A 2009. évi adójogszabály változások újabb tehernövekedéssel járnak! Figyeljük a hatálybalépés dátumát! A következő évet adózási szabályait több módosító törvény határozza meg, ezért a hatályba lépés időpontja sok esetben nem 2009. január 01. Már most érdemes áttekintenünk, hogy bizonyos kiadásainkat, mikorra ütemezzük, hiszen az egyes költségek elszámolásánál jobban járhatunk, ha előbb, vagy később fizetjük ki. Egyszerűsített adóbevallás? Kitolódik a határidő! Az APEH 2009. évtől megszünteti az adóhatósági megállapítást, helyébe az egyszerűsített adóbevallás lép, melynek lényege, hogy az Adóhatóság saját nyilvántartása alapján készíti el a magánszemély adóbevallását. Ha ezt a bevallási módszert szeretnénk igénybe venni, akkor az APEH által 2009 januárjában várható bevallási csomagban található nyilatkozatot 2009. február 15-ig kitöltve vissza kell küldeni. Változás, hogy a lakcím adatoknál nem a személyi igazolványban vagy más okmányban bejegyzett lakcímet kell megadni, hanem a tényleges tartózkodási helyet, vagy a lakcím helyett megadhatjuk e-mail címünket is, így biztosan megkapjuk az ajánlott adóbevallásunkat. 2009. április 30-ig az adóhatóság megküldi az ajánlott adóbevallást a magánszemély részére, akinek kötelessége felülvizsgálni a kiküldött bevallást és a következők szerint kell eljárnia: - Ha elfogadja, akkor 2009. május 20-ig aláírva vissza kell küldeni postán, vagy e- mailben. Adótartozás befizetésének határideje: 2009. május 20. - Ha hibát talál benne, akkor azt 2009. május 20-ig kijavítva kell visszaküldeni, ebben az esetben június 20-ig küldi ki az APEH a javított bevallást, amit aláírva vissza kell küldeni, és a kézhezvételtől számított 30 napig be kell fizetni az adótartozást. Újdonság magánszemélyek esetén, hogy 100.000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletben teljesítheti. Azonban ha az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, elveszti kedvezményét és a tartozás egy összegben válik esedékessé, továbbá az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlék kerül felszámításra. Önadózok esetén a bevallás, és az adómegfizetés határideje 2009. május 20. Készpénzforgalom korlátozása 2009. február 01-től ha az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával nem történhet. A szabályt csak a bankszámla nyitásra kötelezett adózók egymás közötti ügyleteiben kell alkalmazni. A 250 ezer Ft összegbe már figyelembe kell venni az előleget is Az egy üzlethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani, amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítés időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. Amennyiben nem vagyunk tekintettel a korlátra, szankcióként 20% mulasztási bírságot is kifizethetünk. Kötelező lesz a számlakibocsátás! Számlát kötelező kibocsátani akkor is, ha magánszemélytől, vagy nem adóalanyi jogi személytől 900.000 Ft értéket meghaladóan előleget fizetnek, vagy ilyen értéket meghaladóan történik értékesítés ezen személyek részére. Az értéket adóval növelten kell figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély nem adja meg a számla kiállításához szükséges minimális adatot (név, cím), az értékesítést meg kell tagadni. Figyelnünk kell a házipénztárban tárolt pénzünk összegére is! A maximális pénzkészlet havi átlagos mennyiségét határozza meg. A pénzkezelési szabályzatban rögzíteni is kell a napi készpénzállomány maximális mértékét, ez havi
átlagban nem lehet több, mint az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a, minimum 500.000 Ft. A havi átlagot a pénztári záróállományok naptári napi átlagaként kell meghatározni. Ha a vállalkozás előző üzleti évében összes bevételének 1,2 %-a alacsonyabb, mint 500.000 Ft, akkor a pénztárban tartható pénzösszeg maximuma 500.000 Ft lehet. Fontos, hogy a 2008. évi beszámoló elfogadása után az értékhatárt ismét meg kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, a pénzkezelési szabályzatot módosítani is kell. Havi átlag csak a hónap végén állapítható meg, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a napi záró egyenlegekre is (ha a napi záró egyenleg a korlátot nem lépi túl, akkor havi átlagban sem fogja túllépni azt). Jogelőd nélkül alakult vállalkozások esetében a maximális pénzkészlet a tárgyévi várható bevétel alapján határozandó meg. Mit tehetünk, ha elfelejtettük bejelenteni az új TEÁOR számokat? Akik még nem fordították át TEÁOR számukat, azoknak a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg (általában az első bevallás a 08-as bevallás, amit 2009. 02-12-ig kell megküldeni) költség- és illetékmenetesen kell az állami adóhatósághoz bejelenti. Egyéni vállalkozások esetén a körzetközponti jegyző nyilvántartásba 2007. december 31- ig bejegyzett tevékenységi kör változását a mindenkor érvényes szakmakód alapján a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg költség- és illetékmentesen kell az állami adóhatósághoz bejelentenie. Az egyik csoportba sem tartozók esetében, illetve ha az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység mellett magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végez, akkor az adózónak kell a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg az állami adóhatósághoz bejelenteni. Éves bevallásra kötelezett adózónak, az előzőektől függetlenül, 2008. évről benyújtandó éves adóbevallással egyidejűleg kell bejelentenie az állami adóhatósághoz. Adóigazolás! Új fogalom: nettó adótartozás! Eddig adónemenként láthattuk adótartozásunkat, azonban 2009. évtől az adóigazolás kiadásánál már csak a nettó végegyenleget fogjuk látni. Az adóigazolás tartalmazni fogja a behajthatatlan követeléseket is! Közbeszerzési eljárás esetén 2009. február 15-től ismételten szükség lesz megkérni a nemleges adóigazolást a kifizetésekhez. A közbeszerzési adóigazolás 36/A. költségvetési tv. kihirdetési napján lép hatályba február 15. után teljesített kifizetésre már megkötött szerződésben tájékoztatási kötelezettség külön írásban. A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan nyertes ajánlattevő és alvállalkozók közötti szerződések, minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél, teljesítésért visszatartási kötelezettség nélkül abban az esetben fizethet, ha az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Már felkerülhetünk a pozitív adóslistára is! Az adózó adó és illetékmentesen felkerülhet az APEH honlapjára. A kérelem 2009. január 01-től kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem mellett külön nyilatkozatot kell kitölteni arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján köztartozásmentes adózói adóbázisba kerül. Vizsgálják adó (nettó) és vámtartozást is. Ha nem felel meg a feltételeknek hiánypótlás 5 napos határidővel elutasító határozatot kap, ha jogorvoslati kérelmet ad be 8 napon belül, akkor 8 napon belül elbírálják. Az adatbázis minden hónap 10. napján frissítésre kerül. Ha a feltételeknek
nem felel meg, akkor törlik elektronikus úton és írásban értesítik. Ha lekerültünk a pozitív adóslistáról, azonban rendeztük adótartozásunkat, akkor térítésmentesen újra kérhetjük felvételünket. A pozitív adózók listája megtekinthető az APEH honlapján, képformátumú, minden adatra kereshető, nyomtatható változatban, amely az adóigazolással egyenértékű. Ki kerülhet fel a pozitív adóslistára? Az az adózó, akinek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása; nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett; adószámát nem függesztették fel; nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt; csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása; nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. Vigyáznunk kell a Tagi hitellel is! A kihirdetés napján lép hatályba. A 2008. adóévi adózott eredmény felosztásakor megállapított és jóváhagyott, társas vállalkozás magánszemély tagjának a megállapítás évében kifizetett osztalékából - feltéve, hogy a kifizetés a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül megtörténik - 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összeg után a tagi kölcsön adóévben történő elengedése esetén ki kell számítani a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összes osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegével egyező részéből az osztalékra jogosult tag vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában rájutó részt. Az osztalékrész - megállapított összeggel megegyező rész - adója 10 százalék, a maradék részre 25%. A tagi hitel elengedéséről elkülönítve külön igazolást kell adni a tagnak. A kifizető választhatja azt a megoldást is, hogy levonja a 10%-ot, de ha nem, azt 2009.06.12-ig a magánszemélynek kell megfizetni. Az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyon tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető, Mentes a társaság a vagyonszerzési illeték alól. 2009. évtől nem kell fizetni EHO-t + munkaadói járulékot fizetni! Természetbeni juttatások, megszűnik a 400 ezer forintos korlát! 2009. január 01-től megszűnik a 400 ezer forintos béren kívüli juttatási keret. A képzési költség adómentes kerete is megváltozott. A jövedelem kiszámításakor a magánszemély helyett vállalt képzési költséget nem kell figyelembe venni, ha a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését célozza, vagy ha a képzés a kifizetővel munkaviszonyban álló magányszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja, továbbá akkor sem, ha a feladatának ellátására való felkészítése nem iskolai rendszerű képzés keretében történik. KORLÁTOK! Iskolai rendszerű képzés esetében azonban a 2009. február 1-jétől hatályos rendelkezés a havi minimálbér két és félszeresében korlátozza az adóévben átvállalt költségnek azt a részét, amelyet jövedelemként nem kell figyelembe venni, míg az említett határt meghaladóan átvállalt képzési költséget számításban kell venni a magánszemélynek a kifizetővel fennálló jogviszonya alapján származó jövedelme megállapításánál. Az átvállalt költségek elszámolása csak olyan bizonylat, számla alapján történhet, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiadásának tényét nem tüntette fel (Szja-tv. 7. (1) bekezdés p)pont). A korábban megkezdett képzések átmeneti szabályok vonatkoznak. 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számítható tételként kell figyelembe venni, továbbá a 2005. december 31. után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a rendelkezéstől eltérően az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számítható tételként figyelembe venni. Művelődési intézményi szolgáltatások adómentességére vonatkozó szabályok is
módosulnak 2009. február 1-jétől. Adómentesen egy évben illetőleg 2009-ben a módosítást követően a havi minimálbér összegét meg nem haladó értékig adható a munkáltató által a munkavállalónak, továbbá a gazdasági társaság által személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet által a szövetkezeti, a szakszervezeti tagnak, a juttatóik nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, míg az adómentes részt meghaladóan adott juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ugyanakkor korlátok nélkül adómentes a könyvtári, a levéltári, a múzeumi, az egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó művészeti tevékenységet folytató szervezet tevékenységi körébe tartozó ingyenesen nyújtott szolgáltatása (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti). Üzleti partner nem kaphat! Összevont adókedvezmény kibővült új fogalommal! Az eddigi egyedi adókedvezmények helyett összevont kedvezményalap után 30 % adókedvezményt lehet érvényesíteni. ha a magánszemély összes jövedelme nem haladja meg az adóévben a 3 millió 400 ezer forintot. Az összevont adóalap adóját csökkentő összeg az őstermelői kedvezménnyel együtt legfeljebb 100 ezer forint lehet! A kedvezmény arányosan csökkenő mértékben évi 3,9 millió forint jövedelemig érvényesíthető. Hét kedvezmény került összevonásra: tandíj kedvezmény, biztosítási kedvezmény, közcélú adomány, saját nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés, a megállapodás alapján fizetett járulékok kedvezménye, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített saját és munkáltatói befizetések kedvezménye, és kiegészül a háztartási adókedvezménnyel. Háztartási adókedvezmény: háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke (lakásfelújítás, lakáskorszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatások; gyermekfelügyelet, gyermekgondozás; házi ápolás; háztartásvezetés; háztartási nagygépek javítása, karbantartása; lakás, lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezető rendszerének hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása). Feltétele, hogy a kedvezményt érvényesítő magánszemély a nevére kiállított számla alapján adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetve a számla sorszámát, a számlát kibocsátó nevét és adószámát, a számlázott összeget. Gyűjtsük, tároljuk a számlákat! Számla-megőrzési kötelezettség (Szja-tv. 56..). 2009. január 31-ét követően a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól számlákat és más bizonylatokat az egyszerűsített vállalkozó adó hatálya alatt adózó vállalkozásoknak és egyéni vállalkozónak, az általányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak, valamint a mezőgazdasági kistermelőnek az adó utólagos megállapításához való jog elévülésig meg kell őrizni! Cégautóadó megszűnik, helyette vagyoni típusú adó! Kibúvási lehetőségek szűkítése! A személyi jövedelemadó törvény rendelkezései közül a cégautóadóra vonatkozó szabályozás 2009. február 1-jétől hatályát veszti és ugyanezzel az elnevezéssel, de más alapokon a gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott módon vagyoni típusú adó lép a helyébe. Az adót minden adóalanynak meg kell fizetnie. Az adó tárgya nem kizárólag magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi (mert van), és a magánszemély személygépkocsija, ha azzal kapcsolatban költséget, értékcsökkenést számolnak el. Figyelem: a személygépkocsinak minősülhet az a gépjármű is, amely a forgalmijában tehergépjárműként van feltüntetve! Az, hogy mi minősül személygépkocsinak, azt az Szja-törvény alapján kell meghatároznunk! A cégautóadót az fizeti, aki a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa; ha több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában fizetik; pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén az adót a lízingbe vevő; (külföldi rendszámú személygépkocsi), belföldön költséget számolt el a használója, akkor a személygépkocsi használója (cég, vagy magánszemély).
Kivételek: kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsik, magánszemélyeknek, a magánszemély, ha a költségtérítést kiküldetési rendelvény alapján kapja (APEH üzemanyagár + fogyasztási norma + 9 Ft/km); magánszemély esetében ha kizárólag munkába járás miatt kap költségtérítést (9 Ft/km). Cégautó adó megfizetése: Személygépkocsi vétele után következő hónap első napjától kell megfizetni az adót, addig, amíg a tulajdonban van. Magánszemély esetében pedig azt követő hónap első napja, amikor költséget számol el! Ha magánszemély bérbe adja saját személygépkocsiját saját cégének, akkor addig kell fizetni az adót, amíg ellenértéket kap ért, és természetesen a magánszemély fizeti meg. Abban az esetben, ha ingyenesen adja oda az autóját, akkor fizet, ha értesítést kap arról, hogy költséget számol el valaki a gépkocsira. Ha nem értesítik (8 napos értesítési kötelezettség), akkor az fogja befizetni az adót, aki költséget számolt el az autóra. Mentesülő esetek hasonlóak a 2008. évi szabályokhoz, különös méltánylást érdemlő helyzetben nem kell cégautó adót fizetni: megkülönböztető jelzést használó személygépkocsi; háziorvosi ellátáshoz szükséges személygépkocsira; továbbértékesítési célú személygépkocsi; halottszállításra használt; egyházi feladat ellátásához használt személygépkocsi stb.; betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából az összes körülmény figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik, Az adó mértéke: a személygépkocsi hajtómotorjának hengerűrtartalma alapján differenciált, havi tételes összegű: ˇ 1600 cm3 hengerűrtartalmat (Otto motor) vagy 1200 cm3 kamratérfogatot (Vankel motor, csak a Mazda RX8) meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft, ˇ Minden más személygépkocsira 15 000 Ft. A cégautóadóból levonható az időben befizetett súlyadó, időarányos része (természetesen, ha mind kettő adót egy adózó fizeti)! Az adó befizetése, bevallása: negyed évente kell bevallani, a 01-es bevalláson keresztül Költségelszámolás az autóra: - Társas vállalkozások esetén, ha fizeti az adót, nem kell útnyilvántartást vezetni, magáncélú használat miatt nem keletkezik jövedelem. - 2009. február 1-jétől az autópálya matricát használók esetében a magáncélú használatra használt matrica is adómentes, ha fizetik a cégautóadót! (Érdemes elgondolkozni, mikor vegyünk autópálya matricát.) - Társas eva alanyok esetén eddig az eva tartalmazta az adót, azonban 2009. február 1- jétől már nem tartalmazza, így külön meg kell fizetni. - Evas egyéni vállalkozó + általányadózok esetén nem számol el költsége az evás, magánszemélyként nincs adófizetési kötelezettsége. - Egyéni vállalkozó esetében ha már 1 Ft költséget értékcsökkenés, vagy üzemanyagköltség, vagy normaköltség - is elszámol a személygépkocsira, akkor be kell fizetnie az adót, és útnyilvántartást is kell vezetni. A cégautóadó megfizetésével nem számolhatja el a magánutat csak az útnyilvántartás szerinti hivatalos utat. Kiküldtetési rendelvény alapján nem számolható el üzemanyagköltség. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha az egyéni vállalkozó 500 km/hó átalányköltséget számol el. Értékcsökkenést sem számolhat el, csak a beszerzés évében átalányamortizációt, kivéve taxis, bérbeadó, csak a kizárólag üzleti célú járműre.