismeretek, operációs rendszerek, szövegszerkesztés, dokumentumkészítés, táblázatkezelés, Uniós ismeretek képzése: EU intézményrendszer, támogatási rendszer, EU támogatások igénylése, kezelése, felhasználása Minıségbiztosítási, irányítási rendszerekkel kapcsolatos képzés: ISO rendszer; CAF rendszer Ellenırzési minıségbiztosítási rendszer Alkalmazási, gyakorlati képzés: Egyéb oktatási és továbbképzési formák: szakmai konferenciák, elıadások, tanfolyamok, konzultációk Önképzés keretében szakmai anyagok tanulmányozása: belsı ellenırzési rendszerjogi alapjai, belsı szabályanyag, közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek jogi alapjai, módszertanok, eljárási technikák, ellenırzési tapasztalatok tanulmányozása, szabályszerőségi, teljesítményellenırzés, ellenırzési szervek vizsgálati tapasztalatainak tanulmányozása, 15
uniós támogatások ellenırzési tapasztalatai, vizsgálat-felkészülés, vizsgálatfelkészítés, adatgyőjtés, adatfeldolgozás módszertana, kérdıív-, munkalap - szerkesztés alapismeretek, a feldolgozás módszertana, gyakorlata, jelentésírás, kockázatelemzés, kockázatkezelés. A belsı ellenırzés kiemelt képzési tárgykörei: ellenırzés, államháztartás, költségvetés, pénzügyek, önkormányzati gazdálkodás, önkormányzatok, kistérség, ágazati-szakmai képzések, számítástechnika, minıségbiztosítás, értékelemzés, EU továbbképzések, kommunikáció. A belsı ellenırzés továbbképzési lehetıségei: Központilag szervezett kötelezı oktatások. Ellenırzési konzultációkon való részvétel. Különbözı társaságok (Metodika, Perfekt, Struktúra) által szervezett elıadásokon való részvétel. Regisztrált könyvviteli szolgáltatást (mérlegképes) végzık évenkénti továbbképzésén való részvétel. A költségvetési szervnél belsı ellenırzési tevékenységet végzık nyilvántartásáról és kötelezı szakmai továbbképzésérıl a pénzügyminiszter 18/2009.(X.6.) PM rendelete rendelkezett. A belsı ellenıröknek kötelezı szakmai továbbképzésben kell részt venniük. A kötelezı szakmai továbbképzés két modulból áll. Az "ÁBPEtovábbképzés I." modul elvégzéséhez vizsga kapcsolódik, erre épül az "ÁBPEtovábbképzés II." modul a választott tárgykörökben, amelyeket kétévenként kell teljesíteni. A belsı ellenırök regisztrálásának, és foglalkoztatásának feltétele az "ÁBPEtovábbképzés I-II." modulok teljesítése. 7. BELSİ ELLENİRZÉS TÁRGYI ÉS INFORMÁCIÓS IGÉNYE A szakmai jogszabályok és szakmai szabályok figyelembe vételével a belsı ellenırzés szakmai feladatellátás hátteréül szolgáló munkafeltételeket és munkakörülményeket a társulási megállapodásban foglaltak szerint a társulási tanács biztosítja. Az ellenırzött szervek (, az önkormányzati intézmények) a helyszíni k alkalmával a belsı ellenır számára a Ber.16..e) pontja szerint megfelelı munkakörülményeket biztosítanak. A belsı ellenırnek a feladat ellátásához szükséges további tárgyi és információs feltételeirıl a Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulási Iroda gondoskodik. 16
A munkavégzés tárgyi feltételei jelenleg az alábbiak: helyiség: irodahelyiség berendezés: irodabútor gépek, felszerelések: számítógép, nyomtató, irodai szoftverek gépjármő: saját gépjármő használat költségeinek megtérítése A munkavégzéshez kapcsolódó információs igények a következık: jogi háttér ismerete céljából: Saldo-tagság, CompLex jogtár, szakkönyvek, szakmai folyóiratok egyéb információs igények: Internet hozzáférési lehetıség, E-mail fiók, telefon és fax lehetıség Az ellenırzési jelentések egyik példánya átadásra kerül Keszthely Város Jegyzıje számára, másik példánya a vizsgált intézmény számára, harmadik példánya a Gazdasági Ellátó Szervezet számára, ha önállóan mőködı (korábban: részben önálló) intézmény kerül vizsgálatra, illetve a negyedik példánya a Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulási Irodában kerül iktatásra és irattározásra. Ezek, és minden további ellenırzési, felkészülési és alátámasztó munkaanyag elhelyezésére és ırzésére a Kistérségi Iroda biztosít helyiséget és bútorzatot. A belsı információkat a vezetıkkel, intézményvezetıkkel, referensekkel történı személyes kapcsolattal, a beszámolók, költségvetések, az aktuális alap dokumentumok átadásával biztosítja a Hivatal. A külsı információs igényt a PM honlap, valamint jogszabály-figyelési, konzultációs és továbbképzési lehetıség biztosítja. A stratégiai célok kijelöléséhez szükséges információk az alábbiak: a költségvetési szervek felépítése, mőködése (SZMSZ), a folyamatos, biztonságos mőködést befolyásoló kockázati tényezık ismerete, megfelelı szintő kezelése, a mőködésrıl folyamatos információk biztosítása, költségvetések, beszámolók, szakmai jelentések, külsı k tapasztalatai, vezetıi elvárások, az önkormányzat által alkotott rendeletek, a mőködés kereteit meghatározó törvények és rendeletek, szakmai állásfoglalások. 8. BELSİ ELLENİRZÉS ÁLTAL VIZSGÁLANDÓ TERÜLETEK Az önkormányzat költségvetési szervezeteinek kor vizsgálandó területek meghatározásánál a vonatkozó jogszabályi elıírásokon felül figyelembe kell venni a szervezetek struktúrájában vagy tevékenységében beálló változásokat is. Elsıdleges szempont az ellenırzés mőködtetését illetıen, hogy biztosítsa az önkormányzat, illetve az intézmények rendelkezésére álló források szabályszerő, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A stratégiai idıszakban a belsı ellenırzés kiemelt figyelmet fordít az intézmények gazdálkodásának, szükség szerint a szakmai feladatellátásának ellenırzésére, illetve eseti jelleggel az átalakulásokhoz kapcsolódó témák vizsgálatára. A vonatkozásában folyamatosan kiemelt területe az knek a hivatal gazdálkodásának, beszámolási és könyvvezetési rendszerének, valamint irodai szintő szakmai feladatellátásának az. 17
Törekedni kell a törvényi ellenırzési kötelezettségek teljesítésére, a felsı vezetés ellenırzési igényeinek, javaslatainak kielégítésére, az ellenırzési lefedettségre, az idıszerő ellenırzési témák, környezeti változások figyelembe vételére, az üvegzseb törvényre figyelemmel a kockázatos ellenırzési területek (átláthatóság, nyilvánosság, közérdek) ellenırzésére. Tematikus ellenırzési területek: Rendszeres ellenırzési kötelezettségek, igények Normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylése, és elszámolása jogszabályi elıírásoknak való megfelelése. Szabályozottság aktualizálása az operatív gazdálkodás szabályainak betartása. A pénzügyi-gazdasági k által feltárt hiányosságok megszüntetése, felszámolása érdekében megtett intézkedések végrehajtása. Törvényi kötelezettség, jogosultság teljesítése Közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások szabályszerősége. Választásokkal, népszavazásokkal kapcsolatos k. Közpénzek felhasználásával, azok átláthatóságával, nyilvánosságával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenırzésével kapcsolatos k. Céljelleggel nyújtott támogatások felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos k. Tevékenységek, folyamatok ellenırzési lefedettsége A feladatellátás, a szervezet és mőködés, a gazdálkodás rendjének szabályozottsága, szabályszerősége. A feladat- és a rendelkezésre álló források összhangja. A költségvetési tervezés eljárási rendje, a rendeletalkotás. A költségvetés végrehajtása, a költségvetési elıirányzatok, módosítása, nyilvántartása. Költségvetési beszámolás eljárási rendje, a zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerősége. Gazdálkodási és ellenırzési jogkörök, a gazdálkodás operatív vitelével kapcsolatos jog és ellenırzési jogkör gyakorlása, szabályszerősége. Bizonylati rend és fegyelem szabályszerősége. Számviteli feladatok, a fıkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés, dokumentáltság, folyamatba épített ellenırzés. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele. A vagyonnal való gazdálkodás, vagyon hasznosítása, vagyonértékelés, szerzıdések, önköltség számítás szabályainak meghatározása. A humánerıforrás biztosítása, a létszámmal és személyi juttatásokkal történı gazdálkodás. A saját bevételek beszedésének alakulása, kintlévıségek, hátralékok. Európai uniós pályázati források igénylése, a megvalósuló fejlesztési feladatok teljesítése, felhasználási rendje. 18
Külsı k (ÁSZ, stb.) megállapításait követı intézkedések eredményességének vizsgálata. Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények "átfogó". A kockázatos területek "téma", vagy "cél" ellenırzés formájában soron kívüli, vagy tervezett módon. A belsı ellenırzési feladatok, célok megvalósítása a központi és a helyi jogszabályokban, továbbá az önkormányzati határozatokban, megállapodásokban meghatározott belsı ellenırzési kötelezettség teljesítésével biztosíthatók. Az ellenırzési jelentésekben a megállapítások mellett, fontos a segítı, javító szándékú ajánlások, javaslatok, tanácsok megfogalmazása. A kockázatelemzés alapján meghatározott ellenırzési területek prioritása ismeretében az alábbi táblázatok foglalják össze a belsı k kiinduló stratégiai ütemezését. Az k kiemelt területeit azonban minden évben felül kell vizsgálni, és a megváltozott feladatokhoz, körülményekhez kell igazítani az éves ellenırzési munkatervek kialakítása során. BELSİ ELLENİRZÉSEK STRATÉGIAI ÜTEMEZÉSE 2011. ÉV Intézmény Ellenırzés tárgya Ellenırzés típusa Jellege Goldmark Károly Mővelıdési Központ és Szabadtéri Színház Fejér György Városi Könyvtár Gazdasági Ellátó Szervezet Keszthely és az önkormányzat intézményei Intézmény gazdálkodásának Intézmény gazdálkodásának Közbeszerzések szabályozottsága és lebonyolítása Normatív állami hozzájárulások, központosított elıirányzatok és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylésének 2010. évi országgyőlési képviselık, illetve az önkormányzati képviselık és polgármesterek választása pénzügyi elszámolásának felülvizsgálata Városi Gyámhivatal gazdálkodásának felülvizsgálata Leltározás, selejtezés végrehajtásának Városüzemeltetés szerzıdéses feladatai teljesülésének és elszámolásának Átfogó ellenırzés Átfogó ellenırzés Soron kívüli belsı ellenırzés lehetıségének biztosítása 19
2012. ÉV Intézmény Ellenırzés tárgya Ellenırzés típusa Jellege Városi Kórház Keszthely Sportiroda Keszthely Gazdasági Ellátó Szervezet Keszthely és az önkormányzat intézményei Közgazdasági Osztály Közgazdasági Osztály Intézmény gazdálkodásának Intézmény gazdálkodásának Az intézmény belsı ellenırzési rendszerének, és a megállapításaira tett intézkedések felülvizsgálata Normatív állami hozzájárulások, központosított elıirányzatok és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylésének A költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegének felülvizsgálata Az önkormányzat saját bevételeinek beszedése, kintlévıségek, hátralékok alakulása Fıépítészi Iroda gazdálkodásának felülvizsgálata Polgármesteri Kabinet gazdálkodásának felülvizsgálata Megbízhatósági Átfogó ellenırzés Átfogó ellenırzés Soron kívüli belsı ellenırzés lehetıségének biztosítása 2013. ÉV Intézmény Ellenırzés tárgya Ellenırzés típusa Jellege Keszthely Város Önkormányzata Alapellátási Intézete Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképzı Iskolája és Kollégiuma Gazdasági Ellátó Szervezet Keszthely és az önkormányzat intézményei Intézmény gazdálkodásának Intézmény gazdálkodásának Élelmezésgazdálkodás felülvizsgálata Normatív állami hozzájárulások, központosított elıirányzatok és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylésének A közmővagyonnal történı gazdálkodás vizsgálata Humánerıforrás gazdálkodás felülvizsgálata Igazgatási Osztály gazdálkodásának felülvizsgálata Átfogó ellenırzés Átfogó ellenırzés 20
STRATÉGIAI ELLENİRZÉSI TERV A gépjármő üzemeltetés felülvizsgálata Soron kívüli belsı ellenırzés lehetıségének biztosítása 2014. ÉV Intézmény Ellenırzés tárgya Ellenırzés típusa Jellege Egyesített Szociális Intézmény Keszthely Keszthely Város Önkormányzata Hivatásos Tőzoltósága Gazdasági Ellátó Szervezet Keszthely és az önkormányzat intézményei Intézmény gazdálkodásának Intézmény gazdálkodásának A költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegének felülvizsgálata Normatív állami hozzájárulások, központosított elıirányzatok és normatív, kötött felhasználású támogatások igénylésének Közbeszerzések szabályozottsága és lebonyolítása Céljelleggel juttatott támogatások felhasználása ÁSZ ellenırzés felülvizsgálata (elıfordulás szerint) Közgazdasági Osztály Vagyonhasznosítási Csoport, és a Gazdasági Ellátó Szervezet gazdálkodásának felülvizsgálata Megbízhatósági Soron kívüli belsı ellenırzés lehetıségének biztosítása Átfogó ellenırzés Átfogó ellenırzés ZÁRÓ RENDELKEZÉS Az ellenırzés stratégiai tervezése kiterjed Keszthely Város Önkormányzatára, illetve az általa fenntartott költségvetési szervekre. 2011. január 1. napján lép hatályba Keszthely Város Önkormányzata Képviselı-testülete./2011.(II.24.). számú határozata alapján. Ruzsics Ferenc polgármester Dr. Markó Péter jegyzı Készítette: Szabó Béla belsı ellenırzési vezetı Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás 21